CsodaCsiga Főlap
Naplók 2024. március 28.   csütörtök   Gedeon, Johanna, Gida, Ixion, Janina, Kapisztrán, Katapán, Szixtusz   
Főlap ·  · Chat · Távirat · Társkereső · Képeslap · Fórum · Weblapok ·  · Levelem · Webem · Naplók · BANK
Regisztráció · Kapcsolataim · Társaim ·  · Buliképek · MMS ·  · Játék · Horoszkóp · Linkek · Hirdetés · Radió



magam naplója

  2008. november 18., kedd Nekem tetszik!
0  
jó éjt,szép ålmokat,nyugodalmas jó éjszakåt.


  magam, 20:52 Itt megírhatod a véleményed magam
SzĂŒrkĂŒlet


Pirosat az este szĂŒrkĂ©vel keveri,
a zöldet, a kéket feketével fedi.
UtoljĂĄra oltja a halovĂĄny-sĂĄrgĂĄt,
mint égve felejtett selyemernyÔs låmpåt.
(KĂĄrolyi A)


  magam, 20:50 Itt megírhatod a véleményed magam
EmbertĂ­pusok:






--------------------------------------------------------------------------------

Plaza Cica

LĂĄtszĂłlag: Feszes nadrĂĄg, szexi tetkĂł, falatnyi tapadĂłs top, a cipĂ”je nĂ©lkĂŒl nem Ă©rnĂ© fel a bĂĄrpultot.

Félelmek: Letörik a mûkörmöm, lejår a szolibérletem, elhagy a pasim, a merdzsós.

Idézet: Jó, smårolhatunk, de ha elkened a szemfestékemet meghalsz!!



Manager Cica

LĂĄtszĂłlag: KiskosztĂŒm, nagy Ă©sz, jobb kĂ©zben mobil, bal kĂ©zben filofax, hĂłna alatt aktatĂĄska.

FĂ©lelmek: MeghĂșzza valaki a vadiĂșj cĂ©ges autĂłmat, vĂ­rusos lesz a laptopom, csökken az Ă©rtĂ©kem a munkaerĂ”piacon.

IdĂ©zet: Visszajött mĂĄr a HR-rĂ”l a CV-je annak az Ășj kollegĂĄnak akivel az FMCG sales force-unkat akarjuk erĂ”sĂ­teni?



FĂ©rjet akarok Macska

Låtszólag: Ábråndos tekintet, konszolidålt viselet.

Ha tĂŒzet kĂ©rsz tĂ”le a folyosĂłn, elkĂ©ri a telefonszĂĄmodat, Ă©s ha legközelebb összefuttok, azon bĂĄnkĂłdik, hogy nem hĂ­vtad fel.

Félelmek: Siet a biológiai óråja, nincs kinek kivasalni az ingét.

Idézet: Låttad azokat az édes bucifejû gyerekeket ahogy a homokozóban jåtszottak a papåjukkal?






Sznobi cica (kultĂșr)

Egyetemista, låtszólag mûvészlélek

KĂŒllem: fontos az egyedisĂ©g, a mĂĄssĂĄg, ami nĂ©hol a rĂ©gi korokat (hippizmus) idĂ©zĂ” mĂ©regdrĂĄga, tömegcuccok viseletĂ©ben merĂŒl ki. KerĂŒlni a divatot, kivĂ©ve az "altis" vonalat. Öltözet: bĂĄrsony gatyĂł haranglĂĄbbal, egyszerĂ» pĂłlĂłcska "ART", vagy "Cannabis" felirattal, bokĂĄig lelĂłgĂł kötött pulcsi, bĂĄrsony, vagy bĂ”rcipellĂ” lehetĂ”leg piros, zöld, vagy lehetetlen kĂ©k szĂ­nekben. BahiĂĄs Ă©kszerek.

FĂ©lelmek: mĂ©g nem lĂĄttam a "MĂ»vĂ©szben" Hal Hartley legĂșjabb filmjĂ©t, Ă­gy nem tudok rĂłla Ă©rtekezni.
Mi lesz, ha egyszer bezĂĄr a "CiĂĄnkĂĄli" ?
Nem jutok le a ma esti KispĂĄl koncertre

IdĂ©zet: "Szerintem a vilĂĄgmindensĂ©g fontos alkotĂłelemei vagyunk, mely a tudatunk kiteljesedĂ©sĂ©vel vĂĄlik harmĂłnikus egysĂ©ggĂ©" -ppfhhuu - fĂŒstöt kifĂșj.


Pasik:

A Manager

KĂŒlsĂ”leg: JĂłl öltözött, kedves, felelĂ”ssegtudatos, magabiztos, Ă©lete lĂĄtszolag vidĂĄm, gondtalan Ă©s jĂłl szervezett.

FĂ©lelmei: Reggel elkĂ©sik a tĂ”zsdĂ©rĂ”l, egy hĂłnapban csak mĂĄsfĂ©l milliĂłt keres nettĂł, Ă©s ezĂ©rt körberöhögik, emelni fogja a Mekdonaldsz a "sajtbi" esetleg a "hambi" ĂĄrĂĄt is, nem fog reggel kapni csokis kroaszant, elkapja a kergemarha kĂłrt, vĂ©letlenĂŒl megszĂłlĂ­tja egy nĂ”.

IdĂ©zet: (szĂ­nhĂĄz, Tosca ĂĄriĂĄja közben): Mobilon: - Hogy öt pontot estĂŒnk? Azonnal vĂĄsĂĄrolj 5 milkĂĄĂ©rt MOL-t!


Szåmítógépbuzik

A Netcowboy altĂ­pus

Låtszólag: Szakadt póló, farmernadråg, rossz bakancs, néhåny hetes borosta.

FĂ©lelmei: Ma egyik virtuĂĄlis felesĂ©ge sem lesz fönt a neten, betelik a vinyĂł a szexkĂ©pektĂ”l, rajtaĂŒt az FBI mert pĂ©nzt szedett le valamelyik bankszĂĄmlĂĄrĂłl, megint IRC-n kell szakĂ­tania a kedvesĂ©vel.

Idézet: Håt vazze. Ez a page nagyon ruleZ.






Rendszergazda altĂ­pus

LĂĄtszĂłlag: Nagyon rĂ©gi (valĂłszĂ­nĂ»leg ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄs) fekete farmer, nagyon furcsa szĂ­nĂ» pĂłlĂł, szemĂŒveg, weird hajviselet, szandĂĄl, esetleg viatnĂĄmi papucs. ElhĂ­zott vagy csontsovĂĄny test.

FĂ©lelmei: MegszĂ»nik a Unix, nem tudja letölteni a Linux legĂșjabb verziĂłjĂĄt, elfelejti bevenni a vitaminjait, kiderĂŒl, hogy nem csak fĂ©rfiak Ă©lnek.

Idézet: ...és akkor nem tudtam betölteni, mert a måtrix megtelt és akkor a coredumpot törölni kellett...


ProgramozĂł altĂ­pus

Låtszólag: Fehér, napfényt soha nem låtott bÔr, csontsovåny test, beszélni és enni még sohasem låttåk, szåmítógéptÔl 50 méternél mégsohasem volt messzebb, nylonzacskóban tankönyvek.

Félelmei: Megfosztjåk a szåmítógépétÔl, nem tud reggel bootolni, megszólítja valaki.

Idézet: 0000111000101110000


Szoli king tipus

LĂĄtszĂłlag: Barna agyonszolizott bĂ”r, kigyĂșrt, alacsony test, kocka LADA, vastag aranylĂĄncok, mobil, fehĂ©r frottir zokni, makkos cipĂ”, susesz (suhogĂłs jogging).

Félelmek: Nem adtam tejet Marcellnak (a pitbullnak), kifogy a mobilból a térerÔ, nincs eléggé izzadtsågszagom, nem megy a narancssårga pólómhoz a zöld suhogós jogging.

Idézet: Kóstolgatsz jóbaråt? Leverlek mint vak a poharat!






  magam, 19:39 Itt megírhatod a véleményed magam
mire hívja fel a kép a figyelmedet...?


  magam, 13:33 Itt megírhatod a véleményed magam
ÁLLATSÁGOK 5

Tasmåniai ördög

HĂĄzak körĂŒl Ă”döng
szimatolva Ă©jjel,
hol van ehetÔ dög
marcangolni széjjel.
Izmos Ă©s fekete,
elrĂ©mĂŒlsz a hangjĂĄn,
de a szaghoz képest
a hangja még hagyjån.
Ne közelíts hozzå
se hĂĄton, se hasmĂĄnt!
Ha sorsod Ășgy hozza:
kerĂŒld el a tasmĂĄnt.



  magam, 12:47 Itt megírhatod a véleményed magam
tudtad...?

MiĂłta hasznĂĄlunk gombolĂĄst?
Az Ôskori ember még nem ismerte a gombot. A barlangi Ôs csonttûvel fogta össze bÔrruhåjåt. A bronzkorban spirålis díszû bronztûk voltak "divatosak". A rómaiak nemes fémbÔl drågaköves fibulåkat viseltek. Egyébként ezek a fibulåk a mai biztosítótûk Ôsei.

Lényeg az, hogy példåul Horatius még nem gombolta be a tunikåjåt.

Az ĂĄsatĂĄsok tanĂșsĂĄga szerint a honfoglalĂł magyarok nem hasznĂĄltĂĄk a fibulĂĄt, hanem fĂ©lgömb alakĂș, fĂŒles pitykegombok sorĂĄval zĂĄrtĂĄk a ruhĂĄjukat. BizĂĄncban a 10-11. szĂĄzadban mĂ©g tĂ»vel kapcsoltĂĄk a ruhĂĄkat, a rĂłmaiakhoz hasonlĂł mĂłdon, Ă­gy feltehetĂ”, hogy a gomb KeletrĂ”l, a lovas nĂ©pek viseletĂ©vel kerĂŒlt Nyugat felĂ©.

Merészebben fogalmazva: az åmuló Európåt a gombbal, mint olyannal a magyarok ajåndékoztåk meg.

Jogos nemzeti bĂŒszkesĂ©ggel ĂĄllapĂ­thatjuk meg, hogy hazĂĄnkban a gombolt fĂ©rfiruha elsĂ” ĂĄbrĂĄzolĂĄsa a Nagy Lajos kirĂĄly idejĂ©ben Ă­rott Ă©s illusztrĂĄlt KĂ©pes krĂłnikĂĄban talĂĄlhatĂł. A kĂ©pen IV. BĂ©la megkoronĂĄzza V. IstvĂĄnt. IstvĂĄn zekĂ©je elöl gombolt, mĂ©gpedig balrĂłl jobbra. És ez a gombolĂĄsi gyakorlat Ă©l tovĂĄbb a 17. Ă©s 18. szĂĄzad sorĂĄn is a fĂ©rfiak esetĂ©ben.

No Ă©s a nĂ”k? Õk miĂ©rt jobbrĂłl bal felĂ© gombolnak?

A 19. szĂĄzad mĂĄsodik harmadĂĄig a nĂ”i ruhĂĄk elejĂ©nek szabĂĄsa teljesen rĂ©szarĂĄnyos, Ă©s rendszerint hĂĄtul kapcsolĂłdik. TehĂĄt ekkor mĂ©g egyĂĄltalĂĄn nem beszĂ©lhetĂŒnk gombolĂĄsrĂłl. A 19. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben az emancipĂĄciĂł kezdetĂ©vel egy idĂ”ben a nĂ”i viselet fĂ©rfias vonĂĄsokat ölt. 1836-ban egy pesti divatlap lovaglĂłruhĂĄs hölgyet mutat be, mellette posztĂłkaputos gavallĂ©rjĂĄt. RuhĂĄjuk majdnem egyforma szabĂĄsĂș, s mindkettĂ”jĂŒk ruhĂĄja balrĂłl jobbra gombolĂłdik!

Az 50-es években az elöl gombolt ruha åltalånosabbå kezd vålni. A divatrajzolók a szimmetria kedvéért a nÔi ruhåt, ellentétben a férfiruha gombolåsåval jobbról balra kezdik rajzolni.

A mĂșlt szĂĄzad romantikĂĄja szĂ­vesen lĂĄtta az egymĂĄs mellett andalgĂł pĂĄrokat, akiknek egymĂĄshoz valĂł tartozĂĄsĂĄt ruhĂĄjuk egymĂĄs felĂ© gombolĂĄsa is kifejezte.

Így vĂĄlt ma mĂĄr megmĂĄsĂ­thatatlannak Ă©rzett szabĂĄllyĂĄ ez az Ă©rzelmes divatrajzolĂłi ötlet.

  magam, 12:38 Itt megírhatod a véleményed magam
egy mosolyt megér...:

BĂ­rĂł: Hol volt ön 1993. jĂșlius 7.-Ă©n este nyolc Ăłrakor?

TanĂș: Hol lettem volna? Otthon ĂŒltem, egyik szememmel a naptĂĄrt,
mĂĄsikkal az ĂłrĂĄt figyeltem.

ÚszĂłedzĂ” a tanulĂłnak:
- Mindig szåmold meg, hogy hånyszor buksz a víz alå, és hånyszor jössz fel.
Ha az eredmény nem osztható kettÔvel, nehogy levegÔt végy!


SzĂ©kely fiĂș javĂ­tja a zsindelyt a tetĂ”n, megcsĂșszik, kiabĂĄl erĂ”sen
lefelé:
- IdesapĂĄm! Fogjon meg! Leesek!
- No! Oszt nincs elég hely?
  magam, 8:59 Itt megírhatod a véleményed magam
penĂ©sz - MĂĄr kaphatĂł! Csak felszĂłrod a kĂ­vĂĄnt felĂŒletre Ă©s kĂ©sz...!


  magam, 8:51 Itt megírhatod a véleményed magam

KALENDÁRIUM


November 18.

az év 322. (szökÔévekben 323.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 43 nap van håtra.


Napkelte: 06:51 Napnyugta: 16:05

Holdkelte: 21:42 Holdnyugta: 11:58


• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:

ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re kedd estig: Eleinte derĂŒlt idĂ” lesz, majd napközben Ă©szaknyugat felĂ”l megnövekszik a felhĂ”zet. CsapadĂ©k nem vĂĄrhatĂł. IdĂ”nkĂ©nt megĂ©lĂ©nkĂŒl a dĂ©lkeleti szĂ©l. Kora dĂ©lutĂĄn 3 Ă©s 8, kĂ©sĂ” este 0 Ă©s +5 fok között alakul a hĂ”mĂ©rsĂ©klet.


• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:

Nem vĂĄrhatĂł veszĂ©lyes idĂ”jĂĄrĂĄsi jelensĂ©g. A fĂ”vĂĄrosban a lĂ©gszennyezĂ” anyagok koncentrĂĄciĂłja az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k alatt marad. VĂ©ber IstvĂĄn OrszĂĄgos MeteorolĂłgiai SzolgĂĄlat 2008.11.18.


• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:

Melegfronti hatĂĄs kezdĂ”dik. Az esetleges fejfĂĄjĂĄs, vĂ©rnyomĂĄsingadozĂĄs hĂĄtterĂ©ben lĂ©gköri okok is meghĂșzĂłdhanak.





Ma JenÔ, Ottó, Péter, Jolån, Jónås, Odó, Pål, Romån, Noé napja van.

Boldog névnapot!




JenĂ” :
Honfoglalås kori törzsnévbÔl vålt keresztnévvé. Török eredetû, jelentése: bizalmas, tanåcsadó, miniszter. A XIX. szåzadban mesterségesen azonosítottåk az Eugén névvel.

OttĂł :
A német Otto névbÔl szårmazik. Ez az Ot- kezdetû, germån eredetû nevek önållósult becézÔje. Jelentése birtok, vagyon.

PĂ©ter :
Héber, görög, latin eredetû név, jelentése kÔszíkla. Péter apostol neve a Bibliåban eredetileg az arameus Kéfa, Kéfås volt, ennek görög fordítåsa a Petrosz név. A magyar Péter våltozat a névnek a latin Petrus formåjåból ered.

JolĂĄn :
ÍrĂłi nĂ©valkotĂĄs Dugonics AndrĂĄsnak a JĂłlĂĄnka, EtelkĂĄnak leĂĄnya cĂ­mĂ» regĂ©nyĂ©ben (1803). ForrĂĄsa a közĂ©pkori magyar JĂłleĂĄn (jĂł leĂĄny) nĂ©v. A görög eredetĂ» Jolanda, JolĂĄnta magyarĂ­tĂĄsĂĄnak is tekintettĂ©k.

JĂłnĂĄs :
Héber eredetû bibliai név, jelentése galamb.

OdĂł :
A germån eredetû Odo névbÔl szårmazik, a németben az Ot- kezdetû nevek (Otmår, Ottokår) becézÔje, illetve az Ottó alakvåltozata. Jelentése, birtok, gazdagsåg.

PĂĄl :
A latin Paulus névbÔl szårmazik. Jelentése: kicsi, kis termetû férfi.

RomĂĄn :
Latin eredetĂ» nĂ©v, a Romanus nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik, jelentĂ©se, rĂłmai (fĂ©rfi), latin.

Noé :
HĂ©ber eredetĂ», bibliai nĂ©v, jelentĂ©se nyugalom, vigasztalĂĄs. NĂ©melyek azonban sumĂ©r eredetĂ»nek vĂ©lik, Ă­gy jelentĂ©se hosszĂș Ă©let(Ă»).

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Események


• 1307 – Tell Vilmos lelövi fia fejĂ©rĂ”l az almĂĄt
• 1659 – Molière darabja, a KĂ©nyeskedĂ”k bemutatkozik a Petit-Bourbon-ban.
• 1820 – Nathaniel B. Palmer felfedezi az utolsĂł kontinenst, az Antarktiszt.
• 1865 – A KolozsvĂĄron megtartott orszĂĄggyĂ»lĂ©s deklarĂĄlja ErdĂ©ly uniĂłjĂĄt MagyarorszĂĄggal.
• 1902 – Morris Michtom megalkotja a Teddy-beart.
• 1904 – BemutatjĂĄk KacsĂłh PongrĂĄc mĂ»vĂ©t, a JĂĄnos vitĂ©z-t a KirĂĄly SzĂ­nhĂĄzban.
• 1905 – MegszĂŒletik az önĂĄllĂł NorvĂ©g KirĂĄlysĂĄg.
• 1918 – MegszĂŒletik az OroszorszĂĄgtĂłl fĂŒggetlen, önĂĄllĂł LettorszĂĄg.
• 1926 – JugoszlĂĄv–lengyel barĂĄtsĂĄgi szerzĂ”dĂ©s.
• 1928 – ElkĂ©szĂŒl az elsĂ” szinkronizĂĄlt rajzfilm, Walt Disney Steamboat Willie c. filmje, melynek fĂ”szereplĂ”je Mickey egĂ©r (Walt Disney maga szinkronizĂĄlta). Egyben ez a nap Mickey Mouse szĂŒletĂ©snapja is.
• 1956 – FĂ©l ĂłrĂĄn keresztĂŒl hatalmas magyar zĂĄszlĂł lobog a New York-i SzabadsĂĄg szobron
• 1959 – BemutatjĂĄk William Wyler filmjĂ©t, a Ben-Hur-t a Loew`s Theater-ben (New York)
• 1976 – A spanyol parlament jĂłvĂĄhagyja a demokrĂĄciĂĄba valĂł ĂĄtmenetrĂ”l, a demokrĂĄcia megteremtĂ©sĂ©rĂ”l szĂłlĂł törvĂ©nyjavaslatot.
• 1976 – AlĂĄĂ­rjĂĄk az elsĂ” magyar-török hosszĂș lejĂĄratĂș gazdasĂĄgi, mĂ»szaki Ă©s tudomĂĄnyos egyĂŒttmĂ»ködĂ©si megĂĄllapodĂĄst Budapesten.
• 1978 – GuyanĂĄban, a venezuelai hatĂĄr közelĂ©ben egyidĂ”ben több mint kilencszĂĄz NĂ©pek Temploma (People’s Temple) szektatag Ă©s hĂ­vĂ” követ el öngyilkossĂĄgot.
• 1980 – A Magyar TelevĂ­ziĂł Ășj kulturĂĄlis mĂ»sort indĂ­t StĂșdiĂł `80 cĂ­mmel.
• 1988 – A MalĂ©v megkezdi a szovjet gĂ©ppark cserĂ©jĂ©t, bĂ©relt Boeing gĂ©pekre.
• 1988 – SzĂ©kesfehĂ©rvĂĄrott a KISZ orszĂĄgos Ă©rtekezlete elhatĂĄrozza, hogy tovĂĄbbiakban az MSZMP ifjĂșsĂĄgi szervezetekĂ©nt, de közvetlen pĂĄrtirĂĄnyĂ­tĂĄs nĂ©lkĂŒl kĂ­vĂĄnnak mĂ»ködni.
• 1988 – a Pilvax kĂĄvĂ©hĂĄzban ĂșjjĂĄalakul a FĂŒggetlen KisgazdapĂĄrt, elnöke PĂĄrtay Tivadar.
• 1991 – A szerb csapatok ĂĄltal augusztus 26-a Ăłta tartĂł VukovĂĄr ostroma befejezĂ”dik, a vĂĄrost vĂ©dĂ” horvĂĄtok a vĂĄrost feladjĂĄk.
• 1993 – ElfogadjĂĄk DĂ©l-AfrikĂĄban az Ășj alkotmĂĄnyt, Ă­gy több, mint 300 Ă©vnyi fehĂ©r uralom utĂĄn a feketĂ©k is megkapjĂĄk az alapvetĂ” emberi jogokat.
• 2002 – Az EurĂłpai UniĂł tagorszĂĄgainak kĂŒlĂŒgyminiszteri Ă©rtekezlete 2004. mĂĄjus 1-jĂ©t javasolja a 10 tagjelölt orszĂĄg, köztĂŒk MagyarorszĂĄg felvĂ©telĂ©nek idĂ”pontjĂĄul.
• 2003 – A BecsĂŒletrend Tagjainak Kölcsönös SegĂ­tĂ” TĂĄrsasĂĄgĂĄn belĂŒl megalakul a Magyar Tagozat.
• 2004 – Az EurĂłpai BizottsĂĄg elnöki szĂ©kĂ©t Romano ProditĂłl JosĂ© Manuel Durão Barroso veszi ĂĄt.

SzĂŒletĂ©sek


• 1647 – Pierre Bayle francia Ă­rĂł, filozĂłfus († 1706)
• 1783 – PerĂ©nyi Zsigmond, magyar politikus, a fĂ”rendihĂĄz mĂĄsodelnöke, az 1848–49-es szabadsĂĄgharc vĂ©rtanĂșja († 1849)
• 1785 – Sir David Wilkie skĂłt festĂ”- Ă©s kĂ©pzĂ”mĂ»vĂ©sz († 1841)
• 1786 – Carl Maria von Weber nĂ©met zeneszerzĂ” († 1826)
• 1789 – Louis Daguerre francia dĂ­szlettervezĂ”, a fĂ©nykĂ©pĂ©szet ĂșttörĂ”je, a daguerreotĂ­pia feltalĂĄlĂłja († 1851)
• 1804 – KlauzĂĄl GĂĄbor magyar politikus, a BatthyĂĄny-kormĂĄny minisztere († 1866)
• 1824 – Jendrassik JenĂ” magyar fiziolĂłgus († 1919)
• 1825 – LĂ©vay JĂłzsef magyar költĂ”, mĂ»fordĂ­tĂł († 1918)
• 1881 – RĂĄtkai MĂĄrton Kossuth-dĂ­jas magyar szĂ­nĂ©sz († 1951)
• 1886 – MĂŒnnich Ferenc magyar kommunista politikus, belĂŒgyminiszter, a MinisztertanĂĄcs elnöke († 1967)
• 1889 – Tildy ZoltĂĄn magyar lelkĂ©sz, politikus, miniszterelnök, majd köztĂĄrsasĂĄgi elnök († 1961)
• 1890 – Indig OttĂł magyar Ă­rĂł, drĂĄmaĂ­rĂł, ĂșjsĂĄgĂ­rĂł († 1969)
• 1897 – Lord Patrick Maynard Stuart Blackett, Fizikai Nobel-dĂ­jas angol fizikus
• 1897 – Haraszti SĂĄndor magyar ĂșjsĂĄgĂ­rĂł, politikus († 1982)
• 1901 – George Gallup amerikai statisztikus, a közvĂ©lemĂ©nykutatĂĄs ĂșttörĂ”je († 1984)
• 1905 – Klaus Mann nĂ©met Ă­rĂł († 1949)
• 1913 – Rozsda Endre magyar szĂŒletĂ©sĂ» szĂŒrrealista festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1999)
• 1916 – Amelita Galli-Curci olasz szĂŒletĂ©sĂ» amerikai operaĂ©nekesnĂ” († 1963)
• 1920 – Mustafa Khalil, egyiptomi politikus, kormĂĄnyfĂ” († 2008)
• 1923 – Alan Shepard, az elsĂ” amerikai Ă»rhajĂłs († 1998)
• 1925 – Farkas Gizella tĂ­zszeres vilĂĄgbajnok asztaliteniszezĂ” († 1996)
• 1925 – Vavrinecz BĂ©la magyar zeneszerzĂ”, karmester, zenei vezetĂ” († 2004)
• 1927 – Viola JĂłzsef magyar költĂ”, Ă­rĂł, mĂ»fordĂ­tĂł
• 1930 – MarĂłti Lajos JĂłzsef Attila-dĂ­jas magyar költĂ”, Ă­rĂł
• 1939 – Margaret Atwood kanadai Ă­rĂł, költĂ”, mĂ»kritikus, feminista aktivista
• 1941 – David Hemmings angol szĂ­nĂ©sz (Michelangelo Antonioni: „NagyĂ­tĂĄs”), filmrendezĂ” († 2003)
• 1943 – KĂĄldi NĂłra JĂĄszai Mari-dĂ­jas magyar szĂ­nmĂ»vĂ©sznĂ” († 1993)
• 1946 – Amanda Lear francia Ă©nekesnĂ”
• 1946 – Jack N. Green amerikai operatĂ”r
• 1953 – Alan Moore angol Ă­rĂł, kĂ©pregĂ©nyĂ­rĂł
• 1960 – Kim Wilde angol popĂ©nekesnĂ”
• 1960 – Elizabeth Perkins amerikai szĂ­nĂ©sznĂ”
• 1962 – Jeff Ward amerikai dobos († 1993)
• 1968 – Owen Wilson amerikai szĂ­nĂ©sz Ă©s forgatĂłkönyvĂ­rĂł
• 1974 – ChloĂ« Sevigny amerikai szĂ­nĂ©sznĂ”
• 1976 – Dominic Armato amerikai szinkronszinĂ©sz
• 1976 – Shagrath norvĂ©g a "Dimmu Borgir" Ă©nekese
• 1987 – Jake Abel amerikai szĂ­nĂ©sz

HalĂĄlozĂĄsok


• 1664 – GrĂłf ZrĂ­nyi MiklĂłs magyar költĂ”, hadvezĂ©r (* 1620)
• 1807 – Bruckenthal PĂ©ter KĂĄroly magyar hivatalnok (* 1753)
• 1815 – Clemens AndrĂĄs magyar evangĂ©likus lelkĂ©sz (* 1742)
• 1827 – Wilhelm Hauff nĂ©met Ă­rĂł, meseĂ­rĂł, a Biedermeier korszak alakja (* 1802)
• 1884 – Bloksay IstvĂĄn magyar kirĂĄlyi közjegyzĂ” (* 1826)
• 1886 – Chester A. Arthur, az Amerikai EgyesĂŒlt Államok 21. elnöke, hivatalban 1881–1885-ig (* 1829)
• 1893 – Charles Force Deems amerikai egyhĂĄzi szemĂ©ly (* 1820)
• 1920 – MatthĂ­as Jochumsson izlandi költĂ”, Ă­rĂł, mĂ»fordĂ­tĂł (* 1835)
• 1922 – Marcel Proust francia Ă­rĂł (* 1871)
• 1929 – Kunfi Zsigmond (er. Kohn) magyar tanĂĄr, szociĂĄldemokrata politikus, miniszter, nĂ©pbiztos (* 1879)
• 1941 – Walther Hermann Nernst nĂ©met fizikokĂ©mikus (* 1864)
• 1945 – Lugosi Döme magyar Ă­rĂł (* 1888)
• 1952 – Paul Éluard (eredeti neve EugĂ©ne Emile Paul Grindel) francia költĂ” (* 1895)
• 1962 – Niels Bohr Fizikai Nobel-dĂ­jas dĂĄn fizikus (* 1885)
• 1966 – Tardos BĂ©la magyar Erkel Ferenc-dĂ­jas zeneszerzĂ” (* 1910)
• 1970 – Boldogfai Farkas SĂĄndor szobrĂĄsz (* 1907)
• 1976 – Man Ray (Emmanuel Radnitzky) 1890. modernista amerikai mĂ»vĂ©sz, divat- Ă©s portrĂ©fĂ©nykĂ©pĂ©sz, a dadaizmus Ă©s a szĂŒrrealizmus, avantgĂĄrd fotogrĂĄfia kĂ©pviselĂ”je (* 1890)
• 1980 – MaklĂĄry JĂĄnos magyar szĂ­nĂ©sz, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz (* 1907)
• 1984 – Kucs BĂ©la MunkĂĄcsy-dĂ­jas magyar szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz (* 1925)
• 1986 – BĂĄrdos Lajos Kossuth-, Erkel Ferenc- Ă©s BartĂłk BĂ©la-PĂĄsztory Ditta-dĂ­jas magyar zeneszerzĂ”, karnagy (* 1899)
• 1991 – GustĂĄv HusĂĄk szlovĂĄk kommunista politikus, 1975 Ă©s 1989 között CsehszlovĂĄkia ĂĄllamfĂ”je (* 1913)
• 1994 – Cab Calloway amerikai dzsesszĂ©nekes, zenekarvezetĂ”, filmszĂ­nĂ©sz (* 1907)
• 2002 – James Coburn Oscar-dĂ­jas amerikai szĂ­nĂ©sz (* 1928)

Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok


• Lett KöztĂĄrsasĂĄg: A KöztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsĂĄnak napja
• ÜzbegisztĂĄn: ZĂĄszlĂł napja
• MarokkĂł: FĂŒggetlensĂ©g napja
• LitvĂĄnia, OmĂĄn nemzeti ĂŒnnepe
• Domino Day: dominĂł nap





  magam, 8:39 Itt megírhatod a véleményed magam
napi okossĂĄg:


NĂ©ha több van egy pillantĂĄsban, mint az ĂłrĂĄkig tartĂł ĂŒvöltözĂ©sben. Érdemes fejleszteni a mimikĂĄnkat. BĂ©kĂ©sebb lesz a VilĂĄg!



.
  magam, 8:37 Itt megírhatod a véleményed magam
RĂĄfagyott az ablakra
a hajnali påra jégszeme
szobĂĄmba bĂĄmul,
benn a csend puha pĂĄrna,
tudatom nyĂșjtĂłzik,
még kåbul.
RĂĄfagyott az ablakra
a hajnali pĂĄra
vörösen felizzik,
belehal lassan,
a Nap csĂłkjĂĄba.
(SzI)




  magam, 8:33 Itt megírhatod a véleményed magam
jó reggelt és szép napot mindenkinek.


  magam, 8:25 Itt megírhatod a véleményed magam
  2008. november 17., hétfő Nekem tetszik!
0  
jó éjt, szép ålmokat,nyugodt éjszakåt...


  magam, 20:43 Itt megírhatod a véleményed magam
A hold a kis kandi szobĂĄmba betekint.
Álmos szemével arcomba nevet,
szellÔ kezével lågyan meglegyint,
s fakĂł ezĂŒstre festi az eget.


  magam, 20:34 Itt megírhatod a véleményed magam
ÁLLATSÁGOK 4

Takin

Ha fekete csĂ­kot lĂĄtsz valakin
Ă©s zerge az illetĂ”,
akkor Ă” egy tibeti takin,
ez biztosra vehetĂ”.

De ha kétely maradt benned,
akĂĄr csak egy csipet,
elég lesz tÔle megkérdezned:
lakĂłhelye Tibet?

Ha Ô hûvösen bólint erre,
valĂłban egy takin,
merthogy nem sima tulokzerge,
az lĂĄtszik valakin…


  magam, 12:56 Itt megírhatod a véleményed magam
lelkes fotĂłs...


  magam, 12:53 Itt megírhatod a véleményed magam
tudtad...?

Az Ăłra kialakulĂĄsa


Kezében óriås roståval
Áll az IdÔ és rostål egyre,
VilĂĄgokat szed Ă©s rostĂĄl ki
VidĂĄman Ă©s nem keseregve,
S bĂșsul csak az, akit kihullat.



Az idĂ” rostĂĄjĂĄban cĂ­mĂ» versĂ©nek e soraiban Ă”si problĂ©mĂĄt fogalmazott meg Ady. Az elmĂșlĂĄs Ă©s az idĂ” mĂșlĂĄsĂĄnak azonossĂĄgĂĄt az Ă”skor termĂ©szetközelben Ă©lĂ” embere sokkal jobban Ă©rezte, mint mi, Ă©s kezdettĂ”l fogva megmĂ©rni – s talĂĄn megĂĄllĂ­tani – törekedett az idĂ”t. A csillagok, a Hold s fĂ”leg a Nap lĂĄtszĂłlagos mozgĂĄsa segĂ­tette tĂĄjĂ©kozĂłdĂĄsĂĄt. Tapasztalta az ĂĄrnyĂ©k hosszabbodĂĄsĂĄt-rövidĂŒlĂ©sĂ©t is. RĂĄjött: ha egy hosszĂș karĂłt ver a földbe, annak vĂĄltozĂł szögĂ» ĂĄrnyĂ©kĂĄn könnyen megfigyelheti az idĂ” mĂșlĂĄsĂĄt; vagyis feltalĂĄlta az ĂłrĂĄk Ă”sĂ©t: a napĂłrĂĄ-t. Este vagy borult idĂ”ben persze ez az Ăłra „nem jĂĄrt”. EsĂ” azonban esett, Ă©s a talĂĄlĂ©kony ember megalkotta a vĂ­zĂłrĂĄ-t. VĂ­z Ă©s kĂ©t edĂ©ny kellett csak hozzĂĄ. A kilyukasztott felsĂ”bĂ”l a vĂ­z egyenletesen csordogĂĄlt az alsĂłba, s hogy egy beosztĂĄst kĂ©szĂ­tettek hozzĂĄ, rĂ©szletesebben mutatta az idĂ”t, mint a napĂłra.

Az Ăłkori Keleten, BabilĂłniĂĄban fejlĂ”dött ki elĂ”ször az idĂ”mĂ©rĂ©s tudomĂĄnya, Ă©s a mezopotĂĄmiai asztrolĂłgusok Ă©ppen csillagĂĄszati megfigyelĂ©seik alapjĂĄn alakĂ­tottĂĄk ki a 24 ĂłrĂĄs napot Ă©s a 60 perces ĂłrĂĄt. A naptisztelĂ” egyiptomiaktĂłl az idĂ”egysĂ©g nevĂ©t örököltĂŒk. Õk ugyanis a Napot Horus-nak neveztĂ©k, ebbĂ”l szĂĄrmazott a latin bora, jĂłval kĂ©sĂ”bb pedig a magyar Ăłra szĂł.

A görögök és a rómaiak is e két óråval mérték az idÔt. A nagyobb vårosok közterein napóråkat, templomokban, közhivatalokban padig nagy vízóråkat ållítottak fel.

A rĂłmai impĂ©rum hanyatlĂĄsa utĂĄn az ĂłrakĂ©szĂ­tĂ©s tudomĂĄnyĂĄt az arabok jelentĂ”sen tovĂĄbbfejlesztettĂ©k. MegĂ­tĂ©lhetjĂŒk abbĂłl is, amit a Harun al Rasid kalifa ĂĄltal 807-ben Nagy KĂĄrolynak kĂŒldött vĂ­zĂłrĂĄrĂłl a krĂłnikĂĄs feljegyzett:

„[A kalifa ajĂĄndĂ©ka egy gyönyörĂ», aranyozott Ăłra volt.] VĂ­z mozgatta, Ă©s bronz tĂĄlcĂĄjĂĄra golyĂłk hullottak: ez jelezte az ĂłrĂĄkat. DĂ©li 12 Ăłrakar 12 lovag jött ki egy ajtĂłn. Ilyen remeket a frankok mĂ©g sohasem lĂĄttak.”

Nem is igen lĂĄthattak automata ĂłrĂĄ-t, hisz EurĂłpĂĄban ez idĂ” tĂĄjt az uralkodĂłk, mĂłdosabb fĂ”urak udvarĂĄn Ă©s a vĂĄrosok fĂ”terĂ©n kĂ­vĂŒl csak egyes kolostorokban volt egyszerĂ» nap- Ă©s vĂ­zĂłra vagy az utĂłbbihoz hasonlĂł homokĂłra. És sok homok lepergett rajta, amĂ­g Ășjabb ĂłrĂĄt alkalmazhattak, mert a kerekesĂłra a XI. szĂĄzadban lĂ©pett be az idĂ”mĂ©rĂ”k sorĂĄba. FeltalĂĄlĂĄsĂĄt Gerbert francia szerzetesnek, a kĂ©sĂ”bbi II. Szilveszter pĂĄpĂĄnak tulajdonĂ­tjĂĄk.

A mechanikai Ăłra kerekeit valamilyen hajtĂłerĂ” hozza forgĂĄsba, Ă©s egy kĂŒlön szerkezet, a gĂĄtlĂłmĂ» szabĂĄlyozza a jĂĄrĂĄst. – Az Ă”si elv ma is vĂĄltozatlan. – A kerekes Ăłra fĂŒggetlenĂ­tette az embert a termĂ©szettĂ”l, Ă©s hogy sokan lĂĄthassĂĄk, a tornyokon helyeztĂ©k el. AztĂĄn mĂĄr lĂĄtni sem kellett az ĂłrĂĄt, elĂ©g volt hallani, hisz nemcsak mutatta, hanem ĂŒtötte is az idĂ”t. Dante az 1310-es Ă©vekben mĂĄr mint megszokott jelensĂ©gre hivatkozik rĂĄ:

Miként az óra, csengve-bongva, tarkån,
az Úr arĂĄja keltĂ©t jelzi reggel,
s zeng Jegyeséhez szent szerelmi dalt tån,

hol kerekek fogĂłdzva kerekekkel
tin-tin szavĂĄt mind oly remekbe csengi,
hogy duzzad a jĂłk lelke szeretettel.
(Babits MihĂĄly ford.)



XV. szåzadi ébresztÔóra szerkezeti rajza.



A kerekes ĂłrĂĄk gĂĄtszerkezete az Ășn. foliot volt, vagyis kezdetben egy kĂ©tkarĂș emelĂ”höz hasonlĂł szerkezet, kĂ©sĂ”bb pedig vĂ­zszintes kerĂ©k. HajtĂłerejĂŒk Ă©vszĂĄzadokon ĂĄt a sĂșly. A XV. szĂĄzadban egy ismeretlen ĂłrĂĄs, valĂłszĂ­nĂ»leg a zĂĄrmechanizmustĂłl, egy Ășj ötletet kapott. Comino da Pontevico itĂĄliai mechanikus 1482. Ă©vi levelĂ©ben olvashatunk az Ășj hajtĂłerĂ”rĂ”l:

„Az Ăłraszerkezet edzett acĂ©lbĂłl kĂ©szĂŒlt szalaggal mĂ»ködik. A rugĂł sĂĄrgarĂ©z dobban lĂĄthatatlanul helyezkedik el, Ă©s ez szinte titokzatossĂĄ teszi a szerkezetet… A rugĂł a felcsavarĂĄs utĂĄn kiegyenesedni igyekszik, Ă©s ezzel elfordĂ­tja a rögzĂ­tett rugĂłsmag körĂŒl a rugĂłhĂĄzat.”

A rugĂł alkalmazĂĄsa hordozhatĂłvĂĄ tette az ĂłrĂĄt, Ă©s a XVI. szĂĄzad elsĂ” Ă©veiben Peter Heinlein nĂŒrnbergi lakatos-ĂłrĂĄs fel is talĂĄlta az akkor mĂ©g nyakban vagy tarsolyban hordott zsebĂłrĂĄ-t.

A mechanikai ĂłrĂĄkat ugyanis kezdetben a lakatosok kĂ©szĂ­tettĂ©k. Nemcsak azĂ©rt, mert az elsĂ” ĂłrĂĄk, a toronyĂłrĂĄk több mĂĄzsĂĄs vasszerkezetek voltak, hanem mivel a közĂ©pkorban a lakatosok bĂ­belĂ”dtek a finommechanikĂĄval, Ă­gy az Ășj iparĂĄg mesterei csak közĂŒlĂŒk vĂĄlhattak ki.

A magyarsĂĄg mint pĂĄsztornĂ©p mĂĄr az Ă”shazĂĄban a napĂłra szerint tĂĄjĂ©kozĂłdott. LetelepĂŒlĂ©se utĂĄn a vĂĄrosokban is alkalmazhatta ezt az Ă”si idĂ”mutatĂłt, biztos adatunk azonban nincs errĂ”l. Az elsĂ” kerekes ĂłrĂĄk nĂĄlunk is a tornyokon tĂ»ntek fel. ElsĂ” ĂłrĂĄsmesterĂŒnkrĂ”l nem tudunk, de a XV. szĂĄzad elejĂ©n több vĂĄrosunkban a vĂĄroshĂĄza vagy templom tornyĂĄn mĂĄr kerekes Ăłra mutatta az idĂ”t. A lakĂĄsokba kĂ©sĂ”bb, a szĂĄzad vĂ©ge felĂ© jutott el ez a drĂĄga portĂ©ka nĂĄlunk, Ă©s csak a XVI. szĂĄzadban terjedt el orszĂĄgosan. Ez idĂ”re ĂłrĂĄsmĂ­veseink cĂ©hbe csoportosultak, bizonyĂ­tvĂĄn, hogy a mĂ»vel egyĂŒtt a mestersĂ©g is elterjedt mĂĄr. A kassaiak cĂ©he pl. 1557-ben lĂ©tesĂŒlt, igaz, hogy mĂĄs fĂ©mmĂ»vesekkel közösen. CĂ©hlevelĂŒk az ĂłrĂĄs mesterremek-Ă©rĂ”l a következĂ”ket rendelte el:

„[CsinĂĄljon] egy ĂłrĂĄt, amelyik az egĂ©szet Ă©s a negyedet ĂŒti, Ă©s a hold jĂĄrĂĄsĂĄt is megmutatja. Ha mĂĄs mĂ»vet is akar kĂ©szĂ­teni, akkor csinĂĄljon… kĂ©t [köldökös zĂĄrat].”

A remek-utasĂ­tĂĄs elĂĄrulja nekĂŒnk egyrĂ©szt azt, hogy az ĂłrĂĄs lakatosmester is lehetett, ha akart, mĂĄsrĂ©szt pedig, hogy ĂłrĂĄsaink e mestersĂ©g ĂĄtlagos szintjĂ©re jutottak el. ZsebĂłrakort azonban nemigen kĂ©szĂ­thettek mĂ©g, mert Bocskay IstvĂĄn 1606-ban IllĂ©shĂĄzyval BĂ©csben Ă©s PrĂĄgĂĄban kerestetett ilyent. UtasĂ­tĂĄsa emigyen szĂłlt:

„A vezĂ©r pasa önmaga kĂ©rette, hogy a csĂĄszĂĄrnak valami szĂ©p ĂłrĂĄcskĂĄt kĂŒldenĂ©nk. Kegyelmedet kĂ©rjĂŒk, hĂĄrmat, kĂŒlön-kĂŒlönfĂ©le szĂ©p formĂĄn valĂłt, ne öregeket, hanem csak igen aprĂłcskĂĄkat, kĂ©zben vagy nyakban viselni valĂłt, szĂ©p mĂ»vel Ă©s mestersĂ©ggel kĂ©szĂ­tetteket vegyen Ă©s hozzon minĂ©kĂŒnk, melyeket Ă”hatalmassĂĄgĂĄnak kĂŒldhessek ajĂĄndĂ©kba. Legyenek olyanok, kiken szem kapjon Ă©s csĂĄszĂĄrkĂ©zben fogni illendĂ”k legyenek.”

NĂ©hĂĄny Ă©vtized mĂșlva a mi ĂłragyĂĄrtĂłink is mĂ­velhettek hordozhatĂł ĂłrĂĄkat, ha nem is Ă©ppen „csĂĄszĂĄrkĂ©zben fogni illendĂ”t”. Kassa varos tanĂĄcsĂĄnak 1628. Ă©vi jegyzĂ”könyvĂ©ben ugyanis ezt olvashatjuk:

„FĂŒzesi Eötvös PĂ©ter suplikĂĄl ĂłragyĂĄrtĂł[nak] adott ĂłrĂĄcskĂĄĂ©rt, melyet az… ĂłragyĂĄrtĂł elveszettnek mond lenni, hogy adatnĂ©k meg az ĂĄrĂĄt, mivel az kiĂ© volt, nagyra becsĂŒli. [HatĂĄroztatott]: az ĂłragyĂĄrtĂł vagy csinĂĄljon mĂĄst, vagy tartozik megfizetni Ă©ppen az ĂĄrĂĄt.”

Ekkor mĂĄr sokfĂ©le Ăłra mutatta az idĂ”t. Gyakran dĂ­szes kivitelĂ» tokban tiktakoltak, nem egy közĂŒlĂŒk ötvösmĂ»vĂ©szeti vagy mechanikai remek, Ășn. automata Ăłra volt. I. Apafi MihĂĄly erdĂ©lyi fejedelemnek, a nagy ĂłragyĂ»jtĂ”nek egyik ĂłrĂĄjĂĄrĂłl a szertanĂș jegyezte fel:

„Sok Ăłra jĂĄrt a hĂĄzban, az többi közt egy az asztalĂĄn ĂĄllott, mint egy bojtos, kicsiny kutyĂĄcska, mikor ĂŒtni kezdett, megmozdult az asztalon, valahĂĄny Ăłra volt, annyiszor szĂĄjĂĄt feltĂĄtotta, s annyit ugatott, mintha valĂłsĂĄgos kutya volna… ÉrtĂ©ke becslĂ”i szerint 92 rĂ©nesforint volt.”

E kor ĂłrĂĄinak gĂĄtszerkezete, a foliot azonban nem tudta pontos jĂĄrĂĄsra szabĂĄlyozni az ĂłrĂĄt. Galilei kĂ­sĂ©rletei alapjĂĄn Huyghens holland fizikus 1657-ben megalkotta az ingaĂłrĂĄ-t, s vele az orsĂłjĂĄrat-ot. Ugyancsak az Ăłra megbĂ­zhatĂłsĂĄgĂĄt szolgĂĄlta 1675. Ă©vi talĂĄlmĂĄnya: a hajszĂĄlrugĂł. A foliotbĂłl kifejlesztett körbillegĂ” lengĂ©sĂ©t ugyanis korĂĄbban disznĂłszĂ”rrel fĂ©keztĂ©k. A XVII. szĂĄzad vĂ©gĂ©n mĂ©g kĂ©t jelentĂ”s talĂĄlmĂĄny lendĂ­t az ĂłrĂĄsiparon. Az angol Hook megalkotta a lapos spirĂĄlrugĂł-t, a genfi Fatio pedig Ășj ĂłracsapĂĄgy-at alkalmazott: a rubint-ot.

A XVIII. szĂĄzad elejĂ©re nĂĄlunk is elvĂĄltak a toronyĂłra mestereitĂ”l, a fĂ©lig lakatos nagyĂłramĂ­ves-ektĂ”l, az ĂĄllĂł Ă©s hordozhatĂł ĂłrĂĄk mesterei, a kisĂłramĂ­ves-ek, de mĂ©g gyakran viszĂĄlykodtak. Sopronban pl. 1713-ban tanĂĄcsi hatĂĄrozattal kellett köztĂŒk rendet teremteni, kimondvĂĄn:

„ToronyĂłrĂĄt csak nagyĂłramĂ­ves, ĂĄllóórĂĄt csak kisĂłramĂ­ves kĂ©szĂ­thet, rugĂłsĂłrĂĄra pedig a bĂ©csi pĂ©lda legyen irĂĄnyadĂł.”

Persze a megosztĂĄs csak a szerkezetre vonatkozott. ÓrĂĄsaink a lakĂĄs bĂștorzatĂĄhoz igazodĂł Ăłratokot nem mindig tudtĂĄk maguk elkĂ©szĂ­teni. Az asztalosnak, mĂ©g inkĂĄbb az ötvösnek, gyakran a festĂ”nek is rĂ©sze volt bonyolultabb ĂłrĂĄk elkĂ©szĂ­tĂ©sĂ©ben. II. Apafi MihĂĄly 1732. Ă©vi hagyatĂ©ki leltĂĄrĂĄban egy ilyenrĂ”l olvashatunk:

„Kisebb, kör alakĂș Ăłra, rajta szĂĄrnyas madĂĄr, mit fĂ©nylĂ” rĂ©zlevelek s figurĂĄk vesznek körĂŒl; fejĂ©n meztelen kisgyermek, jobbjĂĄval koronĂĄt tart, Ă©rcbĂ”l öntött szörnyektĂ”l tĂĄmogatva… [Egy fa Ăłra], fĂŒggĂ” levĂ©l formĂĄjĂș, körös-körĂŒl festett, ezĂŒstvonalakkal dĂ­szĂ­tve, fedĂ”jĂ©n nĂ©gy Ă©vszak kĂ©pekben van ĂĄbrĂĄzolva, az ĂłrĂĄt kĂ©t kiszögellĂ” golyĂł tartja.”

Persze a szerkezet is tovĂĄbbfejlĂ”dik, mĂ©gpedig pontossĂĄgĂĄra nĂ©zve. Az ingaĂłra jĂĄrĂĄsĂĄt zavarta az ingarĂșd hidegre-melegre vĂĄltozĂł hossza, s Ă­gy nem volt elĂ©ggĂ© pontos. Ezen Graham, a londoni ĂłrĂĄsok cĂ©hmestere segĂ­tett, 1726-ban elkĂ©szĂ­tve a vĂĄltozĂł hĂ”tĂĄgulĂĄsi egyĂŒtthatĂłjĂș, fĂ©mszĂĄlakbĂłl kĂ©szĂŒlt, Ășn. rĂĄcs-ingĂĄ-t. Ugyanebben az Ă©vben mutatta be mĂĄsik jelentĂ”s talĂĄlmĂĄnyĂĄt is, a nyugvĂł horgonyjĂĄratot, az Ășn. anker-t. Ez a szerkezet az inga Ă©s gĂĄtlĂłmĂ» között Ășgy lĂ©tesĂ­t kapcsolatot, hogy az inga szabad lengĂ©sĂ©t a legkevĂ©sbĂ© akadĂĄlyozza. Egykori mesterĂ©vel, Tompionnal egyĂŒtt pedig megalkotta a cilinderjĂĄrat-ot, ebben a lengĂ”kerĂ©k egy sajĂĄtosan kikĂ©pzett hengerrel dolgozik egyĂŒtt.

A toronyĂłrĂĄk harangjĂĄtĂ©kĂĄ-t, illetve orgonasĂ­p-szerkezetĂ©t ekkor vĂĄltotta fel a tĂ»shenger Ă©s hangzĂłfĂ©sĂ», Ă­gy az Ăłra a lakĂĄsban is zenĂ©l-hetett. BrĂ©quet 1755-ben feltalĂĄlta az Ășn. karuszeljĂĄrat-ot, kikĂŒszöbölve az Ăłratengelyek egyoldalĂș kopĂĄsĂĄt. Pourrait az idĂ”tartam hosszĂĄt mĂ©rĂ” ĂłrĂĄt, a stopper-t 1766-ban mutatta be a genfi ÓramĂ»vesek TĂĄrsasĂĄgĂĄban. Harrison Ă©s La Foy elkĂ©szĂ­tette a föld felfedezĂ©sĂ©ben Ă©s a vilĂĄgkereskedelem fellendĂŒlĂ©sĂ©ben nagy szerepet jĂĄtszĂł kronomĂ©ter-t, vagyis a tengerĂ©szĂłrĂĄt.

HazĂĄnkban kronomĂ©terre nemigen volt szĂŒksĂ©g, a többi talĂĄlmĂĄny azonban elterjedt nĂĄlunk is. De azĂ©rt a legĂ”sibb Ăłra sem ment ki a divatbĂłl, a napĂĄra hordozhatĂł formĂĄjĂĄt, a napgyĂ»rĂ»-t sokĂĄig kedveltĂ©k a gyakran utazĂłk. EmlĂ©kĂ©t GvadĂĄnyi 1790-ben megjelent mĂ»ve, az Egy falusi nĂłtĂĄrius budai utazĂĄsa tartja fenn:

Egyszer fel ébredvén napra tekintettem,
Jól le hanyatlott az, nagyon kételkedtem,
Hogy oda Ă©rhessek, a’ hovĂĄ fel tettem,
Hoc est certum: mondom, be sokĂĄ hevertem!

Kivettem karika réz Compassusomat,
Zöld galĂĄndon fĂŒggött, fel tartĂĄm karomat.
Még meddig mehetek, mint végzem dolgomat,
Ne Ă©rje mint tegnap bal fĂĄtum sorsomat.

ÓrĂĄmnak kis lyukĂĄn a’ napnak sugĂĄra
Át sĂŒtvĂ©n, mutatott Ă©ppen hat ĂłrĂĄra,
ÖrĂ»ltem talĂĄlvĂĄn Polus grĂĄdussĂĄra,
Még ma el juthatok Árok szållåsåra.



A napgyĂ»rĂ»t persze mĂ©giscsak kiszorĂ­totta a zsebĂłra. NĂ”i tĂ­pusa is kĂ©szĂŒlt. Trautzel JĂĄnos soproni ĂłrĂĄsmester mĂ»vĂ©t pĂ©ldĂĄul Kisfaludy SĂĄndor vette meg felesĂ©gĂ©nek, Szegedy RĂłzĂĄnak: hĂĄrom centi ĂĄtmĂ©rĂ”jĂ» aranytokban, dupla fedĂ©l alatt, fehĂ©r zomĂĄncozott szĂĄmlapon jelezte az idĂ”t. A zsebĂłrĂĄkat egyĂ©bkĂ©nt akkor mĂ©g kulccsal kellett felhĂșzni – a mai nyomĂłgombos felhĂșzĂł-t 1838-ban talĂĄlta fel a svĂĄjci Audemars.

Az Ăłra azonban mĂ©g a XIX. szĂĄzadban is vontatottan terjedt nĂĄlunk. Nem sok ĂłrĂĄsra volt szĂŒksĂ©g, s azok is a vĂĄrosokban mĂ»ködtek. A föld nĂ©pe idegenkedett a magĂĄtĂłl mozgĂł, beszĂ©lĂ” masinĂĄtĂłl. SokfelĂ© azt tartottĂĄk, amit a Gömör megyeiek mĂ©g az 1880-as Ă©vekben is, hogy az Ăłra az ördög mĂ»ve.

A hagyomĂĄny szerint egy utazĂł elveszĂ­tette Gömörben az ĂłrĂĄjĂĄt. A kisbĂ­rĂł vette Ă©szre a porban. Megdöbbent a ketyegĂ©sĂ©tĂ”l, aztĂĄn odacsĂ”dĂ­tette a falu nĂ©pĂ©t. KörbeĂĄlltĂĄk, tanakodtak rajta. A bĂĄtrabbak leguggolva nĂ©zegettĂ©k. EgyikĂŒk meg is piszkĂĄlta. EttĂ”l mintha hangosabban ketyegett volna. Mire a derĂ©k emberek, egy akarattal botot, kapĂĄt ragadva, darabokra zĂșztĂĄk a „ketyegĂ” fenĂ©t”. GĂșnyoltĂĄk is sokĂĄig a gömörieket, mondvĂĄn: „HĂĄny Ăłra van Gemeriben?”

Ezt a kĂ©rdĂ©st mĂĄsutt is sokszor feltettĂ©k, de pontos vĂĄlaszt soha nem vĂĄrt a kĂ©rdezĂ”. A pontossĂĄgra a vasĂșt szoktatta rĂĄ a tĂĄrsadalmat: a menetrend: hisz egy perc kĂ©sĂ©s elĂ©g volt ahhoz, hogy csak a tĂĄvolodĂł szerelvĂ©ny piros lĂĄmpĂĄjĂĄt lĂĄssa az ember.

A hasznĂĄlhatĂłsĂĄg, cĂ©lszerĂ»sĂ©g követelmĂ©nye a szĂĄzadfordulĂłra az ĂłrĂĄsiparban is Ă©rvĂ©nyesĂŒlt. EgyszerĂ»södik a kivitel, Ă©s mĂĄr csak jĂĄtĂ©kszernek Ă­tĂ©lik az olyan automata ĂłrĂĄ-t, amilyent Noll Ágoston wĂŒrttenbergi ĂłrĂĄsmester Budapesten is bemutatott. A Magyar GĂ©pipar 1892-es Ă©vfolyamĂĄban Ă­gy szĂĄmolt be rĂłla:

„[Az ĂłramĂ»] pohĂĄrszĂ©khez hasonlĂł, 3, 4 m magas diĂłfaszekrĂ©ny; tizenkĂ©t hely idejĂ©t mutatja percre, negyedre stb. 9999-ig jelzi az Ă©veket s az ĂŒnnepeket, valamint a vĂĄltozĂĄsokat. A heteket, hĂłnapokat, Ă©veket szintĂ©n mutatja. A perceket egy angyal ĂŒti, az ĂłrĂĄkat a halĂĄl, melyet fĂ©lrehĂĄrĂ­t a bĂ©ke gĂ©niusza. ElsĂ” negyedkor egy gyerek, mĂĄsodikkor egy ifjĂș, harmadikkor egy fĂ©rfi, negyedikkor egy öreg jelenik meg. ÜtĂ©skor a Krisztus-szobor a 12 apostollal egyĂŒtt – kivĂ©ve JĂșdĂĄst – meghajlik. Szerzetesek vonulnak orgonaszĂłra, bakter kĂŒrtöl ĂłrĂĄnkĂ©nt, napkelte elĂ”tt kakas kukorĂ©kol, szĂĄrnyĂĄt emelgetve. KarĂĄcsonykor zeneszĂłval a bethlehemi pĂĄsztorok jelennek meg. Az ÚjĂ©vet herold ĂŒdvözli trombitaharsogĂĄssal. A nĂ©gy Ă©vszakot szimbolikus alakok jelzik. Mutatja a Föld forgĂĄsĂĄt, a Hold vĂĄltozĂĄsait… Az eddigi automatĂĄkat mind felĂŒlmĂșlja.”

Hasztalan tette, mert nemcsak az automata ĂłrĂĄk, hanem az egyĂ©b, sĂșllyal vagy rugĂłval hajtott ĂłrĂĄk kora is lassacskĂĄn lejĂĄr, Ă©s a villanyĂłrĂĄ-k korszaka közeleg, hisz a vĂĄrosok szinkronizĂĄlt közĂłrĂĄitĂłl mĂĄr eljutottunk a fĂ©nyelemmel mĂ»ködĂ” karĂłrĂĄig. A Nemzetközi CsillagĂĄszati SzövetsĂ©g pedig mĂĄr 1952-ben megĂĄllapĂ­totta, hagy csillagĂĄszati cĂ©lra kvarc– Ă©s atomĂłrĂĄt kell alkalmazni.

Az IdĂ” rostĂĄl egyre, de amit kihullatott, azok között a nyugalom is ott volt. A ma embere tĂŒrelmetlenĂŒl rohan. Rohan, nem megĂĄllĂ­tani, hanem megelĂ”zni az IdĂ”t, Ă©s közben sok hangulattal lesz szegĂ©nyebb. Olyannal is, amelyet a rĂ©gi zenĂ©lÔórĂĄk adhattak eleinknek.


  magam, 12:33 Itt megírhatod a véleményed magam
a matematikus ĂłrĂĄja...


  magam, 8:59 Itt megírhatod a véleményed magam
a tegnapi kérdésre sok sok jó vålasz érkezett:)

a helyes vĂĄlasz ,mind a 12 hĂłnapban van 28 nap.


.
  magam, 8:41 Itt megírhatod a véleményed magam
híd, ami nem köt össze...


  magam, 8:25 Itt megírhatod a véleményed magam
KALENDÁRIUM

November 17.

az év 321. (szökÔévekben 322.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 44 nap van håtra.

Napkelte: 06:50 Napnyugta: 16:06

Holdkelte: 20:21 Holdnyugta: 11:25

• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:

ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re hĂ©tfĂ” estig: Északnyugat felĂ”l fokozatosan felszakadozik a felhĂ”zet, Ă©s napközben felhÔåtvonulĂĄsok vĂĄrhatĂłk több-kevesebb napsĂŒtĂ©ssel. NĂ©hol mĂ©g kialakulhat kisebb zĂĄpor, a hegyekben esetleg hĂłzĂĄpor. TöbbfelĂ© megerĂ”södik az Ă©szaknyugatira fordulĂł szĂ©l, a DunĂĄntĂșlon viharos lökĂ©sek is elĂ”fordulhatnak. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 6, 11 fok között valĂłszĂ­nĂ». KĂ©sĂ” este a hĂ”mĂ©rsĂ©klet 1 Ă©s 6 fok között alakul.


• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:

A dĂ©lelĂ”tti ĂłrĂĄkra a köd mindenĂŒtt feloszlik. A DunĂĄntĂșlon Ă©s az orszĂĄg közĂ©psĂ” rĂ©szĂ©n az Ă©szaki, Ă©szaknyugati szelet helyenkĂ©nt viharos (60-65 km/h-s) lökĂ©sek kĂ­sĂ©rhetik.


• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:

Hidegfronti hatås vårható, amelynek hatåsåra emelkedhet a vérnyomås, erÔsödhetnek a reumatikus panaszok, nÔ a reflexidÔ.





Ma Hortenzia, GergÔ, Zågon, Ildikó, Ede, Dénes, György, Hilda, Zakeus, Viktória, Szalóme, Gergely napja van.

Boldog névnapot!

Hortenzia :
Latin eredetû név, a Hortensius római nemzetségnévbÔl szårmazik. Jelentése kerti viråg.

GergĂ” :
A Gergely alakvĂĄltozata. A görög eredetĂ» GrĂ©goriosz nĂ©v latin Gregorius formĂĄjĂĄnak a Gregor rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se Ă©beren Ă”rködĂ”.

ZĂĄgon :
SzlĂĄv, magyar eredetĂ» nĂ©v, Mikes Kelemen szĂŒlĂ”faluja nevĂ©bĂ”l vĂĄlt keresztnĂ©vvĂ©. JelentĂ©se dĂ»lĂ” mögötti terĂŒlet.

IldikĂł :
GermĂĄn eredetĂ» magyar nĂ©v, jelentĂ©se harcos. Attila hun kirĂĄly mĂĄsodik felesĂ©ge, a germĂĄn mondĂĄkbĂłl is ismert Krimhilda (Kriemhilda, Kriemhilde, Kriemhild) nevĂ©nek rövidĂŒlĂ©se a Hilda, Ilda, s ennek mĂĄr a latin nyelvĂ» forrĂĄsokban elĂ”fordulĂł alakvĂĄltozata az Ildico. Csak a magyarban vĂĄlt hasznĂĄlatos nĂ”i nĂ©vvĂ©, Arany JĂĄnos hun tĂĄrgyĂș eposza, a Buda halĂĄla nyomĂĄn.

Ede :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, az EdvĂĄrd, EduĂĄrd nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l önĂĄllĂłsult. JelentĂ©se birtok, vagyonĂ”rzĂ©s, vĂ©delem.

DĂ©nes :
Görög eredetĂ» nĂ©v, DionĂŒsziosz nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se DionĂŒszosznak ajĂĄnlott. A görög mitolĂłgiĂĄban DionĂŒszosz a bor Ă©s a szĂ”lĂ” istene.

György :
A görög Geórgiosz névbÔl, illetve ennek a latin Georgius formåjåból szårmazik. Jelentése földmûves, gazdålkodó.

Hilda :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, a -hild- elemet tartalmazĂł összetett germĂĄn nevek rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se harc, harcosnĂ”.

Zakeus :
Héber eredetû bibliai név, a Zekarja név rövidített våltozata, jelentése igazsågos, årtatlan.

ViktĂłria :
Latin eredetû név, a rómaiaknål a gyÔzelem istenasszonyånak a neve, jelentése gyÔzelem.

SzalĂłme :
Héber eredetû, jelentése Sion békéje.

Gergely :
A görög eredetĂ» GrĂ©goriosz nĂ©v latin Gregorius formĂĄjĂĄnak a Gregor rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se Ă©beren Ă”rködĂ”.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Fontosabb események

• 461 – Hilarius pĂĄpa lesz a keresztĂ©ny egyhĂĄz feje
• 1370 – I. (Nagy) Lajos magyar kirĂĄlyt lengyel kirĂĄllyĂĄ koronĂĄzzĂĄk a krakkĂłi szĂ©kesegyhĂĄzban.
• 1558 – I. MĂĄria angol kirĂĄlynĂ” halĂĄlĂĄval fĂ©ltestvĂ©re, I. ErzsĂ©bet lĂ©p a trĂłnra. MegkezdĂ”dik az erzsĂ©beti kor AngliĂĄban.
• 1796 – Az Arcole-i csata, Bonaparte NapĂłleon vezetĂ©sĂ©vel a franciĂĄk legyĂ”zik az osztrĂĄkokat ItĂĄliĂĄban.
• 1800 – Az elsĂ” kongresszusi ĂŒlĂ©s a washingtoni KapitĂłlium Ă©pĂŒletĂ©ben.
• 1830 – Megtarja alakulĂł ĂŒlĂ©sĂ©t a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia
• 1938 – OlaszorszĂĄgban Ă©rvĂ©nybe lĂ©pnek a zsidĂłellenes törvĂ©nyek.
• 1839 – Giuseppe Verdi elsĂ” operĂĄjĂĄt, az „Oberto”-t bemutatjĂĄk MilĂĄnĂłban.
• 1869 – Egyiptomban felavatjĂĄk a Szuezi-csatornĂĄt, mely összeköti a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel.
• 1873 – LĂ©trejön Budapest, Pest, Buda Ă©s Óbuda egyesĂ­tĂ©sĂ©vel.
• 1922 – SzibĂ©ria uniĂłra szavaz a SzovjetuniĂłval.
• 1922 – VI. Mehmed szultĂĄnt szĂĄmĂ»zik az OszmĂĄn BirodalombĂłl (OlaszorszĂĄgba).
• 1962 – ÁtadjĂĄk a forgalomnak a Budapest–Miskolc közötti villamosĂ­tott vasĂștvonalat.
• 1970 – A Luna-17 szovjet Ă»rhajĂł leszĂĄll a Hold felszĂ­nĂ©re Ă©s a Holdra bocsĂĄtja a Lunohod–1 holdautĂłt, az elsĂ” holdjĂĄrmĂ»vet.
• 1972 – Juan PerĂłn, ArgentĂ­na szĂĄmĂ»zött elnöke 18 Ă©v utĂĄn ismĂ©t visszatĂ©r orszĂĄgĂĄba.
• 1997 – Luxorban 58 kĂŒlföldi turistĂĄt Ă©s nĂ©gy egyiptomit gyilkolnak meg iszlĂĄm terroristĂĄk, következmĂ©nyekĂ©nt az utazĂĄsi irodĂĄk tömegesen mondjĂĄk vissza egyiptomi körĂștjaikat.
• 2007 – Parlamenti vĂĄlasztĂĄsok Kosovoban. A vĂĄlasztĂĄsokat a KosovĂłi Demokrata PĂĄrt (PDK) nyeri, a szavazatok 34%-ĂĄval 37 mandĂĄtumot szerezve; a mĂĄsodik legerĂ”sebb pĂĄrt a korĂĄbbi vezetĂ” erĂ”, a KosovĂłi Demokratikus Liga (LDK) a szavazatok 23%-ĂĄval Ă©s Ă­gy 25 mandĂĄtumra tesznek szert.

SzĂŒletĂ©sek


• 9 – Vespasianus RĂłma kilencedik csĂĄszĂĄra. († 79)
• 1503 – Agnolo di Cosimo itĂĄliai festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1572)
• 1717 – Jean le Rond d’Alembert francia matematikus († 1783)
• 1739 – grĂłf Teleki SĂĄmuel erdĂ©lyi kancellĂĄr († 1822)
• 1755 – XVIII. Lajos francia kirĂĄly uralkodott: 1814–1824 († 1824)
• 1773 – Csokonai VitĂ©z MihĂĄly költĂ” († 1805)
• 1790 – August Ferdinand Möbius nĂ©met matematikus, csillagĂĄsz († 1868)
• 1822 – RĂ©csi Emil magyar jogtudĂłs, mĂ»fordĂ­tĂł († 1864)
• 1878 – Lise Meitner osztrĂĄk szĂŒletĂ©sĂ» svĂ©d atomfizikusnĂ” († 1968)
• 1887 – Sir Bernard Law Montgomery brit vezĂ©rtĂĄbornagy (Field Marshal) († 1976)
• 1898 – Peti SĂĄndor szĂ­nĂ©sz, szĂ­nĂ©szpedagĂłgus, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz († 1973)
• 1902 – Wigner JenĂ”, magyar szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai fizikus, Nobel-dĂ­jas († 1995)
• 1905 – Mischa Auer orosz szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai szĂ­nĂ©sz (My Man Godfrey) († 1967)
• 1905 – Asztrid svĂ©d hercegnĂ”, belga kirĂĄlynĂ©, III. LipĂłt belga kirĂĄly felesĂ©ge (autĂłbalesetben † 1935)
• 1905 – Kocsis Antal olimpiai bajnok magyar ökölvĂ­vĂł († 1994)
• 1906 – Honda SzĂłicsirĂł, az autĂłgyĂĄrtĂĄs egyik japĂĄn ĂșttörĂ”je († 1991)
• 1911 – BĂĄsti Lajos Kossuth-dĂ­jas szĂ­nĂ©sz, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz, kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz († 1977)
• 1918 – CzĂłbel Anna magyar operatĂ”r
• 1922 – DomĂĄn IstvĂĄn magyar törtĂ©nĂ©sz, rabbi
• 1922 – Stanley Cohen Nobel-dĂ­jas amerikai biokĂ©mikus
• 1923 – EĂ”sze LĂĄszlĂł Erkel Ferenc-dĂ­jas, KodĂĄly ZoltĂĄn-dĂ­jas magyar zenetörtĂ©nĂ©sz
• 1925 – Rock Hudson amerikai szĂ­nĂ©sz († 1985)
• 1928 – MohĂĄs LĂ­via JĂłzsef Attila-dĂ­jas magyar Ă­rĂł, pszicholĂłgus
• 1930 – BĂĄrĂĄny Frigyes JĂĄszai Mari-dĂ­jas szĂ­nĂ©sz, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz
• 1931 – AndrĂĄsfalvy Bertalan etnogrĂĄfus, politikus, miniszter
• 1935 – Toni Sailer osztrĂĄk sĂ­bajnok, olimpai bajnok, szĂ­nĂ©sz, slĂĄgerĂ©nekes
• 1935 – KertĂ©sz AlĂ­z olimpiai bajnok magyar tornĂĄsz, edzĂ”
• 1938 – FĂ©ner TamĂĄs BalĂĄzs BĂ©la-dĂ­jas fotĂłmĂ»vĂ©sz, fotĂłriporter, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz
• 1941 – David Warbeck angol szĂ­nĂ©sz († 1997)
• 1942 – Martin Scorsese amerikai filmrendezĂ”
• 1943 – Lauren Hutton amerikai szĂ­nĂ©sznĂ”
• 1944 – Monspart Sarolta magyar tĂĄjfutĂł vilĂĄgbajnoknĂ”
• 1944 – Danny DeVito amerikai szĂ­nĂ©sz
• 1944 – Lorne Michaels kanadai filmproducer
• 1957 – Ifj. TĂłth LĂĄszlĂł magyar festĂ”- Ă©s grafikusmĂ»vĂ©sz
• 1966 – Sophie Marceau francia szĂ­nĂ©sznĂ”

HalĂĄlozĂĄsok


• 375 – II. Valentinianus rĂłmai csĂĄszĂĄr
• 594 – Tours-i Szent Gergely ĂłkeresztĂ©ny Ă­rĂł (* 538 körĂŒl)
• 1231 – ÁrpĂĄd-hĂĄzi Szent ErzsĂ©bet, magyar kirĂĄlyleĂĄny, Lajos tĂŒringiai Ă”rgrĂłf felesĂ©ge (* 1207).
• 1558 – I. MĂĄria angol kirĂĄlynĂ”, „VĂ©res MĂĄria” (* 1516)
• 1562 – Antoine de Bourbon francia arisztokrata, Navarra tĂĄrsuralkodĂłja, a vallĂĄshĂĄborĂșk többször pĂĄrtot cserĂ©lt hadvezĂ©re (* 1518)
• 1747 – Alain-RenĂ© Lesage (Le Sage) francia Ă­rĂł, költĂ” (* 1668)
• 1796 – Nagy Katalin orosz cĂĄrnĂ” (* 1729)
• 1798 – BatthyĂĄny IgnĂĄc erdĂ©lyi pĂŒspök (* 1741)
• 1870 – Rottenbiller LipĂłt Pest vĂĄros fĂ”polgĂĄrmestere (* 1806)
• 1876 – PikĂ©thy GusztĂĄv honvĂ©d tĂĄbornok (* 1805)
• 1886 – Csiky IstvĂĄn magyar politikus, orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ” (* 1814)
• 1905 - FĂŒlöp belga herceg, I. LipĂłt belga kirĂĄly fia Ă©s a kĂ©sĂ”bbi I. Albert belga kirĂĄly apja
• 1917 – Auguste Rodin francia szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz (* 1840)
• 1929 – Herman Hollerith amerikai mĂ©rnök, statisztikus, a rĂłla elnevezett lyukkĂĄrtya-rendszer megalkotĂłja (* 1860)
• 1936 – Madame Ernestine Schumann-Heink nĂ©met operaĂ©nekesnĂ” (* 1861)
• 1940 – Eric Gill angol szobrĂĄsz, tipogrĂĄfus, Ă­rĂł (* 1882)
• 1947 – Emil RacoviĂŸĂŁ romĂĄn barlangkutatĂł Ă©s biolĂłgus (* 1868)
• 1959 – Heitor Villa-Lobos brazil zeneszerzĂ” (* 1887)
• 1977 – Bretter György magyar filozĂłfus, Ă­rĂł (* 1932)
• 2002 – Abba Eban izraeli diplomata, kĂŒlĂŒgyminiszter (* 1915)
• 2006 – PuskĂĄs Ferenc olimpiai bajnok magyar labdarĂșgĂł, az Aranycsapat kapitĂĄnya, 1958–1966 között a Real Madrid jĂĄtĂ©kosa (* 1927)

Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok


• Budapest napja – 1873 Buda Ă©s Pest egyesĂ­tĂ©se: 1873-ban e napon tartotta alakulĂł ĂŒlĂ©sĂ©t az egyesĂ­tett Budapest SzĂ©kesfĂ”vĂĄros közgyĂ»lĂ©se. Ennek emlĂ©kĂ©re november 17-Ă©n tartjĂĄk a fĂ”vĂĄros „szĂŒletĂ©snapjĂĄt”.
• SzlovĂĄkia: „A szabadsĂĄgĂ©rt Ă©s demokrĂĄciĂĄĂ©rt folytatott kĂŒzdelem napja”, megemlĂ©kezve az 1989-es BĂĄrsonyos forradalom-rĂłl.
• Zaire: A hadsereg napja
• AzerbajdzsĂĄn: Az ĂșjjĂĄszĂŒletĂ©s napja
• A RĂłmai Katolikus szentek napja – ÁrpĂĄd-hĂĄzi Szent ErzsĂ©bet; Tours-i Szent Gergely; Whitby-i Hilda; Lincolni Hugh
• Nemzetközi DiĂĄk Nap
• Az Élet Napja
• dohĂĄnyzĂĄs elleni nap – FĂŒstmentes nap – WHO
• ekkortĂĄjt van a LeonidĂĄk meteorraj lĂĄthatĂłsĂĄgĂĄnak csĂșcspontja
• HatĂ©konysĂĄg vilĂĄgnapja


  magam, 8:16 Itt megírhatod a véleményed magam
napi okossĂĄg:



A harmadik menet végére be kellett låtnom, hogy a bokszkesztyûbe varrt lópatkó tényleg szerencsét hoz.


.
  magam, 8:14 Itt megírhatod a véleményed magam
Van,olyan ki gyorsan fut.
Van,olyan ki gyorsan Ă­r.olvas,
van,olyan ki gyorsan Ă©rez.
(SzI)


  magam, 7:59 Itt megírhatod a véleményed magam
jĂł reggelt Ă©s kellemes hetet mindenkinek.


  magam, 7:52 Itt megírhatod a véleményed magam
  2008. november 16., vasárnap Nekem tetszik!
0  
tovåbbi szép estét és jó éjt mindenkinek.


  magam, 19:54 Itt megírhatod a véleményed magam
- Az Ă©v melyik hĂłnapjĂĄban van 28 nap?


  magam, 12:57 Itt megírhatod a véleményed magam
ÁLLATSÁGOK 3

Sisakos kazuĂĄr

Áruld mår el, kedves strucc,
te, aki oly sokat tudsz,
hogy mi a divat, mi a szokĂĄs
(a fiad is egy okostojĂĄs),
ĂĄruld mĂĄr el, kedves strucc,
mért van fejemen e cucc,
hogy mi végre van e måssåg,
a sisakos kazuĂĄrsĂĄg?
Mert Ă©n nem azt firtatom,
hogy miért nÔtt sisakom,
csak bevallom, lennék néha
kicsit szabad, kicsit léha,
olyan, mint a többi madår,
nem sisakos, nem kazuĂĄr.



  magam, 12:15 Itt megírhatod a véleményed magam
tudtad...?

MiĂłta ĂŒnneplik a szĂŒletĂ©snapot?
A primitĂ­v nĂ©pek egyĂĄltalĂĄn nem ĂŒnneplik meg a szĂŒletĂ©snapot, egyszerĂ»en azĂ©rt, mert nem ismerik a naptĂĄrt.

Az elsĂ” naptĂĄrakat az egyiptomiak kĂ©szĂ­tettĂ©k, Ă©s Ă”k mĂĄr meg is ĂŒnneplik a szĂŒletĂ©snapokat. PlutĂĄrkhosz pĂ©ldĂĄul leĂ­rja, hogyan ĂŒnnepelte Antonius szĂŒletĂ©snapjĂĄt KleopĂĄtra. A rĂ©gi görögök csak a fĂ©rfiak Ă©s az istenek szĂŒletĂ©snapjĂĄt tartottĂĄk szĂĄmon, az asszonyokĂ©t Ă©s a gyermekekĂ©t nem. Emellett szokĂĄsos volt megemlĂ©kezni az elhunyt nagy emberek szĂŒletĂ©snapjĂĄrĂłl is. Az istenek szĂŒletĂ©snapjĂĄt minden hĂłnapban megĂŒnnepeltĂ©k. Artemisz istennĂ” oltĂĄrĂĄra minden hĂłnap 6-ĂĄn mĂ©zet Ă©s hold alakĂș sĂŒtemĂ©nyt helyeztek.

A rĂłmai csĂĄszĂĄrok gladiĂĄtorokkal Ă©s cirkuszi jĂĄtĂ©kokkal, nagy pompĂĄval ĂŒnnepeltĂ©k szĂŒletĂ©snapjukat. Caligula ĂĄllĂ­tĂłlag mindenkinek megbocsĂĄtott, aki szĂŒletĂ©snapjĂĄn köszöntötte.

És a szĂŒletĂ©snapi torta? GyertyĂĄkkal? A mai szĂŒletĂ©snapi szokĂĄsok a germĂĄnok hagyomĂĄnyaibĂłl maradtak fenn. GermĂĄn gyakorlat volt az ĂŒnnepi asztalt földĂ­szĂ­teni. A legfĂ”bb dĂ­sz a szĂŒletĂ©snapi torta volt, amelyre gyertyĂĄkat ĂĄllĂ­tottak. A gyertyĂĄkat meg is gyĂșjtottĂĄk, Ă©s ha az ĂŒnnepeltnek sikerĂŒlt egyszerre valamennyit elfĂșjnia, ezt jĂł elĂ”jelnek tekintettĂ©k tovĂĄbbi Ă©letĂ©re.

  magam, 12:03 Itt megírhatod a véleményed magam
...Ă©s neked milyen utĂĄnfutĂłd van...?


  magam, 8:42 Itt megírhatod a véleményed magam
KALENDÁRIUM

November 16.

az év 320. (szökÔévekben 321.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 45 nap van håtra.


Napkelte: 06:48 Napnyugta: 16:07

Holdkelte: 18:59 Holdnyugta: 10:41

• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:

ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re vasĂĄrnap estig: Az Ă©jszaka kĂ©pzĂ”dött köd feloszlĂĄsĂĄt követĂ”en, a vĂĄltozĂłan felhĂ”s Ă©g mellett hosszabb-rövidebb napos idĂ”szakokra mindenĂŒtt szĂĄmĂ­thatunk. EstĂ©tĂ”l Ă©szak felĂ”l erĂ”sen megnövekszik a felhĂ”zet, Ă©s elszĂłrtan mĂĄr zĂĄporesĂ” is elĂ”fordulhat. HelyenkĂ©nt megĂ©lĂ©nkĂŒl, estĂ©tĂ”l egyre többfelĂ© megerĂ”södik a nyugati, Ă©szaknyugati szĂ©l. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 8 Ă©s 14 fok, a kĂ©sĂ” esti 1 Ă©s 6 fok között alakul.


• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:

A jelenleg több helyen elĂ”fordulĂł sĂ»rĂ» ködfoltok, fĂ”kĂ©nt dĂ©lnyugaton Ă©s Ă©szakkeleten tartĂłsan (nĂ©hol egĂ©sznap) megmaradhatnak. A fĂ”vĂĄrosban a szĂĄllĂł por Ă©s a nirogĂ©n-oxid koncentrĂĄciĂłja elĂ©rheti az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©ket.


• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:

Eleinte melegfront jellegû hatås miatt fejfåjås, ålmatlansåg lehet,majd este hidegfront okozhat vérnyomås emelkedést, erÔsödÔ reumatikus panaszokat.





Ma Ödön, Ágnes, PĂ©ter, Örs, Margit, AlfrĂ©d, GertrĂșd, AgnĂ©ta, Ede, GertrĂșd, OtmĂĄr, Hilda, Edmond napja van.

Boldog névnapot!

Ödön :
GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, az EugĂ©n nĂ©v magyar alakvĂĄltozata. RĂ©gebbi formĂĄja, ÖgyĂ©n. A XIX. szĂĄzadban tĂ©vesen azonosĂ­tottĂĄk az Edmund nĂ©vvel. JelentĂ©se az öröklött birtokot megĂ”rzĂ”.

Ágnes :
Jelentése szent, tiszta, szemérmes, szûzies. A középkorban a latin agnus (båråny) szóval azonosítottåk, a hasonló hangzås és a båråny jelképes jelentése alapjån. Ágnes szimbóluma ugyanis a båråny, Ágnes napjån szokta a påpa a bårånyokat megszentelni.

PĂ©ter :
Héber, görög, latin eredetû név, jelentése kÔszíkla. Péter apostol neve a Bibliåban eredetileg az arameus Kéfa, Kéfås volt, ennek görög fordítåsa a Petrosz név. A magyar Péter våltozat a névnek a latin Petrus formåjåból ered.

Örs :
Török, magyar eredetû, régi magyar személynév. TörzsnévbÔl keletkezhetett, a magyarokhoz csatlakozott hårom kabar törzs egyikének a nevébÔl. Jelentése férfi, hÔs.

Margit :
A görög eredetû latin Margareta név megmagyarosodott alakja, Jelentése gyöngy. A németben és a svédben is ebben a formåjåban hasznåljåk. Legismertebb viselÔje Árpåd-håzi Szent Margit, IV. Béla kiråly leånya.

Alfréd :
GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se tĂŒndĂ©r, tanĂĄcs.

GertrĂșd :
Germån eredetû név, jelentése dårda erÔ, varåzslónÔ, vagyis a dårdåk varåzslónÔje.

Agnéta :
Az Ágnes latinos kicsinyítÔ tovåbbképzésébÔl szårmazik.

Ede :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, az EdvĂĄrd, EduĂĄrd nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l önĂĄllĂłsult. JelentĂ©se birtok, vagyonĂ”rzĂ©s, vĂ©delem.

OtmĂĄr :
Germån eredetû német névbÔl szårmazik, jelentése, birtokos, vagyon és híres.

Hilda :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, a -hild- elemet tartalmazĂł összetett germĂĄn nevek rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se harc, harcosnĂ”.

Edmond :
Germån eredetû név, az Edmund név alakvåltozata. Jelentése, az öröklött birtokot megÔrzÔ.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Események


• 1189 – TrĂłnralĂ©p Leccei TankrĂ©d, NĂĄpoly Ă©s SzicĂ­lia kirĂĄlya.
• 1316 – X. Lajos francia kirĂĄly halĂĄla utĂĄn ĂșjszĂŒlött fia, JĂĄnos lesz a kirĂĄly.
• 1704 – Vak BottyĂĄn beveszi ÉrsekĂșjvĂĄrat.
• 1712 – II. RĂĄkĂłczi Ferenc szĂĄmĂ»zött fejedelem megprĂłbĂĄl AngliĂĄba utazni, de a bĂ©csi udvar tiltakozĂĄsa miatt nem fogadjĂĄk be.
• 1848 – Sepsiszentgyörgyön, a HĂĄromszĂ©k HonvĂ©delmi BizottmĂĄnya ĂŒlĂ©sĂ©n GĂĄbor Áron elmondja hĂ­res szavait: „LĂ©szen ĂĄgyĂș”.
• 1904 – John Ambrose Fleming feltalĂĄlja a rĂĄdiĂłcsövet (elektroncsövet).
• 1907 – Oklahoma az Amerikai EgyesĂŒlt Államok a 46. ĂĄllama lesz.
• 1908 – Arturo Toscanini karmesterkĂ©nt bemutatkozik a New Yorkki Metropolitan-ben.
• 1918 – A magyar Parlamentben feloszlatja magĂĄt elĂ”bb a kĂ©pviselĂ”hĂĄz, majd a fĂ”rendihĂĄz. A kupolateremben összeĂŒl az orszĂĄgos testĂŒlettĂ© bĂ”vĂŒlt Magyar Nemzeti TanĂĄcs, mely hatĂĄrozatĂĄban kihirdeti, hogy „MagyarorszĂĄg minden mĂĄs orszĂĄgtĂłl fĂŒggetlen Ă©s önĂĄllĂł nĂ©pköztĂĄrsasĂĄg”, ezzel megfosztja trĂłnjĂĄtĂłl IV. KĂĄroly kirĂĄlyt. Az alkotmĂĄnyozĂł nemzetgyĂ»lĂ©s megalakulĂĄsĂĄig az orszĂĄg vezetĂ©sĂ©vel KĂĄrolyi MihĂĄlyt Ă©s az elnöklete alatt ĂĄllĂł nĂ©pkormĂĄnyt bĂ­zza meg.
• 1919 – Horthy MiklĂłs a Nemzeti Hadsereg Ă©lĂ©n bevonul Budapestre.
• 1933 – Az USA Ă©s a SzovjetuniĂł elĂ”ször veszi fel egymĂĄssal a diplomĂĄciai kapcsolatot.
• 1936 – A Lutwaffe gĂ©pei megkezdik Madrid bombĂĄzĂĄsĂĄt.
• 1945 – 88 elfogott nĂ©met rakĂ©tatudĂłs Ă©rkezik az EgyesĂŒlt Államokba, köztĂŒk Wernher von Braun.
• 1956 – A Nagy-Budapesti Központi MunkĂĄstanĂĄcs (NBKMT) elnökĂ©nek vĂĄlasztjĂĄk RĂĄcz SĂĄndort.
• 1958 – MegkezdĂ”dik az 1956–os forradalom utĂĄni elsĂ” orszĂĄggyĂ»lĂ©si vĂĄlasztĂĄs.
• 1965 – ÚtjĂĄra indĂ­tjĂĄk a Venyera–3 Ă»rszondĂĄt a VĂ©nusz felĂ©, hogy leszĂĄlljon annak felszĂ­nre.
• 1971 – Hirohito japĂĄn csĂĄszĂĄr – elsĂ”kĂ©nt a japĂĄn uralkodĂłk között – sajtĂłkonferenciĂĄt tart TokiĂłban.
• 1971 – MoszkvĂĄban alĂĄĂ­rjĂĄk a szovjet-magyar földgĂĄzvezetĂ©k Ă©pĂ­tĂ©sĂ©rĂ”l szĂłlĂł egyezmĂ©nyt.
• 1973 – Richard Nixon amerikai elnök alĂĄĂ­rja a Transzalaszkai CsĂ”vezetĂ©k megĂ©pĂ­tĂ©sĂ©rĂ”l szĂłlĂł törvĂ©nyt (Trans-Alaska Pipeline Authorization Act).
• 1979 – Bukarestben ĂŒzembe helyezik az elsĂ” metrĂłvonalat.
• 1988 – ÉsztorszĂĄg parlamentje az orszĂĄgot szuverĂ©n ĂĄllammĂĄ nyilvĂĄnĂ­tja a SzovjetuniĂłn belĂŒl, ezzel kezdetĂ©t veszi a SzovjetuniĂł felbomlĂĄsa.
• 1988 – San Marino az EurĂłpa TanĂĄcs tagja lesz.
• 1989 – Az EurĂłpa TanĂĄcs ĂŒlĂ©sĂ©n Horn Gyula kĂŒlĂŒgyminiszter ĂĄtadja MagyarorszĂĄg felvĂ©teli kĂ©relmĂ©t a szervezetbe.
• 1989 – VĂĄgsellyĂ©n megalakul a szlovĂĄkiai magyarok elsĂ” politikai pĂĄrtja, a FĂŒggetlen Magyar KezdemĂ©nyezĂ©s.
• 1997 – NĂ©pszavazĂĄst tartanak MagyarorszĂĄgon a NATO-csatlakozĂĄsrĂłl.
• 2000 – Bill Clinton amerikai elnök az amerikai elnökök között elsĂ”kĂ©nt a kommunista Vietnamba lĂĄtogat
• 2000 – Az EU-csatlakozĂĄsi tĂĄrgyalĂĄsok brĂŒsszeli fĂ”tĂĄrgyalĂłi fordulĂłjĂĄn ideiglenesen lezĂĄrjĂĄk MagyarorszĂĄggal a szociĂĄlpolitikĂĄval Ă©s a foglalkoztatĂĄssal kapcsolatos joganyagrĂ©szt, amelyben MagyarorszĂĄg elĂ”ször kap ĂĄtmenetei mentessĂ©get.
• 2007 – A több mint 4.079.381 dominĂł ledöntĂ©sĂ©t megkĂ­sĂ©rlĂ” "rendezvĂ©ny" azaz a Domino Nap
• 2007 – JarosÂław Kaczyñskit Donald Tusk vĂĄltja fel a lengyel kormĂĄny Ă©lĂ©n.

SzĂŒletĂ©sek


• Kr. e. 42 – Tiberius rĂłmai csĂĄszĂĄr († Kr. u. 37)
• 1717 – Jean le Rond d`Alembert francia matematikus, filozĂłfus, mĂ©rnök, enciklopĂ©dista († 1783)
• 1754 – Barthalomaeides LĂĄszlĂł magyar evangĂ©likus lelkĂ©sz († 1825)
• 1811 – LatabĂĄr Endre magyar szĂ­nĂ©sz, szĂ­niigazgatĂł, zeneszerzĂ” († 1873)
• 1835 – Eugenio Beltrami olasz matematikus († 1900)
• 1841 – Kossuth Ferenc dualizmus-kori magyar mĂ©rnök, politikus, miniszter, Kossuth Lajos fia († 1914)
• 1871 – Nagy Emil magyar politikus, kĂ©pviselĂ”, igazsĂĄgĂŒgy-miniszter Bethlen IstvĂĄn miniszterelnök kormĂĄnyĂĄban († 1956)
• 1873 – W. C. Handy amerikai dzsesszzenĂ©sz († 1958)
• 1875 – BĂ©kĂ©ssy BĂ©la olimpiai ezĂŒstĂ©rmes kardvĂ­vĂł, honvĂ©dtiszt († 1916)
• 1895 – Paul Hindemith nĂ©met zeneszerzĂ” († 1963)
• 1889 – KĂ©thly Anna magyar szociĂĄldemokrata politikus († 1976)
• 1899 – Chiovini Ferenc MunkĂĄcsy-dĂ­jas magyar festĂ”, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz († 1981)
• 1900 – Nyikolaj Fjodorovics Pogogyin (Sztukalov) szovjet ĂșjsĂĄgĂ­rĂł, drĂĄmaĂ­rĂł († 1962)
• 1907 – Burgess Meredith amerikai szĂ­nĂ©sz († 1997)
• 1910 – SzilvĂĄssy Margit magyar operaĂ©nekesnĂ”, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz (†1988)
• 1911 – BĂĄsti Lajos szĂ­nĂ©sz († 1977)
• 1914 – DiĂłszegi BalĂĄzs festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1999)
• 1922 – JosĂ© Saramago, Irodalmi Nobel-dĂ­jas portugĂĄl Ă­rĂł
• 1922 – Kishegyi ÁrpĂĄd Liszt Ferenc-dĂ­jas magyar operaĂ©nekes († 1978)
• 1923 – Niederhauser Emil magyar törtĂ©nĂ©sz, akadĂ©mikus
• 1927 – Barbara Payton amerikai szĂ­nĂ©sznĂ” († 1967)
• 1929 – SzĂĄsz JĂłzsef Liszt Ferenc-dĂ­jas magyar hegedĂ»mĂ»vĂ©sz († 1984)
• 1932 – TorgyĂĄn JĂłzsef magyar ĂŒgyvĂ©d, politikus
• 1940 – AbĂĄdi Nagy ZoltĂĄn magyar irodalomtörtĂ©nĂ©sz, akadĂ©mikus
• 1952 – GĂĄlffi LĂĄszlĂł, JĂĄszai-dĂ­jas magyar szĂ­nĂ©sz
• 1964 – Diana Krall kanadai dzsesszĂ©nekes Ă©s zongorista
• 1967 – Lisa Bonet amerikai szĂ­nĂ©sznĂ”
• 1975 – Tunyogi Orsi Ă©nekesnĂ”
• 1977 – Oksana Baiul ukrĂĄn olimpiai bajnok, vilĂĄgbajnok mĂ»korcsolyĂĄzĂł

HalĂĄlozĂĄsok


• 1093 – SkĂłciai Szent Margit (* 1047)
• 1272 – III. Henrik angol kirĂĄly (* 1207)
• 1673 – FrangepĂĄn Katalin, ZrĂ­nyi PĂ©ter horvĂĄt bĂĄn felesĂ©ge, özvegye (* ismeretlen)
• 1745 – Johann Lucas von Hildebrandt osztrĂĄk Ă©pĂ­tĂ©sz (* 1668)
• 1776 – Ajtai MihĂĄly, a nagyenyedi fĂ”iskola tanĂĄra (* 1704)
• 1786 – Hatvani IstvĂĄn magyar orvosdoktor, a debreceni ReformĂĄtus KollĂ©gium tanĂĄra (* 1718)
• 1797 – II. Frigyes Vilmos porosz kirĂĄly (* 786)
• 1801 – DĂ©odat Gratet de Dolomieu francia geolĂłgus, a dolomit kĂ”zet Ă©s az olasz Dolomitok (hegysĂ©g) nĂ©vadĂłja (* 1750)
• 1838 – Boskovich JĂĄnos magyar kanonok (* ismeretlen)
• 1858 – MĂ©szĂĄros LĂĄzĂĄr honvĂ©d altĂĄbornagy, az 1848-49-es szabadsĂĄgharc hadĂŒgyminisztere (* 1796)
• 1861 – SĂĄrosi Gyula magyar költĂ” (* 1816)
• 1867 – Benedek Lajos magyar esperes (* 1799)
• 1876 – AszĂłdi SĂĄmuel magyar Ă­rĂł, ĂșjsĂĄgĂ­rĂł (* 1844)
• 1896 – SzĂ­ni KĂĄroly magyar Ă­rĂł, ĂșjsĂĄgĂ­rĂł, nĂ©prajzkutatĂł (* 1829)
• 1945 – Janovics JenĂ” filmrendezĂ”, szĂ­nigazgatĂł, a magyar filmgyĂĄrtĂĄs ĂșttörĂ”je (* 1872)
• 1952 – Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka ukrĂĄn operaĂ©nekes, zenepedagĂłgus (* 1872)
• 1957 – PalotĂĄs JĂłzsef olimpiai bronzĂ©rmes birkĂłzĂł (* 1911)
• 1960 – Clark Gable amerikai szĂ­nĂ©sz (* 1901)
• 1968 – Angyal SĂĄndor JĂĄszai Mari-dĂ­jas magyar szĂ­nĂ©sz (* 1925)
• 1972 – GoldovĂĄnyi BĂ©la olimpiai bronzĂ©rmes, EurĂłpa-bajnok atlĂ©ta (* 1925)
• 1973 – Alan Watts angol Ă­rĂł, filozĂłfus (* 1915)
• 1974 – Fritz Walther Meißner nĂ©met fizikus (* 1882)
• 1975 – Kmetty JĂĄnos Kossuth-dĂ­jas magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus, kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz (* 1889)
• 1987 – Dömötör Tekla magyar nĂ©prajztudĂłs (* 1914)
• 1993 – Lucia Popp szlovĂĄk operaĂ©nekesnĂ” (* 1939)
• 1997 – Georges Marchais, a francia politikus, a Francia Kommunista PĂĄrt egykori fĂ”titkĂĄra. (* 1920)
• 1999 – Daniel Nathans FiziolĂłgiai Ă©s orvostudomĂĄnyi Nobel-dĂ­jas amerikai mikrĂłbiolĂłgus (* 1978)
• 2005 – Henry Taube KĂ©miai Nobel-dĂ­jas kanadai szĂŒletĂ©sĂ» amerikai kĂ©mikus (* 1915)
• 2007 – Ördögh Szilveszter magyar Ă­rĂł (* 1948)

Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok


• a Magyar Szentek emlĂ©knapja
• RĂłmai Katolikus szentek napja – SkĂłciai Szent Margit ; Nagy Gertrudisz
• A Tolerancia Nemzetközi Napja (1995 Ăłta)
• FinnorszĂĄg – Svenska dagen / Ruotsalaisuuden pĂ€ivĂ€ (A svĂ©d identitĂĄs napja)
• Izland – Dagur Ă­slenskrar tungu (Izlandi nyelv napja)
• Thaiföld – Loy Krathong fesztivĂĄl (2005)
• Amerikai EgyesĂŒlt Államok -Oklahoma felvĂ©tele 46. ĂĄllamkĂ©nt, 1907
• Hollandia – A Leeuwardeni FEC-csarnokban Ă©vrĂ”l Ă©vre megrendezendĂ” DominĂł Nap HollandiĂĄban mĂĄr nemzeti ĂŒnnepĂ© lĂ©pett elĂ”



  magam, 8:36 Itt megírhatod a véleményed magam



Copyright © 2001 CsodaCsiga. Minden jog fenntartva.