2009. március 1., vasárnap
0
jĂł Ă©jt
magam, 20:40
a sötĂ©tsĂ©g kĂ©tsĂ©gbeesve kapaszkodik az ablak- ĂŒvegre zord tĂ©li este a percek cserbenhagynak kiĂ©gett öreg csillagok hamuja hull szemedre az idĂ” cseppköve ragyog reszket a semmi teste (FCs))
magam, 20:38
néha oda érkezel, ahonnan elindultål... [img]
magam, 19:20
egy Ășjabb sport...termĂ©szetesen amerikĂĄbĂłl... .
magam, 18:46
A teve fohĂĄsza Monoton ĂŒget a sĂŒppedĂ” homokon a sivatag lova, a tĂ©tova teve tova. HĂĄtĂĄn rezegve mozog a rozoga kĂșp alakĂș pĂșp. A helyzete nem szerencsĂ©s. AprĂł, szemcsĂ©s homokkal telve a fĂŒle, a nyelve. SĂłvĂĄr szeme kutat kutat. MĂ©g öt-hat nap kullog, baktat. Az itatĂł tava tĂĄvol, S oly rettentĂ” messze meg az oĂĄzis. Erre utal az alĂĄbbi fohĂĄsz is: - TevĂ©k ura! Te tevĂ©l tevĂ©vĂ© engem eleve, teveled nem Ă©r fel tevefej tĂ©tova veleje. Te terved vetĂ© a tevevedelĂ” tavat tavaly tĂĄvol, de tĂ©vednĂ©l, vĂ©lvĂ©n, vĂ©n hĂved neved feledve elvetemedve vĂĄdol. Nem! Vidd te tevelelkem hovatovĂĄbb tova, mivel levet - vert vederbe feltekerve - nem vedelve lett betelve a te tevĂ©d szenvedelme. Te nevedbe legyen eme neveletlen tevetetem eltemetve! S evezzevel ava teve levelkĂ©vĂ©t kivilevelhevelteve. (RomhĂĄnyi J)
magam, 12:22
konzerv-mûvészet...
magam, 12:17
tudtad...? Egy jegesmedve több, mint 80 pingvint kĂ©pes megenni egy ĂŒltĂ” helyĂ©ben. Vannak olyan antilopfajtĂĄk, melyeknek 4 szarvuk van A bölömbika egy gĂĄzlĂłmadĂĄr, pĂĄrzĂĄsa idejĂ©n bömbölĂ” hangokat hallat, innen ered az elnevezĂ©se. A krumplibogĂĄr nem kizĂĄrĂłlag a krumplin telepszik meg. A paradicsomtĂłl kezdve rengeteg zöldsĂ©get kĂĄrosĂt meg.
magam, 11:58
egy mosolyt megĂ©r... - A kĂ©pen is lĂĄthatjĂĄtok - magyarĂĄzza a tanĂĄr -, hogy a New York-i szabadsĂĄgszobor egyik kezĂ©ben könyvet tart, a mĂĄsikban fĂĄklyĂĄt. Ki tudja megmondani, mit jelkĂ©pez a fĂĄklya? TessĂ©k, Pisti! - Azt, hogy sötĂ©tben nem lehet olvasni. Egy sas Ă©s egy verĂ©b repĂŒl egymĂĄs mellett. VerĂ©b: - Sas kĂ©rdezd meg, hogy vagyok! - Nem. - Na, sas kĂ©rdezd meg, hogy vagyok! - Nem. - Na,lĂ©gyszi! - Na jĂł. Hogy vagy? - Ă,sas...ne is kĂ©rdezd! - Mi az abszolĂșt balszerencse? - ??? - Ha halhatatlan vagy Ă©s Ă©letfogytiglani börtönbĂŒntetĂ©sre ĂtĂ©lnek. KĂ©tĂŒlĂ©ses kis sportrepĂŒlĂ”gĂ©pen utazik a szĂ”ke nĂ” a pilĂłtĂĄval. NĂ©zegeti a gyönyörĂ» tĂĄjat szinte a felhĂ”k fölĂŒl, amikor a pilĂłta vĂĄratlanul szĂvrohamot kap Ă©s meghal. A nĂ” ijedten belekiabĂĄl a rĂĄdiĂłba: - Torony, segĂtsenek, bajban vagyok! Meghalt a pilĂłta! - Nyugalom, hölgyem! - jön a vĂĄlasz a toronybĂłl. - Lehozzuk önt onnan. ElĂ”ször is adja meg a magassĂĄgĂĄt Ă©s a helyzetĂ©t! - SzĂĄzhatvanöt centimĂ©ter vagyok Ă©s itt ĂŒlök a pilĂłtafĂŒlkĂ©ben.
magam, 9:01
lĂĄtszat...
magam, 8:40
KALENDĂRIUM MĂĄrcius 1. az Ă©v 60. (szökÔévekben 61.) napja a Gergely-naptĂĄr szerint. Az Ă©vbĂ”l mĂ©g 305 nap van hĂĄtra. A rĂłmai Ă©s a JuliĂĄn-naptĂĄrban ez az Ășj Ă©v napja. Napkelte: 06:22 Napnyugta: 17:28 Holdkelte: 02:48 Holdnyugta: 10:23 Ma Albin, FĂ©lix, DĂĄvid napja van. Boldog nĂ©vnapot! Albin : A latin Albinus csalĂĄdnĂ©vbĂ”l ered, jelentĂ©se fehĂ©r. EzenkĂvĂŒl lehet a germĂĄn eredetĂ» Alvin alakvĂĄltozata is, amelynek jelentĂ©se nemes, tĂŒndĂ©r, barĂĄt. FĂ©lix : Latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se boldog, szerencsĂ©s. DĂĄvid : HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, jelentĂ©se kedvelt, szeretett, egyesĂtĂ”. -------------------------------------------------------------------------- EsemĂ©nyek • 1562 – A vassy-i vĂ©rfĂŒrdĂ”vel megkezdĂ”dtek a francia vallĂĄshĂĄborĂșk. • 1579 – A magyar papok kĂ©pzĂ©sĂ©re XIII. Gergely pĂĄpa megalapĂtja RĂłmĂĄban a Collegium Hungaricumot. • 1666 – ZborĂłn hĂĄzassĂĄgot köt I. RĂĄkĂłczi Ferenc Ă©s ZrĂnyi Ilona. E hĂĄzassĂĄg rĂ©vĂ©n RĂĄkĂłczi bekapcsolĂłdott a WesselĂ©nyi-összeeskĂŒvĂ©sbe. • 1692 – Az amerikai Salemben boszorkĂĄnyperek kezdĂ”dnek (lĂĄsd Arthur Miller: "A salemi boszorkĂĄnyok" c. regĂ©nyĂ©t). • 1776 – Nagy-Britannia teljes kereskedelmi tilalmat lĂ©ptet Ă©rvĂ©nybe lĂĄzadĂł Ă©szak-amerikai gyarmatai ellen. • 1815 – I. NapĂłleon francia csĂĄszĂĄr visszatĂ©r elsĂ” szĂĄmĂ»zetĂ©sĂ©bĂ”l Elba szigetĂ©rĂ”l, csapatĂĄval partraszĂĄll a Juan-öbölben. • 1872 – Az EgyesĂŒlt Ăllamok Kongresszusa dönt a Yellowstone Nemzeti Park lĂ©trehozĂĄsĂĄrĂłl. • 1881 – A Magyar TĂĄvirati Iroda (MTI) alapĂtĂĄsa. • 1915 – Megindul Budapesten a menetrend szerinti autĂłbuszközlekedĂ©s. • 1917 – Babits MihĂĄlyt perbe fogjĂĄk "Fortissimo"" c. hĂĄborĂșellenes verse miatt, Ă©s elkobozzĂĄk a Nyugat e szĂĄmĂĄt. • 1920 – Horthy MiklĂłst az OrszĂĄggyĂ»lĂ©s a Magyar KirĂĄlysĂĄg kormĂĄnyzĂłjĂĄvĂĄ (ideiglenes ĂĄllamfĂ”vĂ©) vĂĄlasztja. • 1920 – Pozsonyban, az egykori VĂĄrosi SzĂnhĂĄz Ă©pĂŒletĂ©ben elkezdi mĂ»ködĂ©sĂ©t a SzlovĂĄk Nemzeti SzĂnhĂĄz. • 1943 – TĂșl erĂ”s radioaktĂv sugĂĄrzĂĄs miatt leĂĄllĂtjĂĄk a vilĂĄg elsĂ” atomreaktorĂĄt, melyet 1942. december 2-Ă©n helyeztek ĂŒzembe ChicagĂłban, többek közt az olasz Enrico Fermi, SzilĂĄrd LeĂł Ă©s Wigner JenĂ” munkĂĄja eredmĂ©nyekĂ©nt. • 1966 – Az amerikai Venyera–3 az elsĂ” Ă»rszonda, mely behatol a VĂ©nusz lĂ©gkörĂ©be. • 2007 – A Nemzetközi Sarki Ăv (IPY – International Polar Year) kezdete. • 2008 - KivonjĂĄk a forgalombĂłl az 1 Ă©s 2 forintos Ă©rmĂ©ket. SzĂŒletĂ©sek • 1445 – Sandro Botticelli itĂĄliai festĂ”, a korai reneszĂĄnsz (Quattrocento) idejĂ©n a firenzei iskola legjelesebb kĂ©pviselĂ”je († 1510) • 1456 – II. UlĂĄszlĂł magyar kirĂĄly († 1516) • 1759 – Schwartner MĂĄrton magyar törtĂ©nĂ©sz, statisztikus, egyetemi tanĂĄr († 1823) • 1779 – Ruszek JĂłzsef magyar ĂrĂł, nyelvĂ©sz, veszprĂ©mi kanonok († 1851) • 1810 – FrĂ©dĂ©ric Chopin lengyel szĂŒletĂ©sĂ» francia zeneszerzĂ” († 1849) • 1813 – Reitter Ferenc magyar mĂ©rnök, az MTA lev. tagja († 1874) • 1854 – Pecz Samu magyar mûépĂtĂ©sz, egyetemi tanĂĄr († 1922) • 1875 – MarĂłti GĂ©za magyar mûépĂtĂ©sz, szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz († 1941) • 1885 – PethĂ” SĂĄndor ĂșjsĂĄgĂrĂł, a Magyar Nemzet alapĂtĂłja († 1940) • 1886 – Oskar Kokoschka osztrĂĄk festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1980) • 1904 – Glenn Miller amerikai jazz zenĂ©sz, trombitĂĄs († 1944) • 1922 – Jichak Rabin Nobel-bĂ©kedĂjas izraeli politikus, miniszterelnök († 1995) • 1923 – Kuczka PĂ©ter magyar ĂrĂł († 1999) • 1927 – Harry Belafonte amerikai szĂnĂ©sz, zenĂ©sz, Ă©nekes • 1928 – Jacques Rivette francia filmrendezĂ” • 1933 – LĂĄng IstvĂĄn magyar zeneszerzĂ” • 1936 – Georgina Spelvin (sz. Michelle Graham) amerikai pornĂłszĂnĂ©sznĂ” • 1941 – Felkai LĂĄszlĂł olimpiai bajnok vĂzilabdĂĄzĂł • 1942 – Szegedi Erika JĂĄszai Mari-dĂjas magyar szĂnĂ©sznĂ” • 1946 – Pusztai LĂĄszlĂł vĂĄlogatott labdarĂșgĂł († 1987) • 1953 – Rolf Danneberg olimpiai bajnok nĂ©met atlĂ©ta • 1958 – SzervĂ©t Tibor JĂĄszai Mari-dĂjas magyar szĂnĂ©sz, szĂnhĂĄzi rendezĂ”, jogĂĄsz • 1967 – Gela Bezsuasvili grĂșz diplomata Ă©s politikus, 2005–2008 között GrĂșzia kĂŒlĂŒgyminisztere • 1976 – Luke Mably, angolok szĂnĂ©sz • 1977 – Leszek Blanik, lengyel tornĂĄsz • 1981 – Adam LaVorgna amerikai szĂnĂ©sz • 1985 – Mugurel Dedu romĂĄn labdarĂșgĂł • 1986 – DemjĂ©n GĂĄbor magyar U21-es vĂĄlogatott labdarĂșgĂł, jelenleg a bajnoki cĂmvĂ©dĂ” Debrecen jĂĄtĂ©kosa • 1988 – Varga DĂĄvid magyar kenuzĂł • 1991 – KovĂĄcs Emese, magyar ĂșszĂłnĂ” HalĂĄlozĂĄsok • 965 – V. Benedek pĂĄpa • 1131 – II. IstvĂĄn ĂrpĂĄd-hĂĄzi kirĂĄly (* 1101) • 1792 – II. LipĂłt nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr, magyar kirĂĄly, cseh kirĂĄly (* 1747) • 1906 – Zichy MihĂĄly magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus (* 1827) • 1960 – GellĂ©rt Endre Kossuth-dĂjas rendezĂ”, fĂ”iskolai tanĂĄr (* 1914) • 1979 – Musztafa BarzĂĄni mullah, iraki kurd politikus, szabadsĂĄgharcos, az iraki Kurd Demokrata PĂĄrt vezetĂ”je (* 1903) • 2007 – SzĂ”gyĂ©nyi JĂłzsef ĂŒgyvĂ©d (* 1932) • 2008 – Andrej Tyisszin, az orosz kajak-kenu vĂĄlogatott kapitĂĄnya (* 1975)
magam, 8:31
napi okossåg: Minél hamarabb maradsz le, annål több idÔd jut az elmaradåsod behozåsåra. .
magam, 8:12
tĂ©tova pelyhek – tĂ©l tĂĄbornok utolsĂł kamikĂĄzĂ©i (ISz) [img] [/img]
magam, 8:01
jĂł reggelt
magam, 7:57
2009. február 28., szombat
0
jĂł Ă©jt
magam, 19:31
egy kis magyar nyelvlecke… (hangosan jĂł olvasni..) Csetneki csikĂłs itat a TiszĂĄn, sĂĄrga csĂŒngĂ”s csengĂ” cseng a csetneki csikĂłs csengĂ”s csikaja nyakĂĄn. MĂĄr itt volt Ă”sz szinte, mikor egy Ă”szinte Ă”sz inte, hogy legyek Ă”szinte, mert Ă” szinte Ă”szinte. Azt mondjĂĄk a hatalmasok, hogy akinek hat alma sok, az mĂĄr elĂ©g hatalmas ok, hogy ne legyen hatalma sok. A gyĂĄrkĂ©mĂ©ny reszelt ormĂĄn Ă©lt egy hĂ©tig reszelt tormĂĄn. A moszkvicsslusszkulcs szinte luxusszĂŒksĂ©glet. AgostyĂĄnban agg atyĂĄk a gatyĂĄikat aggatjĂĄk. Akkor jĂł a jĂł hajĂł, ha jĂł hajĂł a jĂł hajĂł. CserszömörcĂ©s sört szĂŒrcsöl Csörsz. Egy icike-picike pocok pocakon pöckölt egy mĂĄsik icike-picike pockot, mire a pocakon pöckölt icike-picike pocok is jĂłl pocakon pöckölte az Ă”t pocakon pöckölĂ” icike-picike pockot. JĂł nyĂĄr jĂĄr rĂĄja. KĂ©t pĂ©k kĂ©t szĂ©p kĂ©k kĂ©pet kĂ©r. LĂĄttam szĂ”rös hörcsögöt. Szirup szörpöt szörcsögött. Ha szĂ”rös hörcsög szörpöt szörcsög, rĂĄtörnek a hörcsög görcsök. Meggymag! SzelĂd meggymag vagy, vagy vad meggymag vagy? Minden kiskakas kikukorĂ©kolĂĄsĂĄig Ă©l. Nem lehet a MĂĄrta mĂĄsĂ©, Mert a MĂĄrta mĂĄr TamĂĄsĂ©. Ăt ördög görget görbe Ășton görgĂ” gömbbĂ© gömbölyödött öt görögdinnyĂ©t. A pĂĄpua törzsfĂ”nökĂ©t Ășgy hĂvtĂĄk, hogy PuapĂł. PuapĂł mĂĄr nagyon öreg volt, meghalt, ezĂ©rt a törzs tagjai elhatĂĄroztĂĄk, hogy vĂĄlasztanak egy pĂłt PĂĄpua PuapĂłt. Ez a pĂłt PĂĄpua PuapĂł nagyon szeretett pĂłnilovakra vadĂĄszni, a popĂłjukat levĂĄgta, megsĂŒtötte Ă©s megette, ezĂ©rt elneveztĂ©k PĂłnilĂłpopĂłt-lopĂł PĂłtpĂĄpua PuapĂłnak. A sok pĂłnilĂł popĂłtĂłl mĂĄr nagyon meghĂzott, ezĂ©rt elneveztĂ©k, PuhapopĂłjĂș-PĂłnilĂłpopĂłt-lopĂł PĂłtpĂĄpua PuapĂłnak. Az elhĂzĂĄs mĂĄr kezdett veszĂ©lyessĂ© vĂĄlni, ezĂ©rt a törzs varĂĄzslĂłja azt tanĂĄcsolta neki, hogy szopogasson pimpĂłgyökereket. EzĂ©rt elneveztĂ©k PimpĂłgyökeret-szopĂł PuhapopĂłjĂș-PĂłnilĂłpopĂłt-lopĂł PĂłtpĂĄpua PuapĂłnak. Mivel a törzs a LimpopĂł környĂ©kĂ©n Ă©lt, a törzsfĂ”nök teljes neve Ăgy hangzott: LimpopĂłi PimpĂłgyökeret-szopĂł PuhapopĂłjĂș-PĂłnilĂłpopĂłt-lopĂł PĂłtpĂĄpua PuapĂł. Fogszakorvos Ă©s szĂĄjsebĂ©sz... A szamĂĄrnĂĄl szomorĂșbb Szemere sem szerzett hamarabb szamĂĄrfi szamarat szomorĂș szamara szĂĄmĂĄra, ezĂ©rt sok szomorĂș szamĂĄrkönny szemerkĂ©lt a szamĂĄrnĂĄl szomorĂșbb Szemere szomorĂș szamra szemĂ©bĂ”l. CsĂłrĂ© csiga csalĂĄn csĂșcsĂĄn cselleng, csalĂĄn csĂșcsĂĄt csipegetve fent leng, de a csalĂĄn nem tĂ»ri, csĂłrĂ© csiga csupasz csĂĄpjĂĄt megcsĂpi. Luxus moszkvics kisbusz sluszkulcs. Te tetted e tettetett tettet, te! Te tettetett tettek tettese, te! Adj egy falat falat, mondta a falat falĂł falĂł. Strasszos strucc sztreccs cucc. A vonaton egy Ă”rĂŒlt, mellette egy Ă”r ĂŒlt, örĂŒlt az Ă”rĂŒlt, hogy mellette egy Ă”r ĂŒlt. Ede, de bedezodoroztad magad.
magam, 13:03
ne jåtsz a tûzzel...
magam, 13:00
A pĂ©k pĂłkja Az aprĂłka pĂłk-apĂłka, s a porhanyĂł potrohĂș pĂłkanyĂł a pĂ©ksĂ©gben a szennyezett mennyezetre nyĂĄlbĂłl valĂł mĂĄlĂł hĂĄlĂłt font, - pont. A kĂłpĂ© pĂłknĂ©p pĂłtlĂ©k- hĂĄlĂłkat eresztve keresztbe a pĂłkasztal fölött, hĂĄlĂłbĂłl ebĂ©dlĂ”t kötött. FĂ©lt a pĂ©ppel pepecselĂ” pĂ©k, hogy odapök a pĂłk, illetve a liszttel hintett pĂșpos pĂ©pre tisztel. EzĂ©rt leseperte az aprĂłka pĂłkpĂĄrt a padlĂłra. Csattant a fapapucs - Fuccs! Ăgy jĂĄrt pĂłrul a kĂ©t pupĂĄk pĂ©k pĂłk. Pukk. (RomhĂĄnyi J)
magam, 12:44
angol nyelvlecke...
magam, 12:36
tudtad...? Egy hĂĄzilĂ©gy ĂĄtlagos Ă©lettartama 1 hĂłnap. A "kutya" szĂł angolul "dog". Ărdekes mĂłdon az ausztrĂĄl Ă”slakosok Mbabaran nyelvĂ©n ez szintĂ©n "dog". Egy dĂ©l-amerikai guppi volt az elsĂ” hal a vilĂĄgĂ»rben (1976-ban). A ruhamoly nem rendelkezik gyomorral. A krokodilok Ă©vente mintegy 2000 embert ölnek meg. ĂsszehasonlĂtĂĄskĂ©nt: a mĂ©hek 1500, az elefĂĄntok 250 mĂg a rettegett cĂĄpĂĄk 25 ĂĄldozatot szednek.
magam, 12:28
libasorban,mint a kacsĂĄk...
magam, 8:54
FebruĂĄr 28. az Ă©v 59. napja a Gergely-naptĂĄr szerint. Az Ă©vbĂ”l mĂ©g 306 (szökÔévekben 307) nap van hĂĄtra.. A JuliĂĄn-naptĂĄrban ez az Ă©v utolsĂł napja. Napkelte: 06:26 Napnyugta: 17:27 Holdkelte: 07:19 Holdnyugta: 21:41 Ma ElemĂ©r, AntĂłnia, RomĂĄn napja van. Boldog nĂ©vnapot! ElemĂ©r : Bizonytalan eredetĂ» rĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v. RĂ©gebbi formĂĄja: Ilemer. Mai alakjĂĄban Vörösmarty MihĂĄly Ă©s JĂłkai MĂłr ĂșjĂtotta fel. SzĂĄrmaztatjĂĄk a szlĂĄv Velimir nĂ©vbĂ”l (elemeinek jelentĂ©se: nagy + bĂ©ke), illetve a germĂĄn Elmar nĂ©vbĂ”l is (jelentĂ©se: nemes + hĂres), de elkĂ©pzelhetĂ”, hogy finn eredetĂ», jelentĂ©se valaminek az eleje, vezetĂ”je. AntĂłnia : A latin Antonius fĂ©rfinĂ©v olasz eredetĂ» nĂ”i pĂĄrja. LĂĄsd mĂ©g az Antal nĂ©vnĂ©l. RomĂĄn : Latin eredetĂ» nĂ©v, a Romanus nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik, jelentĂ©se, rĂłmai (fĂ©rfi), latin. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- EsemĂ©nyek • 1835 – Elias Lönnrot finn nĂ©prajztudĂłs közzĂ©tette az elsĂ” Kalevala-kötethez Ărt elĂ”szavĂĄt. • 1947 – SzĂĄszorszĂĄg tartomĂĄny lĂ©trehozĂĄsa. • 1994 – Az ENSZ ĂĄltal Bosznia-Hercegovina fölött elrendelt tiltott repĂŒlĂ©si zĂłnĂĄban a SzövetsĂ©g repĂŒlĂ”i lelĂ”nek – a tilalmat megsĂ©rtĂ” – nĂ©gy harci repĂŒlĂ”gĂ©pet. • 2007 – A New Horizons PlĂștĂł-kutatĂł Ă»rszonda elhalad a Jupiter mellett. SzĂŒletĂ©sek • 1553 – Michel de Montaigne francia ĂrĂł, filozĂłfus († 1592) • 1672 – Aachs MihĂĄly magyar ĂrĂł, iskolaigazgatĂł († 1711) • 1751 – Stjepan ZanoviĂŠ „AlbĂĄnia hercege”, dalmĂĄciai kalandor, költĂ” Ă©s ĂrĂł († 1786) • 1833 – Alfred von Schlieffen porosz katonatiszt, nĂ©met csĂĄszĂĄri vezĂ©rkari tĂĄbornagy († 1913) • 1883 – Somlay ArtĂșr Kossuth-dĂjas magyar szĂnĂ©sz, szĂnĂ©szpedagĂłgus, KivĂĄlĂł MĂ»vĂ©sz († 1951) • 1886 – RĂĄcz AladĂĄr Kossuth-dĂjas cimbalommĂ»vĂ©sz († 1958) • 1889 – Vaclav Fomics Nyizsinszkij ukrajnai szĂŒletĂ©sĂ» orosz balett-tĂĄncos († 1950) • 1895 – Marcel Pagnol francia ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł, akadĂ©mikus († 1974) • 1896 – Philip Showalter Hench Nobel-dĂjas amerikai orvos, patolĂłgus († 1965) • 1901 – Linus Pauling kĂ©miai Ă©s bĂ©ke Nobel-dĂjas amerikai kĂ©mikus († 1994) • 1903 – Vincente Minnelli amerikai rendezĂ” († 1986) • 1904 – TabĂĄk Lajos, a magyar szociofotogrĂĄfia megteremtĂ”je, legkiemelkedĂ”bb alkotĂłja († 2007) • 1912 – AlfonzĂł (er. Markos JĂłzsef) magyar szĂnĂ©sz, artista († 1987) • 1915 – Sir Peter Brian Medawar Nobel-dĂjas angol zoolĂłgus, anatĂłmus († 1987) • 1915 – Zero Mostel amerikai szĂnĂ©sz, a New York-i Broadway szĂnpadainak nĂ©pszerĂ» komikusa († 1977) • 1925 – Louis Nirenberg kanadai matematikus • 1930 – Leon Cooper Nobel-dĂjas amerikai fizikus • 1942 – Brian Jones angol zenĂ©sz (Rolling Stones) († 1969) • 1942 – Wisinger IstvĂĄn ĂșjsĂĄgĂrĂł, mĂ©diaszociolĂłgus, 1997–2004-ig a MĂOSZ elnöke • 1946 – KispĂĄl Ferenc politikus, MAGOSZ, majd Fidesz kĂ©pviselĂ” [2] • 1949 – RostĂĄs-Farkas György magyar ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł • 1957 – John Turturro Emmy-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz • 1971 – Homonnay Zsolt magyar szĂnĂ©sz • 1978 – Robert Heffernan Ăr atlĂ©ta, gyaloglĂł • 1979 – Vindisch Ferenc vĂzilabdĂĄzĂł • 1979 – Ivo KarloviĂŠ horvĂĄt teniszezĂ” • 1979 - SĂ©bastien Bourdais francia autĂłversenyzĂ” • 1983 – Tim Redwine amerikai szĂnĂ©sz • 1983 – Sara Nordenstam norvĂ©g ĂșszĂłnĂ” HalĂĄlozĂĄsok • 1621 II. Cosimo de` Medici, toszkĂĄnai nagyherceg (* 1590) • 1697 – Haller JĂĄnos, erdĂ©lyi magyar politikus, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł (* 1626) • 1852 – BeszĂ©des JĂłzsef vĂzĂ©pĂtĂ” mĂ©rnök, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia levelezĂ” tagja (* 1787) • 1869 – Alphonse de Lamartine francia romantikus költĂ”, liberĂĄlis politikus, a „KöltĂ”i Ă©s vallĂĄsos harmĂłniĂĄk”, „SzĂłkratĂ©sz halĂĄla”, „Egy angyal bukĂĄsa” szerzĂ”je (* 1790) • 1897 – Torma KĂĄroly, magyar rĂ©gĂ©sz, orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ”, az MTA tagja (* 1829) • 1932 – Ambrus ZoltĂĄn ĂrĂł (* 1861) • 1936 – Charles J. H. Nicolle, Nobel-dĂjas francia orvos, bakteriolĂłgus (* 1866) • 1946 – ImrĂ©dy BĂ©la magyar miniszterelnök (kivĂ©geztĂ©k) (* 1891) • 1966 – Elliott See (* 1927) Ă©s Charles Bassett (* 1931) amerikai Ă»rhajĂłsok (repĂŒlĂ”gĂ©p-baleset) • 1967 – TĂłth PĂ©ter kĂ©tszeres olimpiai bajnok vĂvĂł (* 1882) • 1972 – Barna Viktor huszonkĂ©tszeres vilĂĄgbajnok asztaliteniszezĂ” (* 1911) • 1986 – MĂ©rei Ferenc ĂrĂł, pszicholĂłgus (* 1908) • 1986 – Olof Palme svĂ©d miniszterelnök (meggyilkoltĂĄk) (* 1927) • 1989 – Konrad Lorenz osztrĂĄk etolĂłgus (* 1903) • 1996 – NĂ©meth Marika szĂnĂ©sznĂ”, primadonna (* 1925) • 2006 – KalĂł FlĂłriĂĄn szĂnmĂ»vĂ©sz (* 1932) • 2008 – FlĂłriĂĄn Tibor 170-szeres vĂĄlogatott, Eb-ezĂŒstĂ©rmes röplabdĂĄzĂł (* 1938) Ănnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok • A ritka betegsĂ©gek napja[1] • FinnorszĂĄg: a Kalevala napja • India: A tudomĂĄny napja • SpanyolorszĂĄg – AndalĂșzia napja • Tajvan: A bĂ©ke napja
magam, 8:51
napi okossĂĄg: Gyakori, hogy az emberek azzal prĂłbĂĄljĂĄk vĂ©delmezni az elõĂtĂ©leteiket, hogy ösztönöknek nevezik õket. .
magam, 8:43
Hajnal hasad ha jÔ az ébredés Megtört ågakon a sötét csorog Fénylik az ég alja felkel a nap VöröslÔn izzik és mosolyog. Ködös felhÔfoszlåny eltûnik az égen Homålyos horizont most élesen ragyog Felkelek én is csodålni a tåncot S a nap råm is mosolyog. (ISz)
magam, 8:38
jĂł reggelt
magam, 8:35
2009. február 27., péntek
0
jĂł Ă©jt
magam, 20:44
a sötĂ©tsĂ©g kĂ©tsĂ©gbeesve kapaszkodik az ablak- ĂŒvegre zord tĂ©li este a percek cserbenhagynak kiĂ©gett öreg csillagok hamuja hull szemedre az idĂ” cseppköve ragyog reszket a semmi teste (SzI)
magam, 20:23
A MoszkitĂł-opera Ott, hol a kĂĄsĂĄs nĂĄd, sĂĄs lepte lĂĄpra lĂ©pve sĂŒpped alĂĄbb a lĂĄb, köröskörĂŒl borĂșs köd ĂŒl, s Ă©jszakĂĄra nyirkos pĂĄra szĂĄll a sĂĄrra, sĂĄrga gĂĄzba` hĂŒledezve ĂŒl a hĂŒllĂ”, borzong a borz Ă©s vipera, ott hallhatĂł a MoszkitĂł-opera. - ZĂŒm - zendĂt rĂĄ kĂłros dalĂĄra a kĂłrus. AztĂĄn tovĂĄbb Ă©rleli a vĂ©rbeli sikert egy tenor. Hangja a kĂłrussal egybeforr. ElĂ”ször egy dĂșr-ĂĄriĂĄt, majd egy finom moll-ĂĄriĂĄt, Ă©s vĂ©gĂŒl egy malĂĄriĂĄt ad elĂ”. Mily szenvedĂ©ly, vad erĂ”! Hogy lĂĄzba hoz ez a mester, kĂsĂ©rt, bĂĄrhogy hessegesd el. UtĂĄna a tenyĂ©r csattan, Ă©s az izzĂł hangulatban, a vak, fĂŒlledt Ă©jszakĂĄkon felcsendĂŒl a Kinin-kĂĄnon. (RomhĂĄnyi J)
magam, 12:42
Több ezren tĂŒntettek a globĂĄlis felmelegedĂ©s ellen...
magam, 12:18
tudtad...? A bagoly az egyetlen madĂĄr, amely a felsĂ” szemhĂ©jĂĄval pislog. Az összes többi madĂĄr az alsĂł szemhĂ©jĂĄt hĂșzza fel. A szĂșnyogokat a kĂ©k szĂn jobban vonzza, mint bĂĄrmelyik mĂĄs szĂn. A legnagyobb bĂ©ka a Kamerunban honos GĂłliĂĄt bĂ©ka (Conraua goliath), amely közel 30cm nagysĂĄgĂș Ă©s elĂ©ri a 3.3kg testsĂșlyt is. A legtöbb elefĂĄnt könnyebb, mint egy kĂ©kbĂĄlna nyelve. Egy ausztrĂĄl darĂĄzs tudomĂĄnyos neve: "Aha ha".
magam, 12:06
akkor lĂĄssunk munkĂĄhoz...!
magam, 9:20