| 2009. március 16., hétfő |
|
 |
0 |
|
|
jĂł Ă©jt...
|
magam, 20:31
|
|
|
csak stĂlusosan...
|
magam, 12:42
|
|
|
A horgĂĄsz
KĂłkadozik,
el-elszunnyad.
IngĂł ladik-
jĂĄban alhat:
pecabotja
Ășgyis csupasz,
nincsen rajta
hal se kukac.
(JT)
|
magam, 12:35
|
|
|
tudtad...?
A tĂ©rkĂ©pkĂ©szĂtĂ©s mĂ»vĂ©szete idĂ”sebb, mint az ĂrĂĄs mĂ»vĂ©szete.
Anglia hivatalos nyelve 600 Ă©vig a francia volt.
Az akupunktĂșrĂĄt orvosi cĂ©llal ie. 2700 körĂŒl, a kĂnai Shen-Nung csĂĄszĂĄr alkalmazta.
A vilĂĄgon SkĂłciĂĄban szĂŒletik a legtöbb vöröshajĂș ember. A skĂłt lakossĂĄg 11%-a vörös hajĂș.
|
magam, 12:14
|
|
|
mĂĄsolat...
|
magam, 8:05
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 16.
az év 75. (szökÔévekben 76.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 290 nap van håtra.
Napkelte: 05:56 Napnyugta: 17:49
Holdkelte: 08:30 Holdnyugta: 00:17
Ma Henrietta, BĂĄlint, Valentin, Henrik, Ăbris, HilĂĄriusz, Eszmeralda napja van
Boldog névnapot!
Henrietta :
Magyar, angol, szlĂĄv eredetĂ», a Henrik fĂ©rfinĂ©v francia, kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s nĂ”i formĂĄja. JelentĂ©se: körĂŒlkerĂtett birtokĂĄn uralkodĂł. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a nĂ©met Hermina vĂĄltozata, jelentĂ©se: hadi nĂ”.
BĂĄlint :
A latin Valentinus csalådnévbÔl szårmazik. Alapszavånak, a latin valens szónak a jelentése: erÔs, egészséges.
Valentin :
A latin Valentinus csalådnévbÔl szårmazik. Alapszavånak, a latin valens szónak a jelentése: erÔs, egészséges.
Henrik :
GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se körĂŒlkerĂtett birtokĂĄn uralkodĂł.
Ăbris :
Az ĂbrahĂĄm becĂ©zett, kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s alakjĂĄbĂłl szĂĄrmazik.
HilĂĄriusz :
Latin eredetû név, jelentése derûs, vidåm, jókedvû.
Eszmeralda :
szemita-görög-spanyol eredetû; - jelentése: ragyogó, csillogó, smaragd. Spanyol eredetû név. A név jelentése: Jelentése: smaragd.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1850 – Megjelenik Nathaniel Hawthorne regĂ©nye, A skarlĂĄt betĂ». A hĂĄzassĂĄgtörĂ” asszony Ă©s szerelmĂ©nek törtĂ©netĂ©t Roland Joffe filmesĂtette meg, a fĂ”szerepben Demi Moore-t lĂĄthattuk.
• 1911 – Megalakult a Vas- Ă©s FĂ©mmunkĂĄsok Sport Clubja, a mostani Vasas SC. Az egyesĂŒlet sportolĂłi a fennĂĄllĂĄs alatt 40 olimpiai bajnoki cĂmet szereztek, köztĂŒk HegedĂ»s Csaba birkĂłzĂĄsban a magyar sport 100. aranyĂ©rmĂ©t. HĂres sportolĂł volt Körmöczy Zsuzsa, GedĂł György Ă©s Illovszky Rudolf. Ma 16 szakosztĂĄllyal mĂ»ködik az egyesĂŒlet.
• 1926 – Robert Goddard elindĂtja az elsĂ” mĂ»ködĂ”kĂ©pes folyĂ©kony hajtĂłanyagĂș rakĂ©tĂĄt.
• 1935 – NĂ©metorszĂĄgban bevezetik az ĂĄltalĂĄnos hadkötelezettsĂ©get, Hitler felmondja a versailles-i bĂ©keszerzĂ”dĂ©s katonai cikkelyeit.
• 1955 – Eisenhower bejelenti, hogy hĂĄborĂș esetĂ©n atomfegyvert alkalmaznak.
• 1968 – Vietnami hĂĄborĂș: a My Lai-i mĂ©szĂĄrlĂĄsban 350-500 vietnami parasztot – fĂ©rfiakat, nĂ”ket Ă©s gyerekeket – ölnek meg amerikai katonĂĄk.
• 1977 – Indira Gandhi sĂșlyos veresĂ©ge az indiai vĂĄlasztĂĄsokon.
• 1978 – A Vörös BrigĂĄdok terrorszervezet elrabolta Aldo Moro olasz politikust, kĂ©sĂ”bb ki is vĂ©geztĂ©k.
• 2002 – KĂ©t ismeretlen fegyveres agyonlövi a kolumbiai Cali vĂĄrosĂĄnak Ă©rsekĂ©t, IsaĂas Duarte CancinĂłt; az egyhĂĄzi vezetĂ” kĂłrhĂĄzba szĂĄllĂtĂĄs közben belehal sĂ©rĂŒlĂ©seibe.
• 1994 – Moldova csatlakozik a PfP-hoz.
•
SzĂŒletĂ©sek
• 1751 – James Madison, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 4. elnöke, hivatalban 1809–1817-ig († 1836)
• 1789 – Georg Simon Ohm nĂ©met fizikus, az Ohm-törvĂ©ny leĂrĂłja († 1854)
• 1856 – IV. NapĂłleon francia csĂĄszĂĄri herceg, III. NapĂłleon egyetlen gyermeke († 1879)
• 1887 – SebestĂ©ny Gyula Kossuth-dĂjas tĂŒdĂ”sebĂ©sz († 1954)
• 1910 – Gerevich AladĂĄr magyar olimpiai bajnok vĂvĂł († 1991)
• 1918 – Frederick Reines Nobel-dĂjas nĂ©met fizikus († 1998)
• 1940 – Bernardo Bertolucci olasz filmrendezĂ”, ĂrĂł
• 1941 – Katona Gyula magyar matematikus, az MTA tagja
• 1950 – Kate Nelligan (er. Patricia Colleen Nelligan) kanadai szĂnĂ©sznĂ”
• 1953 – Isabelle Huppert francia szĂnĂ©sznĂ”
• 1953 – Richard Matthew Stallman szabad szoftver aktivista, hacker, Ă©s szoftverfejlesztĂ”
• 1954 – Csemiczky MiklĂłs magyar zeneszerzĂ”
• 1960 – KaszĂĄs Attila magyar szĂnĂ©sz († 2007)
• 1976 – PolyĂĄk Lilla magyar szĂnĂ©sznĂ”
• 1981 – Andrew Bree, Ăr ĂșszĂł
• 1989 – Koman Vladimir labdarĂșgĂł jĂĄtĂ©kos
•
HalĂĄlozĂĄsok
• 37 – Tiberius rĂłmai csĂĄszĂĄr (* Kr. e. 42)
• 455 – III. Valentinianus nyugatrĂłmai csĂĄszĂĄr (* 419)
• 1457 – Hunyadi LĂĄszlĂł magyar fĂ”Ășr, Hunyadi JĂĄnos fia (* 1433)
• 1736 – Giovanni Battista Pergolesi, olasz zeneszerzĂ” (* 1710)
• 1801 – Alexandra Pavlovna Romanovna orosz nagyhercegnĂ”, I. PĂĄl cĂĄr leĂĄnya, JĂłzsef nĂĄdor elsĂ” felesĂ©ge (* 1783)
• 1889 – Ernst Wilhelm Leberecht Tempel nĂ©met csillagĂĄsz, litogrĂĄfus (* 1821)
• 1893 – PuskĂĄs Tivadar magyar mĂ©rnök, feltalĂĄlĂł (* 1844)
• 1930 – Miguel Primo de Rivera spanyol katonatiszt, diktĂĄtor (* 1870)
• 1935 – Aaron Nimzovics orosz sakk-nagymester (* 1886)
• 1935 – John James Richard MacLeod Nobel-dĂjas skĂłt fiziolĂłgus, az inzulin felfedezĂ”je (* 1876)
|
magam, 8:01
|
|
|
napi okossĂĄg:
AbbĂłl Ă©lek, hogy bĂștorokat ĂĄrulok. Az egyetlen gond az, hogy a sajĂĄtjaimat.
.
|
magam, 7:56
|
|
|
Reggel
Szokatlanul nyugalmas most a reggel;
az Ășton csak vigyĂĄzva jĂĄrhatunk, mert
a hajnali esĂ” arany csigĂĄkat
vert le a fĂĄkrĂłl. TisztĂĄbb vonalakban
sorakoznak fel a tĂĄvoli dombok
és mikor a lassan melegedÔ föld
a hajnal könnyét mår visszalehellte:
oly friss a szĂn, ĂŒveglelkĂŒnkön ĂĄt oly
zenĂ©ben Ășszik minden, mit a szem lĂĄt,
hogy e forrĂł Ă©s nedves ragyogĂĄsban
levedlik rĂłlunk az ember magĂĄnya
s nem is magunkat, nem idegeinket
Ă©rezzĂŒk zsongatni: oly mĂ©ly gyönyörrĂ©
sûrûsödik az élet, hogy ilyenkor
hajam az erdĂ” ruganyos hajĂĄval
összefolyik, karom ölelve nÔ a
kék låthatårba, mellem eke vérzi,
hangom a szél dala és az örök Nap
az én szemeimbÔl nevet a földre.
(SzL)
|
magam, 7:37
|
|
|
jĂł reggelt
|
magam, 7:34
|
|
|
|
| 2009. március 15., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt
|
magam, 20:56
|
|
|
elmélkedés
Ha tĂșlzĂĄsba visszĂŒk az alkoholt, akkor berĂșgunk. Ha berĂșgunk, akkor alszunk. Ha alszunk, nem követĂŒnk el bĂ»nöket. Ha nem követĂŒnk el bĂ»nĂŒket, akkor a mennybe juttunk.
KĂVETKEZTETĂS:
Ha a mennybe akarunk kerĂŒlni, be kell elĂ”tte rĂșgnunk.
|
magam, 13:36
|
|
|
Råday Mihåly ezért a munkåért nem dicsér meg...
|
magam, 13:30
|
|
|
– Hangya testvĂ©r, helĂłka,
rĂĄuntĂĄl a melĂłra?
– Nem untam, csak vasĂĄrnap
a hangyĂĄk is lazsĂĄlnak.
(VD)
|
magam, 12:29
|
|
|
trikolorban...
|
magam, 12:23
|
|
|
tudtad...?
A Nemzeti Dal ĂrĂĄsa közben egy fejkötĂ” is elkĂ©szĂŒlt, a tizenkĂ©t pont sorrendjĂ©t megkavartĂĄk. PetĂ”fi pedig nem szavalt a Nemzeti MĂșzeum mellvĂ©djĂ©n.
- "Mondja kérem Jean mi van itt tulajdonképpen?
- HĂĄt nem tudja?
- Nem én. VidékrÔl érkeztem az éjjel, hårom nap óta lapot sem låttam, s pesti baråtaimmal még nem talålkoztam.
- HĂĄt BĂ©csben forradalom van.
- No ne mondja. Ăs itt?
- (...) Itt csak lĂĄrma van, meg nyugtalansĂĄg. Mi is lenne itt? HĂĄt ki ellen lehetne itt fordulni? Ki ellen lehet itt forradalmat csinĂĄlni?..."
A fenti pĂĄrbeszĂ©d nem egy korabeli Jean-viccbĂ”l valĂł, hanem egy anekdota 1848. mĂĄrcius 15-nek reggelĂ©rĂ”l. SzereplĂ”i pedig DegrĂ© Alajos, a mĂĄrciusi ifjak egyike, valamint Jean Delleter francia szĂĄrmazĂĄsĂș pesti fodrĂĄszmester, akivel a fiatal jurĂĄtus a Pilvaxba menet összeakadt. A Supka GĂ©za "1848, 1849" cĂmĂ» kötetĂ©ben olvashatĂł jelenet jĂłl jellemzi a kĂ©sĂ”bbi nemzedĂ©kek szĂĄmĂĄra nemzeti mĂtosszĂĄ Ă©s piros betĂ»s ĂŒnneppĂ© magasztosult nap sajĂĄtos hangulatĂĄt. Mint oly sokszor, a jeles törtĂ©nelmi esemĂ©nyek ĂĄtĂ©lĂ”i nem mindig Ă©reztĂ©k elĂ”re, hogy mi kĂ©szĂŒl, vagy milyen jelentĂ”sĂ©ge lesz a törtĂ©nteknek kĂ©sĂ”bb.
Dal Ă©s pontok
Az 1848-as mĂĄrcius 15. esemĂ©nyeit mĂĄr az ĂĄltalĂĄnos iskolai ĂŒnnepsĂ©gek Ăłta kĂvĂŒlrĂ”l fĂșjjuk. Az viszont mĂĄr kevĂ©sbĂ© ismert, hogy az egyĂ©bkĂ©nt valĂłban sodrĂł lendĂŒletĂ» esemĂ©nysorozat egyes epizĂłdjai nem olyan magĂĄtĂłl Ă©rtetĂ”dĂ”en törtĂ©ntek, sĂ”t, nem is pontosan Ășgy, ahogy a törtĂ©nelmi emlĂ©kezet megĂ”rizte Ă”ket. PĂ©ldakĂ©nt emlĂthetĂ”k mĂĄrcius 15. legfontosabb dokumentumai, a Nemzeti Dal Ă©s a 12 pont szĂŒletĂ©sĂ©nek körĂŒlmĂ©nyei. A vers, illetve a nemzeti, valamint polgĂĄri jogokat követelĂ” felsorolĂĄs ugyanis nem a forradalom napjĂĄnak lĂĄzĂĄban szĂŒlettek. MĂĄr napokkal korĂĄbban elkĂ©szĂŒltek. A Nemzeti Dal megĂrĂĄsĂĄt PetĂ”fi mĂĄrcius 12-Ă©n hatĂĄrozta el.
"Olyan dalt Ărok, hogy meg fog tĂ”le mozdulni az egĂ©sz orszĂĄg, mĂ©g ezek a komisz pesti nĂ©metek is!" - jelentette ki tĂĄrsainak. MĂĄsnap meg is tette. Mint naplĂłjĂĄban olvashatĂł, szinte csalĂĄdi idillben: "Ă©n az egyik asztalnĂĄl a nemzeti dalt Ărtam, felesĂ©gem a mĂĄsik asztalnĂĄl nemzeti fejkötĂ”t varrt magĂĄnak." A verset, pontosabban annak kezdĂ”sorĂĄt azonban mĂĄsnap egy ma mĂĄr kevĂ©ssĂ© ismert barĂĄtja, Szikra Ferenc javaslatĂĄra Ărta ĂĄt. A költĂ” ugyanis eredetileg "Rajta magyar!" - felszĂłlĂtĂĄssal kezdte a Nemzeti Dalt, de Szikra fĂ©lĂ©nken megjegyezte, hogy a magyarokat elĂ”ször talpra kellene ĂĄllĂtania. PetĂ”fi pedig elfogadta az Ă©szrevĂ©telt Ă©s mĂ©g mĂĄrcius 14-Ă©n Ă©jjel ĂĄtĂrta a szöveget. A Nemzeti Dallal kapcsolatos legismertebb Ă©s szĂĄmtalan illusztrĂĄciĂłn, sĂ”t filmen is megörökĂtett - hamis mĂtosz - az, hogy ĂrĂłja elszavalta azt a Nemzeti MĂșzeum lĂ©pcsĂ”i mellett. A költĂ” sajĂĄt maga is feljegyezte, hogy hol adta elĂ” a hallgatĂłsĂĄgot több helyen is szinte eksztĂĄzisba hozĂł verset, de a mĂșzeum mellvĂ©dje nem tartozott ezek közĂ©.
A tizenkĂ©t pont ötlete mĂĄrcius 11-Ă©n szĂŒletett. Irinyi JĂłzsef indĂtvĂĄnyĂĄra FĂ©nyes Elek közgazdĂĄsz, Perczel MĂłr orszĂĄggyĂ»lĂ©si követ Ă©s Vörösmarty MihĂĄly szedtĂ©k sorba a magyar nĂ©p kĂvĂĄnsĂĄgait. Pontosabban azok elsĂ” verziĂłjĂĄt, mert aztĂĄn mĂĄrcius 14-Ă©n ismĂ©t elĂ”vettĂ©k a listĂĄt Ă©s nĂ©gy pontot is megvĂĄltoztattak benne. A 9. pont pĂ©ldĂĄul eredetileg "KĂ©pviseletet egyenlĂ”sĂ©g alapjĂĄn" követelt, a vĂ©gsĂ” vĂĄltozatban azonban ez lett a Nemzeti Bank felĂĄllĂtĂĄsĂĄt követelĂ” passzus.
KokĂĄrdĂĄban, cilinder nĂ©lkĂŒl
Legfontosabb mĂĄrcius 15-i jelkĂ©pĂŒnk a kokĂĄrda, a francia trikolor mintĂĄra jelent meg a pesti utcĂĄn. A kitĂ»zött szalagocska mĂ©retĂ©n pedig mĂĄr akkor is vidĂĄman csĂĄmcsogtak. Egy röplap szerint pĂ©ldĂĄul a pecsovicsoknak nevezett köpönyegforgatĂłk hordtĂĄk a legnagyobb kokĂĄrdĂĄkat, hiszen "minĂ©l nagyobb bĂ»nös valaki, annĂĄl nagyobb a penitenciĂĄja".
A forradalom az öltözködĂ©si szokĂĄsokat is megvĂĄltoztatta. Mint azt Supka GĂ©za mĂĄr idĂ©zett könyvĂ©ben megjegyzi: mĂĄr mĂĄrcius 16-ĂĄn feltĂ»nt, hogy a cilinderek eltĂ»ntek Pest utcĂĄirĂłl, viszont megjelentek helyettĂŒk a magyaros pörgekalapok.
JĂł magyar - s kĂ©sĂ”bb is sokszor gyakorolt - szokĂĄs szerint mĂĄrcius 15. utĂĄn nem sokkal megkezdĂ”dik az utcanevek ĂĄtĂrĂĄsa is. Ăgy lett pĂ©ldĂĄul az Egyetem tĂ©rbĂ”l MĂĄrcius tizenötödike tĂ©r, a Hatvani utcĂĄbĂłl pedig SzabadsajtĂł utca.
VĂ©gĂŒl az is a hangulatot jĂłl jellemzĂ” hatĂĄrozat volt, amelyben a pestvĂĄrosi tanĂĄcs Ășgy döntött: erkĂ©lyt kell Ă©pĂteni a vĂĄroshĂĄza elsĂ” emeletĂ©re, mert az intĂ©zmĂ©ny szĂ»k ablaka nem megfelelĂ” a szĂłnoklatok tartĂĄsĂĄra.
|
magam, 12:15
|
|
|
Az Orszåggyûléshez
Sokat beszéltek, szépet is beszéltek,
JĂłt is, de ebbĂŒl a hon mĂ©g nem Ă©l meg,
Mert nincs rendében eljåråsotok,
Ti a dolog végébe kaptatok,
Ăs Ăgy tevĂ©tek mĂĄr rĂ©gĂłta mindig;
Låtjåk, kik a multat végigtekintik.
Ki képzel olyan templomépitÔt,
Ki a tornyot csinålja meg elÔbb?
Ăs azt a levegĂ”be tolja, hogy
Ott fönn maradjon, mĂg majd valahogy
Alåja rakja szépen a falat,
S legeslegvĂ©gĂŒl jĂ”ne az alap.
Ti vagytok ilyen mesteremberek,
Ezért ad a hon nektek kenyeret,
Ezért fizet szivének vérivel!
Jobbat tesz, aki semmit sem mivel.
IdÔt, erÔt eltékozoltok, és ha
Sikert mutattok is föl néha-néha,
Csak olyan az, mintha hogyha engemet
A szomjusĂĄg bĂĄnt, s adnak vĂz helyett
Ătelt, s talĂĄn mĂ©g Ă©pen olyan Ă©telt,
MitĂ”l szomjĂșsĂĄgom csak jobban Ă©get.
Ha ez siker, ha ez jótétemény:
Elmémet a bölcsÔben hagytam én.
Hiåba minden szép és jó beszéd,
Ha meg nem fogjåtok az elejét,
Ha a kezdetnél el nem kezditek...
SajtĂłszabadsĂĄgot szerezzetek.
SajtĂłszabadsĂĄgot, csak ezt ide!
Ez oly nagy, oly mindenhatĂł ige
A nemzetben, mint az isten "legyen"-je,
Amellyel egy mindenséget teremte.
Hol ez nincs meg, bår måskép mindenek
Elåradó bÔségben termenek,
S bĂĄr az utĂłsĂł szolga Ă©s a pĂłr
ZsebĂ©bĂŒl aranyat marokkal szĂłr:
Azon nemzetnek még nincs semmije,
Azon nemzetnek koldus a neve.
S hol ez megvan, bår rongyban jår a nép,
Nyomorg, tengÔdik mindenfélekép:
Azon nemzet gazdag végtelenûl,
Mert a jövendĂ”t bĂrja örökĂ»l.
Haladni vĂĄgyunk; de haladhatunk?
Ăn istenem, milyen golyhĂłk vagyunk!
LĂĄbunk szabad, de a szemĂŒnk bekötve,
HovĂĄ megyĂŒnk? ... meglĂĄssĂĄtok, gödörbe.
SzemĂŒnk bekötve, fogva szellemĂŒnk,
Az Ă©gbe szĂĄllnĂĄnk, s nem röpĂŒlhetĂŒnk,
A szellem rab, s a ronda lĂ©gbe fĂșl,
Mely dögvĂ©szes mĂĄr önnön ĂĄtkitĂșl.
A szellem rab; mint a hitvĂĄny kutyĂĄt,
A håz végére låncba szoritåk,
S låncåt harapva tördeli fogåt,
Amellyel védni tudnå a hazåt...
A szellem rab, s mi fönn tartjuk nyakunkat,
S szabad nemzetnek csĂșfoljuk magunkat!
SzolgĂĄk vagyunk, rabszolgĂĄnĂĄl szolgĂĄbbak
Megvetésére a kerek vilågnak!
Pest, 1848. (februĂĄr)
(PetÔfi S)
|
magam, 9:10
|
|
|
formĂĄban van...
|
magam, 8:44
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 15.
az év 74. (szökÔévekben 75.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 291 nap van håtra.
Napkelte: 05:57 Napnyugta: 17:50
Holdkelte: 23:22 Holdnyugta: 07:17
Ma Kristóf, Lujza, Lukrécia, Kelemen, Ludovika, Zakariås napja van.
Boldog névnapot!
KristĂłf :
A görög Krisztophorosz névbÔl szårmazik. Jelentése Krisztust hordozó.
Lujza :
Francia eredetĂ» nĂ©v, a Lajos fĂ©rfinĂ©v francia megfelelĂ”jĂ©nek a nĂ”i pĂĄrjĂĄbĂłl (Louise) szĂĄrmazik, jelentĂ©se hĂrnĂ©v, hĂĄborĂș. LehetsĂ©ges, hgy latin-germĂĄn eredetĂ», jelentĂ©se a Lucretius nemzetsĂ©ghez tartozĂł.
Lukrécia :
Római eredetû Etruszk nemzetségnévbÔl szårmazik. A név jelentése megnyerÔ, vonzó.
Kelemen :
Latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se jĂĄmbor, szelĂd, kegyes, jĂłsĂĄgos.
Ludovika :
GermĂĄn, Ăłfrancia, latin eredetĂ» nĂ©v, a Lajos fĂ©rfinĂ©v latinosĂtott alakjĂĄnak a nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se hĂrnĂ©v, hĂĄborĂș.
ZakariĂĄs :
A héber eredetû bibliai Zecharja, Zekarja névbÔl szårmazik, jelentése Jahve ismét megemlékezett.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• kr. e. 44 – RĂłmĂĄban megölik Julius Caesart
• 933 – MadarĂĄsz Henrik nĂ©met kirĂĄly a merseburgi csatĂĄban legyĂ”zi a magyarokat.
• 1655 – WesselĂ©nyi Ferencet a pozsonyi orszĂĄggyĂ»lĂ©sen nĂĄdorrĂĄ vĂĄlasztjĂĄk.
• 1820 – Maine kivĂĄlik Massachusetts ĂĄllambĂłl Ă©s ezzel az USA 23. tagĂĄllamĂĄvĂĄ vĂĄlik.
• 1848 – Az 1848-as forradalom kezdete, tĂŒntetĂ©sek Pesten
• 1849 - Az 1848-as forradalom 1. Ă©vfordulĂłjĂĄra Bem JĂłzsef altĂĄbornagy kiĂ»zi az ellensĂ©get ErdĂ©lybĂ”l.
• 1920 – Horthy MiklĂłs döntĂ©se alapjĂĄn Simonyi-Semadam SĂĄndor alakĂt kormĂĄnyt MagyarorszĂĄgon.
• 1939 – NĂ©met csapatok vonulnak be PrĂĄgĂĄba. LĂ©trejön a Cseh-Morva ProtektorĂĄtus.
• 1948 – Az 1848-as forradalom 100. Ă©vfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl elsĂ” alkalommal adjĂĄk ĂĄt a Kossuth-dĂjakat.
• 1972 – Budapesten több szĂĄz fĂ” tĂŒntet a fĂŒggetlensĂ©gĂ©rt – a rendĂ”rsĂ©g szĂ©tveri a tĂŒntetĂ©st.
• 1985 – Bejegyzik a vilĂĄg elsĂ” internetes domainnevĂ©t (symbolics.com).
• 1986 – A "lĂĄnchĂdi csata" Budapesten: A PetĂ”fi tĂ©rrĂ”l indulva több ezer fiatal tĂŒntet a BelvĂĄrosban Ă©s a BatthyĂĄny-örökmĂ©csesnĂ©l. A rendĂ”rsĂ©g erĂ”szakkal lĂ©p fel, több szemĂ©lyt erĂ”szakkal lefognak, elÔållĂtanak.
• 2008
o Heves összecsapĂĄsokra kerĂŒl sor Budapesten a tĂŒntetĂ”k Ă©s a rendĂ”rsĂ©g között az ĂllĂ”i ĂștnĂĄl azt követĂ”en, hogy a MĂ»vĂ©szetek PalotĂĄja felĂ© indult el – GyurcsĂĄny Ferenc kormĂĄnyfĂ” beszĂ©de idejĂ©n – egy 1000–1500 fĂ”s tömeg.
o A tibeti emigrĂĄns kormĂĄny közzĂ©teszi, miszerint 80 halĂĄlos ĂĄldozata Ă©s több mint hetven sebesĂŒltje van az lhĂĄszai fĂŒggetlensĂ©gi tĂŒntetĂ©snek, azonban a kĂnai – hivatalos hĂrĂŒgynöksĂ©g – szerint tizen haltak meg.
o A kĂnai parlament Ășjabb öt Ă©vre vĂĄlasztja meg ĂĄllamfĂ”nek Hu Jintaot, kormĂĄnyfĂ”nek Wen Jiabaot.
SzĂŒletĂ©sek
• 76 – Publius Aelius Hadrianus rĂłmai csĂĄszĂĄr († 138)
• 1492 – Anne de Montmorency francia herceg, I. Ferenc Ă©s II. Henrik francia kirĂĄlyok hadvezĂ©re, a katolikus pĂĄrt egyik feje a vallĂĄshĂĄborĂșkban († 1567)
• 1767 – Kassai JĂłzsef nyelvtudĂłs, szĂłtĂĄrszerkesztĂ”, az MTA levelezĂ” tagja († 1842)
• 1833 – FejĂ©rvĂĄry GĂ©za politikus, magyar miniszterelnök († 1914)
• 1854 – Emil von Behring nĂ©met bakteriolĂłgus, Ă”t tekintik az immunolĂłgia megalapĂtĂłjĂĄnak († 1917)
• 1880 – RĂĄpolthy Lajos, szobrĂĄsz Ă©s Ă©remmĂ»vĂ©sz († 1954)
• 1881 – Börtsök Samu magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1931)
• 1883 – Egry JĂłzsef magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1951)
• 1894 – Aba-NovĂĄk Vilmos magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1941)
• 1897 – Winter ErnĂ” vegyĂ©szmĂ©rnök, Kossuth-dĂjas kutatĂł, feltalĂĄlĂł, az MTA tagja († 1971)
• 1907 – Haraszty ĂrpĂĄd botanikus, egyetemi tanĂĄr, a biolĂłgiai tudomĂĄnyok kandidĂĄtusa († 1987)
• 1911 – Wilhelm Mohnke nĂ©met SS-vezĂ©rĂ”rnagy, a berlini csatĂĄban a Birodalmi KancellĂĄria vĂ©dĂ”inek parancsnoka († 2001)
• 1933 – Philippe de Broca francia filmrendezĂ” († 2004)
• 1943 – BalĂĄzs PĂ©ter magyar szĂnĂ©sz, szĂnigazgatĂł
• 1943 – David Cronenberg kanadai filmrendezĂ”
• 1953 – Angster ErzsĂ©bet magyar informatikus, fĂ”iskolai docens
• 1962 – Sananda Maitreya (Terence Trent D`Arby nĂ©ven ismert, szĂŒl: Terence Trent Howard), Ă©nekes, dalszövegĂrĂł
• 1971 – Zdeslav Vrdoljak horvĂĄt vĂzilabdĂĄzĂł
• 1972 – Mark Hoppus amerikai zenĂ©sz (+44 Ă©s blink-182)
• 1972 – FonyĂł Barbara Ă©nekesnĂ” (szoprĂĄn), szĂnĂ©sznĂ”
• 1972 – Christopher Williams jamaicai atlĂ©ta
• 1974 – Dmitrij Szautyin, orosz mĂ»ugrĂł
• 1975 – Eva Longoria Parker amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1980 – Alekszandr Rjazancev, orosz jĂ©gkorongozĂł
• 1981 – Hajnal TamĂĄs magyar vĂĄlogatott labdarĂșgĂł
• 1983 – Florencia Bertotti argentin szĂnĂ©sznĂ”
HalĂĄlozĂĄsok
• Kr. e. 44 – Julius Caesar (* Kr. e. 100)
• 493 – Odoaker germĂĄn törzsfĂ”, ItĂĄlia kirĂĄlya (* 430 körĂŒl)
• 1842 – Kassai JĂłzsef magyar nyelvtudĂłs, szĂłtĂĄrszerkesztĂ”, az MTA levelezĂ” tagja (* 1767)
• 1842 – Luigi Cherubini itĂĄliai szĂŒletĂ©sĂ» zeneszerzĂ” (* 1760)
• 1900 – Elwin Bruno Christoffel nĂ©met matematikus (* 1829)
• 1938 – Genrih Grigorjevics Jagoda orosz bolsevik forradalmĂĄr, szovjet belĂŒgyi nĂ©pbiztos (* 1891)
• 1981 – RenĂ© Clair francia filmrendezĂ” (* 1898)
• 1989 – ValĂ©rie Quennessen francia szĂnĂ©sznĂ” (* 1957)
• 1998 – Benjamin Spock amerikai gyermekorvos, szakĂrĂł (* 1903)
• 2001 – Obersovszky Gyula magyar ĂrĂł, az 1956-os forradalom szereplĂ”je (* 1927)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Az 1848-as forradalom kezdetĂ©nek, a modern parlamentĂĄris MagyarorszĂĄg megszĂŒletĂ©sĂ©nek napja, a Magyar KöztĂĄrsasĂĄg nemzeti ĂŒnnepe. IdĂ”nkĂ©nt MĂĄrcius idusakĂ©nt is emlegetik e napot.
• A Magyar SajtĂł Napja
• A JĂłzsef Attila-dĂj ĂĄtadĂĄsĂĄnak napja 1990-tĂ”l
• A Kossuth-dĂj ĂĄtadĂĄsĂĄnak napja 1948-tĂ”l
|
magam, 8:29
|
|
|
napi okossĂĄg:
Ha te mondod, Ă©s Ășgy van, akkor valĂłszĂnĂ».
.
|
magam, 8:16
|
|
|
Reggel
HollĂł rebben,
/csak szĂĄllj madĂĄr/
oly lomha /hĂłszerĂ»/
mint a hold,
ki egyre mélyebbre
mossa…
Néhåny åg zenél
nyomĂĄn,
åttetszÔ képbe hullva
elpihen ha mĂĄr
halkulĂłn az Ă©j…
(DT)
|
magam, 7:58
|
|
|
jĂł reggelt
|
magam, 7:54
|
|
|
|
| 2009. március 14., szombat |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt
Az elérhetÔ dolgok között
Mindig marad amit nem Ă©rĂŒnk el
Ezt elneveztĂŒk boldogsĂĄgnak
Az elĂ”szĂĄmlĂĄlhatĂł dolgok közĂŒl
Amit sohasem vettĂŒnk Ă©szre
Azt elneveztĂŒk satöbbinek
S amit nem gondoltunk soha
Mert soha nem jutott eszĂŒnkbe
ArrĂłl nincs is mit mondani
(SG)
|
magam, 20:52
|
|
|
kicsi vagyok Ă©n
kicsi vagyok Ă©n
az is maradok
hadd örĂŒljenek
a bazi nagyok
nem akarok Ă©n
székre ållni vagy
versenyezni se
veled bĂĄrki vagy
kicsi vagyok Ă©n
sose növök meg
még jól is esik
ha kiröhögnek
(JT)
|
magam, 13:05
|
|
|
potyautasok...
|
magam, 12:09
|
|
|
tudtad...?
A garnĂ©larĂĄk a szĂvĂ©t a fejĂ©ben hordja.
South Bend vĂĄrosban (Indiana, USA) egyszer egy majom rĂĄszokott a dohĂĄnyzĂĄsra.
Egy zsiråf nyelve az 50 centimétert is meghaladhatja.
A hĂĄzimacska 18 karommal rendelkezik: 5-5 van a mellsĂ” lĂĄbain, 4-4 a hĂĄtsĂłkon.
A mĂ©hek, a teknĂ”sök Ă©s a termeszek teljesen sĂŒketek.
|
magam, 11:57
|
|
|
tĂ»zszĂŒnet...
|
magam, 8:24
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 14.
az év 73. (szökÔévekben 74.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 292 nap van håtra.
Napkelte: 05:59 Napnyugta: 17:48
Holdkelte: 22:12 Holdnyugta: 06:51
Ma Matild, MĂ©ta, JĂĄra, Jarmila, Tilda, Paulina napja van.
Boldog névnapot!
Matild :
Germån eredetû név. Elemeinek jelentése: hatalom + harc.
MĂ©ta :
A Margit és a Matild német, angol, holland becézÔjébÔl szårmazik.
JĂĄra :
A szlĂĄv Jarmila Ă©s Jaroslava szlĂĄv nevek önĂĄllĂłsult rövidĂŒlĂ©se. Elemeinek jelentĂ©se: tavasz + kedves.
Jarmila :
Szlåv eredetû név, elemeinek jelentése: tavasz + kedves.
Tilda :
A Klotild Ă©s a Matild becĂ©zĂ” rövidĂŒlĂ©se.
Paulina :
Latin eredetĂ» nĂ©v, a Paula tovĂĄbbkĂ©pzĂ©se. JelentĂ©se kicsi, kis termetû.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1937 – Megjelenik XI. Piusz pĂĄpa „ĂgĂ” aggodalommal” c. enciklikĂĄja, melyben elĂtĂ©li a faji törvĂ©nyeket.
• 1939 – Jozef Tiso miniszterelnök bejelenti SzlovĂĄkia kivĂĄlĂĄsĂĄt CsehszlovĂĄkiĂĄbĂłl Ă©s az önĂĄllĂł szlovĂĄk ĂĄllam megalakulĂĄsĂĄt. (NĂ©met befolyĂĄs alatt.)
• 1941 – TĂ©csĂ”n Ă©s környĂ©kĂ©n földrengĂ©st Ă©szleltek.
• 1945 – A harmadik, legsĂșlyosabb brit-amerikai lĂ©gitĂĄmadĂĄs ĂrsekĂșjvĂĄr (ma: NovĂ© ZĂĄmkĂœ, SzlovĂĄkia) ellen. EzĂșttal lakĂłnegyedeket is bombĂĄznak, megsemmisĂŒlnek a vĂĄr Ă©s a környezĂ” mĂ»emlĂ©kek, sok polgĂĄri lakos veszti Ă©letĂ©t.
• 1948 – ElĂ”ször adnak ĂĄt Kossuth-dĂjakat (az 1848-as forradalom szĂĄzadik Ă©vfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl).
• 1990 – Parlament jegyzĂ”könyvĂ©be bejegyezik, hogy Mindszenty JĂłzsef hercegprĂmĂĄs egy koncepciĂłs per ĂĄldozata volt.
• 1990 KrĂ€uter SebestyĂ©n pĂŒspök kerĂŒlt a TemesvĂĄri EgyhĂĄzmegye Ă©lĂ©re.
• 2005 – NagykanizsĂĄn megalakul a Nagykanizsa Demons Amerikai Football Klub.
• 2006 – Az elsĂ” kĂ©t "Combino Supra" villamos megĂ©rkezett Budapestre.
• 2008
o II. ErzsĂ©bet brit kirĂĄlynĂ” megnyitja a londoni Heathrow repĂŒlĂ”tĂ©r ötödik terminĂĄljĂĄt.
o A Richter-skåla szerinti 5,2-es erÔsségû földrengés råzza meg a görög Peloponnészosz-félsziget déli partvidékét.
o Parlamenti vĂĄlasztĂĄsok IrĂĄnban.
SzĂŒletĂ©sek
• 1681 – Georg Philipp Telemann nĂ©met zeneszerzĂ” († 1767)
• 1769 – KĂĄrmĂĄn JĂłzsef magyar ĂrĂł († 1795)
• 1794 – Bem JĂłzsef lengyel katonatiszt, az 1848-49-es szabadsĂĄgharc tĂĄbornoka († 1850)
• 1804 – id. Johann Strauss osztrĂĄk hegedĂ»mĂ»vĂ©sz, zeneszerzĂ”, karmester, zenekarvezetĂ”, ifj. Johann Strauss Ă©desapja (* 1849)
• 1822 – SzabĂł JĂłzsef geolĂłgus († 1894)
• 1844 – I. Umberto olasz kirĂĄly († 1900)
• 1853 – Ferdinand Hodler svĂĄjci festĂ” († 1918)
• 1879 – Albert Einstein nĂ©met szĂŒletĂ©sĂ» amerikai fizikus, Nobel-dĂjas, a relativitĂĄselmĂ©let kidolgozĂłja († 1955)
• 1903 – Musztafa BarzĂĄni mullah, iraki kurd politikus, szabadsĂĄgharcos, az iraki Kurd Demokrata PĂĄrt vezetĂ”je († 1979)
• 1910 – LĂĄszlĂł Gyula törtĂ©nĂ©sz, rĂ©gĂ©sz († 1998)
• 1913 – Makrisz Agamemnon (Memos Makris, Αγαμέμνων Μακρής, Μέμος Μακρής) görög szĂĄrmazĂĄsĂș magyar szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz († 1993)
• 1933 – Michael Caine angol szĂnĂ©sz
• 1948 – Billy Crystal amerikai szĂnĂ©sz, ĂrĂł, producer
• 1958 – II. Albert monacĂłi herceg
• 1982 – François Sterchele, belga labdarĂșgĂł († 2008)
• 1985 – Madarassy ĂdĂĄm magyar ĂșszĂł
• 1986 – Jamie Bell angol szĂnĂ©sz (a „Billy Elliot” cĂmĂ» angol–francia film cĂmszereplĂ”je)
• 1990 – KĂĄdĂĄr TamĂĄs magyar labdarĂșgĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 840 – Eginhard frank törtĂ©netĂrĂł (* 775 körĂŒl)
• 1571 – I. JĂĄnos Zsigmond, vĂĄlasztott magyar kirĂĄly, erdĂ©lyi fejedelem, I. JĂĄnos kirĂĄly fia (* 1540)
• 1860 – Apostol PĂĄl evangĂ©likus prĂ©dikĂĄtor (* 1787)
• 1860 – Carl Ritter von Ghega (sz. Carlo Ghega) osztrĂĄk mĂ©rnök, a Semmering-vasĂșt Ă©pĂtĂ”je (* 1802)
• 1883 – Karl Marx nĂ©met baloldali filozĂłfus, ideolĂłgus (* 1818)
• 1927 – Jānis Ăakste lett politikus, az orszĂĄg elsĂ” elnöke (* 1859)
• 1932 – George Eastman feltalĂĄlĂł, ĂŒzletember (Kodak) (* 1854)
• 1945 – FĂ©nyes Adolf magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1867)
• 1953 – Klement Gottwald kommunista politikus, CsehszlovĂĄkia elnöke (* 1896)
• 1971 – Kiss Manyi Kossuth- Ă©s JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnĂ©sznĂ” (* 1911)
• 2008 – Chiara Lubich olasz katolikus aktivista, a FokolĂĄre Mozgalom alapĂtĂłja (* 1920)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Nemzetközi PĂ Nap
|
magam, 8:15
|
|
|
napi okossĂĄg:
Mindenki a sajĂĄt boldogtalansĂĄgĂĄnak a kovĂĄcsa.
.
|
magam, 8:06
|
|
|
Ăben-arcĂș Ă©jjel szĂĄrnya
rĂĄhajol most a vilĂĄgra,
Ă©ben-ĂzĂ» puha csĂłkjĂĄt
kortyolgatjĂĄk hegyek, lankĂĄk.
SötétbÔl varrt nagykabåttal
vonja be a hĂĄzakat,
szendergĂ” hold
- illĂł ĂĄlom -
megcsillanĂł ezĂŒstszĂĄllal
fonja ĂĄt az utakat.
FĂĄtyol-szelĂd hĂĄlĂłt terĂt
merengĂ” Ă©g sĂĄtora,
pille-kézzel szerteszórja
kincseit az Ă©jszaka.
Könnyû talpak lépte koppan
fåzós kövek rejtekén,
fogvacogva meg-megkoccan
éji åbrånd idején.
Dideregve fel-felsejlĂ”
bĂbor-bĂ”rĂ» pirkadat,
fények között åtderengÔ
hajnal-szellĂ” hĂvogat.
(VN)
|
magam, 7:52
|
|
|
jĂł reggelt
|
magam, 7:51
|
|
|
|
| |
