| 2008. december 31., szerda |
|
 |
0 |
|
|
B ékés ålmainkba ne csalódjunk soha
O ltalmazzon minket angyalok mosolya
L elkĂŒnkben bĂ©ke Ă©s szeretet virĂtson
D ĂŒh Ă©s gaz ĂĄlnoksĂĄg meg ne szomorĂtson
O stoba szĂłlamra ne hajoljon szĂvĂŒnk
G azdagsĂĄg kĂsĂ©rje minden vidĂĄm lĂ©ptĂŒnk
à tjaink vigyenek igaz célunk felé
J övendÔnk munkåja ne våljon kereszté
Ă jszaka pompĂĄsan ragyogjon csillagod
V eled lehessek amikor csak akarod
E gymĂĄsra talĂĄljon most minden keresĂ”
T ĂĄrsĂĄval Ă©ljen minden egymĂĄst szeretĂ”
K özösen tegyĂŒk szebbĂ© ezt a vilĂĄgot
Ă zleljĂŒnk mĂĄr most mennyei boldogsĂĄgot
V åljon minden titkos, szép ålmunk valóra
Ă ldott legyen minden egyĂŒtt töltött Ăłra
N evetni tudjunk és Ôszintén örûlni
O dvas idĂ” fogĂĄt messze elkerĂŒlni
K eveset mondok vĂ©gĂŒl, de szĂ©pet: KĂvĂĄnok Boldog Ăj Ăvet!
(Koma)
|
magam, 18:23
|
|
|
alapozzunk...
TegnapelÔtt tuska december 29, Tegnap tuska december 30 Matuska Szilveszter.
|
magam, 15:46
|
|
|
Mese a szĂĄmolni tudĂł oroszlĂĄnrĂłl
Szorongva
ment ki reggel LeĂł a porondra,
mert vĂĄrta mĂĄr
a goromba idomĂĄr,
hogy tanszernek hasznĂĄlva rĂșt ostorĂĄt,
szĂĄmolĂĄsra tanĂtsa az ostobĂĄt.
- Mondd meg, mennyi egy meg egy,
vagy ĂŒtlek, hogy meggebedj! -
De hiĂĄba pattogtatott peckesen,
nem ment annak még az elsÔ lecke sem.
Szégyenében késÔbb szegény vadållat
feladott egy nehéz példåt magånak.
Megoldotta szépen aznap este még:
elosztotta néggyel gonosz mesterét.
(RomhĂĄnyi J)
|
magam, 12:46
|
|
|
tudtad...?
Miért hoz szerencsét a kéményseprÔ?
ManapsĂĄg az olaj-, gĂ”z- Ă©s gĂĄzfĂ»tĂ©s korĂĄban el sem tudjuk kĂ©pzelni, mit jelentett rĂ©gen az a bizonyos "csalĂĄdi tĂ»zhely": nemcsak a meleget Ă©s a fĂ”tt Ă©telt, hanem magĂĄt az Ă©letet is. A tĂ»z azonban nemcsak a legjobb barĂĄt, hanem a legveszedelmesebb ellensĂ©g is. A fĂĄbĂłl Ă©pĂŒlt vagy gerendavĂĄzas, nĂĄddal, zsĂșppal fedett hĂĄzakra hamar felszĂĄllt a vörös kakas. EzĂ©rt az az ember, aki a kĂ©mĂ©nyt rendben tartja, a tĂ»ztĂ”l Ăłv, fontos szemĂ©lyisĂ©g.
Volt azonban a tĂ»zhelynek egy Ă”si, mitikus jelentĂ”sĂ©ge is. A rĂłmai hiedelem ide helyezi a csalĂĄd gĂ©niuszĂĄt (vĂ©dĂ” szellemĂ©t). Sztyeppei nĂ©pek Ășgy tudjĂĄk, hogy a sĂĄmĂĄn elrĂ©vĂŒlĂ©sĂ©ben a sĂĄtor fĂŒstnyĂlĂĄsĂĄn ĂĄt közlekedik a szellemekkel. Nyugat-EurĂłpĂĄban KarĂĄcsony apĂł, MikulĂĄs a kĂ©mĂ©nyen ĂĄt lĂĄtogatja meg a csalĂĄdot, s helyezi el ajĂĄndĂ©kait. A kĂ©mĂ©nnyel, tĂ»zhellyel kapcsolatban ĂĄllĂł kĂ©mĂ©nyseprĂ”re is ragadt valami a jĂłtĂ©kony szellemek nimbuszĂĄbĂłl. Ezen az sem vĂĄltoztat, hogy fekete, mind az ördög. Hiszen az ördög is hoz szerencsĂ©t - bĂĄr aki vele paktĂĄl, a vĂ©gĂ©n megjĂĄrja. Ilyen baj nem fenyegeti azt, aki a kĂ©mĂ©nyseprĂ”tĂ”l vĂĄrja a szerencsĂ©jĂ©t.
|
magam, 12:12
|
|
|
Mit mondtak a kĂŒlföldiek a magyar nyelvrĂ”l?
- Jakob Grimm meseĂrĂł (XIX. szĂĄzad), aki egyben az elsĂ” nĂ©met tudomĂĄnyos nyelvtan megalkotĂłja is volt, mondta :
"a magyar nyelv logikus Ă©s tökĂ©letes felĂ©pĂtĂ©se felĂŒlmĂșl minden mĂĄs nyelvet".
- N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. szåzad):
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvĂ©szek gyĂŒlekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabĂĄlyossĂĄg, tömörsĂ©g, összhang Ă©s vilĂĄgossĂĄg."
- George Bernard Shaw drĂĄmaĂrĂł (az amerikai CBC-nek adott interjĂșjĂĄban sokkal bĂ”vebben kifejtve) mondta:
"Båtran kijelenthetem, hogy miutån évekig tanulmånyoztam a magyar nyelvet, meggyÔzÔdésemmé vålt: ha a
magyar lett volna az anyanyelvem, az életmûvem sokkal értékesebb lehetett volna.
EgyszerĂ»en azĂ©rt, mert ezen a kĂŒlönös, Ă”si erĂ”tĂ”l
duzzadĂł nyelven sokszorta pontosabban lehet leĂrni a parĂĄnyi kĂŒlönbsĂ©geket, az Ă©rÂzelmek titkos rezdĂŒlĂ©seit."
- Grover S. Krantz amerikai kutatĂł:
"A magyar nyelv Ă”sisĂ©ge MagyarorszĂĄgon /.../ meglepĂ”: Ășgy talĂĄlom, hogy ĂĄtmeneti kĂ”kori nyelv,
megelĂ”zte az ĂșjkĂ”kor kezdetĂ©t /.../ az összes helyben maradĂł nyelv közĂŒl a magyar a legrĂ©gebbi."
- Ove Berglund svĂ©d orvos Ă©s mĂ»fordĂtĂł:
"Ma mĂĄr, hogy van fogalmam a nyelv struktĂșrĂĄjĂĄrĂłl, az a vĂ©lemĂ©nyem: a magyar nyelv az emberi logika
csĂșcstermĂ©ke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
- Teller Ede atomfizikus halåla elÔtt pår évvel ezt mondta Pakson:
"...Ăj jeles felfedezĂ©sem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
|
magam, 8:42
|
|
|
Ciklomatikus komplexitĂĄs...
A fĂ©rfi Ă©s a nĂ” agyĂĄnak mĂ»ködĂ©se, amikor a következĂ” egyszerĂ» mondattal szembesĂŒl: " MenjĂŒnk, igyunk valamit! "
|
magam, 8:18
|
|
|
KALENDĂRIUM
December 31.
az év 365. (szökÔévekben 366.) napja a Gergely-naptår szerint. Az év utolsó napja.
Napkelte: 07:32 Napnyugta: 16:02
Holdkelte: 12:02 Holdnyugta: 00:22
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szerda estig: Többnyire borult, pĂĄrĂĄs idĂ” vĂĄrhatĂł nĂ©hol hĂłszĂĄllingĂłzĂĄssal. Az Ă©szaki orszĂĄgrĂ©szben, fĂ”kĂ©nt a magasabban fekvĂ” terĂŒleteken azonban helyenkĂ©nt elĂ”bukkanhat a nap. ĂltalĂĄban mĂ©rsĂ©kelt lesz a lĂ©gmozgĂĄs, csupĂĄn a Nyugat-DunĂĄntĂșlon Ă©lĂ©nkĂŒlhet meg a dĂ©li szĂ©l. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet ĂĄltalĂĄban 0 Ă©s -5 fok között alakul. KĂ©sĂ” este -3, -8 fok valĂłszĂnĂ».
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Ăszakkeleten helyenkĂ©nt elĂ”fordulhat sĂ»rĂ» zĂșzmarĂĄs köd. NĂ©hol hĂłszĂĄllingĂłzĂĄs is kialakulhat. A fĂ”vĂĄrosban a szĂĄllĂł por koncentrĂĄciĂłja többfelĂ© meghaladhatja az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©ket.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Front nincs fölöttĂŒnk, a magasban azonban melegedĂ©s zajlik, ezĂ©rt melegfrontra kĂŒlönösen Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l fejfĂĄjĂĄs, ĂĄlmatlansĂĄg jelentkezhet.
Ma Szilveszter, MelĂĄnia, Kitti, Katalin napja van.
Boldog névnapot!
Szilveszter :
Latin eredetû név, jelentése erdei, erdÔben élÔ (férfi).
MelĂĄnia :
A görög eredetû Melasz névnek a nÔi pårja. Jelentése: fekete, sötét.
Kitti :
Az egyiptomi, görög, német eredetû Katalin név angol becézÔjébÔl ållandósult név. Jelentése, korona, mindig tiszta.
Katalin :
A görög katharosz szĂłbĂłl szĂĄrmazik, jelentĂ©se (mindig) tiszta. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a görög Aeikatherine jelentĂ©se nyilazĂł, biztosan cĂ©lzĂł. MĂĄsik feltevĂ©s szerint egyiptomi eredetĂ», jelentĂ©se korona. A magyarba a nĂ©met Katharina vagy a latin Catharina forma közvetĂtĂ©sĂ©vel kerĂŒlt. MagyarorszĂĄgon a Katalin az ĂrpĂĄd-kor, illetve a keresztes hadjĂĄratok Ăłta a legnĂ©pszerĂ»bb nevek egyike.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 406 – A vandĂĄlok ĂĄtkelnek a befagyott RajnĂĄn Ă©s feldĂșljĂĄk GalliĂĄt.
• 1385 – II. KĂĄroly (Kis KĂĄroly) magyar kirĂĄly megkoronĂĄzĂĄsa (* 1354 – † 1386 februĂĄr 24).
• 1695 – AngliĂĄban bevezetik az ablakadĂłt.
• 1762 – Mozart csalĂĄdja elköltözik BĂ©csbĂ”l Salzburgba.
• 1781 – MegalapĂtjĂĄk az elsĂ” amerikai bankot, a „Bank of North America”-t.
• 1827 – KolozsvĂĄron ĂŒzembe helyezik a közvilĂĄgĂtĂĄst.
• 1857 – ViktĂłria, angol kirĂĄlynĂ” hivatalosan OttawĂĄt teszi meg Kanada fĂ”vĂĄrosĂĄnak.
• 1879 – Thomas Alva Edison elĂ”ször mutatja be nyilvĂĄnosan az ĂĄltala feltalĂĄlt elektromos fĂ©nyforrĂĄst, a szĂ©nszĂĄlas izzĂłlĂĄmpĂĄt.
• 1895 – A magyar ĂĄllamisĂĄg 1000. Ă©vĂ©nek emlĂ©kĂ©re egy Ă©ven ĂĄt tartĂł ĂŒnnepsĂ©gsorozat kezdĂ”dik (Ă©jfĂ©lkor).
• 1895 – Megindul a forgalom a DombĂłvĂĄr–LepsĂ©ny-vasĂștvonalon.
• 1897 – Brooklyn utolsĂł napja vĂĄroskĂ©nt. 1898. januĂĄr 1-jĂ©n New York Citybe olvasztottĂĄk.
• 1944 – FelrobbantjĂĄk az Ăjpesti vasĂști hidat.
• 1946 – Truman amerikai elnök hivatalosan is befejezettĂ© nyilvĂĄnĂtja a II. vilĂĄghĂĄborĂșt.
• 1973 – Az AC/DC egyĂŒttes elsĂ” koncertje Sydney-ben, a Chequers klubban.
• 1974 – UtolsĂł forgali nap a HetĂ©nyegyhĂĄza–KerekegyhĂĄza-vasĂștvonalon.
• 1958 – ElmenekĂŒl orszĂĄgĂĄbĂłl a kubai diktĂĄtor, Fulgencio Batista.
• 1961 – BefejezĂ”dik a Marshall-segĂ©ly nevĂ» program, miutĂĄn 12 milliĂĄrd dollĂĄrt kaptak az igĂ©nylĂ” orszĂĄgok.
• 1961 – A Beach Boys amerikai rockzenekar elsĂ” fellĂ©pĂ©se.
• 1968 – ElĂ”ször lĂ©pi ĂĄt utasszĂĄllĂtĂł repĂŒlĂ”gĂ©p – a szovjet Tupoljev-144-es – a hangsebessĂ©get.
• 1971 – A Beatles egyĂŒttes felbomlik.
• 1977 – Jabir al-Ahmad al-Jabir Al Sabah emĂr Kuwait uralkodĂłja lesz.
• 1977 – Kambodzsa megszakĂtja diplomĂĄciai kapcsolatĂĄt Vietnammal.
• 1978 – BezĂĄrjĂĄk Tajvan washingtoni követsĂ©gĂ©t, ezzel megszĂ»nik a hivatalos diplomĂĄciai kapcsolat Tajvan Ă©s az EgyesĂŒlt Ăllamok között.
• 1984 – Amerika kilĂ©p az UNESCO-bĂłl.
• 1999 – Az 1979-es Panama-csatorna EgyezmĂ©ny lejĂĄrtĂĄval a Panamai KöztĂĄrsasĂĄgra szĂĄll ĂĄt a csatorna feletti felĂŒgyeleti jog.
• 1999 – Borisz Jelcin Vlagyimir Putyin javĂĄra lemond OroszorszĂĄg miniszterelnöksĂ©gĂ©rĂ”l.
• 2006 – Budapesten 4.1 -es erĂ”ssĂ©g földrengĂ©st tapasztalnak, GyömrĂ” közeli epicentrumbĂłl kiindulva.
• 2006 – MegszĂ»nik az Irisz TV magyar kereskedelmi csatorna*
SzĂŒletĂ©sek
• 1378 – III. Callixtus pĂĄpa († 1458)
• 1491 – Jacques Cartier francia felfedezĂ”, Ăszak-Amerika kutatĂłja († 1557)
• 1747 – Gottfried August BĂŒrger nĂ©met költĂ”, a „MĂŒnchhausen bĂĄrĂł kalandjai” szerzĂ”je († 1794)
• 1763 – Pierre Charles Silvestre de Villeneuve francia admirĂĄlis, a Trafalgar-i csata vesztese († 1806)
• 1849 – ĂbrĂĄnyi KornĂ©l magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, ĂbrĂĄnyi KornĂ©l fia († 1913)
• 1850 – ĂbrĂĄnyi Emil, ifj. magyar ĂrĂł, költĂ”, ĂșjsĂĄgĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł, a "Cyrano de Bergerac" Ă©s a "SasfiĂłk" fordĂtĂłja († 1920)
• 1869 – Henri Matisse francia festĂ”mĂ»vĂ©sz, a "vadak" ("les fauves") stĂlusirĂĄny kĂ©pviselĂ”je († 1954)
• 1885 – Kuncz AladĂĄr erdĂ©lyi magyar ĂrĂł, szerkesztĂ”, mĂ»kritikus, mĂ»fordĂtĂł († 1931)
• 1898 – Dobi IstvĂĄn magyar politikus, miniszter, miniszterelnök, a Magyar NĂ©pköztĂĄrsasĂĄg Elnöki TanĂĄcsĂĄnak elnöke († 1968)
• 1903 – SzĂ”nyi Tibor magyar orvos, politikus, orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ” († 1949)
• 1906 – Bogen Erna magyar olimpiai bronzĂ©rmes vĂvĂłnĂ” († 2002)
• 1908 – Simon Wiesenthal osztrĂĄk Holocaust-tĂșlĂ©lĂ”, nĂĄcivadĂĄsz († 2005)
• 1927 – Ruttkai Ăva Kossuth- Ă©s JĂĄszai Mari-dĂjas magyar szĂnĂ©sznĂ” († 1986)
• 1936 – Vizi E. Szilveszter magyar akadĂ©mikus, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia elnöke
• 1937 – Sir Anthony Hopkins Oscar-dĂjas brit-amerikai szĂnĂ©sz
• 1937 – Avram Hershko a Haifa-i Ă©s New York-i Egyetem patolĂłgia professzora
• 1941 – Sarah Miles angol szĂnĂ©sznĂ”
• 1943 – Ben Kingsley angol szĂnĂ©sz
• 1943 – John Denver amerikai Ă©nekes († 1997)
• 1947 – VĂĄrkonyi Gyula magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz
• 1948 – Donna Summer amerikai Grammy-dĂjas Ă©nekesnĂ”
• 1948 – Joe Dallesandro amerikai szĂnĂ©sz
• 1953 – Budai Katalin magyar irodalomtörtĂ©nĂ©sz, kritikus
• 1956 – Paramanga Ernest Yonli Burkina Faso miniszterelnöke († 2000)
• 1974 – Mario Aerts, belga kerĂ©kpĂĄrozĂł
• 1978 – DudĂĄs RĂłbert Gyula magyar irodalmĂĄr, teolĂłgus
• 1979 – Hercegfalvi ZoltĂĄn labdarĂșgĂł
• 1984 – Rene Jacob Yougbare, burkina faso-i ĂșszĂł
• 1985 – Aleksandra Gerasimenya, fehĂ©rorosz ĂșszĂłnĂ”
• 1985 – Jonathan Horton, amerikai tornĂĄsz
• 1986 – Jailma Lima, brazil atlĂ©ta
HalĂĄlozĂĄsok
• 192 – Commodus a RĂłmai Birodalom csĂĄszĂĄra (* 161)
• 335 – I. Szilveszter pĂĄpa, a 33. pĂĄpa (* ismeretlen)
• 1384 – John Wycliffe angol teolĂłgus, reformĂĄtor, a reformĂĄciĂł elĂ”tti vallĂĄsĂșjĂtĂłk egyik legnagyobb alakja. (* 1324)
• 1583 – Thomas Erastus svĂĄci teolĂłgus (* 1524)
• 1617 – Ludolph van Ceulen nĂ©met szĂĄrmazĂĄsĂș holland erĂ”dĂtmĂ©nyĂ©pĂtĂ”, vĂvĂłmester Ă©s matematikus(* 1524)
• 1659 – ApĂĄczai Csere JĂĄnos erdĂ©lyi magyar filozĂłfus, termĂ©szettudĂłs, pedagĂłgus, szakĂrĂł (* 1625)
• 1788 – Jul Variboba itĂĄliai albĂĄn költĂ” (* 1724)
• 1799 – Jean-François Marmontel francia törtĂ©nĂ©sz Ă©s ĂrĂł, az enciklopĂ©dista mozgalom tagja (* 1723)
• 1877 – Gustave Courbet francia festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1819)
• 1886 – BĂĄnĂłczy Ferenc magyar megyei fĂ”jegyzĂ” (* 1829)
• 1891 – Kerkapoly KĂĄroly magyar jogi doktor, pĂ©nzĂŒgyminiszter, egyetemi tanĂĄr, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia levelezĂ” tagja (* 1824)
• 1899 – Ion CreangĂŁ a romĂĄn irodalom egyik legnagyobb klasszikusa (* 1837)
• 1918 - Deininger Imre, mezĂ”gazdĂĄsz (* 1844)
• 1921 – Kiss JĂłzsef magyar költĂ”, "A HĂ©t" c. folyĂłirat fĂ”szerkesztĂ”je (* 1843)
• 1937 – CzigĂĄny DezsĂ”, magyar festĂ” (* 1883)
• 1949 – DĂĄni NĂĄndor magyar atlĂ©ta, olimpiai ezĂŒstĂ©rmes (* 1871)
• 1962 – PeĂ©ry Piri (Mersich Piroska) magyar szĂnĂ©sznĂ”, ĂrĂł (* 1904)
• 1976 – Bortnyik SĂĄndor magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus (* 1893)
• 1980 – Raoul Walsh amerikai filmrendezĂ”, az AMPAS mĂ»vĂ©szeti akadĂ©mia alapĂtĂł tagja (* 1887)
• 1985 – Ricky Nelson amerikai Ă©nekes (* 1940)
• 1989 – Lantos MihĂĄly magyar labdarĂșgĂł, az Aranycsapat hĂĄtvĂ©dje (* 1928)
• 1993 – Brandon Teena amerikai ĂĄllampolgĂĄr, akit nemi hovatartozĂĄsa miatt meggyilkoltak (* 1972)
• 2006 – Liese Prokop osztrĂĄk belĂŒgyminiszter, olimpiai ezĂŒstĂ©rmes atlĂ©ta (* 1941)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Szilveszter napja: Az Ă©v utolsĂł napja, melyet a vilĂĄg szĂĄmos orszĂĄgĂĄban megĂŒnnepelnek. MagyarorszĂĄgon hivatalosan munkanap.
o AzerbajdzsĂĄn: a szolidaritĂĄs napja
o Kongó: a köztårsasåg napja
|
magam, 8:02
|
|
|
napi okossĂĄg:
A muzsikusnak dalbĂłl van a telke.
.
|
magam, 8:00
|
|
|
Megint köddel szab hatårt
szemeimnek a végtelen,
öt méternyi a tåj.Kopår
årokpart,s fatörzsek morcos
börtönÔrei kisérnek,
kabĂĄtjukon pĂĄra derez,
tompån koppannak lépteim
az Ășt foltos jĂ©gtestĂ©n,
mintha tejben fĂŒrödne
az egész vilåg,
mintha vajba vĂĄjnĂĄm
egyre mélyebbre önmagam.
(SzL)
|
magam, 7:46
|
|
|
jĂł reggelt ,trombita fĂșjĂłs szĂ©p napot.
|
magam, 7:44
|
|
|
|
| 2008. december 30., kedd |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 21:10
|
|
|
Ărints meg
Megint elment a nap,
ahogy mindig szokott.
Nem tĂșl sok van mĂĄr,
amit még itt hagyott.
Ami félig van kész, az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok
most nĂ©lkĂŒlĂŒnk vĂĄltozzanak.
Egy felhĂ”n ĂŒlĂŒnk fenn a vĂĄros fölött.
TĂĄvolrĂłl nĂ©ztĂŒk, ahogy ĂĄtöltözött.
Indulhatunk. Itt mĂĄr tudjuk, milyen.
RĂĄd bĂzom, merre.
Ne ez a bolygĂł legyen.
Ărints meg mĂ©g egyszer, lassan.
Ăgy alszom el.
Legyen fĂŒggöny mögött a vilĂĄg.
Ărints meg mĂ©g egyszer, lassan,
érzékenyen,
Ă©s kĂvĂĄnj jĂł Ă©jszakĂĄt.
Ki mondja meg, vajon meddig lehet,
hogy minden nap,
mindenhol erÔs legyek?
A csönd volna jó.
Kicsit könnyebb napok.
Ne kérdezz semmit, ha låtod,
hogy fĂĄradt vagyok.
Ărints meg mĂ©g egyszer, lassan.
Ăgy alszom el.
Legyen fĂŒggöny mögött a vilĂĄg.
Ărints meg mĂ©g egyszer, lassan,
érzékenyen,
Ă©s kĂvĂĄnj jĂł Ă©jszakĂĄt.
Elment a nap,
ahogy mindig szokott.
De tĂșl sok van mĂĄr,
amit még itt hagyott.
Ami félig van kész,
az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok
most nĂ©lkĂŒlĂŒnk vĂĄltozzanak.
(BalĂĄzs F - HorvĂĄth A)
|
magam, 20:57
|
|
|
ha nem is egĂ©szsĂ©ges, de nyugodt alvĂĄst biztosĂt...!
|
magam, 20:45
|
|
|
rejtvény kép...
(a fél-mesehÔsök mindig jó szolgålatot tesznek a szóviccekhez.)
|
magam, 13:04
|
|
|
a rejtvényképre 1 1/2 jó vålasz érkezett:)
a megfejtĂ”(k)nek gratula:))
a megfejtés pedig: hangosan kiabålna...
|
magam, 12:57
|
|
|
A darvak vĂĄndorĂștja
A költözÔk våndor V-je
éket våg a téli szélbe.
Ăgy halad a cĂ©lja felĂ© a szĂĄrnyas csapat,
mert Ăgy Ărja elĂ” azt a bölcs tapasztalat.
Ăm egyszer csak megrövidĂŒl a V betĂ» szĂĄra,
s néhåny ifjonc összefog a rend megbontåsåra.
- MĂĄs betĂ»be tömörĂŒlĂŒnk! A formĂĄsabb S-be! -
Elindultak, s nem jutottak estig egyenesbe.
Majd a fagyos Ă©jszakĂĄba`
ĂĄtcsaptak a ZĂ©be, KĂĄba,
és végul az önmagåba visszatérÔ O-ba,
mĂg holtan hulltak a tĂłba.
(RomhĂĄnyi J)
|
magam, 12:37
|
|
|
tudtad...?
Mit tudunk a kesztyĂ»viselet mĂșltjĂĄrĂłl?
A kesztyĂ»viselĂ©s az Ăłkorban nem volt ĂĄltalĂĄnos. Xenophon arrĂłl tudĂłsĂt, hogy a perzsĂĄk tĂ©len kesztyĂ»t hordtak. A görögök egyes munkĂĄkhoz viseltek kĂ©tujjas kesztyĂ»t, cheirideszt; amikor OdĂŒsszeusz hazatĂ©r, apjĂĄt kertĂ©szkedĂ©s közben talĂĄlja: az öreg LaertĂ©sz kesztyĂ»t visel. Az athĂ©ni Ănyencek viszont kesztyĂ»ben Ă©tkeztek. ĂltalĂĄban azonban mind a rĂ©gi görögök, mind a rĂłmaiak a tĂ©li kesztyĂ» viselĂ©sĂ©t is nĂ”iesnek talĂĄltĂĄk.
Az antik kultĂșra összeomlĂĄsa utĂĄn a kesztyĂ»t, mint a hatalom Ă©s mĂ©ltĂłsĂĄg egyik jelvĂ©nyĂ©t, a fĂ”papsĂĄg menekĂtette ĂĄt a közĂ©pkorba. A pĂŒspök szentelĂ©sekor gyĂ»rĂ»t, pĂĄsztorbotot Ă©s kesztyĂ»t kapott. A kirĂĄlyok, nemesek Ă©s fĂ”papok selyembĂ”l vagy bĂ”rbĂ”l kĂ©szĂŒlt, drĂĄgakövekkel kivarrott kesztyĂ»t viseltek. A lovagkorban a kesztyĂ»t az invesztitĂșra, a hĂ»bĂ©rbeadĂĄs, a magasabb hivatalba iktatĂĄs jelvĂ©nyĂ©nek tartottĂĄk. A lovagok kihĂvĂĄs jelĂ©ĂŒl ellenfelĂŒket arcul ĂŒtöttĂ©k kesztyĂ»jĂŒkkel, vagy - finomabb formĂĄban - a kesztyĂ»t lĂĄbuk elĂ© dobtĂĄk. Ha az illetĂ” lovag a kesztyĂ»t felvette, akkor az azt jelezte, hogy a harcot elfogadja. Schiller A kesztyĂ» cĂmĂ» balladĂĄjĂĄban megtörtĂ©nt esemĂ©nyt dolgoz fel, csak a cselekmĂ©nyt helyezi ĂĄt SpanyolorszĂĄgbĂłl FranciaorszĂĄgba I. Ferenc udvarĂĄba. A kirĂĄly Ă©s az udvar elĂ”kelĂ”i ĂĄllatviadal nĂ©zĂ©sĂ©re gyĂ»ltek össze, amikor egy szĂ©p Ă©s elkĂ©nyeztetett hölgy vadĂĄllatok porondjĂĄra ejti le fĂ©l kesztyĂ»jĂ©t, s gĂșnyosan arra szĂłlĂtja fel hĂ» lovagjĂĄt, hogyha annak csakugyan olyan forrĂł a szerelme, mint ahogy ĂĄllĂtja, hĂĄt hozza fel a kesztyĂ»t. A lovag habozĂĄs nĂ©lkĂŒl leszĂĄll az arĂ©nĂĄba Ă©s anĂ©lkĂŒl, hogy haja szĂĄla meggörbĂŒlne, teljesĂti a megbĂzatĂĄst. A szĂ©p Kunigunda kegyes mosollyal fogadja - a lovag azonban az arcĂĄba dobja a kesztyĂ»t: "Nem kell a köszöneted, hölgyem!"
Speciålis kesztyû a vastag, bivalybÔr solymårkesztyû: csak a bal kézen viselték.
Ăgy lĂĄtszik, hogy a nĂ”k a 13. szĂĄzad elĂ”tt EurĂłpĂĄban nem viseltek kesztyĂ»t. KĂ©sĂ”bb könyökig Ă©rĂ” alkalmatossĂĄgokat szabtak maguknak vĂĄszonbĂłl. A kesztyĂ»viselĂ©s fĂ©nykora a 16. szĂĄzad volt, ekkor mĂĄr a hölgyek Ă©s urak egyarĂĄnt finom, vĂ©kony bĂ”rbĂ”l kĂ©szĂŒlt, illatosĂtott kesztyĂ»t viseltek. HozomĂĄnyjegyzĂ©kek, arckĂ©pek tanĂșsĂĄga szerint MagyarorszĂĄgon a 16. szĂĄzadban ĂĄltalĂĄnos divat volt a nemessĂ©gnĂ©l, de a 17. szĂĄzadban mĂĄr minden tĂĄrsadalmi rĂ©teg viseletĂ©hez hozzĂĄtartozott.
PĂĄrizsban mĂĄr 1190-bĂ”l tudunk kesztyĂ»kĂ©szĂtĂ” cĂ©hekrĂ”l, MagyarorszĂĄgon a legrĂ©gibb adatunk a 14. szĂĄzadbĂłl valĂł. A kötött kesztyĂ»k kĂ©szĂtĂ”i a harisnyakĂ©szĂtĂ”kkel tömörĂŒltek közös cĂ©hekbe.
|
magam, 12:26
|
|
|
egy mosolyt megér...
- Ăzlett az ebĂ©d drĂĄgĂĄm?
- MĂĄr megint veszekedni akarsz?
Anya beszélget a tinédzser lånyåval:
- Ăn sosem fekĂŒdtem le mĂĄs fĂ©rfival, csak az apĂĄddal! Ugyanezt te is
el tudod majd mondani a lĂĄnyodnak?
- Igen anyu, csak ezt a rezzenéstelen arcot kell még gyakorolnom...
A kommunizmus hét csodåja:
1. Mindenkinek volt munkĂĄja.
2. BĂĄr mindenkinek volt munkĂĄja, senki sem csinĂĄlt semmit.
3. BĂĄr senki sem csinĂĄlt semmit, a tervet 100% fölött teljesĂtettĂ©k.
4. BĂĄr a tervet 100% fölött teljesĂtettĂ©k, mĂ©gsem lehetett semmit kapni.
5. BĂĄr nem lehetett semmit kapni, mindenkinek megvolt mindene.
6. Bår mindenkinek megvolt mindene, mégis mindenki lopott.
7. Bår mindenki lopott, mégsem hiånyzott soha semmi.
A fiatal feleség idegesen telefonål a férjének.
- DrĂĄgĂĄm, a mama leesett a lĂ©pcsĂ”n, beĂŒtötte a fejĂ©t, vĂ©rzik. Most mit
csinĂĄljak?
- Krumplistésztåt.
A jĂł ĂŒgyvĂ©d ismeri a törvĂ©nyt. A sztĂĄrĂŒgyvĂ©d ismeri a bĂrĂłt.
Két jóbaråt talålkozik. Az egyiknek rettenetesen össze van törve a képe.
- Håt veled mi történt?
- Képzeld, kijöttem este a kocsmåból, felugrottam a biciklire...
- AtyaĂ©g! Ăs elestĂ©l?
- Dehogyis! A falnak volt tĂĄmasztva.
MagyarorszĂĄg jobb pozĂciĂłba kerĂŒlt a korrupciĂłs listĂĄn. Mondjuk nem
volt olcsĂł...
A kutya tényleg az ember legjobb baråtja. Ha nem hiszed el, próbåld ki
a következÔt: Zård be a kutyådat és a feleségedet a kocsid
csomagtartĂłjĂĄba. Egy Ăłra mĂșlva nyisd ki!
Na ki örĂŒl neked jobban, amikor meglĂĄt?
A plasztikai sebĂ©sz Ășj arcot varĂĄzsolt a hölgynek: eltĂŒntette a
rĂĄncokat, Ă©s az orrĂĄt is kisebbre szabta. Amikor felĂ©pĂŒl a pĂĄciens, az
orvos megkérdezi tÔle:
- Mit tehetek mĂ©g ĂnĂ©rt, asszonyom?
- Tudna nekem nagy, kerek szemeket csinĂĄlni?
- Természetesen - vålaszol a sebész, majd kiszól az
asszisztensnĂ”jĂ©nek. Legyen szĂves, mutassa meg a hölgynek a szĂĄmlĂĄjĂĄt!
|
magam, 9:00
|
|
|
lista...
|
magam, 8:53
|
|
|
KALENDĂRIUM
December 30.
az év 364. (szökÔévekben 365.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 1 nap van håtra.
Napkelte: 07:32 Napnyugta: 16:01
Holdkelte: 11:46 Holdnyugta: 00:00
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re kedd estig: DĂ©len többnyire erĂ”sen felhĂ”s lesz az Ă©g, az Ă©szaki orszĂĄgrĂ©szben hosszabb-rövidebb idĂ”szakokra kisĂŒt a nap. PĂĄrĂĄs lesz a levegĂ”, az Ă©jszaka kĂ©pzĂ”dött ködfoltok helyenkĂ©nt napközben is megmaradnak. ĂltalĂĄban mĂ©rsĂ©kelt lesz a lĂ©gmozgĂĄs, legfeljebb a Kisalföldön Ă©lĂ©nkĂŒl meg idĂ”nkĂ©nt a dĂ©lnyugati szĂ©l. Kora dĂ©lutĂĄn +1, -4 fokig emelkedik a hĂ”mĂ©rsĂ©klet, de a tartĂłsan ködös terĂŒleteken ennĂ©l hidegebb lesz. KĂ©sĂ” este -3, -8 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
HelyenkĂ©nt elĂ”fordulhat sĂ»rĂ» zĂșzmarĂĄs köd. NĂ©hol hĂłszĂĄllingĂłzĂĄs is lehet.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Front nincs felettĂŒnk, a melegfrontra kĂŒlönösen Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l azonban fejfĂĄjĂĄs jelentkezhet.
Ma DĂĄvid, ZalĂĄn, DĂ©nes, Margit, SebĂ”, Szabin napja van.
Boldog névnapot!
DĂĄvid :
HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, jelentĂ©se kedvelt, szeretett, egyesĂtĂ”.
ZalĂĄn :
Anonymus szerint a honfoglalĂĄs elĂ”tt a Duna-Tisza közĂ©n uralkodĂł vezĂ©r neve Salanus volt. Ezt a nevet a Tisza torkolatĂĄnĂĄl fekvĂ” Slankamen (SzalĂĄnkemĂ©n) helysĂ©gnĂ©vbĂ”l alkotta a krĂłnikaĂrĂł. A helynĂ©v szlĂĄv eredetĂ», a jelentĂ©se: "sĂłs kĂ”". A szemĂ©lynĂ©v eredeti olvasata Szalan lehetett. A nĂ©v mai formĂĄja XIX. szĂĄzadi tĂ©ves olvasat alapjĂĄn, Vörösmarty MihĂĄly ZalĂĄn futĂĄsa cĂmĂ» hĂ”sköltemĂ©nye nyomĂĄn vĂĄlt ismerttĂ©. Az erdĂ©lyi ZalĂĄn helysĂ©gnĂ©v szintĂ©n szlĂĄv eredetĂ». A jelentĂ©se: "sĂłs" (patak, forrĂĄs).
DĂ©nes :
Görög eredetĂ» nĂ©v, DionĂŒsziosz nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se DionĂŒszosznak ajĂĄnlott. A görög mitolĂłgiĂĄban DionĂŒszosz a bor Ă©s a szĂ”lĂ” istene.
Margit :
A görög eredetĂ» latin Margareta nĂ©v megmagyarosodott alakja, JelentĂ©se gyöngy. A nĂ©metben Ă©s a svĂ©dben is ebben a formĂĄjĂĄban hasznĂĄljĂĄk. Legismertebb viselĂ”je ĂrpĂĄd-hĂĄzi Szent Margit, IV. BĂ©la kirĂĄly leĂĄnya.
SebĂ” :
A Sebestyén régi magyar becézÔjébÔl önållósult.
Szabin :
Latin eredetû név, a Sabinus névbÔl szårmazik, jelentése a szabinok népéhez tartozó férfi.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1703 – TokiĂłban földrengĂ©s pusztĂt, 37 000-en halnak meg.
• 1848 – MĂłr mellett Perczel MĂłr hadteste veresĂ©get szenved Jellasics JĂłzsef horvĂĄt bĂĄn hadtestĂ©tĂ”l.
• 1848 – BezĂĄrja kapuit Teleki Blanka leĂĄnynevelĂ”intĂ©zete.
• 1877 – BĂ©csben bemutatjĂĄk Johannes Brahms 2. szimfĂłniĂĄjĂĄt.
• 1884 – LipcsĂ©ben bemutatjĂĄk Anton Bruckner 7. szimfĂłniĂĄjĂĄt.
• 1906 – IrĂĄn alkotmĂĄnyos monarchia lesz.
• 1909 – A Nyolcak elsĂ” kiĂĄllĂtĂĄsĂĄnak megnyitĂłja.
• 1916 – Az utolsĂł magyar kirĂĄly, IV. KĂĄroly Ă©s Zita magyar kirĂĄlynĂ© koronĂĄzĂĄsa Budapesten, a BudavĂĄri Nagyboldogasszony-templomban.
• 1922 – Vlagyimir Iljics Lenin ĂŒnnepĂ©lyesen bejelenti a Szovjet Szocialista KöztĂĄrsasĂĄgok SzövetsĂ©gĂ©nek, a SzovjetuniĂłnak megalakulĂĄsĂĄt.
• 1947 – Lemond MihĂĄly romĂĄn kirĂĄly, kikiĂĄltjĂĄk a RomĂĄn Szocialista KöztĂĄrsasĂĄgot.
• 1949 – India elimeri a KĂnai NĂ©pköztĂĄrsasĂĄgot.
• 1950 – Vietnam, Laosz Ă©s Kambodzsa fĂŒggetlennĂ© vĂĄlik FranciaorszĂĄgtĂłl.
• 1953 – ElĂ”ször kezdik ĂĄrusĂtani a boltokban a szĂnes televĂziĂłt. (ĂĄra: 1175 dollĂĄr)
• 1957 – Lemond az izraeli kormĂĄny Ă©s David Ben-Gurion.
• 1965 – Ferdinand Marcos beiktatĂĄsa elnökkĂ©nt a FĂŒlöp-szigeteken.
• 1985 – Megjelenik az IBM-PC DOS 3.2 verziĂłja.
• 1986 – amerikai invĂĄziĂł kezdĂ”dik Hondurasban.
• 1987 – Robert Mugabet vĂĄlasztjĂĄk meg Zimbabwe elnökĂ©nek.
• 1988 – Lemond a jugoszlĂĄv kormĂĄny.
• 1993 – VatikĂĄn elismeri Izraelt.
• 1999 – George Harrisont Ă©s felesĂ©gĂ©t egy betörĂ” megtĂĄmadja otthonukban, Harrisont nĂ©gyszer mellkason szĂșrja.
SzĂŒletĂ©sek
• 39 – Titus rĂłmai csĂĄszĂĄr († 81)
• 1566 – Alessandro Piccinini olasz zeneszerzĂ” († 1638)
• 1673 – III. Ahmed, az OszmĂĄn Birodalom 24. szultĂĄnja († 1736)
• 1760 – Alagovich SĂĄndor zĂĄgrĂĄbi pĂŒspök(† 1837)
• 1796 – Ifjabb BĂĄrĂł WesselĂ©nyi MiklĂłs ĂrĂł, az "ĂĄrvĂzi hajĂłs", a magyar reformellenzĂ©k egyik vezĂ©re († 1850)
• 1819 – Theodor Fontane nĂ©met ĂrĂł († 1898)
• 1853 – AndrĂ© Charles Prosper Messager francia zeneszerzĂ” († 1929)
• 1859 – Josef Bohuslav Foerster cseh zeneszerzĂ” († 1951)
• 1865 – Rudyard Kipling angol ĂrĂł († 1936)
• 1873 – BĂĄnffy MiklĂłs magyar ĂrĂł, grafikus, dĂszlet- Ă©s kosztĂŒmtervezĂ”, szĂnhĂĄzi rendezĂ”, politikus, kĂŒlĂŒgyminiszter († 1950)
• 1877 – Boross MihĂĄly (Boros Miksa) magyar ĂrĂł, szĂnikritikus († 1944)
• 1879 – Sri Ramana Maharisi, az egyik legismertebb advaita mester, bölcs, satguru († 1950)
• 1880 – Földes DezsĂ” kĂ©tszeres olimpiai bajnok magyar vĂvĂł († 1950)
• 1884 – TodzsĂł Hideki JapĂĄn miniszterelnöke († 1948)
• 1889 – MĂ©ray-HorvĂĄth ZsĂłfia hĂĄromszoros vilĂĄgbajnok magyar mĂ»korcsolyĂĄzĂł († 1977)
• 1896 – ErdĂ©lyi JĂłzsef magyar költĂ” († 1978)
• 1904 – Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij szovjet zeneszerzĂ” († 1987)
• 1906 – Carol Reed Oscar-dĂjas angol filmrendezĂ” († 1976)
• 1928 – Bo Diddley amerikai rock and roll Ă©nekes
• 1934 – Del Shannon amerikai rock and roll zenĂ©sz, Ă©nekes († 1990)
• 1939 – Kajdi JĂĄnos magyar ökölvĂvĂł († 1992)
• 1941 – Fellegi ĂdĂĄm Liszt Ferenc-dĂjas magyar zongoramĂ»vĂ©sz
• 1943 – ZsĂĄmbĂ©ki GĂĄbor Kossuth-Ă©s JĂĄszai Mari-dĂjas magyar szĂnhĂĄzi rendezĂ”, szĂnigazgatĂł
• 1946 – Berti Vogst nĂ©met vilĂĄgbajnok labdarĂșgĂł
• 1946 – Patti Smith amerikai Ă©nekesnĂ”
• 1947 – Daria Halprin amerikai szĂnĂ©sznĂ” (Antonioni: „Zabriskie Point”)
• 1959 – Tracey Ullman angol szĂnĂ©sznĂ”
• 1961 – Ben Johnson kanadai sprinter
• 1969 – Jason Kay (Jay Kay) angol zenĂ©sz, a Jamiroquai Ă©nekese, zeneszerzĂ”je.
• 1982 – Kristin Kreuk kanadai szĂnĂ©sznĂ”
• 1985 – TakĂĄcs KrisztiĂĄn, magyar ĂșszĂł
• 1986 – Max Walker, kanadai szĂnĂ©sz
• 1987 – Jeanette Ottesen, dĂĄn ĂșszĂłnĂ”
HalĂĄlozĂĄsok
• 274 – I. FĂ©lix pĂĄpa (* ismeretlen)
• 1591 – IX. Ince pĂĄpa (* 1519)
• 1679 – Bethlen Farkas ErdĂ©ly kancellĂĄrja, törtĂ©netirĂł (* 1639)
• 1691 – Robert Boyle angol fizikus, kĂ©mikus, matematikus, a gĂĄzokra vonatkozĂł Boyle-Mariotte-törvĂ©ny egyik nĂ©vadĂłja (* 1627)
• 1788 – Francesco Zuccarelli olasz festĂ” (* 1702)
• 1880 – BezerĂ©dj Gyula magyar alispĂĄn (* 1825)
• 1896 – JosĂ© Rizal fĂŒlöp-szigeteki ĂrĂł (* 1861)
• 1944 – Romain Rolland Nobel-dĂjas francia ĂrĂł (* 1866)
• 1944 – Richter Gedeon magyar vegyĂ©sz, gyĂłgyszergyĂĄros (* 1872)
• 1947 – Alfred North Whitehead angol matematikus, filozĂłfus, Bertrand Russell-lel egyĂŒtt a Principia Mathematica ĂrĂłja, a holisztikus szemlĂ©let egyik felĂșjĂtĂłja a nyugati filozĂłfiĂĄban (* 1861)
• 1947 – Han van Meegeren holland festĂ” (* 1889)
• 1962 – Remenyik Zsigmond magyar ĂrĂł (* 1900)
• 1973 – Henri-Paul Busser francia zeneszerzĂ” (* 1872)
• 1978 – Honthy Hanna Kossuth-dĂjas szĂnĂ©sznĂ”, operettprimadonna (* 1893)
• 1978 – Miskolczy DezsĂ” orvos (* 1894)
• 1979 – Richard Rodgers amerikai zeneszerzĂ” (* 1902)
• 1985 – MĂĄrkus LĂĄszlĂł Kossuth-Ă©s JĂĄszai Mari-dĂjas magyar szĂnĂ©sz (* 1927)
• 1993 – Giuseppe Occhialini olasz fizikus (* 1907)
• 1999 – JanĂĄky Viktor keramikus (* 1933)
• 2001 – Ember MĂĄria, magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, mĂ»kritikus (* 1931)
• 2006 – SzaddĂĄm Huszein iraki elnök, diktĂĄtor (* 1937)
• 2007 – Michael Goldberg, amerikai absztrakt expresszionista festĂ” (* 1924)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• MadagaszkĂĄr: a köztĂĄrsasĂĄg napja
|
magam, 8:31
|
|
|
napi okossĂĄg:
HazĂĄnkban a legnagyobb környezetszennyezĂ©st a fĂŒstbe ment tervek okozzĂĄk.
.
|
magam, 8:28
|
|
|
Neonok fényét a köd
elrejtette,orrukig se lĂĄtnak
a villanyoszlopok,kirakja
szûzies kristålyait a fagy,
fehĂ©r szoknyĂĄt hĂșznak
a pĂ”re ĂștszĂ©li bokrok,
s mint drĂĄga Ă©kszert,ĂĄgaikon
viselik a fåk a sûrû zuzmaråt.
(SzL)
 B.TĂłth ZĂșzmarĂĄs fĂĄk)
|
magam, 8:05
|
|
|
JĂł reggelt Ă©s vidĂĄm napot kĂvĂĄnok mindenkinek.
|
magam, 8:03
|
|
|
|
| 2008. december 29., hétfő |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 20:15
|
|
|
ha szereted a rĂ©gi filmeket,riportokat,stb. feltĂ©tlen nĂ©zzĂ©l bele,egy kattintĂĄs Ă©s Ășjra Ă©lvezheted...77 film ... Ă©s ingyen:) ez nem viszi a pĂ©nzt...jĂł szĂłrakozĂĄst...
http://77filmajandek.nava.hu/
.
|
magam, 20:06
|
|
|
Pinceablak
Kék hétpecsétes pinceablak,
kandikĂĄlnak rozsdĂĄs Ă©vek,
az utca Ăłlom lĂĄbon ballag,
idÔtlen vének a poros léptek.
Nyårral mulató, Ôsszel zokogó,
kalapos fĂ©nyĂșr letĂ©rdel a jĂĄrdĂĄn,
kajĂĄnul kacsint kongĂł bordĂł hordĂł,
mesterkulcs ĂŒdvözli a tanĂtvĂĄnyĂĄt.
Mint az esĂ” zubog az Ă©j,
tĂłcsĂĄvĂĄ rezdĂŒl zsivĂĄny zsivaj
penészes falakról csorog a setét,
gardróbban gubbaszt az Ôsi divat.
Sejtelem szomjas csöbör,
csöppen a folyékony csend,
négy tégla-titok között,
tolvaj széltÔl tåncleckét vesz.
(Simon R)
|
magam, 19:35
|
|
|
A bölcs majom Ă©s a szĂĄzlĂĄbĂș reumĂĄja:
A szĂĄzlĂĄbĂș elhatĂĄrozta, hogy megkĂ©rdi az erdĂ” bölcsĂ©tĂ”l, egy majomtĂłl, milyen orvossĂĄg gyĂłgyĂtanĂĄ meg a lĂĄbait.
- Ez reuma - mondta a majom. - TĂșl sok lĂĄbad van.
- Ăs mit tegyek, hogy csak kĂ©t lĂĄbam legyen?
- Hagyjål engem a részletekkel - felelte a majom.
- A bölcs csak tanåcsot ad, a problémåt neked kell megoldanod.
|
magam, 18:48
|
|
|
legyél univerzålis...!
|
magam, 13:11
|
|
|
A liba hattyĂșdala
A tömzsi, totyogó tavalyi ludat
cserbenhagyta csĂșful a jĂłzan öntudat.
Fennhordta a csĂ”rĂ©t, s nyĂșjtogatva nyakĂĄt,
gyönyörĂ» hattyĂșnak kĂ©pzelte magĂĄt.
TĂĄrsaitĂłl bĂșcsĂșt sem vett, azt se mondta: "GĂĄ!"
Kilépett a libasorból, s elment vilåggå.
A legelsĂ” pocsolyĂĄnĂĄl mĂĄris vĂzre szĂĄllt,
Ă©s hattyĂși halĂĄlĂĄhoz egy dalt komponĂĄlt.
Egy hattyĂșdalt, az egyetlent, a vĂ©gsĂ”t,
a halĂĄlhĂvĂł szent, nagy Ă©neket,
a fagyos långgal kilobbanva égÔt,
mely lebegve szåll idÔ s tér felett.
A hattyĂșdalt, mit Ă©leten ĂĄt Ă©rlelt
a méltósågos csönd, a némasåg,
a hattyĂșdalt, a vĂĄdat s elĂ©gtĂ©telt,
a semmivé lett vågyak halk dalåt!
GyötrĂ”dött, töprengett a hattyĂși lĂșd,
Ă©s költött is vĂ©gĂŒl szĂ©p dalt, szomorĂșt.
MegvĂĄrta az alkonyt, Ășgy zendĂtett rĂĄ.
Zengett a bĂșs Ă©nek: "GĂĄ-gĂĄ-gĂĄ-gĂĄ-gĂĄ!"
VĂĄrta a szĂ©p elmĂșlĂĄst, a hattyĂșvĂ©gzetet,
vĂĄrta, vĂĄrta hajnalig, mĂg meg nem Ă©hezett.
Gyakran sóhajt fel azóta, ha kint legelész:
- Gågogva élni könnyû - dalolva halni nehéz!
(RomhĂĄnyi J)
|
magam, 13:04
|
|
|
tudtad...?
MĂ©rgezĂ” illatosĂtĂłk
A mestersĂ©ges illatosĂtĂłk sokszor tartalmaznak kĂĄros anyagokat. TermĂ©szetes mĂłdszereinkkel azonban megelĂ”zhetsz minden betegsĂ©get.
Illat vagy szag?
Az utĂłbbi Ă©vekben Ășj termĂ©kek jelentek meg a boltokban: szagtalanĂtĂłk, illatgyertyĂĄk, illatosĂtĂłk, fĂŒstölĂ”k, amelyek a lĂ©gtĂ©r frissessĂ©gĂ©t Ă©s a kellemes illatkörnyezetet hivatottak biztosĂtani (valĂłjĂĄban azonban csak „elfedik” a kellemetlen szagokat).
BĂĄr mĂĄr rĂ©gĂłta ismert tĂ©ny, hogy a kĂŒlönfĂ©le illatoknak Ă©lettani hatĂĄsuk van: a kellemesek pĂ©ldĂĄul jĂłkedvre hangolnak, serkentik az agymĂ»ködĂ©st, „elĂ”hĂvjĂĄk” a szexuĂĄlis vĂĄgyat, fokozzĂĄk az Ă©tvĂĄgyat, ellazĂtanak stb., mĂg a kellemetlen szag-környezetben feszĂŒlttĂ©, ingerĂŒlttĂ© vĂĄlunk.
A kĂŒlönfĂ©le szaghatĂĄsok tehĂĄt befolyĂĄssal vannak a hangulatunkra, közĂ©rzetĂŒnkre. EzĂ©rt sem mindegy, hogy milyen illataura vesz bennĂŒnket körĂŒl az otthonunkban, a munkahelyĂŒnkön, vagy akĂĄr az autĂłnkban.
Ărtalmas divatcikk?
Egy nemrĂ©giben vĂ©gzett brit felmĂ©rĂ©s szerint, a lĂ©gfrissĂtĂ” termĂ©kekben (többek között spray-kben, aerosolokban, gĂ©lekben, rudakban) talĂĄlhatĂł anyagok kĂĄrosĂtjĂĄk az ezeket a termĂ©keket gyakran hasznĂĄlĂłk egĂ©szsĂ©gĂ©t.
A kutatĂĄs bebizonyĂtotta: azokban az otthonokban, ahol gyakran hasznĂĄltak lĂ©gfrissĂtĂ”ket, a gyerekek egyharmadĂĄnĂĄl „köszöntek vissza” hasmenĂ©ses tĂŒnetek, a velĂŒk egy lĂ©gtĂ©rben tartĂłzkodĂł anyĂĄknak pedig gyakrabban fĂĄjt a fejĂŒk, mint az ilyen termĂ©keket egyĂĄltalĂĄn nem hasznĂĄlĂł sorstĂĄrsaiknak. A gyanĂș ekkor terelĂ”dött a spray-kben talĂĄlhatĂł illĂ©kony szerves anyagokra. A feltĂ©telezĂ©st, hogy ezek a szintetikus anyagok ĂĄrtalmasak az egĂ©szsĂ©gre, kĂ©sĂ”bb egy ausztrĂĄl tanulmĂĄny is megerĂ”sĂtette.
E szerint a rendszeresen mestersĂ©ges anyagokkal illatosĂtott lakĂĄsokban tartĂłzkodĂł gyerekeknĂ©l az asztma kialakulĂĄsĂĄnak kockĂĄzata is lĂ©nyegesen nagyobb volt, mint a „vegyszermentes” lĂ©gtĂ©rben Ă©lĂ” tĂĄrsaiknĂĄl. KiderĂŒlt az is, hogy a legnagyobb veszĂ©lynek azok vannak kitĂ©ve, akik idejĂŒk nagy rĂ©szĂ©t olyan lakĂĄsokban töltik, ahol napi rendszeressĂ©gel lĂ©gfrissĂtĂ”ket, illatosĂtĂłkat hasznĂĄlnak.
S nem csak a spray-k, az elektromos pĂĄrologtatĂłk, az illatĂłsĂtĂł gĂ©lek, rudak, hanem az illatmĂ©csesek, a manapsĂĄg divatos fĂŒstölĂ”k is ĂĄrtalmasak lehetnek, mert jelentĂ”s mennyisĂ©gben bocsĂĄtanak ki egĂ©szsĂ©gre ĂĄrtalmas illĂ©kony szerves vegyĂŒleteket (pĂ©ldĂĄul formaldehidet, amely fejfĂĄjĂĄst, rosszullĂ©tet okozhat), illetve rĂĄkkeltĂ” benzollal fĂŒstölik tele a zĂĄrt teret.
Nem kell bĂŒdös tĂ©rben Ă©lned, mert nĂ©hĂĄny praktikĂĄval elĂ©rheted, hogy kellemes illat vegyen körĂŒl.
LĂ©gy kreatĂv!
A kereskedelemben kaphatĂł illatosĂtĂł termĂ©kek ĂĄrĂĄt is megspĂłrolhatod, Ă©s az egĂ©szsĂ©gednek is hasznĂĄlsz, ha gyakran szellĂ”ztetsz.
A levegĂ” minĂ”sĂ©gĂ©t a szobanövĂ©nyek is javĂtjĂĄk. LakĂłterĂŒnk illatosĂtĂĄsĂĄra hasznĂĄlhatunk szĂĄrĂtott növĂ©nyeket, pĂ©ldĂĄul levendulĂĄt, citromhĂ©jat vagy mentĂĄt.
TermĂ©szetes anyagokkal (narancshĂ©j, szegfĂ»szeg, citrom, almahĂ©j, levendula, szĂĄrĂtott virĂĄgszirmok) illatosĂthaod a lakĂĄs helyisĂ©geit, a szekrĂ©nyeket, a kĂŒlönfĂ©le tĂĄrolĂłhelyeket.
Az illemhely szagtalanĂtĂĄsĂĄra hasznĂĄlj virĂĄgszirom-keverĂ©ket (potpourrit), vagy egy kis tĂĄlba cseppents nĂ©hĂĄny csepp citromlevet.
TĂ©len a fĂŒtĂ”testre, radiĂĄtorra helyezett cserĂ©ptĂĄlba, cserĂ©pedĂ©nybe tegyĂ©l vizet, majd cseppents bele egy cseppnyi illĂłolajat.
Ha kellemetlen szagĂș a ruhĂĄsszekrĂ©nyed belseje, tegyĂ©l bele illatos pipereszappant, kiĂŒrĂŒlt parfĂŒmös ĂŒveget, szĂĄrĂtott levendulĂĄt, szegfĂ»szeget, vagy levendulaolajjal ĂĄtitatott zsebkendĂ”t, szivacsot.
(Hogy a szekrĂ©nyben ne szĂłrĂłdjon szĂ©t a szĂĄrĂtott levendula, belekötözheted egy mĂĄr „elhasznĂĄlĂłdott” harisnyanadrĂĄg szĂĄrĂĄba is, amelyet rĂĄ lehet akasztani egy vĂĄllfĂĄra)
KivĂĄlĂł lĂ©gfertĂ”tlenĂtĂ” kĂ©szĂŒlhet az influenza-szezonban 1 deci erĂ”s ecet Ă©s tĂz csepp szegfĂ»olaj keverĂ©kĂ©bĂ”l, amelyet ĂŒveg, vagy kerĂĄmiatĂĄlban kell a szoba padlĂłjĂĄra vagy a szekrĂ©ny tetejĂ©re feltenni.
A konyha illatosĂtĂĄsĂĄra hasznĂĄlhatsz szĂĄraz fĂ»szernövĂ©nyeket (bazsalikom, kakukkfĂ», mentalevĂ©l), vagy kellemes illatĂș gyĂłgynövĂ©nyeket, teafĂŒveket, szĂĄrĂtott gyĂŒmölcsök (citrom, narancs, mandarin) hĂ©jĂĄt. Ha nincs allergiĂĄs a csalĂĄdban, nĂ©hĂĄny csepp illĂłolajat is adhatsz a keverĂ©khez.
(Azonnal is felhasznĂĄlhatĂł, de ha zĂĄrt edĂ©nyben, sötĂ©t helyen nĂ©hĂĄny hĂ©tig is eltarthatod, Ăgy tartĂłsabb, intenzĂvebb illatot kapsz).
A tĂ©li estĂ©k hangulatĂĄhoz hozzĂĄtartozik a fahĂ©j, a sĂŒlt alma, a szegfĂ»szeg, a narancs, a mĂ©zeskalĂĄcs, a (gyĂłgy)teĂĄk, a forralt bor illata.
Ha az Ă©telszagtĂłl akarsz „megszabadulni” – Ă©s a szellĂ”ztetĂ©s sem segĂt –, a mĂ©g meleg fĂ”zĂ”lapra tegyĂ©l almahĂ©jat, vagy egy kis edĂ©nyben pĂĄrologtass kevĂ©s ecetet, citromlevet, vagy valamilyen illĂłolajat.
A konyhai eszközök (fa vĂĄgĂłdeszka, serpenyĂ”) zsĂr- vagy hagymaszagĂĄt megszĂŒntetheted, ha a felĂŒletĂŒket ĂĄttörölöd citrom levĂ©vel, vagy ĂĄtdörzsölöd kifacsart citrommal, nedves sĂłval, ezutĂĄn alaposan leöblĂted meleg, majd hideg folyĂłvĂzzel. Az is hatĂ©kony mĂłdszer lehet, ha a mosogatĂłvĂzbe nĂ©hĂĄny csepp ecetet teszel.
A kellemetlen szagok forrĂĄsa – nagyon gyakran – a hĂ»tĂ”gĂ©p.
(A belsĂ” tĂ©r tisztĂtĂĄsĂĄhoz hasznĂĄlj szĂłdabikarbĂłnĂĄt, majd ecetes vĂzzel törĂŒld ĂĄt a mĂ»anyag felĂŒleteket. Az Ă©teleket mindig frissen tartĂł fĂłliĂĄval, vagy fedĂ”vel lefedve tĂĄrold.)
|
magam, 12:31
|
|
|
|
| |
