| 2008. december 1., hétfő |
|
 |
0 |
|
|
KĂĄrhozat
Holott a semmi van jelen,
a vilĂĄg azĂ©rt tovĂĄbb lĂŒktet,
az erek szĂĄllĂtjĂĄk a vĂ©rt,
a kéz csomót köt, kulcsra zår,
gyufĂĄt gyĂșjt Ă©s megĂĄgyaz Ă©jszakĂĄra.
(Pilinszky J)
|
magam, 21:09
|
|
|
na akkor jöhet a kép megfejtése....
kapszulĂĄk
egy azaz egy helyes megfejtés érkezet:)))
GRATULĂLOK!
|
magam, 18:33
|
|
|
ållatmesék...
A rĂĄk haladĂĄsa
Egy nagyszerĂ» fĂłka rĂĄmordult a rĂĄkra:
- Ne haladjon hĂĄtra,
hisz nem jut elÔbbre soha,
kinek vissza van az oda.
Ăm a rĂĄknak, mi tagadĂĄs,
visszåsnak tûnt ez a tanåcs.
Azt értette belÔle,
szégyenszemre håtråljon meg elÔre.
De kevĂ©ssel elĂ”bb Ășgy gondolta aztĂĄn,
mĂĄs kĂĄrĂĄt tanulnĂĄ meg a sajĂĄt hasznĂĄn,
hogyha maga mögött egy célt is kiszabva,
elÔregåzolna håtra az iszapba.
Viszont azt is tudta a nyomorult pĂĄra,
az ilyesmi nem megy Ășgy holnaprĂłl mĂĄra,
és hogy ne hagyja a dråga idÔt veszni,
elhatĂĄrozta, mĂĄr tegnap el is kezdi.
(RomhĂĄnyi J)
|
magam, 12:45
|
|
|
MĂșlĂł idĂ”
Lassan vĂĄnszorognak a percek,
melyek aztĂĄn ĂłrĂĄkba vesznek.
Az ĂłrĂĄk napokkĂĄ dagadnak,
s a napok hetekbe szakadnak.
Aztån a hetekbÔl lesznek hónapok,
Ă©szre sem veszed,hogy telnek a holnapok,
Ă©s mily gyorsan suhannak az Ă©vek,
s mikĂ©nt leszĂŒnk egy-kettĂ”re vĂ©nek.
(PE)
 (Varga I. MĂșlĂł idĂŽ)
|
magam, 12:38
|
|
|
tudtad...?
1973-ban a svĂ©d Roland Ohissont olyan koporsĂłba temettĂ©k, amely teljes egĂ©szĂ©ben csokolĂĄdĂ©bĂłl kĂ©szĂŒlt.
Orville Wright megszĂĄmozta a tyĂșkjai ĂĄltal tojt tojĂĄsokat, Ă©s mindig idĂ”rendi sorrendben fogyasztotta el.
A Csendes-ĂłceĂĄn keletrĂ”l nyugatra "folyik". A FĂŒlöp-szigeteknĂ©l az ĂłceĂĄn szintje 60 centimĂ©terrel magasabb, mint Panama partjainĂĄl.
Az F-117 lopakodĂł vadĂĄszbombĂĄzĂł aerodinamikai fejlesztĂ©se sorĂĄn felhasznĂĄltĂĄk a poszmĂ©hek repĂŒlĂ©sĂ©nek vizsgĂĄlati eredmĂ©nyeit.
A legöregebb ember, akin mûtétet hajtottak végre, 111 éves és 105 napos volt.
A klasszikus matrĂłzsapka igazĂĄbĂłl egy segĂ©deszköz. Amikor vizes lesz, a sapkĂĄban rekedt lĂ©gbuborĂ©k a vĂz felszĂnĂ©n tartja a matrĂłz fejĂ©t.
Az USA bĂrĂłsĂĄgai idejĂŒk felĂ©t szemĂ©lygĂ©pkocsikkal összefĂŒggĂ” perek tĂĄrgyalĂĄsĂĄval töltik.
Angol anyanyelvû ember 350 millió él a földön.
A természetben nem talålható vas tiszta ållapotban.
A szervusz szĂł a "servus" szĂłbĂłl ered, ami szolgĂĄt jelent.
A vörös hajĂș emberek altatĂĄsĂĄhoz több altatĂłanyag szĂŒksĂ©ges.
|
magam, 12:05
|
|
|
egy pillanat természet...
|
magam, 9:10
|
|
|
hĂĄzi praktika...
|
magam, 8:25
|
|
|
KALENDĂRIUM
December 1.
az év 335. (szökÔévekben 336.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 30 nap van håtra.
Napkelte: 07:08 Napnyugta: 15:55
Holdkelte: 10:20 Holdnyugta: 18:54
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re hĂ©tfĂ” estig: Ma többször erĂ”sen megnövekszik a felhĂ”zet Ă©s helyenkĂ©nt esĂ”re, zĂĄporokra, dĂ©lutĂĄn nĂ©hol zivatarra is szĂĄmĂthatunk. Emellett hosszabb-rövidebb idĂ”re többször kisĂŒt a nap. A dĂ©li, dĂ©lkeleti szĂ©l többfelĂ© megerĂ”södik, a DĂ©l-Alföldön Ă©s a DunĂĄntĂșl Ă©szaki rĂ©szĂ©n, illetve zivatarok környezetĂ©ben viharos lökĂ©sek is lehetnek. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet ĂĄltalĂĄban 8, 13 fok között, dĂ©lkeleten 13 fok felett valĂłszĂnĂ». KĂ©sĂ” este 6, 11 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A reggeli, dĂ©lelĂ”tti ĂłrĂĄkban a köd vĂĄrhatĂłan mindenĂŒtt feloszlik. A dĂ©li szelet az Ă©szakkeleti megyĂ©ket leszĂĄmĂtva erĂ”s, olykor viharos (60-65 km/h) szĂ©llökĂ©sek kĂsĂ©rik.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
A lĂ©gköri vĂĄltozĂĄsokra Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l mind a meleg, mind a hidegfrontokkal egyĂŒttjĂĄrĂł tĂŒnetek, esetenkĂ©nt fejfĂĄjĂĄs, rossz közĂ©rzet jelentkezhetnek.
Ma Elza, OszkĂĄr , Ede, Arnold, Blanka, Bianka, NatĂĄlia, ArnĂł, ArnĂłt, Elek, ElĂgiusz, Enid, MariĂĄn, Natasa napja van.
Boldog névnapot!
Elza :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, az ErzsĂ©bet rövidĂŒlĂ©se.
OszkĂĄr :
A rĂ©gi germĂĄn Ansgar nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazĂł angol Ă©s skandinĂĄv nĂ©vbĂ”l ered. Elemeinek jelentĂ©se isten(sĂ©g) dĂĄrda. Ăszaki germĂĄn eredetĂ» jelentĂ©se jĂł dĂĄrda. Ăr-kelta eredetĂ» jelentĂ©se szarvast kedvelĂ”.
Ede :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, az EdvĂĄrd, EduĂĄrd nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l önĂĄllĂłsult. JelentĂ©se birtok, vagyonĂ”rzĂ©s, vĂ©delem.
Arnold :
Germån eredetû név, jelentése sas, uralkodó.
Blanka :
KözĂ©platin, spanyol eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se fĂ©nyes, ragyogĂł, tiszta. MĂĄs magyarĂĄzat szerint, GermĂĄn eredetĂ» nĂ©vnek a latinosĂtott formĂĄja, jelentĂ©se ugyanaz.
Bianka :
A Blanka név olasz formåjåból szårmazik.
NatĂĄlia :
Latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se JĂ©zus szĂŒletĂ©snapja. RĂ©gen ezt a nevet a karĂĄcsonykor szĂŒletett leĂĄnygyermekek kaptĂĄk.
ArnĂł :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, az Arnold nĂ©v rövidĂŒlĂ©se.
ArnĂłt :
Germån eredetû név, jelentése sas, uralkodó. Mås magyaråzat szerint, az Arnold név régi magyar alakvåltozata.
Elek :
A görög Alexiosz magyar megfelelÔje. Mås feltevések szerint azonban az ismeretlen eredetû régi magyar Velek személynévbÔl szårmazik. Jelentése ismeretlen.
ElĂgiusz :
Latin eredetû név, jelentése kivålasztott.
Enid :
Kelta, walesi, angol eredetû név, jelentése élet, lélek.
MariĂĄn :
Latin eredetĂ» nĂ©v, a Marianus nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik, jelentĂ©se a Marius nemzetsĂ©ghez tartozĂł fĂ©rfi.
Natasa :
A Natålia orosz becézÔjébÔl önållósult.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1565 – I. Miksa 20 ezer forint fejĂ©ben zĂĄlogba adja a szentgotthĂĄrdi apĂĄtsĂĄgot Ă©s a vĂĄrat SzĂ©chy Margitnak, a kegyĂșri idĂ”vel teljesen megszĂ»nik.
• 1630 – Lemond Bethlen IstvĂĄn.
• 1640 – PortugĂĄlia felszabadul a spanyol uralom alĂłl.
• 1783 – PĂĄrizsban, a TuileriĂĄk kertjĂ©ben Charles Ă©s Robert fizikusok vĂ©grehajtjĂĄk az elsĂ” "emberes" ballon-repĂŒlĂ©st, hidrogĂ©nnel töltött lĂ©ghajĂłval, Montgolfier jelenlĂ©tĂ©ben.
• 1879 – Vörösmarty MihĂĄly "Csongor Ă©s TĂŒnde" c. szĂnmĂ»vĂ©nek Ă”sbemutatĂłja.
• 1893 – Arany DĂĄniel megalapĂtja a KözĂ©piskolai Matematikai Lapokat.
• 1906 – Budapesten megnyĂlik a SzĂ©pmĂ»vĂ©szeti MĂșzeum.
• 1906 – PĂĄrizsban megnyĂlik a vilĂĄg elsĂ” mozija (Cinema Omnia Pathe)
• 1918 – Izland elnyeri fĂŒggetlensĂ©gĂ©t DĂĄniĂĄtĂłl.
• 1918 – A romĂĄnok gyulafehĂ©rvĂĄri nagygyĂ»lĂ©se, amelyen kinyilvĂĄnĂtjĂĄk igĂ©nyĂŒket ErdĂ©ly RomĂĄniĂĄhoz valĂł csatolĂĄsĂĄra.
• 1918 – Megalakul a Szerb–HorvĂĄt–SzlovĂ©n KirĂĄlysĂĄg
• 1925 – A budapesti RĂĄkĂłczi Ășton felavatjĂĄk az elsĂ” rĂĄdiĂłstĂșdiĂłt, s ezzel megkezdĂ”dik a Magyar RĂĄdiĂł rendszeres mĂ»sorsugĂĄrzĂĄsa az 546 mĂ©teres közĂ©phullĂĄmon.
• 1925 – a LocarnĂłi egyezmĂ©ny alĂĄĂrĂĄsa Londonban, amely NĂ©metorszĂĄg nyugati hatĂĄrainak garantĂĄlĂĄsĂĄrĂłl Ă©s a nemzetközi döntĂ”bĂrĂĄskodĂĄsrĂłl szĂłl.
• 1931 – SzovjetuniĂłban visszatĂ©rnek a Szovjet forradalmi naptĂĄrrĂłl a Gergely-naptĂĄrra
• 1943 – a teherĂĄni konferencia zĂĄrĂłnapja: a hĂĄrom szövetsĂ©ges vezetĂ”, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök , Winston Churchill brit miniszterelnök Ă©s Joszif Visszarionovics SztĂĄlin szovjet diktĂĄtor talĂĄlkozĂłja.
• 1944 – bemutatjĂĄk BartĂłk BĂ©la Concerto zenekarra cĂmĂ» mĂ»vĂ©t.
• 1946 – Megjelenik az "Ălet Ă©s TudomĂĄny" c. folyĂłirat elsĂ” szĂĄma Szent-Györgyi Albert beköszöntĂ”jĂ©vel.
• 1949 – MagyarorszĂĄgon a minisztertanĂĄcs elfogadta az elsĂ” ötĂ©ves tervet.
• 1950 – HatĂĄlyba lĂ©p az Amerikai Ăllamok Szervezete alapĂtĂł okirata
• 1956 – "NemzetĂ”r" c. emigrĂĄns folyĂłirat megalapĂtĂĄsa
• 1956 – Mary Quant, brit divattervezĂ” bemutatja az elsĂ” miniszoknyĂĄt.
• 1958 – A KözĂ©p-afrikai KöztĂĄrsasĂĄg fĂŒggetlennĂ© vĂĄlik FranciaorszĂĄgtĂłl.
• 1959 – Washingtonban alĂĄĂrjĂĄk az Antarktisz-szerzĂ”dĂ©st.
• 1964 – Az ENSZ tagja lesz Malawi, MĂĄlta Ă©s Zambia
• 1971 – John Lennon Ă©s Yoko Ono lemeze, a Happy Xmas (War is Over) megjelenik AmerikĂĄban
• 1976 – Angola az Az ENSZ tagja lesz
• 1989 – Mihail Gorbacsov Ă©s II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa talĂĄlkozĂłja VatikĂĄnban
• 1990 – angol Ă©s francia munkĂĄsok talĂĄlkoznak egymĂĄssal a Csatorna-alagĂșt Ă©pĂtĂ©sĂ©nĂ©l.
• 1991 – Ukrajna lakossĂĄga döntĂ” többsĂ©ggel a SzovjetuniĂłtĂłl valĂł elszakadĂĄs mellett dönt.
• 1992 – A finnugor nĂ©pek elsĂ” vilĂĄgkongresszusa az oroszorszĂĄgi Komi KöztĂĄrsasĂĄg fĂ”vĂĄrosĂĄban, Sziktivkarban.
• 1999 – Megynyitja kapuit a Burdzs al-Arab szĂĄlloda.
• 2006 – Az ukrĂĄn parlament levĂĄltotta a Juscsenko-pĂĄrti kĂŒl- Ă©s belĂŒgyminisztert, s hĂłnapokon keresztĂŒl akadĂĄlyozta az Ășj vezetĂ”k kinevezĂ©sĂ©t.
• 2007 – Yves Leterme kijelölt belga miniszterelnök visszaadja a kormĂĄnyalakĂtĂĄsi megbĂzĂĄsĂĄt.
• 2007 Balajti LĂĄszlĂł kerĂŒl a NemzetbiztonsĂĄgi SzakszolgĂĄlat Ă©lĂ©re, mĂg az InformĂĄciĂłs Hivatal fĂ”igazgatĂłjĂĄvĂĄ Hetesy Zsoltot nevezi ki a kormĂĄnyfĂ”.
SzĂŒletĂ©sek
• 1081 – VI. Lajos francia kirĂĄly († 1137)
• 1743 – Martin Heinrich Klaproth nĂ©met kĂ©mikus († 1817)
• 1757 – BĂ©lik JĂłzsef szepesi megyĂ©s pĂŒspök († 1847)
• 1761 – Marie Tussaud (szĂŒl. Marie Grosholtz), elzĂĄszi szĂĄrmazĂĄsĂș francia viaszöntĂ”nĂ”, a londoni Madame Tussauds Panoptikum alapĂtĂłja († 1850)
• 1785 – Döbrentei GĂĄbor magyar ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł, szerkesztĂ”, az MTA tagja, titkĂĄra († 1851)
• 1792 – Nyikolaj Lobacsevszkij orosz matematikus († 1856)
• 1800 – Vörösmarty MihĂĄly magyar ĂrĂł, költĂ”, az MTA tagja († 1855)
• 1801 – Ann Preston amerikai kvĂ©ker orvosnĂ”, egyetemi tanĂĄr, politikus († 1872)
• 1864 – Carsten Egeberg Borchgrevink norvĂ©g termĂ©szettudĂłs, sarkkutatĂł († 1934)
• 1866 – SzĂ©chĂ©nyi DĂ©nes diplomata († 1934)
• 1884 – Kocsis PĂĄl magyar szĂ”lĂ”nemesĂtĂ” († 1967)
• 1896 – Georgij Konsztantyinovics Zsukov marsall, szovjet katonai vezetĂ”, II. vilĂĄghĂĄborĂșs hadvezĂ©r, honvĂ©delmi miniszter († 1974)
• 1898 – Kniezsa IstvĂĄn Kossuth-dĂjas magyar nyelvĂ©sz, akadĂ©mikus († 1965)
• 1905 – KellĂ©r DezsĂ” magyar ĂrĂł, humorista († 1986)
• 1908 – Korniss DezsĂ” magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1984)
• 1909 – Keszthelyi ZoltĂĄn JĂłzsef Attila-dĂjas magyar költĂ”, mĂ»fordĂtĂł († 1974)
• 1912 – Kovai LĂ”rinc magyar ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, tanĂĄr († 1986)
• 1912 – Minoru Yamasaki amerikai mûépĂtĂ©sz (World Trade Center, New York) († 1986)
• 1919 – BĂĄnĂĄthy BĂ©la magyar szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai rendszertudĂłs († 2003)
• 1923 – Szusza Ferenc magyar labdarĂșgĂł, edzĂ” († 2006)
• 1923 – KoĂłs Gyula magyar fĂ©nykĂ©pĂ©sz mester, fotĂłmĂ»vĂ©sz, egyhĂĄzi fotĂłs, fotĂłriporter († 2005)
• 1929 – Alfred Moisiu AlbĂĄnia elnöke († 2002)
• 1935 – Woody Allen Oscar-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz, filmrendezĂ”
• 1937 – Vaira Vīķe-Freiberga lett politikus, LettorszĂĄg elnöke
• 1941 – Alker Imre magyar birkĂłzĂł
• 1942 – PĂĄlyi AndrĂĄs JĂłzsef Attila-dĂjas magyar ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł
• 1943 – KirĂĄly JenĂ” magyar filmesztĂ©ta
• 1943 – MoldovĂĄn Domokos magyar etnogrĂĄfus, filmrendezĂ”
• 1944 – John Densmore amerikai zenĂ©sz
• 1945 – Bette Midler Hawaii szĂŒltĂ©sĂ» amerikai szĂnĂ©sznĂ”, Ă©nekesnĂ”, komika
• 1946 – Gilbert O`Sullivan Ăr Ă©nekes, zongorista
• 1949 – Pablo Escobar kolumbiai drogbĂĄrĂł († 1993)
• 1951 – Treat Williams amerikai szĂnĂ©sz
• 1951 – Jaco Pastorius amerikai jazz basszusgitĂĄros, zeneszerzĂ” († 1987)
• 1957 – GerĂ©by György magyar filozĂłfus, egyetemi tanĂĄr, docens az ELTE Antik Ă©s KözĂ©pkori FilozĂłfiatörtĂ©neti TanszĂ©kĂ©n
• 1957 – KovĂĄcs ZoltĂĄn FIDESZ-es politikus, PĂĄpa polgĂĄrmestere
• 1958 – Charlene Tilton amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1969 – KĂĄllai ErnĂ” törtĂ©nelem szakos tanĂĄr, jogĂĄsz,
• 1974 – MolnĂĄr TĂŒnde magyar költĂ”
• 1979 – Madaras Norbert, olimpiai bajnok vĂzilabdĂĄzĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 1135 – I. Henrik angol kirĂĄly Normandiai-hĂĄzbĂłl szĂĄrmazĂł angol kirĂĄly (* 1068)
• 1521 – X. LeĂł pĂĄpa (* 1475)
• 1771 – Grassalkovich Antal kirĂĄlyi szemĂ©lynök, kamaraelnök, MĂĄria TerĂ©zia kirĂĄlynĂ” bizalmasa (* 1694)
• 1830 – VIII. Piusz pĂĄpa (* 1761)
• 1836 – Bajza JĂłzsef IgnĂĄc magyar kanonok (* 1755)
• 1864 – Beniczky Emil magyar költĂ” (* 1838)
• 1866 – Sir George Everest brit földmĂ©rĂ”, Ă” fejezte be India geodĂ©ziai hĂĄromszögelĂ©sĂ©t (* 1790)
• 1906 – Szini PĂ©ter magyar ĂrĂł, ĂĄllami tanĂtĂł (* 1860)
• 1916 – ThallĂłczy Lajos magyar törtĂ©nĂ©sz (* 1856)
• 1916 – Charles de Foucauld (Boldog KĂĄroly), francia katolikus pap, szerzetes, hittĂ©rĂtĂ”, mĂĄrtĂr (* 1858)
• 1918 – Kaffka Margit ĂrĂłnĂ”, költĂ”nĂ” (* 1880)
• 1934 – Szergej Mironovics Kirov (er. Kosztrikov), orosz kommunista forradalmĂĄr, szovjet politikus, az SZKP KB tagja (* 1886)
• 1953 – LaczkĂł GĂ©za magyar ĂrĂł, kritikus (* 1884)
• 1958 – Angyal IstvĂĄn az 1956-os forradalom szabadsĂĄgharcosa, a budapesti TĂ»zoltĂł utcai csoport vezetĂ”je (* 1928)
• 1960 – Ion Vasilescu romĂĄn zeneszerzĂ” (* 1903
• 1968 – Nicolae Bretan(Miklos) romĂĄn- erdelyi zeneszerzĂ” Ă©s Ă©nekmĂ»vĂ©sz (* 1887
• 1969 – FaragĂł PĂĄl magyar sakkfeladvĂĄnyszerzĂ” nemzetközi mester, olimpiai bajnok (* 1886)
• 1973 – David Ben-Gurion politikus, Izrael Ăllam elsĂ” miniszterelnöke (* 1886)
• 1973 – Török ErzsĂ©bet Kossuth-dĂjas magyar Ă©nekmĂ»vĂ©sz, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz (* 1912)
• 1974 – Zilahy Lajos magyar ĂrĂł (* 1891)
• 1979 – Maszlay Lajos olimpiai bronzĂ©rmes, vilĂĄgbajnok vĂvĂł (* 1903)
• 1983 – Hubert Berchtold osztrĂĄk festĂ”mĂ»vĂ©sz Ă©s grafikus (* 1922)
• 1995 – MĂ©liusz JĂłzsef magyar költĂ”, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł, kritikus (* 1909)
• 2001 – Danilo Donati kĂ©tszeres Oscar-dĂjas olasz dĂszlet- Ă©s jelmeztervezĂ”, mĂ»vĂ©szeti vezetĂ” (* 1926)
• 2006 – Claude Jade francia szĂnĂ©sznĂ” (* 1948)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• A bĂ©kĂ©Ă©rt bebörtönzöttek nemzetközi napja
• AIDS elleni vilĂĄgnap (WHO, 1988 Ăłta)
• A magyar rĂĄdiĂłzĂĄs napja (1925 Ăłta)
o KözĂ©p-afrikai KöztĂĄrsasĂĄg nemzeti ĂŒnnpe
o CsĂĄd: a szabadsĂĄg Ă©s a demokrĂĄcia ĂŒnnepe
o Makaó: nemzeti emléknap
o Angola: Az ĂșttörĂ”k napja
o Bissau-Guinea emléknap (Mocidade napja)
o Libéria: emléknap
o PortugĂĄlia: nemzeti emlĂ©knap (az ifjĂșsĂĄg napja)
o RomĂĄnia: nemzeti ĂŒnnep
|
magam, 8:07
|
|
|
napi okossĂĄg:
Azt mondjĂĄk, a gyereknevelĂ©s nehĂ©z feledat, de az semmi a szĂŒlĂ”k nevelĂ©sĂ©nek bonyodalmai mellett.
|
magam, 8:05
|
|
|
Csoda
"A zingarói kék öbölben
sokåig nézte arca måsåt,
az elképeszt Ô fényözön sem
gyÔzhette le a ragyogåsåt."
(Baranyi F)
|
magam, 8:00
|
|
|
jó reggelt és szép hetet mindenkinek.
|
magam, 7:59
|
|
|
|
| 2008. november 30., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
jó éjt, szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt:)
|
magam, 19:57
|
|
|
Köd, I
Az Ă”sz ködöt fĂș. BĂłdĂt, ĂĄlmosĂt
a tĂĄmadĂĄsĂĄt rejtĂ” cselfogĂĄs.
Riad az Ă”r: a csenden ĂĄthasĂt
az ölyv-utånzó szajkó-vijjogås.
Köd, II
Ămlik a tĂ©l fehĂ©r folyĂłja.
Itt Ă©lĂŒnk majd a mĂ©ly köd-ölben.
A köd: vadak bĂĄtorĂtĂłja -
Ne fĂ©lj: magunkra nem leszĂŒnk
a didergetÔ, néma völgyben.
(ĂPRILY L)
|
magam, 19:50
|
|
|
hm.....a képrejtvényre helyes vålasz még nem érkezett....de vajon miért nem...??
|
magam, 19:34
|
|
|
kellemes vasårnap délutånt
az ablakban a délutån dorombol
szĂĄrĂtĂłkötĂ©len leng az Ă©g
s az udvar tenyerébe ejti
az akåc aranypénz-levelét
(SzI)
|
magam, 13:09
|
|
|
beengedem magam...
|
magam, 12:47
|
|
|
ållatmesék...
Medve-tanköltemény
Felmordult a medve a sok rossz mackĂłvers hallatĂĄn:
- Ez mind kontĂĄr! SarlatĂĄn!
Mit gĂŒgyögnek, locsognak
szerencsétlen bocsoknak!
Oly negédes némelyik,
hogy mĂĄr szinte Ă©melyĂt.
Te szent mĂșzsa, irgalmazz,
milyen Ăłcska rĂmhalmaz!
Minden sorvég szinte önként adódik.
Majd Ă©n Ărok egy igazit, valĂłdit:
- Dörmeg-dirmeg a vén medve,
mert ma cudar ĂĄm a hangulata.
CsĂpi darĂĄzs, marja bolha,
vidor kedve mitÔl kerekedne?
Mikor ma a kasba nézett,
nem talålt egy nyalås csemegét.
Szeder, mĂĄlna? - Sehol semmi.
Mit lehetne akkor vacsorĂĄzni?
Hogy ne haljon szegény éhen,
szundikål majd egész gyertyaszentelÔig.
KĂ©zbe kapta e verset egy lektor,
aki tanult némi verstant egykor.
Ăs most Ășjra letette a vizsgĂĄt,
összeĂrta a rĂm-hiĂĄnylistĂĄt:
Kedve
volna
mézet
enni
télen.
A többit eldobta.
BĂ”szĂŒlt is miatta.
Ezt viszont kiadta.
(RomhĂĄnyi J)
|
magam, 12:29
|
|
|
tudtad...?
Az elsĂ” gyertya
November 30-ĂĄn kell meggyĂșjtani az elsĂ” gyertyĂĄt az adventi koszorĂșn. A gyerekek is ekkor, vagy mĂĄsnap, december 1-jĂ©n kaphatjĂĄk meg az adventi naptĂĄr elsĂ” ajĂĄndĂ©kĂĄt.
Advent utolsĂł vasĂĄrnapja a december 25. elĂ”tti utolsĂł vasĂĄrnap, Ăgy az elsĂ” adventi vasĂĄrnap mindig november 27. Ă©s december 3 közĂ© esik. Mivel az ĂŒnnepi vĂĄrakozĂĄs idĂ”szaka akĂĄr 28 napos is lehet, a 24 ablakos adventi naptĂĄrt a legtöbb orszĂĄgban december 1-jĂ©n kezdik hasznĂĄlni.
Az elsĂ” ilyen nyomtatott naptĂĄr az 1900-as Ă©vek elejĂ©n kĂ©szĂŒlt, 24 kivĂĄghatĂł kĂ©ppel. NĂ©hĂĄny Ă©vtizeddel kĂ©sĂ”bb terjedtek el a kinyithatĂł ablakos naptĂĄrak, Ă©s 1958-ban kezdtĂ©k ĂĄrulni az aprĂł csokolĂĄdĂ©kkal töltött vĂĄltozatot. Szalaggal összekötött, aprĂł textildarabokbĂłl hĂĄzilag is könnyen kĂ©szĂthetĂŒnk felfĂŒggeszthetĂ” adventi naptĂĄrt. A kis batyuk rejtik majd az aprĂł meglepetĂ©seket.
|
magam, 12:13
|
|
|
a vasårnapi képrejtvény...?
|
magam, 9:02
|
|
|
ötletes...
|
magam, 8:49
|
|
|
KALENDĂRIUM
November 30.
az év 334. (szökÔévekben 335.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 31 nap van håtra.
Napkelte: 07:07 Napnyugta: 15:56
Holdkelte: 09:44 Holdnyugta: 17:50
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re vasĂĄrnap estig: Kezdetben vĂĄltozĂłan felhĂ”s idĂ” lesz több-kevesebb napsĂŒtĂ©ssel. KĂ©sĂ”bb nyugat felĂ”l erĂ”sen megnövekszik a felhĂ”zet, Ă©s elĂ”bb a DunĂĄntĂșlon, majd a közĂ©psĂ” orszĂĄgrĂ©szben többfelĂ© vĂĄrhatĂł esĂ”, zĂĄpor. A köd egy rĂ©sze Ă©szakkeleten tartĂłsabban megmarad. A sokfelĂ© Ă©lĂ©nk dĂ©lkeleti, dĂ©li szĂ©l fĂ”leg a DunĂĄntĂșlon, valamint a DĂ©l-Alföldön megerĂ”södik, nĂ©hol viharos szĂ©llökĂ©s is valĂłszĂnĂ». A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet ĂĄltalĂĄban 8 Ă©s 13 fok között, Ă©szakkeleten 6 fok körĂŒl alakul. KĂ©sĂ” estĂ©re pedig 0 Ă©s 7 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Ăszakkeleten a nap folyamĂĄn helyenkĂ©nt, az orszĂĄg mĂĄs rĂ©szein a kĂ©sĂ” dĂ©lelĂ”tti ĂłrĂĄkig nĂ©hol elĂ”fordulhat sĂ»rĂ» köd. Ăszaknyugaton viharos, 60 km/h körĂŒli szĂ©llökĂ©sek kĂsĂ©rhetik a dĂ©li szelet. Zivatar kialakulĂĄsa nem valĂłszĂnĂ».
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
A lĂ©gköri vĂĄltozĂĄsokra Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l mind a meleg, mind a hidegfrontokkal egyĂŒttjĂĄrĂł tĂŒnetek, esetenkĂ©nt fejfĂĄjĂĄs, rossz közĂ©rzet jelentkezhetnek.
Ma AndrĂĄs, Andor, AmĂĄlia, Endre, TarjĂĄn, Aszter napja van.
Boldog névnapot!
AndrĂĄs :
Görög eredetĂ» bibliai nĂ©v, a latin Andreas nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. AndrĂĄs apostol JĂ©zus elsĂ” tanĂtvĂĄnya, Szent PĂ©ter testvĂ©re volt. JelentĂ©se fĂ©rfi, fĂ©rfias.
Andor :
Görög eredetĂ» nĂ©v, az AndrĂĄs rĂ©gi magyar alakvĂĄltozatĂĄnak, az AndorjĂĄs nĂ©vnek a rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se fĂ©rfiak legyĂ”zĂ”je.
AmĂĄlia :
GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, az Amal- kezdetĂ» germĂĄn nĂ”i nevek önĂĄllĂłsult, nĂ©met becĂ©zĂ” rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se az AmĂĄlok, gĂłt kirĂĄlyi csalĂĄd nevĂ©bĂ”l valĂł, vĂ©delem.
Endre :
Német, szlåv, magyar eredetû név, a magyarorszågi latin Endreas névvåltozatból vagy a német Endres, Enders névformåból szårmazik. Jelentése férfi, férfias.
TarjĂĄn :
Török, magyar eredetû név, az egyik honfoglaló magyar törzs nevébÔl szårmazik. jelentése méltósågnév.
Aszter :
Görög eredetû név, jelentése csillag.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Fontosabb események
• 1215 – RĂłmĂĄban befejezĂ”dik a negyedik laterĂĄni zsinat.
• 1406 – XII. Gergely pĂĄpa hivatalba lĂ©p.
• 1729 – Az orszĂĄggyĂ»lĂ©s kimondja, hogy minden Ă©v vĂ©gĂ©vel a törvĂ©nykezĂ©si iratok a vĂĄrmegyei levĂ©ltĂĄrakban helyezendĂ”k el. Az eredeti iratokat itt megĂ”rzik, azokrĂłl mĂĄsolat kĂ©szĂthetĂ”, de az eredetit kiadni senkinek nem szabad.
• 1782 – Az EgyesĂŒlt Ăllamok Ă©s Anglia PĂĄrizsban alĂĄĂrja a bĂ©keszerzĂ”dĂ©st, ezzel vĂ©get Ă©r az amerikai fĂŒggetlensĂ©gi hĂĄborĂș.
• 1872 – LejĂĄtsza elsĂ” hivatalos mĂ©rkĂ”zĂ©sĂ©t az angol labdarĂșgĂł-vĂĄlogatott SkĂłcia ellen, az eredmĂ©ny 0–0-s döntetlen.
• 1886 – PĂĄrizsban megnyĂlik a Folies Bergère tĂĄncos mulatĂł.
• 1927 – XI. Piusz pĂĄpa SerĂ©di JusztiniĂĄnt nevezi ki esztergomi Ă©rsekkĂ©.
• 1939 – A SzovjetuniĂł megtĂĄmadja FinnorszĂĄgot. (TĂ©li hĂĄborĂș)
• 1944 – A visszavonulĂł nĂ©met csapatok robbantĂĄssal elvĂĄgjĂĄk a Lakihegyi adĂłtorony tartĂłköteleit, aminek következtĂ©ben a torony eldĂ”l Ă©s összetörik.
• 1959 – MegkezdĂ”dik az MSZMP elsĂ” kongresszusa (VII. kongresszus nĂ©ven). A kongresszuson felszĂłlal Hruscsov is.
• 1962 – U Thant burmai diplomatĂĄt megvĂĄlasztjĂĄk az ENSZ harmadik fĂ”titkĂĄrĂĄnak.
• 1963 – Budapesten ĂĄtadjĂĄk az elsĂ” gyalogos aluljĂĄrĂłt az AstoriĂĄnĂĄl.
• 1966 – Barbados fĂŒggetlennĂ© vĂĄlik Nagy-BrittaniĂĄtĂłl.
• 1967 – DĂ©l-Jemen kikiĂĄltja fĂŒggetlensĂ©gĂ©t Nagy-BrittaniĂĄtĂłl.
• 1979 – AngliĂĄban megjelenik a Pink Floyd lemeze, a The Wall
• 1990 – Hivatalosan is befejezĂ”dik a Berlini fal bontĂĄsa.
• 1982 – A Magyar TelevĂziĂł megkezdi a KĂ©pĂșjsĂĄg rendszeres kĂsĂ©rleti adĂĄsĂĄt.
• 1989 – Alfred Herrhausent, a Deutsche Bank elnökĂ©t – autĂłba rejtett pokolgĂ©pes tĂĄmadĂĄssal – meggyilkolja a RAF.
• 1996 – Az edinburghi vĂĄrban elhelyezik a skĂłt nemzeti szimbĂłlumot, a Scone-i követ (VĂ©gzet Köve, vagy a KoronĂĄzĂłkĂ”)
• 1997 – Lemond VĂĄclav Klaus cseh miniszterelnök, helyĂ©re – ideiglenes jelleggel – a technokrata Josef Tosovsky, addigi jegybankelnök kerĂŒl.
• 1999 – Marrakeshben, az UNESCO VilĂĄgöröksĂ©g BizottsĂĄgĂĄnak ĂŒlĂ©sĂ©n felveszik a HortobĂĄgyi Nemzeti Park egĂ©sz terĂŒletĂ©t a VilĂĄg KulturĂĄlis Ă©s TermĂ©szeti ĂröksĂ©gĂ©nek listĂĄjĂĄra.
• 2007 – Az AtlasJetair magĂĄn lĂ©gitĂĄrsasĂĄg – IsztambulbĂłl IspartĂĄba tartĂł – gĂ©pe, 49 utassal Ă©s hĂ©t fĂ”s legĂ©nysĂ©gĂ©vel a fedĂ©lzetĂ©n lezuhan.
SzĂŒletĂ©sek
• 1508 – Andrea Palladio Ă©szak-itĂĄliai reneszĂĄnsz Ă©pĂtĂ©sz († 1580)
• 1628 – Cseke IstvĂĄn magyar jezsuita rendi tanĂĄr († 1679)
• 1667 – Jonathan Swift Ăr-angol szĂĄrm. ĂrĂł, a „Gulliver” szerzĂ”je († 1745)
• 1700 – (Ărva) Bethlen Kata erdĂ©lyi magyar földbirtokos, mecĂ©nĂĄs, ĂrĂłnĂ” († 1759)
• 1791 – Lamberg Ferenc FĂŒlöp osztrĂĄk tĂĄbornok, politikus († 1848)
• 1796 – Carl Loewe nĂ©met zeneszerzĂ” († 1869)
• 1810 – Oliver Fisher Winchester amerikai fegyver- Ă©s lĂ”szergyĂĄros, a Winchester-ismĂ©tlĂ”puska feltalĂĄlĂłja († 1880)
• 1817 – Theodor Mommsen Irodalmi Nobel-dĂjas nĂ©met ĂrĂł, politikus († 1903)
• 1834 – JĂłsa AndrĂĄs magyar orvos, a nyĂregyhĂĄzi kĂłrhĂĄz nĂ©vadĂłja († 1918)
• 1835 – Mark Twain amerikai ĂrĂł († 1910)
• 1843 – Kiss JĂłzsef magyar költĂ”, „A HĂ©t” c. folyĂłirat fĂ”szerkesztĂ”je († 1921)
• 1847 – HĂ”gyes Endre magyar orvos († 1906)
• 1867 – Vaszary JĂĄnos magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, fĂ”iskolai tanĂĄr († 1937)
• 1868 – GaĂĄl Gaszton magyar földbirtokos, politikus († 1932)
• 1874 – Lucy Maud Montgomery, kanadai ĂrĂłnĂ” († 1942)
• 1874 – Sir Winston Churchill, brit ĂĄllamfĂ©rfi, az AdmiralitĂĄs elsĂ” lordja, miniszterelnök († 1965)
• 1876 – Heim PĂĄl magyar orvos, gyermekgyĂłgyĂĄsz, egyetemi tanĂĄr († 1929)
• 1878 – MĂĄrffy Ădön magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus († 1959)
• 1885 – Maticska JenĂ” festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1906)
• 1886 – BĂrĂł MihĂĄly magyar festĂ”, grafikus, szobrĂĄsz († 1948)
• 1900 – DusĂłczky Andor orvos, az elsĂ” magyar okleveles sportorvos († 1971)
• 1902 – KovĂĄcs Margit Kossuth-dĂjas szobrĂĄsz, keramikus-mĂ»vĂ©sz († 1977)
• 1904 – Dienes AndrĂĄs magyar ĂrĂł, PetĂ”fi-kutatĂł († 1962)
• 1909 – Darvas SzilĂĄrd magyar ĂrĂł, költĂ”, humorista, kabarĂ©szerzĂ”, konferansziĂ© († 1961)
• 1915 – Henry Taube KĂ©miai Nobel-dĂjas kanadai szĂŒletĂ©sĂ» amerikai kĂ©mikus († 2005)
• 1916 – SomogyvĂĄri Rudolf magyar szĂnĂ©sz († 1976)
• 1920 – Virginia Mayo amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1937 – Ridley Scott angol filmrendezĂ”
• 1943 – Terrence Malick amerikai filmrendezĂ”
• 1945 – Roger Glover wales-i zenĂ©sz, a Deep Purple basszusgitĂĄrosa
• 1949 – Temesi Ferenc magyar ĂrĂł
• 1952 – Mandy Patinkin amerikai szĂnĂ©sz, Ă©nekes
• 1955 – Billy Idol brit punk- Ă©s rockĂ©nekes, zeneszerzĂ”
• 1965 – Ben Stiller amerikai filmszĂnĂ©sz, forgatĂłkönyvĂrĂł, filmrendezĂ” Ă©s producer
• 1971 – SzabĂł PalĂłcz Attila vajdasĂĄgi magyar ĂrĂł, költĂ”, drĂĄmaĂrĂł, szĂnmĂ»vĂ©sz, ĂșjsĂĄgĂrĂł
• 1973 – Antal NimrĂłd magyar filmrendezĂ”
• 1988 – Ăder KrisztiĂĄn (SP) magyar rapper
HalĂĄlozĂĄsok
• 1016 – II. Edmund angol kirĂĄly (VasbordĂĄjĂș) Anglia kirĂĄlya (* 988 vagy 993)
• 1204 – Imre magyar kirĂĄly (* 1174)
• 1647 – Bonaventura Cavalieri itĂĄliai matematikus, polihisztor (* 1598)
• 1718 – XII. KĂĄroly svĂ©d kirĂĄly (* 1682)
• 1755 – Johann Elias Bach nĂ©met zeneszerzĂ” (* 1705)
• 1774 – Beer Frigyes Vilmos magyar evangĂ©likus lelkĂ©sz Ă©s iskolaigazgatĂł (* 1691)
• 1817 – Bruna Xaver Ferenc magyar jezsuita rendi egyetemi tanĂĄr (* 1745)
• 1837 – CselkĂł IstvĂĄn a pozsonyi kirĂĄlyi akadĂ©mia tanĂĄra, több megye tĂĄblabirĂĄja (* 1773)
• 1854 – Gyulai GaĂĄl MiklĂłs magyar honvĂ©d tĂĄbornok (* 1799)
• 1864 – Cserkuthi JĂłzsef magyar piarista rendi tanĂĄr (* 1816)
• 1887 – Chernel Ferenc magyar ĂșjsĂĄgĂrĂł (* imeretlen)
• 1891 – Hunfalvy PĂĄl magyar nyelvĂ©sz, etnolĂłgus, törtĂ©netĂrĂł (* 1810)
• 1892 – Szuper KĂĄroly magyar szĂnĂ©sz, PetĂ”fi SĂĄndor egykori szĂnigazgatĂłja (* 1821)
• 1900 – Oscar Wilde angol ĂrĂł, költĂ” (* 1854)
• 1935 – Fernando Pessoa portugĂĄl költĂ” (* 1888)
• 1938 – Corneliu Zelea Codreanu a romĂĄn ultranacionalista, a magyarellenes VasgĂĄrda vezetĂ”je (* 1899)
• 1944 – Szomory DezsĂ” magyar ĂrĂł (* 1869)
• 1947 – Ernst Lubitsch, nĂ©met szĂŒletĂ©sĂ» amerikai filmrendezĂ” (* 1892)
• 1948 – BĂrĂł MihĂĄly magyar festĂ”, grafikus, szobrĂĄsz (* 1886)
• 1954 – Wilhelm FurtwĂ€ngler nĂ©met karmester (* 1886)
• 1957 – Beniamino Gigli, olasz operaĂ©nekes (tenor) (* 1890)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Szent AndrĂĄs napja: Szent AndrĂĄs SkĂłcia vĂ©dĂ”szentje
• TĂŒrkmenisztĂĄn: AratĂłĂŒnnep
• Barbados, Jemen: a fĂŒggetlensĂ©g napja
• Benin: nemzeti ĂŒnnep
• SkĂłcia: nemzeti ĂŒnnep (Szent AndrĂĄs nap)
|
magam, 8:44
|
|
|
napi okossĂĄg:
Ăs JĂ©zus szĂłla hozzĂĄjuk: `MondjĂĄtok, ki vagyok Ă©n?` Ăs Ă”k felelĂ©k: `Te vagy lĂ©tĂŒnk alapjĂĄnak eszkatolĂłgiai manifesztĂĄciĂłja, a kerigma, amiben interperszonĂĄlis kapcsolataink legvĂ©gsĂ” Ă©rtelme tĂĄrul fel elĂ”ttĂŒnk.` Ăs JĂ©zus szĂłla: `Mi???`
|
magam, 8:42
|
|
|
Gyöngyhalåsz
Leszåll a kincsért a mélyekbe, hisz
mindig akad, mit föl kell hozni onnan.
SötĂ©tlĂ” prĂ©skĂ©nt szorĂtja a vĂz.
Nincs oxigĂ©n. tĂŒdeje szinte robban.
MĂĄr alig bĂrja. Ăm ekkor a gyöngy
kezbe sĂmul - fölvetĂ”dhet vĂ©gre.
Liheg, nagyot nyĂșjtĂłzik odafönt.
Nézi az eget. S indul le, a mélybe.
KĂ©t tĂĄj közĂŒl mindig a mĂĄsik hĂvja,
s mindig hiĂĄnyos, ami kellene.
Fönn tĂĄg kĂ©k öröm, semmittevĂ©s kĂnja,
lenn sötét prés, s a munka gyönyöre.
(TĂmĂĄr Gy)
|
magam, 8:35
|
|
|
jĂł reggelt Ă©s kellemes vasĂĄrnapot mindenkinek.
|
magam, 8:34
|
|
|
|
| 2008. november 29., szombat |
|
|
0 |
|
|
Ă©s akkor mĂĄra .
mndom pont...
|
magam, 21:05
|
|
|
tovåbbi szép estét, jó éjt ,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 20:57
|
|
|
esik Ă©s azĂłta
valami megvĂĄltozott
idegen lettem
csöbörbÔl csömörbe
alkudtam magam
azĂłta hallgatok
miként fåkon
az ĂĄtfĂĄzott rĂŒgyek
(SzI)
|
magam, 20:42
|
|
|
Platånlevél
ĂriĂĄs platĂĄnlevelek,
szĂ©pek Ă©s szĂnesek,
de szeretlek titeket!
Volt idĂ”, hogy szĂĄmomra
papĂrt helyettesĂtettetek,
mert fĂ©ltem, hogy elĂșszik
pår hirtelen jött ötlet.
Hazavittem egykor
egy platĂĄnlevĂ©lre Ărt
gondolattöredéket...
elfelejtve pĂĄr nap eltelt,
mire elĂ”kerĂŒlt tĂĄskĂĄm
mélyérÔl a porladó,
egykor dekoratĂv levĂ©ltest...
mår nem tudtam kiböngészni
rajta mĂĄs egyebet,
mint hogy biztosan tudom,
a tél közeleg.
(SzI)
|
magam, 20:38
|
|
|
ållatmesék...
A bölcs bagoly
A tudós bagolyné tojt egy kis utódot,
de az nem lett okos, sĂ”t inkĂĄbb ĂŒtĂ”dött.
Atyja, a nagyhĂrĂ» egyetemi dĂ©kĂĄn
sokat bosszankodott lĂŒke ivadĂ©kĂĄn.
Hasztalan unszolta:
- Magolj,
fiam, bagoly!
HiĂĄba korholta, intette,
kölkét ez csak untatta.
UtĂĄlta az egyetemet, ĂłrĂĄk alatt legyet evett.
Nem csoda hĂĄt, hogy a halĂĄlmadĂĄr-vizsgĂĄn
csak ĂŒcsörgött Ă©s pislogott pislĂĄn.
- Huss!
Rivallt rå az elnök-akadémikus.
- SzĂĄlljon egy hĂĄzra,
Ă©s borĂtsa gyĂĄszba!
- JĂł! - mondta a buta bagoly, holott
azt sem tudta, mibÔl lesz a halott.
RĂĄszĂĄllott a legelsĂ” viskĂłra,
Ă©s ott csĂŒcsĂŒlt bĂłbiskolva.
Jobbat nem talål, ki mindent végigpåsztåz,
mert ez volt a temetÔi gyåszhåz.
Ăgy lett a nagyerdĂ” legostobĂĄbb baglya,
a Huhugånyos Akadémia tagja.
(RomhĂĄnyi J)
|
magam, 12:49
|
|
|
tudtad...?
Mióta viselnek a nÔk kalapot?
Görög terrakottafigurĂĄk tanĂșsĂtjĂĄk, hogy mĂĄr a boiotiai hölgyek is viseltek a nap ellen vĂ©dĂ” szalmakalapot, tholiĂĄt, mĂ©gpedig a fejĂŒket is betakarĂł nagykendĂ”, a himation tetejĂ©n. Az etruszk asszonysĂĄgok csĂșcsos kalapkĂĄt, tutulust hordtak, a rĂłmai matrĂłnĂĄk azonban csak a himationhoz hasonlĂł nagykendĂ”jĂŒket, a pallĂĄt hĂșztĂĄk fejĂŒkre. A közĂ©pkorban a fĂ©rjes asszony fejfedĂ”je a fejkendĂ” vagy fĂ”kötĂ” volt. A 15. szĂĄzadban ez aztĂĄn gigantikus mĂ©reteket ölt. Lady Beatrice Arundel 1439-bĂ”l valĂł szobrĂĄn mĂĄr ott lĂĄthatĂł a cornette: egyszerĂ», koronĂĄs fĂ”kötĂ”, amelybĂ”l jobbra-balra egy-egy fĂ©lmĂ©teres szarv döfĂ”dik a levegĂ”be. Ezt követte az 1450-es Ă©vekben a hennin, a mĂ©teres cukorsĂŒveg a hölgyek fejĂ©n, amelyrĂ”l fĂĄtyol hullott alĂĄ. ĂllĂtĂłlag MagyarföldrĂ”l terjedt el, s eredetileg a kun asszonyok jellemzĂ” viselete volt.
A 16. szĂĄzad hĂșszas Ă©veiben a nĂ©met hölgyek igen csinos, szĂ©les karimĂĄjĂș, piros kalapot hordanak, fehĂ©r tollal. Lucas Cranach mĂ©g VĂ©nuszt is ilyen kalapban ĂĄbrĂĄzolja - kĂŒlönben talpig VĂ©nusz-kosztĂŒmben.
A 18. szĂĄzadban aztĂĄn beĂŒtött a kalapĂ”rĂŒlet, - bĂĄr hogy ezeket a felĂ©pĂtmĂ©nyeket fĂ”kötĂ”nek, fejdĂsznek vagy kalapnak tisztelhetjĂŒk-e, azt nehĂ©z lenne eldönteni, annyira egybeforrtak a feltornyozott, hajporos frizurĂĄval. 1778-ban a legdivatosabb kalap hadihajĂł alakĂș volt. HĂĄrom ĂĄrboccal, vitorlĂĄkkal, Ă©s nĂ©hĂĄny csinos aprĂł ĂĄgyĂșval dĂszĂtve. S amikor 1783-ban a Montgolfier testvĂ©rek lĂ©ghajĂłja a levegĂ”be emelkedett, pĂĄr nap mĂșlva a hölgyek fejĂ©n ott lebegett a lĂ©ghajĂł mĂĄsa, a Montgolfier-kalap.
Az angol ladyk arcĂĄt ugyanebben az idĂ”ben egyszerĂ», de ĂzlĂ©ses kalapok ĂĄrnyĂ©koljĂĄk be. Hogy pompĂĄsan illettek nekik, azt tanĂșsĂtjĂĄk Gainsborough, Romney Ă©s Reynolds arckĂ©pei.
Csak ĂzelĂtĂ”ĂŒl ismertettĂŒk ezeket a legnevezetesebb fejdĂszeket, az azĂłta vĂĄltakozĂł sok ezer formĂĄt Ă©s dĂszĂtĂ©st nehĂ©z lenne követni.
Hogyan is énekelte annak idején Medgyaszay Vilma a népszerû sanzont: "A kalapom egy egész egyszerû kalap..."? Dalban elbeszélte, hogy a kalapjån van szalag, viråg, toll, aranyhalas medence stb., stb.,
"s egy valĂłdi kis krokodil, mely rĂșg, harap -
A kalapom egy egész egyszerû kalap."
|
magam, 12:21
|
|
|
|
| |
