2009. január 6., kedd
0
jó éjt ,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
magam, 21:18
AlvĂĄs elĂ”tt a hĂĄzfalak titokban közelebb fĂ©rkĂ”znek a szuszogĂĄshoz. A csukott szem s az Ăłra hangja közt mĂ©gis olyan sok Ă©j-sodorta lom van: sĂĄrkĂĄnyzöld pikkelyek Ă©s fĂ©nyhalak, szerteszikrĂĄzĂł higanybuborĂ©kok, hangtöredĂ©kek, szivacsos kövek, poros melĂłdiĂĄk, dirib-darab haragcserepek, szerelemszilĂĄnkok, szavak Ă©s fĂ©lszavak: nehĂ©z, hibĂĄs, kovĂĄcsolt tervek dĂŒbörgĂ” zenĂ©je – miközben minden Ă©gtĂĄj ablakĂĄn csendben Ă©s Ă©szrevĂ©tlenĂŒl szivĂĄrog az ĂĄlom ĂłperenciĂĄs mesĂ©je. (SzI)
magam, 21:16
tele kérem...!
magam, 20:29
egy amatĂ”r az opera szĂnpadĂĄn... .
magam, 20:16
amint lĂĄtszik is a villamos fĂŒsttel megy! Kijön a fĂŒst megĂĄll a villamos...
magam, 13:08
A kĂĄrtyajĂĄtĂ©kot, amit Ă©letnek neveznek, az emberek a kiosztott lapokbĂłl legjobb kĂ©pessĂ©geikkel jĂĄtsszĂĄk. Akik nem azokbĂłl a lapokbĂłl akarnak jĂĄtszani, amelyeket az Ă©let nekik osztott, hanem azokbĂłl, amik szivĂŒk szerint Ă”ket illetnĂ©, azok az emberek az Ă©let kudarcai. Azt nem kĂ©rdezik meg tĂ”lĂŒnk, hogy akarunk-e jĂĄtszani. Ez nem vĂĄlasztĂĄs kĂ©rdĂ©se. JĂĄtszanunk kell. A vĂĄlasztĂĄs arra vonatkozik,hogy hogyan jĂĄtszunk. (A M)
magam, 12:51
a kezdetek...
magam, 12:48
A babonĂĄs fekete macska A fekete macska bĂșsan bandukolt. Nem csoda, hisz szegĂ©ny csonkafarkĂș volt. TizenharmadikĂĄn, s persze pĂ©nteken lett kunkori dĂsze ilyen Ă©ktelen. AzĂ©rt vesztett el abbĂłl egy darabkĂĄt, mert az Ășton maga elĂ”tt szaladt ĂĄt... (RomhĂĄnyi J)
magam, 12:12
tudtad...? MiĂłta Ă©l az ember kolbĂĄsszal? MĂĄr a rĂ©gi görögök is ismertĂ©k a kolbĂĄszt. A kecskebelekbe töltött, szalonnĂĄs, vĂ©res kĂ©szĂtmĂ©nyekkel a versenyek gyĂ”zteseit tiszteltĂ©k meg, az OdĂŒsszeia szerint. Bölcs LeĂł bizĂĄnci csĂĄszĂĄr többek között kevĂ©sbĂ© bölcsen a következĂ” rendeletet bocsĂĄtotta ki: "FölsĂ©ges fĂŒleinkhez jutvĂĄn a hĂr, hogy belekbe vĂ©rt pakolnak, valamint gabonĂĄt zsĂĄkba, s ilyetĂ©n mĂłdon, mint mĂĄs, közönsĂ©ges eledel megevĂ”dik, csĂĄszĂĄri fölsĂ©gĂŒnk effĂ©le szĂ©gyenletes dolgokat nem nĂ©zhet tovĂĄbb, Ă©s meg nem tĂ»rheti, hogy az orszĂĄg tekintĂ©lyĂ©n Ă©s becsĂŒletĂ©n holmi nyalakodĂł, hasuknak Ă©lĂ” alattvalĂłk bĂ»nös fĂ”zte miatt csorba ejtessĂ©k. Valaki tehĂĄt vĂ©rt ilyetĂ©n mĂłdon gyömöszöl gyomrĂĄba, az pĂ”rĂ©re vetkeztetik, megbotoztatik, Ă©s az orszĂĄgbĂłl örökre kiĂ»zetik." Nem csodĂĄlkozhatunk, hogy ez utĂĄn a csĂĄszĂĄri dörgedelem utĂĄn Keleten elment az emberek kedve a kolbĂĄsztĂłl... Nem Ăgy RĂłmĂĄban! Ott nagy keletje volt a vĂ©res hurkĂĄnak, a botulinak, a kolbĂĄsznak, a tomaculĂĄnak, a fĂŒstölt kolbĂĄsznak, a lucanicĂĄnak Ă©s a mĂĄjasnak, amelyet hillae nĂ©ven ismertek Ă©s fogyasztottak. A rĂłmaiaktĂłl a germĂĄnok vettĂ©k ĂĄt a kolbĂĄszkĂ©szĂtĂ©s mĂ»vĂ©szetĂ©t, Ă©s mĂĄr a közĂ©pkor folyamĂĄn nagy tökĂ©lyre vittĂ©k. A vĂĄrosok versenyeztek ebben. A krĂłnikĂĄkbĂłl tudjuk, hogy a braunschweigiek mindenĂĄron el akartĂĄk vinni a pĂĄlmĂĄt azzal, hogy a leghosszabb kolbĂĄszt Ă”k kĂ©szĂtik. A vĂĄrosi tanĂĄcs ezt mĂĄr becsĂŒletbeli kĂ©rdĂ©snek tartotta. Amikor a nagy mĂ» elĂ©rte a 800 rĂ”f hosszĂșsĂĄgot, Ă©s mĂĄr gyĂ”ztesnek hittĂ©k magukat, akkor elĂ”lĂ©ptek a königsbergiek Ă©s egy kĂ©tezertĂz lĂĄbnyi kolbĂĄszmonstrummal az Ă©lre törtek. A szĂł szoros Ă©rtelmĂ©ben a nagy mĂ»vet 1601-ben zeneszĂłval, ĂŒnnepĂ©lyes körmenetben vĂ©gighordoztĂĄk a vĂĄroson. Amint feljegyeztĂ©k: a vĂĄros legelĂ”kelĂ”bb ifjai vettek rĂ©szt ebben a precessziĂłban, "bĂ”rrel a vĂĄllukon" a kolbĂĄsz zsĂrossĂĄga miatt... A magyar histĂłriĂĄban a kolbĂĄsz nĂ©v IV. BĂ©la kirĂĄly uralkodĂĄsa idejĂ©n tĂ»nt fel. A kunoknak adomĂĄnyozott terĂŒleten, a mai Kunmadaras helyĂ©n volt a KolbĂĄszszĂ©k nevĂ» telepĂŒlĂ©s. Ez akkoriban a kun terĂŒlet központja volt, Madaras, AsszonyszĂĄllĂĄs, Orgonda, Kunhegyes, KolbĂĄszszeg, KolbĂĄszszĂĄllĂĄs Ă©s Kakat tartozott hozzĂĄ. Ez a kun szĂ©khely 1663-ig lĂ©tezett. Ekkor a törökök feldĂșltĂĄk, lakossĂĄga elmenekĂŒlt, Ă©s soha nem Ă©pĂŒlt ĂșjjĂĄ... A nyelvĂ©szek szerint azonban a kolbĂĄsz szlĂĄv eredetĂ» szĂł. A szerbben, szlovĂĄkban, oroszban szinte Ășgy hangzik, mint a magyarban. Ezek szerint a kolbĂĄszt valamelyik szlĂĄv nĂ©p "talĂĄlta fel"? Ilyesmit nem ĂĄllĂthatunk. Ugyanis a szlĂĄv nyelvekben is jövevĂ©ny ez a kifejezĂ©s. Hogy honnan vettĂ©k ĂĄt, azon mĂ©g vitĂĄznak a nyelvĂ©szek. Egyesek az oszmĂĄn-törökre gyanakszanak, ahol a kĂŒlbast roston sĂŒlt bordaszeletet jelent. A KolbĂĄsz helynĂ©v minden bizonnyal kun nemzetsĂ©gnĂ©vvel azonos, Ă©s az ĂĄllati bĂ©lbe töltött, vagdalt, fĂ»szerezett hĂșs jelentĂ©sĂ» kolbĂĄsz szavunkhoz semmi köze. IV. BĂ©la nem evett mĂ©g kolbĂĄszt, hanem csupĂĄn befogadta a tatĂĄrok elĂ”l menekĂŒlĂ” kunokat.
magam, 12:04
jĂłl jön a segĂtsĂ©g...
magam, 8:40
KALENDĂRIUM JanuĂĄr 6. az Ă©v 6. napja a Gergely-naptĂĄr szerint. Az Ă©vbĂ”l mĂ©g 359 (szökÔévekben 360) nap van hĂĄtra. Napkelte: 07:31 Napnyugta: 16:08 Holdkelte: 10:10 Holdnyugta: 20:05 • OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s: ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re kedd estig: Többnyire erĂ”sen felhĂ”s lesz az Ă©g, csak kevĂ©s helyen szakadozik fel a felhĂ”zet. Kezdetben inkĂĄbb Ă©szakon, majd fĂ”leg nyugaton szĂłrvĂĄnyosan elĂ”fordulhat hĂłszĂĄllingĂłzĂĄs, nĂ©hol kisebb havazĂĄs. HelyenkĂ©nt megĂ©lĂ©nkĂŒl az Ă©szakkeleti, keleti szĂ©l. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet kora dĂ©lutĂĄn ĂĄltalĂĄban 0, -5, kĂ©sĂ” este -4 Ă©s -9 fok között valĂłszĂnĂ». • OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s: A reggeli ĂłrĂĄkban Ă©szekkeleten zĂșzmarĂĄs ködfoltok kĂ©pzĂ”dhetnek. A reggeli ĂłrĂĄktĂłl a dĂ©li ĂłrĂĄkig a DunĂĄntĂșlon - leginkĂĄbb nyugati Ă©s közĂ©psĂ” rĂ©szĂ©n - hĂłszĂĄllingĂłzĂĄs, gyenge havazĂĄs kialakulhat. A lehullott hĂł mennyisĂ©ge elĂ©rheti a lepel - 2 cm-t • OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s: Hidegfronti hatĂĄs Ă©rvĂ©nyesĂŒl. ElĂ”fordulhat fejfĂĄjĂĄs, szĂ©dĂŒlĂ©s. Hosszabb lehet a reflexidĂ”. Ma BoldizsĂĄr, MenyhĂ©rt, GĂĄspĂĄr, AnasztĂĄz napja van. Boldog nĂ©vnapot! BoldizsĂĄr : BoldizsĂĄr a Balthasar (BaltazĂĄr) nĂ©v magyaros vĂĄltozata. Az asszĂr-babilĂłn eredetĂ» nĂ©v jelentĂ©se: Baal isten Ăłvja Ă©letĂ©t. MenyhĂ©rt : A germĂĄn eredetĂ» Meinhard nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se erĂ”, erĂ”s, merĂ©sz. A magyarban a Melchior nevet MenyhĂ©rt nĂ©vvel helyettesĂtettĂ©k a napkeleti bölcsek egyikĂ©nek a legendabeli nevĂ©t. GĂĄspĂĄr : Perzsa eredetĂ» nĂ©v, a hagyomĂĄny szerint Ăgy hĂvtĂĄk a napkeleti bölcsek egyikĂ©t. A BibliĂĄban nem szerepel a nĂ©v, csak a VI. szĂĄzadtĂłl emlĂtik a legendĂĄk, jelentĂ©se kincset megĂ”rzĂ”, kincstĂĄrnok. AnasztĂĄz : Görög eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se a feltĂĄmadott. -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- EsemĂ©nyek • 1323 – KĂĄroly RĂłbert magyar kirĂĄly ĂĄtfogĂł gazdasĂĄgi reformsorozatĂĄnak rĂ©szekĂ©nt elrendeli az Ășj, stabil pĂ©nz, a dĂ©nĂĄr verĂ©sĂ©t. • 1540 – VIII. Henrik angol kirĂĄly felesĂ©gĂŒl veszi 4. hitvesĂ©t, Cleve-i AnnĂĄt • 1568 – TordĂĄn megkezdĂ”dik az az erdĂ©lyi orszĂĄggyĂ»lĂ©s JĂĄnos Zsigmond fejedelemsĂ©ge idejĂ©n, amelyben a vallĂĄsi tĂŒrelmet a vilĂĄgon elsĂ”kĂ©nt meghirdettĂ©k Ă©s törvĂ©nyben szabĂĄlyoztĂĄk (13-ĂĄig tartott). • 1622 – A nikolsburgi bĂ©kĂ©ben Bethlen GĂĄbor erdĂ©lyi fejedelem lemond magyar kirĂĄlyi cĂmĂ©rĂ”l. • 1661 – Barcsai Ăkos veresĂ©get szenved KemĂ©ny JĂĄnos seregeitĂ”l. • 1838 – Samuel Morse nyilvĂĄnosan bemutatja talĂĄlmĂĄnyĂĄt, a tĂĄvĂrĂłt. • 1912 – Ăj-MexikĂł az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 47. tagĂĄllama. • 1929 – I. SĂĄndor jugoszlĂĄv kirĂĄly bevezeti a diktatĂșrĂĄt. • 1974 – A Magyar MadĂĄrtani Ă©s TermĂ©szetvĂ©delmi EgyesĂŒlet (MME) lĂ©trejötte. Az ezredfordulĂłra KözĂ©p-Kelet-EurĂłpa legnagyobb termĂ©szetvĂ©delmi tĂĄrsadalmi szervezetĂ©vĂ© vĂĄlt. • 1978 – A Szent Korona ezen a napon tĂ©rt vissza MagyarorszĂĄgra az Amerikai EgyesĂŒlt ĂllamokbĂłl, ahovĂĄ a II. vilĂĄghĂĄborĂș utĂĄn vittĂ©k. • 2001 – George W. Bush gyĂ”z az elnökvĂĄlasztĂĄson, Ă” lesz az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 43. elnöke. SzĂŒletĂ©sek • 1367 – II. RichĂĄrd angol kirĂĄly († 1400) • 1412 – Jeanne d’Arc (Szent Johanna), katolikus szent, francia nemzeti hĂ”s († 1431) • 1766 – Fazekas MihĂĄly magyar költĂ”, botanikus († 1828) • 1807 – Petzval JĂłzsef magyar mĂ©rnök-matematikus, egyetemi tanĂĄr, feltalĂĄlĂł, az MTA kĂŒltagja, a BĂ©csi TudomĂĄnyos AkadĂ©mia tagja († 1891) • 1819 – DegrĂ© Alajos ĂŒgyvĂ©d, a mĂĄrciusi ifjak egyike († 1896) • 1822 – Heinrich Schliemann nĂ©met kereskedĂ”, bankĂĄr, mĂ»kedvelĂ” archeolĂłgus, TrĂłja romjainak felfedezĂ”je († 1890) • 1862 – August Oetker nĂ©met gyĂłgyszerĂ©sz, receptkönyvĂrĂł († 1918) • 1893 – Endresz György magyar pilĂłta, repĂŒlĂ”oktatĂł († 1932) • 1897 – SzĂĄlasi Ferenc magyar nemzetiszocialista politikus, több nyilaskeresztes Ă©s hungarista pĂĄrt Ă©s mozgalom alapĂtĂłja, MagyarorszĂĄg „NemzetvezetĂ”je” 1944–1945 között († 1946) • 1897 – Veres PĂ©ter ĂrĂł, politikus († 1970) • 1913 – Edward Gierek lengyel kommunista politikus, pĂĄrtfĂ”titkĂĄr († 2001) • 1915 – CsĂĄk Ibolya magyar atlĂ©ta, magasugrĂł olimpiai bajnok († 2006) • 1928 – BacsĂł PĂ©ter magyar filmrendezĂ”, BalĂĄzs BĂ©la- Ă©s Kossuth-dĂjas, Ă©rdemes Ă©s kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz („A TanĂș”) • 1928 – Adriano Celentano olasz Ă©nekes, szĂnĂ©sz • 1931 – Ferenczi Imre folklĂłrkutatĂł, a törtĂ©nettudomĂĄnyok (nĂ©prajz) kandidĂĄtusa († 1989) • 1934 – Voith MĂĄrton kohĂłmĂ©rnök, egyetemi tanĂĄr • 1946 – Syd Barrett angol Ă©nekes, gitĂĄros, a Pink Floyd alapĂtĂłja († 2006) • 1947 – AndrĂ©a FerrĂ©ol francia szĂnĂ©sznĂ” (A nagy zabĂĄlĂĄs) • 1953 – Malcolm Young ausztrĂĄl zenĂ©sz, az „AC/DC” egyĂŒttes ritmusgitĂĄrosa • 1955 – Rowan Atkinson angol szĂnĂ©sz, komikus • 1976 – LadĂĄnyi BalĂĄzs, magyar jĂ©gkorongozĂł • 1989 – Max Pirkis, angol szĂnĂ©sz HalĂĄlozĂĄsok • 1537 – Alessandro de` Medici, a firenzei köztĂĄrsasĂĄg vezetĂ”je (* 1510) • 1693 – IV. Mehmed, az OszmĂĄn Birodalom 20. szultĂĄnja (* 1642) • 1852 – Louis Braille francia feltalĂĄlĂł, a Braille-ĂrĂĄs kidolgozĂłja (* 1809) • 1884 – Gregor Mendel botanikus, a tudomĂĄnyos öröklĂ©stan megalapozĂłja (* 1822) • 1918 – Georg Cantor nĂ©met matematikus (* 1845) • 1919 – Theodore Roosevelt, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 26. elnöke, hivatalban 1901–1909-ig (* 1858) • 1934 – Nyilasy SĂĄndor festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1873) • 1949 – Victor Fleming amerikai filmrendezĂ” ("ElfĂșjta a szĂ©l"; "Oz a csodĂĄk csodĂĄja") (* 1883) • 1952 – Alfred Meebold nĂ©met botanikus, ĂrĂł, antropozĂłfus (* 1863) • 1990 – Pavel Alekszejevics Cserenkov, Nobel-dĂjas orosz fizikus (* 1904) • 1993 – GaĂĄl JĂłzsef bugaci fĂ”intĂ©zĂ” (* 1900) • 1993 – Rudolf Nurejev orosz balett-tĂĄncos (* 1938) • 1993 – Dizzy Gillespie amerikai jazz-zenĂ©sz (* 1917) • 2006 – Zavadszky GĂĄbor vĂĄlogatott labdarĂșgĂł (* 1974) • 2008 – Körmendi JĂĄnos szĂnmĂ»vĂ©sz (* 1927) Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok • VĂzkereszt napja. JĂ©zus keresztelĂ”je: KrisztussĂĄ vĂĄlĂĄsa. A KarĂĄcsonytĂłl VĂzkereszt napjĂĄig tartĂł 12 szent nap, illetve az ezoterikus keresztĂ©nysĂ©gben a december 24-tĂ”l tartĂł 13 szent Ă©jszaka zĂĄrĂłnapja, a farsang kezdete. Az egyhĂĄz ekkor ĂŒnnepli a napkeleti bölcsek lĂĄtogatĂĄsĂĄt JĂ©zusnĂĄl, akiket ĂĄltalĂĄban "hĂĄrom kirĂĄly" -kĂ©nt ismerhetĂŒnk. NĂ©met nyelvterĂŒleten a HĂĄromkirĂĄlyok Napja (Dreikönigstag). • A VĂzkereszt ĂŒnnepĂ©nek neve OlaszorszĂĄgban Epifania. A Befana (öreg jĂł boszorkĂĄny) ezen a napon a jĂł gyerekeknek ajĂĄndĂ©kot hoz.
magam, 8:32
napi okossåg: Nem mindegy, hogy az ember jön rå, vagy råjön az emberre... .
magam, 8:31
GyengĂ©den szĂĄllongĂł hĂłpelyhek a kopĂĄr tĂĄjon gyengĂ©den fedik be emlĂ©kĂŒnk hogy ne fĂĄjjon (ISz)
magam, 8:05
jó reggelt és szép napot mindenkinek.
magam, 8:01
2009. január 5., hétfő
0
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt mindenkinek.
magam, 20:54
VilĂĄgĂtĂłtorony sziklĂĄn öreg Ă©pĂŒlet ĂĄll valami fontos dologra vĂĄr sĂĄrga fĂ©nyĂ©vel messzesĂ©get kutatja vĂ©gtelen tengert faggatja segĂt viharba kerĂŒlt hajĂłnak vigaszt nyĂșjt magĂĄnyos matrĂłznak Ăgy tölti elmĂșlĂł napjait hallgatja mĂ©labĂșs hajĂłkĂŒrt hangjait vilĂĄgĂtĂłtorony egyetlen ĂĄlma egyszer hullĂĄmok közĂ© szĂĄllna eggyĂ© vĂĄlna a vĂ©gtelen tengerrel bölcs sziklĂĄhoz fordulna ezernyi kĂ©rdĂ©ssel (Simon R)
magam, 20:51
a mai napi kitalĂĄlandĂł...
magam, 18:57
mûvész-cigi...
magam, 12:53
GyĂkrege Szerette volna a gyĂk, ha kitudĂłdna: Ă” a fĂ©lelmetes bĂ”sz sĂĄrkĂĄny utĂłda. Hogy sor ne kerĂŒljön kĂ©tkedĂ” vitĂĄkra, dĂșlt-fĂșlt, pofikĂĄjĂĄt szörnyĂ»re kitĂĄtva. AztĂĄn bizonysĂĄgul mesĂ©kbĂ”l idĂ©zett, hogy vĂĄltak ebĂ©ddĂ© szĂŒzek Ă©s vitĂ©zek, mikĂ©nt mondott misĂ©t, szagosat a pĂŒspök, hogy egyhĂĄzmegyĂ©je ne lehessen frĂŒstök. Röhögte a szĂĄjast szĂ»z lĂșd, vitĂ©z kĂĄcsa: - Itt az ebĂ©d! Kapj be, te mafla pojĂĄca! - HĂĄtrĂĄlt a regĂ©lĂ” kĂnos zavarĂĄban, erre mĂĄr a lĂ©gy is felkuncogott bĂĄtran. Ăm nyomban megtudta szegĂ©ny sajĂĄt kĂĄrĂĄn: Aki ennek bohĂłc, lehet annak sĂĄrkĂĄny... (RomhĂĄnyi J)
magam, 12:49
tudtad...? SzingapĂșrban az Ășj autĂłk forgalmi engedĂ©lyĂ©Ă©rt keveset kell fizetni, kb. 1500 forint körĂŒli összeget. Azonban ahogy az autĂł egyre öregebb lesz, a forgalmi engedĂ©lyĂ©rt is egyre többet kell fizetni, mĂg 8 Ă©ves korĂĄban vĂ©gleg kitiltjĂĄk az autĂłkat, Ăgy kĂŒzdve a lĂ©gszennyezĂ©s ellen. SzaĂșd-ArĂĄbiĂĄban egyetlen folyĂł sem talĂĄlhatĂł. A körömfestĂ©s szokĂĄsa KĂnĂĄbĂłl ered, ahol ez a tĂĄrsadalmi rangot jelezte. A spermabankok -196 Celsius fokon tĂĄroljĂĄk a "bankbetĂ©teket". 1919 januĂĄr 15-Ă©n Bostonban egy melasz ĂĄradat megölt 21 embert, mĂg 150-et megsebesĂtett. A "tĂĄjfun" szĂł a kantoni "taj fun" kifejezĂ©sbĂ”l szĂĄrmazik, aminek jelentĂ©se: "erĂ”s szĂ©l". PortugĂĄlia fĂ”vĂĄrosa 1807-1821 között Rio de Janeiro (ma BrazĂlia) volt (ebben az idĂ”ben PortugĂĄlia harcban ĂĄllta a napĂłleoni FranciaorszĂĄggal). A moszkvai Vörös tĂ©rnek nem sok köze van a kommunizmushoz. NevĂ©t korĂĄbban kapta, az orosz "Krasznaja" szĂł egyarĂĄnt jelent vöröset Ă©s gyönyörĂ»t is. A rĂ©gi maja naptĂĄrak a vilĂĄg vĂ©gĂ©t egĂ©sz pontosan 2012 december 12-re tettĂ©k. A ketchup kivĂĄlĂłan alkalmas rĂ©ztĂĄrgyak tisztĂtĂĄsĂĄra. A morfiumfĂŒggĂ”sĂ©get szokĂĄs mĂ©g "katonavĂ©sz" nĂ©ven is emlegetni. Az amerikai polgĂĄrhĂĄborĂș 400 000 katonĂĄt tett morfiumfĂŒggĂ”vĂ©. Az ElsĂ” VilĂĄghĂĄborĂș kitörĂ©sekor az USA lĂ©giereje mindössze 50 emberbĂ”l ĂĄllt. Az elsĂ”, mĂĄr az "Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok" feliratot viselĂ” pĂ©nzĂ©rmĂ©t 1727-ben kĂ©szĂtettĂ©k. Ez egy 1 penny-s volt, Ă©s a következĂ” mottĂłt is tartalmazta: "TörĂ”dj a sajĂĄt dolgoddal". A Bich tollgyĂĄr az 1940-es Ă©vekben Bic-re mĂłdosĂtotta nevĂ©t, mivel attĂłl tartott, hogy az amerikaiak "Bitch"-kĂ©nt fogjĂĄk azonosĂtani. Az indonĂ©z Dzsakarta vĂĄrosĂĄnak rĂ©gi neve BatĂĄvia volt. A reptĂ©ri biztonsĂĄgi emberek ĂĄtlagosan napi hat utasnĂĄl talĂĄlnak fegyvert. A Taki nevĂ» nyelv - amelyet Francia Guinea egyes rĂ©szein beszĂ©lnek - mindössze 340 szĂłt tartalmaz. Az USA-ban 103 profi jĂ©gkorong klub talĂĄlhatĂł. A legtöbb (10) a nem Ă©ppen zord Ă©ghajlatĂĄrĂłl ismert Texas ĂĄllamban...
magam, 12:25
PetĂ”fi SĂĄndor(utĂĄn szabadon) LĂĄtomĂĄs Kimegyek a kertbe Ott van apĂĄm LĂĄtom ĂĄs... (kĂ©rĂ©s teljesĂtve)
magam, 8:59
bĂĄtorsĂĄg...?
magam, 8:39
KALENDĂRIUM JanuĂĄr 5. az Ă©v 5. napja a Gergely-naptĂĄr szerint. Az Ă©vbĂ”l mĂ©g 360 (szökÔévekben 361) nap van hĂĄtra. Napkelte: 07:31 Napnyugta: 16:06 Holdkelte: 09:43 Holdnyugta: 18:53 • OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s: ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re hĂ©tfĂ” estig: Többnyire erĂ”sen felhĂ”s vagy borult idĂ”re szĂĄmĂthatunk. FĂ”kĂ©nt Ă©szakon Ă©s keleten valĂłszĂnĂ» többfelĂ© havazĂĄs, az orszĂĄg dĂ©li terĂŒletein legfeljebb hĂłszĂĄllingĂłzĂĄs alakulhat ki. Gyenge vagy mĂ©rsĂ©kelt lesz a lĂ©gmozgĂĄs. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn -1 Ă©s -6, kĂ©sĂ” este -2, -7 fok között vĂĄrhatĂł. • OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s: A reggeli ĂłrĂĄkban dĂ©len, dĂ©lnyugaton ĂĄtmenetileg elĂ”fordulhat zĂșzmarĂĄs köd. Estig az orszĂĄg dĂ©lnyugati harmadĂĄt leszĂĄmĂtva több helyen vĂĄrhatĂł gyenge havazĂĄs • OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s: Melegfronti hatĂĄs Ă©rvĂ©nyesĂŒl. ElĂ”fordulhat fejfĂĄjĂĄs, ĂĄlmatlansĂĄg, vĂ©rnyomĂĄsingadozĂĄs. Ma Simon, Ede, ĂrpĂĄd, EllĂĄk, EmĂlia, GĂĄspĂĄr, Amadil, AmĂĄta, Simeon, EmiliĂĄna napja van. Boldog nĂ©vnapot! Simon : A hĂ©ber eredetĂ» nĂ©v, Simeon nĂ©v görög SzimĂłn alakvĂĄltozatĂĄbĂłl szĂĄrmazik. JelentĂ©se meghallgattatĂĄs. Ede : NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, az EdvĂĄrd, EduĂĄrd nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l önĂĄllĂłsult. JelentĂ©se birtok, vagyonĂ”rzĂ©s, vĂ©delem. ĂrpĂĄd : RĂ©gi magyar nĂ©v, az ĂĄrpa szĂł -d kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka. EllĂĄk : Attila hun uralkodĂł fiĂĄnak a neve. TĂ©ves olvasatban terjedt el, a helyes kiejtĂ©s Ilek. A nĂ©v eredete bizonytalan, talĂĄn a germĂĄn Eicke, Eilke nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik, ez esetben a jelentĂ©se tölgy. ValĂłszĂnĂ»bb azonban, hogy a nĂ©v török eredetĂ», Ă©s azonos tĂ”rĂ”l fakad a Jelek Ă©s az ĂllĂ” nĂ©vvel. EmĂlia : LatineredetĂ» nĂ©v, az Emil fĂ©rfinĂ©v eredetijĂ©nek nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se versengõ, vetĂ©lkedõ. GĂĄspĂĄr : Perzsa eredetĂ» nĂ©v, a hagyomĂĄny szerint Ăgy hĂvtĂĄk a napkeleti bölcsek egyikĂ©t. A BibliĂĄban nem szerepel a nĂ©v, csak a VI. szĂĄzadtĂłl emlĂtik a legendĂĄk, jelentĂ©se kincset megĂ”rzĂ”, kincstĂĄrnok. Amadil : Spanyol eredetĂ» nĂ©v, az Amada (magyarul AmĂĄta) szĂĄrmazĂ©ka. MĂĄs magyarĂĄzat szerint, az AmĂĄbel Ă©s Amadea keveredĂ©sĂ©vel jött lĂ©tre. JelentĂ©se kedves, szeretett. AmĂĄta : Latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se kedves, szeretett. Simeon : HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v jelentĂ©se meghallgattatĂĄs. EmiliĂĄna : Latin eredetĂ» nĂ©v, az EmiliĂĄn fĂ©rfinĂ©v latin eredetijĂ©nek a nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se az Aemelius nemzetsĂ©gbĂ”l valĂł. EsemĂ©nyek • 1849 – Görgey honvĂ©dserege VĂĄc irĂĄnyĂĄban kivonul Pest-BudĂĄrĂłl. Windisch-GrĂ€tz csĂĄszĂĄri csapatai elfoglaljĂĄk a kiĂŒrĂtett fĂ”vĂĄrost. • 1868 – Megjelenik a Borsszem JankĂł cĂmĂ» Ă©lclap. • 1896 – Wilhelm Conrad Röntgen felfedezĂ©sĂ©rĂ”l szĂłlĂł hĂr megjelenik a bĂ©csi Neue Freie Presse ĂșjsĂĄgban. • 1911 – A Monaco-i HercegsĂ©gben elfogadjĂĄk az alkotmĂĄnyt, a törpe orszĂĄg ĂĄllamformĂĄja: alkotmĂĄnyos monarchia. • 1972 – Richard Nixon jĂłvĂĄhagyja a Space Shuttle vĂ©gsĂ” terveit Ă©s elrendeli megĂ©pĂtĂ©sĂ©t • 1981 – Az irĂĄni hadsereg ellentĂĄmadĂĄst indĂt Susangerd körzetĂ©ben, azonban a megszĂĄllĂł iraki erĂ”kkel szemben csĂșfos kudarcot vall. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ SzĂŒletĂ©sek • 1592 – Sah DzsehĂĄn, az indiai mogul dinasztia ötödik uralkodĂłja, a vilĂĄgcsodĂĄnak tekintett agrai TĂĄdzs Mahal Ă©pĂttetĂ”je († 1666) • 1761 – DiĂłszegi SĂĄmuel magyar reformĂĄtus lelkĂ©sz, botanikus († 1813) • 1811 – CsĂĄky Rudolf a fĂ”rendihĂĄz tagja Ă©s Szepes vĂĄrmegye örökös fĂ”ispĂĄnja († 1887) • 1827 – Haan Antal magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1888) • 1838 – Marie Ennemond Camille Jordan francia matematikus († 1922) • 1846 – Rudolf Eucken Nobel-dĂjas nĂ©met filozĂłfus († 1926) • 1863 – Konsztantyin Sztanyiszlavszkij orosz szĂnĂ©sz, rendezĂ”, szĂnĂ©szpedagĂłgus († 1938) • 1871 – Gino Fano olasz matematikus, a Fano-fĂ©le projektĂv sĂk nĂ©vadĂłja († 1952) • 1874 – Joseph Erlanger amerikai fiziolĂłgus († 1965) • 1883 – SztĂłjay Döme (er. Demeter Stojakovich) katonatiszt, magyar miniszterelnök († 1946) • 1913 – MolnĂĄr IstvĂĄn magyar vĂzilabdĂĄzĂł, olimpiai bajnok († 1983) • 1914 – Straub F. BrunĂł magyar biokĂ©mikus, akadĂ©mikus, 1988–1989 között a Magyar NĂ©pköztĂĄrsasĂĄg Elnöki TanĂĄcsĂĄnak utolsĂł elnöke († 1996) • 1921 – Friedrich DĂŒrrenmatt svĂĄjci ĂrĂł († 1990) • 1928 – Tusa ErzsĂ©bet magyar zongoramĂ»vĂ©sz, zenetanĂĄr • 1931 – Alfred Brendel osztrĂĄk zongoramĂ»vĂ©sz • 1931 – Robert Duvall amerikai filmszĂnĂ©sz, rendezĂ” • 1932 – Umberto Eco olasz ĂrĂł irodalomtörtĂ©nĂ©sz, esztĂ©ta, A rĂłzsa neve szerzĂ”je • 1932 – Raisza Gorbacsova, a volt szovjet elnök, Gorbacsov felesĂ©ge, (leukĂ©miĂĄban † 1999) • 1934 – LĂĄng JĂłzsef szĂnĂ©sz • 1942 – Kiss Ferenc magyar birkĂłzĂł • 1944 – SchĂŒtz Ila JĂĄszai Mari-dĂjas magyar szĂnĂ©sznĂ” († 2002) • 1946 – Diane Keaton Oscar dĂjas amerikai szĂnĂ©sznĂ” • 1954 – Krasznahorkai LĂĄszlĂł magyar ĂrĂł • 1956 – Mel Gibson ausztrĂĄl szĂnĂ©sz, filmrendezĂ” • 1959 – Clancy Brown amerikai szĂnĂ©sz • 1966 – Csengeri Ottilia magyar szĂnĂ©sznĂ” • 1968 – Giorgi Baramidze grĂșz politikus, miniszterelnök-helyettes • 1969 – Marilyn Manson (er. neve Brian Hugh Warner) amerikai Ă©nekes, vokĂĄlos, zenĂ©sz, producer • 1986 – Roman NovotnĂœ, cseh atlĂ©ta • 1989 – NĂ©meth KrisztiĂĄn magyar labdarĂșgĂł, jelenleg a Liverpool FC jĂĄtĂ©kosa HalĂĄlozĂĄsok • 1173 – IV. BoleszlĂĄv lengyel fejedelem (* 1120 vagy 1121) • 1589 – Medici Katalin francia kirĂĄlynĂ©, II. Henrik kirĂĄly felesĂ©ge, özvegye (* 1519) • 1858 – Joseph Wenzel Radetzky grĂłf, osztrĂĄk csĂĄszĂĄri tĂĄbornagy (* 1766) • 1890 – Ligeti Antal, magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1823) • 1910 – Petelei IstvĂĄn, magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł (* 1852) • 1910 – LĂ©on Walras francia közgazdĂĄsz (* 1834) • 1913 – Louis-Paul Cailletet, francia fizikus, az alacsony hĂ”mĂ©rsĂ©kletek kutatĂłja (* 1832) • 1922 – Ernest Shackleton, Ăr szĂŒletĂ©sĂ» brit felfedezĂ”, sarkkutatĂł (* 1874) • 1933 – Calvin Coolidge, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 30. elnöke, hivatalban 1923–1929-ig (* 1872) • 1945 – SzabĂł DezsĂ”, magyar ĂrĂł, kritikus, publicista (* 1879) • 1970 – Max Born nĂ©met fizikus, 1954-ben nyerte el a fizikai Nobel-dĂjat a nĂ©met Walther Bothe tĂĄrsasĂĄgĂĄban, a szubatomi rĂ©szecskĂ©k viselkedĂ©sĂ©nek statisztikai leĂrĂĄsĂĄĂ©rt (* 1882) • 1974 – IllĂ©s BĂ©la, ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł (* 1895) • 1976 – TakĂĄcs KĂĄroly, kĂ©tszeres olimpiai bajnok sportlövĂ” (* 1910) • 1998 – BĂĄnki Zsuzsa szĂnmĂ»vĂ©sznĂ” (* 1921) • 2008 – Edward Klosinski, lengyel operatĂ”r (* 1943)
magam, 8:32
napi okossĂĄg: Ha a szĂŒleidnek nincs gyereke, nagy valĂłszĂnĂ»sĂ©ggel neked sem lesz. .
magam, 8:31
FenyÔfalevél szélén jégvirågokból szÔtt csipkefåtyol. Rå Hold dérkeze adta. Nap csókja vetteti le.
magam, 8:12
jĂł reggelt,sötĂ©t van Ă©s hideg, hĂ©tfĂ” Ă©s hosszĂș hĂ©t, de kibĂrhatĂł hetet kĂvĂĄnok mindenkinek.
magam, 8:08