| 2009. január 2., péntek |
|
 |
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat , pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 20:39
|
|
|
"Ma sem volt könnyû élni
Nem lesz könnyû sosem.
De Ă©rdemes volt! - s mindig
Ărdemes lesz, - hiszem!"
(VĂĄci M)
|
magam, 20:29
|
|
|
egér-divat...
|
magam, 13:04
|
|
|
TĂŒcsökdal
- Ăn mĂ»vĂ©sz?! - fitymĂĄlta a tĂŒcsköt a hangya.
- Hisz mint az ökörnyål, leng, lebeg a hangja.
Dalåban nyoma sincs vérmes szenvedélynek,
sĂ”t ha Ăn szĂłl, mĂ©g az esti csend is mĂ©lyebb.
Mily csekély eszköztår, mily szûk formakészlet!
Csoda, hogy Ăn mĂ©gis figyelemre kĂ©sztet.
SzĂłlt a tĂŒcsök halkan:
gondgyomlĂĄlĂł dalban
épp ez a mûvészet.
(RomhĂĄnyi J)
|
magam, 12:36
|
|
|
tudtad...?
Igaz-e, hogy a macskĂĄk mindig talpra esnek?
Nem, ez sajnos egy közkeletĂ» tĂ©vhit, Ăgy nem igaz. Ăm, mint minden közhelynek, ennek is van nĂ©mi valĂłsĂĄgtartalma.
Komoly tudomĂĄnyos kutatĂĄs egyelĂ”re kevĂ©s kĂ©szĂŒlt a tĂ©mĂĄban, (Ășgy tĂ»nik a kutatĂłk nem igazĂĄn szeretik macskĂĄjukat kĂŒlönbözĂ” magassĂĄgokbĂłl dobĂĄlni), egy hĂșsz Ă©vvel ezelĂ”tti tanulmĂĄnyt viszont megemlĂtenĂ©nk, mert nagyon Ă©rdekes megĂĄllapĂtĂĄsokra jutott a tĂ©mĂĄban.
A tanulmĂĄnyt kĂ©t amerikai ĂĄllatorvos kĂ©szĂtette, Ă©s a Journal of the American Veterinary Association cĂmĂ» ĂĄllatorvosi szaklapban tettĂ©k közzĂ©.
A kĂ©t ĂĄllatorvos az vizsgĂĄlta, hogy az 1984 jĂșniusa Ă©s novembere közötti idĂ”szakban a New Yorki, manhattani ĂĄllatkĂłrhĂĄzba esĂ©si balesetek miatt behozott macskĂĄk milyen sĂ©rĂŒlĂ©seket szenvedtek, Ă©s hogy van-e valamilyen kapcsolat a sĂ©rĂŒlĂ©s komolysĂĄga Ă©s aközött, hogy milyen magasrĂłl ugrott le a macska. 132 zuhanĂł macskĂĄval volt dolguk ez idĂ” alatt, Ă©s a macskĂĄk 90 szĂĄzalĂ©ka tĂșlĂ©lte az esĂ©st, bĂĄr nĂ©hĂĄny közĂŒlĂŒk nagyon komoly törĂ©seket, repedĂ©seket szenvedett.
ĂrdekessĂ©g, hogy kutatĂĄsi eredmĂ©nyeik szerint minĂ©l magasabbrĂłl ugrottak le a macskĂĄk, annĂĄl kevesebb volt a baleset, sĂ©rĂŒlĂ©s: egĂ©sz pontosan a hetedik emeletnĂ©l magasabbrĂłl kiugrĂł macskĂĄk nagyobb valĂłszĂnĂ»sĂ©ggel ĂșsztĂĄk meg a balesetet, mint az ennĂ©l alacsonyabbrĂłl ugrĂłk.
Miért esik talpra a macska?
Az, hogy a macskĂĄk ilyen kitĂ»nĂ” ugrĂłk, alapvetĂ”en hĂĄrom okkal magyarĂĄzhatĂł: kivĂĄlĂł tĂ©rĂ©rzĂ©kelĂ©si kĂ©pessĂ©ggel rendelkeznek; csontvĂĄzuk, felĂ©pĂtĂ©sĂŒk egyedĂŒlĂĄllĂł; harmadrĂ©szt koordinĂĄciĂłs (helyzet-helyreĂĄllĂtĂł) reflexĂŒk kitĂ»nĂ”.
Ez utĂłbbi segĂti Ă”ket abban, hogy zuhanĂĄs közben Ășgy igazĂtsĂĄk testĂŒket, hogy talpukra essenek. Ez a kĂ©pessĂ©gĂŒk segĂti abban is Ă”ket, hogy ne fĂŒggĂ”elegesen, hanem egy parabola szerĂ» vonalban zuhanjanak.
Emellett a macskĂĄk gerince rendkĂvĂŒl hajlĂ©kony, Ă©s nincs kulcscsontjuk sem, amely rĂ©vĂ©n felsĂ” testĂŒket is bĂĄmulatosan rugalmasan tudjĂĄk mozgatni, irĂĄnyĂtani. Ha pedig talpukat Ă©s fejĂŒket mĂĄr beigazĂtottĂĄk a sikeres landolĂĄshoz, a test többi rĂ©sze mĂĄr automatikusan igazodik.
A macskĂĄk zuhanĂĄsi vĂ©gsebessĂ©ge kisebb egyĂ©bkĂ©nt mint az emberĂ©: az ötödik emeletrĂ”l valĂł kizuhanĂĄskor egy nĂ©gy kilĂłs macskĂĄnak a vĂ©gsebessĂ©ge 60 km/Ăłra körĂŒl van.
Mindezek ellenĂ©re ne dobĂĄljuk macskĂĄnkat kĂŒlönfĂ©le magassĂĄgokbĂłl, kĂŒlönösen ne a kölyköket: a tĂ©rĂ©rzĂ©kelĂ©st csak tanulĂł kiscicĂĄk rendszerint nem Ă©lik tĂșl a több emeletnyi zuhanĂĄst.
|
magam, 12:24
|
|
|
akkor a mai rejtvényes...
|
magam, 9:18
|
|
|
a rejtvényes kép megfejtése: Megkapom...
KettĂ” jĂł megfejtĂ” volt:) kalapemelĂ©s elĂ”ttĂŒk.
.
|
magam, 9:11
|
|
|
megjegyzĂ©s nĂ©lkĂŒl...
Kårbejelentések...
A kisebb-nagyobb balesetek Ă©s koccanĂĄsok kĂ©pesek - ha nem is megszĂ©pĂŒlni, de mindenkĂ©ppen jelentĂ”sen ĂĄtalakulni a biztosĂtĂłk kĂĄrbejelentĂ” lapjain.
Az alåbbiakban ilyen, amerikai forråsból szårmazó "érdekes" történetekben tallózunk.
·HazafelĂ© mentem, de egy rossz hĂĄznĂĄl kanyarodtam be Ă©s nekiĂŒtköztem egy fĂĄnak, ami nincs is a mi kertĂŒnkben.
· Ăgy emlĂ©keztem, hogy az ablak le volt hĂșzva, ĂĄm amikor behajoltam a kocsiba, akkor rĂĄjöttem, hogy nem volt.
· A mĂĄsik gĂ©pjĂĄrmĂ» összeĂŒtközött az enyĂ©mmel, anĂ©lkĂŒl, hogy a szĂĄndĂ©kĂĄt jelezte volna.
· Egy gyalogos nekiment a kocsimnak, majd alĂĄfekĂŒdt.
· Az a fickĂł összevissza rohangĂĄlt az Ășton, Ăgy Ă©n is ide-oda cikĂĄztam, mielĂ”tt elĂŒtöttem.
· LehĂșzĂłdtam az Ășt szĂ©lĂ©re, rĂĄnĂ©ztem az anyĂłsomra, majd beleborultam az ĂĄrokba.
· EgĂ©sz nap növĂ©nyeket vĂĄsĂĄroltam. HazafelĂ© tartottam, s Ă©ppen a keresztezĂ”dĂ©shez Ă©rtem, amikor a rododendron felĂĄgaskodott, Ăgy nem lĂĄthattam a mĂĄsik autĂłt.
· Az a mĂĄsik kocsi hirtelen lefĂ©kezett elĂ”ttem. Hogy elkerĂŒljem a koccanĂĄst, oldalra rĂĄntottam a kormĂĄnyt, Ă©s elĂŒtöttem a gyalogost.
· Ăs akkor egy lĂĄthatatlan kocsi hajtott elĂ” a semmibĂ”l, összetörte a kocsimat, majd eltĂ»nt.
· Mondtam a rendĂ”röknek, hogy nem sĂ©rĂŒltem meg, de amikor levettem a kalapomat, kiderĂŒlt, hogy koponyatörĂ©sem van.
· A telefonpĂłzna egyre közelebb jött, Ă©n megprĂłbĂĄltam kitĂ©rni, de addigra eltrafĂĄlta a lĂĄmpĂĄmat.
· Annak a gyalogosnak fogalma sem volt, hogy merre fusson, amikor elĂŒtöttem.
|
magam, 9:02
|
|
|
pedikûr...
|
magam, 8:46
|
|
|
KALENDĂRIUM
JanuĂĄr 2.
az év 2. napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 363 (szökÔévekben 364) nap van håtra.
Napkelte: 07:33 Napnyugta: 12:47
Holdkelte: 12:47 Holdnyugta: 07:02
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re pĂ©ntek estig: Ătmeneti felszakadozĂĄs utĂĄn ismĂ©t többnyire erĂ”sen felhĂ”s lesz az Ă©g. HĂłszĂĄllingĂłzĂĄs, gyenge havazĂĄs fĂ”kĂ©nt Ă©szakon, illetve nyugaton lehet. Többnyire gyenge lesz a lĂ©gmozgĂĄs, csak a DunĂĄntĂșlon Ă©lĂ©nkĂŒl meg idĂ”nkĂ©nt az Ă©szaknyugati szĂ©l, a FertĂ”-tĂł környĂ©kĂ©n erĂ”s szĂ©llökĂ©s is lehet. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet többnyire 0, -5 fok között vĂĄrhatĂł. KĂ©sĂ” este -2, -7 fok valĂłszĂnĂ».
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A dĂ©lelĂ”tti ĂłrĂĄkig nĂ©hol elĂ”fordulhat zĂșzmarĂĄs köd. Az orszĂĄg Ă©szaki rĂ©szĂ©n a dĂ©lutĂĄni ĂłrĂĄktĂłl gyenge havazĂĄs lehet, az orszĂĄg mĂĄs rĂ©szein hĂłszĂĄllingĂłzĂĄs elĂ”fordulhat.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
A gyenge hidegfronti hatĂĄs miatt idegesebbek, ingerlĂ©kenyebbek lehetĂŒnk, csökkenhet a reakciĂłidĂ”.
Ma Ăbel, Bertold, Ăkos, Fanni, StefĂĄnia napja van.
Ăbel :
Bibliai nĂ©v. ĂdĂĄm Ă©s Ăva mĂĄsodik fiĂĄnak neve. ValĂłszĂnĂ»leg hĂ©ber eredetĂ», Ă©s a jelentĂ©se mulandĂłsĂĄg. MĂĄs feltevĂ©s szerint, asszĂr vagy sumĂ©r szĂłbĂłl szĂĄrmazik, Ă©s a jelentĂ©se fiĂș.
Bertold :
GermĂĄn eredetĂ», elemeinek jelentĂ©se fĂ©nyes, hĂres, uralkodĂł, tevĂ©keny, egyes magyarĂĄzatok szerint pompĂĄval uralkodĂł.
Ăkos :
Török eredetû régi magyar név. Jelentése: fehér sólyom.
Fanni :
A Franciska Ă©s a StefĂĄnia becĂ©zĂ”jĂ©bĂ”l önĂĄllĂłsult nĂ©v. MĂĄs magyarĂĄzat szerint görög, szlĂĄv, nĂ©met eredetĂ», jelentĂ©se virĂĄgkoszorĂș.
StefĂĄnia :
Latin eredetĂ» nĂ©v, az IstvĂĄn fĂ©rfinĂ©vnek a latin Stephanus alakjĂĄbĂłl kĂ©pzett nĂ”i nĂ©v. JelentĂ©se virĂĄgkoszorĂș.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 366 – Az alemannok nagy lĂ©tszĂĄmĂș sereggel ĂĄtkelnek a befagyott RhĂŽne folyĂłn Ă©s elözönlik a RĂłmai Birodalmat.
• 533 – II. JĂĄnos pĂĄpa trĂłnra lĂ©p, Ă” az elsĂ”, aki Ășj nevet vesz fel megvĂĄlasztĂĄsakor.
• 1492 – Reconquista: Granada, az utolsĂł spanyolorszĂĄgi mĂłr erĂ”dĂtmĂ©ny megadja magĂĄt.
• 1757 – Anglia elfoglalja CalcuttĂĄt (India).
• 1788 – II. György angol kirĂĄlyrĂłl elnevezett Georgia 4. ĂĄllamkĂ©nt ratifikĂĄlja az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok alkotmĂĄnyĂĄt.
• 1790 – BĂ©csben bemutatjĂĄk Mozart „Così fan tutte” cĂmĂ» operĂĄjĂĄt.
• 1815 – Lord Byron felesĂ©gĂŒl veszi Anna Isabella Milbanke-t.
• 1841 – Kossuth Lajos szerkesztĂ©sĂ©ben megjelenik a Pesti HĂrlap elsĂ” szĂĄma.
• 1843 – Wagner: „A bolygĂł hollandi” c. operĂĄjĂĄnak bemutatĂłja DrezdĂĄban.
• 1870 – MegkezdĂ”dik a brooklyni hĂd Ă©pĂtĂ©se.
• 1871 – I. Amadeus spanyol kirĂĄly lesz.
• 1872 – Brigham Young-ot letartĂłztatjĂĄk poligĂĄmia vĂĄdjĂĄval (25 felesĂ©g).
• 1905 – JapĂĄn–orosz hĂĄborĂș: az orosz flotta megadja magĂĄt Port Arthurban (ma LĂŒsun, KĂna).
• 1929 – Kanada Ă©s az EgyesĂŒlt Ăllamok megegyeznek a Niagara-vĂzesĂ©s megĂ”rzĂ©si tervĂ©n.
• 1942 – II. vilĂĄghĂĄborĂș: A japĂĄn haderĂ” elfoglalja ManilĂĄt (FĂŒlöp-szigetek).
• 1955 – Jose Antonio Remoin panamai elnököt meggyilkoljĂĄk.
• 1968 – Christiaan Barnard professzor elvĂ©gzi a mĂĄsodik sikeres szĂvĂĄtĂŒltetĂ©st.
• 1972 – A Mariner–9 amerikai Ă»rszonda megkezdi a Mars feltĂ©rkĂ©pezĂ©sĂ©t.
SzĂŒletĂ©sek
• 1642 – IV. Mehmed, az OszmĂĄn Birodalom 20. szultĂĄnja († 1693)
• 1727 – James Wolfe, angol tĂĄbornok, a kanadai francia Ă©s indiĂĄn hĂĄborĂșk sikeres parancsnoka († 1759)
• 1739 – III. OszmĂĄn, az OszmĂĄn Birodalom 26. szultĂĄnja († 1757)
• 1746 – Johann Heinrich Pestalozzi, svĂĄjci pedagĂłgus († 1828)
• 1777 – Christian Daniel Rauch, nĂ©met szobrĂĄsz († 1857)
• 1816 – Benjamin Hobson, orvos, misszionĂĄrius KĂnĂĄban
• 1822 – Rudolf Clausius, fizikus (termodinamika) († 1888)
• 1836 – Mendele Moykher Sforim (er. Sholem Yakov Abramovich), belarusz szĂŒletĂ©sĂ» zsidĂł ĂrĂł († 1917)
• 1837 – Milij Alekszejevics Balakirev, orosz zeneszerzĂ”, az „Orosz Ătök” tĂĄrsasĂĄgĂĄnak alapĂtĂłja († 1910)
• 1849 – August Strindberg, svĂ©d ĂrĂł († 1912)
• 1858 – Kainz JĂłzsef (Josef Kainz) nĂ©met-osztrĂĄk szĂnĂ©sz († 1910)
• 1870 – Ernst Barlach, nĂ©met szobrĂĄsz, grafikus, költĂ” († 1938)
• 1873 – Lisieux-i Szent TerĂ©z kĂĄrmelita szerzetes, egyhĂĄztanĂtĂł
• 1879 – Bauer Rudolf, olimpiai bajnok atlĂ©ta (1900, diszkoszvetĂ©s) († 1932)
• 1880 – Vaszilij Alekszejevics Gyegtyarjov, szovjet fegyvertervezĂ” († 1949)
• 1886 – Florence Lawrence,amerikai szĂnĂ©sznĂ”, Hollywood elsĂ” „filmcsillaga” († 1938)
• 1892 – MeszlĂ©nyi ZoltĂĄn magyar pĂŒspök († 1953)
• 1896 – Dziga Vertov (er. neve Gyenyisz Arkagyijevics Kaufman), lengyel szĂŒletĂ©sĂ» szovjet filmrendezĂ”, dokumentumfilmes († 1954)
• 1905 – Michael Tippett, angol zeneszerzĂ” († 1998)
• 1905 – Luigi Zampa, olasz filmrendezĂ”, forgatĂłkönyvĂrĂł, az olasz neorealizmus atyja († 1999)
• 1912 – Renato Guttuso, olasz festĂ” († 1987)
• 1917 – Vera Zorina, orosz tĂĄncosnĂ”, szĂnĂ©sznĂ” († 2003)
• 1920 – Isaac Asimov, orosz szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai ĂrĂł († 1992)
• 1922 – Vertel JĂłzsef grafikusmĂ»vĂ©sz, bĂ©lyegtervezĂ” († 1993)
• 1938 – David Bailey angol fotogrĂĄfus
• 1938 – Robert Smithson Land Art mĂ»vĂ©sz († 1973)
• 1939 – Konstanze Vernon, nĂ©met tĂĄncos, koreogrĂĄfus
• 1943 – Edward Klosinski, lengyel operatĂ”r († 2008)
• 1944 – Eötvös PĂ©ter, zeneszerzĂ”, karmester
• 1945 – Haraszti MiklĂłs magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, politikus
• 1947 – Alekszandr Tyihonov, szovjet biatlonista
• 1949 – Christopher Durang, amerikai drĂĄmaĂrĂł
• 1949 – Chick Churchill, angol zenĂ©sz (Ten Years After)
• 1954 – Dawn Silva, amerikai Ă©nekes
• 1963 – David Cone, amerikai baseball-csillag
• 1965 – Diane Lane, amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1966 – Tia Carrere (er. Althea Janairo), amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1967 – James Marshall, amerikai szĂnĂ©sz
• 1968 – Cuba Gooding Jr., amerikai szĂnĂ©sz
• 1969 – Christy Turlington, amerikai divatmodell
• 1972 – Taye Diggs, amerikai szĂnĂ©sz
• 1977 – Farkas Norbert magyar labdarĂșgĂł
• 1979 – Robert Newbery, ausztrĂĄl mĂ»ugrĂł
• 1990 – Alan Hale Jr., amerikai szĂnĂ©sz
• 1982 – Dorian Scott, jamaicai sĂșlylökĂ”
• 1987 – Nadja Higl, szerb ĂșszĂłnĂ”
• 1988 – Vadim Goluvcsov, orosz jĂ©gkorongozĂł[1]
• 1989 – Jovon Toppin, trinidadi atlĂ©ta
HalĂĄlozĂĄsok
• 1666 – DzsahĂĄngir indiai nagymogul, a TĂĄdzs Mahal Ă©pĂttetĂ”je
• 1893 – John Obadiah Westwood brit entomolĂłgus (rovarszakĂ©rtĂ”), archeolĂłgus (* 1805)
• 1909 – Szamossy LĂĄszlĂł magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1866)
• 1913 – LĂ©on Teisserenc de Bort francia meteorolĂłgus, a sztratoszfĂ©ra felfedezĂ”je (* 1855)
• 1915 – Goldmark KĂĄroly magyar zeneszerzĂ” (* 1830)
• 1917 – Edward Burnett Tylor angol antropolĂłgus (* 1832)
• 1921 – Franz Defregger osztrĂĄk festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1835)
• 1924 – Sabine Baring-Gould angol regĂ©nyĂrĂł, nĂ©pzenekutatĂł (* 1834)
• 1939 – Roman Dmowski lengyel politikus, ideolĂłgus, ĂĄllamfĂ©rfi (* 1864)
• 1940 – Ănekes IstvĂĄn olimpiai bajnok ökölvĂvĂł (1932. lĂ©gsĂșly) (* 1911)
• 1945 – GulĂĄcsy IrĂ©n (PĂĄlffy JenĂ”nĂ©) magyar ĂrĂł (* 1894)
• 1946 – PĂĄvel Ăgoston nyelvĂ©sz, nĂ©prajzkutatĂł, költĂ” (* 1886)
• 1960 – Friedrich Adler osztrĂĄk politikus, merĂ©nylĂ” (Karl von StĂŒrgkh osztrĂĄk miniszterelnök gyilkosa), lobbista Ă©s forradalmĂĄr (* 1879)
• 1963 – Dick Powell amerikai szĂnĂ©sz (* 1904)
• 1974 – Tex Ritter (er. Maurice Woodward Ritter) amerikai country zenĂ©sz, Ă©nekes, szĂnĂ©sz (* 1905)
• 1977 – Erroll Louis Garner amerikai jazz-zenĂ©sz, zongoramĂ»vĂ©sz (* 1921)
• 1990 – Alan Hale Jr. amerikai szĂnĂ©sz (* 1918)
• 1992 – Gallai Tibor magyar matematikus (* 1915)
• 1993 – Somogyi JĂłzsef Kossuth- Ă©s MunkĂĄcsy-dĂjas magyar szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz, 1974–1987 között a KĂ©pzĂ”mĂ»vĂ©szeti FĂ”iskola rektora (* 1916)
• 1995 – Siad Barre szomĂĄliai katonatiszt, 1969–1991 között elnök (* 1919. körĂŒl)
• 2000 – Patrick O`Brian angol regĂ©nyĂrĂł (* 1914)
• 2001 – ZĂĄmbĂł Jimmy (er. neve ZĂĄmbĂł Imre) magyar Ă©nekes (* 1958)
• 2007 – Dan Shaver amerikai autĂłversenyzĂ” (* 1950)
• 2007 – Charles Betty, az Earthlink, egy nagy amerikai internetszolgĂĄltatĂł elnök-vezĂ©rigazgatĂłja volt (* 1957)
• 2007 – Don Massengale ameikai profi golfjĂĄtĂ©kos, aki mind a PGA Tour mind a Senior PGA Tour sorozatban tudott nyerni (* 1937)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• SzlovĂ©nia – Az ĂjĂ©v mĂĄsodik napja (munkaszĂŒneti nap)
|
magam, 8:24
|
|
|
napi okossĂĄg:
Ha felismered, hogy a hifin a volume feliratĂș gombot balra is el lehet fordĂtani, tudhatod, hogy öregszel.
.
|
magam, 8:21
|
|
|
Ă©jszaka
sétåltam éjjel a parkban
felnéztem az égre
csalsz
a Nap fényével
kérkedsz
szĂłltam a Holdnak
s megfenyegettem ujjammal
fejem felett elrepĂŒlt
egy vén bagoly
szĂĄrnyĂĄval felhasĂtotta
az esti homĂĄlyt
csalsz
a levegĂ” emel
az Ă©gbe
kiĂĄltottam utĂĄna
és széttårtam kezem
csend lett
csak gondolataim
szĂĄrnyaltak szabadon
akkor Ă©jjel
és szemem elÔl a Hold
elbĂșjt egy felhĂ” mögött
(BS)
|
magam, 8:06
|
|
|
jó reggelt,szép napot mindenkinek.
|
magam, 8:05
|
|
|
|
| 2009. január 1., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt mindenkinek.
|
magam, 20:26
|
|
|
Innen, s tĂșl
Meghallod-e mĂĄr azt a hangot:
Ă©vre az Ă©v hogyan fordul;
ahogy lebeg a nagy vĂzen ĂĄt
fényre az årny mint csikordul?
Tudod-e mĂĄr, milyen a zajban
a csönd sóhajåt hallani?
Tudsz-e mĂĄr magadbĂłl valamit
magadnak is megvallani?
Ărzed-e mĂĄr az alkony szagĂĄt
elomolva a rét fölött?
Egy madĂĄr szĂĄrnya-suhogĂĄsĂĄt
- az imént még itt röpködött?
BĂborkĂĄrpit az Ă©jszakĂĄban
meglåtod-e merrÔl hasad?
Féled-e még, ha zörög a zår,
ha a kilincs megcsikordul,
s lebegve szĂĄll a nagy vĂzen ĂĄt
årnyba a fény, ahogy fordul?
(Vecsey K M)
|
magam, 20:14
|
|
|
boszorkĂĄnyok mĂĄrpedig...
|
magam, 19:34
|
|
|
egy mosolyt megér...
MiĂ©rt a zsidĂłk kaptĂĄk a TĂzparancsolatot?
ElÔször az Isten az arabokhoz ment:
- Arabok, itt van a parancsolatom.
- Mi az?
- Ne lopj.
- Az nem jĂł, mi szegĂ©nyek vagyunk, nekĂŒnk is Ă©lni kell.
Ekkor ment a perzsĂĄkhoz.
- PerzsĂĄk, itt van a parancsolatom.
- Mi az? - kérdezték a perzsåk.
- Ne kĂvĂĄnd meg felebarĂĄtod felesĂ©gĂ©t.
- Az nem jĂł, mi megkĂvĂĄnjuk.
Ekkor ment az Isten MĂłzeshez.
- MĂłzes, itt van a parancsolatom.
- Mennyibe kerĂŒl?
- Ingyen van.
- JĂł, akkor adjĂĄl tĂzet.
-Doktor Ășr, azt hiszem egy Ășj szemĂŒvegre lenne szĂŒksĂ©gem.
-Az biztos, mert ez egy hentesĂŒzlet.
Két vak ló beszélget:
- Indulsz a holnapi versenyen?
- Nem lĂĄtom semmi akadĂĄlyĂĄt!
KĂ©t haver iszogat a kocsmĂĄban. Egyik felest kĂŒldik le a mĂĄsik utĂĄn,
amikor egyikĂŒk hirtelen hanyattesik a szĂ©krĂ”l Ă©s mozdulatlanul elterĂŒl a padlĂłn.
A haverja odaszĂłl a csaposnak:
- LĂĄtja, ez a haverom! Mindig tudja, mikor kell abbahagyni!
- Doktor Ășr, a bĂĄtyĂĄm erĂ”sen köhög, Ă©s lĂĄza van.
- Magas?
- Igen, nĂĄlam egy jĂł fejjel magasabb...
Egy fĂ©rfi bekerĂŒl az elmegyĂłgyintĂ©zetbe. KĂ©rdi az orvos:
- Ăn miĂ©rt kerĂŒlt ide?
- Mert elvesztettem a szemĂŒvegem.
- Ăs miĂ©rt ide hoztĂĄk?
A vadnyugati erÔdben egy Ôrszem szalad a parancsnok felé eszeveszetten
kiabĂĄlva:
- Parancsnok, parancsnok! Jönnek az indiånok!
- Ăs barĂĄtok vagy ellensĂ©gek?
- Szerintem barĂĄtok, mert egyĂŒtt jönnek.
|
magam, 13:13
|
|
|
Kinyitjuk a könyvet. A lapok ĂŒresek. Magunk Ărjuk a szavakat. A könyv cĂme "LehetĂ”sĂ©g" Ă©s az elsĂ” fejezete "ĂjĂ©v".
(L P)
|
magam, 13:10
|
|
|
csak igényesen...
|
magam, 13:02
|
|
|
és amikor a låba sem éri a földet...
|
magam, 12:47
|
|
|
MĂłkusmese
DiĂł-tetten Ă©rt egy kis
mĂłkust a gazda.
Ketrecre ĂtĂ©lte, de nem
bĂĄntalmazta.
Majd meg is kedvelte
szegény rabfiókåt,
s megetette vele az összes
diĂłjĂĄt.
Mikor mind felfalta a
mohĂł mihaszna,
gazdĂĄnk egy nagy zsĂĄkkal
rohant a piacra.
Hogy elfogyott, bÔven
hozott neki menten,
de fogva tartotta, nehogy
megint csenjen.
Ăszig hĂ©t zsĂĄk diĂłt vett
még a foglyånak.
Ez is ĂĄllatmese. De
melyik az ĂĄllat?
(RomhĂĄnyi J)
|
magam, 12:43
|
|
|
tudtad...?
MiĂłta szokĂĄs ĂșjĂ©vi ĂŒdvözletet kĂŒldeni?
Azt hihetnĂ©nk, hogy ez Ășjabb keletĂ» szokĂĄs. Pedig ennek is nagy hagyomĂĄnya van. MĂĄr a 14. Ă©s 15. szĂĄzadban ĂrĂĄsban ĂŒdvözöltĂ©k az ĂșjĂ©v napjĂĄn tĂĄvollevĂ” ismerĂ”söket. Az ĂŒdvözleteknek ez volt a legszokĂĄsosabb formĂĄja: "Isten adjon neked Ă©s mindnyĂĄjunknak boldog, jĂł esztendĂ”t Ă©s földi Ă©letĂŒnk utĂĄn örök vilĂĄgossĂĄgot. Ămen."
A könyvnyomtatĂĄs Ă©s a fametszĂ©s, rĂ©zmetszĂ©s feltalĂĄlĂĄsa utĂĄn az Ășj technikĂĄk is rĂ©szt kĂ©rtek az ĂșjĂ©vi ĂŒdvözletek mĂ»fajĂĄban. Az elsĂ” fametszetĂ» ĂŒdvözlĂ”lapok vallĂĄsos motĂvumĂșak voltak. LeginkĂĄbb a gyermek JĂ©zust vagy az angyalokat ĂĄbrĂĄzoltĂĄk. Ugyanebben az idĂ”ben, tehĂĄt a 16. szĂĄzadban jöttek divatba a falinaptĂĄrak, amelyeket szintĂ©n szĂvesen kĂŒldözgettek egymĂĄsnak az ismerĂ”sök ĂșjĂ©vi ajĂĄndĂ©kul, a cĂmlapon többnyire ezzel a szöveggel: "Boldog, jĂł Ășj esztendĂ”t..."
KĂ©sĂ”bb mĂĄr nem elĂ©gedtek meg ezzel az egyszerĂ» formĂĄval. HosszĂș verses köszöntĂ”ket nyomtattak az ĂŒdvözlĂ”lapra, amelyek plakĂĄt nagysĂĄgĂșvĂĄ lettek. Az ilyen ĂŒdvözlĂ”lapokat a szintĂ©n divatos HĂĄzi ĂĄldĂĄshoz hasonlĂłan a szoba falĂĄra szögeztĂ©k.
Ăgy ment ez a 18. szĂĄzadig, amikor is nagy vĂĄltozĂĄsok törtĂ©ntek az ĂșjĂ©vi ĂŒdvözletben. MindenekelĂ”tt megszĂ»nt az plakĂĄt lenni. Ezt a zsugorodĂĄsi folyamatot nagymĂ©rtĂ©kben tĂĄmogatta az akkoriban divatossĂĄ lett nĂ©vjegy vagy vizitkĂĄrtya. De vallĂĄsos jellegĂ©t is elveszĂtette, mert a gyermek JĂ©zus helyett virĂĄgot szĂłrĂł amorettek, grĂĄciĂĄk Ă©s mĂșzsĂĄk jelentek meg. A 18. szĂĄzad vĂ©ge felĂ© vĂĄltak divatossĂĄ azok az összehajtogathatĂł Ă©s gyakran mozgathatĂł alakokkal dĂszĂtett, de nem tĂșlsĂĄgosan ĂzlĂ©ses ĂșjĂ©vi ĂŒdvözlĂ”lapok is, amelyek mĂ©g GoethĂ©nek is tetszettek. 1809. januĂĄr 16-ĂĄn Ăgy Ăr egyik ismerĂ”sĂ©nek: "A kedves, hajlongĂł, bĂłlogatĂł Ă©s tisztelgĂ” kicsiny teremtmĂ©nyek szerencsĂ©sen megĂ©rkeztek, Ă©s nemcsak nekem szereztek örömet, hanem az egĂ©sz tĂĄrsasĂĄgnak is, amelynek tudomĂĄnyukat bemutattam."
Kazinczy viszont 1814-ben arrĂłl panaszkodik, hogy BĂ©csben oktĂłber Ă©s januĂĄr között alig lehet rĂ©zmetszĂ”t kapni, aki könyvillusztrĂĄciĂłk kĂ©szĂtĂ©sĂ©re hajlandĂł, mert mindegyik - ĂșjĂ©vi ĂŒdvözlĂ”kĂĄrtyĂĄkat metsz.
Az ĂșjĂ©vi ĂŒdvözlĂ”lap mindig tĂŒkre volt a kor ĂzlĂ©sĂ©nek. A napĂłleoni hĂĄborĂșk nehĂ©z Ă©veiben vasbĂłl kĂ©szĂŒlt ĂŒdvözlĂ”lapok is forgalomba kerĂŒltek, a biedermeier Ă©rzelgĂ”ssĂ©g virĂĄgkoszorĂșkban tombolta ki magĂĄt. A mi korunk viszont megelĂ©gszik egy szĂnes sokszorosĂtĂĄssal Ă©s nĂ©gy betĂ»vel: BĂĂK...
|
magam, 12:29
|
|
|
az igazi perzsa macska...
|
magam, 10:10
|
|
|
nagy fröccs...
|
magam, 9:31
|
|
|
KALENDĂRIUM
JanuĂĄr 1.
az év 1. napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 364 (szökÔévekben 365) nap van håtra.
Napkelte: 07:33 Napnyugta: 12:20
Holdkelte: 12:20 Holdnyugta: 00:43
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re csĂŒtörtök estig: TĂșlnyomĂłan borult, pĂĄrĂĄs idĂ” vĂĄrhatĂł, legfeljebb dĂ©lutĂĄntĂłl nyugaton szakadozhat fel a felhĂ”zet. Kezdetben foltokban köd is elĂ”fordulhat. NĂ©hol kialakulhat hĂłszĂĄllingĂłzĂĄs, dĂ©lnyugaton kisebb havazĂĄs is. Többnyire mĂ©rsĂ©kelt marad a lĂ©gmozgĂĄs, csupĂĄn nyugaton lehet többfelĂ© Ă©lĂ©nk, a Kisalföldön idĂ”nkĂ©nt erĂ”s az Ă©szakira fordulĂł szĂ©l. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet kora dĂ©lutĂĄn többnyire -2, -7 fok között, nyugaton kevĂ©ssel -2 fok felett alakul. KĂ©sĂ” este -3, -8 fok valĂłszĂnĂ».
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
HelyenkĂ©nt elĂ”fordul zĂșzmarĂĄs köd ill. Ăłnos szitĂĄlĂĄs. Ătmeneti gyenge hĂłszĂĄllĂngĂłzĂĄs bĂĄrhol kialakulhat. A DunĂĄntĂșl dĂ©li, dĂ©lnyugati harmadĂĄn havazĂĄs, fagyott esĂ” is vĂĄrhatĂł dĂ©lelĂ”tt.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Front nincs fölöttĂŒnk, a magasban viszont hideg levegĂ” ĂĄramlik fölĂ©nk, ezĂ©rt a hidegfrontra kĂŒlönösen Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l fejfĂĄjĂĄs, ĂĄlmatlansĂĄg jelentkezhet.
Ma Fruzsina, Ălmos, Vazul, Eufrozina, TĂłbiĂĄs napja van.
Boldog névnapot!
Fruzsina :
A görög Eufrozina név megmagyarosodott formåja. Jelentése: vidåm.
Ălmos :
Török eredetĂ» rĂ©gi magyar nĂ©v, ĂrpĂĄd fejedelem apjĂĄnak a neve. JelentĂ©se: megvett, megvĂĄsĂĄrolt; mĂĄs feltevĂ©s szerint: szerzĂ”. A magyar ĂĄlom szĂłbĂłl valĂł szĂĄrmaztatĂĄsa vitatott, a nĂ©v kĂ©sĂ”bbi hasznĂĄlatĂĄban azonban szerepet jĂĄtszhatott a közszĂł is.
Vazul :
A Bazil nĂ©v rĂ©gi magyar Wazul formĂĄjĂĄnak szĂĄrmazik. Az Ărott nĂ©vformĂĄnak a helyes kiejtĂ©se VĂĄszol, VĂĄszoly lett volna.
Eufrozina :
Görög eredetû mitológiai név, a hårom Gråcia egyikének a neve., jelentése vidåm, vidåmsåg.
TĂłbiĂĄs :
Héber, latin eredetû név, jelentése Jahve jó.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• i. e. 45 – A JuliĂĄn naptĂĄr bevezetĂ©se.
• 431 – Az efezusi zsinat dogmakĂ©nt mondja ki, hogy SzĂ»z MĂĄria IstenszĂŒlĂ” (Theotokosz = Istenanya).
• 1438 – Habsburg Albert MagyarorszĂĄg kirĂĄlya lesz.
• 1502 – Felfedezik azt a helyet, ahol kĂ©sĂ”bb felĂ©pĂŒl Rio de Janeiro vĂĄrosa.
• 1622 – A Gergely-naptĂĄrban januĂĄr 1-jĂ©t jelölik ki az Ă©v kezdetĂ©nek, eltĂ©rĂ”en pĂ©ldĂĄul az angliai mĂĄrcius 25-Ă©tĂ”l
• 1661 – KemĂ©ny JĂĄnost az orszĂĄggyĂ»lĂ©s ErdĂ©ly fejedelmĂ©vĂ© vĂĄlasztja.
• 1700 – A JuliĂĄn naptĂĄr bevezetĂ©se OroszorszĂĄgban.
• 1776 - GrĂłf BatthyĂĄny JĂłzsefet kinevezik esztergomi Ă©rsekkĂ©.
• 1780 – Pozsonyban megjelenik az elsĂ” magyar nyelvĂ» hetilap, a Magyar HĂrmondĂł.
• 1801 – Megalakul az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg, Nagy-Britannia Ă©s ĂrorszĂĄg egyesĂŒlĂ©sĂ©vel.
• 1801 – Giuseppe Piazzi olasz csillagĂĄsz felfedezi az elsĂ” kisbolygĂłt, a Cerest.
• 1806 – NapĂłleon kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re FranciaorszĂĄgban a forradalmi naptĂĄr helyett visszatĂ©rtek a Gergely-naptĂĄr hasznĂĄlatĂĄra
• 1808 – Az EgyesĂŒlt Ăllamokban betiltjĂĄk a rabszolgakereskedelmet.
• 1854 – Megjelenik a Pester Lloyd.
• 1877 – ViktĂłria, Nagy-Britannia Ă©s ĂrorszĂĄg kirĂĄlynĂ”je, felveszi az India csĂĄszĂĄrnĂ”je cĂmet.
• 1880 – MegkezdĂ”dik a Panama-csatorna Ă©pĂtĂ©se.
• 1893 – JapĂĄn elfogadja a Gergely-naptĂĄrt.
• 1900 – Megjelenik a Huszadik SzĂĄzad c. folyĂłirat elsĂ” szĂĄma.
• 1908 – Ignotus szerkesztĂ©sĂ©ben megjelenik a Nyugat c. irodalmi folyĂłirat elsĂ” szĂĄma.
• 1912 – Megalakul a KĂnai KöztĂĄrsasĂĄg.
• 1919 – A csehszlovĂĄk alakulatok harc nĂ©lkĂŒl bevonulnak Pozsonyba.
• 1923 – A csehszlovĂĄk közigazgatĂĄs egysĂ©gesĂtĂ©se Ă©rdekĂ©ben bevezetik az Ășn. nagymegyĂ©k rendszerĂ©t, amely SzlovĂĄkiĂĄban a korĂĄbbi magyarorszĂĄgi megyerendszer 16 vĂĄrmegyĂ©je helyett 6 „ŸupĂĄt” eredmĂ©nyez.
• 1925 – NorvĂ©gia fĂ”vĂĄrosĂĄnak nevĂ©t Christiania-rĂłl OslĂłra vĂĄltoztatjĂĄk.
• 1927 – A korona helyett hazĂĄnk Ășj fizetĂ”eszköze a pengĂ”.
• 1938 – A legnagyobb csehszlovĂĄk polgĂĄri pĂĄrt, az agrĂĄrpĂĄrt elnöke Rudolf Beran ĂșjĂ©vi cikkĂ©ben a szudĂ©tanĂ©met Ă©s a Hlinka–fĂ©le szlovĂĄk pĂĄrt kormĂĄnybalĂ©pĂ©sĂ©t Ă©s a NĂ©metorszĂĄggal valĂł megegyezĂ©st sĂŒrgeti.
• 1948 – A British Railways lĂ©trehozĂĄsa.
• 1950 – Ăletbe lĂ©p az Ășj közigazgatĂĄsi reform, lĂ©trejön a mai megyerendszer alapja.
• 1950 – Több környĂ©kbeli közsĂ©get egyesĂtenek Budapest fĂ”vĂĄrossal (lĂĄsd: Budapest kerĂŒletei).
• 1950 – Miskolchoz csatolnak nĂ©gy közeli telepĂŒlĂ©st.
• 1958 – Kihirdetik az EurĂłpai GazdasĂĄgi KözössĂ©g (az EurĂłpai UniĂł elödje) megalakulĂĄsĂĄt.
• 1966 – Ăletbe lĂ©p a magyar közutak Ășj szĂĄmozĂĄsi rendszere. Az „E” jelĂ» nemzetközi Ăștvonalak magyar „M” jelzĂ©st is kapnak (pĂ©ldĂĄul az „E5” Ășt Budapest-Hegyeshalom közti szakasza „M1” jelzĂ©st kap). „M” jelzĂ©sĂ» közĂșton csak motoros hajtĂĄsĂș jĂĄrmĂ» közlekedhet.
• 1968 – A korĂĄbban önĂĄllĂł fĂ”vĂĄrosi közlekedĂ©si vĂĄllalatok összevonĂĄsĂĄval megalakĂtjĂĄk a Budapesti KözlekedĂ©si VĂĄllalatot.
• 1970 – MegkezdĂ”dik a Unix-korszak (epoch) 00:00:00 UTC idĂ”pontban.
• 1971 – Az EgyesĂŒlt Ăllamokban betiltjĂĄk a televĂziĂłs cigarettareklĂĄmokat.
• 1973 – A Magyar Posta bevezeti az irĂĄnyĂtĂłszĂĄmok hasznĂĄlatĂĄt.
• 1975 – A HonvĂ©delmi MinisztĂ©rium utasĂtĂĄsĂĄra megalakult az 1. ĂnĂĄllĂł TĂ»zszerĂ©sz Ă©s AknakutatĂł ZĂĄszlĂłalj.
• 1977 – HatĂĄlyba lĂ©p a szocialista orszĂĄgokba Ă©rvĂ©nyes „piros” ĂștlevĂ©l.
• 1979 – Az EgyesĂŒlt Ăllamok Ă©s a Kinai NĂ©pköztĂĄrsasĂĄg felveszi a diplomĂĄciai kapcsolatokat.
• 1980 – RomĂĄniĂĄban lĂ©trehozzĂĄk az agrĂĄr-ipari tanĂĄcsokat.
• 1983 – Az ARPANET hivatalosan ĂĄtĂĄll az Internet Protocol hasznĂĄlatĂĄra, lĂ©trejön az internet.
• 1985 – Megalakul az Aggteleki Nemzeti Park.
• 1986 – az ĂFOR Ă©s Shell benzinkutak megkezdik az Ăłlommentes benzin ĂĄrusĂtĂĄsĂĄt
• 1988 – HazĂĄnkban hatĂĄlyba lĂ©p a szemĂ©lyi jövedelemadĂłrĂłl Ă©s az ĂĄltalĂĄnos forgalmi adĂłrĂłl szĂłlĂł törvĂ©ny. A kĂŒlföldi utazĂĄs ĂĄllampolgĂĄri joggĂĄ vĂĄlik, az ĂștlevĂ©l a vilĂĄg összes orszĂĄgĂĄba, többszöri utazĂĄsra jogosĂt.
• 1989 – MagyarorszĂĄgon bevezetik a munkanĂ©lkĂŒli-segĂ©lyt.
• 1993 – CsehszlovĂĄkia felbomlik, lĂ©trejön CsehorszĂĄg Ă©s SzlovĂĄkia.
• 1994 – Kitör a zapatista felkelĂ©s MexikĂłban.
• 1997 – Magyar ĂĄllampolgĂĄrok korlĂĄtozĂĄs nĂ©lkĂŒl vĂĄsĂĄrolhatnak kĂŒlföldi valutĂĄt, megszĂ»nik a „turistakeret”.
• 1999 – Az eurĂł bemutatĂĄsa.
• 2002 – Az eurĂł-bankjegyek Ă©s -Ă©rmĂ©k hivatalos fizetĂ”eszközzĂ© vĂĄlnak 12 eurĂłpai orszĂĄgban.
• 2004 – Jaap de Hoop Scheffer (Hollandia) a NATO fĂ”titkĂĄra.
• 2007 – RomĂĄnia Ă©s BulgĂĄria Ășj tagja az EurĂłpai UniĂłnak.
• 2007 – SzlovĂ©nia bevezeti az eurĂłt.
• 2008 – Ciprus Ă©s MĂĄlta bevezeti az eurĂłt.
o SzlovĂ©nia adja az EurĂłpai UniĂł elnökĂ©t elsĂ”kĂ©nt az Ășj tagĂĄllamok közĂŒl.
o Megszûnik a Magyar Köztårsasåg HatårÔrsége, mert beleolvad a Magyar RendÔrség kötelékébe.
o Közigazgatåsi reform Oroszorszågban: 85 helyett 84 közigazgatåsi egység, miutån Uszty-Ordinszkiji Burjåt AK Irkutszk része lesz.
SzĂŒletĂ©sek
• 1431 – VI. SĂĄndor pĂĄpa († 1503)
• 1449 – Lorenzo de` Medici („il Magnifico”) firenzei fejedelem († 1492)
• 1467 – I. (Ăreg) Zsigmond lengyel kirĂĄly (1506–1548)
• 1484 – Ulrich Zwingli, svĂĄjci teolĂłgus, reformĂĄtor, protestĂĄns vezetĂ” († 1531)
• 1557 – Bocskai IstvĂĄn erdĂ©lyi fejedelem († 1606)
• 1618 – BartolomĂ© Esteban Murillo spanyol festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1682)
• 1729 – Edmund Burke angol ĂrĂł, esztĂ©ta († 1797), ĂĄllamfĂ©rfi
• 1752 – Betsy Ross varrĂłnĂ”, az amerikai nemzeti lobogĂł tervezĂ”je († 1836)
• 1755 – GrĂłf Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapĂtĂłja († 1819)
• 1811 – Albert Ferenc bölcsĂ©sz, kirĂĄlyi tanĂĄcsos, az egri Ă©rseki csillagvizsgĂĄlĂł igazgatĂłja Ă©s Heves megye tanfelĂŒgyelĂ”je († 1883)
• 1815 – Charles Renouvier francia katolikus filozĂłfus († 1903)
• 1820 – Figyelmessy FĂŒlöp honvĂ©dĂ”rnagy, az amerikai polgĂĄrhĂĄborĂșban az Ă©szakiak ezredese († 1907)
• 1822 – KerĂ©nyi Frigyes magyar költĂ”, ĂŒgyvĂ©d († 1852)
• 1823 – PetĂ”fi SĂĄndor magyar költĂ” († 1849)
• 1839 – Ouida angol ĂrĂł († 1908)
• 1842 – Valentiny JĂĄnos magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1902)
• 1853 – Koessler JĂĄnos magyar zeneszerzĂ”, zenepedagĂłgus († 1926)
• 1857 – Wojciech Kossak lengyel festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1942)
• 1860 – George Washington Carver afro-amerikai botanikus, oktatĂł, feltalĂĄlĂł († 1943)
• 1863 – Pierre de Coubertin (er. Pierre de FrĂ©dy) francia törtĂ©nĂ©sz, sportpedagĂłgus, az Ășjkori olimpiai jĂĄtĂ©kok egyik kezdemĂ©nyezĂ”je († 1937)
• 1872 – Somogyi Szilveszter vĂĄrospolitikus, Szeged szabad kirĂĄlyi vĂĄros polgĂĄrmestere († 1934)
• 1876 – Harriet Brooks kanadai atomfizikusnĂ” († 1933)
• 1878 – MĂĄtĂ© Olga (Zalai BĂ©lĂĄnĂ©) magyar fĂ©nykĂ©pĂ©sz, fotĂłmĂ»vĂ©sz († 1961)
• 1879 – Edward Morgen Forster angol ĂrĂł († 1970)
• 1879 – William Fox amerikai filmproducer, a Twentieth Century-Fox stĂșdiĂł egyik alapĂtĂłja († 1952)
• 1887 – Wilhelm Canaris nĂ©met admirĂĄlis, a nĂĄci katonai kĂ©melhĂĄrĂtĂĄs vezetĂ”je († 1945)
• 1890 – Anton Melik szlovĂ©n geogrĂĄfus († 1966)
• 1894 – Satyendra Nath Bose bengĂĄli indiai matematikus († 1974)
• 1895 – J. Edgar Hoover, az FBI igazgatĂłja († 1972)
• 1899 – Vaszary JĂĄnos magyar szĂnĂ©sz, szĂnigazgatĂł, rendezĂ”, szĂnmĂ»ĂrĂł († 1963)
• 1900 – Xavier Cugat katalĂĄn–kubai zenĂ©sz († 1990)
• 1907 – Leonyid Iljics Brezsnyev, a SzovjetuniĂł Kommunista PĂĄrtjĂĄnak fĂ”titkĂĄra (JuliĂĄn naptĂĄr sz. *1906. december 19-Ă©n) († 1982)
• 1909 – Dana Andrews amerikai szĂnĂ©sz († 1992)
• 1912 – Kim Philby (er. Harold Adrian Russell Philby) brit diplomata, szovjet kĂ©m, a „cambridge-i ötök” egyike († 1988)
• 1917 – Jule Gregory Charney amerikai meteorolĂłgus († 1981)
• 1919 – J. D. Salinger amerikai ĂrĂł
• 1919 – Jerome David Salinger amerikai szerzĂ”
• 1921 – Suka SĂĄndor magyar szĂnĂ©sz († 1993)
• 1922 – Rocky Graziano (er. Thomas Rocco Barbella) amerikai ökölvĂvĂł († 1990)
• 1925 – Matthew „Stymie” Beard afro-amerikai gyermekszĂnĂ©sz († 1981)
• 1927 – Maurice BĂ©jart francia tĂĄncmĂ»vĂ©sz, koreogrĂĄfus
• 1927 – Obersovszky Gyula magyar ĂrĂł († 2001)
• 1928 – CosticĂŁ Toma romĂĄn labdarĂșgĂł († 2008)
• 1928 – Ernest Tidyman amerikai ĂrĂł, Oscar-dĂjas forgatĂłkönyvĂrĂł († 1984)
• 1933 – Erki Edit magyar ĂșjsĂĄgĂrĂł, kultĂșrtörtĂ©nĂ©sz, rĂĄdiĂłs († 2004)
• 1933 – Joe Orton angol ĂrĂł († 1967)
• 1940 – Frank Langella amerikai szĂnĂ©sz
• 1940 – Helmut Jahn nĂ©met szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai Ă©pĂtĂ©sz
• 1940 – SĂĄry LĂĄszlĂł magyar zeneszerzĂ”
• 1945 – Jacky Ickx belga autĂłversenyzĂ”
• 1946 – KertĂ©sz Zsuzsa magyar televĂziĂłs-mĂ»sorvezetĂ”
• 1947 – PolgĂĄr LĂĄszlĂł magyar operaĂ©nekes, basszus
• 1949 – ĂdĂĄm Veronika magyar orvos, biokĂ©mikus
• 1957 – Madolyn Smith Osborne amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1959 – Kertesi Ingrid magyar operaĂ©nekesnĂ” (koloratĂșrszoprĂĄn)
• 1963 – FehĂ©r Csaba magyar kĂ©pzĂ”mĂ»vĂ©sz
• 1968 – Davor ©uker horvĂĄt labdarĂșgĂł
• 1970 – Paul Thomas Anderson amerikai filmrendezĂ”, ĂrĂł, producer
• 1972 – Catherine McCormack angol szĂnĂ©sznĂ” („A velencei kurtizĂĄn”)
• 1976 – Mile Smodlaka, horvĂĄt vĂzilabdĂĄzĂł
• 1981 – Mladen PetriĂŠ, horvĂĄt labdarĂșgĂł
• 1981 – Jonas Armstrong, angol szĂnĂ©sz
• 1982 – Andreas Thorkildsen, norvĂ©g gerelyhajĂtĂł
• 1982 – David Nalbandian, argentĂn teniszezĂ”
• 1983 – Melaine Walker, jamaicai atlĂ©ta
• 1985 – Steven Davis Ă©szak-Ăr labdarĂșgĂł
• 1989 – Meritzer Williams, saint kitts-i atlĂ©ta
HalĂĄlozĂĄsok
• 898 – PĂĄrizsi Odo (Eudes) francia kirĂĄly (uralk. 888–898-ig)
• 1502 – XIII. Gergely pĂĄpa, er. Ugo Buoncampagni, (uralk. 1572–1585-ig)
• 1560 – Joachim du Bellay francia költĂ” (* 1522 körĂŒl)
• 1748 – Johann Bernoulli svĂĄjci matematikus (* 1667)
• 1782 – Johann Christian Bach nĂ©met zeneszerzĂ” (* 1735)
• 1817 – Martin Heinrich Klaproth nĂ©met kĂ©mikus (* 1743)
• 1894 – Heinrich Hertz nĂ©met fizikus (* 1857)
• 1931 – SipĂ”cz JenĂ” jogĂĄsz, Budapest polgĂĄrmestere, majd fĂ”polgĂĄrmestere (* 1878)
• 1933 – Harriet Brooks kanadai atomfizikusnĂ” (* 1876)
• 1943 – RejtĂ” JenĂ” („P. Howard”), magyar ĂrĂł (* 1905)
• 1972 – Maurice Chevalier, francia szĂnĂ©sz, Ă©nekes (* 1888)
• 1980 – TamkĂł SiratĂł KĂĄroly, költĂ”, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł (* 1905)
• 1984 – Alexis Korner angol gitĂĄros, Ă©nekes (* 1928)
• 1988 – Sipos Anna tizenegyszeres vilĂĄgbajnok asztaliteniszezĂ” (* 1908)
• 1992 – Grace Murray Hopper admirĂĄlis, amerikai matematikusnĂ”, a szĂĄmĂtĂłgĂ©ptudomĂĄny egyik ĂșttörĂ”je (* 1906)
• 1994 – Cesar Julio Romero, kubai csalĂĄdbĂłl szĂĄrm. amerikai szĂnĂ©sz (* 1907)
• 1995 – Wigner JenĂ”, magyar szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai fizikus, Nobel-dĂjas (* 1902)
• 1995 – Kovalik KĂĄroly ĂșjsĂĄgĂrĂł, riporter, televĂziĂłs mĂ»sorvezetĂ” (* 1927)
• 1997 – Townes Van Zandt amerikai country-zenĂ©sz, Ă©nekes (* 1944)
• 2001 – Ray Walston (er. Herman Walston), amerikai filmszĂnĂ©sz (* 1914)
• 2007 – Darrent Williams amerikai NFL-jĂĄtĂ©kos (* 1982)
• 2007 – MihĂĄlyfy SĂĄndor filmrendezĂ”, forgatĂłkönyvĂrĂł (* 1937)
• 2007 – Leonard Fraser elĂtĂ©lt queenslandi sorozatgyilkos (* 1951)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• A legtöbb Gergely-naptĂĄrt hasznĂĄlĂł orszĂĄgban ĂșjĂ©v napja; gyakran 00:00 Ăłrai tĂ»zijĂĄtĂ©kkal ĂŒnneplik.
• A bĂ©csi ĂșjĂ©vi koncert.
• A copyright lejĂĄratĂĄnak napja az EgyesĂŒlt Ăllamokban, amikor egy Ășjabb egyĂ©vi szerzĂ”i munka copyrightja (szerzĂ”i jogvĂ©delme) lejĂĄr, Ă©s az illetĂ” mĂ»vek közkinccsĂ© vĂĄlnak.
• AusztrĂĄl NemzetközössĂ©g – a FĂŒggetlensĂ©g Napja.
• Haiti – a fĂŒggetlensĂ©g kikiĂĄltĂĄsĂĄnak napja.
• Tajvan – a KĂnai KöztĂĄrsasĂĄg alapĂtĂĄsa.
• SzudĂĄn – a fĂŒggetlensĂ©g kikiĂĄltĂĄsĂĄnak napja.
• Kuba – a FelszabadulĂĄs Napja.
• SzlovĂĄkia – a SzlovĂĄk KöztĂĄrsasĂĄg megalakulĂĄsa.
• Palesztina – a Palesztin Nemzet Napja.
• A Kwanzaa, az afro-amerikai kultĂșra ĂŒnnepĂ©nek utolsĂł napja.
• A BĂ©ke VilĂĄgnapja.
• Katolicizmus – KarĂĄcsony nyolcadĂĄnak napja, a BoldogsĂĄgos SzĂ»z MĂĄria istenanyasĂĄgĂĄnak ĂŒnnepe (Ășj naptĂĄr).
• Katolicizmus – az Ăr körĂŒlmetĂ©lĂ©sĂ©nek ĂŒnnepe (rĂ©gi naptĂĄr).
|
magam, 8:41
|
|
|
napi okossĂĄg:
Lopott kocsival, jogsi nĂ©lkĂŒl, Ășj Ă©v napjĂĄn, rĂ©szegen zebrĂĄn rendĂ”rt gĂĄzolni, majd tovĂĄbbhajtani rosszat jelent...
|
magam, 8:32
|
|
|
Csendes pohĂĄrköszöntĂ” ĂșjĂ©v reggelĂ©n
Nem kĂvĂĄnok senkinek se
kĂŒlönösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Ărje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vågyjon,
s megint többre. Tiszta szĂvbĂ”l
ezt kĂvĂĄnom.
Szaporodjon ez az orszĂĄg
EmbersĂ©gbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.
Mert mĂg tudod, ki vagy, mĂ©rt vagy,
vissza nem fognak a kĂĄtyĂșk…
A többit majd apródonként
megcsinĂĄljuk.
VĂ©gĂŒl pedig azt kĂvĂĄnom,
legyen bĂ©ke. –
GyönyörködjĂŒnk mĂ©g sokĂĄig
a lehullĂł hĂłpihĂ©kbe’!
(KĂĄnyĂĄdi S)
|
magam, 8:21
|
|
|
Jó reggelt,szép napot .
Boldog Ăj Ă©vet mindenkinek!
|
magam, 8:19
|
|
|
|
| |
