2009. január 1., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt mindenkinek.
magam, 20:26
|
|
|
Innen, s tĂșl
Meghallod-e mĂĄr azt a hangot: Ă©vre az Ă©v hogyan fordul; ahogy lebeg a nagy vĂzen ĂĄt fĂ©nyre az ĂĄrny mint csikordul? Tudod-e mĂĄr, milyen a zajban a csönd sĂłhajĂĄt hallani? Tudsz-e mĂĄr magadbĂłl valamit magadnak is megvallani? Ărzed-e mĂĄr az alkony szagĂĄt elomolva a rĂ©t fölött? Egy madĂĄr szĂĄrnya-suhogĂĄsĂĄt - az imĂ©nt mĂ©g itt röpködött? BĂborkĂĄrpit az Ă©jszakĂĄban meglĂĄtod-e merrĂ”l hasad? FĂ©led-e mĂ©g, ha zörög a zĂĄr, ha a kilincs megcsikordul, s lebegve szĂĄll a nagy vĂzen ĂĄt ĂĄrnyba a fĂ©ny, ahogy fordul? (Vecsey K M)
magam, 20:14
|
|
|
boszorkĂĄnyok mĂĄrpedig...
magam, 19:34
|
|
|
egy mosolyt megér...
MiĂ©rt a zsidĂłk kaptĂĄk a TĂzparancsolatot? ElĂ”ször az Isten az arabokhoz ment: - Arabok, itt van a parancsolatom. - Mi az? - Ne lopj. - Az nem jĂł, mi szegĂ©nyek vagyunk, nekĂŒnk is Ă©lni kell. Ekkor ment a perzsĂĄkhoz. - PerzsĂĄk, itt van a parancsolatom. - Mi az? - kĂ©rdeztĂ©k a perzsĂĄk. - Ne kĂvĂĄnd meg felebarĂĄtod felesĂ©gĂ©t. - Az nem jĂł, mi megkĂvĂĄnjuk. Ekkor ment az Isten MĂłzeshez. - MĂłzes, itt van a parancsolatom. - Mennyibe kerĂŒl? - Ingyen van. - JĂł, akkor adjĂĄl tĂzet.
-Doktor Ășr, azt hiszem egy Ășj szemĂŒvegre lenne szĂŒksĂ©gem. -Az biztos, mert ez egy hentesĂŒzlet.
Két vak ló beszélget: - Indulsz a holnapi versenyen? - Nem låtom semmi akadålyåt!
KĂ©t haver iszogat a kocsmĂĄban. Egyik felest kĂŒldik le a mĂĄsik utĂĄn, amikor egyikĂŒk hirtelen hanyattesik a szĂ©krĂ”l Ă©s mozdulatlanul elterĂŒl a padlĂłn. A haverja odaszĂłl a csaposnak: - LĂĄtja, ez a haverom! Mindig tudja, mikor kell abbahagyni!
- Doktor Ășr, a bĂĄtyĂĄm erĂ”sen köhög, Ă©s lĂĄza van. - Magas? - Igen, nĂĄlam egy jĂł fejjel magasabb...
Egy fĂ©rfi bekerĂŒl az elmegyĂłgyintĂ©zetbe. KĂ©rdi az orvos: - Ăn miĂ©rt kerĂŒlt ide? - Mert elvesztettem a szemĂŒvegem. - Ăs miĂ©rt ide hoztĂĄk?
A vadnyugati erĂ”dben egy Ă”rszem szalad a parancsnok felĂ© eszeveszetten kiabĂĄlva: - Parancsnok, parancsnok! Jönnek az indiĂĄnok! - Ăs barĂĄtok vagy ellensĂ©gek? - Szerintem barĂĄtok, mert egyĂŒtt jönnek.
magam, 13:13
|
|
|
Kinyitjuk a könyvet. A lapok ĂŒresek. Magunk Ărjuk a szavakat. A könyv cĂme "LehetĂ”sĂ©g" Ă©s az elsĂ” fejezete "ĂjĂ©v". (L P)
magam, 13:10
|
|
|
csak igényesen...
magam, 13:02
|
|
|
és amikor a låba sem éri a földet...
magam, 12:47
|
|
|
MĂłkusmese
DiĂł-tetten Ă©rt egy kis mĂłkust a gazda. Ketrecre ĂtĂ©lte, de nem bĂĄntalmazta. Majd meg is kedvelte szegĂ©ny rabfiĂłkĂĄt, s megetette vele az összes diĂłjĂĄt. Mikor mind felfalta a mohĂł mihaszna, gazdĂĄnk egy nagy zsĂĄkkal rohant a piacra. Hogy elfogyott, bĂ”ven hozott neki menten, de fogva tartotta, nehogy megint csenjen. Ăszig hĂ©t zsĂĄk diĂłt vett mĂ©g a foglyĂĄnak. Ez is ĂĄllatmese. De melyik az ĂĄllat? (RomhĂĄnyi J)
magam, 12:43
|
|
|
tudtad...?
MiĂłta szokĂĄs ĂșjĂ©vi ĂŒdvözletet kĂŒldeni? Azt hihetnĂ©nk, hogy ez Ășjabb keletĂ» szokĂĄs. Pedig ennek is nagy hagyomĂĄnya van. MĂĄr a 14. Ă©s 15. szĂĄzadban ĂrĂĄsban ĂŒdvözöltĂ©k az ĂșjĂ©v napjĂĄn tĂĄvollevĂ” ismerĂ”söket. Az ĂŒdvözleteknek ez volt a legszokĂĄsosabb formĂĄja: "Isten adjon neked Ă©s mindnyĂĄjunknak boldog, jĂł esztendĂ”t Ă©s földi Ă©letĂŒnk utĂĄn örök vilĂĄgossĂĄgot. Ămen."
A könyvnyomtatĂĄs Ă©s a fametszĂ©s, rĂ©zmetszĂ©s feltalĂĄlĂĄsa utĂĄn az Ășj technikĂĄk is rĂ©szt kĂ©rtek az ĂșjĂ©vi ĂŒdvözletek mĂ»fajĂĄban. Az elsĂ” fametszetĂ» ĂŒdvözlĂ”lapok vallĂĄsos motĂvumĂșak voltak. LeginkĂĄbb a gyermek JĂ©zust vagy az angyalokat ĂĄbrĂĄzoltĂĄk. Ugyanebben az idĂ”ben, tehĂĄt a 16. szĂĄzadban jöttek divatba a falinaptĂĄrak, amelyeket szintĂ©n szĂvesen kĂŒldözgettek egymĂĄsnak az ismerĂ”sök ĂșjĂ©vi ajĂĄndĂ©kul, a cĂmlapon többnyire ezzel a szöveggel: "Boldog, jĂł Ășj esztendĂ”t..."
KĂ©sĂ”bb mĂĄr nem elĂ©gedtek meg ezzel az egyszerĂ» formĂĄval. HosszĂș verses köszöntĂ”ket nyomtattak az ĂŒdvözlĂ”lapra, amelyek plakĂĄt nagysĂĄgĂșvĂĄ lettek. Az ilyen ĂŒdvözlĂ”lapokat a szintĂ©n divatos HĂĄzi ĂĄldĂĄshoz hasonlĂłan a szoba falĂĄra szögeztĂ©k.
Ăgy ment ez a 18. szĂĄzadig, amikor is nagy vĂĄltozĂĄsok törtĂ©ntek az ĂșjĂ©vi ĂŒdvözletben. MindenekelĂ”tt megszĂ»nt az plakĂĄt lenni. Ezt a zsugorodĂĄsi folyamatot nagymĂ©rtĂ©kben tĂĄmogatta az akkoriban divatossĂĄ lett nĂ©vjegy vagy vizitkĂĄrtya. De vallĂĄsos jellegĂ©t is elveszĂtette, mert a gyermek JĂ©zus helyett virĂĄgot szĂłrĂł amorettek, grĂĄciĂĄk Ă©s mĂșzsĂĄk jelentek meg. A 18. szĂĄzad vĂ©ge felĂ© vĂĄltak divatossĂĄ azok az összehajtogathatĂł Ă©s gyakran mozgathatĂł alakokkal dĂszĂtett, de nem tĂșlsĂĄgosan ĂzlĂ©ses ĂșjĂ©vi ĂŒdvözlĂ”lapok is, amelyek mĂ©g GoethĂ©nek is tetszettek. 1809. januĂĄr 16-ĂĄn Ăgy Ăr egyik ismerĂ”sĂ©nek: "A kedves, hajlongĂł, bĂłlogatĂł Ă©s tisztelgĂ” kicsiny teremtmĂ©nyek szerencsĂ©sen megĂ©rkeztek, Ă©s nemcsak nekem szereztek örömet, hanem az egĂ©sz tĂĄrsasĂĄgnak is, amelynek tudomĂĄnyukat bemutattam."
Kazinczy viszont 1814-ben arrĂłl panaszkodik, hogy BĂ©csben oktĂłber Ă©s januĂĄr között alig lehet rĂ©zmetszĂ”t kapni, aki könyvillusztrĂĄciĂłk kĂ©szĂtĂ©sĂ©re hajlandĂł, mert mindegyik - ĂșjĂ©vi ĂŒdvözlĂ”kĂĄrtyĂĄkat metsz.
Az ĂșjĂ©vi ĂŒdvözlĂ”lap mindig tĂŒkre volt a kor ĂzlĂ©sĂ©nek. A napĂłleoni hĂĄborĂșk nehĂ©z Ă©veiben vasbĂłl kĂ©szĂŒlt ĂŒdvözlĂ”lapok is forgalomba kerĂŒltek, a biedermeier Ă©rzelgĂ”ssĂ©g virĂĄgkoszorĂșkban tombolta ki magĂĄt. A mi korunk viszont megelĂ©gszik egy szĂnes sokszorosĂtĂĄssal Ă©s nĂ©gy betĂ»vel: BĂĂK...
magam, 12:29
|
|
|
az igazi perzsa macska...
magam, 10:10
|
|
|
nagy fröccs...
magam, 9:31
|
|
|
KALENDĂRIUM
JanuĂĄr 1.
az év 1. napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 364 (szökÔévekben 365) nap van håtra.
Napkelte: 07:33 Napnyugta: 12:20
Holdkelte: 12:20 Holdnyugta: 00:43
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re csĂŒtörtök estig: TĂșlnyomĂłan borult, pĂĄrĂĄs idĂ” vĂĄrhatĂł, legfeljebb dĂ©lutĂĄntĂłl nyugaton szakadozhat fel a felhĂ”zet. Kezdetben foltokban köd is elĂ”fordulhat. NĂ©hol kialakulhat hĂłszĂĄllingĂłzĂĄs, dĂ©lnyugaton kisebb havazĂĄs is. Többnyire mĂ©rsĂ©kelt marad a lĂ©gmozgĂĄs, csupĂĄn nyugaton lehet többfelĂ© Ă©lĂ©nk, a Kisalföldön idĂ”nkĂ©nt erĂ”s az Ă©szakira fordulĂł szĂ©l. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet kora dĂ©lutĂĄn többnyire -2, -7 fok között, nyugaton kevĂ©ssel -2 fok felett alakul. KĂ©sĂ” este -3, -8 fok valĂłszĂnĂ».
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
HelyenkĂ©nt elĂ”fordul zĂșzmarĂĄs köd ill. Ăłnos szitĂĄlĂĄs. Ătmeneti gyenge hĂłszĂĄllĂngĂłzĂĄs bĂĄrhol kialakulhat. A DunĂĄntĂșl dĂ©li, dĂ©lnyugati harmadĂĄn havazĂĄs, fagyott esĂ” is vĂĄrhatĂł dĂ©lelĂ”tt.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Front nincs fölöttĂŒnk, a magasban viszont hideg levegĂ” ĂĄramlik fölĂ©nk, ezĂ©rt a hidegfrontra kĂŒlönösen Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l fejfĂĄjĂĄs, ĂĄlmatlansĂĄg jelentkezhet.
Ma Fruzsina, Ălmos, Vazul, Eufrozina, TĂłbiĂĄs napja van.
Boldog névnapot!
Fruzsina : A görög Eufrozina név megmagyarosodott formåja. Jelentése: vidåm.
Ălmos : Török eredetĂ» rĂ©gi magyar nĂ©v, ĂrpĂĄd fejedelem apjĂĄnak a neve. JelentĂ©se: megvett, megvĂĄsĂĄrolt; mĂĄs feltevĂ©s szerint: szerzĂ”. A magyar ĂĄlom szĂłbĂłl valĂł szĂĄrmaztatĂĄsa vitatott, a nĂ©v kĂ©sĂ”bbi hasznĂĄlatĂĄban azonban szerepet jĂĄtszhatott a közszĂł is.
Vazul : A Bazil nĂ©v rĂ©gi magyar Wazul formĂĄjĂĄnak szĂĄrmazik. Az Ărott nĂ©vformĂĄnak a helyes kiejtĂ©se VĂĄszol, VĂĄszoly lett volna.
Eufrozina : Görög eredetû mitológiai név, a hårom Gråcia egyikének a neve., jelentése vidåm, vidåmsåg.
Tóbiås : Héber, latin eredetû név, jelentése Jahve jó.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• i. e. 45 – A JuliĂĄn naptĂĄr bevezetĂ©se. • 431 – Az efezusi zsinat dogmakĂ©nt mondja ki, hogy SzĂ»z MĂĄria IstenszĂŒlĂ” (Theotokosz = Istenanya). • 1438 – Habsburg Albert MagyarorszĂĄg kirĂĄlya lesz. • 1502 – Felfedezik azt a helyet, ahol kĂ©sĂ”bb felĂ©pĂŒl Rio de Janeiro vĂĄrosa. • 1622 – A Gergely-naptĂĄrban januĂĄr 1-jĂ©t jelölik ki az Ă©v kezdetĂ©nek, eltĂ©rĂ”en pĂ©ldĂĄul az angliai mĂĄrcius 25-Ă©tĂ”l • 1661 – KemĂ©ny JĂĄnost az orszĂĄggyĂ»lĂ©s ErdĂ©ly fejedelmĂ©vĂ© vĂĄlasztja. • 1700 – A JuliĂĄn naptĂĄr bevezetĂ©se OroszorszĂĄgban. • 1776 - GrĂłf BatthyĂĄny JĂłzsefet kinevezik esztergomi Ă©rsekkĂ©. • 1780 – Pozsonyban megjelenik az elsĂ” magyar nyelvĂ» hetilap, a Magyar HĂrmondĂł. • 1801 – Megalakul az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg, Nagy-Britannia Ă©s ĂrorszĂĄg egyesĂŒlĂ©sĂ©vel. • 1801 – Giuseppe Piazzi olasz csillagĂĄsz felfedezi az elsĂ” kisbolygĂłt, a Cerest. • 1806 – NapĂłleon kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re FranciaorszĂĄgban a forradalmi naptĂĄr helyett visszatĂ©rtek a Gergely-naptĂĄr hasznĂĄlatĂĄra • 1808 – Az EgyesĂŒlt Ăllamokban betiltjĂĄk a rabszolgakereskedelmet. • 1854 – Megjelenik a Pester Lloyd. • 1877 – ViktĂłria, Nagy-Britannia Ă©s ĂrorszĂĄg kirĂĄlynĂ”je, felveszi az India csĂĄszĂĄrnĂ”je cĂmet. • 1880 – MegkezdĂ”dik a Panama-csatorna Ă©pĂtĂ©se. • 1893 – JapĂĄn elfogadja a Gergely-naptĂĄrt. • 1900 – Megjelenik a Huszadik SzĂĄzad c. folyĂłirat elsĂ” szĂĄma. • 1908 – Ignotus szerkesztĂ©sĂ©ben megjelenik a Nyugat c. irodalmi folyĂłirat elsĂ” szĂĄma. • 1912 – Megalakul a KĂnai KöztĂĄrsasĂĄg. • 1919 – A csehszlovĂĄk alakulatok harc nĂ©lkĂŒl bevonulnak Pozsonyba. • 1923 – A csehszlovĂĄk közigazgatĂĄs egysĂ©gesĂtĂ©se Ă©rdekĂ©ben bevezetik az Ășn. nagymegyĂ©k rendszerĂ©t, amely SzlovĂĄkiĂĄban a korĂĄbbi magyarorszĂĄgi megyerendszer 16 vĂĄrmegyĂ©je helyett 6 „ŸupĂĄt” eredmĂ©nyez. • 1925 – NorvĂ©gia fĂ”vĂĄrosĂĄnak nevĂ©t Christiania-rĂłl OslĂłra vĂĄltoztatjĂĄk. • 1927 – A korona helyett hazĂĄnk Ășj fizetĂ”eszköze a pengĂ”. • 1938 – A legnagyobb csehszlovĂĄk polgĂĄri pĂĄrt, az agrĂĄrpĂĄrt elnöke Rudolf Beran ĂșjĂ©vi cikkĂ©ben a szudĂ©tanĂ©met Ă©s a Hlinka–fĂ©le szlovĂĄk pĂĄrt kormĂĄnybalĂ©pĂ©sĂ©t Ă©s a NĂ©metorszĂĄggal valĂł megegyezĂ©st sĂŒrgeti. • 1948 – A British Railways lĂ©trehozĂĄsa. • 1950 – Ăletbe lĂ©p az Ășj közigazgatĂĄsi reform, lĂ©trejön a mai megyerendszer alapja. • 1950 – Több környĂ©kbeli közsĂ©get egyesĂtenek Budapest fĂ”vĂĄrossal (lĂĄsd: Budapest kerĂŒletei). • 1950 – Miskolchoz csatolnak nĂ©gy közeli telepĂŒlĂ©st. • 1958 – Kihirdetik az EurĂłpai GazdasĂĄgi KözössĂ©g (az EurĂłpai UniĂł elödje) megalakulĂĄsĂĄt. • 1966 – Ăletbe lĂ©p a magyar közutak Ășj szĂĄmozĂĄsi rendszere. Az „E” jelĂ» nemzetközi Ăștvonalak magyar „M” jelzĂ©st is kapnak (pĂ©ldĂĄul az „E5” Ășt Budapest-Hegyeshalom közti szakasza „M1” jelzĂ©st kap). „M” jelzĂ©sĂ» közĂșton csak motoros hajtĂĄsĂș jĂĄrmĂ» közlekedhet. • 1968 – A korĂĄbban önĂĄllĂł fĂ”vĂĄrosi közlekedĂ©si vĂĄllalatok összevonĂĄsĂĄval megalakĂtjĂĄk a Budapesti KözlekedĂ©si VĂĄllalatot. • 1970 – MegkezdĂ”dik a Unix-korszak (epoch) 00:00:00 UTC idĂ”pontban. • 1971 – Az EgyesĂŒlt Ăllamokban betiltjĂĄk a televĂziĂłs cigarettareklĂĄmokat. • 1973 – A Magyar Posta bevezeti az irĂĄnyĂtĂłszĂĄmok hasznĂĄlatĂĄt. • 1975 – A HonvĂ©delmi MinisztĂ©rium utasĂtĂĄsĂĄra megalakult az 1. ĂnĂĄllĂł TĂ»zszerĂ©sz Ă©s AknakutatĂł ZĂĄszlĂłalj. • 1977 – HatĂĄlyba lĂ©p a szocialista orszĂĄgokba Ă©rvĂ©nyes „piros” ĂștlevĂ©l. • 1979 – Az EgyesĂŒlt Ăllamok Ă©s a Kinai NĂ©pköztĂĄrsasĂĄg felveszi a diplomĂĄciai kapcsolatokat. • 1980 – RomĂĄniĂĄban lĂ©trehozzĂĄk az agrĂĄr-ipari tanĂĄcsokat. • 1983 – Az ARPANET hivatalosan ĂĄtĂĄll az Internet Protocol hasznĂĄlatĂĄra, lĂ©trejön az internet. • 1985 – Megalakul az Aggteleki Nemzeti Park. • 1986 – az ĂFOR Ă©s Shell benzinkutak megkezdik az Ăłlommentes benzin ĂĄrusĂtĂĄsĂĄt • 1988 – HazĂĄnkban hatĂĄlyba lĂ©p a szemĂ©lyi jövedelemadĂłrĂłl Ă©s az ĂĄltalĂĄnos forgalmi adĂłrĂłl szĂłlĂł törvĂ©ny. A kĂŒlföldi utazĂĄs ĂĄllampolgĂĄri joggĂĄ vĂĄlik, az ĂștlevĂ©l a vilĂĄg összes orszĂĄgĂĄba, többszöri utazĂĄsra jogosĂt. • 1989 – MagyarorszĂĄgon bevezetik a munkanĂ©lkĂŒli-segĂ©lyt. • 1993 – CsehszlovĂĄkia felbomlik, lĂ©trejön CsehorszĂĄg Ă©s SzlovĂĄkia. • 1994 – Kitör a zapatista felkelĂ©s MexikĂłban. • 1997 – Magyar ĂĄllampolgĂĄrok korlĂĄtozĂĄs nĂ©lkĂŒl vĂĄsĂĄrolhatnak kĂŒlföldi valutĂĄt, megszĂ»nik a „turistakeret”. • 1999 – Az eurĂł bemutatĂĄsa. • 2002 – Az eurĂł-bankjegyek Ă©s -Ă©rmĂ©k hivatalos fizetĂ”eszközzĂ© vĂĄlnak 12 eurĂłpai orszĂĄgban. • 2004 – Jaap de Hoop Scheffer (Hollandia) a NATO fĂ”titkĂĄra. • 2007 – RomĂĄnia Ă©s BulgĂĄria Ășj tagja az EurĂłpai UniĂłnak. • 2007 – SzlovĂ©nia bevezeti az eurĂłt. • 2008 – Ciprus Ă©s MĂĄlta bevezeti az eurĂłt. o SzlovĂ©nia adja az EurĂłpai UniĂł elnökĂ©t elsĂ”kĂ©nt az Ășj tagĂĄllamok közĂŒl. o MegszĂ»nik a Magyar KöztĂĄrsasĂĄg HatĂĄrĂ”rsĂ©ge, mert beleolvad a Magyar RendĂ”rsĂ©g kötelĂ©kĂ©be. o KözigazgatĂĄsi reform OroszorszĂĄgban: 85 helyett 84 közigazgatĂĄsi egysĂ©g, miutĂĄn Uszty-Ordinszkiji BurjĂĄt AK Irkutszk rĂ©sze lesz. SzĂŒletĂ©sek
• 1431 – VI. SĂĄndor pĂĄpa († 1503) • 1449 – Lorenzo de` Medici („il Magnifico”) firenzei fejedelem († 1492) • 1467 – I. (Ăreg) Zsigmond lengyel kirĂĄly (1506–1548) • 1484 – Ulrich Zwingli, svĂĄjci teolĂłgus, reformĂĄtor, protestĂĄns vezetĂ” († 1531) • 1557 – Bocskai IstvĂĄn erdĂ©lyi fejedelem († 1606) • 1618 – BartolomĂ© Esteban Murillo spanyol festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1682) • 1729 – Edmund Burke angol ĂrĂł, esztĂ©ta († 1797), ĂĄllamfĂ©rfi • 1752 – Betsy Ross varrĂłnĂ”, az amerikai nemzeti lobogĂł tervezĂ”je († 1836) • 1755 – GrĂłf Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapĂtĂłja († 1819) • 1811 – Albert Ferenc bölcsĂ©sz, kirĂĄlyi tanĂĄcsos, az egri Ă©rseki csillagvizsgĂĄlĂł igazgatĂłja Ă©s Heves megye tanfelĂŒgyelĂ”je († 1883) • 1815 – Charles Renouvier francia katolikus filozĂłfus († 1903) • 1820 – Figyelmessy FĂŒlöp honvĂ©dĂ”rnagy, az amerikai polgĂĄrhĂĄborĂșban az Ă©szakiak ezredese († 1907) • 1822 – KerĂ©nyi Frigyes magyar költĂ”, ĂŒgyvĂ©d († 1852) • 1823 – PetĂ”fi SĂĄndor magyar költĂ” († 1849) • 1839 – Ouida angol ĂrĂł († 1908) • 1842 – Valentiny JĂĄnos magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1902) • 1853 – Koessler JĂĄnos magyar zeneszerzĂ”, zenepedagĂłgus († 1926) • 1857 – Wojciech Kossak lengyel festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1942) • 1860 – George Washington Carver afro-amerikai botanikus, oktatĂł, feltalĂĄlĂł († 1943) • 1863 – Pierre de Coubertin (er. Pierre de FrĂ©dy) francia törtĂ©nĂ©sz, sportpedagĂłgus, az Ășjkori olimpiai jĂĄtĂ©kok egyik kezdemĂ©nyezĂ”je († 1937) • 1872 – Somogyi Szilveszter vĂĄrospolitikus, Szeged szabad kirĂĄlyi vĂĄros polgĂĄrmestere († 1934) • 1876 – Harriet Brooks kanadai atomfizikusnĂ” († 1933) • 1878 – MĂĄtĂ© Olga (Zalai BĂ©lĂĄnĂ©) magyar fĂ©nykĂ©pĂ©sz, fotĂłmĂ»vĂ©sz († 1961) • 1879 – Edward Morgen Forster angol ĂrĂł († 1970) • 1879 – William Fox amerikai filmproducer, a Twentieth Century-Fox stĂșdiĂł egyik alapĂtĂłja († 1952) • 1887 – Wilhelm Canaris nĂ©met admirĂĄlis, a nĂĄci katonai kĂ©melhĂĄrĂtĂĄs vezetĂ”je († 1945) • 1890 – Anton Melik szlovĂ©n geogrĂĄfus († 1966) • 1894 – Satyendra Nath Bose bengĂĄli indiai matematikus († 1974) • 1895 – J. Edgar Hoover, az FBI igazgatĂłja († 1972) • 1899 – Vaszary JĂĄnos magyar szĂnĂ©sz, szĂnigazgatĂł, rendezĂ”, szĂnmĂ»ĂrĂł († 1963) • 1900 – Xavier Cugat katalĂĄn–kubai zenĂ©sz († 1990) • 1907 – Leonyid Iljics Brezsnyev, a SzovjetuniĂł Kommunista PĂĄrtjĂĄnak fĂ”titkĂĄra (JuliĂĄn naptĂĄr sz. *1906. december 19-Ă©n) († 1982) • 1909 – Dana Andrews amerikai szĂnĂ©sz († 1992) • 1912 – Kim Philby (er. Harold Adrian Russell Philby) brit diplomata, szovjet kĂ©m, a „cambridge-i ötök” egyike († 1988) • 1917 – Jule Gregory Charney amerikai meteorolĂłgus († 1981) • 1919 – J. D. Salinger amerikai ĂrĂł • 1919 – Jerome David Salinger amerikai szerzĂ” • 1921 – Suka SĂĄndor magyar szĂnĂ©sz († 1993) • 1922 – Rocky Graziano (er. Thomas Rocco Barbella) amerikai ökölvĂvĂł († 1990) • 1925 – Matthew „Stymie” Beard afro-amerikai gyermekszĂnĂ©sz († 1981) • 1927 – Maurice BĂ©jart francia tĂĄncmĂ»vĂ©sz, koreogrĂĄfus • 1927 – Obersovszky Gyula magyar ĂrĂł († 2001) • 1928 – CosticĂŁ Toma romĂĄn labdarĂșgĂł († 2008) • 1928 – Ernest Tidyman amerikai ĂrĂł, Oscar-dĂjas forgatĂłkönyvĂrĂł († 1984) • 1933 – Erki Edit magyar ĂșjsĂĄgĂrĂł, kultĂșrtörtĂ©nĂ©sz, rĂĄdiĂłs († 2004) • 1933 – Joe Orton angol ĂrĂł († 1967) • 1940 – Frank Langella amerikai szĂnĂ©sz • 1940 – Helmut Jahn nĂ©met szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai Ă©pĂtĂ©sz • 1940 – SĂĄry LĂĄszlĂł magyar zeneszerzĂ” • 1945 – Jacky Ickx belga autĂłversenyzĂ” • 1946 – KertĂ©sz Zsuzsa magyar televĂziĂłs-mĂ»sorvezetĂ” • 1947 – PolgĂĄr LĂĄszlĂł magyar operaĂ©nekes, basszus • 1949 – ĂdĂĄm Veronika magyar orvos, biokĂ©mikus • 1957 – Madolyn Smith Osborne amerikai szĂnĂ©sznĂ” • 1959 – Kertesi Ingrid magyar operaĂ©nekesnĂ” (koloratĂșrszoprĂĄn) • 1963 – FehĂ©r Csaba magyar kĂ©pzĂ”mĂ»vĂ©sz • 1968 – Davor ©uker horvĂĄt labdarĂșgĂł • 1970 – Paul Thomas Anderson amerikai filmrendezĂ”, ĂrĂł, producer • 1972 – Catherine McCormack angol szĂnĂ©sznĂ” („A velencei kurtizĂĄn”) • 1976 – Mile Smodlaka, horvĂĄt vĂzilabdĂĄzĂł • 1981 – Mladen PetriĂŠ, horvĂĄt labdarĂșgĂł • 1981 – Jonas Armstrong, angol szĂnĂ©sz • 1982 – Andreas Thorkildsen, norvĂ©g gerelyhajĂtĂł • 1982 – David Nalbandian, argentĂn teniszezĂ” • 1983 – Melaine Walker, jamaicai atlĂ©ta • 1985 – Steven Davis Ă©szak-Ăr labdarĂșgĂł • 1989 – Meritzer Williams, saint kitts-i atlĂ©ta
HalĂĄlozĂĄsok
• 898 – PĂĄrizsi Odo (Eudes) francia kirĂĄly (uralk. 888–898-ig) • 1502 – XIII. Gergely pĂĄpa, er. Ugo Buoncampagni, (uralk. 1572–1585-ig) • 1560 – Joachim du Bellay francia költĂ” (* 1522 körĂŒl) • 1748 – Johann Bernoulli svĂĄjci matematikus (* 1667) • 1782 – Johann Christian Bach nĂ©met zeneszerzĂ” (* 1735) • 1817 – Martin Heinrich Klaproth nĂ©met kĂ©mikus (* 1743) • 1894 – Heinrich Hertz nĂ©met fizikus (* 1857) • 1931 – SipĂ”cz JenĂ” jogĂĄsz, Budapest polgĂĄrmestere, majd fĂ”polgĂĄrmestere (* 1878) • 1933 – Harriet Brooks kanadai atomfizikusnĂ” (* 1876) • 1943 – RejtĂ” JenĂ” („P. Howard”), magyar ĂrĂł (* 1905) • 1972 – Maurice Chevalier, francia szĂnĂ©sz, Ă©nekes (* 1888) • 1980 – TamkĂł SiratĂł KĂĄroly, költĂ”, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł (* 1905) • 1984 – Alexis Korner angol gitĂĄros, Ă©nekes (* 1928) • 1988 – Sipos Anna tizenegyszeres vilĂĄgbajnok asztaliteniszezĂ” (* 1908) • 1992 – Grace Murray Hopper admirĂĄlis, amerikai matematikusnĂ”, a szĂĄmĂtĂłgĂ©ptudomĂĄny egyik ĂșttörĂ”je (* 1906) • 1994 – Cesar Julio Romero, kubai csalĂĄdbĂłl szĂĄrm. amerikai szĂnĂ©sz (* 1907) • 1995 – Wigner JenĂ”, magyar szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai fizikus, Nobel-dĂjas (* 1902) • 1995 – Kovalik KĂĄroly ĂșjsĂĄgĂrĂł, riporter, televĂziĂłs mĂ»sorvezetĂ” (* 1927) • 1997 – Townes Van Zandt amerikai country-zenĂ©sz, Ă©nekes (* 1944) • 2001 – Ray Walston (er. Herman Walston), amerikai filmszĂnĂ©sz (* 1914) • 2007 – Darrent Williams amerikai NFL-jĂĄtĂ©kos (* 1982) • 2007 – MihĂĄlyfy SĂĄndor filmrendezĂ”, forgatĂłkönyvĂrĂł (* 1937) • 2007 – Leonard Fraser elĂtĂ©lt queenslandi sorozatgyilkos (* 1951)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• A legtöbb Gergely-naptĂĄrt hasznĂĄlĂł orszĂĄgban ĂșjĂ©v napja; gyakran 00:00 Ăłrai tĂ»zijĂĄtĂ©kkal ĂŒnneplik. • A bĂ©csi ĂșjĂ©vi koncert. • A copyright lejĂĄratĂĄnak napja az EgyesĂŒlt Ăllamokban, amikor egy Ășjabb egyĂ©vi szerzĂ”i munka copyrightja (szerzĂ”i jogvĂ©delme) lejĂĄr, Ă©s az illetĂ” mĂ»vek közkinccsĂ© vĂĄlnak. • AusztrĂĄl NemzetközössĂ©g – a FĂŒggetlensĂ©g Napja. • Haiti – a fĂŒggetlensĂ©g kikiĂĄltĂĄsĂĄnak napja. • Tajvan – a KĂnai KöztĂĄrsasĂĄg alapĂtĂĄsa. • SzudĂĄn – a fĂŒggetlensĂ©g kikiĂĄltĂĄsĂĄnak napja. • Kuba – a FelszabadulĂĄs Napja. • SzlovĂĄkia – a SzlovĂĄk KöztĂĄrsasĂĄg megalakulĂĄsa. • Palesztina – a Palesztin Nemzet Napja. • A Kwanzaa, az afro-amerikai kultĂșra ĂŒnnepĂ©nek utolsĂł napja. • A BĂ©ke VilĂĄgnapja. • Katolicizmus – KarĂĄcsony nyolcadĂĄnak napja, a BoldogsĂĄgos SzĂ»z MĂĄria istenanyasĂĄgĂĄnak ĂŒnnepe (Ășj naptĂĄr). • Katolicizmus – az Ăr körĂŒlmetĂ©lĂ©sĂ©nek ĂŒnnepe (rĂ©gi naptĂĄr).
magam, 8:41
|
|
|
napi okossĂĄg:
Lopott kocsival, jogsi nĂ©lkĂŒl, Ășj Ă©v napjĂĄn, rĂ©szegen zebrĂĄn rendĂ”rt gĂĄzolni, majd tovĂĄbbhajtani rosszat jelent...
magam, 8:32
|
|
|
Csendes pohĂĄrköszöntĂ” ĂșjĂ©v reggelĂ©n
Nem kĂvĂĄnok senkinek se kĂŒlönösebben nagy dolgot. Mindenki, amennyire tud, legyen boldog. Ărje el, ki mit szeretne, s ha elĂ©rte, többre vĂĄgyjon, s megint többre. Tiszta szĂvbĂ”l ezt kĂvĂĄnom. Szaporodjon ez az orszĂĄg EmbersĂ©gbe’, hitbe’, kedvbe’, s ki honnan jött, soha soha ne feledje. Mert mĂg tudod, ki vagy, mĂ©rt vagy, vissza nem fognak a kĂĄtyĂșk… A többit majd aprĂłdonkĂ©nt megcsinĂĄljuk. VĂ©gĂŒl pedig azt kĂvĂĄnom, legyen bĂ©ke. – GyönyörködjĂŒnk mĂ©g sokĂĄig a lehullĂł hĂłpihĂ©kbe’! (KĂĄnyĂĄdi S)
magam, 8:21
|
|
|
Jó reggelt,szép napot .
Boldog Ăj Ă©vet mindenkinek!
magam, 8:19
|
|
|
|
2008. december 31., szerda |
|
|
0 |
|
|
B Ă©kĂ©s ĂĄlmainkba ne csalĂłdjunk soha O ltalmazzon minket angyalok mosolya L elkĂŒnkben bĂ©ke Ă©s szeretet virĂtson D ĂŒh Ă©s gaz ĂĄlnoksĂĄg meg ne szomorĂtson O stoba szĂłlamra ne hajoljon szĂvĂŒnk G azdagsĂĄg kĂsĂ©rje minden vidĂĄm lĂ©ptĂŒnk
à tjaink vigyenek igaz célunk felé J övendÔnk munkåja ne våljon kereszté
Ă jszaka pompĂĄsan ragyogjon csillagod V eled lehessek amikor csak akarod E gymĂĄsra talĂĄljon most minden keresĂ” T ĂĄrsĂĄval Ă©ljen minden egymĂĄst szeretĂ”
K özösen tegyĂŒk szebbĂ© ezt a vilĂĄgot Ă zleljĂŒnk mĂĄr most mennyei boldogsĂĄgot V ĂĄljon minden titkos, szĂ©p ĂĄlmunk valĂłra Ă ldott legyen minden egyĂŒtt töltött Ăłra N evetni tudjunk Ă©s Ă”szintĂ©n örĂ»lni O dvas idĂ” fogĂĄt messze elkerĂŒlni K eveset mondok vĂ©gĂŒl, de szĂ©pet: KĂvĂĄnok Boldog Ăj Ăvet! (Koma)
magam, 18:23
|
|
|
alapozzunk...
TegnapelÔtt tuska december 29, Tegnap tuska december 30 Matuska Szilveszter.
magam, 15:46
|
|
|
Mese a szĂĄmolni tudĂł oroszlĂĄnrĂłl
Szorongva ment ki reggel LeĂł a porondra, mert vĂĄrta mĂĄr a goromba idomĂĄr, hogy tanszernek hasznĂĄlva rĂșt ostorĂĄt, szĂĄmolĂĄsra tanĂtsa az ostobĂĄt. - Mondd meg, mennyi egy meg egy, vagy ĂŒtlek, hogy meggebedj! - De hiĂĄba pattogtatott peckesen, nem ment annak mĂ©g az elsĂ” lecke sem. SzĂ©gyenĂ©ben kĂ©sĂ”bb szegĂ©ny vadĂĄllat feladott egy nehĂ©z pĂ©ldĂĄt magĂĄnak. Megoldotta szĂ©pen aznap este mĂ©g: elosztotta nĂ©ggyel gonosz mesterĂ©t. (RomhĂĄnyi J)
magam, 12:46
|
|
|
tudtad...?
MiĂ©rt hoz szerencsĂ©t a kĂ©mĂ©nyseprĂ”? ManapsĂĄg az olaj-, gĂ”z- Ă©s gĂĄzfĂ»tĂ©s korĂĄban el sem tudjuk kĂ©pzelni, mit jelentett rĂ©gen az a bizonyos "csalĂĄdi tĂ»zhely": nemcsak a meleget Ă©s a fĂ”tt Ă©telt, hanem magĂĄt az Ă©letet is. A tĂ»z azonban nemcsak a legjobb barĂĄt, hanem a legveszedelmesebb ellensĂ©g is. A fĂĄbĂłl Ă©pĂŒlt vagy gerendavĂĄzas, nĂĄddal, zsĂșppal fedett hĂĄzakra hamar felszĂĄllt a vörös kakas. EzĂ©rt az az ember, aki a kĂ©mĂ©nyt rendben tartja, a tĂ»ztĂ”l Ăłv, fontos szemĂ©lyisĂ©g.
Volt azonban a tĂ»zhelynek egy Ă”si, mitikus jelentĂ”sĂ©ge is. A rĂłmai hiedelem ide helyezi a csalĂĄd gĂ©niuszĂĄt (vĂ©dĂ” szellemĂ©t). Sztyeppei nĂ©pek Ășgy tudjĂĄk, hogy a sĂĄmĂĄn elrĂ©vĂŒlĂ©sĂ©ben a sĂĄtor fĂŒstnyĂlĂĄsĂĄn ĂĄt közlekedik a szellemekkel. Nyugat-EurĂłpĂĄban KarĂĄcsony apĂł, MikulĂĄs a kĂ©mĂ©nyen ĂĄt lĂĄtogatja meg a csalĂĄdot, s helyezi el ajĂĄndĂ©kait. A kĂ©mĂ©nnyel, tĂ»zhellyel kapcsolatban ĂĄllĂł kĂ©mĂ©nyseprĂ”re is ragadt valami a jĂłtĂ©kony szellemek nimbuszĂĄbĂłl. Ezen az sem vĂĄltoztat, hogy fekete, mind az ördög. Hiszen az ördög is hoz szerencsĂ©t - bĂĄr aki vele paktĂĄl, a vĂ©gĂ©n megjĂĄrja. Ilyen baj nem fenyegeti azt, aki a kĂ©mĂ©nyseprĂ”tĂ”l vĂĄrja a szerencsĂ©jĂ©t.
magam, 12:12
|
|
|
Mit mondtak a kĂŒlföldiek a magyar nyelvrĂ”l? - Jakob Grimm meseĂrĂł (XIX. szĂĄzad), aki egyben az elsĂ” nĂ©met tudomĂĄnyos nyelvtan megalkotĂłja is volt, mondta : "a magyar nyelv logikus Ă©s tökĂ©letes felĂ©pĂtĂ©se felĂŒlmĂșl minden mĂĄs nyelvet". - N. Erbersberg bĂ©csi tudĂłs (XIX. szĂĄzad): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvĂ©szek gyĂŒlekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabĂĄlyossĂĄg, tömörsĂ©g, összhang Ă©s vilĂĄgossĂĄg." - George Bernard Shaw drĂĄmaĂrĂł (az amerikai CBC-nek adott interjĂșjĂĄban sokkal bĂ”vebben kifejtve) mondta: "BĂĄtran kijelenthetem, hogy miutĂĄn Ă©vekig tanulmĂĄnyoztam a magyar nyelvet, meggyĂ”zĂ”dĂ©semmĂ© vĂĄlt: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az Ă©letmĂ»vem sokkal Ă©rtĂ©kesebb lehetett volna.
EgyszerĂ»en azĂ©rt, mert ezen a kĂŒlönös, Ă”si erĂ”tĂ”l duzzadĂł nyelven sokszorta pontosabban lehet leĂrni a parĂĄnyi kĂŒlönbsĂ©geket, az Ă©rÂzelmek titkos rezdĂŒlĂ©seit." - Grover S. Krantz amerikai kutatĂł: "A magyar nyelv Ă”sisĂ©ge MagyarorszĂĄgon /.../ meglepĂ”: Ășgy talĂĄlom, hogy ĂĄtmeneti kĂ”kori nyelv, megelĂ”zte az ĂșjkĂ”kor kezdetĂ©t /.../ az összes helyben maradĂł nyelv közĂŒl a magyar a legrĂ©gebbi." - Ove Berglund svĂ©d orvos Ă©s mĂ»fordĂtĂł: "Ma mĂĄr, hogy van fogalmam a nyelv struktĂșrĂĄjĂĄrĂłl, az a vĂ©lemĂ©nyem: a magyar nyelv az emberi logika csĂșcstermĂ©ke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.) - Teller Ede atomfizikus halĂĄla elĂ”tt pĂĄr Ă©vvel ezt mondta Pakson: "...Ăj jeles felfedezĂ©sem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
magam, 8:42
|
|
|
Ciklomatikus komplexitĂĄs... A fĂ©rfi Ă©s a nĂ” agyĂĄnak mĂ»ködĂ©se, amikor a következĂ” egyszerĂ» mondattal szembesĂŒl: " MenjĂŒnk, igyunk valamit! "
magam, 8:18
|
|
|
KALENDĂRIUM
December 31.
az év 365. (szökÔévekben 366.) napja a Gergely-naptår szerint. Az év utolsó napja.
Napkelte: 07:32 Napnyugta: 16:02
Holdkelte: 12:02 Holdnyugta: 00:22
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szerda estig: Többnyire borult, pĂĄrĂĄs idĂ” vĂĄrhatĂł nĂ©hol hĂłszĂĄllingĂłzĂĄssal. Az Ă©szaki orszĂĄgrĂ©szben, fĂ”kĂ©nt a magasabban fekvĂ” terĂŒleteken azonban helyenkĂ©nt elĂ”bukkanhat a nap. ĂltalĂĄban mĂ©rsĂ©kelt lesz a lĂ©gmozgĂĄs, csupĂĄn a Nyugat-DunĂĄntĂșlon Ă©lĂ©nkĂŒlhet meg a dĂ©li szĂ©l. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet ĂĄltalĂĄban 0 Ă©s -5 fok között alakul. KĂ©sĂ” este -3, -8 fok valĂłszĂnĂ».
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Ăszakkeleten helyenkĂ©nt elĂ”fordulhat sĂ»rĂ» zĂșzmarĂĄs köd. NĂ©hol hĂłszĂĄllingĂłzĂĄs is kialakulhat. A fĂ”vĂĄrosban a szĂĄllĂł por koncentrĂĄciĂłja többfelĂ© meghaladhatja az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©ket.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Front nincs fölöttĂŒnk, a magasban azonban melegedĂ©s zajlik, ezĂ©rt melegfrontra kĂŒlönösen Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l fejfĂĄjĂĄs, ĂĄlmatlansĂĄg jelentkezhet.
Ma Szilveszter, MelĂĄnia, Kitti, Katalin napja van.
Boldog névnapot!
Szilveszter : Latin eredetû név, jelentése erdei, erdÔben élÔ (férfi).
Melånia : A görög eredetû Melasz névnek a nÔi pårja. Jelentése: fekete, sötét.
Kitti : Az egyiptomi, görög, német eredetû Katalin név angol becézÔjébÔl ållandósult név. Jelentése, korona, mindig tiszta.
Katalin : A görög katharosz szĂłbĂłl szĂĄrmazik, jelentĂ©se (mindig) tiszta. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a görög Aeikatherine jelentĂ©se nyilazĂł, biztosan cĂ©lzĂł. MĂĄsik feltevĂ©s szerint egyiptomi eredetĂ», jelentĂ©se korona. A magyarba a nĂ©met Katharina vagy a latin Catharina forma közvetĂtĂ©sĂ©vel kerĂŒlt. MagyarorszĂĄgon a Katalin az ĂrpĂĄd-kor, illetve a keresztes hadjĂĄratok Ăłta a legnĂ©pszerĂ»bb nevek egyike.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 406 – A vandĂĄlok ĂĄtkelnek a befagyott RajnĂĄn Ă©s feldĂșljĂĄk GalliĂĄt. • 1385 – II. KĂĄroly (Kis KĂĄroly) magyar kirĂĄly megkoronĂĄzĂĄsa (* 1354 – † 1386 februĂĄr 24). • 1695 – AngliĂĄban bevezetik az ablakadĂłt. • 1762 – Mozart csalĂĄdja elköltözik BĂ©csbĂ”l Salzburgba. • 1781 – MegalapĂtjĂĄk az elsĂ” amerikai bankot, a „Bank of North America”-t. • 1827 – KolozsvĂĄron ĂŒzembe helyezik a közvilĂĄgĂtĂĄst. • 1857 – ViktĂłria, angol kirĂĄlynĂ” hivatalosan OttawĂĄt teszi meg Kanada fĂ”vĂĄrosĂĄnak. • 1879 – Thomas Alva Edison elĂ”ször mutatja be nyilvĂĄnosan az ĂĄltala feltalĂĄlt elektromos fĂ©nyforrĂĄst, a szĂ©nszĂĄlas izzĂłlĂĄmpĂĄt. • 1895 – A magyar ĂĄllamisĂĄg 1000. Ă©vĂ©nek emlĂ©kĂ©re egy Ă©ven ĂĄt tartĂł ĂŒnnepsĂ©gsorozat kezdĂ”dik (Ă©jfĂ©lkor). • 1895 – Megindul a forgalom a DombĂłvĂĄr–LepsĂ©ny-vasĂștvonalon. • 1897 – Brooklyn utolsĂł napja vĂĄroskĂ©nt. 1898. januĂĄr 1-jĂ©n New York Citybe olvasztottĂĄk. • 1944 – FelrobbantjĂĄk az Ăjpesti vasĂști hidat. • 1946 – Truman amerikai elnök hivatalosan is befejezettĂ© nyilvĂĄnĂtja a II. vilĂĄghĂĄborĂșt. • 1973 – Az AC/DC egyĂŒttes elsĂ” koncertje Sydney-ben, a Chequers klubban. • 1974 – UtolsĂł forgali nap a HetĂ©nyegyhĂĄza–KerekegyhĂĄza-vasĂștvonalon. • 1958 – ElmenekĂŒl orszĂĄgĂĄbĂłl a kubai diktĂĄtor, Fulgencio Batista. • 1961 – BefejezĂ”dik a Marshall-segĂ©ly nevĂ» program, miutĂĄn 12 milliĂĄrd dollĂĄrt kaptak az igĂ©nylĂ” orszĂĄgok. • 1961 – A Beach Boys amerikai rockzenekar elsĂ” fellĂ©pĂ©se. • 1968 – ElĂ”ször lĂ©pi ĂĄt utasszĂĄllĂtĂł repĂŒlĂ”gĂ©p – a szovjet Tupoljev-144-es – a hangsebessĂ©get. • 1971 – A Beatles egyĂŒttes felbomlik. • 1977 – Jabir al-Ahmad al-Jabir Al Sabah emĂr Kuwait uralkodĂłja lesz. • 1977 – Kambodzsa megszakĂtja diplomĂĄciai kapcsolatĂĄt Vietnammal. • 1978 – BezĂĄrjĂĄk Tajvan washingtoni követsĂ©gĂ©t, ezzel megszĂ»nik a hivatalos diplomĂĄciai kapcsolat Tajvan Ă©s az EgyesĂŒlt Ăllamok között. • 1984 – Amerika kilĂ©p az UNESCO-bĂłl. • 1999 – Az 1979-es Panama-csatorna EgyezmĂ©ny lejĂĄrtĂĄval a Panamai KöztĂĄrsasĂĄgra szĂĄll ĂĄt a csatorna feletti felĂŒgyeleti jog. • 1999 – Borisz Jelcin Vlagyimir Putyin javĂĄra lemond OroszorszĂĄg miniszterelnöksĂ©gĂ©rĂ”l. • 2006 – Budapesten 4.1 -es erĂ”ssĂ©g földrengĂ©st tapasztalnak, GyömrĂ” közeli epicentrumbĂłl kiindulva. • 2006 – MegszĂ»nik az Irisz TV magyar kereskedelmi csatorna*
SzĂŒletĂ©sek
• 1378 – III. Callixtus pĂĄpa († 1458) • 1491 – Jacques Cartier francia felfedezĂ”, Ăszak-Amerika kutatĂłja († 1557) • 1747 – Gottfried August BĂŒrger nĂ©met költĂ”, a „MĂŒnchhausen bĂĄrĂł kalandjai” szerzĂ”je († 1794) • 1763 – Pierre Charles Silvestre de Villeneuve francia admirĂĄlis, a Trafalgar-i csata vesztese († 1806) • 1849 – ĂbrĂĄnyi KornĂ©l magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, ĂbrĂĄnyi KornĂ©l fia († 1913) • 1850 – ĂbrĂĄnyi Emil, ifj. magyar ĂrĂł, költĂ”, ĂșjsĂĄgĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł, a "Cyrano de Bergerac" Ă©s a "SasfiĂłk" fordĂtĂłja († 1920) • 1869 – Henri Matisse francia festĂ”mĂ»vĂ©sz, a "vadak" ("les fauves") stĂlusirĂĄny kĂ©pviselĂ”je († 1954) • 1885 – Kuncz AladĂĄr erdĂ©lyi magyar ĂrĂł, szerkesztĂ”, mĂ»kritikus, mĂ»fordĂtĂł († 1931) • 1898 – Dobi IstvĂĄn magyar politikus, miniszter, miniszterelnök, a Magyar NĂ©pköztĂĄrsasĂĄg Elnöki TanĂĄcsĂĄnak elnöke († 1968) • 1903 – SzĂ”nyi Tibor magyar orvos, politikus, orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ” († 1949) • 1906 – Bogen Erna magyar olimpiai bronzĂ©rmes vĂvĂłnĂ” († 2002) • 1908 – Simon Wiesenthal osztrĂĄk Holocaust-tĂșlĂ©lĂ”, nĂĄcivadĂĄsz († 2005) • 1927 – Ruttkai Ăva Kossuth- Ă©s JĂĄszai Mari-dĂjas magyar szĂnĂ©sznĂ” († 1986) • 1936 – Vizi E. Szilveszter magyar akadĂ©mikus, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia elnöke • 1937 – Sir Anthony Hopkins Oscar-dĂjas brit-amerikai szĂnĂ©sz • 1937 – Avram Hershko a Haifa-i Ă©s New York-i Egyetem patolĂłgia professzora • 1941 – Sarah Miles angol szĂnĂ©sznĂ” • 1943 – Ben Kingsley angol szĂnĂ©sz • 1943 – John Denver amerikai Ă©nekes († 1997) • 1947 – VĂĄrkonyi Gyula magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz • 1948 – Donna Summer amerikai Grammy-dĂjas Ă©nekesnĂ” • 1948 – Joe Dallesandro amerikai szĂnĂ©sz • 1953 – Budai Katalin magyar irodalomtörtĂ©nĂ©sz, kritikus • 1956 – Paramanga Ernest Yonli Burkina Faso miniszterelnöke († 2000) • 1974 – Mario Aerts, belga kerĂ©kpĂĄrozĂł • 1978 – DudĂĄs RĂłbert Gyula magyar irodalmĂĄr, teolĂłgus • 1979 – Hercegfalvi ZoltĂĄn labdarĂșgĂł • 1984 – Rene Jacob Yougbare, burkina faso-i ĂșszĂł • 1985 – Aleksandra Gerasimenya, fehĂ©rorosz ĂșszĂłnĂ” • 1985 – Jonathan Horton, amerikai tornĂĄsz • 1986 – Jailma Lima, brazil atlĂ©ta
HalĂĄlozĂĄsok
• 192 – Commodus a RĂłmai Birodalom csĂĄszĂĄra (* 161) • 335 – I. Szilveszter pĂĄpa, a 33. pĂĄpa (* ismeretlen) • 1384 – John Wycliffe angol teolĂłgus, reformĂĄtor, a reformĂĄciĂł elĂ”tti vallĂĄsĂșjĂtĂłk egyik legnagyobb alakja. (* 1324) • 1583 – Thomas Erastus svĂĄci teolĂłgus (* 1524) • 1617 – Ludolph van Ceulen nĂ©met szĂĄrmazĂĄsĂș holland erĂ”dĂtmĂ©nyĂ©pĂtĂ”, vĂvĂłmester Ă©s matematikus(* 1524) • 1659 – ApĂĄczai Csere JĂĄnos erdĂ©lyi magyar filozĂłfus, termĂ©szettudĂłs, pedagĂłgus, szakĂrĂł (* 1625) • 1788 – Jul Variboba itĂĄliai albĂĄn költĂ” (* 1724) • 1799 – Jean-François Marmontel francia törtĂ©nĂ©sz Ă©s ĂrĂł, az enciklopĂ©dista mozgalom tagja (* 1723) • 1877 – Gustave Courbet francia festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1819) • 1886 – BĂĄnĂłczy Ferenc magyar megyei fĂ”jegyzĂ” (* 1829) • 1891 – Kerkapoly KĂĄroly magyar jogi doktor, pĂ©nzĂŒgyminiszter, egyetemi tanĂĄr, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia levelezĂ” tagja (* 1824) • 1899 – Ion CreangĂŁ a romĂĄn irodalom egyik legnagyobb klasszikusa (* 1837) • 1918 - Deininger Imre, mezĂ”gazdĂĄsz (* 1844) • 1921 – Kiss JĂłzsef magyar költĂ”, "A HĂ©t" c. folyĂłirat fĂ”szerkesztĂ”je (* 1843) • 1937 – CzigĂĄny DezsĂ”, magyar festĂ” (* 1883) • 1949 – DĂĄni NĂĄndor magyar atlĂ©ta, olimpiai ezĂŒstĂ©rmes (* 1871) • 1962 – PeĂ©ry Piri (Mersich Piroska) magyar szĂnĂ©sznĂ”, ĂrĂł (* 1904) • 1976 – Bortnyik SĂĄndor magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus (* 1893) • 1980 – Raoul Walsh amerikai filmrendezĂ”, az AMPAS mĂ»vĂ©szeti akadĂ©mia alapĂtĂł tagja (* 1887) • 1985 – Ricky Nelson amerikai Ă©nekes (* 1940) • 1989 – Lantos MihĂĄly magyar labdarĂșgĂł, az Aranycsapat hĂĄtvĂ©dje (* 1928) • 1993 – Brandon Teena amerikai ĂĄllampolgĂĄr, akit nemi hovatartozĂĄsa miatt meggyilkoltak (* 1972) • 2006 – Liese Prokop osztrĂĄk belĂŒgyminiszter, olimpiai ezĂŒstĂ©rmes atlĂ©ta (* 1941)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Szilveszter napja: Az Ă©v utolsĂł napja, melyet a vilĂĄg szĂĄmos orszĂĄgĂĄban megĂŒnnepelnek. MagyarorszĂĄgon hivatalosan munkanap. o AzerbajdzsĂĄn: a szolidaritĂĄs napja o KongĂł: a köztĂĄrsasĂĄg napja
magam, 8:02
|
|
|
napi okossĂĄg:
A muzsikusnak dalbĂłl van a telke.
.
magam, 8:00
|
|
|
Megint köddel szab hatĂĄrt szemeimnek a vĂ©gtelen, öt mĂ©ternyi a tĂĄj.KopĂĄr ĂĄrokpart,s fatörzsek morcos börtönĂ”rei kisĂ©rnek, kabĂĄtjukon pĂĄra derez, tompĂĄn koppannak lĂ©pteim az Ășt foltos jĂ©gtestĂ©n, mintha tejben fĂŒrödne az egĂ©sz vilĂĄg, mintha vajba vĂĄjnĂĄm egyre mĂ©lyebbre önmagam. (SzL)
magam, 7:46
|
|
|
jĂł reggelt ,trombita fĂșjĂłs szĂ©p napot.
magam, 7:44
|
|
|
|
2008. december 30., kedd |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
magam, 21:10
|
|
|
Ărints meg
Megint elment a nap, ahogy mindig szokott. Nem tĂșl sok van mĂĄr, amit mĂ©g itt hagyott. Ami fĂ©lig van kĂ©sz, az ma fĂ©lig marad. Engedd, hogy a dolgok most nĂ©lkĂŒlĂŒnk vĂĄltozzanak.
Egy felhĂ”n ĂŒlĂŒnk fenn a vĂĄros fölött. TĂĄvolrĂłl nĂ©ztĂŒk, ahogy ĂĄtöltözött. Indulhatunk. Itt mĂĄr tudjuk, milyen. RĂĄd bĂzom, merre. Ne ez a bolygĂł legyen.
Ărints meg mĂ©g egyszer, lassan. Ăgy alszom el. Legyen fĂŒggöny mögött a vilĂĄg. Ărints meg mĂ©g egyszer, lassan, Ă©rzĂ©kenyen, Ă©s kĂvĂĄnj jĂł Ă©jszakĂĄt.
Ki mondja meg, vajon meddig lehet, hogy minden nap, mindenhol erÔs legyek? A csönd volna jó. Kicsit könnyebb napok. Ne kérdezz semmit, ha låtod, hogy fåradt vagyok.
Ărints meg mĂ©g egyszer, lassan. Ăgy alszom el. Legyen fĂŒggöny mögött a vilĂĄg. Ărints meg mĂ©g egyszer, lassan, Ă©rzĂ©kenyen, Ă©s kĂvĂĄnj jĂł Ă©jszakĂĄt.
Elment a nap, ahogy mindig szokott. De tĂșl sok van mĂĄr, amit mĂ©g itt hagyott. Ami fĂ©lig van kĂ©sz, az ma fĂ©lig marad. Engedd, hogy a dolgok most nĂ©lkĂŒlĂŒnk vĂĄltozzanak. (BalĂĄzs F - HorvĂĄth A)
magam, 20:57
|
|
|
ha nem is egĂ©szsĂ©ges, de nyugodt alvĂĄst biztosĂt...!
magam, 20:45
|
|
|
rejtvény kép...
(a fél-mesehÔsök mindig jó szolgålatot tesznek a szóviccekhez.)
magam, 13:04
|
|
|
a rejtvényképre 1 1/2 jó vålasz érkezett:) a megfejtÔ(k)nek gratula:))
a megfejtés pedig: hangosan kiabålna...
magam, 12:57
|
|
|
|
| |