| 2009. március 15., vasárnap |
|
 |
0 |
|
|
jĂł Ă©jt
|
magam, 20:56
|
|
|
elmélkedés
Ha tĂșlzĂĄsba visszĂŒk az alkoholt, akkor berĂșgunk. Ha berĂșgunk, akkor alszunk. Ha alszunk, nem követĂŒnk el bĂ»nöket. Ha nem követĂŒnk el bĂ»nĂŒket, akkor a mennybe juttunk.
KĂVETKEZTETĂS:
Ha a mennybe akarunk kerĂŒlni, be kell elĂ”tte rĂșgnunk.
|
magam, 13:36
|
|
|
Råday Mihåly ezért a munkåért nem dicsér meg...
|
magam, 13:30
|
|
|
– Hangya testvĂ©r, helĂłka,
rĂĄuntĂĄl a melĂłra?
– Nem untam, csak vasĂĄrnap
a hangyĂĄk is lazsĂĄlnak.
(VD)
|
magam, 12:29
|
|
|
trikolorban...
|
magam, 12:23
|
|
|
tudtad...?
A Nemzeti Dal ĂrĂĄsa közben egy fejkötĂ” is elkĂ©szĂŒlt, a tizenkĂ©t pont sorrendjĂ©t megkavartĂĄk. PetĂ”fi pedig nem szavalt a Nemzeti MĂșzeum mellvĂ©djĂ©n.
- "Mondja kérem Jean mi van itt tulajdonképpen?
- HĂĄt nem tudja?
- Nem én. VidékrÔl érkeztem az éjjel, hårom nap óta lapot sem låttam, s pesti baråtaimmal még nem talålkoztam.
- HĂĄt BĂ©csben forradalom van.
- No ne mondja. Ăs itt?
- (...) Itt csak lĂĄrma van, meg nyugtalansĂĄg. Mi is lenne itt? HĂĄt ki ellen lehetne itt fordulni? Ki ellen lehet itt forradalmat csinĂĄlni?..."
A fenti pĂĄrbeszĂ©d nem egy korabeli Jean-viccbĂ”l valĂł, hanem egy anekdota 1848. mĂĄrcius 15-nek reggelĂ©rĂ”l. SzereplĂ”i pedig DegrĂ© Alajos, a mĂĄrciusi ifjak egyike, valamint Jean Delleter francia szĂĄrmazĂĄsĂș pesti fodrĂĄszmester, akivel a fiatal jurĂĄtus a Pilvaxba menet összeakadt. A Supka GĂ©za "1848, 1849" cĂmĂ» kötetĂ©ben olvashatĂł jelenet jĂłl jellemzi a kĂ©sĂ”bbi nemzedĂ©kek szĂĄmĂĄra nemzeti mĂtosszĂĄ Ă©s piros betĂ»s ĂŒnneppĂ© magasztosult nap sajĂĄtos hangulatĂĄt. Mint oly sokszor, a jeles törtĂ©nelmi esemĂ©nyek ĂĄtĂ©lĂ”i nem mindig Ă©reztĂ©k elĂ”re, hogy mi kĂ©szĂŒl, vagy milyen jelentĂ”sĂ©ge lesz a törtĂ©nteknek kĂ©sĂ”bb.
Dal Ă©s pontok
Az 1848-as mĂĄrcius 15. esemĂ©nyeit mĂĄr az ĂĄltalĂĄnos iskolai ĂŒnnepsĂ©gek Ăłta kĂvĂŒlrĂ”l fĂșjjuk. Az viszont mĂĄr kevĂ©sbĂ© ismert, hogy az egyĂ©bkĂ©nt valĂłban sodrĂł lendĂŒletĂ» esemĂ©nysorozat egyes epizĂłdjai nem olyan magĂĄtĂłl Ă©rtetĂ”dĂ”en törtĂ©ntek, sĂ”t, nem is pontosan Ășgy, ahogy a törtĂ©nelmi emlĂ©kezet megĂ”rizte Ă”ket. PĂ©ldakĂ©nt emlĂthetĂ”k mĂĄrcius 15. legfontosabb dokumentumai, a Nemzeti Dal Ă©s a 12 pont szĂŒletĂ©sĂ©nek körĂŒlmĂ©nyei. A vers, illetve a nemzeti, valamint polgĂĄri jogokat követelĂ” felsorolĂĄs ugyanis nem a forradalom napjĂĄnak lĂĄzĂĄban szĂŒlettek. MĂĄr napokkal korĂĄbban elkĂ©szĂŒltek. A Nemzeti Dal megĂrĂĄsĂĄt PetĂ”fi mĂĄrcius 12-Ă©n hatĂĄrozta el.
"Olyan dalt Ărok, hogy meg fog tĂ”le mozdulni az egĂ©sz orszĂĄg, mĂ©g ezek a komisz pesti nĂ©metek is!" - jelentette ki tĂĄrsainak. MĂĄsnap meg is tette. Mint naplĂłjĂĄban olvashatĂł, szinte csalĂĄdi idillben: "Ă©n az egyik asztalnĂĄl a nemzeti dalt Ărtam, felesĂ©gem a mĂĄsik asztalnĂĄl nemzeti fejkötĂ”t varrt magĂĄnak." A verset, pontosabban annak kezdĂ”sorĂĄt azonban mĂĄsnap egy ma mĂĄr kevĂ©ssĂ© ismert barĂĄtja, Szikra Ferenc javaslatĂĄra Ărta ĂĄt. A költĂ” ugyanis eredetileg "Rajta magyar!" - felszĂłlĂtĂĄssal kezdte a Nemzeti Dalt, de Szikra fĂ©lĂ©nken megjegyezte, hogy a magyarokat elĂ”ször talpra kellene ĂĄllĂtania. PetĂ”fi pedig elfogadta az Ă©szrevĂ©telt Ă©s mĂ©g mĂĄrcius 14-Ă©n Ă©jjel ĂĄtĂrta a szöveget. A Nemzeti Dallal kapcsolatos legismertebb Ă©s szĂĄmtalan illusztrĂĄciĂłn, sĂ”t filmen is megörökĂtett - hamis mĂtosz - az, hogy ĂrĂłja elszavalta azt a Nemzeti MĂșzeum lĂ©pcsĂ”i mellett. A költĂ” sajĂĄt maga is feljegyezte, hogy hol adta elĂ” a hallgatĂłsĂĄgot több helyen is szinte eksztĂĄzisba hozĂł verset, de a mĂșzeum mellvĂ©dje nem tartozott ezek közĂ©.
A tizenkĂ©t pont ötlete mĂĄrcius 11-Ă©n szĂŒletett. Irinyi JĂłzsef indĂtvĂĄnyĂĄra FĂ©nyes Elek közgazdĂĄsz, Perczel MĂłr orszĂĄggyĂ»lĂ©si követ Ă©s Vörösmarty MihĂĄly szedtĂ©k sorba a magyar nĂ©p kĂvĂĄnsĂĄgait. Pontosabban azok elsĂ” verziĂłjĂĄt, mert aztĂĄn mĂĄrcius 14-Ă©n ismĂ©t elĂ”vettĂ©k a listĂĄt Ă©s nĂ©gy pontot is megvĂĄltoztattak benne. A 9. pont pĂ©ldĂĄul eredetileg "KĂ©pviseletet egyenlĂ”sĂ©g alapjĂĄn" követelt, a vĂ©gsĂ” vĂĄltozatban azonban ez lett a Nemzeti Bank felĂĄllĂtĂĄsĂĄt követelĂ” passzus.
KokĂĄrdĂĄban, cilinder nĂ©lkĂŒl
Legfontosabb mĂĄrcius 15-i jelkĂ©pĂŒnk a kokĂĄrda, a francia trikolor mintĂĄra jelent meg a pesti utcĂĄn. A kitĂ»zött szalagocska mĂ©retĂ©n pedig mĂĄr akkor is vidĂĄman csĂĄmcsogtak. Egy röplap szerint pĂ©ldĂĄul a pecsovicsoknak nevezett köpönyegforgatĂłk hordtĂĄk a legnagyobb kokĂĄrdĂĄkat, hiszen "minĂ©l nagyobb bĂ»nös valaki, annĂĄl nagyobb a penitenciĂĄja".
A forradalom az öltözködĂ©si szokĂĄsokat is megvĂĄltoztatta. Mint azt Supka GĂ©za mĂĄr idĂ©zett könyvĂ©ben megjegyzi: mĂĄr mĂĄrcius 16-ĂĄn feltĂ»nt, hogy a cilinderek eltĂ»ntek Pest utcĂĄirĂłl, viszont megjelentek helyettĂŒk a magyaros pörgekalapok.
JĂł magyar - s kĂ©sĂ”bb is sokszor gyakorolt - szokĂĄs szerint mĂĄrcius 15. utĂĄn nem sokkal megkezdĂ”dik az utcanevek ĂĄtĂrĂĄsa is. Ăgy lett pĂ©ldĂĄul az Egyetem tĂ©rbĂ”l MĂĄrcius tizenötödike tĂ©r, a Hatvani utcĂĄbĂłl pedig SzabadsajtĂł utca.
VĂ©gĂŒl az is a hangulatot jĂłl jellemzĂ” hatĂĄrozat volt, amelyben a pestvĂĄrosi tanĂĄcs Ășgy döntött: erkĂ©lyt kell Ă©pĂteni a vĂĄroshĂĄza elsĂ” emeletĂ©re, mert az intĂ©zmĂ©ny szĂ»k ablaka nem megfelelĂ” a szĂłnoklatok tartĂĄsĂĄra.
|
magam, 12:15
|
|
|
Az Orszåggyûléshez
Sokat beszéltek, szépet is beszéltek,
JĂłt is, de ebbĂŒl a hon mĂ©g nem Ă©l meg,
Mert nincs rendében eljåråsotok,
Ti a dolog végébe kaptatok,
Ăs Ăgy tevĂ©tek mĂĄr rĂ©gĂłta mindig;
Låtjåk, kik a multat végigtekintik.
Ki képzel olyan templomépitÔt,
Ki a tornyot csinålja meg elÔbb?
Ăs azt a levegĂ”be tolja, hogy
Ott fönn maradjon, mĂg majd valahogy
Alåja rakja szépen a falat,
S legeslegvĂ©gĂŒl jĂ”ne az alap.
Ti vagytok ilyen mesteremberek,
Ezért ad a hon nektek kenyeret,
Ezért fizet szivének vérivel!
Jobbat tesz, aki semmit sem mivel.
IdÔt, erÔt eltékozoltok, és ha
Sikert mutattok is föl néha-néha,
Csak olyan az, mintha hogyha engemet
A szomjusĂĄg bĂĄnt, s adnak vĂz helyett
Ătelt, s talĂĄn mĂ©g Ă©pen olyan Ă©telt,
MitĂ”l szomjĂșsĂĄgom csak jobban Ă©get.
Ha ez siker, ha ez jótétemény:
Elmémet a bölcsÔben hagytam én.
Hiåba minden szép és jó beszéd,
Ha meg nem fogjåtok az elejét,
Ha a kezdetnél el nem kezditek...
SajtĂłszabadsĂĄgot szerezzetek.
SajtĂłszabadsĂĄgot, csak ezt ide!
Ez oly nagy, oly mindenhatĂł ige
A nemzetben, mint az isten "legyen"-je,
Amellyel egy mindenséget teremte.
Hol ez nincs meg, bår måskép mindenek
Elåradó bÔségben termenek,
S bĂĄr az utĂłsĂł szolga Ă©s a pĂłr
ZsebĂ©bĂŒl aranyat marokkal szĂłr:
Azon nemzetnek még nincs semmije,
Azon nemzetnek koldus a neve.
S hol ez megvan, bår rongyban jår a nép,
Nyomorg, tengÔdik mindenfélekép:
Azon nemzet gazdag végtelenûl,
Mert a jövendĂ”t bĂrja örökĂ»l.
Haladni vĂĄgyunk; de haladhatunk?
Ăn istenem, milyen golyhĂłk vagyunk!
LĂĄbunk szabad, de a szemĂŒnk bekötve,
HovĂĄ megyĂŒnk? ... meglĂĄssĂĄtok, gödörbe.
SzemĂŒnk bekötve, fogva szellemĂŒnk,
Az Ă©gbe szĂĄllnĂĄnk, s nem röpĂŒlhetĂŒnk,
A szellem rab, s a ronda lĂ©gbe fĂșl,
Mely dögvĂ©szes mĂĄr önnön ĂĄtkitĂșl.
A szellem rab; mint a hitvĂĄny kutyĂĄt,
A håz végére låncba szoritåk,
S låncåt harapva tördeli fogåt,
Amellyel védni tudnå a hazåt...
A szellem rab, s mi fönn tartjuk nyakunkat,
S szabad nemzetnek csĂșfoljuk magunkat!
SzolgĂĄk vagyunk, rabszolgĂĄnĂĄl szolgĂĄbbak
Megvetésére a kerek vilågnak!
Pest, 1848. (februĂĄr)
(PetÔfi S)
|
magam, 9:10
|
|
|
formĂĄban van...
|
magam, 8:44
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 15.
az év 74. (szökÔévekben 75.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 291 nap van håtra.
Napkelte: 05:57 Napnyugta: 17:50
Holdkelte: 23:22 Holdnyugta: 07:17
Ma Kristóf, Lujza, Lukrécia, Kelemen, Ludovika, Zakariås napja van.
Boldog névnapot!
KristĂłf :
A görög Krisztophorosz névbÔl szårmazik. Jelentése Krisztust hordozó.
Lujza :
Francia eredetĂ» nĂ©v, a Lajos fĂ©rfinĂ©v francia megfelelĂ”jĂ©nek a nĂ”i pĂĄrjĂĄbĂłl (Louise) szĂĄrmazik, jelentĂ©se hĂrnĂ©v, hĂĄborĂș. LehetsĂ©ges, hgy latin-germĂĄn eredetĂ», jelentĂ©se a Lucretius nemzetsĂ©ghez tartozĂł.
Lukrécia :
Római eredetû Etruszk nemzetségnévbÔl szårmazik. A név jelentése megnyerÔ, vonzó.
Kelemen :
Latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se jĂĄmbor, szelĂd, kegyes, jĂłsĂĄgos.
Ludovika :
GermĂĄn, Ăłfrancia, latin eredetĂ» nĂ©v, a Lajos fĂ©rfinĂ©v latinosĂtott alakjĂĄnak a nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se hĂrnĂ©v, hĂĄborĂș.
ZakariĂĄs :
A héber eredetû bibliai Zecharja, Zekarja névbÔl szårmazik, jelentése Jahve ismét megemlékezett.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• kr. e. 44 – RĂłmĂĄban megölik Julius Caesart
• 933 – MadarĂĄsz Henrik nĂ©met kirĂĄly a merseburgi csatĂĄban legyĂ”zi a magyarokat.
• 1655 – WesselĂ©nyi Ferencet a pozsonyi orszĂĄggyĂ»lĂ©sen nĂĄdorrĂĄ vĂĄlasztjĂĄk.
• 1820 – Maine kivĂĄlik Massachusetts ĂĄllambĂłl Ă©s ezzel az USA 23. tagĂĄllamĂĄvĂĄ vĂĄlik.
• 1848 – Az 1848-as forradalom kezdete, tĂŒntetĂ©sek Pesten
• 1849 - Az 1848-as forradalom 1. Ă©vfordulĂłjĂĄra Bem JĂłzsef altĂĄbornagy kiĂ»zi az ellensĂ©get ErdĂ©lybĂ”l.
• 1920 – Horthy MiklĂłs döntĂ©se alapjĂĄn Simonyi-Semadam SĂĄndor alakĂt kormĂĄnyt MagyarorszĂĄgon.
• 1939 – NĂ©met csapatok vonulnak be PrĂĄgĂĄba. LĂ©trejön a Cseh-Morva ProtektorĂĄtus.
• 1948 – Az 1848-as forradalom 100. Ă©vfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl elsĂ” alkalommal adjĂĄk ĂĄt a Kossuth-dĂjakat.
• 1972 – Budapesten több szĂĄz fĂ” tĂŒntet a fĂŒggetlensĂ©gĂ©rt – a rendĂ”rsĂ©g szĂ©tveri a tĂŒntetĂ©st.
• 1985 – Bejegyzik a vilĂĄg elsĂ” internetes domainnevĂ©t (symbolics.com).
• 1986 – A "lĂĄnchĂdi csata" Budapesten: A PetĂ”fi tĂ©rrĂ”l indulva több ezer fiatal tĂŒntet a BelvĂĄrosban Ă©s a BatthyĂĄny-örökmĂ©csesnĂ©l. A rendĂ”rsĂ©g erĂ”szakkal lĂ©p fel, több szemĂ©lyt erĂ”szakkal lefognak, elÔållĂtanak.
• 2008
o Heves összecsapĂĄsokra kerĂŒl sor Budapesten a tĂŒntetĂ”k Ă©s a rendĂ”rsĂ©g között az ĂllĂ”i ĂștnĂĄl azt követĂ”en, hogy a MĂ»vĂ©szetek PalotĂĄja felĂ© indult el – GyurcsĂĄny Ferenc kormĂĄnyfĂ” beszĂ©de idejĂ©n – egy 1000–1500 fĂ”s tömeg.
o A tibeti emigrĂĄns kormĂĄny közzĂ©teszi, miszerint 80 halĂĄlos ĂĄldozata Ă©s több mint hetven sebesĂŒltje van az lhĂĄszai fĂŒggetlensĂ©gi tĂŒntetĂ©snek, azonban a kĂnai – hivatalos hĂrĂŒgynöksĂ©g – szerint tizen haltak meg.
o A kĂnai parlament Ășjabb öt Ă©vre vĂĄlasztja meg ĂĄllamfĂ”nek Hu Jintaot, kormĂĄnyfĂ”nek Wen Jiabaot.
SzĂŒletĂ©sek
• 76 – Publius Aelius Hadrianus rĂłmai csĂĄszĂĄr († 138)
• 1492 – Anne de Montmorency francia herceg, I. Ferenc Ă©s II. Henrik francia kirĂĄlyok hadvezĂ©re, a katolikus pĂĄrt egyik feje a vallĂĄshĂĄborĂșkban († 1567)
• 1767 – Kassai JĂłzsef nyelvtudĂłs, szĂłtĂĄrszerkesztĂ”, az MTA levelezĂ” tagja († 1842)
• 1833 – FejĂ©rvĂĄry GĂ©za politikus, magyar miniszterelnök († 1914)
• 1854 – Emil von Behring nĂ©met bakteriolĂłgus, Ă”t tekintik az immunolĂłgia megalapĂtĂłjĂĄnak († 1917)
• 1880 – RĂĄpolthy Lajos, szobrĂĄsz Ă©s Ă©remmĂ»vĂ©sz († 1954)
• 1881 – Börtsök Samu magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1931)
• 1883 – Egry JĂłzsef magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1951)
• 1894 – Aba-NovĂĄk Vilmos magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1941)
• 1897 – Winter ErnĂ” vegyĂ©szmĂ©rnök, Kossuth-dĂjas kutatĂł, feltalĂĄlĂł, az MTA tagja († 1971)
• 1907 – Haraszty ĂrpĂĄd botanikus, egyetemi tanĂĄr, a biolĂłgiai tudomĂĄnyok kandidĂĄtusa († 1987)
• 1911 – Wilhelm Mohnke nĂ©met SS-vezĂ©rĂ”rnagy, a berlini csatĂĄban a Birodalmi KancellĂĄria vĂ©dĂ”inek parancsnoka († 2001)
• 1933 – Philippe de Broca francia filmrendezĂ” († 2004)
• 1943 – BalĂĄzs PĂ©ter magyar szĂnĂ©sz, szĂnigazgatĂł
• 1943 – David Cronenberg kanadai filmrendezĂ”
• 1953 – Angster ErzsĂ©bet magyar informatikus, fĂ”iskolai docens
• 1962 – Sananda Maitreya (Terence Trent D`Arby nĂ©ven ismert, szĂŒl: Terence Trent Howard), Ă©nekes, dalszövegĂrĂł
• 1971 – Zdeslav Vrdoljak horvĂĄt vĂzilabdĂĄzĂł
• 1972 – Mark Hoppus amerikai zenĂ©sz (+44 Ă©s blink-182)
• 1972 – FonyĂł Barbara Ă©nekesnĂ” (szoprĂĄn), szĂnĂ©sznĂ”
• 1972 – Christopher Williams jamaicai atlĂ©ta
• 1974 – Dmitrij Szautyin, orosz mĂ»ugrĂł
• 1975 – Eva Longoria Parker amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1980 – Alekszandr Rjazancev, orosz jĂ©gkorongozĂł
• 1981 – Hajnal TamĂĄs magyar vĂĄlogatott labdarĂșgĂł
• 1983 – Florencia Bertotti argentin szĂnĂ©sznĂ”
HalĂĄlozĂĄsok
• Kr. e. 44 – Julius Caesar (* Kr. e. 100)
• 493 – Odoaker germĂĄn törzsfĂ”, ItĂĄlia kirĂĄlya (* 430 körĂŒl)
• 1842 – Kassai JĂłzsef magyar nyelvtudĂłs, szĂłtĂĄrszerkesztĂ”, az MTA levelezĂ” tagja (* 1767)
• 1842 – Luigi Cherubini itĂĄliai szĂŒletĂ©sĂ» zeneszerzĂ” (* 1760)
• 1900 – Elwin Bruno Christoffel nĂ©met matematikus (* 1829)
• 1938 – Genrih Grigorjevics Jagoda orosz bolsevik forradalmĂĄr, szovjet belĂŒgyi nĂ©pbiztos (* 1891)
• 1981 – RenĂ© Clair francia filmrendezĂ” (* 1898)
• 1989 – ValĂ©rie Quennessen francia szĂnĂ©sznĂ” (* 1957)
• 1998 – Benjamin Spock amerikai gyermekorvos, szakĂrĂł (* 1903)
• 2001 – Obersovszky Gyula magyar ĂrĂł, az 1956-os forradalom szereplĂ”je (* 1927)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Az 1848-as forradalom kezdetĂ©nek, a modern parlamentĂĄris MagyarorszĂĄg megszĂŒletĂ©sĂ©nek napja, a Magyar KöztĂĄrsasĂĄg nemzeti ĂŒnnepe. IdĂ”nkĂ©nt MĂĄrcius idusakĂ©nt is emlegetik e napot.
• A Magyar SajtĂł Napja
• A JĂłzsef Attila-dĂj ĂĄtadĂĄsĂĄnak napja 1990-tĂ”l
• A Kossuth-dĂj ĂĄtadĂĄsĂĄnak napja 1948-tĂ”l
|
magam, 8:29
|
|
|
napi okossĂĄg:
Ha te mondod, Ă©s Ășgy van, akkor valĂłszĂnĂ».
.
|
magam, 8:16
|
|
|
Reggel
HollĂł rebben,
/csak szĂĄllj madĂĄr/
oly lomha /hĂłszerĂ»/
mint a hold,
ki egyre mélyebbre
mossa…
Néhåny åg zenél
nyomĂĄn,
åttetszÔ képbe hullva
elpihen ha mĂĄr
halkulĂłn az Ă©j…
(DT)
|
magam, 7:58
|
|
|
jĂł reggelt
|
magam, 7:54
|
|
|
|
| 2009. március 14., szombat |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt
Az elérhetÔ dolgok között
Mindig marad amit nem Ă©rĂŒnk el
Ezt elneveztĂŒk boldogsĂĄgnak
Az elĂ”szĂĄmlĂĄlhatĂł dolgok közĂŒl
Amit sohasem vettĂŒnk Ă©szre
Azt elneveztĂŒk satöbbinek
S amit nem gondoltunk soha
Mert soha nem jutott eszĂŒnkbe
ArrĂłl nincs is mit mondani
(SG)
|
magam, 20:52
|
|
|
kicsi vagyok Ă©n
kicsi vagyok Ă©n
az is maradok
hadd örĂŒljenek
a bazi nagyok
nem akarok Ă©n
székre ållni vagy
versenyezni se
veled bĂĄrki vagy
kicsi vagyok Ă©n
sose növök meg
még jól is esik
ha kiröhögnek
(JT)
|
magam, 13:05
|
|
|
potyautasok...
|
magam, 12:09
|
|
|
tudtad...?
A garnĂ©larĂĄk a szĂvĂ©t a fejĂ©ben hordja.
South Bend vĂĄrosban (Indiana, USA) egyszer egy majom rĂĄszokott a dohĂĄnyzĂĄsra.
Egy zsiråf nyelve az 50 centimétert is meghaladhatja.
A hĂĄzimacska 18 karommal rendelkezik: 5-5 van a mellsĂ” lĂĄbain, 4-4 a hĂĄtsĂłkon.
A mĂ©hek, a teknĂ”sök Ă©s a termeszek teljesen sĂŒketek.
|
magam, 11:57
|
|
|
tĂ»zszĂŒnet...
|
magam, 8:24
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 14.
az év 73. (szökÔévekben 74.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 292 nap van håtra.
Napkelte: 05:59 Napnyugta: 17:48
Holdkelte: 22:12 Holdnyugta: 06:51
Ma Matild, MĂ©ta, JĂĄra, Jarmila, Tilda, Paulina napja van.
Boldog névnapot!
Matild :
Germån eredetû név. Elemeinek jelentése: hatalom + harc.
MĂ©ta :
A Margit és a Matild német, angol, holland becézÔjébÔl szårmazik.
JĂĄra :
A szlĂĄv Jarmila Ă©s Jaroslava szlĂĄv nevek önĂĄllĂłsult rövidĂŒlĂ©se. Elemeinek jelentĂ©se: tavasz + kedves.
Jarmila :
Szlåv eredetû név, elemeinek jelentése: tavasz + kedves.
Tilda :
A Klotild Ă©s a Matild becĂ©zĂ” rövidĂŒlĂ©se.
Paulina :
Latin eredetĂ» nĂ©v, a Paula tovĂĄbbkĂ©pzĂ©se. JelentĂ©se kicsi, kis termetû.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1937 – Megjelenik XI. Piusz pĂĄpa „ĂgĂ” aggodalommal” c. enciklikĂĄja, melyben elĂtĂ©li a faji törvĂ©nyeket.
• 1939 – Jozef Tiso miniszterelnök bejelenti SzlovĂĄkia kivĂĄlĂĄsĂĄt CsehszlovĂĄkiĂĄbĂłl Ă©s az önĂĄllĂł szlovĂĄk ĂĄllam megalakulĂĄsĂĄt. (NĂ©met befolyĂĄs alatt.)
• 1941 – TĂ©csĂ”n Ă©s környĂ©kĂ©n földrengĂ©st Ă©szleltek.
• 1945 – A harmadik, legsĂșlyosabb brit-amerikai lĂ©gitĂĄmadĂĄs ĂrsekĂșjvĂĄr (ma: NovĂ© ZĂĄmkĂœ, SzlovĂĄkia) ellen. EzĂșttal lakĂłnegyedeket is bombĂĄznak, megsemmisĂŒlnek a vĂĄr Ă©s a környezĂ” mĂ»emlĂ©kek, sok polgĂĄri lakos veszti Ă©letĂ©t.
• 1948 – ElĂ”ször adnak ĂĄt Kossuth-dĂjakat (az 1848-as forradalom szĂĄzadik Ă©vfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl).
• 1990 – Parlament jegyzĂ”könyvĂ©be bejegyezik, hogy Mindszenty JĂłzsef hercegprĂmĂĄs egy koncepciĂłs per ĂĄldozata volt.
• 1990 KrĂ€uter SebestyĂ©n pĂŒspök kerĂŒlt a TemesvĂĄri EgyhĂĄzmegye Ă©lĂ©re.
• 2005 – NagykanizsĂĄn megalakul a Nagykanizsa Demons Amerikai Football Klub.
• 2006 – Az elsĂ” kĂ©t "Combino Supra" villamos megĂ©rkezett Budapestre.
• 2008
o II. ErzsĂ©bet brit kirĂĄlynĂ” megnyitja a londoni Heathrow repĂŒlĂ”tĂ©r ötödik terminĂĄljĂĄt.
o A Richter-skåla szerinti 5,2-es erÔsségû földrengés råzza meg a görög Peloponnészosz-félsziget déli partvidékét.
o Parlamenti vĂĄlasztĂĄsok IrĂĄnban.
SzĂŒletĂ©sek
• 1681 – Georg Philipp Telemann nĂ©met zeneszerzĂ” († 1767)
• 1769 – KĂĄrmĂĄn JĂłzsef magyar ĂrĂł († 1795)
• 1794 – Bem JĂłzsef lengyel katonatiszt, az 1848-49-es szabadsĂĄgharc tĂĄbornoka († 1850)
• 1804 – id. Johann Strauss osztrĂĄk hegedĂ»mĂ»vĂ©sz, zeneszerzĂ”, karmester, zenekarvezetĂ”, ifj. Johann Strauss Ă©desapja (* 1849)
• 1822 – SzabĂł JĂłzsef geolĂłgus († 1894)
• 1844 – I. Umberto olasz kirĂĄly († 1900)
• 1853 – Ferdinand Hodler svĂĄjci festĂ” († 1918)
• 1879 – Albert Einstein nĂ©met szĂŒletĂ©sĂ» amerikai fizikus, Nobel-dĂjas, a relativitĂĄselmĂ©let kidolgozĂłja († 1955)
• 1903 – Musztafa BarzĂĄni mullah, iraki kurd politikus, szabadsĂĄgharcos, az iraki Kurd Demokrata PĂĄrt vezetĂ”je († 1979)
• 1910 – LĂĄszlĂł Gyula törtĂ©nĂ©sz, rĂ©gĂ©sz († 1998)
• 1913 – Makrisz Agamemnon (Memos Makris, Αγαμέμνων Μακρής, Μέμος Μακρής) görög szĂĄrmazĂĄsĂș magyar szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz († 1993)
• 1933 – Michael Caine angol szĂnĂ©sz
• 1948 – Billy Crystal amerikai szĂnĂ©sz, ĂrĂł, producer
• 1958 – II. Albert monacĂłi herceg
• 1982 – François Sterchele, belga labdarĂșgĂł († 2008)
• 1985 – Madarassy ĂdĂĄm magyar ĂșszĂł
• 1986 – Jamie Bell angol szĂnĂ©sz (a „Billy Elliot” cĂmĂ» angol–francia film cĂmszereplĂ”je)
• 1990 – KĂĄdĂĄr TamĂĄs magyar labdarĂșgĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 840 – Eginhard frank törtĂ©netĂrĂł (* 775 körĂŒl)
• 1571 – I. JĂĄnos Zsigmond, vĂĄlasztott magyar kirĂĄly, erdĂ©lyi fejedelem, I. JĂĄnos kirĂĄly fia (* 1540)
• 1860 – Apostol PĂĄl evangĂ©likus prĂ©dikĂĄtor (* 1787)
• 1860 – Carl Ritter von Ghega (sz. Carlo Ghega) osztrĂĄk mĂ©rnök, a Semmering-vasĂșt Ă©pĂtĂ”je (* 1802)
• 1883 – Karl Marx nĂ©met baloldali filozĂłfus, ideolĂłgus (* 1818)
• 1927 – Jānis Ăakste lett politikus, az orszĂĄg elsĂ” elnöke (* 1859)
• 1932 – George Eastman feltalĂĄlĂł, ĂŒzletember (Kodak) (* 1854)
• 1945 – FĂ©nyes Adolf magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1867)
• 1953 – Klement Gottwald kommunista politikus, CsehszlovĂĄkia elnöke (* 1896)
• 1971 – Kiss Manyi Kossuth- Ă©s JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnĂ©sznĂ” (* 1911)
• 2008 – Chiara Lubich olasz katolikus aktivista, a FokolĂĄre Mozgalom alapĂtĂłja (* 1920)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Nemzetközi PĂ Nap
|
magam, 8:15
|
|
|
napi okossĂĄg:
Mindenki a sajĂĄt boldogtalansĂĄgĂĄnak a kovĂĄcsa.
.
|
magam, 8:06
|
|
|
Ăben-arcĂș Ă©jjel szĂĄrnya
rĂĄhajol most a vilĂĄgra,
Ă©ben-ĂzĂ» puha csĂłkjĂĄt
kortyolgatjĂĄk hegyek, lankĂĄk.
SötétbÔl varrt nagykabåttal
vonja be a hĂĄzakat,
szendergĂ” hold
- illĂł ĂĄlom -
megcsillanĂł ezĂŒstszĂĄllal
fonja ĂĄt az utakat.
FĂĄtyol-szelĂd hĂĄlĂłt terĂt
merengĂ” Ă©g sĂĄtora,
pille-kézzel szerteszórja
kincseit az Ă©jszaka.
Könnyû talpak lépte koppan
fåzós kövek rejtekén,
fogvacogva meg-megkoccan
éji åbrånd idején.
Dideregve fel-felsejlĂ”
bĂbor-bĂ”rĂ» pirkadat,
fények között åtderengÔ
hajnal-szellĂ” hĂvogat.
(VN)
|
magam, 7:52
|
|
|
jĂł reggelt
|
magam, 7:51
|
|
|
|
| 2009. március 13., péntek |
|
|
0 |
|
|
ez egy...nap...? ez egy nagyon megrendĂtĂ” nap...
jĂł Ă©jt....
|
magam, 21:50
|
|
|
A halottaink akkor a legboldogabbk, ha a sĂrjuknĂĄl sem kesergĂŒnk, hanem felelevenĂtjĂŒk a velĂŒk kapcsolatos pozitĂv Ă©lmĂ©nyeinket.
|
magam, 21:23
|
|
|
biztosan ez a jĂł technika...?
|
magam, 12:56
|
|
|
– Vakond sĂłgor, adj isten,
miért olyan raplis kend?
– Csak mert folyton tĂșlĂĄsom
magamat a tĂșrĂĄson.
(VD)
|
magam, 12:39
|
|
|
csoda csiga-lépcsÔ
|
magam, 12:32
|
|
|
tudtad...?
A csótånyok 5 km/h sebességgel képesek futni.
A delfinek rendelkeznek a legfejlettebb hallĂĄssal az ĂĄllatvilĂĄgban. Az emberĂ©nĂ©l 14-szer Ă©rzĂ©kenyebb a hallĂłszervĂŒk.
Egy versenylĂł 7-10 kg között veszĂt a tömegĂ©bĂ”l egy verseny sorĂĄn.
A mĂ©hek Ă©vente több embert ölnek meg, mint a mĂ©rgeskĂgyĂłk.
A Titanic katasztrĂłfĂĄjĂĄt kĂ©t kutya is tĂșlĂ©lte.
|
magam, 12:10
|
|
|
mûvészi étel...
|
magam, 8:32
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 13.
az év 72. (szökÔévekben 73.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 293 nap van håtra.
Napkelte: 06:01 Napnyugta: 17:47
Holdkelte: 21:00 Holdnyugta: 06:30
Ma KrisztiĂĄn, Ajtony, ZoltĂĄn, Arita, Ida, PatrĂcia, Egyed, Salamon, Imelda napja van.
Boldog névnapot!
KrisztiĂĄn :
A latin Christianus nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se Krisztushoz tartozĂł, keresztĂ©ny.
Ajtony :
Török eredetû régi magyar név. Jelentése: arany.
ZoltĂĄn :
RĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v. Az Ăłtörök sultan, soltan szĂłbĂłl szĂĄrmazik, eredetileg sz-szel ejtettĂ©k. JelentĂ©se: uralkodĂł, fejedelem. (A szultĂĄn szĂł is összefĂŒgg ezzel, a török csĂĄszĂĄrokat azonban csak a XV. szĂĄzadtĂłl neveztĂ©k Ăgy.) ZoltĂĄn, illetve Zolta volt a neve ĂrpĂĄd fejedelem ötödik fiĂĄnak, aki nem volt uralkodĂł, csak herceg, fia, Taksony fejedelem rĂ©vĂ©n azonban mĂ©gis az ĂrpĂĄd-hĂĄzi kirĂĄlyok egyik Ă”sapja lett. (Taksony unokĂĄja Vajk, azaz IstvĂĄn kirĂĄly, dĂ©dunokĂĄja I. Endre Ă©s I. BĂ©la.) A ZoltĂĄn nĂ©v ezutĂĄn a XIV. szĂĄzadig mĂ©g elĂ”fordult, bĂĄr ritka volt, majd a XIX. szĂĄzad elejĂ©n ĂșjĂtottĂĄk föl.
Arita :
Bizonytalan, valĂłszĂnĂ»leg görög eredetĂ». JelentĂ©se ez esetben: jeles. Esetleg az ArĂ©tĂĄsz fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja.
Ida :
GermĂĄn eredetĂ», jelentĂ©se harci istennĂ”, tevĂ©keny, serĂ©ny. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a mĂĄr nem hasznĂĄlatos Ida-, Idu- kezdetĂ», összetett nevek rövidĂŒlĂ©se.
PatrĂcia :
Latin eredetĂ» nĂ©v, PatrĂcius fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja, jelentĂ©se rĂłmainak szĂŒletett nemes.
Egyed :
Görög, magyar eredetĂ» nĂ©v, az Egid nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©nek a rĂ©gi magyar olvasata. JelentĂ©se pajzshordozĂł. MĂĄs feltevĂ©sek szerint a rĂ©gi magyar Egyed szemĂ©lynĂ©v az egy szĂĄmnĂ©v vagy a szent jelentĂ©sĂ» egy szĂł, -d kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka. JelentĂ©se ez esetben egyetlenke vagy elsĂ”szĂŒlött, illetve szentecske.
Salamon :
HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, jelentĂ©se bĂ©kĂ©s, szelĂd.
Imelda :
VitĂĄs eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se bizonytalan. Egy Ășjabb kutatĂĄs szerint, talĂĄn az Irmgard, Irmhild nĂ©met nevek rövidĂŒlĂ©se, vagy az Irma Ă©s a Hilda vegyĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1515 – Az elhunyt II. UlĂĄszlĂł kirĂĄlyt fia, a 10 Ă©ves II. Lajos követi a trĂłnon. GyĂĄmjai BakĂłcz TamĂĄs, Bornemisza JĂĄnos Ă©s Brandenburgi György.
• 1707 – A spanyol örökösödĂ©si hĂĄborĂșban SzavĂłjai JenĂ” hadisikerei nyomĂĄn XIV. Lajos francia kirĂĄly lemond itĂĄliai terĂŒleti igĂ©nyeirĂ”l.
• 1781 – William Herschel felfedezi az UrĂĄnusz bolygĂłt.
• 1809 – IV. GusztĂĄv Adolf svĂ©d kirĂĄlyt megfosztjĂĄk trĂłnjĂĄtĂłl.
• 1838 – Pestet elönti az ĂĄrvĂz: a mentĂ©si munkĂĄlatokban rĂ©szt vesz WesselĂ©nyi MiklĂłs is
• 1848 – BĂ©csben gyĂ”z a forradalom, Metternich kancellĂĄr lemond Ă©s AngliĂĄba menekĂŒl.
• 1881 – MerĂ©nyletben Ă©letĂ©t veszti II. SĂĄndor orosz cĂĄr.
• 1938 – Az osztrĂĄk ĂĄllamtanĂĄcs kimondja Ausztria csatlakozĂĄsĂĄt NĂ©metorszĂĄghoz (Anschluss).
• 1943 – A nĂĄcik erĂ”szakkal felszĂĄmoljĂĄk a krakkĂłi zsidĂł gettĂłt.
• 1954 – KezdetĂ©t veszi a megszĂĄllĂł franciĂĄk elleni Dien Bien Phu-i csata Vietnamban.
• 2008 – Az orosz alsĂłhĂĄznak, a volt SzovjetuniĂł terĂŒletĂ©n lĂ©vĂ”, elszakadĂĄsra törekvĂ” vidĂ©kek „helyzetĂ©nek rendezĂ©sĂ©rĂ”l” szĂłlĂł meghallgatĂĄsĂĄn DĂ©l-OszĂ©tia kĂ©pviselĂ”i „orszĂĄguk” fĂŒggetlensĂ©gĂ©nek mihamarabbi elismerĂ©sĂ©re szĂłlĂtanak fel. A kĂ©pviselĂ”hĂĄz illetĂ©kes bizottsĂĄga orosz kĂ©pviseletek megnyitĂĄsĂĄt javasolja a kormĂĄnynak a szakadĂĄr köztĂĄrsasĂĄgokban.
SzĂŒletĂ©sek
• 1733 – Joseph Priestley, angol tudĂłs, miniszter († 1804)
• 1741 – II. JĂłzsef, nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr, magyar kirĂĄly, a "kalapos kirĂĄly" († 1790)
• 1782 – Oreszt Adamovics Kiprenszkij a 19. szĂĄzad elsĂ” Ă©vtizedeinek kiemelkedĂ” orosz portrĂ©festĂ”je. († 1836)
• 1810 – Csernovics PĂ©ter grĂłf, politikus, az 1848–49-es szabadsĂĄgharcban kormĂĄnybiztos († 1892)
• 1835 – Haggenmacher KĂĄroly, malomgĂ©pĂ©sz, feltalĂĄlĂł († 1921)
• 1850 – DonĂĄth Gyula szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz († 1909)
• 1885 – MezĂ” Ferenc, magyar sporttörtĂ©nĂ©sz, tanĂĄr, olimpiai bajnok († 1961)
• 1888 – Anton Szemjonovics Makarenko, szovjet pedagĂłgus, ĂrĂł († 1939)
• 1899 – KodolĂĄnyi JĂĄnos ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł († 1969)
• 1902 – UngvĂĄri Lajos Kossuth-dĂjas szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz († 1984)
• 1906 – HernĂĄdi Lajos zongoramĂ»vĂ©sz, egyetemi tanĂĄr, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz (1953), Kossuth-dĂjas zenepedagĂłgus († 1986)
• 1908 – Csalog JĂłzsef rĂ©gĂ©sz, etnogrĂĄfus, mĂșzeumigazgatĂł († 1978)
• 1911 – L. Ron Hubbard amerikai ĂrĂł, filozĂłfus († 1986)
• 1912 – Szabados MiklĂłs tizenötszörös vilĂĄgbajnok asztaliteniszezĂ” († 1962)
• 1913 – Szergej Mihalkov szovjet-orosz ĂrĂł, költĂ”, a SzovjetuniĂł Ă©s az Orosz FöderĂĄciĂł ĂĄllami himnuszainak ĂrĂłja, Nyikita Mihalkov, filmrendezĂ”, szĂnĂ©sz apja
• 1943 – Ărkossy IstvĂĄn festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus
• 1952 – Rapai Ăgnes költĂ”, ĂrĂł
• 1960 – Adam Clayton, a U2 basszusgitĂĄrosa
• 1968 – Malek Andrea szĂnĂ©sznĂ”, Ă©nekesnĂ”
• 1983 – MĂĄtĂ© IstvĂĄn Hunor, magyar szĂĄrmazĂĄsĂș osztrĂĄk ĂșszĂł
• 1984 – Noel Fisher, kanadai szĂnĂ©sz
• 1987 – Szebeny MiklĂłs, magyar atlĂ©ta
• 1987 – Michael Rock, angol ĂșszĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 1516 – II. UlĂĄszlĂł magyar Ă©s cseh kirĂĄly (* 1456)
• 1569 – I. Louis de Bourbon-CondĂ©, a CondĂ©-hĂĄz alapĂtĂłja, a hugenotta tĂĄbor vezetĂ”je a francia vallĂĄshĂĄborĂșkban (* 1530)
• 1573 – Michel de L`Hospital francia kancellĂĄr, jogĂĄsz, diplomata (* 1505 k.)
• 1711 – Nicolas Boileau francia költĂ”, esztĂ©ta, mĂ»kritikus (* 1636)
• 1813 – Kiss JĂłzsef vĂzĂ©pĂtĂ” mĂ©rnök, hadmĂ©rnök (* 1748)
• 1881 – II. SĂĄndor orosz cĂĄr (* 1818)
• 1901 – Benjamin Harrison, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 23. elnöke, hivatalban 1889–1893-ig (* 1833)
• 1975 – Ivo AndriĂŠ boszniai szĂĄrmazĂĄsĂș ĂrĂł, költĂ”, közĂ©leti szemĂ©lyisĂ©g (* 1892)
• 1982 – BernĂĄth AurĂ©l Kossuth- Ă©s MunkĂĄcsy-dĂjas magyar festĂ” (* 1895)
• 1994 – Benda KĂĄlmĂĄn törtĂ©nĂ©sz (* 1913)
• 1996 – Krzysztof Kie¶lowski lengyel filmrendezĂ”, forgatĂłkönyvĂrĂł (* 1941)
HagyomĂĄnyok, babonĂĄk
A nĂ©phagyomĂĄny Ășgy tartja, ha pĂ©ntek 13-a mĂĄrcius hĂłnapra esik, kĂŒlönös vĂ©rszomjas lĂ©nyek lepik el az ember lakta telepĂŒlĂ©seket, vagy ahogy egy töredĂ©k fogalmaz: "alkonyattĂĄjt gyĂłgyĂt, az nekiiramodik Ă©s felemelkedik a halottak..." (RĂĄbai A., Rosta E.: Hiedelmek, hagyomĂĄnyok, babonĂĄk.
|
magam, 8:24
|
|
|
napi okossĂĄg:
Megfigyelés alatt tartunk. Most éppen olvasol.
.
|
magam, 8:15
|
|
|
|
| |
