| 2009. március 20., péntek |
|
 |
0 |
|
|
mert mindig vannak vakablakok,
s talĂĄn akad majd mindig valaki,
aki leporolja a csillagokat,
hogy el ne tĂ©vedjĂŒnk
vakablakos Ă©jeken ĂĄt...
(SzI)
|
magam, 21:12
|
|
|
GondolkoztĂĄl mĂĄr azon, hogy az egyedĂŒli, amivel rendelkezel az a jelened??? Az egyik legcsodĂĄlatosabb dolog a gyerekekben, hogy kĂ©pesek teljesen a jelennek Ă©lni. ElmerĂŒlnek abban, amivel Ă©ppen foglalkoznak, akĂĄr bogarat figyelnek meg, akĂĄr kĂ©pet festenek, homokvĂĄrat Ă©pĂtenek. Ha felcseperedĂŒnk, megtanuljuk , hogyan lehet egyszerre sok mindenre gondolni, Ă©s sok minden miatt aggĂłdni. Megtanuljuk az Ă©lvezetes dolgokat Ă©s a boldogsĂĄgunkat halogatni. Ha boldogok akarunk lenni, akkor teljesen a jelenben kell Ă©lnĂŒnk. El kell hatĂĄroznunk, mĂĄr az Ășt alatt boldogok leszĂŒnk, nemcsak akkor mikor elĂ©rjĂŒk a cĂ©lt. A jelenben Ă©lni annyit jelent, bĂĄrmit is teszĂŒnk, azt önmagĂĄĂ©rt tesszĂŒk. Minden pillanat annak a lehetĂ”sĂ©ge, hogy megvĂĄlasszuk, tĂ©nyleg akarunk-e Ă©lni vele. ValĂłban megĂ©rintsenek Ă©s hassanak rĂĄnk a dolgok. ElĂ»zzĂŒk a fĂ©lelmet, ami nem mĂĄs, mint a jövĂ”ben bekövetkezett esemĂ©nyektĂ”l valĂł szorongĂĄs.
(AM)
|
magam, 13:08
|
|
|
megĂșszta...
|
magam, 12:56
|
|
|
tudtad...?
A gorillĂĄk is dorombolnak.
A Földön élÔ ållatok kb. 80%-a hat låbbal rendelkezik.
A denevérek, ha elhagynak egy barlangot, mindig balra fordulnak.
1902 és 1907 között egy emberevÔ tigris 436 embert gyilkolt meg Indiåban.
A hernyĂłk 4000 izommal rendelkeznek. ĂsszehasonlĂtĂĄskĂ©nt: egy ember mindössze 600-zal bĂr.
|
magam, 12:44
|
|
|
lĂĄtszat...
|
magam, 8:14
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 20.
Napkelte: 05:47 Napnyugta: 17:57
Holdkelte: 02:57 Holdnyugta: 11:14
Ma Klaudia, Irma, Alexandra, MĂłr, Hubert, CsĂĄk napja van.
Boldog névnapot!
Klaudia :
A latin eredetû Klaudiusz nÔi pårja, vélhetÔen a claudus szóból ered, melynek jelentése: béna, sånta.
Irma :
Az Irm- kezdetĂ» germĂĄn nĂ”i nevek nĂ©met eredetĂ» rövidĂŒlĂ©se. AlakvĂĄltozataival, az Irma Ă©s a nĂ©met Erma nĂ©vvel egyĂŒtt Ermin, Irmin germĂĄn isten nevĂ©bĂ”l szĂĄrmazik, jelentĂ©se Irmin istensĂ©g. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a germĂĄn hermion nĂ©ptörzs nevĂ©bĂ”l valĂł.
Alexandra :
A görög, latin eredetû Alexander férfi név nÔi pårja. Jelentése harcra kész, az embereket oltalmazó.
MĂłr :
A MĂłric XIX. szĂĄzadi rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a Maurus rövidĂŒlĂ©sekĂ©nt tartjĂĄk szĂĄmon. JelentĂ©se mĂłr, szerecsen.
Hubert :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se szelleme ĂĄltal kivĂĄlĂł, Ă©rtelem, fĂ©nyes, hĂres.
CsĂĄk :
Török magyar eredetĂ» nĂ©v, szĂĄrmazhat azonban szlĂĄv szemĂ©lynĂ©vbĂ”l is. JelentĂ©se ĂŒtĂ”.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• Kr. e. 44 – Julius Caesar temetĂ©se.
• 1790 - Kis JĂĄnos tĂĄrsaival megalakĂtja a Soproni Magyar TĂĄrsasĂĄgot az evangĂ©likus lĂceumban.
• 1815 – XVIII. Lajos francia kirĂĄly elmenekĂŒl a TuileriĂĄkbĂłl. Bonaparte NapĂłleon bevonul a PĂĄrizsba, megkezdi szĂĄznapos uralmĂĄt.
• 1852 – Megjelenik Harriet Beecher Stowe: TamĂĄs bĂĄtya kunyhĂłja c. regĂ©nye.
• 1899 – Martha M. Place, a Sing Sing foglya az elsĂ” nĂ”, akit villamosszĂ©kben vĂ©geznek ki.
• 1916 – Albert Einstein közreadja relativitĂĄselmĂ©letĂ©t.
• 1929 – BartĂłk BĂ©la IV. vonĂłsnĂ©gyesĂ©nek premierje.
• 1948 – Az elsĂ” vĂĄlasztĂĄsok SzingapĂșrban.
• 1956 – TunĂ©zia elnyeri fĂŒggetlensĂ©gĂ©t FranciaorszĂĄgtĂłl.
• 1969 – John Lennon Ă©s Yoko Ono eskĂŒvĂ”je GibraltĂĄron.
• 1976 – A vörös khmerek hatalomrajutĂĄsa KambodzsĂĄban.
• 2003 – A mĂĄsodik öbölhĂĄborĂș kezdete: Az USA, Nagy-Britannia, AusztrĂĄlia Ă©s LengyelorszĂĄg csapatai megtĂĄmadjĂĄk Irakot.
• 2008
o BulgĂĄria elismeri Kosovo fĂŒggetlensĂ©gĂ©t.
o BelgrĂĄd visszahĂvja budapesti, zĂĄgrĂĄbi Ă©s szĂłfiai nagykövetĂ©t, mivel a szomszĂ©dos orszĂĄgok kormĂĄnyai elismerik Kosovo fĂŒggetlensĂ©gĂ©t.
o AthĂ©nban tĂŒntetĂ”k tömege megprĂłbĂĄl behatolni a parlament Ă©pĂŒletĂ©be, ahol a kĂ©pviselĂ”k a nyugdĂjreformrĂłl szavaztak, azonban a 300 radikĂĄlis tiltakozĂłt a rendĂ”rök könnygĂĄzzal Ă©s gumibottal fĂ©kezik meg. A tiltakozĂĄsok ellenĂ©re az athĂ©ni törvĂ©nyhozĂĄs megszavazza a nyugdĂjrendszer ĂĄtalakĂtĂĄsĂĄt.
o A BiztonsĂĄgi TanĂĄcs egy Ă©vvel meghosszabbĂtja az afganisztĂĄni ENSZ-missziĂł mandĂĄtumĂĄt.
o ElÔre be nem jelentett låtogatåsra Kabulba érkezik Dick Cheney amerikai alelnök.
o Ăt kommandĂłs Ă©s egy civil hal meg – tovĂĄbbĂĄ hat szemĂ©ly megsebesĂŒl – Csecsenföldön, egy hegyi faluban, ahovĂĄ a rendĂ”rök rendteremtĂ©sre Ă©rkeznek, miutĂĄn a telepĂŒlĂ©st szeparatista fegyveresek elfoglaltĂĄk Ă©s felgyĂșjtottĂĄk az elöljĂĄrĂłsĂĄgi Ă©pĂŒletet.
o Leteszi a hivatali eskĂŒt II. Albert belga kirĂĄly elĂ”tt az Yves Leterme flamand keresztĂ©nydemokrata politikus vezette – ötpĂĄrti Ășj – kormĂĄny.
SzĂŒletĂ©sek
• i. e. 43 – Ovidius rĂłmai költĂ” († 17)
• 1669 – GrĂłf KĂĄrolyi SĂĄndor kuruc tĂĄbornok, II. RĂĄkĂłczi Ferenc fĂ”hadparancsoka († 1743)
• 1725 – I. Abdul-Hamid, az OszmĂĄn Birodalom 28. szultĂĄnja († 1789)
• 1770 – Friedrich Hölderlin nĂ©met ĂrĂł, költĂ” († 1843)
• 1811 – II. NapĂłleon (a „SasfiĂłk”), francia csĂĄszĂĄr, rĂłmai kirĂĄly, reichstadti herceg († 1832)
• 1828 – Henrik Ibsen norvĂ©g ĂrĂł († 1906)
• 1850 – AgghĂĄzy Gyula magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1919)
• 1873 – Szergej Rahmanyinov orosz zeneszerzĂ”, zongoramĂ»vĂ©sz († 1943)
• 1886 – Pais DezsĂ” nyelvĂ©sz, akadĂ©mikus († 1973)
• 1890 – Beniamino Gigli olasz operaĂ©nekes (tenor) († 1957)
• 1895 – Dudich Endre Kossuth-dĂjas egyetemi tanĂĄr, akadĂ©mikus († 1971)
• 1908 – Michael Redgrave angol szĂnĂ©sz († 1985)
• 1911 – Alfonso GarcĂa Robles bĂ©ke Nobel-dĂjas mexikĂłi politikus († 1991)
• 1915 – Szvjatoszlav Richter nĂ©met-orosz zongoramĂ»vĂ©sz († 1997)
• 1921 – RĂ©nyi AlfrĂ©d magyar matematikus, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja. († 1970)
• 1923 – Aba IvĂĄn magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł († 1982)
• 1931 – Avar IstvĂĄn magyar szĂnmĂ»vĂ©sz, a Nemzet SzĂnĂ©sze (2001-tĂ”l)
• 1935 – Hofer MiklĂłs magyar mûépĂtĂ©sz
• 1942 – KristĂłf Tibor magyar szĂnĂ©sz
• 1950 – Carl Palmer angol zenĂ©sz, az Emerson, Lake & Palmer dobosa
• 1950 – William Hurt amerikai szĂnĂ©sz
• 1953 – CsĂĄnyi SĂĄndor magyar ĂŒzletember
• 1956 – Vavyan Fable (er. MolnĂĄr Ăva) magyar ĂrĂłnĂ”
• 1956 – Balatoni JĂĄnos nĂ©pzenĂ©sz (TekergĂ” egyĂŒttes, FalkaFolk egyĂŒttes, Pentaton zenekar)
• 1957 – Theresa Russell amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1968 – Joao Ntyamba, angolai atlĂ©ta
• 1977 – Vadim Devyatovskiy, fehĂ©rorosz kalapĂĄcsvetĂ”
• 1977 – Vladan MarkoviĂŠ, szerb ĂșszĂł
• 1980 – Robertas Javtokas, litvĂĄn kosĂĄrlabdĂĄzĂł
• 1983 – Michael Cassidy amerikai szĂnĂ©sz
• 1984 – Fernando Torres, spanyol labdarĂșgĂł
• 1984 – CsizmĂĄs ZoltĂĄn, magyar zseni
• 1986 – Hamar ĂdĂĄm, magyar labdarĂșgĂł
• 1986 – Lady Gaga, amerikai Ă©nekesnĂ”
• 1988 – Xue Ruipeng, kĂnai ĂșszĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 1413 – IV. Henrik angol kirĂĄly (* 1367)
• 1617 – François d’Aguillon belga matematikus Ă©s fizikus (* 1567)
• 1619 – II. MĂĄtyĂĄs magyar kirĂĄly, nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr (* 1557)
• 1702 – MisztĂłtfalusi Kis MiklĂłs magyar nyomdĂĄsz (* 1650)
• 1727 – Isaac Newton angol fizikus, matematikus, filozĂłfus (* 1642)
• 1736 – II (III.) AbbĂĄsz perzsa sah (*1730/31)
• 1887 – CsĂĄky Rudolf, a fĂ”rendihĂĄz tagja Ă©s Szepes vĂĄrmegye örökös fĂ”ispĂĄnja (* 1811)
• 1894 – Kossuth Lajos, az 1848-49-es forradalom Ă©s szabadsĂĄgharc vezetĂ”je, kormĂĄnyzĂł elnök (* 1802)
• 1901 - Fodor JĂłzsef orvos (* 1843)
• 1922 – SzilĂĄdy Ăron nyelvĂ©sz, irodalomtörtĂ©nĂ©sz, akadĂ©mikus
• 1929 – Ferdinand Foch francia katonatiszt, marsall, I. vilĂĄghĂĄborĂșs fĂ”parancsnok (* 1851)
• 1978 – Bolberitz KĂĄroly egĂ©szsĂ©gĂŒgyi Ă©s vegyĂ©szmĂ©rnök, közgazdĂĄsz, a vĂzhigĂ©nia szaktekintĂ©lye (* 1906)
• 2008 – IonuĂŸ Cosmin Sandu Ă”rvezetĂ”, a romĂĄn hadsereg 6. afganisztĂĄni harcokban elesett katonĂĄja (* 1979)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
a frankofĂłnia vilĂĄgnapja
|
magam, 8:05
|
|
|
napi okossĂĄg:
BĂĄr fölĂŒl a gĂĄlya, s alul a nĂ©pnek ĂĄrja,azĂ©rt a gĂĄlya van felĂŒl...!
|
magam, 7:58
|
|
|
NyĂrfa.
NyĂrfa sĂr a völgyben, bĂ”re fagytĂłl Ă©g,
éj ûzi nyugalmåt, nem virågzott még,
meglebben az åga: madårtestû szél
evickél a ködben,
közeledbe Ă©r –
VĂĄlladra pihenni madĂĄr telepĂŒl,
felhĂ”be a völgyed, fĂĄd csöndbe merĂŒl:
ne takard el arcod: nem vagy egyedĂŒl.
(SzI)
|
magam, 7:55
|
|
|
jĂł reggelt
|
magam, 7:24
|
|
|
|
| 2009. március 19., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt
Olyan vagyok ma, mint a szél,
szaladni vĂĄgyom szĂŒntelen.
Könnyû testtel, låthatatlan,
csak futnék åt az életen.
Nézném fentrÔl nemtörÔdöm`,
a létfolyam mint kavarog.
Nem zavarna semmit bĂĄnat,
csak lennék, mint az angyalok.
S mi vagyok? Csak halk lélegzet,
mondat végén a hårom pont.
Semmi vagyok, mégis låtszom,
mint szép ruhån egy konok folt.
Semmi vagyok, szĂŒrke ĂĄrnyĂ©k,
falhoz lapulva, csöndesen.
SzĂĄrnyam sincs, Ăgy nem repĂŒlök,
csak a szél sodorja életem
(ISz)
|
magam, 21:31
|
|
|
CsipkebogyĂł
MĂĄkoskalĂĄcsot vett ki a szatyrĂĄbĂłl,
felszeletelte unokĂĄinak.
Ruhåjåból és kendÔjébÔl åradt
a köd és falusi szag
Ă©s rĂĄmnĂ©zett Ă©s lassĂș szĂłval mondta:
"Neked is hoztam valamit... Ăł,
tudom, hogy szereted... itt van
egy marék csipkebogyó..."
Ăs kiöntötte s szĂ©tgurult az asztal
lapjån a rubintos, kövér
bogyĂłk szakadt nyaklĂĄnca hirtelen, pirosan,
akår a vér.
S a csodålatos, fényes kincsek låttån
elnémultak a gyerekek,
csend lett Ă©s Ă” arcomon kereste
az örömet...
S Ă©n lĂĄttam, gyerekeim nagyanyjĂĄt,
hogy baktat esÔs dombokon åt,
Ă©s tapadĂł Ă©s sĂĄrga sĂĄr mutatja
öreg låba nyomåt,
és széjjelnéz keresni, hol piroslik
bokron a csipkebogyĂł,
Ă©s tĂŒskĂ©k közĂ© nyĂșl Ă©s ĂĄgbogokba,
mert hozni s adni jĂł,
Ă©s belerakja szatyrĂĄba a nedves,
fanyar gyĂŒmölcsöket,
melyeket, hiszen nincsen kertje,
a Mindenki KertjébÔl szedett.
Ăs körĂŒlnĂ©z mĂĄsik ĂĄgat keresve,
arcĂĄn öröm Ă©s szomorĂșsĂĄg...
FelnĂ©z az Ă©gre, hol a mĂșlĂł Ă©vek
szĂĄllnak s a vadlibĂĄk.
(KP)
|
magam, 13:42
|
|
|
hazai pĂĄlya...
|
magam, 13:34
|
|
|
tudtad...?
Hippokratesz, az orvostudomĂĄny atyja azt ĂĄllĂtotta, hogy egy nĂ” mellbĂ”sĂ©ge növelhetĂ”, ha a hölgy hangosan Ă©nekel.
A vörös hajĂș emberek altatĂĄsĂĄhoz több altatĂłanyag szĂŒksĂ©ges.
A kémiai elemek periódusos rendszerét Dimitrij Mengyelejev alkotta meg, azoknak az elemeknek, amiket addig még nem fedeztek fel, rendszerében helyet hagyott ki.
Gabriel Fahrenheit 1714-ben alkotta meg a higanyos hÔmérÔt.
|
magam, 13:27
|
|
|
ha szereted a kihĂvĂĄst...
|
magam, 8:30
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 19.
az év 78. (szökÔévekben 79.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 287 nap van håtra.
Napkelte: 05:49 Napnyugta: 17:54
Holdkelte: 02:18 Holdnyugta: 10:11
Ma JĂłzsef, BĂĄnk, Jozefa napja van.
Boldog névnapot!
JĂłzsef :
HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v. JelentĂ©se Isten tegyen a most szĂŒletett gyermekekhez, Jahve gyarapĂtson. MagyarorszĂĄgon a XVIII. szĂĄzadtĂłl kezdve a leggyakoribb fĂ©rfinevek közĂ© tartozott. Ehhez hozzĂĄjĂĄrult Szent JĂłzsef akkoriban megnövekedett tisztelete, amely a XIX. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben tetĂ”zött, amikor is IX. Pius pĂĄpa a rĂłmai katolikus egyhĂĄz vĂ©dĂ”szentjĂ©nek nyilvĂĄnĂtotta Ă”t. Az 1970-es Ă©vektĂ”l kezdve, egyre veszĂt a nĂ©pszerĂ»sĂ©gĂ©bĂ”l, de mĂ©g igen gyakori.
BĂĄnk :
RĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v, a BĂĄn nĂ©v kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka, mely a bĂĄn mĂ©ltĂłsĂĄgnĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik.
Jozefa :
HĂ©ber eredetĂ» nĂ©v, a JĂłzsef fĂ©rfinĂ©v latin Josephus formĂĄjĂĄnak a nĂ”i megfelelĂ”je. JelentĂ©se Jahve gyarapĂtson.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1849 – Bem tĂĄbornok elfoglalja BrassĂłt, ezzel egĂ©sz ErdĂ©lybĂ”l kiĂ»zi az ellensĂ©ges osztrĂĄk-orosz csapatokat.
• 1910 – BartĂłk BĂ©la I. vonĂłsnĂ©gyesĂ©nek premierje
• 1944 – Hajnali 4 Ăłrakor, a MargarĂ©ta-terv alapjĂĄn, nĂ©met csapatok lĂ©pik ĂĄt MagyarorszĂĄg hatĂĄrĂĄt, ellenĂĄllĂĄs nĂ©lkĂŒl eljutnak a fĂ”vĂĄrosba, ugyanaznap KĂĄllay MiklĂłs miniszterelnök beadja lemondĂĄsĂĄt.
• 1946 – Budakeszin megkezdĂ”dik a nĂ©metek kitelepĂtĂ©se. A magyar kormĂĄny, a SZEB hozzĂĄjĂĄrulĂĄsĂĄval mintegy 4000 embert, a vĂĄros lakossĂĄgĂĄnak ötven szĂĄzalĂ©kĂĄt deportĂĄlja NĂ©metorszĂĄgba.
• 1951 – Az EurĂłpai SzĂ©n- Ă©s AcĂ©lközössĂ©grĂ”l szĂłlĂł szerzĂ”dĂ©s alĂĄĂrĂĄsa.
• 1962 – Ăletbe lĂ©p az algĂ©riai fegyverszĂŒnet.
• 1990 – A marosvĂĄsĂĄrhelyi "fekete mĂĄrcius" nĂ©ven elhĂresĂŒlt magyarellenes pogrom kezdete.
• 2008
o Magyarorszåg, Horvåtorszåg és Monaco elismeri Kosovo önållósågåt.
o Washingtonban tĂĄrgyal Miheil Szaakasvili grĂșz ĂĄllamfĂ”, akit George W. Bush arrĂłl biztosĂt, hogy az Ă©szak-atlanti szövetsĂ©g bukaresti csĂșcsĂ©rtekezletĂ©n nyomĂĄst fog gyakorolni annak Ă©rdekĂ©ben, hogy kezdjĂ©k meg a csatlakozĂĄsi tĂĄrgyalĂĄsokat GrĂșziĂĄval.
o Lemond a Vasile Tarlev vezette moldovai kormĂĄny.
SzĂŒletĂ©sek
• 1601 – Alonso Cano, spanyol Ă©pĂtĂ©sz, szobrĂĄsz († 1667)
• 1801 – KovacsĂłczy MihĂĄly, ĂŒgyvĂ©d, szerkesztĂ” († 1846)
• 1816 – Friedrich Ferenc, vĂvĂłmester († 1895)
• 1821 – Bayer JĂłzsef Ăgost, honvĂ©d ezredes, törtĂ©netĂrĂł, katonai szakĂrĂł († 1864)
• 1832 – VĂĄmbĂ©ry Ărmin, magyar nyelvtudĂłs, utazĂł, a Magyar Földrajzi TĂĄrsasĂĄg egyik alapĂtĂłja († 1913)
• 1849 – Baditz OttĂł, festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1936)
• 1849 – Alfred von Tirpitz, porosz tengerĂ©sztiszt, nagyadmirĂĄlis, a nĂ©met csĂĄszĂĄri haditengerĂ©szet fĂ”parancsnoka († 1930)
• 1858 – TagĂĄnyi KĂĄroly, levĂ©ltĂĄros, törtĂ©nĂ©sz, etnogrĂĄfus († 1924)
• 1866 – Emilio De Bono, olasz katonatiszt, a fasiszta mozgalom egyik alapĂtĂł tagja († 1944)
• 1887 – Kabos Gyula, magyar szĂnĂ©sz († 1941)
• 1897 – KĂ”mĂves SĂĄndor, magyar szĂnĂ©sz, Ărdemes Ă©s KivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz († 1980)
• 1905 – Albert Speer, nĂ©met Ă©pĂtĂ©sz, a III. Birodalom fÔépĂtĂ©sze, fegyverkezĂ©si minisztere, a haditermelĂ©s irĂĄnyĂtĂłja († 1981)
• 1906 – Adolf Eichmann, nĂĄci tiszt, SS ObersturmbannfĂŒhrer, a Nemzetiszocialista NĂ©met MunkĂĄspĂĄrt vezetĂ” tagja († 1962)
• 1912 – VĂĄlyi-Nagy Tibor, orvos, egyetemi tanĂĄr († 1969)
• 1912 – Adolf Galland, nĂ©met repĂŒlĂ”tiszt, a Luftwaffe sikeres vadĂĄszrepĂŒlĂ”je († 1996)
• 1927 – SzĂĄsz Imre, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł († 2003)
• 1933 – Philip Roth, amerikai ĂrĂł
• 1937 – AndrĂ© SzĂ”ts, magyar-francia filmproducer, rendezĂ” († 2006)
• 1943 – Kiss Benedek, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł
• 1944 – SzĂ©csi PĂĄl, magyar tĂĄncdalĂ©nekes († 1974)
• 1947 – Glenn Close, amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1948 – Muszte Anna, magyar szĂnĂ©sznĂ”
• 1952 – Harvey Weinstein, amerikai filmproducer
• 1955 – Bruce Willis, amerikai szĂnĂ©sz, Ă©nekes
• 1979 – Ivan LjubiĂšiĂŠ, horvĂĄt teniszezĂ”
• 1982 – Leandro de Almeida brazil-magyar kettĂ”s ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgĂș labdarĂșgĂł, jelenleg a DVSC 4-es szĂĄmĂș mezĂ©t viseli
HalĂĄlozĂĄsok
• 1314 – Jacques de Molay, a Templomos Lovagrend utolsĂł nagymestere (IV. (SzĂ©p) FĂŒlöp francia kirĂĄly mĂĄglyĂĄn megĂ©getteti) (* 1245 körĂŒl)
• 1637 – PĂĄzmĂĄny PĂ©ter esztergomi Ă©rsek, ĂrĂł (* 1570)
• 1950 – Edgar Rice Burroughs amerikai novellaĂrĂł (* 1875)
• 1950 – Alexandru Vaida-Voievod erdĂ©lyi romĂĄn politikus, a magyar, majd a romĂĄn parlament kĂ©pviselĂ”je, RomĂĄnia miniszterelnöke (* 1872)
• 1953 – Arkagyij Dmitrijevics Svecov szovjet mĂ©rnök, repĂŒlĂ”gĂ©pmotor-tervezĂ” (* 1892)
• 1955 – GrĂłf KĂĄrolyi MihĂĄly politikus, magyar miniszterelnök, az elsĂ” Magyar KöztĂĄrsasĂĄg elnöke (* 1875)
• 1965 – Gheorghe Gheorghiu-Dej romĂĄn kommunista politikus, pĂĄrtfĂ”titkĂĄr, ĂĄllamfĂ” (* 1901)
• 1987 – Louis de Broglie Nobel-dĂjas francia fizikus (* 1892)
• 1989 – Gelley KornĂ©l magyar szĂnĂ©sz, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz (* 1932)
• 2008 – Sir Arthur C. Clarke, angol tudomĂĄnyos-fantasztikus ĂrĂł (* 1917)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• 1911 – ElsĂ” alkalommal tartjĂĄk meg a nemzetközi nĂ”napot AusztriĂĄban, DĂĄniĂĄban, NĂ©metorszĂĄgban Ă©s SvĂĄjcban.
• Szent JĂłzsef ĂŒnnepe: Az ĂĄcsok Ă©s az otthont alapĂtĂłk vĂ©dĂ”szentje.
|
magam, 8:20
|
|
|
napi okossĂĄg:
A lift pĂĄlyĂĄja az utolsĂł felvonĂĄsban teljesedik ki
.
|
magam, 8:11
|
|
|
Cicus, cinke, citera
FĂŒrge vizek habosodnak,
hegyek, völgyek mosakodnak,
törĂŒlköznek reggel, este
rojtos, bojtos fellegekbe.
MĂĄrcius, mĂĄrcius,
bolyhosodik a cicus.
SĂŒtkĂ©rezik a domboldal,
sĂŒtteti hasĂĄt a nappal,
kamasz szelek fĂŒtyörĂ©sznek,
szikkadoznak az ösvények.
- Cinke, cinke, cinege,
jön a tavasz, tetszik-e?
- Tetszik bizony, csak siessen,
hogy a tollam fényesedjen,
hogy a begyem begyesedjen,
s a hangom is Ă©desedjen,
pengjen, mint a citera,
cit-cit, cit-cit, citera.
(KĂĄnyĂĄdi S)
|
magam, 7:53
|
|
|
jĂł reggelt
|
magam, 7:50
|
|
|
|
| 2009. március 18., szerda |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt...
Ălmodtam...
Ălmodtam
az Ă©jjel
ĂĄrvalĂĄnyhajat,
papsajtot,
tĂ»z-tĂŒskĂ©s
iglicebokrokat,
kormos fejĂ»
szĂĄrcsĂĄkat a
Kis-DunĂĄn,
ladikot,
keszeget,
pontyot...
gazos ĂștszĂ©len
vadribizli-bokrot
- feketét -,
bodzavirĂĄgot
hófehéret, pemetét,
homokbuckĂĄkat,
illatos akĂĄcokat,
szûk, kavicsos
falusi utat -
törte mezĂtlĂĄbamat...
(SzI)
|
magam, 21:02
|
|
|
Dallamok
MegĂĄllt a sarkon, a jĂĄrda szĂ©lĂ©n, majdnem, hogy a peremĂ©n. Az elsuhanĂł autĂłsok dĂŒhösen rĂĄztĂĄk felĂ© a kezĂŒket, volt, aki dudĂĄlt, mĂĄsok csak kĂĄromkodtak. Ă Ă©szre sem vette. Csak ĂĄllt a sarkon, a jĂĄrda szĂ©lĂ©n, arcĂĄt a kora tavaszi napnak feszĂtette, szĂĄja mosolyra hĂșzĂłdott, szemĂ©t becsukta, Ă©s hangosan dĂșdolt valami furcsa zenĂ©t. Nem tudni, honnan jött a ritmus, a zene, de Ă” csak mosolygott Ă©s önfeledten lallĂĄzott. MĂĄr a mĂĄsodik zöld is rĂ©gen pirosra vĂĄltott, amikor egy aprĂłcska kislĂĄny Ă©rt mellĂ©. MegĂĄllt mellette, Ă”zikeszemĂ©t rĂĄemelte, szĂ”ke tincseit, amiket az arcĂĄba fĂșjt a szĂ©l, hanyagul hĂĄtravetette. Egy darabig hallgatta a zenĂ©t, amit Ă dĂșdolt ott a jĂĄrda szĂ©lĂ©n, majd kicsiny szĂĄjĂĄval követte a dallamot. Mire a szöszke anyja odaĂ©rt, Ă”k ketten mĂĄr kĂ©z a kĂ©zben, egyre hangosabban lallĂĄzva komponĂĄltak valami mennyei, tavaszi muzsikĂĄt. AztĂĄn Ășjra zöld lett. A kislĂĄny kihĂșzta kezecskĂ©jĂ©t, majd mosolyogva megszĂłlĂtotta a nĂ”t:
- Nagyon szĂ©pen Ă©nekeltĂŒnk, ugye? Te, Ă©n ezt a dalt ismerem! - AztĂĄn ĂĄtkeltek a mĂĄsik oldalra, a lĂĄny Ă©s az anya. A nĂ” meg csak ĂĄllt tovĂĄbb a sarkon, a jĂĄrda szĂ©lĂ©n, de mĂĄr nem dĂșdolt. Csak nĂ©zett a tĂĄvozĂł utĂĄn.
(SzI)
|
magam, 13:20
|
|
|
beĂ©pĂtve...
|
magam, 12:50
|
|
|
tudtad...?
Anatómiailag lehetetlen, hogy egy disznó felnézzen az égre.
A szĂșnyogok nemi aktusa összesen kĂ©t mĂĄsodpercig tart.
BecslĂ©sek szerint több milliĂł fĂĄt a vilĂĄgon mĂłkusok ĂŒltettek, akik elĂĄstĂĄk a magokat, majd megfeledkeztek rĂłla.
Egy flamingĂł csak Ășgy tud enni, ha a fejĂ©t fordĂtva tartja.
A szĂłtĂĄrban utolsĂł helyen talĂĄlhatĂł ĂĄllat a zyzzyva, egy DĂ©l-AmerikĂĄban Ă©lĂ” zsizsikfaj.
|
magam, 12:37
|
|
|
egy mosolyt megér...?
BetörÔ becsönget a lakåsba. BentrÔl kislånyhang vålaszol:
- Ki az?
- Szia kislĂĄny, csak te vagy itthon?
- Nem, még itt van a Bence is!
- Ăs Ă” hĂĄny Ă©ves?
- HĂĄrom!
BetörĂ” berĂșgja az ajtĂłt. Ekkor elĂ”rohan Bence, a hĂĄromĂ©ves bullmasztiff...
- Tudtad, hogy a tudatlansåg és a nemtörÔdömség az emberiség két legnagyobb problémåja?
- ???
- Nem tudtam, de nem is Ă©rdekel.
RendszĂĄm
MacsĂł csĂĄvĂł az Ășj BMW ĂĄtvĂ©telekor:
- Figyu, valami egĂ©szen kĂŒlönleges rendszĂĄm kĂ©ne.
Olyan, amibÔl az egész orszågban csak egy van!
- JIH-318 megfelel?
- Oszt biztos, hogy ilyen nincs mĂĄsnak?
- Szavamat adom rĂĄ.
- Akkor jĂł lesz.
|
magam, 9:33
|
|
|
természetfilmes...
|
magam, 8:45
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 18.
az év 77. (szökÔévekben 78.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 288 nap van håtra.
Napkelte: 05:51 Napnyugta: 17:54
Holdkelte: 01:30 Holdnyugta: 09:15
Ma SĂĄndor, Ede, Alexandra, NĂĄrcisz napja van.
Boldog névnapot!
SĂĄndor :
Az görög Alexander nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©nek a megmagyarosodott alakja. JelentĂ©se: fĂ©rfiakat vagy fĂ©rfiaktĂłl megvĂ©dĂ”.
Ede :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, az EdvĂĄrd, EduĂĄrd nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l önĂĄllĂłsult. JelentĂ©se birtok, vagyonĂ”rzĂ©s, vĂ©delem.
Alexandra :
A görög, latin eredetû Alexander férfi név nÔi pårja. Jelentése harcra kész, az embereket oltalmazó.
NĂĄrcisz :
Görög eredetû név, a Narcisszusz férfinév nÔi pårja. Jelentése maga a viråg.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1861 – KikiĂĄltjĂĄk az egysĂ©ges OlaszorszĂĄgot, melynek elsĂ” uralkodĂłja II. Viktor EmĂĄnuel kirĂĄly lesz.
• 1871 – KikiĂĄltjĂĄk a PĂĄrizsi KommĂŒnt.
• 1962 – A francia-algĂ©riai tĂĄrgyalĂĄsok eredmĂ©nyekĂ©ppen alĂĄĂrjĂĄk az Ă©viani egyezmĂ©nyt.
• 1965 – Az elsĂ” Ă»rsĂ©ta: a szovjet Voszhod-2 Ă»rhajĂłsa, Alekszej Leonov, 12 percet tölt kint az Ă»rben.
• 1990 – Az elsĂ” szabad vĂĄlasztĂĄsok az NDK-ban.
• 2005 – A Wikimedia Foundation bejelenti az 500 000-ik angol nyelvĂ» szĂłcikk elkĂ©szĂŒlĂ©sĂ©t.
• 2008 – JapĂĄn Ă©s Kanada elismeri a fĂŒggetlen KosovĂłt.
SzĂŒletĂ©sek
• 1748 – Kiss JĂłzsef vĂzĂ©pĂtĂ” mĂ©rnök, hadmĂ©rnök († 1813)
• 1815 – Ballagi MĂłr teolĂłgus, nyelvĂ©sz, az MTA tagja († 1891)
• 1830 – Szinnyei JĂłzsef, bibliogrĂĄfus, könyvtĂĄros, irodalomtörtĂ©nĂ©sz († 1913)
• 1837 – Grover Cleveland, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 22. Ă©s 24. elnöke, hivatalban 1885–1889-ig Ă©s 1893–1897-ig († 1908)
• 1842 – StĂ©phane MallarmĂ© francia szimbolista költĂ” († 1898)
• 1844 – Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerzĂ”, az "Ătök" egyike († 1908)
• 1858 – Rudolf Diesel nĂ©met mĂ©rnök, a Diesel-motor feltalĂĄlĂłja († 1913)
• 1887 – BerĂ©ny RĂłbert magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus († 1953)
• 1903 – Galeazzo Ciano olasz kĂŒlĂŒgyminiszter, Mussolini veje († 1944)
• 1922 – PĂ©csi SĂĄndor Kossuth-dĂjas szĂnmĂ»vĂ©sz, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz († 1972)
• 1922 – Egon Bahr nĂ©met szociĂĄldemokrata politikus, miniszter
• 1932 – John Updike Nobel-dĂjas amerikai ĂrĂł († 2009)
• 1940 – SinkĂł LĂĄszlĂł Kossuth- Ă©s JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnmĂ»vĂ©sz
• 1945 – Bobby Solo (er. Roberto Satti) olasz Ă©nekes
• 1954 – JĂłzsa Imre magyar szĂnmĂ»vĂ©sz, szinkronszĂnĂ©sz, JĂĄszai-dĂjas
• 1959 – Luc Besson francia filmrendezĂ”
• 1977 – Trent Tesoro amerikai pornĂłszĂnĂ©sz
• 1980 – Alekszej Jagugyin orosz mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1984 – KovĂĄcs Csaba magyar jĂ©gkorongozĂł
• 1985 – AndrĂ© Kaminski nĂ©met szĂnĂ©sz
• 1987 – Rebecca Soni amerikai ĂșszĂłnĂ”
• 1989 – François Goeske nĂ©met szĂnĂ©sz
HalĂĄlozĂĄsok
• 1321 – CsĂĄk MĂĄtĂ© (* 1260 körĂŒl)
• 1584 – IV. (Rettegett) IvĂĄn orosz cĂĄr (* 1530)
• 1768 – Laurence Sterne angol ĂrĂł (* 1713)
• 1781 – Anne Robert Jaques Turgot francia ĂĄllamfĂ©rfi, pĂ©nzĂŒgyminiszter (* 1727)
• 1865 – Friedrich August StĂŒler nĂ©met Ă©pĂtĂ©sz, Ă©pĂtĂ©szeti szakĂrĂł (* 1800)
• 1889 – RĂłmer FlĂłris rĂ©gĂ©sz, mĂ»vĂ©szettörtĂ©nĂ©sz, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja (* 1815)
• 1917 – Ferenczy KĂĄroly festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1862)
• 1936 – EleftĂ©riosz VenizĂ©losz görög politikus, miniszterelnök (* 1864)
• 1942 – MĂĄrk Lajos festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1867)
• 1946 – bĂĄrĂł PerĂ©nyi Zsigmond, belĂŒgyminiszter (* 1870)
• 1966 – Mihailich GyĂ”zĂ” Ă©pĂtĂ”mĂ©rnök, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja, Kossuth-dĂjas (* 1877)
• 1967 – Baghy Gyula, a magyarorszĂĄgi eszperantĂł mozgalom kiemelkedĂ” alakja (* 1891)
• 1974 – MĂ©szöly Gyula MTA tagja, biolĂłgus, Kossuth-dĂjas növĂ©nynemesĂtĂ”.(* 1910)
• 1992 - Balogh AndrĂĄs festĂ”mĂ»vĂ©sz, mĂ»vĂ©szeti ĂrĂł, a KertĂ©szeti Egyetem docense. Az 1971.Ă©vi firenzei nemzetközi biennĂĄlĂ©n aranyĂ©remmel tĂŒntettĂ©k ki. ( *1919)
• 1993 – Gyetvai ElemĂ©r vilĂĄgbajnok asztaliteniszezĂ” (* 1927
• 2006 – AndrĂ© SzĂ”ts magyar-francia filmproducer, rendezĂ” (* 1937)
|
magam, 8:40
|
|
|
napi okossĂĄg:
Eléggé agyament ez a vilåg ahhoz, hogy a nagy åtlagnak alapjåraton ne legyen igaza.
.
|
magam, 8:36
|
|
|
Van mikor...
Van, mikor kék az ég,
Csendes.
S van, mikor ez épp elég!
Van, mikor lĂĄtsz egy madarat,
mely suhan.
S jĂł tudni, hogy szabad.
Van, mikor az erĂ” hatalom!
Vagy Ă©rdem?
De ez csak egy mĂșlĂł alkalom.
Van, mikor tudni veszélyes,
s kĂĄros.
A tudås jó! de kényes.
Van, mikor tûrni bölcs dolog!
S lĂĄm:
Ki ezt tudja, mindig boldog.
Van, mikor az Ă©let szomorĂș
s kemény!
De nem! Ez nem hĂĄborĂș!
Van, mikor nem sĂŒt a nap,
S hideg van.
De benned Ă©let… Ă©let van!
S van, mikor elcsĂŒggedsz…
Ne tedd!
Az élet szép! s Te élvezd ezt!?
(VM)
|
magam, 8:35
|
|
|
jĂł reggelt...
|
magam, 8:31
|
|
|
|
| 2009. március 17., kedd |
|
|
0 |
|
|
elmélkedés
Aki dolgozik, nincs ideje semmire. A naplopĂłknak van idejĂŒk mindenre. Az idĂ” pĂ©nz. TehĂĄt a naplopĂłknak van pĂ©nzĂŒk.
KĂVETKEZTETĂS:
Ha azt akarom, hogy legyen pénzem, nem szabad dolgoznom.
|
magam, 13:51
|
|
|
RagyogĂĄs
Ragyogott. ValĂłsĂĄggal ragyogott, ahogy ott ĂŒlt a padon, könyvvel a kezĂ©ben. Körbelengte egyfajta derĂ». Mint egy trĂłpusi fĂŒlledt este, Ășgy ontotta magĂĄbĂłl az energiĂĄt, ami aztĂĄn az egĂ©sz teret beragyogta. Valami sĂĄrgĂĄs, vöröses, meleg fĂ©nnyel festette meg az Ă©ppen csak rĂŒgyezĂ” fĂĄkat Ă©s bokrokat. Egyfajta szemĂ©lytelen, tavaszi ragyogĂĄssal, ami aztĂĄn mindenkire gyĂłgyĂtĂłlag hat.
Ismerte a titkot. A titkot, amely a csillagokat irĂĄnyĂtja, amelyik ragyog, mint a napfĂ©ny, amely az Ă©vszakokat vĂĄltoztatja. Az öröm titkĂĄt. Ott, abban a pillanatban kĂ©pes volt azonosulni minden szĂ©psĂ©gĂ©vel a tavasznak, mindazzal, ami körĂŒlvette: a tavaszi virĂĄggal, a lepke utĂĄn rohanĂł kutyĂĄval, az erĂ”tĂ”l duzzadĂł Ă©vszĂĄzados fĂĄkkal, a kristĂĄlytiszta Ă©gbolttal, az Ă©gen jĂĄtszĂłdĂł felhĂ”kkel.
Ărezte a bĂ©kĂ©t, a kĂ©k Ă©s fehĂ©r szĂnben jĂĄtszĂł megnyugvĂĄst, a csend hĂvĂł szavĂĄt. NapfĂ©ny volt ott a padon. NapfĂ©ny, mely kĂ©pes a havas hegycsĂșcsot, a jĂ©gcsapot is Ă©kszerrĂ© varĂĄzsolni.
Gyerek volt ott a padon. Boldog, bolond, gondtalan gyermek, aki nem nĂ©z a mĂșltba, nem nĂ©z a jövĂ”be, nem fĂ©li a halĂĄlt, mert nem is ismeri. Csak a halhatatlan jelenben Ă©l.
SĂșlytalan volt ott a padon, aki ellendĂŒl a földtĂ”l, Ă©s egyenesen a mennyorszĂĄgba emelkedett.
Boldog volt ott a padon. Talån a legboldogabb ember a Földön.
(MK)
|
magam, 13:48
|
|
|
|
| |
