2009. március 19., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt
Olyan vagyok ma, mint a szĂ©l, szaladni vĂĄgyom szĂŒntelen. KönnyĂ» testtel, lĂĄthatatlan, csak futnĂ©k ĂĄt az Ă©leten.
Nézném fentrÔl nemtörÔdöm`, a létfolyam mint kavarog. Nem zavarna semmit bånat, csak lennék, mint az angyalok.
S mi vagyok? Csak halk lélegzet, mondat végén a hårom pont. Semmi vagyok, mégis låtszom, mint szép ruhån egy konok folt.
Semmi vagyok, szĂŒrke ĂĄrnyĂ©k, falhoz lapulva, csöndesen. SzĂĄrnyam sincs, Ăgy nem repĂŒlök, csak a szĂ©l sodorja Ă©letem (ISz)
magam, 21:31
|
|
|
CsipkebogyĂł
MĂĄkoskalĂĄcsot vett ki a szatyrĂĄbĂłl, felszeletelte unokĂĄinak. RuhĂĄjĂĄbĂłl Ă©s kendĂ”jĂ©bĂ”l ĂĄradt a köd Ă©s falusi szag Ă©s rĂĄmnĂ©zett Ă©s lassĂș szĂłval mondta: "Neked is hoztam valamit... Ăł, tudom, hogy szereted... itt van egy marĂ©k csipkebogyĂł..." Ăs kiöntötte s szĂ©tgurult az asztal lapjĂĄn a rubintos, kövĂ©r bogyĂłk szakadt nyaklĂĄnca hirtelen, pirosan, akĂĄr a vĂ©r. S a csodĂĄlatos, fĂ©nyes kincsek lĂĄttĂĄn elnĂ©multak a gyerekek, csend lett Ă©s Ă” arcomon kereste az örömet... S Ă©n lĂĄttam, gyerekeim nagyanyjĂĄt, hogy baktat esĂ”s dombokon ĂĄt, Ă©s tapadĂł Ă©s sĂĄrga sĂĄr mutatja öreg lĂĄba nyomĂĄt, Ă©s szĂ©jjelnĂ©z keresni, hol piroslik bokron a csipkebogyĂł, Ă©s tĂŒskĂ©k közĂ© nyĂșl Ă©s ĂĄgbogokba, mert hozni s adni jĂł, Ă©s belerakja szatyrĂĄba a nedves, fanyar gyĂŒmölcsöket, melyeket, hiszen nincsen kertje, a Mindenki KertjĂ©bĂ”l szedett. Ăs körĂŒlnĂ©z mĂĄsik ĂĄgat keresve, arcĂĄn öröm Ă©s szomorĂșsĂĄg... FelnĂ©z az Ă©gre, hol a mĂșlĂł Ă©vek szĂĄllnak s a vadlibĂĄk. (KP)
magam, 13:42
|
|
|
hazai pĂĄlya...
magam, 13:34
|
|
|
tudtad...?
Hippokratesz, az orvostudomĂĄny atyja azt ĂĄllĂtotta, hogy egy nĂ” mellbĂ”sĂ©ge növelhetĂ”, ha a hölgy hangosan Ă©nekel.
A vörös hajĂș emberek altatĂĄsĂĄhoz több altatĂłanyag szĂŒksĂ©ges.
A kémiai elemek periódusos rendszerét Dimitrij Mengyelejev alkotta meg, azoknak az elemeknek, amiket addig még nem fedeztek fel, rendszerében helyet hagyott ki.
Gabriel Fahrenheit 1714-ben alkotta meg a higanyos hÔmérÔt.
magam, 13:27
|
|
|
ha szereted a kihĂvĂĄst...
magam, 8:30
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 19.
az év 78. (szökÔévekben 79.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 287 nap van håtra.
Napkelte: 05:49 Napnyugta: 17:54
Holdkelte: 02:18 Holdnyugta: 10:11
Ma JĂłzsef, BĂĄnk, Jozefa napja van.
Boldog névnapot!
JĂłzsef : HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v. JelentĂ©se Isten tegyen a most szĂŒletett gyermekekhez, Jahve gyarapĂtson. MagyarorszĂĄgon a XVIII. szĂĄzadtĂłl kezdve a leggyakoribb fĂ©rfinevek közĂ© tartozott. Ehhez hozzĂĄjĂĄrult Szent JĂłzsef akkoriban megnövekedett tisztelete, amely a XIX. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben tetĂ”zött, amikor is IX. Pius pĂĄpa a rĂłmai katolikus egyhĂĄz vĂ©dĂ”szentjĂ©nek nyilvĂĄnĂtotta Ă”t. Az 1970-es Ă©vektĂ”l kezdve, egyre veszĂt a nĂ©pszerĂ»sĂ©gĂ©bĂ”l, de mĂ©g igen gyakori.
BĂĄnk : RĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v, a BĂĄn nĂ©v kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka, mely a bĂĄn mĂ©ltĂłsĂĄgnĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik.
Jozefa : HĂ©ber eredetĂ» nĂ©v, a JĂłzsef fĂ©rfinĂ©v latin Josephus formĂĄjĂĄnak a nĂ”i megfelelĂ”je. JelentĂ©se Jahve gyarapĂtson.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
EsemĂ©nyek • 1849 – Bem tĂĄbornok elfoglalja BrassĂłt, ezzel egĂ©sz ErdĂ©lybĂ”l kiĂ»zi az ellensĂ©ges osztrĂĄk-orosz csapatokat. • 1910 – BartĂłk BĂ©la I. vonĂłsnĂ©gyesĂ©nek premierje • 1944 – Hajnali 4 Ăłrakor, a MargarĂ©ta-terv alapjĂĄn, nĂ©met csapatok lĂ©pik ĂĄt MagyarorszĂĄg hatĂĄrĂĄt, ellenĂĄllĂĄs nĂ©lkĂŒl eljutnak a fĂ”vĂĄrosba, ugyanaznap KĂĄllay MiklĂłs miniszterelnök beadja lemondĂĄsĂĄt. • 1946 – Budakeszin megkezdĂ”dik a nĂ©metek kitelepĂtĂ©se. A magyar kormĂĄny, a SZEB hozzĂĄjĂĄrulĂĄsĂĄval mintegy 4000 embert, a vĂĄros lakossĂĄgĂĄnak ötven szĂĄzalĂ©kĂĄt deportĂĄlja NĂ©metorszĂĄgba. • 1951 – Az EurĂłpai SzĂ©n- Ă©s AcĂ©lközössĂ©grĂ”l szĂłlĂł szerzĂ”dĂ©s alĂĄĂrĂĄsa. • 1962 – Ăletbe lĂ©p az algĂ©riai fegyverszĂŒnet. • 1990 – A marosvĂĄsĂĄrhelyi "fekete mĂĄrcius" nĂ©ven elhĂresĂŒlt magyarellenes pogrom kezdete. • 2008 o MagyarorszĂĄg, HorvĂĄtorszĂĄg Ă©s Monaco elismeri Kosovo önĂĄllĂłsĂĄgĂĄt. o Washingtonban tĂĄrgyal Miheil Szaakasvili grĂșz ĂĄllamfĂ”, akit George W. Bush arrĂłl biztosĂt, hogy az Ă©szak-atlanti szövetsĂ©g bukaresti csĂșcsĂ©rtekezletĂ©n nyomĂĄst fog gyakorolni annak Ă©rdekĂ©ben, hogy kezdjĂ©k meg a csatlakozĂĄsi tĂĄrgyalĂĄsokat GrĂșziĂĄval. o Lemond a Vasile Tarlev vezette moldovai kormĂĄny. SzĂŒletĂ©sek • 1601 – Alonso Cano, spanyol Ă©pĂtĂ©sz, szobrĂĄsz († 1667) • 1801 – KovacsĂłczy MihĂĄly, ĂŒgyvĂ©d, szerkesztĂ” († 1846) • 1816 – Friedrich Ferenc, vĂvĂłmester († 1895) • 1821 – Bayer JĂłzsef Ăgost, honvĂ©d ezredes, törtĂ©netĂrĂł, katonai szakĂrĂł († 1864) • 1832 – VĂĄmbĂ©ry Ărmin, magyar nyelvtudĂłs, utazĂł, a Magyar Földrajzi TĂĄrsasĂĄg egyik alapĂtĂłja († 1913) • 1849 – Baditz OttĂł, festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1936) • 1849 – Alfred von Tirpitz, porosz tengerĂ©sztiszt, nagyadmirĂĄlis, a nĂ©met csĂĄszĂĄri haditengerĂ©szet fĂ”parancsnoka († 1930) • 1858 – TagĂĄnyi KĂĄroly, levĂ©ltĂĄros, törtĂ©nĂ©sz, etnogrĂĄfus († 1924) • 1866 – Emilio De Bono, olasz katonatiszt, a fasiszta mozgalom egyik alapĂtĂł tagja († 1944) • 1887 – Kabos Gyula, magyar szĂnĂ©sz († 1941) • 1897 – KĂ”mĂves SĂĄndor, magyar szĂnĂ©sz, Ărdemes Ă©s KivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz († 1980) • 1905 – Albert Speer, nĂ©met Ă©pĂtĂ©sz, a III. Birodalom fÔépĂtĂ©sze, fegyverkezĂ©si minisztere, a haditermelĂ©s irĂĄnyĂtĂłja († 1981) • 1906 – Adolf Eichmann, nĂĄci tiszt, SS ObersturmbannfĂŒhrer, a Nemzetiszocialista NĂ©met MunkĂĄspĂĄrt vezetĂ” tagja († 1962) • 1912 – VĂĄlyi-Nagy Tibor, orvos, egyetemi tanĂĄr († 1969) • 1912 – Adolf Galland, nĂ©met repĂŒlĂ”tiszt, a Luftwaffe sikeres vadĂĄszrepĂŒlĂ”je († 1996) • 1927 – SzĂĄsz Imre, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł († 2003) • 1933 – Philip Roth, amerikai ĂrĂł • 1937 – AndrĂ© SzĂ”ts, magyar-francia filmproducer, rendezĂ” († 2006) • 1943 – Kiss Benedek, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł • 1944 – SzĂ©csi PĂĄl, magyar tĂĄncdalĂ©nekes († 1974) • 1947 – Glenn Close, amerikai szĂnĂ©sznĂ” • 1948 – Muszte Anna, magyar szĂnĂ©sznĂ” • 1952 – Harvey Weinstein, amerikai filmproducer • 1955 – Bruce Willis, amerikai szĂnĂ©sz, Ă©nekes • 1979 – Ivan LjubiĂšiĂŠ, horvĂĄt teniszezĂ” • 1982 – Leandro de Almeida brazil-magyar kettĂ”s ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgĂș labdarĂșgĂł, jelenleg a DVSC 4-es szĂĄmĂș mezĂ©t viseli HalĂĄlozĂĄsok • 1314 – Jacques de Molay, a Templomos Lovagrend utolsĂł nagymestere (IV. (SzĂ©p) FĂŒlöp francia kirĂĄly mĂĄglyĂĄn megĂ©getteti) (* 1245 körĂŒl) • 1637 – PĂĄzmĂĄny PĂ©ter esztergomi Ă©rsek, ĂrĂł (* 1570) • 1950 – Edgar Rice Burroughs amerikai novellaĂrĂł (* 1875) • 1950 – Alexandru Vaida-Voievod erdĂ©lyi romĂĄn politikus, a magyar, majd a romĂĄn parlament kĂ©pviselĂ”je, RomĂĄnia miniszterelnöke (* 1872) • 1953 – Arkagyij Dmitrijevics Svecov szovjet mĂ©rnök, repĂŒlĂ”gĂ©pmotor-tervezĂ” (* 1892) • 1955 – GrĂłf KĂĄrolyi MihĂĄly politikus, magyar miniszterelnök, az elsĂ” Magyar KöztĂĄrsasĂĄg elnöke (* 1875) • 1965 – Gheorghe Gheorghiu-Dej romĂĄn kommunista politikus, pĂĄrtfĂ”titkĂĄr, ĂĄllamfĂ” (* 1901) • 1987 – Louis de Broglie Nobel-dĂjas francia fizikus (* 1892) • 1989 – Gelley KornĂ©l magyar szĂnĂ©sz, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz (* 1932) • 2008 – Sir Arthur C. Clarke, angol tudomĂĄnyos-fantasztikus ĂrĂł (* 1917) Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok • 1911 – ElsĂ” alkalommal tartjĂĄk meg a nemzetközi nĂ”napot AusztriĂĄban, DĂĄniĂĄban, NĂ©metorszĂĄgban Ă©s SvĂĄjcban. • Szent JĂłzsef ĂŒnnepe: Az ĂĄcsok Ă©s az otthont alapĂtĂłk vĂ©dĂ”szentje.
magam, 8:20
|
|
|
napi okossĂĄg:
A lift pĂĄlyĂĄja az utolsĂł felvonĂĄsban teljesedik ki
.
magam, 8:11
|
|
|
Cicus, cinke, citera
FĂŒrge vizek habosodnak, hegyek, völgyek mosakodnak, törĂŒlköznek reggel, este rojtos, bojtos fellegekbe. MĂĄrcius, mĂĄrcius, bolyhosodik a cicus.
SĂŒtkĂ©rezik a domboldal, sĂŒtteti hasĂĄt a nappal, kamasz szelek fĂŒtyörĂ©sznek, szikkadoznak az ösvĂ©nyek. - Cinke, cinke, cinege, jön a tavasz, tetszik-e?
- Tetszik bizony, csak siessen, hogy a tollam fényesedjen, hogy a begyem begyesedjen, s a hangom is édesedjen, pengjen, mint a citera, cit-cit, cit-cit, citera. (Kånyådi S)
magam, 7:53
|
|
|
jĂł reggelt
magam, 7:50
|
|
|
|
2009. március 18., szerda |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt...
Ălmodtam...
Ălmodtam az Ă©jjel ĂĄrvalĂĄnyhajat, papsajtot, tĂ»z-tĂŒskĂ©s iglicebokrokat, kormos fejĂ» szĂĄrcsĂĄkat a Kis-DunĂĄn, ladikot, keszeget, pontyot... gazos ĂștszĂ©len vadribizli-bokrot - feketĂ©t -, bodzavirĂĄgot hĂłfehĂ©ret, pemetĂ©t, homokbuckĂĄkat, illatos akĂĄcokat, szĂ»k, kavicsos falusi utat - törte mezĂtlĂĄbamat... (SzI)
magam, 21:02
|
|
|
Dallamok
MegĂĄllt a sarkon, a jĂĄrda szĂ©lĂ©n, majdnem, hogy a peremĂ©n. Az elsuhanĂł autĂłsok dĂŒhösen rĂĄztĂĄk felĂ© a kezĂŒket, volt, aki dudĂĄlt, mĂĄsok csak kĂĄromkodtak. Ă Ă©szre sem vette. Csak ĂĄllt a sarkon, a jĂĄrda szĂ©lĂ©n, arcĂĄt a kora tavaszi napnak feszĂtette, szĂĄja mosolyra hĂșzĂłdott, szemĂ©t becsukta, Ă©s hangosan dĂșdolt valami furcsa zenĂ©t. Nem tudni, honnan jött a ritmus, a zene, de Ă” csak mosolygott Ă©s önfeledten lallĂĄzott. MĂĄr a mĂĄsodik zöld is rĂ©gen pirosra vĂĄltott, amikor egy aprĂłcska kislĂĄny Ă©rt mellĂ©. MegĂĄllt mellette, Ă”zikeszemĂ©t rĂĄemelte, szĂ”ke tincseit, amiket az arcĂĄba fĂșjt a szĂ©l, hanyagul hĂĄtravetette. Egy darabig hallgatta a zenĂ©t, amit Ă dĂșdolt ott a jĂĄrda szĂ©lĂ©n, majd kicsiny szĂĄjĂĄval követte a dallamot. Mire a szöszke anyja odaĂ©rt, Ă”k ketten mĂĄr kĂ©z a kĂ©zben, egyre hangosabban lallĂĄzva komponĂĄltak valami mennyei, tavaszi muzsikĂĄt. AztĂĄn Ășjra zöld lett. A kislĂĄny kihĂșzta kezecskĂ©jĂ©t, majd mosolyogva megszĂłlĂtotta a nĂ”t: - Nagyon szĂ©pen Ă©nekeltĂŒnk, ugye? Te, Ă©n ezt a dalt ismerem! - AztĂĄn ĂĄtkeltek a mĂĄsik oldalra, a lĂĄny Ă©s az anya. A nĂ” meg csak ĂĄllt tovĂĄbb a sarkon, a jĂĄrda szĂ©lĂ©n, de mĂĄr nem dĂșdolt. Csak nĂ©zett a tĂĄvozĂł utĂĄn. (SzI)
magam, 13:20
|
|
|
beĂ©pĂtve...
magam, 12:50
|
|
|
tudtad...?
Anatómiailag lehetetlen, hogy egy disznó felnézzen az égre.
A szĂșnyogok nemi aktusa összesen kĂ©t mĂĄsodpercig tart.
BecslĂ©sek szerint több milliĂł fĂĄt a vilĂĄgon mĂłkusok ĂŒltettek, akik elĂĄstĂĄk a magokat, majd megfeledkeztek rĂłla.
Egy flamingĂł csak Ășgy tud enni, ha a fejĂ©t fordĂtva tartja.
A szĂłtĂĄrban utolsĂł helyen talĂĄlhatĂł ĂĄllat a zyzzyva, egy DĂ©l-AmerikĂĄban Ă©lĂ” zsizsikfaj.
magam, 12:37
|
|
|
egy mosolyt megér...?
BetörĂ” becsönget a lakĂĄsba. BentrĂ”l kislĂĄnyhang vĂĄlaszol: - Ki az? - Szia kislĂĄny, csak te vagy itthon? - Nem, mĂ©g itt van a Bence is! - Ăs Ă” hĂĄny Ă©ves? - HĂĄrom! BetörĂ” berĂșgja az ajtĂłt. Ekkor elĂ”rohan Bence, a hĂĄromĂ©ves bullmasztiff... - Tudtad, hogy a tudatlansĂĄg Ă©s a nemtörĂ”dömsĂ©g az emberisĂ©g kĂ©t legnagyobb problĂ©mĂĄja? - ??? - Nem tudtam, de nem is Ă©rdekel.
RendszĂĄm MacsĂł csĂĄvĂł az Ășj BMW ĂĄtvĂ©telekor: - Figyu, valami egĂ©szen kĂŒlönleges rendszĂĄm kĂ©ne. Olyan, amibĂ”l az egĂ©sz orszĂĄgban csak egy van! - JIH-318 megfelel? - Oszt biztos, hogy ilyen nincs mĂĄsnak? - Szavamat adom rĂĄ. - Akkor jĂł lesz.
magam, 9:33
|
|
|
természetfilmes...
magam, 8:45
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 18.
az év 77. (szökÔévekben 78.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 288 nap van håtra.
Napkelte: 05:51 Napnyugta: 17:54
Holdkelte: 01:30 Holdnyugta: 09:15
Ma SĂĄndor, Ede, Alexandra, NĂĄrcisz napja van.
Boldog névnapot!
SĂĄndor : Az görög Alexander nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©nek a megmagyarosodott alakja. JelentĂ©se: fĂ©rfiakat vagy fĂ©rfiaktĂłl megvĂ©dĂ”.
Ede : NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, az EdvĂĄrd, EduĂĄrd nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l önĂĄllĂłsult. JelentĂ©se birtok, vagyonĂ”rzĂ©s, vĂ©delem.
Alexandra : A görög, latin eredetû Alexander férfi név nÔi pårja. Jelentése harcra kész, az embereket oltalmazó.
Nårcisz : Görög eredetû név, a Narcisszusz férfinév nÔi pårja. Jelentése maga a viråg.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
EsemĂ©nyek • 1861 – KikiĂĄltjĂĄk az egysĂ©ges OlaszorszĂĄgot, melynek elsĂ” uralkodĂłja II. Viktor EmĂĄnuel kirĂĄly lesz. • 1871 – KikiĂĄltjĂĄk a PĂĄrizsi KommĂŒnt. • 1962 – A francia-algĂ©riai tĂĄrgyalĂĄsok eredmĂ©nyekĂ©ppen alĂĄĂrjĂĄk az Ă©viani egyezmĂ©nyt. • 1965 – Az elsĂ” Ă»rsĂ©ta: a szovjet Voszhod-2 Ă»rhajĂłsa, Alekszej Leonov, 12 percet tölt kint az Ă»rben. • 1990 – Az elsĂ” szabad vĂĄlasztĂĄsok az NDK-ban. • 2005 – A Wikimedia Foundation bejelenti az 500 000-ik angol nyelvĂ» szĂłcikk elkĂ©szĂŒlĂ©sĂ©t. • 2008 – JapĂĄn Ă©s Kanada elismeri a fĂŒggetlen KosovĂłt. SzĂŒletĂ©sek • 1748 – Kiss JĂłzsef vĂzĂ©pĂtĂ” mĂ©rnök, hadmĂ©rnök († 1813) • 1815 – Ballagi MĂłr teolĂłgus, nyelvĂ©sz, az MTA tagja († 1891) • 1830 – Szinnyei JĂłzsef, bibliogrĂĄfus, könyvtĂĄros, irodalomtörtĂ©nĂ©sz († 1913) • 1837 – Grover Cleveland, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 22. Ă©s 24. elnöke, hivatalban 1885–1889-ig Ă©s 1893–1897-ig († 1908) • 1842 – StĂ©phane MallarmĂ© francia szimbolista költĂ” († 1898) • 1844 – Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerzĂ”, az "Ătök" egyike († 1908) • 1858 – Rudolf Diesel nĂ©met mĂ©rnök, a Diesel-motor feltalĂĄlĂłja († 1913) • 1887 – BerĂ©ny RĂłbert magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus († 1953) • 1903 – Galeazzo Ciano olasz kĂŒlĂŒgyminiszter, Mussolini veje († 1944) • 1922 – PĂ©csi SĂĄndor Kossuth-dĂjas szĂnmĂ»vĂ©sz, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz († 1972) • 1922 – Egon Bahr nĂ©met szociĂĄldemokrata politikus, miniszter • 1932 – John Updike Nobel-dĂjas amerikai ĂrĂł († 2009) • 1940 – SinkĂł LĂĄszlĂł Kossuth- Ă©s JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnmĂ»vĂ©sz • 1945 – Bobby Solo (er. Roberto Satti) olasz Ă©nekes • 1954 – JĂłzsa Imre magyar szĂnmĂ»vĂ©sz, szinkronszĂnĂ©sz, JĂĄszai-dĂjas • 1959 – Luc Besson francia filmrendezĂ” • 1977 – Trent Tesoro amerikai pornĂłszĂnĂ©sz • 1980 – Alekszej Jagugyin orosz mĂ»korcsolyĂĄzĂł • 1984 – KovĂĄcs Csaba magyar jĂ©gkorongozĂł • 1985 – AndrĂ© Kaminski nĂ©met szĂnĂ©sz • 1987 – Rebecca Soni amerikai ĂșszĂłnĂ” • 1989 – François Goeske nĂ©met szĂnĂ©sz HalĂĄlozĂĄsok • 1321 – CsĂĄk MĂĄtĂ© (* 1260 körĂŒl) • 1584 – IV. (Rettegett) IvĂĄn orosz cĂĄr (* 1530) • 1768 – Laurence Sterne angol ĂrĂł (* 1713) • 1781 – Anne Robert Jaques Turgot francia ĂĄllamfĂ©rfi, pĂ©nzĂŒgyminiszter (* 1727) • 1865 – Friedrich August StĂŒler nĂ©met Ă©pĂtĂ©sz, Ă©pĂtĂ©szeti szakĂrĂł (* 1800) • 1889 – RĂłmer FlĂłris rĂ©gĂ©sz, mĂ»vĂ©szettörtĂ©nĂ©sz, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja (* 1815) • 1917 – Ferenczy KĂĄroly festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1862) • 1936 – EleftĂ©riosz VenizĂ©losz görög politikus, miniszterelnök (* 1864) • 1942 – MĂĄrk Lajos festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1867) • 1946 – bĂĄrĂł PerĂ©nyi Zsigmond, belĂŒgyminiszter (* 1870) • 1966 – Mihailich GyĂ”zĂ” Ă©pĂtĂ”mĂ©rnök, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja, Kossuth-dĂjas (* 1877) • 1967 – Baghy Gyula, a magyarorszĂĄgi eszperantĂł mozgalom kiemelkedĂ” alakja (* 1891) • 1974 – MĂ©szöly Gyula MTA tagja, biolĂłgus, Kossuth-dĂjas növĂ©nynemesĂtĂ”.(* 1910) • 1992 - Balogh AndrĂĄs festĂ”mĂ»vĂ©sz, mĂ»vĂ©szeti ĂrĂł, a KertĂ©szeti Egyetem docense. Az 1971.Ă©vi firenzei nemzetközi biennĂĄlĂ©n aranyĂ©remmel tĂŒntettĂ©k ki. ( *1919) • 1993 – Gyetvai ElemĂ©r vilĂĄgbajnok asztaliteniszezĂ” (* 1927 • 2006 – AndrĂ© SzĂ”ts magyar-francia filmproducer, rendezĂ” (* 1937)
magam, 8:40
|
|
|
napi okossĂĄg:
Eléggé agyament ez a vilåg ahhoz, hogy a nagy åtlagnak alapjåraton ne legyen igaza.
.
magam, 8:36
|
|
|
Van mikor...
Van, mikor kék az ég, Csendes. S van, mikor ez épp elég!
Van, mikor lĂĄtsz egy madarat, mely suhan. S jĂł tudni, hogy szabad.
Van, mikor az erĂ” hatalom! Vagy Ă©rdem? De ez csak egy mĂșlĂł alkalom.
Van, mikor tudni veszélyes, s kåros. A tudås jó! de kényes.
Van, mikor tûrni bölcs dolog! S låm: Ki ezt tudja, mindig boldog.
Van, mikor az Ă©let szomorĂș s kemĂ©ny! De nem! Ez nem hĂĄborĂș!
Van, mikor nem sĂŒt a nap, S hideg van. De benned Ă©let… Ă©let van!
S van, mikor elcsĂŒggedsz… Ne tedd! Az Ă©let szĂ©p! s Te Ă©lvezd ezt!? (VM)
magam, 8:35
|
|
|
jĂł reggelt...
magam, 8:31
|
|
|
|
2009. március 17., kedd |
|
|
0 |
|
|
elmĂ©lkedĂ©s Aki dolgozik, nincs ideje semmire. A naplopĂłknak van idejĂŒk mindenre. Az idĂ” pĂ©nz. TehĂĄt a naplopĂłknak van pĂ©nzĂŒk. KĂVETKEZTETĂS: Ha azt akarom, hogy legyen pĂ©nzem, nem szabad dolgoznom.
magam, 13:51
|
|
|
RagyogĂĄs
Ragyogott. ValĂłsĂĄggal ragyogott, ahogy ott ĂŒlt a padon, könyvvel a kezĂ©ben. Körbelengte egyfajta derĂ». Mint egy trĂłpusi fĂŒlledt este, Ășgy ontotta magĂĄbĂłl az energiĂĄt, ami aztĂĄn az egĂ©sz teret beragyogta. Valami sĂĄrgĂĄs, vöröses, meleg fĂ©nnyel festette meg az Ă©ppen csak rĂŒgyezĂ” fĂĄkat Ă©s bokrokat. Egyfajta szemĂ©lytelen, tavaszi ragyogĂĄssal, ami aztĂĄn mindenkire gyĂłgyĂtĂłlag hat. Ismerte a titkot. A titkot, amely a csillagokat irĂĄnyĂtja, amelyik ragyog, mint a napfĂ©ny, amely az Ă©vszakokat vĂĄltoztatja. Az öröm titkĂĄt. Ott, abban a pillanatban kĂ©pes volt azonosulni minden szĂ©psĂ©gĂ©vel a tavasznak, mindazzal, ami körĂŒlvette: a tavaszi virĂĄggal, a lepke utĂĄn rohanĂł kutyĂĄval, az erĂ”tĂ”l duzzadĂł Ă©vszĂĄzados fĂĄkkal, a kristĂĄlytiszta Ă©gbolttal, az Ă©gen jĂĄtszĂłdĂł felhĂ”kkel. Ărezte a bĂ©kĂ©t, a kĂ©k Ă©s fehĂ©r szĂnben jĂĄtszĂł megnyugvĂĄst, a csend hĂvĂł szavĂĄt. NapfĂ©ny volt ott a padon. NapfĂ©ny, mely kĂ©pes a havas hegycsĂșcsot, a jĂ©gcsapot is Ă©kszerrĂ© varĂĄzsolni. Gyerek volt ott a padon. Boldog, bolond, gondtalan gyermek, aki nem nĂ©z a mĂșltba, nem nĂ©z a jövĂ”be, nem fĂ©li a halĂĄlt, mert nem is ismeri. Csak a halhatatlan jelenben Ă©l. SĂșlytalan volt ott a padon, aki ellendĂŒl a földtĂ”l, Ă©s egyenesen a mennyorszĂĄgba emelkedett. Boldog volt ott a padon. TalĂĄn a legboldogabb ember a Földön. (MK)
magam, 13:48
|
|
|
bĂșjĂłcska...
magam, 13:26
|
|
|
tudtad...?
A közhiedelemmel ellentétben az elefåntok nem félnek az egerektÔl.
Egy birka, egy kacsa és egy kakas voltak az elsÔ utasok a vilåg elsÔ hÔlégballonjån.
Szeles napokon jĂłval nagyobb a mĂ©hcsĂpĂ©s esĂ©lye.
Pårzås utån mindkét érintett csiga rak tojåsokat.
A macskåk több, mint 100-féle hangot képesek kommunikåciós célra kiadni magukból, szemben a kutyåkkal, akik 10-nél nem képesek többre.
magam, 13:13
|
|
|
fejlÔdés...
magam, 7:59
|
|
|
KALENDĂRIUM MĂĄrcius 17.
az év 76. (szökÔévekben 77.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 289 nap van håtra.
Napkelte: 05:54 Napnyugta: 17:51
Holdkelte: 09:07 Holdnyugta: 01:25
Ma Patrik, GertrĂșd, JĂłzsef napja van
Boldog névmapot!
Patrik : A PatrĂcius nĂ©v Ăr eredetĂ» alakvĂĄtozata, jelentĂ©se: rĂłmainak szĂŒletett nemes. Az 1990-es Ă©vekben hirtelen nagyon nĂ©pszerĂ» lett.
GertrĂșd : GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se dĂĄrda erĂ”, varĂĄzslĂłnĂ”, vagyis a dĂĄrdĂĄk varĂĄzslĂłnĂ”je.
JĂłzsef : HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v. JelentĂ©se Isten tegyen a most szĂŒletett gyermekekhez, Jahve gyarapĂtson. MagyarorszĂĄgon a XVIII. szĂĄzadtĂłl kezdve a leggyakoribb fĂ©rfinevek közĂ© tartozott. Ehhez hozzĂĄjĂĄrult Szent JĂłzsef akkoriban megnövekedett tisztelete, amely a XIX. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben tetĂ”zött, amikor is IX. Pius pĂĄpa a rĂłmai katolikus egyhĂĄz vĂ©dĂ”szentjĂ©nek nyilvĂĄnĂtotta Ă”t. Az 1970-es Ă©vektĂ”l kezdve, egyre veszĂt a nĂ©pszerĂ»sĂ©gĂ©bĂ”l, de mĂ©g igen gyakori.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
EsemĂ©nyek ] • 624 – A badr-i csatĂĄban Mohamed prĂłfĂ©ta döntĂ” gyĂ”zelmet arat ellenfelei felett. • 1848 – V. FerdinĂĄnd kirĂĄly kinevezi BatthyĂĄny Lajost miniszterelnökkĂ©. Az elsĂ” felelĂ”s magyar kormĂĄny megalakulĂĄsa. • 1936 – NĂ©metorszĂĄg felmondja a locarnĂłi egyezmĂ©nyt, csapatai bevonulnak az addig demilitarizĂĄlt Rajna-vidĂ©kre. • 1977 – Deng Xiaopinget visszahelyezik valamennyi tisztsĂ©gĂ©be. • 2002 – A szocialistĂĄk veresĂ©ge a parlamenti vĂĄlasztĂĄsokon PortugĂĄliĂĄban. • 2008 o Washingtonban alĂĄĂrjĂĄk az amerikai–magyar vĂzummentessĂ©gi szerzĂ”dĂ©s alapjĂĄt jelentĂ” egyetĂ©rtĂ©si nyilatkozatot. HasonlĂł dokumentumot Ăr alĂĄ Michael Chertoff amerikai belbiztonsĂĄgi miniszter SzlovĂĄkia Ă©s LitvĂĄnia kĂ©pviselĂ”jĂ©vel is. o Koszovszka MitrovicĂĄban az ENSZ–rendĂ”rsĂ©g – hajnalban – visszafoglalja a Kosovo fĂŒggetlensĂ©ge ellen tiltakozĂł szerb alkalmazottaktĂłl a vĂĄrosi bĂrĂłsĂĄg Ă©pĂŒletĂ©t, s több tucat embert Ă”rizetbe vesz. o MĂ©g a dĂ©lelĂ”tt folyamĂĄn – Kosovska Mitrovica Ă©szaki rĂ©szĂ©nek feldĂŒhödött – szerb lakĂłi kövekkel Ă©s Molotov-koktĂ©lokkal tĂĄmadjĂĄk az ENSZ–közigazgatĂĄs rendfenntartĂłit (UNMIK). A tömegbĂ”l automata fegyverekkel Ă©s kĂ©zigrĂĄnĂĄtokkal is tĂĄmadjĂĄk az UNMIK egysĂ©geket. A zavargĂĄsokban 63 ENSZ–rendĂ”r Ă©s közel 70 koszovĂłi szerb sĂ©rĂŒlt meg, 32 embert vesznek Ă”rizetbe. o TokiĂłban tĂĄrgyal Göncz Kinga kĂŒlĂŒgyminiszter. o A kuvaiti kormĂĄny minden tagja benyĂșjtotta lemondĂĄsĂĄt a miniszterelnöknek, NĂĄszer asz-SzabĂĄhnak. SzĂŒletĂ©sek • 1834 – Gottlieb Daimler nĂ©met mĂ©rnök, az elsĂ” gĂ©pjĂĄrmĂ» kifejlesztĂ”je, a motorkerĂ©kpĂĄr feltalĂĄlĂłja († 1900) • 1874 – Kincsem, a csodakanca († 1887) • 1907 – Körner JĂłzsef Kossuth- Ă©s Ybl-dĂjas Ă©pĂtĂ©sz († 1971) • 1917 – Marton Endre magyar rendezĂ”, szĂnigazgatĂł, kĂ©tszeres Kossuth-dĂjas, kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz († 1979) • 1919 – Nat King Cole amerikai jazz-zenĂ©sz, Ă©nekes, zongorista († 1965) • 1924 – Ferdinandy Geyza jogtudĂłs, egyetemi tanĂĄr (* 1864) • 1933 – RĂĄcz SĂĄndor 1956-os politikus, a Nagy-Budapesti Központi MunkĂĄstanĂĄcs elnöke • 1938 – Rudolf Nurejev orosz balett-tĂĄncos († 1993) • 1944 – Voith Ăgi magyar szĂnĂ©sznĂ”, MĂ©szĂĄros Ăgi leĂĄnya • 1948 – BodnĂĄr Erika magyar szĂnĂ©sznĂ”, JĂĄszai-dĂjas, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz • 1949 – Patrick Duffy Bambi-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz • 1951 – Kurt Russell amerikai szĂnĂ©sz • 1951 – Sydne Rome amerikai szĂnĂ©sznĂ”, az aerobic nĂ©pszerĂ»sĂtĂ”je • 1955 – Gary Sinise Emmy-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz • 1960 – Szegedi Csaba festĂ”mĂ»vĂ©sz • 1983 – Vajda Attila olimpiai bajnok kenus • 1985 – Tuğba Karademir török mĂ»korcsolyĂĄzĂł • 1986 – Silke Spiegelburg nĂ©met atlĂ©ta (rĂșdugrĂł) • 1987 – Bobby Ryan amerikai jĂ©gkorongozĂł HalĂĄlozĂĄsok • 180 – Marcus Aurelius rĂłmai filozĂłfus, csĂĄszĂĄr (* 121) • 461 – Szent Patrik, az Ărek apostola, latin nyelvĂ» vallĂĄsi mĂ»vek szerzĂ”je, ĂrorszĂĄg vĂ©dĂ”szentje (* 385 körĂŒl) • 1516 – Giuliano de` Medici, Nemours hercege, Firenze ura (* 1479) • 1680 – François de La Rochefoucauld francia herceg, ĂrĂł (* 1613) • 1862 – Franz Schlik osztrĂĄk csĂĄszĂĄri-kirĂĄlyi lovassĂĄgi tĂĄbornok (* 1789) • 1921 – Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij orosz mĂ©rnök, az ĂĄramlĂĄstan jelentĂ”s kutatĂłja (* 1847) • 1924 – Ferdinandy Geyza magyar jogtudĂłs, egyetemi tanĂĄr (* 1864) • 1926 – Alekszej Alekszejevics Bruszilov orosz tĂĄbornok, I. vilĂĄghĂĄborĂșs hadvezĂ©r (* 1853) • 1960 – Mattis Teutsch JĂĄnos magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, szobrĂĄsz, grafikus (* 1884) • 1972 – HajĂłs György Kossuth-dĂjas magyar matematikus (* 1912) • 1976 – Luchino Visconti olasz film-, szĂnhĂĄz-, Ă©s operarendezĂ” (* 1906) • 1978 – ErdĂ©lyi Ăva magyar ĂșszĂł (* 1943) • 2005 – Fejes TĂłth LĂĄszlĂł magyar matematikus, geomĂ©ter, az MTA tagja (* 1915)
magam, 7:55
|
|
|
napi okossĂĄg:
A történelem ismétli önmagåt, a történészek pedig egymåst ismétlik.
.
magam, 7:45
|
|
|
A kertek felĂ”l szelĂden, Ă©s szinte lopakodva az ablakig merĂ©szkedett, s orrĂĄt az ĂŒveghez nyomta. Ki kellett nyitnom az ablakot. Bejött, kacagott s elfutott, Ă©s futott vĂĄrosszerte. ĂsszejĂĄrt minden zegzugot, s az utat fölseperte; a lĂĄnyok hajĂĄba beletĂșrt, s a menyecskĂ©k tömött kontyĂĄt szertezilĂĄlta kĂ©jesen: „Tavasz van, tavasz!” – mondtĂĄk.
ĂllvĂĄnyrĂłl ĂĄllvĂĄnyra szökött, a kĂ”mives mĂĄr vĂĄrta, s menten ingujjra gyĂŒrkĂ”zött: „Maltert hĂ©!” – kiabĂĄlta. Ăs szĂĄllt, szĂĄguldott, szĂĄllt a szĂ©l, agitĂĄlt hĂĄztĂłl hĂĄzig: „MozgĂĄs, emberek, tavasz van, vĂ©n ember, aki fĂĄzik!” Ăs szĂĄllt, szĂĄguldott, szĂĄllt a szĂ©l: s dĂ©lben minden hĂĄz ormĂĄn jĂłkedv-zĂĄszlĂłkat lengetett e kamasz forradalmĂĄr. (KS)
magam, 7:35
|
|
|
jĂł reggelt...
magam, 7:34
|
|
|
|
| |