| 2009. március 21., szombat |
|
 |
0 |
|
|
jĂł Ă©jt
HallgatĂĄs
Nézd, most lépett be a szobåba
az este ĂĄrnya,
Csönd.
A bĂștorok halk lelke sĂłhajt
hosszĂș sĂłhajt,
Csönd.
ForrĂł kĂ©peknek szĂne vĂĄsik
a bĂ”rszĂ©k ĂĄsĂt,
Csönd.
Kis szĂved lĂŒktet, ajkad nĂ©ma,
kezed béna,
Csönd.
S hallgat a bĂșs tik-takkĂș Ăłra
nyugovĂłra
Csönd.
(MS)
|
magam, 19:33
|
|
|
A fiatalsĂĄg mĂ©rcĂ©je nem az Ă©letkor, hanem a szellem Ă©s a lĂ©lek ĂĄllapota: az akarat- Ă©s kĂ©pzelĂ”erĂ”, az Ă©rzelmek intenzitĂĄsa, a jĂłkedv Ă©s a kalandvĂĄgy gyĂ”zelme a lustasĂĄgon. Csak az öregszik meg, aki lemond eszmĂ©nyeirĂ”l. Az Ă©vek mĂșlĂĄsĂĄval rĂĄncos lesz az arcod, de ha kialszik benned a lelkesedĂ©s, akkor a lelked rĂĄncosodik meg. Gondok, kĂ©tsĂ©gek, az önbizalom hiĂĄnya, remĂ©nytelensĂ©g: mind hosszĂș Ă©vek, melyek nemcsak a testet hĂșzzĂĄk le a föld porĂĄba, hanem a lelket is. Az ember – akĂĄr tizenhat Ă©ves, akĂĄr hatvanhat – csodĂĄra szomjazik, elĂĄmul a csillagok örökkĂ©valĂłsĂĄgĂĄn, a gondolatok Ă©s a dolgok szĂ©psĂ©gĂ©n: nem fĂ©l a kockĂĄzattĂłl, gyermeki kĂvĂĄncsisĂĄggal vĂĄrja, mi lesz holnap, szabadon örĂŒl mindennek. Olyan fiatal vagy, mint a remĂ©nyeid, olyan öreg, mint a kĂ©tsĂ©geid. Olyan fiatal, mint az önbizalmad, olyan öreg, mint a fĂ©lelmed. Olyan fiatal, mint a hited, öreg, mint a csĂŒggedĂ©sed. Fiatal vagy, mĂg befogadod a szĂ©psĂ©g, az öröm, a merĂ©szsĂ©g, a nagysĂĄg – az ember, a föld, a vĂ©gtelensĂ©g hĂrnökeit. Csak akkor öregszel meg, ha mĂĄr nem szĂĄrnyalsz, Ă©s hagyod, hogy a pesszimizmus Ă©s a cinizmus megdermessze a szĂvedet.
(A S)
|
magam, 18:31
|
|
|
népes csalåd...
|
magam, 12:53
|
|
|
A Mosoly
Milyen kivételes ajåndék a mosoly, hiszen:
Nem kerĂŒl semmibe, de szĂvmelengetĂ”.
Csak egy pillanatig él, åm az emléke megmarad.
Ărömet szerez, Ă©s tĂĄplĂĄlja a jĂłindulatot.
Kivåló ellenméreg irigység és rosszindulat ellen.
BiztatĂĄs a csĂŒggedĂ”nek, erĂ”t önt belĂ©.
Nem lehet megvenni, kölcsönkérni, ellopni, nem jelent földi
javakat senkinek mindaddig, amĂg önkĂ©nt Ă©s jĂł szĂvvel
meg nem ajåndékoznak vele.
Ha valaki tĂșl fĂĄradt ahhoz, hogy rĂĄd mosolyogjon,
nĂ©zz rĂĄ derĂ»sen, mert senkinek sincs nagyobb szĂŒksĂ©ge a mosolyra,
mint neki, aki mĂĄr nem tud mosolyogni.
(ISz)
 természetes mosoly...
|
magam, 12:47
|
|
|
ez gĂĄz...
|
magam, 12:16
|
|
|
tudtad...?
MiĂ©rt csuklunk, Ă©s hogyan ĂĄllĂthatjuk le a csuklĂĄsunkat?” – kĂ©rdezi MarosĂĄn DĂĄvid budapesti olvasĂłnk.
A biolĂłgusok feltĂ©telezĂ©se szerint a csuklĂĄs a kĂ©tĂ©ltĂ» Ă©letmĂłd hagyatĂ©ka. Egyes kĂ©tĂ©ltĂ»ek ugyanis eldönthetik, hogy lĂ©gköri levegĂ”bĂ”l vagy a vĂzbĂ”l lĂ©legeznek be oxigĂ©nt. Amikor a kopoltyĂșjukat hasznĂĄljĂĄk, a gĂ©geizmok görcsösen összezĂĄrĂłdnak, hogy a szĂĄjĂŒregbe folyĂł vĂz ne okozzon fuldoklĂĄst. ValĂłjĂĄban Ășgy lĂ©legeznek a vĂzben, hogy a csuklĂĄs segĂtsĂ©gĂ©vel gĂĄtoljĂĄk meg a vĂznyelĂ©st. Egyes kutatĂłk szerint ez a mĂĄra feleslegessĂ© vĂĄlt kĂ©tĂ©ltĂ»reflex a mai napig fennmaradt a modern emlĂ”sökben. Ha valami beindĂtja a reflexet, az ĂĄllat csuklik.
ĂllĂtsuk le a csuklĂĄst!
SzĂĄmos hĂĄzi mĂłdszer lĂ©tezik a csuklĂĄs megszĂŒntetĂ©sĂ©re. Majdnem mindegyikben szerepet jĂĄtszik a vĂ©r szĂ©n-dioxid-szintjĂ©nek a növelĂ©se. A legegyszerĂ»bb eljĂĄrĂĄs a lĂ©legzet visszatartĂĄsa. A szĂ©n-dioxid-szintet papĂr- (Ă©s nem mĂ»anyag) zacskĂłba lĂ©legzĂ©ssel is emelhetjĂŒk. Az agytĂłl a gyomorhoz futĂł vĂĄgusz ideg ingerlĂ©se is segĂthet. Az ideg gyors vĂzivĂĄssal, szĂĄraz kenyĂ©r vagy jĂ©gdarab nyelĂ©sĂ©vel is ingerelhetĂ”. A nyelv gyengĂ©d kihĂșzĂĄsa Ă©s a szemgolyĂłk finom megnyomĂĄsa az ideg stimulĂĄlĂĄsĂĄnak tovĂĄbbi lehetĂ”sĂ©gei. A legtöbb esetben mindegyik mĂłdszer hatĂĄsos.
TartĂłs csuklĂĄs esetĂ©n kezelĂ©sre van szĂŒksĂ©g, kĂŒlönösen, ha a kivĂĄltĂł ok nem szĂŒntethetĂ” meg. TöbbfĂ©le gyĂłgyszert alkalmaztak mĂĄr, kĂŒlönbözĂ” sikerrel. Ide tartozik a szkopolamin, a proklĂłrperazin, a klĂłrpromazin, a baklofen, a metoklopramid Ă©s a valproĂĄt.
A csecsemĂ”k igen gyakran csuklanak. Ezt valĂłszĂnĂ»leg az idegrendszer Ă©retlensĂ©ge okozza, aminek következtĂ©ben sĂrĂĄs böfizĂ©s, nevetĂ©s, fĂĄzĂĄs stb. hatĂĄsĂĄra a rekeszizom a fokozott ingerlĂ©kenysĂ©g folytĂĄn ritmusosan összehĂșzĂłdik. Ez percekig, de akĂĄr fĂ©l ĂłrĂĄig is eltarthat
Egykoron azt hittĂ©k, hogy a csuklĂł ember fölött eluralkodott az ördög. Sok helyĂŒtt viszont az a hiedelem jĂĄrja, hogy akkor csuklik az ember, ha valaki emlegeti. A török ember, ha csuklani kezd, a következĂ”ket mondja: „Ha az illetĂ” egy barĂĄt, hadd emlĂtse a nevemet; ha ellensĂ©g, hadd dĂŒhöngjön.”
Egy mĂĄsik felfogĂĄs szerint, akire rĂĄjön a csuklĂĄs, annak kilenc korty vizet kell meginnia Ășgy, hogy eközben ne vegyen lĂ©legzetet. Ha ettĂ”l nem mĂșlik el a csuklĂĄsa, akkor az illetĂ”nek galambvĂ©rt kell kortyolgatnia. A vĂzivĂĄson, a lĂ©legzet visszatartĂĄsĂĄn kĂvĂŒl a csuklĂłnak ajĂĄnlatos ĂĄtmennie egy patakon vagy egy folyĂł fölött, hogy a csuklĂĄs ördöge pottyanjon bele a vĂzbe.
Ăsi öröksĂ©g?
Francia tudĂłsok Ășgy vĂ©lik, hogy sikerĂŒlt megoldaniuk a csuklĂĄs rejtĂ©lyĂ©t. A kutatĂłkat rĂ©gĂłta foglalkoztatja testĂŒnknek ez a lĂĄtszĂłlag semmi haszonnal nem jĂĄrĂł funkciĂłja, de elfogadhatĂł magyarĂĄzatot nem tudtak adni rĂĄ. Nos, a franciĂĄk szerint a csuklĂĄst mĂ©g azokbĂłl a 370 milliĂł Ă©vvel ezelĂ”tti idĂ”kbĂ”l örököltĂŒk, amikor ĂĄllati „Ă”seink" mĂ©g a tengerekben laktak Ă©s kopoltyĂșval lĂ©legeztek.
A kĂ©tĂ©ltĂ»ek is csuklanak ugyanis. A csuklĂĄst a belĂ©gzĂ©s izmainak hirtelen összerĂĄndulĂĄsa okozza. Az izmok mozgĂĄsa közben a hangrĂ©s összezĂĄrĂłdik, elrekeszti a lĂ©gcsövet, ezĂĄltal keletkezik a jellegzetes csuklĂł hang. Az ultrahangos vizsgĂĄlatokon Ă©szleltĂ©k elĂ”ször, hogy a kĂ©thĂłnapos magzat is csuklik a mĂ©hben. Az egyik elmĂ©let szerint a csuklĂĄs kĂ©szĂti fel a magzat lĂ©gzĂ”izmait a szĂŒletĂ©s utĂĄni levegĂ”vĂ©telre. Egy mĂĄsik elmĂ©let szerint a csuklĂĄs megakadĂĄlyozza, hogy a magzatvĂz a tĂŒdĂ”be jusson. Ez az elmĂ©let nem igazĂĄn elfogadott, mert inkĂĄbb köhögĂ”, kilökĂ” mozdulatra lenne ehhez szĂŒksĂ©g, sem mint szĂvĂł hatĂĄsra.
A legĂșjabb elmĂ©letet a pĂĄrizsi Pitie-Saltpetriere kĂłrhĂĄz tudĂłsai dolgoztĂĄk ki Christian Straus vezetĂ©sĂ©vel. Ăk azt mondjĂĄk, hogy bizonyos kopoltyĂșs ĂĄllatoknĂĄl a fent leĂrt csuklĂł mechanizmusnak vilĂĄgos cĂ©lja van. A tĂŒdĂ”shal Ă©s mĂĄs kĂ©tĂ©ltĂ»ek egyarĂĄnt kĂ©pesek kopoltyĂșval Ă©s primitĂv tĂŒdĂ”vel lĂ©legezni. Ezek az ĂĄllatok a szĂĄjuk mozgatĂĄsĂĄval vizet szĂ»rnek ĂĄt a kopoltyĂșn, de a hangrĂ©snek megfelelĂ” izmaik zĂĄrĂłdĂĄsĂĄval a vĂz nem jut be a tĂŒdĂ”be. StrausĂ©k Ășgy vĂ©lik, hogy a kopoltyĂșmozgĂĄst mĂ»ködtetĂ” agyi ĂĄramkörök ĂĄtöröklĂ”dtek az emlĂ”sökbe. Ennek bizonyĂtĂĄsĂĄra tanulmĂĄnyukban több hasonlĂłsĂĄgot is kimutattak a csuklĂĄs Ă©s az ebihal kopoltyĂșmozgĂĄsa között. MindkĂ©t funkciĂł gĂĄtolva van, amikor a tĂŒdĂ” telve van vagy nagy a vĂz illetve levegĂ” szĂ©n-dioxid-tartalma. TermĂ©szetesen oka kell legyen annak, hogy ez az Ă”si mechanizmus Ă©vmilliĂłkkal azutĂĄn is fennmaradt, hogy az ĂĄllatvilĂĄg meghĂłdĂtotta a szĂĄrazföldet.
FĂ©lremenne a tej?
Straus Ă©s kollĂ©gĂĄi Ășgy gondoljĂĄk, hogy a csuklĂĄs Ășj szerepet kapott az emlĂ”sök szervezetĂ©ben: segĂt megtanulni a szopĂĄst. A szopĂĄs mozdulatsora hasonlĂł a csuklĂĄshoz, aminek az a cĂ©lja, hogy a tej „ne menjen cigĂĄnyĂștra”, azaz ne jusson a tĂŒdĂ”be. Ezt Ășgy lehet igazolni, ha az idegsejt-biolĂłgusok megfigyelik a csuklĂĄs közben aktĂv idegsejteket. Amennyiben ugyanazok aktivĂĄlĂłdnak, mint szopĂĄskor, az elmĂ©let bizonyĂtĂĄst nyer.
Azonban mĂ©g ez az elmĂ©let sem ad magyarĂĄzatot arra, hogy miĂ©rt csuklanak egyes emberek egy kiadĂłs evĂ©s utĂĄn, ha berĂșgnak, vagy akkor, ha nagyon megijednek.
|
magam, 12:08
|
|
|
kötelĂ©k-repĂŒlĂ©s
|
magam, 8:31
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 21.
az év 80. (szökÔévekben 81.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 285 nap van håtra.
Napkelte: 05:45 Napnyugta: 17:58
Holdkelte: 03:27 Holdnyugta: 12:21
Ma Benedek, Gergely, BĂĄnk, Bence, Nikolett, MiklĂłs napja van.
Boldog névnapot!
Benedek :
A latin Benedictus nĂ©vbõl szĂĄrmazik, jelentĂ©se: ĂĄldott.
Gergely :
A görög eredetĂ» GrĂ©goriosz nĂ©v latin Gregorius formĂĄjĂĄnak a Gregor rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se Ă©beren Ă”rködĂ”.
BĂĄnk :
RĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v, a BĂĄn nĂ©v kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka, mely a bĂĄn mĂ©ltĂłsĂĄgnĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik.
Bence :
A latin Vincentius nĂ©v rĂ©gi magyar Bencenc alakjĂĄnak a rövidĂŒlĂ©se, amelynek jelentĂ©se gyĂ”ztes.
Nikolett :
A görög Nikolaosz (magyarul: Miklós) férfinév francia eredetû nÔi våltozata.
MiklĂłs :
Görög, szlåv eredetû név, a görög Nikolaosz név szlåv formåjåból szårmazik. Jelentése gyÔzelem, nép.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1413 – V. Henrik lesz Anglia kirĂĄlya.
• 1874 – Megalakul a BittĂł-kormĂĄny.
• 1919 – A TanĂĄcsköztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsa MagyarorszĂĄgon.
• 1921 – II. Abdul-Medzsid szultĂĄn negyedik hĂĄzassĂĄga Bihruz Kadin Effendivel.
• 1924 – A SzovjetuniĂłban megszĂŒntetik a Tyihon pĂĄtriĂĄrka ellen korĂĄbban megindĂtott bĂrĂłsĂĄgi eljĂĄrĂĄst.
• 1950 – AlĂĄĂrjĂĄk a New York-i EgyezmĂ©nyt a prostitĂșciĂł betiltĂĄsĂĄrĂłl (MagyarorszĂĄg 1955-ben csatlakozott az EgyezmĂ©nyhez).
• 1957 – Megalakul (korabeli hivatalos kifejezĂ©ssel „zĂĄszlĂłt bont”) a KISZ.
• 1961 – A romĂĄn Nagy NemzetgyĂ»lĂ©s a munkĂĄspĂĄrt elsĂ” titkĂĄrĂĄt, Gheorghe Gheorghiu-Dejt vĂĄlasztja meg az Ășjonnan lĂ©trehozott ĂllamtanĂĄcs elnökĂ©vĂ©, mĂg Ion Maurer a kormĂĄnyfĂ”i posztot kapja.
• 1963 – BezĂĄrjĂĄk a San Franciscoi öböl szigetĂ©n ĂĄllĂł, Alcatraz nĂ©ven hĂrhedttĂ© vĂĄlt börtönt
• 1975 – A csĂĄszĂĄri hatalom felszĂĄmolĂĄsa EtiĂłpiĂĄban.
• 2008 – Fegyveres összecsapĂĄs robban ki iszlamista harcosok Ă©s a palesztin Fatah mozgalom fegyveresei között a libanoni Sidon vĂĄros palesztin menekĂŒltĂĄborĂĄnĂĄl.
SzĂŒletĂ©sek
• 1685 – Johann Sebastian Bach nĂ©met zeneszerzĂ” († 1750)
• 1769 – Dayka GĂĄbor magyar költĂ”, pap, tanĂĄr († 1796)
• 1777 – Georg Rukavina csĂĄszĂĄri–kirĂĄlyi tĂĄborszernagy († 1849)
• 1821 – MolnĂĄr JĂłzsef magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1899)
• 1825 – Alekszandr Fjodorovics Mozsajszkij orosz tengerĂ©sztiszt, a repĂŒlĂ©s egyik ĂșttörĂ”je († 1890)
• 1839 – Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij orosz zeneszerzĂ”, az „Ătök” egyike († 1881)
• 1887 – KassĂĄk Lajos magyar költĂ”, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł, kĂ©pzĂ”mĂ»vĂ©sz († 1967)
• 1892 – Eugen Kolisko osztrĂĄk orvos-kĂ©mikus, fizikus, matematikus, ĂrĂł, antropozĂłfus († 1939)
• 1902 – Son House (er. Eddie James House, Jr.) amerikai blues-zenĂ©sz († 1988)
• 1904 – Vadnai LĂĄszlĂł magyar ĂrĂł, szĂnpadi szerzĂ” († 1967)
• 1909 – Dr. NĂĄdasi Alfonz bencĂ©s szerzetes, tanĂĄr, KodĂĄly ZoltĂĄn munkatĂĄrsa († 1997)
• 1922 – BĂĄrĂĄny TamĂĄs magyar ĂrĂł, költĂ” („...Ă©s Ăgy Ărunk mi”)
• 1928 – Peter Hacks nĂ©met ĂrĂł († 2003)
• 1942 – Françoise DorlĂ©ac francia szĂnĂ©sznĂ”, Catherine Deneuve hĂșga († 1967)
• 1943 – Gyulai IstvĂĄn sportriporter, a Nemzetközi AmatĂ”r AtlĂ©tikai SzövetsĂ©g (IAAF) fĂ”titkĂĄra († 2006)
• 1946 – Timothy Dalton wales-i szĂŒletĂ©sĂ» angol szĂnĂ©sz
• 1951 – Jimmie Vaughan amerikai blues zenĂ©sz, gitĂĄros
• 1958 – Gary Oldman angol szĂnĂ©sz
• 1960 – Ayrton Senna da Silva brazil autĂłversenyzĂ”, Forma-1-es vilĂĄgbajnok pilĂłta († 1994)
• 1961 – Lothar MatthĂ€us nĂ©met labdarĂșgĂł, a magyar vĂĄlogatott volt szövetsĂ©gi kapitĂĄnya
• 1962 – Matthew Broderick amerikai szĂnĂ©sz
• 1968 – Nagy Zsolt magyar labdarĂșgĂł, egy Ă©vtizede a KecskemĂ©ti TE kapusa
• 1972 – Kiss BalĂĄzs kalapĂĄcsvetĂ”, olimpiai bajnok
• 1992 – Hirschler Philip meleg-jogi aktivista, Nobel bĂ©kedĂjas
• 1980 – Ronaldinho brazil vĂĄlogatott labdarĂșgĂł
• 1987 – Jurij Rjazanov orosz tornĂĄsz [1]
HalĂĄlozĂĄsok
• 547 – Nursiai Szent Benedek (* 480 körĂŒl)
• 547 – Pokahontasz (asszonynevĂ©n Rebecca Rolfe) amerikai bennszĂŒlött nĂ”
• 1862 – Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-GrĂ€tz csĂĄszĂĄri Ă©s kirĂĄlyi tĂĄbornagy, az 1848–49-es szabadsĂĄgharc egy idĂ”szakĂĄban a csĂĄszĂĄri csapatok fĂ”parancsnoka (* 1787)
• 1889 – August von Pettenkofen osztrĂĄk festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1822)
• 1931 – Zygmunt PuÂławski lengyel mĂ©rnök, repĂŒlĂ”gĂ©ptervezĂ” (* 1901)
• 1959 – Mansfeld PĂ©ter, az 1956-os forradalmat követĂ” megtorlĂĄs legfiatalabb ĂĄldozata, kivĂ©geztĂ©k (* 1941)
• 1962 – SĂĄndor Erzsi operaĂ©nekes (* 1885)
• 1985 – Michael Redgrave angol szĂnĂ©sz (* 1908)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• A költĂ©szet vilĂĄgnapja (UNESCO)
• 1960 Ăłta a faji megkĂŒlönböztetĂ©s (apartheid) elleni nemzetközi kĂŒzdelem napja. Ezen a napon DĂ©l-AfrikĂĄban tĂŒntetĂ”ket lĂ”ttek le a rendĂ”rök.
• 1989-ig a TanĂĄcsköztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsĂĄnak Ă©vfordulĂłja (1919) ĂĄllami ĂŒnnep volt MagyarorszĂĄgon.
• 2006 Ăłta a Down-szindrĂłma VilĂĄgnapja
|
magam, 8:21
|
|
|
napi okossĂĄg:
OkĂ©, kigyĂłgyultam a skizofrĂ©niĂĄbĂłl, de hol vagyok most, amikor ekkora szĂŒksĂ©gem lenne rĂĄm?
.
|
magam, 8:17
|
|
|
Ălmos a tavasz,
szendereg még
a kék ég alatt.
Tar ĂĄg nyĂșjtĂłzik,
titkon mår tavaszt remél,
ébredÔ égi fényt.
Napfényt ûz elénk
a friss mårciusi szél,
Ășj tavaszt ĂgĂ©r.
(ISz)
|
magam, 7:58
|
|
|
jĂł reggelt
|
magam, 7:56
|
|
|
|
| 2009. március 20., péntek |
|
|
0 |
|
|
mert mindig vannak vakablakok,
s talĂĄn akad majd mindig valaki,
aki leporolja a csillagokat,
hogy el ne tĂ©vedjĂŒnk
vakablakos Ă©jeken ĂĄt...
(SzI)
|
magam, 21:12
|
|
|
GondolkoztĂĄl mĂĄr azon, hogy az egyedĂŒli, amivel rendelkezel az a jelened??? Az egyik legcsodĂĄlatosabb dolog a gyerekekben, hogy kĂ©pesek teljesen a jelennek Ă©lni. ElmerĂŒlnek abban, amivel Ă©ppen foglalkoznak, akĂĄr bogarat figyelnek meg, akĂĄr kĂ©pet festenek, homokvĂĄrat Ă©pĂtenek. Ha felcseperedĂŒnk, megtanuljuk , hogyan lehet egyszerre sok mindenre gondolni, Ă©s sok minden miatt aggĂłdni. Megtanuljuk az Ă©lvezetes dolgokat Ă©s a boldogsĂĄgunkat halogatni. Ha boldogok akarunk lenni, akkor teljesen a jelenben kell Ă©lnĂŒnk. El kell hatĂĄroznunk, mĂĄr az Ășt alatt boldogok leszĂŒnk, nemcsak akkor mikor elĂ©rjĂŒk a cĂ©lt. A jelenben Ă©lni annyit jelent, bĂĄrmit is teszĂŒnk, azt önmagĂĄĂ©rt tesszĂŒk. Minden pillanat annak a lehetĂ”sĂ©ge, hogy megvĂĄlasszuk, tĂ©nyleg akarunk-e Ă©lni vele. ValĂłban megĂ©rintsenek Ă©s hassanak rĂĄnk a dolgok. ElĂ»zzĂŒk a fĂ©lelmet, ami nem mĂĄs, mint a jövĂ”ben bekövetkezett esemĂ©nyektĂ”l valĂł szorongĂĄs.
(AM)
|
magam, 13:08
|
|
|
megĂșszta...
|
magam, 12:56
|
|
|
tudtad...?
A gorillĂĄk is dorombolnak.
A Földön élÔ ållatok kb. 80%-a hat låbbal rendelkezik.
A denevérek, ha elhagynak egy barlangot, mindig balra fordulnak.
1902 és 1907 között egy emberevÔ tigris 436 embert gyilkolt meg Indiåban.
A hernyĂłk 4000 izommal rendelkeznek. ĂsszehasonlĂtĂĄskĂ©nt: egy ember mindössze 600-zal bĂr.
|
magam, 12:44
|
|
|
lĂĄtszat...
|
magam, 8:14
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 20.
Napkelte: 05:47 Napnyugta: 17:57
Holdkelte: 02:57 Holdnyugta: 11:14
Ma Klaudia, Irma, Alexandra, MĂłr, Hubert, CsĂĄk napja van.
Boldog névnapot!
Klaudia :
A latin eredetû Klaudiusz nÔi pårja, vélhetÔen a claudus szóból ered, melynek jelentése: béna, sånta.
Irma :
Az Irm- kezdetĂ» germĂĄn nĂ”i nevek nĂ©met eredetĂ» rövidĂŒlĂ©se. AlakvĂĄltozataival, az Irma Ă©s a nĂ©met Erma nĂ©vvel egyĂŒtt Ermin, Irmin germĂĄn isten nevĂ©bĂ”l szĂĄrmazik, jelentĂ©se Irmin istensĂ©g. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a germĂĄn hermion nĂ©ptörzs nevĂ©bĂ”l valĂł.
Alexandra :
A görög, latin eredetû Alexander férfi név nÔi pårja. Jelentése harcra kész, az embereket oltalmazó.
MĂłr :
A MĂłric XIX. szĂĄzadi rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a Maurus rövidĂŒlĂ©sekĂ©nt tartjĂĄk szĂĄmon. JelentĂ©se mĂłr, szerecsen.
Hubert :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se szelleme ĂĄltal kivĂĄlĂł, Ă©rtelem, fĂ©nyes, hĂres.
CsĂĄk :
Török magyar eredetĂ» nĂ©v, szĂĄrmazhat azonban szlĂĄv szemĂ©lynĂ©vbĂ”l is. JelentĂ©se ĂŒtĂ”.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• Kr. e. 44 – Julius Caesar temetĂ©se.
• 1790 - Kis JĂĄnos tĂĄrsaival megalakĂtja a Soproni Magyar TĂĄrsasĂĄgot az evangĂ©likus lĂceumban.
• 1815 – XVIII. Lajos francia kirĂĄly elmenekĂŒl a TuileriĂĄkbĂłl. Bonaparte NapĂłleon bevonul a PĂĄrizsba, megkezdi szĂĄznapos uralmĂĄt.
• 1852 – Megjelenik Harriet Beecher Stowe: TamĂĄs bĂĄtya kunyhĂłja c. regĂ©nye.
• 1899 – Martha M. Place, a Sing Sing foglya az elsĂ” nĂ”, akit villamosszĂ©kben vĂ©geznek ki.
• 1916 – Albert Einstein közreadja relativitĂĄselmĂ©letĂ©t.
• 1929 – BartĂłk BĂ©la IV. vonĂłsnĂ©gyesĂ©nek premierje.
• 1948 – Az elsĂ” vĂĄlasztĂĄsok SzingapĂșrban.
• 1956 – TunĂ©zia elnyeri fĂŒggetlensĂ©gĂ©t FranciaorszĂĄgtĂłl.
• 1969 – John Lennon Ă©s Yoko Ono eskĂŒvĂ”je GibraltĂĄron.
• 1976 – A vörös khmerek hatalomrajutĂĄsa KambodzsĂĄban.
• 2003 – A mĂĄsodik öbölhĂĄborĂș kezdete: Az USA, Nagy-Britannia, AusztrĂĄlia Ă©s LengyelorszĂĄg csapatai megtĂĄmadjĂĄk Irakot.
• 2008
o BulgĂĄria elismeri Kosovo fĂŒggetlensĂ©gĂ©t.
o BelgrĂĄd visszahĂvja budapesti, zĂĄgrĂĄbi Ă©s szĂłfiai nagykövetĂ©t, mivel a szomszĂ©dos orszĂĄgok kormĂĄnyai elismerik Kosovo fĂŒggetlensĂ©gĂ©t.
o AthĂ©nban tĂŒntetĂ”k tömege megprĂłbĂĄl behatolni a parlament Ă©pĂŒletĂ©be, ahol a kĂ©pviselĂ”k a nyugdĂjreformrĂłl szavaztak, azonban a 300 radikĂĄlis tiltakozĂłt a rendĂ”rök könnygĂĄzzal Ă©s gumibottal fĂ©kezik meg. A tiltakozĂĄsok ellenĂ©re az athĂ©ni törvĂ©nyhozĂĄs megszavazza a nyugdĂjrendszer ĂĄtalakĂtĂĄsĂĄt.
o A BiztonsĂĄgi TanĂĄcs egy Ă©vvel meghosszabbĂtja az afganisztĂĄni ENSZ-missziĂł mandĂĄtumĂĄt.
o ElÔre be nem jelentett låtogatåsra Kabulba érkezik Dick Cheney amerikai alelnök.
o Ăt kommandĂłs Ă©s egy civil hal meg – tovĂĄbbĂĄ hat szemĂ©ly megsebesĂŒl – Csecsenföldön, egy hegyi faluban, ahovĂĄ a rendĂ”rök rendteremtĂ©sre Ă©rkeznek, miutĂĄn a telepĂŒlĂ©st szeparatista fegyveresek elfoglaltĂĄk Ă©s felgyĂșjtottĂĄk az elöljĂĄrĂłsĂĄgi Ă©pĂŒletet.
o Leteszi a hivatali eskĂŒt II. Albert belga kirĂĄly elĂ”tt az Yves Leterme flamand keresztĂ©nydemokrata politikus vezette – ötpĂĄrti Ășj – kormĂĄny.
SzĂŒletĂ©sek
• i. e. 43 – Ovidius rĂłmai költĂ” († 17)
• 1669 – GrĂłf KĂĄrolyi SĂĄndor kuruc tĂĄbornok, II. RĂĄkĂłczi Ferenc fĂ”hadparancsoka († 1743)
• 1725 – I. Abdul-Hamid, az OszmĂĄn Birodalom 28. szultĂĄnja († 1789)
• 1770 – Friedrich Hölderlin nĂ©met ĂrĂł, költĂ” († 1843)
• 1811 – II. NapĂłleon (a „SasfiĂłk”), francia csĂĄszĂĄr, rĂłmai kirĂĄly, reichstadti herceg († 1832)
• 1828 – Henrik Ibsen norvĂ©g ĂrĂł († 1906)
• 1850 – AgghĂĄzy Gyula magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1919)
• 1873 – Szergej Rahmanyinov orosz zeneszerzĂ”, zongoramĂ»vĂ©sz († 1943)
• 1886 – Pais DezsĂ” nyelvĂ©sz, akadĂ©mikus († 1973)
• 1890 – Beniamino Gigli olasz operaĂ©nekes (tenor) († 1957)
• 1895 – Dudich Endre Kossuth-dĂjas egyetemi tanĂĄr, akadĂ©mikus († 1971)
• 1908 – Michael Redgrave angol szĂnĂ©sz († 1985)
• 1911 – Alfonso GarcĂa Robles bĂ©ke Nobel-dĂjas mexikĂłi politikus († 1991)
• 1915 – Szvjatoszlav Richter nĂ©met-orosz zongoramĂ»vĂ©sz († 1997)
• 1921 – RĂ©nyi AlfrĂ©d magyar matematikus, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja. († 1970)
• 1923 – Aba IvĂĄn magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł († 1982)
• 1931 – Avar IstvĂĄn magyar szĂnmĂ»vĂ©sz, a Nemzet SzĂnĂ©sze (2001-tĂ”l)
• 1935 – Hofer MiklĂłs magyar mûépĂtĂ©sz
• 1942 – KristĂłf Tibor magyar szĂnĂ©sz
• 1950 – Carl Palmer angol zenĂ©sz, az Emerson, Lake & Palmer dobosa
• 1950 – William Hurt amerikai szĂnĂ©sz
• 1953 – CsĂĄnyi SĂĄndor magyar ĂŒzletember
• 1956 – Vavyan Fable (er. MolnĂĄr Ăva) magyar ĂrĂłnĂ”
• 1956 – Balatoni JĂĄnos nĂ©pzenĂ©sz (TekergĂ” egyĂŒttes, FalkaFolk egyĂŒttes, Pentaton zenekar)
• 1957 – Theresa Russell amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1968 – Joao Ntyamba, angolai atlĂ©ta
• 1977 – Vadim Devyatovskiy, fehĂ©rorosz kalapĂĄcsvetĂ”
• 1977 – Vladan MarkoviĂŠ, szerb ĂșszĂł
• 1980 – Robertas Javtokas, litvĂĄn kosĂĄrlabdĂĄzĂł
• 1983 – Michael Cassidy amerikai szĂnĂ©sz
• 1984 – Fernando Torres, spanyol labdarĂșgĂł
• 1984 – CsizmĂĄs ZoltĂĄn, magyar zseni
• 1986 – Hamar ĂdĂĄm, magyar labdarĂșgĂł
• 1986 – Lady Gaga, amerikai Ă©nekesnĂ”
• 1988 – Xue Ruipeng, kĂnai ĂșszĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 1413 – IV. Henrik angol kirĂĄly (* 1367)
• 1617 – François d’Aguillon belga matematikus Ă©s fizikus (* 1567)
• 1619 – II. MĂĄtyĂĄs magyar kirĂĄly, nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr (* 1557)
• 1702 – MisztĂłtfalusi Kis MiklĂłs magyar nyomdĂĄsz (* 1650)
• 1727 – Isaac Newton angol fizikus, matematikus, filozĂłfus (* 1642)
• 1736 – II (III.) AbbĂĄsz perzsa sah (*1730/31)
• 1887 – CsĂĄky Rudolf, a fĂ”rendihĂĄz tagja Ă©s Szepes vĂĄrmegye örökös fĂ”ispĂĄnja (* 1811)
• 1894 – Kossuth Lajos, az 1848-49-es forradalom Ă©s szabadsĂĄgharc vezetĂ”je, kormĂĄnyzĂł elnök (* 1802)
• 1901 - Fodor JĂłzsef orvos (* 1843)
• 1922 – SzilĂĄdy Ăron nyelvĂ©sz, irodalomtörtĂ©nĂ©sz, akadĂ©mikus
• 1929 – Ferdinand Foch francia katonatiszt, marsall, I. vilĂĄghĂĄborĂșs fĂ”parancsnok (* 1851)
• 1978 – Bolberitz KĂĄroly egĂ©szsĂ©gĂŒgyi Ă©s vegyĂ©szmĂ©rnök, közgazdĂĄsz, a vĂzhigĂ©nia szaktekintĂ©lye (* 1906)
• 2008 – IonuĂŸ Cosmin Sandu Ă”rvezetĂ”, a romĂĄn hadsereg 6. afganisztĂĄni harcokban elesett katonĂĄja (* 1979)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
a frankofĂłnia vilĂĄgnapja
|
magam, 8:05
|
|
|
napi okossĂĄg:
BĂĄr fölĂŒl a gĂĄlya, s alul a nĂ©pnek ĂĄrja,azĂ©rt a gĂĄlya van felĂŒl...!
|
magam, 7:58
|
|
|
NyĂrfa.
NyĂrfa sĂr a völgyben, bĂ”re fagytĂłl Ă©g,
éj ûzi nyugalmåt, nem virågzott még,
meglebben az åga: madårtestû szél
evickél a ködben,
közeledbe Ă©r –
VĂĄlladra pihenni madĂĄr telepĂŒl,
felhĂ”be a völgyed, fĂĄd csöndbe merĂŒl:
ne takard el arcod: nem vagy egyedĂŒl.
(SzI)
|
magam, 7:55
|
|
|
jĂł reggelt
|
magam, 7:24
|
|
|
|
| 2009. március 19., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt
Olyan vagyok ma, mint a szél,
szaladni vĂĄgyom szĂŒntelen.
Könnyû testtel, låthatatlan,
csak futnék åt az életen.
Nézném fentrÔl nemtörÔdöm`,
a létfolyam mint kavarog.
Nem zavarna semmit bĂĄnat,
csak lennék, mint az angyalok.
S mi vagyok? Csak halk lélegzet,
mondat végén a hårom pont.
Semmi vagyok, mégis låtszom,
mint szép ruhån egy konok folt.
Semmi vagyok, szĂŒrke ĂĄrnyĂ©k,
falhoz lapulva, csöndesen.
SzĂĄrnyam sincs, Ăgy nem repĂŒlök,
csak a szél sodorja életem
(ISz)
|
magam, 21:31
|
|
|
CsipkebogyĂł
MĂĄkoskalĂĄcsot vett ki a szatyrĂĄbĂłl,
felszeletelte unokĂĄinak.
Ruhåjåból és kendÔjébÔl åradt
a köd és falusi szag
Ă©s rĂĄmnĂ©zett Ă©s lassĂș szĂłval mondta:
"Neked is hoztam valamit... Ăł,
tudom, hogy szereted... itt van
egy marék csipkebogyó..."
Ăs kiöntötte s szĂ©tgurult az asztal
lapjån a rubintos, kövér
bogyĂłk szakadt nyaklĂĄnca hirtelen, pirosan,
akår a vér.
S a csodålatos, fényes kincsek låttån
elnémultak a gyerekek,
csend lett Ă©s Ă” arcomon kereste
az örömet...
S Ă©n lĂĄttam, gyerekeim nagyanyjĂĄt,
hogy baktat esÔs dombokon åt,
Ă©s tapadĂł Ă©s sĂĄrga sĂĄr mutatja
öreg låba nyomåt,
és széjjelnéz keresni, hol piroslik
bokron a csipkebogyĂł,
Ă©s tĂŒskĂ©k közĂ© nyĂșl Ă©s ĂĄgbogokba,
mert hozni s adni jĂł,
Ă©s belerakja szatyrĂĄba a nedves,
fanyar gyĂŒmölcsöket,
melyeket, hiszen nincsen kertje,
a Mindenki KertjébÔl szedett.
Ăs körĂŒlnĂ©z mĂĄsik ĂĄgat keresve,
arcĂĄn öröm Ă©s szomorĂșsĂĄg...
FelnĂ©z az Ă©gre, hol a mĂșlĂł Ă©vek
szĂĄllnak s a vadlibĂĄk.
(KP)
|
magam, 13:42
|
|
|
hazai pĂĄlya...
|
magam, 13:34
|
|
|
tudtad...?
Hippokratesz, az orvostudomĂĄny atyja azt ĂĄllĂtotta, hogy egy nĂ” mellbĂ”sĂ©ge növelhetĂ”, ha a hölgy hangosan Ă©nekel.
A vörös hajĂș emberek altatĂĄsĂĄhoz több altatĂłanyag szĂŒksĂ©ges.
A kémiai elemek periódusos rendszerét Dimitrij Mengyelejev alkotta meg, azoknak az elemeknek, amiket addig még nem fedeztek fel, rendszerében helyet hagyott ki.
Gabriel Fahrenheit 1714-ben alkotta meg a higanyos hÔmérÔt.
|
magam, 13:27
|
|
|
ha szereted a kihĂvĂĄst...
|
magam, 8:30
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 19.
az év 78. (szökÔévekben 79.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 287 nap van håtra.
Napkelte: 05:49 Napnyugta: 17:54
Holdkelte: 02:18 Holdnyugta: 10:11
Ma JĂłzsef, BĂĄnk, Jozefa napja van.
Boldog névnapot!
JĂłzsef :
HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v. JelentĂ©se Isten tegyen a most szĂŒletett gyermekekhez, Jahve gyarapĂtson. MagyarorszĂĄgon a XVIII. szĂĄzadtĂłl kezdve a leggyakoribb fĂ©rfinevek közĂ© tartozott. Ehhez hozzĂĄjĂĄrult Szent JĂłzsef akkoriban megnövekedett tisztelete, amely a XIX. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben tetĂ”zött, amikor is IX. Pius pĂĄpa a rĂłmai katolikus egyhĂĄz vĂ©dĂ”szentjĂ©nek nyilvĂĄnĂtotta Ă”t. Az 1970-es Ă©vektĂ”l kezdve, egyre veszĂt a nĂ©pszerĂ»sĂ©gĂ©bĂ”l, de mĂ©g igen gyakori.
BĂĄnk :
RĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v, a BĂĄn nĂ©v kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka, mely a bĂĄn mĂ©ltĂłsĂĄgnĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik.
Jozefa :
HĂ©ber eredetĂ» nĂ©v, a JĂłzsef fĂ©rfinĂ©v latin Josephus formĂĄjĂĄnak a nĂ”i megfelelĂ”je. JelentĂ©se Jahve gyarapĂtson.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1849 – Bem tĂĄbornok elfoglalja BrassĂłt, ezzel egĂ©sz ErdĂ©lybĂ”l kiĂ»zi az ellensĂ©ges osztrĂĄk-orosz csapatokat.
• 1910 – BartĂłk BĂ©la I. vonĂłsnĂ©gyesĂ©nek premierje
• 1944 – Hajnali 4 Ăłrakor, a MargarĂ©ta-terv alapjĂĄn, nĂ©met csapatok lĂ©pik ĂĄt MagyarorszĂĄg hatĂĄrĂĄt, ellenĂĄllĂĄs nĂ©lkĂŒl eljutnak a fĂ”vĂĄrosba, ugyanaznap KĂĄllay MiklĂłs miniszterelnök beadja lemondĂĄsĂĄt.
• 1946 – Budakeszin megkezdĂ”dik a nĂ©metek kitelepĂtĂ©se. A magyar kormĂĄny, a SZEB hozzĂĄjĂĄrulĂĄsĂĄval mintegy 4000 embert, a vĂĄros lakossĂĄgĂĄnak ötven szĂĄzalĂ©kĂĄt deportĂĄlja NĂ©metorszĂĄgba.
• 1951 – Az EurĂłpai SzĂ©n- Ă©s AcĂ©lközössĂ©grĂ”l szĂłlĂł szerzĂ”dĂ©s alĂĄĂrĂĄsa.
• 1962 – Ăletbe lĂ©p az algĂ©riai fegyverszĂŒnet.
• 1990 – A marosvĂĄsĂĄrhelyi "fekete mĂĄrcius" nĂ©ven elhĂresĂŒlt magyarellenes pogrom kezdete.
• 2008
o Magyarorszåg, Horvåtorszåg és Monaco elismeri Kosovo önållósågåt.
o Washingtonban tĂĄrgyal Miheil Szaakasvili grĂșz ĂĄllamfĂ”, akit George W. Bush arrĂłl biztosĂt, hogy az Ă©szak-atlanti szövetsĂ©g bukaresti csĂșcsĂ©rtekezletĂ©n nyomĂĄst fog gyakorolni annak Ă©rdekĂ©ben, hogy kezdjĂ©k meg a csatlakozĂĄsi tĂĄrgyalĂĄsokat GrĂșziĂĄval.
o Lemond a Vasile Tarlev vezette moldovai kormĂĄny.
SzĂŒletĂ©sek
• 1601 – Alonso Cano, spanyol Ă©pĂtĂ©sz, szobrĂĄsz († 1667)
• 1801 – KovacsĂłczy MihĂĄly, ĂŒgyvĂ©d, szerkesztĂ” († 1846)
• 1816 – Friedrich Ferenc, vĂvĂłmester († 1895)
• 1821 – Bayer JĂłzsef Ăgost, honvĂ©d ezredes, törtĂ©netĂrĂł, katonai szakĂrĂł († 1864)
• 1832 – VĂĄmbĂ©ry Ărmin, magyar nyelvtudĂłs, utazĂł, a Magyar Földrajzi TĂĄrsasĂĄg egyik alapĂtĂłja († 1913)
• 1849 – Baditz OttĂł, festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1936)
• 1849 – Alfred von Tirpitz, porosz tengerĂ©sztiszt, nagyadmirĂĄlis, a nĂ©met csĂĄszĂĄri haditengerĂ©szet fĂ”parancsnoka († 1930)
• 1858 – TagĂĄnyi KĂĄroly, levĂ©ltĂĄros, törtĂ©nĂ©sz, etnogrĂĄfus († 1924)
• 1866 – Emilio De Bono, olasz katonatiszt, a fasiszta mozgalom egyik alapĂtĂł tagja († 1944)
• 1887 – Kabos Gyula, magyar szĂnĂ©sz († 1941)
• 1897 – KĂ”mĂves SĂĄndor, magyar szĂnĂ©sz, Ărdemes Ă©s KivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz († 1980)
• 1905 – Albert Speer, nĂ©met Ă©pĂtĂ©sz, a III. Birodalom fÔépĂtĂ©sze, fegyverkezĂ©si minisztere, a haditermelĂ©s irĂĄnyĂtĂłja († 1981)
• 1906 – Adolf Eichmann, nĂĄci tiszt, SS ObersturmbannfĂŒhrer, a Nemzetiszocialista NĂ©met MunkĂĄspĂĄrt vezetĂ” tagja († 1962)
• 1912 – VĂĄlyi-Nagy Tibor, orvos, egyetemi tanĂĄr († 1969)
• 1912 – Adolf Galland, nĂ©met repĂŒlĂ”tiszt, a Luftwaffe sikeres vadĂĄszrepĂŒlĂ”je († 1996)
• 1927 – SzĂĄsz Imre, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł († 2003)
• 1933 – Philip Roth, amerikai ĂrĂł
• 1937 – AndrĂ© SzĂ”ts, magyar-francia filmproducer, rendezĂ” († 2006)
• 1943 – Kiss Benedek, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł
• 1944 – SzĂ©csi PĂĄl, magyar tĂĄncdalĂ©nekes († 1974)
• 1947 – Glenn Close, amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1948 – Muszte Anna, magyar szĂnĂ©sznĂ”
• 1952 – Harvey Weinstein, amerikai filmproducer
• 1955 – Bruce Willis, amerikai szĂnĂ©sz, Ă©nekes
• 1979 – Ivan LjubiĂšiĂŠ, horvĂĄt teniszezĂ”
• 1982 – Leandro de Almeida brazil-magyar kettĂ”s ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgĂș labdarĂșgĂł, jelenleg a DVSC 4-es szĂĄmĂș mezĂ©t viseli
HalĂĄlozĂĄsok
• 1314 – Jacques de Molay, a Templomos Lovagrend utolsĂł nagymestere (IV. (SzĂ©p) FĂŒlöp francia kirĂĄly mĂĄglyĂĄn megĂ©getteti) (* 1245 körĂŒl)
• 1637 – PĂĄzmĂĄny PĂ©ter esztergomi Ă©rsek, ĂrĂł (* 1570)
• 1950 – Edgar Rice Burroughs amerikai novellaĂrĂł (* 1875)
• 1950 – Alexandru Vaida-Voievod erdĂ©lyi romĂĄn politikus, a magyar, majd a romĂĄn parlament kĂ©pviselĂ”je, RomĂĄnia miniszterelnöke (* 1872)
• 1953 – Arkagyij Dmitrijevics Svecov szovjet mĂ©rnök, repĂŒlĂ”gĂ©pmotor-tervezĂ” (* 1892)
• 1955 – GrĂłf KĂĄrolyi MihĂĄly politikus, magyar miniszterelnök, az elsĂ” Magyar KöztĂĄrsasĂĄg elnöke (* 1875)
• 1965 – Gheorghe Gheorghiu-Dej romĂĄn kommunista politikus, pĂĄrtfĂ”titkĂĄr, ĂĄllamfĂ” (* 1901)
• 1987 – Louis de Broglie Nobel-dĂjas francia fizikus (* 1892)
• 1989 – Gelley KornĂ©l magyar szĂnĂ©sz, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz (* 1932)
• 2008 – Sir Arthur C. Clarke, angol tudomĂĄnyos-fantasztikus ĂrĂł (* 1917)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• 1911 – ElsĂ” alkalommal tartjĂĄk meg a nemzetközi nĂ”napot AusztriĂĄban, DĂĄniĂĄban, NĂ©metorszĂĄgban Ă©s SvĂĄjcban.
• Szent JĂłzsef ĂŒnnepe: Az ĂĄcsok Ă©s az otthont alapĂtĂłk vĂ©dĂ”szentje.
|
magam, 8:20
|
|
|
napi okossĂĄg:
A lift pĂĄlyĂĄja az utolsĂł felvonĂĄsban teljesedik ki
.
|
magam, 8:11
|
|
|
Cicus, cinke, citera
FĂŒrge vizek habosodnak,
hegyek, völgyek mosakodnak,
törĂŒlköznek reggel, este
rojtos, bojtos fellegekbe.
MĂĄrcius, mĂĄrcius,
bolyhosodik a cicus.
SĂŒtkĂ©rezik a domboldal,
sĂŒtteti hasĂĄt a nappal,
kamasz szelek fĂŒtyörĂ©sznek,
szikkadoznak az ösvények.
- Cinke, cinke, cinege,
jön a tavasz, tetszik-e?
- Tetszik bizony, csak siessen,
hogy a tollam fényesedjen,
hogy a begyem begyesedjen,
s a hangom is Ă©desedjen,
pengjen, mint a citera,
cit-cit, cit-cit, citera.
(KĂĄnyĂĄdi S)
|
magam, 7:53
|
|
|
jĂł reggelt
|
magam, 7:50
|
|
|
|
| 2009. március 18., szerda |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt...
Ălmodtam...
Ălmodtam
az Ă©jjel
ĂĄrvalĂĄnyhajat,
papsajtot,
tĂ»z-tĂŒskĂ©s
iglicebokrokat,
kormos fejĂ»
szĂĄrcsĂĄkat a
Kis-DunĂĄn,
ladikot,
keszeget,
pontyot...
gazos ĂștszĂ©len
vadribizli-bokrot
- feketét -,
bodzavirĂĄgot
hófehéret, pemetét,
homokbuckĂĄkat,
illatos akĂĄcokat,
szûk, kavicsos
falusi utat -
törte mezĂtlĂĄbamat...
(SzI)
|
magam, 21:02
|
|
|
|
| |
