2009. február 28., szombat
0
jĂł Ă©jt
magam, 19:31
egy kis magyar nyelvlecke… (hangosan jĂł olvasni..) Csetneki csikĂłs itat a TiszĂĄn, sĂĄrga csĂŒngĂ”s csengĂ” cseng a csetneki csikĂłs csengĂ”s csikaja nyakĂĄn. MĂĄr itt volt Ă”sz szinte, mikor egy Ă”szinte Ă”sz inte, hogy legyek Ă”szinte, mert Ă” szinte Ă”szinte. Azt mondjĂĄk a hatalmasok, hogy akinek hat alma sok, az mĂĄr elĂ©g hatalmas ok, hogy ne legyen hatalma sok. A gyĂĄrkĂ©mĂ©ny reszelt ormĂĄn Ă©lt egy hĂ©tig reszelt tormĂĄn. A moszkvicsslusszkulcs szinte luxusszĂŒksĂ©glet. AgostyĂĄnban agg atyĂĄk a gatyĂĄikat aggatjĂĄk. Akkor jĂł a jĂł hajĂł, ha jĂł hajĂł a jĂł hajĂł. CserszömörcĂ©s sört szĂŒrcsöl Csörsz. Egy icike-picike pocok pocakon pöckölt egy mĂĄsik icike-picike pockot, mire a pocakon pöckölt icike-picike pocok is jĂłl pocakon pöckölte az Ă”t pocakon pöckölĂ” icike-picike pockot. JĂł nyĂĄr jĂĄr rĂĄja. KĂ©t pĂ©k kĂ©t szĂ©p kĂ©k kĂ©pet kĂ©r. LĂĄttam szĂ”rös hörcsögöt. Szirup szörpöt szörcsögött. Ha szĂ”rös hörcsög szörpöt szörcsög, rĂĄtörnek a hörcsög görcsök. Meggymag! SzelĂd meggymag vagy, vagy vad meggymag vagy? Minden kiskakas kikukorĂ©kolĂĄsĂĄig Ă©l. Nem lehet a MĂĄrta mĂĄsĂ©, Mert a MĂĄrta mĂĄr TamĂĄsĂ©. Ăt ördög görget görbe Ășton görgĂ” gömbbĂ© gömbölyödött öt görögdinnyĂ©t. A pĂĄpua törzsfĂ”nökĂ©t Ășgy hĂvtĂĄk, hogy PuapĂł. PuapĂł mĂĄr nagyon öreg volt, meghalt, ezĂ©rt a törzs tagjai elhatĂĄroztĂĄk, hogy vĂĄlasztanak egy pĂłt PĂĄpua PuapĂłt. Ez a pĂłt PĂĄpua PuapĂł nagyon szeretett pĂłnilovakra vadĂĄszni, a popĂłjukat levĂĄgta, megsĂŒtötte Ă©s megette, ezĂ©rt elneveztĂ©k PĂłnilĂłpopĂłt-lopĂł PĂłtpĂĄpua PuapĂłnak. A sok pĂłnilĂł popĂłtĂłl mĂĄr nagyon meghĂzott, ezĂ©rt elneveztĂ©k, PuhapopĂłjĂș-PĂłnilĂłpopĂłt-lopĂł PĂłtpĂĄpua PuapĂłnak. Az elhĂzĂĄs mĂĄr kezdett veszĂ©lyessĂ© vĂĄlni, ezĂ©rt a törzs varĂĄzslĂłja azt tanĂĄcsolta neki, hogy szopogasson pimpĂłgyökereket. EzĂ©rt elneveztĂ©k PimpĂłgyökeret-szopĂł PuhapopĂłjĂș-PĂłnilĂłpopĂłt-lopĂł PĂłtpĂĄpua PuapĂłnak. Mivel a törzs a LimpopĂł környĂ©kĂ©n Ă©lt, a törzsfĂ”nök teljes neve Ăgy hangzott: LimpopĂłi PimpĂłgyökeret-szopĂł PuhapopĂłjĂș-PĂłnilĂłpopĂłt-lopĂł PĂłtpĂĄpua PuapĂł. Fogszakorvos Ă©s szĂĄjsebĂ©sz... A szamĂĄrnĂĄl szomorĂșbb Szemere sem szerzett hamarabb szamĂĄrfi szamarat szomorĂș szamara szĂĄmĂĄra, ezĂ©rt sok szomorĂș szamĂĄrkönny szemerkĂ©lt a szamĂĄrnĂĄl szomorĂșbb Szemere szomorĂș szamra szemĂ©bĂ”l. CsĂłrĂ© csiga csalĂĄn csĂșcsĂĄn cselleng, csalĂĄn csĂșcsĂĄt csipegetve fent leng, de a csalĂĄn nem tĂ»ri, csĂłrĂ© csiga csupasz csĂĄpjĂĄt megcsĂpi. Luxus moszkvics kisbusz sluszkulcs. Te tetted e tettetett tettet, te! Te tettetett tettek tettese, te! Adj egy falat falat, mondta a falat falĂł falĂł. Strasszos strucc sztreccs cucc. A vonaton egy Ă”rĂŒlt, mellette egy Ă”r ĂŒlt, örĂŒlt az Ă”rĂŒlt, hogy mellette egy Ă”r ĂŒlt. Ede, de bedezodoroztad magad.
magam, 13:03
ne jåtsz a tûzzel...
magam, 13:00
A pĂ©k pĂłkja Az aprĂłka pĂłk-apĂłka, s a porhanyĂł potrohĂș pĂłkanyĂł a pĂ©ksĂ©gben a szennyezett mennyezetre nyĂĄlbĂłl valĂł mĂĄlĂł hĂĄlĂłt font, - pont. A kĂłpĂ© pĂłknĂ©p pĂłtlĂ©k- hĂĄlĂłkat eresztve keresztbe a pĂłkasztal fölött, hĂĄlĂłbĂłl ebĂ©dlĂ”t kötött. FĂ©lt a pĂ©ppel pepecselĂ” pĂ©k, hogy odapök a pĂłk, illetve a liszttel hintett pĂșpos pĂ©pre tisztel. EzĂ©rt leseperte az aprĂłka pĂłkpĂĄrt a padlĂłra. Csattant a fapapucs - Fuccs! Ăgy jĂĄrt pĂłrul a kĂ©t pupĂĄk pĂ©k pĂłk. Pukk. (RomhĂĄnyi J)
magam, 12:44
angol nyelvlecke...
magam, 12:36
tudtad...? Egy hĂĄzilĂ©gy ĂĄtlagos Ă©lettartama 1 hĂłnap. A "kutya" szĂł angolul "dog". Ărdekes mĂłdon az ausztrĂĄl Ă”slakosok Mbabaran nyelvĂ©n ez szintĂ©n "dog". Egy dĂ©l-amerikai guppi volt az elsĂ” hal a vilĂĄgĂ»rben (1976-ban). A ruhamoly nem rendelkezik gyomorral. A krokodilok Ă©vente mintegy 2000 embert ölnek meg. ĂsszehasonlĂtĂĄskĂ©nt: a mĂ©hek 1500, az elefĂĄntok 250 mĂg a rettegett cĂĄpĂĄk 25 ĂĄldozatot szednek.
magam, 12:28
libasorban,mint a kacsĂĄk...
magam, 8:54
FebruĂĄr 28. az Ă©v 59. napja a Gergely-naptĂĄr szerint. Az Ă©vbĂ”l mĂ©g 306 (szökÔévekben 307) nap van hĂĄtra.. A JuliĂĄn-naptĂĄrban ez az Ă©v utolsĂł napja. Napkelte: 06:26 Napnyugta: 17:27 Holdkelte: 07:19 Holdnyugta: 21:41 Ma ElemĂ©r, AntĂłnia, RomĂĄn napja van. Boldog nĂ©vnapot! ElemĂ©r : Bizonytalan eredetĂ» rĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v. RĂ©gebbi formĂĄja: Ilemer. Mai alakjĂĄban Vörösmarty MihĂĄly Ă©s JĂłkai MĂłr ĂșjĂtotta fel. SzĂĄrmaztatjĂĄk a szlĂĄv Velimir nĂ©vbĂ”l (elemeinek jelentĂ©se: nagy + bĂ©ke), illetve a germĂĄn Elmar nĂ©vbĂ”l is (jelentĂ©se: nemes + hĂres), de elkĂ©pzelhetĂ”, hogy finn eredetĂ», jelentĂ©se valaminek az eleje, vezetĂ”je. AntĂłnia : A latin Antonius fĂ©rfinĂ©v olasz eredetĂ» nĂ”i pĂĄrja. LĂĄsd mĂ©g az Antal nĂ©vnĂ©l. RomĂĄn : Latin eredetĂ» nĂ©v, a Romanus nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik, jelentĂ©se, rĂłmai (fĂ©rfi), latin. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- EsemĂ©nyek • 1835 – Elias Lönnrot finn nĂ©prajztudĂłs közzĂ©tette az elsĂ” Kalevala-kötethez Ărt elĂ”szavĂĄt. • 1947 – SzĂĄszorszĂĄg tartomĂĄny lĂ©trehozĂĄsa. • 1994 – Az ENSZ ĂĄltal Bosznia-Hercegovina fölött elrendelt tiltott repĂŒlĂ©si zĂłnĂĄban a SzövetsĂ©g repĂŒlĂ”i lelĂ”nek – a tilalmat megsĂ©rtĂ” – nĂ©gy harci repĂŒlĂ”gĂ©pet. • 2007 – A New Horizons PlĂștĂł-kutatĂł Ă»rszonda elhalad a Jupiter mellett. SzĂŒletĂ©sek • 1553 – Michel de Montaigne francia ĂrĂł, filozĂłfus († 1592) • 1672 – Aachs MihĂĄly magyar ĂrĂł, iskolaigazgatĂł († 1711) • 1751 – Stjepan ZanoviĂŠ „AlbĂĄnia hercege”, dalmĂĄciai kalandor, költĂ” Ă©s ĂrĂł († 1786) • 1833 – Alfred von Schlieffen porosz katonatiszt, nĂ©met csĂĄszĂĄri vezĂ©rkari tĂĄbornagy († 1913) • 1883 – Somlay ArtĂșr Kossuth-dĂjas magyar szĂnĂ©sz, szĂnĂ©szpedagĂłgus, KivĂĄlĂł MĂ»vĂ©sz († 1951) • 1886 – RĂĄcz AladĂĄr Kossuth-dĂjas cimbalommĂ»vĂ©sz († 1958) • 1889 – Vaclav Fomics Nyizsinszkij ukrajnai szĂŒletĂ©sĂ» orosz balett-tĂĄncos († 1950) • 1895 – Marcel Pagnol francia ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł, akadĂ©mikus († 1974) • 1896 – Philip Showalter Hench Nobel-dĂjas amerikai orvos, patolĂłgus († 1965) • 1901 – Linus Pauling kĂ©miai Ă©s bĂ©ke Nobel-dĂjas amerikai kĂ©mikus († 1994) • 1903 – Vincente Minnelli amerikai rendezĂ” († 1986) • 1904 – TabĂĄk Lajos, a magyar szociofotogrĂĄfia megteremtĂ”je, legkiemelkedĂ”bb alkotĂłja († 2007) • 1912 – AlfonzĂł (er. Markos JĂłzsef) magyar szĂnĂ©sz, artista († 1987) • 1915 – Sir Peter Brian Medawar Nobel-dĂjas angol zoolĂłgus, anatĂłmus († 1987) • 1915 – Zero Mostel amerikai szĂnĂ©sz, a New York-i Broadway szĂnpadainak nĂ©pszerĂ» komikusa († 1977) • 1925 – Louis Nirenberg kanadai matematikus • 1930 – Leon Cooper Nobel-dĂjas amerikai fizikus • 1942 – Brian Jones angol zenĂ©sz (Rolling Stones) († 1969) • 1942 – Wisinger IstvĂĄn ĂșjsĂĄgĂrĂł, mĂ©diaszociolĂłgus, 1997–2004-ig a MĂOSZ elnöke • 1946 – KispĂĄl Ferenc politikus, MAGOSZ, majd Fidesz kĂ©pviselĂ” [2] • 1949 – RostĂĄs-Farkas György magyar ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł • 1957 – John Turturro Emmy-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz • 1971 – Homonnay Zsolt magyar szĂnĂ©sz • 1978 – Robert Heffernan Ăr atlĂ©ta, gyaloglĂł • 1979 – Vindisch Ferenc vĂzilabdĂĄzĂł • 1979 – Ivo KarloviĂŠ horvĂĄt teniszezĂ” • 1979 - SĂ©bastien Bourdais francia autĂłversenyzĂ” • 1983 – Tim Redwine amerikai szĂnĂ©sz • 1983 – Sara Nordenstam norvĂ©g ĂșszĂłnĂ” HalĂĄlozĂĄsok • 1621 II. Cosimo de` Medici, toszkĂĄnai nagyherceg (* 1590) • 1697 – Haller JĂĄnos, erdĂ©lyi magyar politikus, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł (* 1626) • 1852 – BeszĂ©des JĂłzsef vĂzĂ©pĂtĂ” mĂ©rnök, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia levelezĂ” tagja (* 1787) • 1869 – Alphonse de Lamartine francia romantikus költĂ”, liberĂĄlis politikus, a „KöltĂ”i Ă©s vallĂĄsos harmĂłniĂĄk”, „SzĂłkratĂ©sz halĂĄla”, „Egy angyal bukĂĄsa” szerzĂ”je (* 1790) • 1897 – Torma KĂĄroly, magyar rĂ©gĂ©sz, orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ”, az MTA tagja (* 1829) • 1932 – Ambrus ZoltĂĄn ĂrĂł (* 1861) • 1936 – Charles J. H. Nicolle, Nobel-dĂjas francia orvos, bakteriolĂłgus (* 1866) • 1946 – ImrĂ©dy BĂ©la magyar miniszterelnök (kivĂ©geztĂ©k) (* 1891) • 1966 – Elliott See (* 1927) Ă©s Charles Bassett (* 1931) amerikai Ă»rhajĂłsok (repĂŒlĂ”gĂ©p-baleset) • 1967 – TĂłth PĂ©ter kĂ©tszeres olimpiai bajnok vĂvĂł (* 1882) • 1972 – Barna Viktor huszonkĂ©tszeres vilĂĄgbajnok asztaliteniszezĂ” (* 1911) • 1986 – MĂ©rei Ferenc ĂrĂł, pszicholĂłgus (* 1908) • 1986 – Olof Palme svĂ©d miniszterelnök (meggyilkoltĂĄk) (* 1927) • 1989 – Konrad Lorenz osztrĂĄk etolĂłgus (* 1903) • 1996 – NĂ©meth Marika szĂnĂ©sznĂ”, primadonna (* 1925) • 2006 – KalĂł FlĂłriĂĄn szĂnmĂ»vĂ©sz (* 1932) • 2008 – FlĂłriĂĄn Tibor 170-szeres vĂĄlogatott, Eb-ezĂŒstĂ©rmes röplabdĂĄzĂł (* 1938) Ănnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok • A ritka betegsĂ©gek napja[1] • FinnorszĂĄg: a Kalevala napja • India: A tudomĂĄny napja • SpanyolorszĂĄg – AndalĂșzia napja • Tajvan: A bĂ©ke napja
magam, 8:51
napi okossĂĄg: Gyakori, hogy az emberek azzal prĂłbĂĄljĂĄk vĂ©delmezni az elõĂtĂ©leteiket, hogy ösztönöknek nevezik õket. .
magam, 8:43
Hajnal hasad ha jÔ az ébredés Megtört ågakon a sötét csorog Fénylik az ég alja felkel a nap VöröslÔn izzik és mosolyog. Ködös felhÔfoszlåny eltûnik az égen Homålyos horizont most élesen ragyog Felkelek én is csodålni a tåncot S a nap råm is mosolyog. (ISz)
magam, 8:38
jĂł reggelt
magam, 8:35
2009. február 27., péntek
0
jĂł Ă©jt
magam, 20:44
a sötĂ©tsĂ©g kĂ©tsĂ©gbeesve kapaszkodik az ablak- ĂŒvegre zord tĂ©li este a percek cserbenhagynak kiĂ©gett öreg csillagok hamuja hull szemedre az idĂ” cseppköve ragyog reszket a semmi teste (SzI)
magam, 20:23
A MoszkitĂł-opera Ott, hol a kĂĄsĂĄs nĂĄd, sĂĄs lepte lĂĄpra lĂ©pve sĂŒpped alĂĄbb a lĂĄb, köröskörĂŒl borĂșs köd ĂŒl, s Ă©jszakĂĄra nyirkos pĂĄra szĂĄll a sĂĄrra, sĂĄrga gĂĄzba` hĂŒledezve ĂŒl a hĂŒllĂ”, borzong a borz Ă©s vipera, ott hallhatĂł a MoszkitĂł-opera. - ZĂŒm - zendĂt rĂĄ kĂłros dalĂĄra a kĂłrus. AztĂĄn tovĂĄbb Ă©rleli a vĂ©rbeli sikert egy tenor. Hangja a kĂłrussal egybeforr. ElĂ”ször egy dĂșr-ĂĄriĂĄt, majd egy finom moll-ĂĄriĂĄt, Ă©s vĂ©gĂŒl egy malĂĄriĂĄt ad elĂ”. Mily szenvedĂ©ly, vad erĂ”! Hogy lĂĄzba hoz ez a mester, kĂsĂ©rt, bĂĄrhogy hessegesd el. UtĂĄna a tenyĂ©r csattan, Ă©s az izzĂł hangulatban, a vak, fĂŒlledt Ă©jszakĂĄkon felcsendĂŒl a Kinin-kĂĄnon. (RomhĂĄnyi J)
magam, 12:42
Több ezren tĂŒntettek a globĂĄlis felmelegedĂ©s ellen...
magam, 12:18
tudtad...? A bagoly az egyetlen madĂĄr, amely a felsĂ” szemhĂ©jĂĄval pislog. Az összes többi madĂĄr az alsĂł szemhĂ©jĂĄt hĂșzza fel. A szĂșnyogokat a kĂ©k szĂn jobban vonzza, mint bĂĄrmelyik mĂĄs szĂn. A legnagyobb bĂ©ka a Kamerunban honos GĂłliĂĄt bĂ©ka (Conraua goliath), amely közel 30cm nagysĂĄgĂș Ă©s elĂ©ri a 3.3kg testsĂșlyt is. A legtöbb elefĂĄnt könnyebb, mint egy kĂ©kbĂĄlna nyelve. Egy ausztrĂĄl darĂĄzs tudomĂĄnyos neve: "Aha ha".
magam, 12:06
akkor lĂĄssunk munkĂĄhoz...!
magam, 9:20
KALENDĂRIUM FebruĂĄr 27. az Ă©v 58. napja a Gergely-naptĂĄr szerint. Az Ă©vbĂ”l mĂ©g 307 (szökÔévekben 308) nap van hĂĄtra. Napkelte: 06:28 Napnyugta: 17:26 Holdkelte: 07:01 Holdnyugta: 20:27 Ma Ăkos, BĂĄtor, GĂĄbor, LĂĄszlĂł, ĂneĂĄs napja van. Boldog nĂ©vnapot! Ăkos : Török eredetĂ» rĂ©gi magyar nĂ©v. JelentĂ©se: fehĂ©r sĂłlyom. BĂĄtor : Török eredetĂ» rĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v. Az Ăłtörök nyelvekben a jelentĂ©se hĂ”s volt. GĂĄbor : HĂ©ber eredetĂ» bibiliai nĂ©v, a Gabriel magyar alakvĂĄltozata. JelentĂ©se: Isten embere, Isten bajnoka vagy "Isten erĂ”snek bizonyult". Az evangĂ©liumok Ă©s a hagyomĂĄny szerint GĂĄbriel arkangyal Isten kĂŒldönce. NevĂ©nek jelentĂ©se mĂĄs olvasatban: "Ă©n erĂ”m: az Isten". A zsidĂł hagyomĂĄny szerint Gabriel vĂĄlasztotta szĂ©t a Vörös-tenger vizĂ©t, amikor a zsidĂłk EgyiptombĂłl menekĂŒltek. Az iszlĂĄm Ășgy tartja, hogy Gabriel (Gibril, Dzsibril) az IgazsĂĄg szelleme, aki lediktĂĄlta Mohamednek a KorĂĄnt. GĂĄbriel egy Hold-arkangyal, Ă”t Ășgy is hĂvjĂĄk, hogy a szĂŒletĂ©s arkangyala, mivel az ember szĂŒletĂ©si folyamatĂĄt segĂti elĂ”. Ă az, aki az evangĂ©liumokban bejelenti JĂ©zus szĂŒletĂ©sĂ©t a szĂŒlĂ”knek. Amikor az ember megszĂŒletik, mindig vannak körĂŒlötte segĂtĂ” lĂ©nyek, segĂtĂ” angyalok, a szĂŒletĂ©s angyalai. Ăk a gĂĄbrielitĂĄk, GĂĄbriel arkangyal tanĂtvĂĄnyai. A halĂĄl folyamatĂĄt, azt, hogy ott minden helyesen törtĂ©njen, a michaelitĂĄk segĂtik elĂ”. Amikor GĂĄbriel arkangyal dominĂĄns, tehĂĄt amikor az Ă” hatĂĄsa a legerĂ”sebb az emberisĂ©gre, akkor mindig egy nagyot lĂ©pnek elĂ” a Földön az emberi tudomĂĄnyok. Ăt a tudomĂĄnyok arkangyalĂĄnak is hĂvjĂĄk, mivel elĂ”segĂti a Földön a termĂ©szettudomĂĄnyok fejlĂ”dĂ©sĂ©t. Ezzel szemben Michael a szellemi tudomĂĄnyok, a szellemi tanĂtĂĄsok fejlĂ”dĂ©sĂ©t segĂti elĂ”. LĂĄszlĂł : A szlĂĄv Vladislav nĂ©vnek magyar formĂĄja. Elemeinek jelentĂ©se hatalom + dicsĂ”sĂ©g. XIX. szĂĄzadi felĂșjĂtĂĄsa Ăłta Szent LĂĄszlĂł kirĂĄly tisztelete miatt is nĂ©pszerĂ». ĂneĂĄs : A görög mitolĂłgiai Aineiasz nĂ©v latin Aeneas formĂĄjĂĄbĂłl szĂĄrmazik, jelentse a TrĂłjai hĂ”s neve, aki a rĂłmaiak egyik Ă”se lett. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- EsemĂ©nyek • 1673 – I. LipĂłt nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr, magyar Ă©s cseh kirĂĄly Ampringen JĂĄnos GĂĄspĂĄrt, a nĂ©met lovagrend nagymesterĂ©t MagyarorszĂĄg teljhatalmĂș katonai kormĂĄnyzĂłjĂĄvĂĄ nevezi ki. • 1848 – Kitör a forradalom a Badeni NagyhercegsĂ©gben. • 1849 – A kĂĄpolnai csatĂĄban Dembinszky Henrik fĂ”parancsnok honvĂ©d csapatai sĂșlyos veresĂ©get szenvednek a Windisch-GrĂ€tz herceg fĂ”hadparancsnok ĂĄltal vezetett csĂĄszĂĄri haderĂ”tĂ”l. • 1849 – Bem csapatai, MedgyesrĂ”l kiindulva az Urban ezredes ĂĄltal vezetett csĂĄszĂĄri erĂ”k ellen vonulnak, Ă©s kiszorĂtjĂĄk Ă”ket ErdĂ©lybĂ”l, Bukovina felĂ©. • 1900 – Az FC Bayern MĂŒnchen megalapĂtĂĄsa a berlini Franz John kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re • 1917 – Az orosz idĂ”szĂĄmĂtĂĄs szerint e napon tör ki a februĂĄri forradalom (a Gergely naptĂĄr szerint mĂĄrcius 10-Ă©n). • 1933 – Berlinben kigyullad a Reichstag, a nĂ©met Birodalmi GyĂ»lĂ©s Ă©pĂŒlete. • 1946 – Budapesten alĂĄĂrjĂĄk a magyar-csehszlovĂĄk lakossĂĄgcsere egyezmĂ©nyt. • 1946 – SzovjetuniĂł Ă©s MongĂłlia Ășj barĂĄtsĂĄgi Ă©s kölcsönös segĂtsĂ©gnyĂșjtĂĄsi szerzĂ”dĂ©st, tovĂĄbbĂĄ gazdasĂĄgi Ă©s kulturĂĄlis egyĂŒttmĂ»ködĂ©si megĂĄllapodĂĄst Ăr alĂĄ. • 1988 – Az iraki lĂ©gierĂ” gĂ©pei csapĂĄst mĂ©rnek a teherĂĄni Rey olajfinomĂtĂłra, bĂĄr elpusztĂtani nemtudjĂĄk, azonban komoly kĂĄrokat okoznak a lĂ©tesĂtmĂ©nyben. • 1988 – Az Rey olajfinomĂtĂł elleni tĂĄmadĂĄsra vĂĄlaszul IrĂĄn hĂĄrom Scud rakĂ©tĂĄt lĂ” ki Bagdadra, s ezzel kiĂșjul a „vĂĄrosok hĂĄborĂșja”. • 1991 – VĂ©get Ă©r az Irak elleni elsĂ” öbölhĂĄborĂș. SzĂŒletĂ©sek • 272 – Nagy Konstantin rĂłmai csĂĄszĂĄr († 337) • 1691 - Edward Cave angol nyomdĂĄsz, szerkesztĂ” Ă©s kiadĂł, a The Gentleman`s Magazine cĂmĂ» kiadvĂĄny, az elsĂ” modern Ă©rtelemben vett magazin megalapĂtĂłja. • 1805 – NyĂĄry PĂĄl politikus, Pest vĂĄrmegye alispĂĄnja, kĂ©pviselĂ”, az OrszĂĄgos HonvĂ©delmi BizottmĂĄny tagja († 1871) • 1844 – Franz von Schönaich bĂĄrĂł, osztrĂĄk tĂĄborszernagy, 1906–11-ig az OsztrĂĄk–Magyar Monarchia hadĂŒgyminisztere († 1916) • 1861 – Rudolf Steiner horvĂĄt szĂĄrm. osztrĂĄk filozĂłfus, az antropozĂłfiai szellemtudomĂĄny atyja († 1925) • 1902 – John Steinbeck Nobel-dĂjas amerikai ĂrĂł († 1968) • 1905 – Franchot Tone amerikai szĂnĂ©sz († 1968) • 1911 – Kazal LĂĄszlĂł magyar szĂnĂ©sz, Ă©nekes, komikus († 1983) • 1913 – Irwin Shaw amerikai ĂrĂł († 1984) • 1917 – Devecseri GĂĄbor magyar ĂrĂł, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł († 1971) • 1921 – SzĂ”llĂ”sy AndrĂĄs zeneszerzĂ”, zenetudĂłs († 2007) • 1929 – Fodor AndrĂĄs költĂ”, esszĂ©ĂrĂł († 1997) • 1930 – Joanne Woodward (er. Joanne Gignilliat Trimmier Woodward) Oscar-dĂjas amerikai szĂnĂ©sznĂ” • 1932 – Elizabeth Taylor angol szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai Oscar-dĂjas szĂnĂ©sznĂ” • 1945 – Daniel Olbrychski lengyel szĂnĂ©sz • 1947 – Gidon Markovics Kremer lett hegedĂ»mĂ»vĂ©sz, karmester • 1979 – Pavel NovotnĂœ cseh kosĂĄrlabdĂĄzĂł • 1983 – Duje Draganja, horvĂĄt ĂșszĂł • 1988 – GyömbĂ©r GĂĄbor magyar labdarĂșgĂł • 1990 – Arina Martinova orosz mĂ»kocsolyĂĄzĂł HalĂĄlozĂĄsok • 1865 – JĂłsika MiklĂłs ĂrĂł (* 1794) • 1887 – Alekszandr Porfirjevics Borogyin, orosz tudĂłs, zeneszerzĂ”, az "Orosz Ătök" egyike (* 1833) • 1893 – Abaffy LipĂłt SzlovĂĄk nyelvĂ» ĂrĂł, evangĂ©likus lelkĂ©sz • 1936 – Ivan Petrovics Pavlov Nobel-dĂjas orosz orvos, fiziolĂłgus (* 1849) • 1943 – Salamon ErnĂ” költĂ” (* 1912) • 1989 – Konrad Lorenz osztrĂĄk etolĂłgus (* 1903) • 2006 – Bene Ferenc olimpiai bajnok labdarĂșgĂł (* 1944) Ănnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok • A Dominikai KöztĂĄrsasĂĄg nemzeti ĂŒnnepe: a fĂŒggetlensĂ©g napja
magam, 9:06
napi okossĂĄg: Mi van ott, ahol semmi sincs? .
magam, 9:00
Mikor a kakas szĂłl, rikkant, hogy hasadjon a hajnal, mikor messzi tĂĄvolbĂłl hajĂłkĂŒrt bĂ”g riadt jajjal, mikor csuprombol friss kĂĄvĂ© illata szĂĄll, Ă©breszt... Szoktatom szemeim a csupasz papirhoz tudatom visszatĂ©r... Ălek. Rendet teremtek asztalomon, agyamban... JĂł reggelt, vilĂĄg! JĂł reggelt, Ălet! AlĂĄssan jelentem, Ăn az örökös közlegĂ©ny, szolgĂĄlatra kĂ©szen, Ăpen, Ăbren, ismĂ©t megjelentem. (KI)
magam, 8:22
jĂł reggelt
magam, 8:21
2009. február 26., csütörtök
0
jĂł Ă©jt
magam, 21:04
Ott lapul az Ă©j reszketĂ” fĂĄk kezĂ©n szendereg a hold a sötĂ©t fĂĄtylat bont termĂ©szet ringatĂł karjĂĄban. Pislog egy csillag jĂĄtszva hĂv, csalogat szikrĂĄzik a fĂ©ny hĂłpaplan tetejĂ©n karcsĂș jĂ©gcsapok nyĂșjtĂłznak. Ălmot szĂ” a tĂĄj a csönd ĂĄgyĂĄban hĂĄl nappalt csitĂtja Ă©jszemĂ©t lecsukja a vilĂĄg lelkĂ©t altatja. (SzI)
magam, 21:02
mert jó hallgatni,mert szép,mert csak... .
magam, 19:06
SzamĂĄrmese Csömörön Ă©lt az öreg dĂ”re Göre Döme, annak volt egy csengeri csengĂ”s pörgeszĂ”rĂ» göndör csĂ”döre. De bĂĄrmilyen pörgeszĂ”rĂ» göndör csĂ”dör volt Csömörön az öreg dĂ”re Göre Döme csengeri csengĂ”s csĂ”döre, nem szerzett neki virgonc, kenceficĂ©s kancĂĄt idĂ”re az örökkön Ă”döngĂ”-lĂ”dörgĂ” dĂ”re öreg. Ăgy hĂĄt csurig csorgatta csöbörbe könnyeit Ă©s csĂșfos csĂ”dörcsĂ”döt mondott az örökkĂ© Ă”döngĂ”- lĂ”dörgĂ” öreg dĂ”re Göre Döme csengeri csengĂ”s pörgeszĂ”rĂ» göndör csĂ”döre. SzomszĂ©dsĂĄgban Ă©lt a fösvĂ©ny Szemere, annak volt egy nĂ”stĂ©ny szamara. A szamĂĄrnĂĄl szamarabb Szemere sem szerzett hamarabb szamĂĄrfi szamarat szomorĂș szamara szĂĄmĂĄra, ezĂ©rt sok szemĂ©rmes szamĂĄrkönny szemerkĂ©lt a szamĂĄrnĂĄl szamarabb Szemere szomorĂș szamara szemĂ©re. Ămde mit csinĂĄlt egy szĂ©p napon az örökkön Ă”döngĂ”-lĂ”dörgĂ” öreg dĂ”re Göre Döme csengeri csengĂ”s pörgeszĂ”rĂ» göndör csĂ”döre Ă©s a szamĂĄrnĂĄl szamarabb Szemere szemĂ©rmes szamĂĄrkönnyet szemerkĂ©lĂ” szomorĂș szamara? Na mit csinĂĄlt? ĂszvĂ©rt!
magam, 12:55
a nagy vadĂĄsz...
magam, 12:43
tudtad...? szĂŒrkebĂĄlnĂĄk Ă©vente közel 20000 kilomĂ©tert vĂĄndorolnak, többet, mint bĂĄrmelyik mĂĄs emlĂ”s. Egy macska Ă©letĂ©nek 30%-ĂĄt tölti tisztĂĄlkodĂĄssal. A kecskĂ©k pupillĂĄja tĂ©glalap alakĂș. Egy tehĂ©n elĂ”ször 1930 februĂĄr 13-ĂĄn repĂŒlt repĂŒlĂ”gĂ©pen. KĂ©t kĂgyĂł között a szexuĂĄlis aktus tipikusan 6 Ă©s 12 Ăłra hosszat tart. AusztrĂĄliĂĄban kĂ©tszer annyi kenguru Ă©l, mint ember.
magam, 12:37
Hogyan kĂ©szĂtsĂŒnk egy kĂ©pet...?
magam, 8:46
FebruĂĄr 26. az Ă©v 57. napja a Gergely-naptĂĄr szerint. Az Ă©vbĂ”l mĂ©g 308 (szökÔévekben 309) nap van hĂĄtra. Napkelte: 06:30 Napnyugta: 17:24 Holdkelte: 06:44 Holdnyugta: 19:15 Ma Edina, GĂ©za, SĂĄndor, Viktor, GyĂ”zĂ”, Nesztor napja van. Edina : GermĂĄn eredetû nĂ©v. A legvalĂłszĂnûbb szĂĄrmaztatĂĄsa szerint az Ăda alakvĂĄltozata, esetleg az Edna nĂ©vbõl valĂł amelynek jelentĂ©se eredetileg -adel, -edel nĂ©velem jelentĂ©se: nemes. MĂĄs vĂ©lemĂ©nyek szerint a szintĂ©n germĂĄn -aed nĂ©velembõl valĂł, ennek a jelentĂ©se: birtok, vagyon. Az angolban az Edit vĂĄltozatakĂ©nt tartjĂĄk szĂĄmon. GĂ©za : RĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v, többek között Szent IstvĂĄn kirĂĄly apjĂĄnak, GĂ©za fejedelemnek a neve. Török eredetĂ» mĂ©ltĂłsĂĄgnĂ©v, jelentĂ©se: "herceg(ecske)". Mai formĂĄja a közĂ©pkori Ărott forrĂĄsoknak a XIX.szĂĄzadi tĂ©ves olvasatĂĄbĂłl szĂĄrmazik. Az eredeti kiejtĂ©snek megfelelĂ”en Gyejcsa, GyĂ©cse vagy DĂ©cse lenne. SĂĄndor : Az görög Alexander nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©nek a megmagyarosodott alakja. JelentĂ©se: fĂ©rfiakat vagy fĂ©rfiaktĂłl megvĂ©dĂ”. Viktor : Latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se gyĂ”zĂ”, gyĂ”ztes. GyĂ”zĂ” : A XIX. szĂĄzadi nyelvĂșjĂtĂł nĂ©valkotĂĄs, a Viktor magyarĂtĂł lefordĂtĂĄsa. Nesztor : Görög mitolĂłgiai eredetĂ» nĂ©v, a TrĂłjĂĄt ostromlĂł görögök legöregebb Ă©s legbölcsebb vezĂ©rĂ©nek a neve. jelentĂ©se mindig hazatĂ©rĂ”. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- EsemĂ©nyek • 1658 – A roskildei bĂ©keszerzĂ”dĂ©s alĂĄĂrĂĄsa SvĂ©dorszĂĄg Ă©s DĂĄnia-NorvĂ©gia között. • 1848 – Megjelenik a Kommunista KiĂĄltvĂĄny. • 1899 – SzĂ©ll KĂĄlmĂĄn alakĂt kormĂĄnyt. • 1952 – ElkĂ©szĂŒl Nagy-Britannia elsĂ” atombombĂĄja. • 1993 – Terrorista bombamerĂ©nylet a New York-i VilĂĄgkereskedelmi Központban (WTC): ezer sebesĂŒlt Ă©s öt halĂĄlos ĂĄldozat. • 2007 – Hugo ChĂĄvez, Venezuela elnöke ĂĄllomosĂttatja az Orinoco torkollatvidĂ©kĂ©nek olajmezeit, amit addig nemzetközi olajipari cĂ©gek koncessziĂłkĂ©nt birtokoltak. • 2008 - Szabadon lebegĂ” ĂĄrfolyamrendszerre tĂ©rt ĂĄt a magyar forint. SzĂŒletĂ©sek • 1715 – Claude Adrien HelvĂ©tius (er. Schweitzer), francia filozĂłfus, enciklopĂ©dista († 1771) • 1802 – Victor Hugo francia ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł († 1885) • 1808 – HonorĂ© Daumier francia festĂ”mĂ»vĂ©sz, szobrĂĄsz, karikaturista, grafikus, litogrĂĄfus († 1879) • 1829 – Levi Strauss amerikai iparos, a farmernadrĂĄg nĂ©vadĂłja († 1902) • 1873 – `Sigmond Elek vegyĂ©szmĂ©rnök, az MTA rendes tagja ( 1939) • 1895 – Lakatos IstvĂĄn erdĂ©lyi magyar zenetörtĂ©nĂ©sz, nĂ©pzenekutatĂł, fĂ”iskolai tanĂĄr († 1989) • 1905 – Gömöri PĂĄl magyar orvos, belgyĂłgyĂĄsz, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja († 1973) • 1909 – Berzsenyi Ralph olimpiai ezĂŒstĂ©rmes sportlövĂ” († 1978) • 1910 – Szergej Georgijevics Gorskov admirĂĄlis, a szovjet flotta fĂ”parancsnoka, fejlesztĂ”je († 1988) • 1928 – Fats Domino (er. Antoine Dominique Domino) amerikai dzsesszĂ©nekes, dalszerzĂ”, zongorista • 1932 – Johnny Cash amerikai country-Ă©nekes, dalszerzĂ”, szĂnĂ©sz († 2003) • 1946 – Jean Todt francia autĂłversenyzĂ”, a Scuderia Ferrari csapatfĂ”nöke • 1960 – Hannes Jaenicke nĂ©met szĂnĂ©sz • 1988 – Demetrius Andrade, amerikai amatĂ”r ökölvĂvĂł HalĂĄlozĂĄsok • 1548 Lorenzaccio de’ Medici, a Medici-csalĂĄd tagja (* 1514) • 1771 – Alois Senefelder, a litogrĂĄfia feltalĂĄlĂłja • 1941 – Lux Elek szobrĂĄsz (* 1884) • 1947 – Tihanyi KĂĄlmĂĄn magyar fizikus (* 1897) • 1969 – Karl Jaspers nĂ©met filozĂłfus (* 1883) • 1971 – Fernandel (Fernand Joseph DĂ©sirĂ© Contandin) francia szĂnĂ©sz, komikus (* 1903) • 1996 – NĂ©meth Marika magyar szĂnĂ©sznĂ” (* 1925) Ănnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok • Kuvait: a felszabadulĂĄs napja • Torkos csĂŒtörtök
magam, 8:13
napi okossĂĄg: MinĂ©l inkĂĄbb eltĂ©rnek a nĂ©zeteink, annĂĄl nagyobb a valĂłszĂnĂ»sĂ©ge, hogy legalĂĄbb egyikĂŒnknek igaza van. .
magam, 8:08