2008. november 28., péntek |
|
|
0 |
|
|
jó éjt ,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
magam, 20:52
|
|
|
EmlékeztetÔ
TĂ©l, hĂł, hideg,
délutån, csönd,
egyedĂŒl ahĂĄzban,
sötĂ©tedĂ©s elĂ”tt tĂz perccel,
hirtelen megszólal az ablak elÔtti berkenyén egy feketerigó,
és bejelenti az estét -
ne feledd,
ilyen pillanatokért élsz. (OI)
magam, 20:44
|
|
|
aprĂł - sĂĄg...
magam, 20:24
|
|
|
tegnap lĂĄttam...barkĂĄcs - barkas
magam, 19:41
|
|
|
tegnapelÔtt:
Mint egy kidöntött fa, Ășgy ĂŒtĂ”dött neki a betonnak. A feje rugĂłzott mĂ©g pĂĄrat, vĂ©gĂŒl a kĂ©t karja a testĂ©hez kĂ©pest derĂ©kszögben merevĂŒlt. KörĂŒlvettĂ©k, nevettek rajta. IdĂ”re mentem, tovĂĄbbhajtottam. 400 m-t tehettem meg, amikor visszafordultam. MĂ©g mindig ott fekĂŒdt, mĂ©g többen vettĂ©k körĂŒl Ă©s nevettĂ©k. FelsegĂtettem, leĂŒltettem, beszĂ©ltem hozzĂĄ.
ma:
- VĂĄrj, akarok neked valamit mondani. Eddig is Ă©reztem, hogy jĂł ember vagy, de most mĂĄr tudom is. LĂĄttalak.
(Nem azĂ©rt teszek valamit, hogy dicsĂ©rgessenek, hĂĄlĂĄlkodjanak, sĂ”t, kĂĄrom sem szĂĄrmazott belĂ”le) Aminek örĂŒlök, hogy helyette nem vilĂĄgmegvĂĄltĂł gondolatokat körmöltem ide, a levegĂ”be, az "okossĂĄgomat" bizonyĂtandĂł.
magam, 19:36
|
|
|
SzĂnszonettek. A tizedik a TĂRKIZ.
NĂ©zd e követ: az Ă©g sem ennyire kĂ©k! GyĂ»rĂ» szĂvĂ©ben, nyersen vagy csiszoltan, mindegy, hogy markolat, vagy finom nyakĂ©k:
bĂŒszkĂ©n feszĂt az arany foglalatban. Annyira Ă©lĂ©nk Ă©s vidĂĄm, hogy lĂĄtod,
a dĂsz jut mindenki eszĂ©be, habĂĄr
nem pusztĂĄn holt kĂ”, s nem csak ott talĂĄlod,
ahol Nisapur* Ôsi bånyåja vår;
mert ha csendben ållsz, és nem nézel félre, a legkékebb kék moccan a bokorban:
gyik fején villan meg szeme fehére, pillanatra megåll, majd tovasurran.
E szĂnt a szĂ©psĂ©g szĂŒlte a vilĂĄgra, - nĂ©lkĂŒle ĂŒres DĂĄrius kincstĂĄra. (RĂĄcsai R)
magam, 12:30
|
|
|
MiĂłta ĂŒnneplik a szĂŒletĂ©snapot? A primitĂv nĂ©pek egyĂĄltalĂĄn nem ĂŒnneplik meg a szĂŒletĂ©snapot, egyszerĂ»en azĂ©rt, mert nem ismerik a naptĂĄrt.
Az elsĂ” naptĂĄrakat az egyiptomiak kĂ©szĂtettĂ©k, Ă©s Ă”k mĂĄr meg is ĂŒnneplik a szĂŒletĂ©snapokat. PlutĂĄrkhosz pĂ©ldĂĄul leĂrja, hogyan ĂŒnnepelte Antonius szĂŒletĂ©snapjĂĄt KleopĂĄtra. A rĂ©gi görögök csak a fĂ©rfiak Ă©s az istenek szĂŒletĂ©snapjĂĄt tartottĂĄk szĂĄmon, az asszonyokĂ©t Ă©s a gyermekekĂ©t nem. Emellett szokĂĄsos volt megemlĂ©kezni az elhunyt nagy emberek szĂŒletĂ©snapjĂĄrĂłl is. Az istenek szĂŒletĂ©snapjĂĄt minden hĂłnapban megĂŒnnepeltĂ©k. Artemisz istennĂ” oltĂĄrĂĄra minden hĂłnap 6-ĂĄn mĂ©zet Ă©s hold alakĂș sĂŒtemĂ©nyt helyeztek.
A rĂłmai csĂĄszĂĄrok gladiĂĄtorokkal Ă©s cirkuszi jĂĄtĂ©kokkal, nagy pompĂĄval ĂŒnnepeltĂ©k szĂŒletĂ©snapjukat. Caligula ĂĄllĂtĂłlag mindenkinek megbocsĂĄtott, aki szĂŒletĂ©snapjĂĄn köszöntötte.
Ăs a szĂŒletĂ©snapi torta? GyertyĂĄkkal? A mai szĂŒletĂ©snapi szokĂĄsok a germĂĄnok hagyomĂĄnyaibĂłl maradtak fenn. GermĂĄn gyakorlat volt az ĂŒnnepi asztalt földĂszĂteni. A legfĂ”bb dĂsz a szĂŒletĂ©snapi torta volt, amelyre gyertyĂĄkat ĂĄllĂtottak. A gyertyĂĄkat meg is gyĂșjtottĂĄk, Ă©s ha az ĂŒnnepeltnek sikerĂŒlt egyszerre valamennyit elfĂșjnia, ezt jĂł elĂ”jelnek tekintettĂ©k tovĂĄbbi Ă©letĂ©re.
magam, 12:14
|
|
|
ĂĄllati gĂłlyahĂr...
magam, 8:54
|
|
|
egy mosolyt megér...
A szĂ©kely bĂĄcsi összeveszik az asszonnyal. DĂŒhösen kimegy a hĂĄzbĂłl Ă©s becsapja az ajtĂłt. 17 Ă©v mĂșlva visszamegy. KĂ©rdi az asszony: - Hol voltĂĄl? Mire a szĂ©kely: - Kinn! A gyerek nagyon kĂnlĂłdott, hogy felhĂșzza a csizmĂĄjĂĄt, erre hĂĄt odament neki segĂteni az ĂłvĂłnĂ©ni. Bizony nagyon megizzadt, amire a kisfiĂș lĂĄbĂĄra felrĂĄncigĂĄlta a csizmĂĄt, ĂĄm alighogy letörölte a homlokĂĄrĂłl a verejtĂ©ket, a kis srĂĄc azt mondja: - ĂvĂłnĂ©ni, fordĂtva van a lĂĄbamon a csizma. A nĂ” lĂĄtta, hogy a gyereknek igaza van, hĂĄt gyorsan lehĂșzta rĂłla,Ă©s ismĂ©t nagy kĂnlĂłdĂĄsok közepette,most mĂĄr rendesen felcibĂĄlta a kis srĂĄc lĂĄbĂĄra. Ekkor a kisfiĂș megint csak megszĂłlal: - Ez nem is az Ă©n csizmĂĄm! A nĂ” egyre idegesebb lett, Ă”rĂŒlt tempĂłban lerĂĄngatta a gyerek lĂĄbĂĄrĂłl a csizmĂĄt, miközben az folytatta a mondĂłkĂĄjĂĄt: - ... hanem a bĂĄtyĂĄmĂ©, csak Ă” mĂĄr kinĂ”tte, Ă©s ma reggel ezt adta rĂĄm az anyukĂĄm. Az ĂłvĂłnĂ” mĂĄr lilĂĄt lĂĄtott, de uralkodott magĂĄn. IsmĂ©t rĂĄadta a kisfiĂș lĂĄbĂĄra a csizmĂĄt, pedig mĂ©g mindig nagyon sok tuszkolĂĄst igĂ©nyelt a mĂ»velet.Na, vĂ©gre, gondolta az ĂłvĂłnĂ”, majd megkĂ©rdezte a gyereket: - Pistike, hol a sapkĂĄd? Mire a gyerek: - A csizmĂĄmban!
magam, 8:53
|
|
|
mikro-növényvilåg...?
magam, 8:52
|
|
|
KALENDĂRIUM
November 28.
az év 332. (szökÔévekben 333.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 33 nap van håtra.
Napkelte: 07:05 Napnyugta: 15:57
Holdkelte: 08:06 Holdnyugta: 16:00
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re pĂ©ntek estig: Keleten is csökken a felhĂ”zet, Ă©s ĂĄtmenetileg orszĂĄgszerte tĂșlnyomĂłan napos idĂ” lesz. DĂ©lutĂĄntĂłl dĂ©lnyugat felĂ”l felhĂ”södĂ©s kezdĂ”dik, Ă©s ott kora estĂ©tĂ”l esĂ”, zĂĄpor mĂĄr vĂĄrhatĂł. A pĂĄra-, ill. ködfoltok dĂ©lelĂ”tt megszĂ»nnek. A megĂ©lĂ©nkĂŒlĂ” keleti, dĂ©lkeleti szĂ©l a DunĂĄntĂșlon, valamint a DĂ©l-Alföldön többfelĂ© megerĂ”södik. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet ĂĄltalĂĄban +2, +7 fok között, Ă©szakkeleten nulla fok közelĂ©ben alakul. KĂ©sĂ” estĂ©re pedig -1, +4 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A köd a dĂ©li ĂłrĂĄkra mindenĂŒtt megszĂ»nik. Az esti ĂłrĂĄkban az orszĂĄg Ă©szakkeleti rĂ©szĂ©n, azonban nĂ©hol Ășjra kĂ©pzĂ”dhet köd. PĂ©nteken az esti ĂłrĂĄktĂłl a nyugati hatĂĄrszĂ©len nĂ©hol elĂ”fordulhat ĂĄtmenetileg havazĂĄs, illetve gyenge Ăłnos esĂ”, fagyott esĂ” sem kizĂĄrt.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
ErÔsödÔ melegfronti hatås vårható, amely az erre érzékenyeknél fejfåjåst, levertséget, aluszékonysågot, esetenként vérnyomåscsökkenést okozhat.
Ma Stefånia, Jakab, Dezdemóna, Szókratész napja van.
Boldog névnapot!
StefĂĄnia : Latin eredetĂ» nĂ©v, az IstvĂĄn fĂ©rfinĂ©vnek a latin Stephanus alakjĂĄbĂłl kĂ©pzett nĂ”i nĂ©v. JelentĂ©se virĂĄgkoszorĂș.
Jakab : Héber eredetû bibliai név, a Jåkob görög våltozatånak a magyar megfelelÔje. Jelentése sarkot fogó, elgåncsoló, csaló, aki a måsik helyére lép.
DezdemĂłna : Verdi OtellĂł cĂmĂ» operĂĄja nyomĂĄn, a tragĂ©dia hĂ”snĂ”jĂ©nek a neve. A nĂ©v feltehetĂ”leg görög eredetĂ», jelentĂ©se boldogtalan.
Szókratész : Görög eredetû név, az ismert ókori görög filozófus nevébÔl vålt keresztnévvé. Jelentése szerencse, erÔ.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1520 – Ferdinand Magellan portugĂĄl hajĂłs elsĂ”kĂ©nt Ă©ri el a Csendes-ĂłceĂĄnt, ĂĄthajĂłzva az azĂłta rĂłla elnevezett tengerszoroson (DĂ©l-AmerikĂĄt megkerĂŒlve). • 1704 – II. RĂĄkĂłczi Ferenc megkezdi LipĂłtvĂĄr ostromĂĄt. • 1708 – A RĂĄkĂłczi fejedelem ĂĄltal összehĂvott orszĂĄggyĂ»lĂ©s megkezdi tanĂĄcskozĂĄsait SĂĄrospatakon. • 1805 – Az orszĂĄggyĂ»lĂ©s kiharcolja a közigazgatĂĄsban a magyar nyelv hasznĂĄlatĂĄnak jogĂĄt. • 1821 – Panama kikiĂĄltja fĂŒggetlensĂ©gĂ©t SpanyolorszĂĄgtĂłl. • 1887 – MegnyĂlik Budapest elsĂ” villamosvonala a Nyugati pĂĄlyaudvar Ă©s a KirĂĄly utca között, ezzel MagyarorszĂĄgon is megjelenik a villamosĂtott közĂști vasĂșt. • 1912 – AlbĂĄnia fĂŒggetlennĂ© vĂĄlik az OszmĂĄn BirodalomtĂłl. • 1924 – A Ruhr-vidĂ©ket elhagyjĂĄk az utolsĂł megszĂĄllĂł francia Ă©s belga csapatok is. • 1943 – TeherĂĄnban talĂĄlkozik Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill Ă©s Joszif SztĂĄlin. • 1960 – MauritĂĄnia deklarĂĄlja fĂŒggetlensĂ©gĂ©t FranciaorszĂĄgtĂłl. • 1964 – A Mariner–4 elindul a floridai Cape Canaveral Ă»rközpontbĂłl a Mars felĂ©. • 1966 – ElĂ”ször kĂŒld MagyarorszĂĄg Ă©s az USA nagyköveteket a mĂĄsik orszĂĄgĂĄba. • 1971 – Az anglikĂĄn egyhĂĄz törtĂ©netĂ©ben elĂ”ször avatnak nĂ”ket pappĂĄ. • 1980 – Megjelenik a BibĂł-emlĂ©kkönyv, melyet BibĂł IstvĂĄn 1945-1948 között Ărt meg. • 1981 – FelavatjĂĄk a FĂłrum Hotelt Budapesten. • 1989 – Nadia Comaneci romĂĄn tornĂĄsznĂ” megĂ©rkezik AmerikĂĄba. • 1989 – Helmuth Kohl nĂ©met szövetsĂ©gi kancellĂĄr elĂ”terjeszti a kĂ©t nĂ©met ĂĄllam egyesĂtĂ©sĂ©nek javaslatĂĄt. • 1990 – Margaret Thatcher lemond az angol miniszterelnöki posztrĂłl. • 1991 – DĂ©l-OszĂ©tia fĂŒggetlennĂ© vĂĄlik GrĂșziĂĄtĂłl • 1992 – TatabĂĄnyĂĄn Göncz ĂrpĂĄd köztĂĄrsasĂĄgi elnök felavatja a felĂșjĂtott Turul-szobrot. • 1994 – NorvĂ©gia lakossĂĄga, nĂ©pszavazĂĄs keretĂ©ben, nemet mond az EurĂłpai UniĂłs tagsĂĄgra. • 1995 – PĂĄrizsban alĂĄĂrjĂĄk azt a tagfelvĂ©teli megĂĄllapodĂĄst, mely szerint CsehorszĂĄg 26.-kĂ©nt csatlakozik a GazdasĂĄgi EgyĂŒttmĂ»ködĂ©si Ă©s FejlesztĂ©si Szervezethez. • 2001 – MagyarorszĂĄg a tagjelöltek közĂŒl elsĂ”kĂ©nt ideiglenesen lezĂĄrja a bel- Ă©s igazsĂĄgĂŒgyi egyĂŒttmĂ»ködĂ©sre vonatkozĂł joganyag-fejezetet. • 2002 – Az EU 6 tagjelöltje, köztĂŒk MagyarorszĂĄg is alĂĄĂrja BrĂŒsszelben azt az egyetĂ©rtĂ©si nyilatkozatot, amellyel ezek az orszĂĄgok az uniĂł polgĂĄri vĂ©delmi egyĂŒttmĂ»ködĂ©si rendszerĂ©hez csatlakoztak. • 2004 – Az ukrajnai vĂĄlasztĂĄsok mĂĄsodik fordulĂłjĂĄban Viktor Juscsenko diadalmaskodott.
SzĂŒletĂ©sek
• 1632 – Jean-Baptiste Lully (Giovanni Battista Lulli) firenzei-francia zeneszerzĂ” († 1687) • 1726 – Blaskovich AndrĂĄs magyar jezsuita rendi tanĂĄr († 1797) • 1757 – William Blake angol költĂ”, festĂ”, grafikus († 1827) • 1804 – CsĂ©csi Imre magyar reformĂĄtus tanĂĄr, orvos, az MTA levelezĂ” tagja († 1847) • 1820 – Friedrich Engels nĂ©met filozĂłfus, a Kommunista KiĂĄltvĂĄny tĂĄrsszerzĂ”je († 1895) • 1829 – Anton Rubinstein (Anton Grigorjevics Rubinstein) orosz zongoramĂ»vĂ©sz, zeneszerzĂ”, karmester († 1894) • 1849 – Gozsdu Elek (Emanuel Gojdu) magyar ĂrĂł, ĂŒgyvĂ©d, kirĂĄlyi fĂ”ĂŒgyĂ©sz († 1919) • 1881 – Stefan Zweig osztrĂĄk ĂrĂł, költĂ” († 1913) • 1902 – NemĂ©nyi Lili magyar szĂnĂ©sznĂ”, operaĂ©nekesnĂ” († 1988) • 1907 – Alberto Moravia olasz ĂrĂł († 1990) • 1915 – Konsztantyin Mihajlovics Szimonov orosz ĂrĂł, költĂ” († 1979) • 1920 – SomlyĂł György Kossuth- Ă©s JĂłzsef Attila-dĂjas magyar költĂ”, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł, kritikus († 2006) • 1925 – Bozsik JĂłzsef magyar vĂĄlogatott labdarĂșgĂł, az Aranycsapat tagja († 1978) • 1925 – Gloria Grahame Oscar-dĂjas amerikai szĂnĂ©sznĂ” († 1981) • 1933 – SĂĄra SĂĄndor Kossuth-dĂjas magyar filmrendezĂ”, operatĂ”r, a Duna TV elnöke • 1944 – KomĂĄr LĂĄszlĂł magyar Ă©nekes • 1945 – John Hargreaves ausztrĂĄl szĂnĂ©sz († 1996) • 1948 – TamĂĄs GĂĄspĂĄr MiklĂłs romĂĄn szĂĄrmazĂĄsĂș magyar filozĂłfus • 1950 – Ed Harris amerikai szĂnĂ©sz • 1971 – Barna T. Attila költĂ”, kritikus, ĂșjsĂĄgĂrĂł • 1976 – BĂĄrĂĄndy Gergely magyar ĂŒgyvĂ©d, politikus, BĂĄrĂĄndy PĂ©ter volt igazsĂĄgĂŒgy-miniszter fia • 1976 – Ryan Kwanten ausztrĂĄl szĂnĂ©sz • 1985 – Andreas Aren svĂ©d sĂugrĂł • 1985 – RĂșzsa Magdolna szerb szĂĄrmazĂĄsĂș magyar Ă©nekesnĂ” • 1986 – Benjamin Angoua Bory elefĂĄntcsontparti labdarĂșgĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 741 – III. Gergely pĂĄpa (* ismeretlen) • 1680 – Giovanni Lorenzo Bernini olasz szobrĂĄsz Ă©s festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1598) • 1865 – Brzezina Frigyes magyar vĂĄrosbĂrĂł (* 1802) • 1870 – FrĂ©dĂ©ric Bazille francia impresszionista festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1841) • 1882 – Barlanghy AdorjĂĄn Vince magyar premontrei rendi kanonok Ă©s fĂ”gimnĂĄziumi tanĂĄr (* 1841) • 1888 – Bihari PĂ©ter magyar bölcsĂ©szdoktor, reformĂĄtus fĂ”iskolai tanĂĄr (* 1840) • 1939 – James Naismith amerikai tanĂĄr, a kosĂĄrlabda jĂĄtĂ©k megalapĂtĂłja (* 1861) • 1945 – Dwight Davis amerikai politikus, a Davis-kupa megalapĂtĂłja (* 1879) • 1948 – ĂbrĂĄnyi EmilnĂ© Wein Margit magyar szoprĂĄn Ă©nekesnĂ” (* 1861) • 1954 – Enrico Fermi Nobel-dĂjas olasz atomfizikus (* 1901) • 1956 – Gundel KĂĄroly Gundel JĂĄnos fia, magyar vendĂ©glĂ”s, gasztronĂłmiai szakĂrĂł (* 1883) • 1968 – Enid Blyton 1897 angol ĂrĂłnĂ” (* 1897) • 1975 – HorvĂĄth BĂ©la magyar költĂ”, mĂ»fordĂtĂł, szerkesztĂ”, ĂșjsĂĄgĂrĂł (* 1908) • 1982 – Földes PĂ©ter magyar vegyĂ©szmĂ©rnök, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja (* 1930) • 1987 – Arma Paul (er. neve Weisshaus Imre), magyar szĂĄrmazĂĄsĂș francia zeneszerzĂ”, zongoramĂ»vĂ©sz, zene-etnolĂłgus (* 1905) • 2001 – Gleb Jevgenyjevics Lozino-Lozinszkij, orosz nemzetisĂ©gĂ» szovjet mĂ©rnök, repĂŒlĂ”gĂ©p-tervezĂ” (* 1909) • 2001 – Igor Jakovlevics Sztyecskin szovjet fegyvertervezĂ” (* 1922) • 2004 – Bubik IstvĂĄn magyar szĂnĂ©sz (* 1958)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• AlbĂĄn KöztĂĄrsasĂĄg: A FĂŒggetlensĂ©g kikiĂĄltĂĄsa, az orszĂĄg felszabadĂtĂĄsa • MauritĂĄniai IszlĂĄm KöztĂĄrsasĂĄg: A FĂŒggetlensĂ©g napja • Panama: A FĂŒggetlensĂ©g napja • Burundi, CsĂĄd: a KöztĂĄrsasĂĄg napja
magam, 8:28
|
|
|
napi okossĂĄg:
A tĂșlsĂł parttal szemben van az innensĂ”.
.
magam, 8:23
|
|
|
Dal
Hogy minden lefelĂ© esik; hogy ifjĂșbĂłl lesz az agg; hogy az evĂ”ket megeszik; hogy mindezekre sĂŒt a Nap - - mĂg csak idĂ”nk le nem telik, sorolhatnĂĄnk e dolgokat s "termĂ©szetes" mondjuk, pedig Ă©rezzĂŒk: fantasztikusak. (FĂ)
magam, 8:13
|
|
|
jó reggelt és szép napot mindenkinek.
magam, 8:11
|
|
|
|
2008. november 27., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt,nyugodt Ă©jszakĂĄt.
magam, 21:08
|
|
|
Alkonyból font sötét... lobogó lång ... A csillag fent, a tåbortûz lent ég. A magasból åldåsként hull le rånk Ez a vonzó, ölelÔ ellentét.
Ărnyakkal egyĂŒtt nyĂșjtĂłznak a fĂĄk. IndĂĄk is kapaszkodnak a növĂ” HomĂĄlyba. Most halljuk szĂvĂŒnk szavĂĄt. BennĂŒnk dobog a gyĂ”zedelmes jövĂ”.
EgymĂĄs szemĂ©ben lĂĄtjuk sĂ»rĂŒlni LĂ©tĂŒnk, s a vilĂĄg vĂ©gtelen körĂ©t. SzĂĄz illatĂĄt a nyĂĄr felĂ©nk kĂŒldi, S vilĂĄgosodni kezd mĂĄr a sötĂ©t.
DalunktĂłl zeng az Ă»r, a semmisĂ©g. ValĂłra vĂĄlik mindnyĂĄjunk Ălma. A FĂ©ny a szemĂŒnkben, a szĂvĂŒnkben is Ă©g.... BelevilĂĄgĂt az Ă©jszakĂĄba. (SzI)
magam, 20:55
|
|
|
a tér kitöltése...
magam, 13:11
|
|
|
akkor megĂrom a kĂ©p megfejtĂ©sĂ©t...: szakajtĂł.
jó megfejtés sajnos nem érkezett.....
magam, 13:00
|
|
|
SzĂnszonettek. A kilencedik a LILA.
NĂ©zd, az ametiszt mĂ©lylila ĂĄrnyai megrĂ©szegĂtenek, bĂĄr ezt tagadja Ă”si neve; tavasz-szĂnben, hajnali fĂ©nyben ibolyamezĂ”kön haladva Ășjra Ă©ledsz, kökörcsin nyĂlik Ă©ppen erdĂ”mĂ©lyen - nincs ily ĂĄrtatlan semmi!
Ăs az orgonaillatĂș estĂ©ken mĂ©sz anyĂĄk napjĂĄra virĂĄgot szedni.
AkĂĄcfa bĂłdĂt, Ă©s ezernyi bogĂĄr tĂĄnca, elszĂ©dĂt a mĂĄjus zsongĂĄsa...
JĂł odakint, de nĂ©ha elĂ©g, s akĂĄr zenĂ©t hallgatva is bĂșjhatsz szobĂĄdba.
DĂ”lj csak hĂĄtra, mert nem lehetsz egyedĂŒl,
MĂg Ed-Alleyne Johnsson* neked hegedĂŒl. (RĂĄcsai R)
magam, 12:48
|
|
|
tudtad...?
Ki "fedezte fel" a levegĂ”t? "AioliĂ© szigetĂ©re kerĂŒltĂŒnk ekkoron; ott Ă©l Miolosz HippotadĂ©sz, aki kedves az Ă©gi lakĂłknak; ĂșszĂł szĂ©p sziget ez; rĂ©zfal kanyarog körĂŒlötte vĂ©gig, bĂŒszke, szilĂĄrd, s a kopĂĄr szirt fut föl az Ă©gre... Teljes hĂłnapon ĂĄt szeretettel lĂĄtva, kikĂ©rdett TrĂłja felĂ”l, az akhĂĄj gĂĄlyĂĄkrĂłl, visszautunkrĂłl; Ă©n pedig Ă”neki mindentrendjĂ©n sorra soroltam. Ăs miutĂĄn mĂĄr Ă©n kĂ©rtem, hogy utamra eresszen, s kĂŒldjön, nem mondott nemet, Ă©s volt gondja utamra. NyĂșzva kilencĂ©ves marhĂĄt, ideadta a bĂ”rĂ©t, Ă©s a sĂŒvĂtĂ” sok szĂ©l ĂștjĂĄt mind belezĂĄrta, mert Ă”t tette Kronosz fia minden szĂ©lnek urĂĄvĂĄ, hogy szĂŒntesse vagy indĂthassa, ahogy csak akarja..."
BizonyĂĄra kitalĂĄltĂĄk, hogy OdĂŒsszeusszal jĂĄrtak Aiolosz szigetĂ©n. TolmĂĄcsunk Devecseri GĂĄbor volt. Utunk cĂ©lja az volt, hogy bemutassuk, mikĂ©nt vĂ©lekedett az Ăłkori mĂtosz a levegĂ”rĂ”l, illetve a szĂ©lrĂ”l. PrĂłzĂĄban: HomĂ©rosz korĂĄban, vagyis 4000 Ă©vvel ezelĂ”tt a szeleknek mĂ©g "kirĂĄlya" volt, kinek szavĂĄra egy nagyobbacska marhabĂ”r zsĂĄkban megfĂ©ri valamennyi "lĂ©gmozgĂĄs"...
A mitikus vilågkép mellett, az i. e. 5. szåzadban görög földön megjelenik a tudomånyos vilågmagyaråzat igénye is. Az emberi értelem valami egységes anyagot és okot keres, melybÔl a vilåg sokféleségét ésszerûen magyaråzhatja.
"MondjĂĄk, hogy AnaximenĂ©sz tanĂtĂĄsa szerint az összes dolgok Ă”seleme a levegĂ”, amely kiterjedĂ©sĂ©re nĂ©zve vĂ©gtelen, viszont jellegzetes tulajdonsĂĄgai folytĂĄn meghatĂĄrozott. Minden a levegĂ” bizonyos fokĂș sĂ»rĂ»södĂ©se Ă©s ritkulĂĄsa ĂĄltal keletkezik. A mozgĂĄs öröktĂ”l valĂł..."
Ăgy foglalta össze a milĂ©toszi termĂ©szetbölcselĂ”, az egyik korai görög materialista: AnaximenĂ©sz tanĂtĂĄsĂĄt Plutarkhosz...
A levegĂ”rĂ”l alkotott tudomĂĄnyos felfogĂĄs ezutĂĄn Ă©vszĂĄzadokon ĂĄt nem sokat vĂĄltozott: Ă”selemnek, kezdettĂ”l fogva lĂ©tezĂ” adottsĂĄgnak tekintettĂ©k. A közĂ©pkori "tudomĂĄnyos" vĂ©lekedĂ©s: a horror vacui-nak nevezett elmĂ©let szerint a termĂ©szet irtĂłzik az ĂŒressĂ©gtĂ”l, Ă©s a teret mindig igyekszik valamivel kitölteni. Emiatt emelkedik fel a vĂz a szivattyĂșban... Egy darabig... Mert nagyon hosszĂș szivattyĂșcsĂ”ben a vĂz nem tölti ki teljesen a teret, Ă©s sohasem emelkedik 13,3 mĂ©ternĂ©l magasabbra! Persze, ez ellentmondott a rĂ©gi mesterek tanĂtĂĄsainak, a "horror vacui" elvĂ©nek. Ezt az ĂĄllĂĄspontot egy ifjĂș olasz tudĂłs, bizonyos Torricelli kĂ©pviselte - Firenze vĂĄrosĂĄban. Megfigyelt Ă©s következtetett: a higany 13 Ă©s fĂ©lszer sĂșlyosabb a vĂznĂ©l. Mi következik ebbĂ”l? Az az erĂ”, amely a vizet a szivattyĂșcsĂ”ben 13,3 m magassĂĄgba hagyja emelkedni, a higanyt csupĂĄn a vĂzoszlop 1/13-ad vagy 1/14-ed rĂ©szĂ©nek magassĂĄgĂĄba engedi feljutni. Az elmĂ©let legjobb bizonyĂtĂ©ka a gyakorlat: a kĂsĂ©rlet. Ha egy egy mĂ©ter hosszĂș, egy centimĂ©ter ĂĄtmĂ©rĂ”jĂ» Ă©s egyik vĂ©gĂ©n zĂĄrt ĂŒvegcsövet higannyal töltĂŒnk meg, Ă©s egy tĂĄlba ĂĄllĂtjuk: a higanyoszlop lesĂŒllyed, Ă©s az elĂ”zetes szĂĄmĂtĂĄsoknak megfelelĂ”en 76 cm magassĂĄgban ĂĄll meg. Mi következik ebbĂ”l? Az, hogy az az erĂ”, mely a higanyt nem engedi kifolyni a lefelĂ© fordĂtott csĂ”bĂ”l, Ă©s egyensĂșlyt tart egy 76 cm magas higanyoszloppal, az nem a rejtĂ©lyes "horror vacui", hanem egy közvetlenĂŒl tapasztalhatĂł Ă©s lemĂ©rhetĂ” erĂ”: a levegĂ” nyomĂĄsa. Torricelli 1643-ban megalkotta a lĂ©gsĂșlymĂ©rĂ”t, Ă©s ezzel kezdetĂ©t vette a levegĂ” tudomĂĄnyos fizikai megismerĂ©se... A 17. szĂĄzadban derĂŒlt ki, hogy a levegĂ” test; sĂșlya, mĂ©rhetĂ” nyomĂĄsa van, mint a fĂĄnak vagy a vasnak.
magam, 12:32
|
|
|
mi is ez...?
magam, 6:49
|
|
|
KalendĂĄrium
November 27.
az év 331. (szökÔévekben 332.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 34 nap van håtra.
Napkelte: 07:03 Napnyugta: 15:57
Holdkelte: 07:05 Holdnyugta: 15:17
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re csĂŒtörtök estig: A több ĂłrĂĄs napsĂŒtĂ©s mellett idĂ”nkĂ©nt megnövekszik a felhĂ”zet. CsapadĂ©k nem valĂłszĂnĂ». IdĂ”nkĂ©nt megĂ©lĂ©nkĂŒl a dĂ©lnyugati szĂ©l. Kora dĂ©lutĂĄn 0 Ă©s +5, kĂ©sĂ” este +2 Ă©s -3 fok közötti hĂ”mĂ©rsĂ©klet vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Ăszakkeleten Ă©s esetleg dĂ©lnyugaton a reggeli Ă©s a dĂ©lelĂ”tti ĂłrĂĄkban nĂ©hol elĂ”fordul köd. A szĂĄllĂł por Ă©s a nitrogĂ©n-oxidok koncentrĂĄciĂłja nĂ”, az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©ket azonban valĂłszĂnĂ»leg nem Ă©ri el.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Ma mĂ©g hidegfronti hatĂĄs Ă©rvĂ©nyesĂŒl. IngerlĂ©kenysĂ©g, fejfĂĄjĂĄs lĂ©phet fel, hosszabb lehet a reflexidĂ”.
Ma Virgil, Jakab, Amina, Jakus, Leonarda, JĂĄkob napja van.
Boldog névnapot!
Virgil : A latin Virgilius nĂ©v rövidĂŒlĂ©se. Ennek az eredete bizonytalan, talĂĄn a Vergilius rĂłmai nemzetsĂ©gnĂ©vbĂ”l valĂł, amely ismeretlen, esetleg etruszk eredetĂ».
Jakab : Héber eredetû bibliai név, a Jåkob görög våltozatånak a magyar megfelelÔje. Jelentése sarkot fogó, elgåncsoló, csaló, aki a måsik helyére lép.
Amina : NĂ©met, olasz eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se vĂ©delem. MĂĄs magyarĂĄzat szerint, arab eredetĂ» nĂ©v, Mohamed prĂłfĂ©ta anyjĂĄnak neve Ămina volt. JelentĂ©se hĂ»sĂ©ges.
Jakus : A rĂ©gi Jakob rövidĂtett, -s kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka.
Leonarda : Germån eredetû név, a Leonård férfinév latinos nÔi pårja, jelentése erÔs, mint az oroszlån.
JĂĄkob : HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, a Jakab eredeti alakvĂĄltozata. NĂ©pies magyarĂĄzat szerint, jelentĂ©se a mĂĄsiknak a sarkĂĄt fogja, illetve csalĂł. MĂĄs megfejtĂ©si kĂsĂ©rlet szerint egy Isten oltalmazza.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 395 - katonalĂĄzadĂĄs tör ki KonstantinĂĄplyban. • 399 – I. AnasztĂĄz pĂĄpa a pĂĄpai trĂłnra lĂ©p. • 1308 – KĂĄroly RĂłbertet a pesti orszĂĄgos gyĂ»lĂ©s kirĂĄllyĂĄ vĂĄlasztja. • 1328 – KĂĄroly RĂłbert vĂĄrosi kivĂĄltsĂĄglevelet adomĂĄnyoz KörmöcbĂĄnya telepĂŒlĂ©snek. • 1619 – Bethlen GĂĄbor erdĂ©lyi fejedelem csapatai elfoglaljĂĄk BĂ©cs elĂ”vĂĄrosĂĄt. • 1705 – RĂĄkĂłczi Ferenc fejedelem elfogatja ForgĂĄch Simon altĂĄbornagyot • 1842 – SzĂ©chenyi IstvĂĄn grĂłf akadĂ©miai beszĂ©dĂ©ben arra a veszĂ©lyre figyelmeztet, hogy a magyar nyelv erĂ”szakos terjesztĂ©se a kisebbsĂ©gek között komoly veszĂ©lyekkel jĂĄrhat. • 1892 – Elkezdi mĂ»ködĂ©sĂ©t a kolozsvĂĄri elsĂ” telefonközpont 62 elĂ”fizetĂ”vel • 1895 – Alfred Nobel vĂ©grendeletĂ©be foglalja a Nobel-dĂj alapĂtĂĄsĂĄt. • 1931 – BemutatjĂĄk a SzĂ©kely IstvĂĄn rendezte Hyppolit, a lakĂĄjt, az egyik legsikeresebb magyar filmvĂgjĂĄtĂ©kot. • 1945 – Az ENSZ tagja lesz NorvĂ©gia. • 1956 – A magyar kormĂĄny bejelenti, hogy a tsz-ekbĂ”l bĂĄrki szabadon kilĂ©phet. • 1965 – 35 ezeren tĂŒntetnek Washingtonban a vietnami hĂĄborĂș ellen. • 1962 – Nyers RezsĂ”t az MSZMP KB gazdasĂĄgpolitikai titkĂĄrĂĄvĂĄ, Biszku BĂ©lĂĄt a KB adminisztratĂv ĂŒgyekĂ©rt felelĂ”s titkĂĄrĂĄvĂĄ vĂĄlasztjĂĄk, Ă©s ezĂ©rt kivĂĄlnak a kormĂĄnybĂłl. • 1970 – VI. PĂĄl pĂĄpĂĄt Manila repĂŒlĂ”terĂ©n megtĂĄmadja egy papnak öltözött bolĂviai festĂ”. • 1971 – MegĂ©rkezik a Marshoz a Marsz–2 • 1972 – Leonyid Iljics Brezsnyev villĂĄmlĂĄtogatĂĄsra Ă©rkezik MagyarorszĂĄgra, a tököli szovjet katonai reptĂ©ren vĂĄratlanul szĂĄll le. ElindulĂĄsa utĂĄn csak az esti ĂłrĂĄkban Ă©rtesĂtettĂ©k KĂĄdĂĄr JĂĄnost errĂ”l a szovjetek, Ă©s arra kĂ©rtĂ©k, hogy menjen ki Tökölre. A tĂĄrgyalĂĄsokon Brezsnyev listĂĄt nyĂșjtott ĂĄt KĂĄdĂĄr JĂĄnosnak, amelyen a magyar reform olyan vezetĂ” egyĂ©nisĂ©geinek nevei szerepeltek, akiknek tĂĄvozĂĄsĂĄt a szovjet vezetĂ©s kĂ©ri az MSZMP-tĂ”l. KĂĄdĂĄr ĂĄllĂtĂłlag Ăgy szĂłlt: „egy nĂ©v hiĂĄnyzik a listĂĄrĂłl, az enyĂ©m”. • 1987 – A magyar kormĂĄny dönt a vilĂĄgĂștlevĂ©l bevezetĂ©sĂ©rĂ”l (Ă©letbe lĂ©p: 1988. januĂĄr 1-jĂ©n) • 1989 – Lemond a Magyar TelevĂziĂł elnöke, Bereczky Gyula, indoklĂĄsa szerint az intĂ©zmĂ©nyt felĂŒgyelĂ” szervezetek kĂmĂ©letlen pĂĄrtharcok szĂnterĂ©vĂ© vĂĄltoztatta a szerkesztĂ”sĂ©geket, lehetetlennĂ© tĂ©ve a munkĂĄt. • 1997 – A FĂ”vĂĄrosi BĂrĂłsĂĄgon megkezdĂ”dik Tocsik MĂĄrta Ă©s tĂĄrsai bĂŒntetĂ”pere. • 2007 – Annapolisban, az EgyesĂŒlt Ăllamok vĂ©dnöksĂ©gĂ©vel kerĂŒl megrendezĂ©sre – MahmĂșd AbbĂĄsz, a palesztin hatĂłsĂĄg elnöke Ă©s Ehud Olmert izraeli miniszterelnök talĂĄlkozĂĄsĂĄval – a közel-keleti bĂ©kekonferencia. • 2007 – Mihail Gorbacsov – egykori szovjet vezetĂ” – elnökletĂ©vel tartja ĂŒlĂ©sĂ©t Budapesten a VilĂĄgpolitikai FĂłrum. • 2007 – MegegyezĂ©s nĂ©lkĂŒl Ă©rnek vĂ©get az ausztriai Badenben zajlĂł koszovĂłi–szerb tĂĄrgyalĂĄsok.
SzĂŒletĂ©sek
• 1701 – Anders Celsius svĂ©d fizikus, csillagĂĄsz († 1744) • 1818 – Aron Pumnul romĂĄn nyelvĂ©sz († 1987) • 1853 – BĂĄthory Romancsik MihĂĄly magyar szĂnhĂĄzi titkĂĄr († 1888) • 1857 – Sir Charles Scott Sherrington Nobel-dĂjas angol fiziolĂłgus Ă©s neurolĂłgus († 1952) • 1874 – Chaim Weizmann biokĂ©mikus, Izrael ĂĄllam elsĂ” elnöke († 1952) • 1889 – Finkey JĂłzsef bĂĄnyamĂ©rnök, az MTA tagja († 1941) • 1892 – Pedro Salinas spanyol költĂ”, ĂrĂł, esztĂ©ta († 1951) • 1903 – Lars Onsager Nobel-dĂjas norvĂ©g szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai kĂ©mikus, egyetemi tanĂĄr († 1976) • 1904 – Rösler Endre Kossuth-dĂjas magyar operaĂ©nekes (tenor) († 1963) • 1910 – Kelly Johnson amerikai mĂ©rnök, a Lockheed repĂŒlĂ”gĂ©ptervezĂ”je († 1990) • 1910 – Rubik ErnĂ” gĂ©pĂ©szmĂ©rnök, repĂŒlĂ”gĂ©p-tervezĂ” († 1997) • 1913 – Benda KĂĄlmĂĄn magyar törtĂ©nĂ©sz, akadĂ©mikus († 1994) • 1921 – Alexander DubĂšek szlovĂĄk politikus, CsehszlovĂĄkia vezetĂ”je † 1992) • 1921 – Pilinszky JĂĄnos Kossuth-, Baumgarten- Ă©s JĂłzsef Attila-dĂjas magyar költĂ” († 1981) • 1925 – Marshall Thompson amerikai szĂnĂ©sz († 1992) • 1928 – Kamondy LĂĄszlĂł JĂłzsef Attila-dĂjas magyar ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł.(† 1972) • 1934 – LukĂĄcs LĂłrĂĄnt BalĂĄzs BĂ©la-dĂjas magyar operatĂ”r, filmrendezĂ” • 1939 – Laurent-DĂ©sirĂ© Kabila, a KongĂłi Demokratikus KöztĂĄrsasĂĄg elnöke († 2001) • 1939 – Kozma IstvĂĄn olimpiai bajnok magyar birkĂłzĂł († 1970) • 1939 – DetrekĂ”i Ăkos magyar egyetemi professzor, a Budapesti MĂ»szaki Ă©s GazdasĂĄgtudomĂĄnyi Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, az MTA tagja • 1940 – Bruce Lee amerikai szĂŒletĂ©sĂ» kĂnai harcmĂ»vĂ©sz, szĂnĂ©sz († 1973) • 1942 – Jimi Hendrix amerikai rockzenĂ©sz, legendĂĄs gitĂĄros, Ă©nekes († 1970) • 1956 – William Fichtner, amerikai szĂnĂ©sz • 1960 – Julija Volodimirivna Timosenko, ukrĂĄn politikus • 1978 – Radek ©tĂŹpĂĄnek, cseh teniszezĂ” • 1978 – Olasz Attila, magyar kick-boxos • 1990 – Shane Haboucha, amerikai szĂnĂ©sz • 1988 Boris Martinec, horvĂĄt mĂ»korcsolyĂĄzĂł • 1988 Josip Gluhak horvĂĄt mĂ»korcsolyĂĄzĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• Kr. e. 8 – Quintus Horatius Flaccus, rĂłmai költĂ” (* Kr. e. 65) • 395 – Rufinus, bizĂĄnci miniszter (meggyilkoltĂĄk)(* 330 körĂŒl) • 511 – I. Chlodvig a szĂĄli frank Meroving dinasztia egyik kirĂĄlya (* 466 körĂŒl) • 1252 – KasztĂliai Blanka FranciaorszĂĄg kirĂĄlynĂ©ja Ă©s több alkalommal rĂ©gense (* 1188) • 1570 – Jacopo Sansovino olasz szobrĂĄsz Ă©s Ă©pĂtĂ©sz, a reneszĂĄnsz stĂlus kĂ©pviselĂ”je (* 1486) • 1836 – ĂrmĂ©nyi Miksa magyar kirĂĄlyi tanĂĄcsos Ă©s kamarĂĄs (* 1775). • 1852 – Ada Lovelace grĂłfnĂ©, Byron angol költĂ” leĂĄnya, az elsĂ” nĂ”i programozĂł, Charles Babbage szerzĂ”tĂĄrsa (* 1815) • 1880 – Gottfried Capesius magyar evangĂ©likus gimnĂĄziumi igazgatĂł (* 1815) • 1895 – Ludwig Reissenberger erdĂ©lyi szĂĄsz törtĂ©nĂ©sz (* 1819) • 1895 – ifj. Alexandre Dumas francia regĂ©nyĂrĂł, Id. Alexandre Dumas fia (* 1824) • 1940 – Nicolae Iorga romĂĄn ĂrĂł, politikus (* 1871) • 1953 – Eugene O’Neill, Irodalmi Nobel-dĂjas amerikai drĂĄmaĂrĂł (* 1888) • 1955 – Arthur Honegger svĂĄjci szĂĄrmazĂĄsĂș francia zeneszerzĂ”, a „Hatok” egyike (* 1892) • 1980 – Dr. Hepp Ferenc sportvezetĂ”, pszicholĂłgus, testnevelĂ”tanĂĄr (* 1909) • 1980 – Kicsi Antal magyar irodalomkritikus, mĂ»fordĂtĂł (* 1936) • 1981 – Lotte Lenya (er. Karoline Wilhelmine Blamauer), nĂ©met Ă©nekesnĂ”, szĂnĂ©sznĂ” (* 1898) • 1982 – ifj. dr. XĂĄntus JĂĄnos magyar tudomĂĄnyos szakĂrĂł, földrajztanĂĄr, id. Xantus JĂĄnos fia (* 1917) • 1991 – Hadics LĂĄszlĂł JĂĄszai Mari-dĂjas magyar szĂnĂ©sz, kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz (* 1927) • 2005 – StrĂ©m KĂĄlmĂĄn zeneszociolĂłgus, hangversenyrendezĂ” (* 1934) • 2006 – HatĂĄr GyĂ”zĂ” Kossuth-dĂjas magyar ĂrĂł (* 1914)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• a vĂ©radĂłk napja MagyarorszĂĄgon (1988 Ăłta), annak emlĂ©kĂ©re, hogy elĂ”ször 1957. november 27-Ă©n adtak ĂĄt kitĂŒntetĂ©seket vĂ©radĂĄsĂ©rt. • A Nobel-dĂj alapĂtĂĄsĂĄnak napja
magam, 6:46
|
|
|
napi okossĂĄg:
A csĂșszĂłmĂĄszĂłk sohasem esnek hasra.
.
magam, 6:45
|
|
|
Hajnal
Keskeny tĂĄncosnĂ”szemöldök, csöpp ezĂŒstvonĂĄs a hold, ottfelejtve hajnalig.
A folyĂłn fĂŒstszĂŒrke pĂĄra foszladozĂł fĂŒggönyĂ©bĂ”l elĂ”Ășszik egy ladik,
Ă©s hajĂłsa meg se moccan: ĂĄtvirrasztott Ă©jszakĂĄnak mintha ĂĄlma volna csak. (KĂ)
magam, 6:41
|
|
|
jó reggelt és szép napot mindenkinek.
magam, 6:41
|
|
|
|
2008. november 26., szerda |
|
|
0 |
|
|
a képre sok megfejtés érkezett,de még olyan nem amelyik a jó megfejtés lett volna....
magam, 19:00
|
|
|
talĂĄny...
magam, 13:01
|
|
|
SzĂnszonettek. A nyolcadik a NARANCS.
NĂ©zz fel most te is az alkonyi Ă©gre, mikor utolsĂłt lobban a napkorong; sĂĄrga lĂĄnggal Ă©g a felhĂ”knek szĂ©le, mĂg rĂ”t parĂĄzsba bĂșjik a horizont.
Zord vihart jĂłsol a narancs szĂnjĂĄtĂ©k, bĂĄr a tĂ»zfĂ©ny ma mĂ©g hevĂti arcod, ĂĄm a holnapi szĂ©l kergette ĂĄrnyĂ©k rĂĄnt reggelre kelvĂ©n marcona kardot.
De felejtsd el, kĂ©rlek, most a hideget, Ă©rezd csak, ahogy a lĂĄng belĂŒlrĂ”l fĂ»t; gyere velem, hadd mutassam meg neked a dĂszes naplementĂ©t, a gyönyörĂ»t.
GyĂŒmölcsöt termett ĂĄmulĂł mosolyod: amint a Nap ott fent vĂ©gsĂ”t pislogott. (RĂĄcsai R)
magam, 12:56
|
|
|
tudtad...?
MiĂłta viselnek a fĂ©rfiak hosszĂș hajat? A fĂ©rfiĂși hajviseletet az Ă©vezredek folyamĂĄn termĂ©szetes adottsĂĄgok, vallĂĄsi elĂ”ĂrĂĄsok, vĂ©gĂŒl is a divat parancsai szabtĂĄk meg. Sok termĂ©szeti nĂ©pnĂ©l ma is annyira a testhez tartozĂłnak Ă©rzik a hajat, hogy megkurtĂtĂĄsĂĄtĂłl babonĂĄs fĂ©lelemmel Ăłvakodnak. Azt tartjĂĄk, hogy ezĂĄltal az ember erejĂ©bĂ”l veszĂt, a levĂĄgott hajat pedig mĂĄgikus praktikĂĄkra lehet felhasznĂĄlni. SĂĄmsont is erejĂ©tĂ”l fosztotta meg Delila azĂĄltal, hogy levĂĄgta a hajĂĄt. HosszĂș ideig a hosszĂș haj a szabadok jele, a nyĂrott pedig a rabszolgĂĄkĂ©. A frank kirĂĄlyok levĂĄgott hajukkal egyĂŒtt a trĂłnhoz valĂł jogukat is elvesztettĂ©k.
A mĂșltban hosszĂș, fĂŒrtökbe szedett hajat viseltek az asszĂrok, de a krĂ©taiak is. Archaikus görög szobrok tanĂșsĂĄga szerint a fĂ©rfiak kĂ©t fonatot hordtak, s csak az i. e. 6. szĂĄzadban lett ĂĄltalĂĄnos az atlĂ©tĂĄk hajviselete, a nyĂrott haj. A szabad germĂĄn fĂ©rfi - a rĂłmaival ellentĂ©tben - hosszan hordta hajĂĄt. Mind az avarok, mind a honfoglalĂł magyarok hĂĄrmas varkocsba font hajfonatot viseltek; az egyhĂĄz ezt az Ă”si magyar frizurĂĄt pogĂĄny viseletnek tartotta. A közĂ©pkori urak haja vĂĄllukat verte, a 16. szĂĄzadban azonban megrövidĂŒl a haj. AngliĂĄban a hajviselet politikai ĂĄllĂĄsfoglalĂĄs kĂ©rdĂ©se lesz: a "gavallĂ©rok" haja hosszĂș, a "puritĂĄnokĂ©" kerekre nyĂrott. A 17. szĂĄzad hosszĂș, fĂŒrtös hajviselete kevĂ©s fĂ©rfiĂșnak kerĂŒlt ki sajĂĄt hajĂĄbĂłl. Allonge-parĂłkĂĄt hord a NapkirĂĄly, azt I. LipĂłt, s a labanc tisztek, mĂg RĂĄkĂłczi Ă©s kurucai sajĂĄt hajukat viselik. ErdĂ©lyben a nyakig - de nem vĂĄllig - Ă©rĂ” hajzatot tartjĂĄk magyarosnak. A rokokĂł hajporos, vuklis frizurĂĄjĂĄt hĂĄtul összekötik; copf a porosz katonĂĄk elĂ”ĂrĂĄsos hajviselete. A francia forradalom elsöpri a hajporos parĂłkĂĄkat; NapĂłleon korĂĄban a rövid haj lesz az ĂĄltalĂĄnos. A mĂșlt szĂĄzad elsĂ” felĂ©ben romantikus divat mind NĂ©metorszĂĄgban, mind MagyarorszĂĄgon a hosszĂș, vĂĄllig vagy mĂ©g lejjebb Ă©rĂ” haj.
MagyarorszĂĄgon rĂ©gen a köznĂ©p jobbĂĄra nyĂratlan, hosszĂș hajat hordott, melyet többnyire befont, Ă©s a fonatot kĂŒlönbözĂ”kĂ©ppen felerĂ”sĂtette. Ez a copfviselet akkoriban bizonyĂĄra tetszett, csicsĂĄnak, kĂĄkĂłnak, csurkĂĄnak Ă©s bubĂłcĂĄnak becĂ©ztĂ©k.
1848-ban a honvĂ©dsereg szabĂĄlyzata ĂșjraformĂĄlta a fĂ©rfiak fejĂ©t. MegrövidĂŒl a haj. A mĂșlt szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben a fĂ©lhosszĂș, tarkĂłig vagy nyakig Ă©rĂ”, alul egyenesre nyĂrt haj divatja terjedt el. Ezt körhajnak vagy fazĂ©kban nyĂrt hajnak neveztĂ©k, mivel a fejre borĂtott edĂ©ny pereme mentĂ©n nyĂrtĂĄk egyenesre. Ez aztĂĄn a katonasĂĄg egysĂ©gesĂtĂ” hatĂĄsĂĄra tovĂĄbb rövidĂŒlt. Az elvĂĄlasztott, fĂ©lrefĂ©sĂŒlt ĂŒstököt Ă©rzik hagyomĂĄnyosnak Ă©s fĂ©rfiasnak az elvadult hajzat ĂĄdĂĄz ellenzĂ”i.
Ăgy gondoljuk, fölösleges bĂĄrmifĂ©le csatarendet kialakĂtani ebben a kĂ©rdĂ©sben. DivatĂŒgy, amely jön Ă©s megy, hogy valami mĂĄsnak adja ĂĄt a helyĂ©t.
BeavatkozĂĄsra legfeljebb akkor van szĂŒksĂ©g, ha a dĂșsan lengedezĂ” sörĂ©nyek veszĂ©lyeztetnĂ©k a higiĂ©nia tĂĄrsadalmi követelmĂ©nyeit.
magam, 12:48
|
|
|
mosolygenerĂĄtor...
- TessĂ©k kisfiam, egy rĂșd szalĂĄmi. Edd meg! - De anyu! Ez majdnem teljesen romlott! - Kisfiam! A vĂ©ge jĂł. Ăs minden jĂł, ha a vĂ©ge jĂł. - Ez a mai fiatalsĂĄg. SzörnyĂ» hogyan öltözködik! PĂ©ldĂĄul ott, az a fiĂș! - Az a fiĂș az Ă©n lĂĄnyom. - ElnĂ©zĂ©st, nem tudtam, hogy ön az anyja. - Az apja vagyok. KĂ©t dolog is bizonyĂtja, hogy Ăn a tettes. Egy: magĂĄnĂĄl volt a gyilkos fegyver. KettĂ”: csipkebokor vesszĂ”. - Mi a kĂŒlönbsĂ©g a vĂz Ă©s egy ikerpĂĄr között? - A vĂzre azt mondjuk H2O, az ikrekre meg azt, hogy Ăł hĂĄt kettĂ”! Pista bĂĄcsi ĂĄll a vasĂști hĂdon. LĂĄbĂĄnĂĄl fogva fejjel lefele lĂłgatja a felesĂ©gĂ©t. Elmegy alattuk egy tehervonat. Pista bĂĄcsi Ăgy szĂłl: - VigyĂĄzz asszony, mert teherbe ejtelek!
magam, 8:35
|
|
|
|
| |