| 2008. november 17., hétfő |
|
 |
0 |
|
|
jó éjt, szép ålmokat,nyugodt éjszakåt...
|
magam, 20:43
|
|
|
A hold a kis kandi szobĂĄmba betekint.
Ălmos szemĂ©vel arcomba nevet,
szellÔ kezével lågyan meglegyint,
s fakĂł ezĂŒstre festi az eget.
|
magam, 20:34
|
|
|
ĂLLATSĂGOK 4
Takin
Ha fekete csĂkot lĂĄtsz valakin
Ă©s zerge az illetĂ”,
akkor Ă” egy tibeti takin,
ez biztosra vehetĂ”.
De ha kétely maradt benned,
akĂĄr csak egy csipet,
elég lesz tÔle megkérdezned:
lakĂłhelye Tibet?
Ha Ô hûvösen bólint erre,
valĂłban egy takin,
merthogy nem sima tulokzerge,
az lĂĄtszik valakin…
|
magam, 12:56
|
|
|
lelkes fotĂłs...
|
magam, 12:53
|
|
|
tudtad...?
Az Ăłra kialakulĂĄsa
Kezében óriås roståval
Ăll az IdĂ” Ă©s rostĂĄl egyre,
VilĂĄgokat szed Ă©s rostĂĄl ki
VidĂĄman Ă©s nem keseregve,
S bĂșsul csak az, akit kihullat.
Az idĂ” rostĂĄjĂĄban cĂmĂ» versĂ©nek e soraiban Ă”si problĂ©mĂĄt fogalmazott meg Ady. Az elmĂșlĂĄs Ă©s az idĂ” mĂșlĂĄsĂĄnak azonossĂĄgĂĄt az Ă”skor termĂ©szetközelben Ă©lĂ” embere sokkal jobban Ă©rezte, mint mi, Ă©s kezdettĂ”l fogva megmĂ©rni – s talĂĄn megĂĄllĂtani – törekedett az idĂ”t. A csillagok, a Hold s fĂ”leg a Nap lĂĄtszĂłlagos mozgĂĄsa segĂtette tĂĄjĂ©kozĂłdĂĄsĂĄt. Tapasztalta az ĂĄrnyĂ©k hosszabbodĂĄsĂĄt-rövidĂŒlĂ©sĂ©t is. RĂĄjött: ha egy hosszĂș karĂłt ver a földbe, annak vĂĄltozĂł szögĂ» ĂĄrnyĂ©kĂĄn könnyen megfigyelheti az idĂ” mĂșlĂĄsĂĄt; vagyis feltalĂĄlta az ĂłrĂĄk Ă”sĂ©t: a napĂłrĂĄ-t. Este vagy borult idĂ”ben persze ez az Ăłra „nem jĂĄrt”. EsĂ” azonban esett, Ă©s a talĂĄlĂ©kony ember megalkotta a vĂzĂłrĂĄ-t. VĂz Ă©s kĂ©t edĂ©ny kellett csak hozzĂĄ. A kilyukasztott felsĂ”bĂ”l a vĂz egyenletesen csordogĂĄlt az alsĂłba, s hogy egy beosztĂĄst kĂ©szĂtettek hozzĂĄ, rĂ©szletesebben mutatta az idĂ”t, mint a napĂłra.
Az Ăłkori Keleten, BabilĂłniĂĄban fejlĂ”dött ki elĂ”ször az idĂ”mĂ©rĂ©s tudomĂĄnya, Ă©s a mezopotĂĄmiai asztrolĂłgusok Ă©ppen csillagĂĄszati megfigyelĂ©seik alapjĂĄn alakĂtottĂĄk ki a 24 ĂłrĂĄs napot Ă©s a 60 perces ĂłrĂĄt. A naptisztelĂ” egyiptomiaktĂłl az idĂ”egysĂ©g nevĂ©t örököltĂŒk. Ăk ugyanis a Napot Horus-nak neveztĂ©k, ebbĂ”l szĂĄrmazott a latin bora, jĂłval kĂ©sĂ”bb pedig a magyar Ăłra szĂł.
A görögök Ă©s a rĂłmaiak is e kĂ©t ĂłrĂĄval mĂ©rtĂ©k az idĂ”t. A nagyobb vĂĄrosok közterein napĂłrĂĄkat, templomokban, közhivatalokban padig nagy vĂzĂłrĂĄkat ĂĄllĂtottak fel.
A rĂłmai impĂ©rum hanyatlĂĄsa utĂĄn az ĂłrakĂ©szĂtĂ©s tudomĂĄnyĂĄt az arabok jelentĂ”sen tovĂĄbbfejlesztettĂ©k. MegĂtĂ©lhetjĂŒk abbĂłl is, amit a Harun al Rasid kalifa ĂĄltal 807-ben Nagy KĂĄrolynak kĂŒldött vĂzĂłrĂĄrĂłl a krĂłnikĂĄs feljegyzett:
„[A kalifa ajĂĄndĂ©ka egy gyönyörĂ», aranyozott Ăłra volt.] VĂz mozgatta, Ă©s bronz tĂĄlcĂĄjĂĄra golyĂłk hullottak: ez jelezte az ĂłrĂĄkat. DĂ©li 12 Ăłrakar 12 lovag jött ki egy ajtĂłn. Ilyen remeket a frankok mĂ©g sohasem lĂĄttak.”
Nem is igen lĂĄthattak automata ĂłrĂĄ-t, hisz EurĂłpĂĄban ez idĂ” tĂĄjt az uralkodĂłk, mĂłdosabb fĂ”urak udvarĂĄn Ă©s a vĂĄrosok fĂ”terĂ©n kĂvĂŒl csak egyes kolostorokban volt egyszerĂ» nap- Ă©s vĂzĂłra vagy az utĂłbbihoz hasonlĂł homokĂłra. Ăs sok homok lepergett rajta, amĂg Ășjabb ĂłrĂĄt alkalmazhattak, mert a kerekesĂłra a XI. szĂĄzadban lĂ©pett be az idĂ”mĂ©rĂ”k sorĂĄba. FeltalĂĄlĂĄsĂĄt Gerbert francia szerzetesnek, a kĂ©sĂ”bbi II. Szilveszter pĂĄpĂĄnak tulajdonĂtjĂĄk.
A mechanikai Ăłra kerekeit valamilyen hajtĂłerĂ” hozza forgĂĄsba, Ă©s egy kĂŒlön szerkezet, a gĂĄtlĂłmĂ» szabĂĄlyozza a jĂĄrĂĄst. – Az Ă”si elv ma is vĂĄltozatlan. – A kerekes Ăłra fĂŒggetlenĂtette az embert a termĂ©szettĂ”l, Ă©s hogy sokan lĂĄthassĂĄk, a tornyokon helyeztĂ©k el. AztĂĄn mĂĄr lĂĄtni sem kellett az ĂłrĂĄt, elĂ©g volt hallani, hisz nemcsak mutatta, hanem ĂŒtötte is az idĂ”t. Dante az 1310-es Ă©vekben mĂĄr mint megszokott jelensĂ©gre hivatkozik rĂĄ:
Miként az óra, csengve-bongva, tarkån,
az Ăr arĂĄja keltĂ©t jelzi reggel,
s zeng Jegyeséhez szent szerelmi dalt tån,
hol kerekek fogĂłdzva kerekekkel
tin-tin szavĂĄt mind oly remekbe csengi,
hogy duzzad a jĂłk lelke szeretettel.
(Babits MihĂĄly ford.)
XV. szåzadi ébresztÔóra szerkezeti rajza.
A kerekes ĂłrĂĄk gĂĄtszerkezete az Ășn. foliot volt, vagyis kezdetben egy kĂ©tkarĂș emelĂ”höz hasonlĂł szerkezet, kĂ©sĂ”bb pedig vĂzszintes kerĂ©k. HajtĂłerejĂŒk Ă©vszĂĄzadokon ĂĄt a sĂșly. A XV. szĂĄzadban egy ismeretlen ĂłrĂĄs, valĂłszĂnĂ»leg a zĂĄrmechanizmustĂłl, egy Ășj ötletet kapott. Comino da Pontevico itĂĄliai mechanikus 1482. Ă©vi levelĂ©ben olvashatunk az Ășj hajtĂłerĂ”rĂ”l:
„Az Ăłraszerkezet edzett acĂ©lbĂłl kĂ©szĂŒlt szalaggal mĂ»ködik. A rugĂł sĂĄrgarĂ©z dobban lĂĄthatatlanul helyezkedik el, Ă©s ez szinte titokzatossĂĄ teszi a szerkezetet… A rugĂł a felcsavarĂĄs utĂĄn kiegyenesedni igyekszik, Ă©s ezzel elfordĂtja a rögzĂtett rugĂłsmag körĂŒl a rugĂłhĂĄzat.”
A rugĂł alkalmazĂĄsa hordozhatĂłvĂĄ tette az ĂłrĂĄt, Ă©s a XVI. szĂĄzad elsĂ” Ă©veiben Peter Heinlein nĂŒrnbergi lakatos-ĂłrĂĄs fel is talĂĄlta az akkor mĂ©g nyakban vagy tarsolyban hordott zsebĂłrĂĄ-t.
A mechanikai ĂłrĂĄkat ugyanis kezdetben a lakatosok kĂ©szĂtettĂ©k. Nemcsak azĂ©rt, mert az elsĂ” ĂłrĂĄk, a toronyĂłrĂĄk több mĂĄzsĂĄs vasszerkezetek voltak, hanem mivel a közĂ©pkorban a lakatosok bĂbelĂ”dtek a finommechanikĂĄval, Ăgy az Ășj iparĂĄg mesterei csak közĂŒlĂŒk vĂĄlhattak ki.
A magyarsĂĄg mint pĂĄsztornĂ©p mĂĄr az Ă”shazĂĄban a napĂłra szerint tĂĄjĂ©kozĂłdott. LetelepĂŒlĂ©se utĂĄn a vĂĄrosokban is alkalmazhatta ezt az Ă”si idĂ”mutatĂłt, biztos adatunk azonban nincs errĂ”l. Az elsĂ” kerekes ĂłrĂĄk nĂĄlunk is a tornyokon tĂ»ntek fel. ElsĂ” ĂłrĂĄsmesterĂŒnkrĂ”l nem tudunk, de a XV. szĂĄzad elejĂ©n több vĂĄrosunkban a vĂĄroshĂĄza vagy templom tornyĂĄn mĂĄr kerekes Ăłra mutatta az idĂ”t. A lakĂĄsokba kĂ©sĂ”bb, a szĂĄzad vĂ©ge felĂ© jutott el ez a drĂĄga portĂ©ka nĂĄlunk, Ă©s csak a XVI. szĂĄzadban terjedt el orszĂĄgosan. Ez idĂ”re ĂłrĂĄsmĂveseink cĂ©hbe csoportosultak, bizonyĂtvĂĄn, hogy a mĂ»vel egyĂŒtt a mestersĂ©g is elterjedt mĂĄr. A kassaiak cĂ©he pl. 1557-ben lĂ©tesĂŒlt, igaz, hogy mĂĄs fĂ©mmĂ»vesekkel közösen. CĂ©hlevelĂŒk az ĂłrĂĄs mesterremek-Ă©rĂ”l a következĂ”ket rendelte el:
„[CsinĂĄljon] egy ĂłrĂĄt, amelyik az egĂ©szet Ă©s a negyedet ĂŒti, Ă©s a hold jĂĄrĂĄsĂĄt is megmutatja. Ha mĂĄs mĂ»vet is akar kĂ©szĂteni, akkor csinĂĄljon… kĂ©t [köldökös zĂĄrat].”
A remek-utasĂtĂĄs elĂĄrulja nekĂŒnk egyrĂ©szt azt, hogy az ĂłrĂĄs lakatosmester is lehetett, ha akart, mĂĄsrĂ©szt pedig, hogy ĂłrĂĄsaink e mestersĂ©g ĂĄtlagos szintjĂ©re jutottak el. ZsebĂłrakort azonban nemigen kĂ©szĂthettek mĂ©g, mert Bocskay IstvĂĄn 1606-ban IllĂ©shĂĄzyval BĂ©csben Ă©s PrĂĄgĂĄban kerestetett ilyent. UtasĂtĂĄsa emigyen szĂłlt:
„A vezĂ©r pasa önmaga kĂ©rette, hogy a csĂĄszĂĄrnak valami szĂ©p ĂłrĂĄcskĂĄt kĂŒldenĂ©nk. Kegyelmedet kĂ©rjĂŒk, hĂĄrmat, kĂŒlön-kĂŒlönfĂ©le szĂ©p formĂĄn valĂłt, ne öregeket, hanem csak igen aprĂłcskĂĄkat, kĂ©zben vagy nyakban viselni valĂłt, szĂ©p mĂ»vel Ă©s mestersĂ©ggel kĂ©szĂtetteket vegyen Ă©s hozzon minĂ©kĂŒnk, melyeket Ă”hatalmassĂĄgĂĄnak kĂŒldhessek ajĂĄndĂ©kba. Legyenek olyanok, kiken szem kapjon Ă©s csĂĄszĂĄrkĂ©zben fogni illendĂ”k legyenek.”
NĂ©hĂĄny Ă©vtized mĂșlva a mi ĂłragyĂĄrtĂłink is mĂvelhettek hordozhatĂł ĂłrĂĄkat, ha nem is Ă©ppen „csĂĄszĂĄrkĂ©zben fogni illendĂ”t”. Kassa varos tanĂĄcsĂĄnak 1628. Ă©vi jegyzĂ”könyvĂ©ben ugyanis ezt olvashatjuk:
„FĂŒzesi Eötvös PĂ©ter suplikĂĄl ĂłragyĂĄrtĂł[nak] adott ĂłrĂĄcskĂĄĂ©rt, melyet az… ĂłragyĂĄrtĂł elveszettnek mond lenni, hogy adatnĂ©k meg az ĂĄrĂĄt, mivel az kiĂ© volt, nagyra becsĂŒli. [HatĂĄroztatott]: az ĂłragyĂĄrtĂł vagy csinĂĄljon mĂĄst, vagy tartozik megfizetni Ă©ppen az ĂĄrĂĄt.”
Ekkor mĂĄr sokfĂ©le Ăłra mutatta az idĂ”t. Gyakran dĂszes kivitelĂ» tokban tiktakoltak, nem egy közĂŒlĂŒk ötvösmĂ»vĂ©szeti vagy mechanikai remek, Ășn. automata Ăłra volt. I. Apafi MihĂĄly erdĂ©lyi fejedelemnek, a nagy ĂłragyĂ»jtĂ”nek egyik ĂłrĂĄjĂĄrĂłl a szertanĂș jegyezte fel:
„Sok Ăłra jĂĄrt a hĂĄzban, az többi közt egy az asztalĂĄn ĂĄllott, mint egy bojtos, kicsiny kutyĂĄcska, mikor ĂŒtni kezdett, megmozdult az asztalon, valahĂĄny Ăłra volt, annyiszor szĂĄjĂĄt feltĂĄtotta, s annyit ugatott, mintha valĂłsĂĄgos kutya volna… ĂrtĂ©ke becslĂ”i szerint 92 rĂ©nesforint volt.”
E kor ĂłrĂĄinak gĂĄtszerkezete, a foliot azonban nem tudta pontos jĂĄrĂĄsra szabĂĄlyozni az ĂłrĂĄt. Galilei kĂsĂ©rletei alapjĂĄn Huyghens holland fizikus 1657-ben megalkotta az ingaĂłrĂĄ-t, s vele az orsĂłjĂĄrat-ot. Ugyancsak az Ăłra megbĂzhatĂłsĂĄgĂĄt szolgĂĄlta 1675. Ă©vi talĂĄlmĂĄnya: a hajszĂĄlrugĂł. A foliotbĂłl kifejlesztett körbillegĂ” lengĂ©sĂ©t ugyanis korĂĄbban disznĂłszĂ”rrel fĂ©keztĂ©k. A XVII. szĂĄzad vĂ©gĂ©n mĂ©g kĂ©t jelentĂ”s talĂĄlmĂĄny lendĂt az ĂłrĂĄsiparon. Az angol Hook megalkotta a lapos spirĂĄlrugĂł-t, a genfi Fatio pedig Ășj ĂłracsapĂĄgy-at alkalmazott: a rubint-ot.
A XVIII. szĂĄzad elejĂ©re nĂĄlunk is elvĂĄltak a toronyĂłra mestereitĂ”l, a fĂ©lig lakatos nagyĂłramĂves-ektĂ”l, az ĂĄllĂł Ă©s hordozhatĂł ĂłrĂĄk mesterei, a kisĂłramĂves-ek, de mĂ©g gyakran viszĂĄlykodtak. Sopronban pl. 1713-ban tanĂĄcsi hatĂĄrozattal kellett köztĂŒk rendet teremteni, kimondvĂĄn:
„ToronyĂłrĂĄt csak nagyĂłramĂves, ĂĄllóórĂĄt csak kisĂłramĂves kĂ©szĂthet, rugĂłsĂłrĂĄra pedig a bĂ©csi pĂ©lda legyen irĂĄnyadĂł.”
Persze a megosztĂĄs csak a szerkezetre vonatkozott. ĂrĂĄsaink a lakĂĄs bĂștorzatĂĄhoz igazodĂł Ăłratokot nem mindig tudtĂĄk maguk elkĂ©szĂteni. Az asztalosnak, mĂ©g inkĂĄbb az ötvösnek, gyakran a festĂ”nek is rĂ©sze volt bonyolultabb ĂłrĂĄk elkĂ©szĂtĂ©sĂ©ben. II. Apafi MihĂĄly 1732. Ă©vi hagyatĂ©ki leltĂĄrĂĄban egy ilyenrĂ”l olvashatunk:
„Kisebb, kör alakĂș Ăłra, rajta szĂĄrnyas madĂĄr, mit fĂ©nylĂ” rĂ©zlevelek s figurĂĄk vesznek körĂŒl; fejĂ©n meztelen kisgyermek, jobbjĂĄval koronĂĄt tart, Ă©rcbĂ”l öntött szörnyektĂ”l tĂĄmogatva… [Egy fa Ăłra], fĂŒggĂ” levĂ©l formĂĄjĂș, körös-körĂŒl festett, ezĂŒstvonalakkal dĂszĂtve, fedĂ”jĂ©n nĂ©gy Ă©vszak kĂ©pekben van ĂĄbrĂĄzolva, az ĂłrĂĄt kĂ©t kiszögellĂ” golyĂł tartja.”
Persze a szerkezet is tovĂĄbbfejlĂ”dik, mĂ©gpedig pontossĂĄgĂĄra nĂ©zve. Az ingaĂłra jĂĄrĂĄsĂĄt zavarta az ingarĂșd hidegre-melegre vĂĄltozĂł hossza, s Ăgy nem volt elĂ©ggĂ© pontos. Ezen Graham, a londoni ĂłrĂĄsok cĂ©hmestere segĂtett, 1726-ban elkĂ©szĂtve a vĂĄltozĂł hĂ”tĂĄgulĂĄsi egyĂŒtthatĂłjĂș, fĂ©mszĂĄlakbĂłl kĂ©szĂŒlt, Ășn. rĂĄcs-ingĂĄ-t. Ugyanebben az Ă©vben mutatta be mĂĄsik jelentĂ”s talĂĄlmĂĄnyĂĄt is, a nyugvĂł horgonyjĂĄratot, az Ășn. anker-t. Ez a szerkezet az inga Ă©s gĂĄtlĂłmĂ» között Ășgy lĂ©tesĂt kapcsolatot, hogy az inga szabad lengĂ©sĂ©t a legkevĂ©sbĂ© akadĂĄlyozza. Egykori mesterĂ©vel, Tompionnal egyĂŒtt pedig megalkotta a cilinderjĂĄrat-ot, ebben a lengĂ”kerĂ©k egy sajĂĄtosan kikĂ©pzett hengerrel dolgozik egyĂŒtt.
A toronyĂłrĂĄk harangjĂĄtĂ©kĂĄ-t, illetve orgonasĂp-szerkezetĂ©t ekkor vĂĄltotta fel a tĂ»shenger Ă©s hangzĂłfĂ©sĂ», Ăgy az Ăłra a lakĂĄsban is zenĂ©l-hetett. BrĂ©quet 1755-ben feltalĂĄlta az Ășn. karuszeljĂĄrat-ot, kikĂŒszöbölve az Ăłratengelyek egyoldalĂș kopĂĄsĂĄt. Pourrait az idĂ”tartam hosszĂĄt mĂ©rĂ” ĂłrĂĄt, a stopper-t 1766-ban mutatta be a genfi ĂramĂ»vesek TĂĄrsasĂĄgĂĄban. Harrison Ă©s La Foy elkĂ©szĂtette a föld felfedezĂ©sĂ©ben Ă©s a vilĂĄgkereskedelem fellendĂŒlĂ©sĂ©ben nagy szerepet jĂĄtszĂł kronomĂ©ter-t, vagyis a tengerĂ©szĂłrĂĄt.
HazĂĄnkban kronomĂ©terre nemigen volt szĂŒksĂ©g, a többi talĂĄlmĂĄny azonban elterjedt nĂĄlunk is. De azĂ©rt a legĂ”sibb Ăłra sem ment ki a divatbĂłl, a napĂĄra hordozhatĂł formĂĄjĂĄt, a napgyĂ»rĂ»-t sokĂĄig kedveltĂ©k a gyakran utazĂłk. EmlĂ©kĂ©t GvadĂĄnyi 1790-ben megjelent mĂ»ve, az Egy falusi nĂłtĂĄrius budai utazĂĄsa tartja fenn:
Egyszer fel ébredvén napra tekintettem,
Jól le hanyatlott az, nagyon kételkedtem,
Hogy oda Ă©rhessek, a’ hovĂĄ fel tettem,
Hoc est certum: mondom, be sokĂĄ hevertem!
Kivettem karika réz Compassusomat,
Zöld galĂĄndon fĂŒggött, fel tartĂĄm karomat.
Még meddig mehetek, mint végzem dolgomat,
Ne Ă©rje mint tegnap bal fĂĄtum sorsomat.
ĂrĂĄmnak kis lyukĂĄn a’ napnak sugĂĄra
Ăt sĂŒtvĂ©n, mutatott Ă©ppen hat ĂłrĂĄra,
ĂrĂ»ltem talĂĄlvĂĄn Polus grĂĄdussĂĄra,
MĂ©g ma el juthatok Ărok szĂĄllĂĄsĂĄra.
A napgyĂ»rĂ»t persze mĂ©giscsak kiszorĂtotta a zsebĂłra. NĂ”i tĂpusa is kĂ©szĂŒlt. Trautzel JĂĄnos soproni ĂłrĂĄsmester mĂ»vĂ©t pĂ©ldĂĄul Kisfaludy SĂĄndor vette meg felesĂ©gĂ©nek, Szegedy RĂłzĂĄnak: hĂĄrom centi ĂĄtmĂ©rĂ”jĂ» aranytokban, dupla fedĂ©l alatt, fehĂ©r zomĂĄncozott szĂĄmlapon jelezte az idĂ”t. A zsebĂłrĂĄkat egyĂ©bkĂ©nt akkor mĂ©g kulccsal kellett felhĂșzni – a mai nyomĂłgombos felhĂșzĂł-t 1838-ban talĂĄlta fel a svĂĄjci Audemars.
Az Ăłra azonban mĂ©g a XIX. szĂĄzadban is vontatottan terjedt nĂĄlunk. Nem sok ĂłrĂĄsra volt szĂŒksĂ©g, s azok is a vĂĄrosokban mĂ»ködtek. A föld nĂ©pe idegenkedett a magĂĄtĂłl mozgĂł, beszĂ©lĂ” masinĂĄtĂłl. SokfelĂ© azt tartottĂĄk, amit a Gömör megyeiek mĂ©g az 1880-as Ă©vekben is, hogy az Ăłra az ördög mĂ»ve.
A hagyomĂĄny szerint egy utazĂł elveszĂtette Gömörben az ĂłrĂĄjĂĄt. A kisbĂrĂł vette Ă©szre a porban. Megdöbbent a ketyegĂ©sĂ©tĂ”l, aztĂĄn odacsĂ”dĂtette a falu nĂ©pĂ©t. KörbeĂĄlltĂĄk, tanakodtak rajta. A bĂĄtrabbak leguggolva nĂ©zegettĂ©k. EgyikĂŒk meg is piszkĂĄlta. EttĂ”l mintha hangosabban ketyegett volna. Mire a derĂ©k emberek, egy akarattal botot, kapĂĄt ragadva, darabokra zĂșztĂĄk a „ketyegĂ” fenĂ©t”. GĂșnyoltĂĄk is sokĂĄig a gömörieket, mondvĂĄn: „HĂĄny Ăłra van Gemeriben?”
Ezt a kĂ©rdĂ©st mĂĄsutt is sokszor feltettĂ©k, de pontos vĂĄlaszt soha nem vĂĄrt a kĂ©rdezĂ”. A pontossĂĄgra a vasĂșt szoktatta rĂĄ a tĂĄrsadalmat: a menetrend: hisz egy perc kĂ©sĂ©s elĂ©g volt ahhoz, hogy csak a tĂĄvolodĂł szerelvĂ©ny piros lĂĄmpĂĄjĂĄt lĂĄssa az ember.
A hasznĂĄlhatĂłsĂĄg, cĂ©lszerĂ»sĂ©g követelmĂ©nye a szĂĄzadfordulĂłra az ĂłrĂĄsiparban is Ă©rvĂ©nyesĂŒlt. EgyszerĂ»södik a kivitel, Ă©s mĂĄr csak jĂĄtĂ©kszernek ĂtĂ©lik az olyan automata ĂłrĂĄ-t, amilyent Noll Ăgoston wĂŒrttenbergi ĂłrĂĄsmester Budapesten is bemutatott. A Magyar GĂ©pipar 1892-es Ă©vfolyamĂĄban Ăgy szĂĄmolt be rĂłla:
„[Az ĂłramĂ»] pohĂĄrszĂ©khez hasonlĂł, 3, 4 m magas diĂłfaszekrĂ©ny; tizenkĂ©t hely idejĂ©t mutatja percre, negyedre stb. 9999-ig jelzi az Ă©veket s az ĂŒnnepeket, valamint a vĂĄltozĂĄsokat. A heteket, hĂłnapokat, Ă©veket szintĂ©n mutatja. A perceket egy angyal ĂŒti, az ĂłrĂĄkat a halĂĄl, melyet fĂ©lrehĂĄrĂt a bĂ©ke gĂ©niusza. ElsĂ” negyedkor egy gyerek, mĂĄsodikkor egy ifjĂș, harmadikkor egy fĂ©rfi, negyedikkor egy öreg jelenik meg. ĂtĂ©skor a Krisztus-szobor a 12 apostollal egyĂŒtt – kivĂ©ve JĂșdĂĄst – meghajlik. Szerzetesek vonulnak orgonaszĂłra, bakter kĂŒrtöl ĂłrĂĄnkĂ©nt, napkelte elĂ”tt kakas kukorĂ©kol, szĂĄrnyĂĄt emelgetve. KarĂĄcsonykor zeneszĂłval a bethlehemi pĂĄsztorok jelennek meg. Az ĂjĂ©vet herold ĂŒdvözli trombitaharsogĂĄssal. A nĂ©gy Ă©vszakot szimbolikus alakok jelzik. Mutatja a Föld forgĂĄsĂĄt, a Hold vĂĄltozĂĄsait… Az eddigi automatĂĄkat mind felĂŒlmĂșlja.”
Hasztalan tette, mert nemcsak az automata ĂłrĂĄk, hanem az egyĂ©b, sĂșllyal vagy rugĂłval hajtott ĂłrĂĄk kora is lassacskĂĄn lejĂĄr, Ă©s a villanyĂłrĂĄ-k korszaka közeleg, hisz a vĂĄrosok szinkronizĂĄlt közĂłrĂĄitĂłl mĂĄr eljutottunk a fĂ©nyelemmel mĂ»ködĂ” karĂłrĂĄig. A Nemzetközi CsillagĂĄszati SzövetsĂ©g pedig mĂĄr 1952-ben megĂĄllapĂtotta, hagy csillagĂĄszati cĂ©lra kvarc– Ă©s atomĂłrĂĄt kell alkalmazni.
Az IdĂ” rostĂĄl egyre, de amit kihullatott, azok között a nyugalom is ott volt. A ma embere tĂŒrelmetlenĂŒl rohan. Rohan, nem megĂĄllĂtani, hanem megelĂ”zni az IdĂ”t, Ă©s közben sok hangulattal lesz szegĂ©nyebb. Olyannal is, amelyet a rĂ©gi zenĂ©lÔórĂĄk adhattak eleinknek.
|
magam, 12:33
|
|
|
a matematikus ĂłrĂĄja...
|
magam, 8:59
|
|
|
a tegnapi kérdésre sok sok jó vålasz érkezett:)
a helyes vĂĄlasz ,mind a 12 hĂłnapban van 28 nap.
.
|
magam, 8:41
|
|
|
hĂd, ami nem köt össze...
|
magam, 8:25
|
|
|
KALENDĂRIUM
November 17.
az év 321. (szökÔévekben 322.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 44 nap van håtra.
Napkelte: 06:50 Napnyugta: 16:06
Holdkelte: 20:21 Holdnyugta: 11:25
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re hĂ©tfĂ” estig: Ăszaknyugat felĂ”l fokozatosan felszakadozik a felhĂ”zet, Ă©s napközben felhÔåtvonulĂĄsok vĂĄrhatĂłk több-kevesebb napsĂŒtĂ©ssel. NĂ©hol mĂ©g kialakulhat kisebb zĂĄpor, a hegyekben esetleg hĂłzĂĄpor. TöbbfelĂ© megerĂ”södik az Ă©szaknyugatira fordulĂł szĂ©l, a DunĂĄntĂșlon viharos lökĂ©sek is elĂ”fordulhatnak. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 6, 11 fok között valĂłszĂnĂ». KĂ©sĂ” este a hĂ”mĂ©rsĂ©klet 1 Ă©s 6 fok között alakul.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A dĂ©lelĂ”tti ĂłrĂĄkra a köd mindenĂŒtt feloszlik. A DunĂĄntĂșlon Ă©s az orszĂĄg közĂ©psĂ” rĂ©szĂ©n az Ă©szaki, Ă©szaknyugati szelet helyenkĂ©nt viharos (60-65 km/h-s) lökĂ©sek kĂsĂ©rhetik.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Hidegfronti hatås vårható, amelynek hatåsåra emelkedhet a vérnyomås, erÔsödhetnek a reumatikus panaszok, nÔ a reflexidÔ.
Ma Hortenzia, GergÔ, Zågon, Ildikó, Ede, Dénes, György, Hilda, Zakeus, Viktória, Szalóme, Gergely napja van.
Boldog névnapot!
Hortenzia :
Latin eredetû név, a Hortensius római nemzetségnévbÔl szårmazik. Jelentése kerti viråg.
GergĂ” :
A Gergely alakvĂĄltozata. A görög eredetĂ» GrĂ©goriosz nĂ©v latin Gregorius formĂĄjĂĄnak a Gregor rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se Ă©beren Ă”rködĂ”.
ZĂĄgon :
SzlĂĄv, magyar eredetĂ» nĂ©v, Mikes Kelemen szĂŒlĂ”faluja nevĂ©bĂ”l vĂĄlt keresztnĂ©vvĂ©. JelentĂ©se dĂ»lĂ” mögötti terĂŒlet.
IldikĂł :
GermĂĄn eredetĂ» magyar nĂ©v, jelentĂ©se harcos. Attila hun kirĂĄly mĂĄsodik felesĂ©ge, a germĂĄn mondĂĄkbĂłl is ismert Krimhilda (Kriemhilda, Kriemhilde, Kriemhild) nevĂ©nek rövidĂŒlĂ©se a Hilda, Ilda, s ennek mĂĄr a latin nyelvĂ» forrĂĄsokban elĂ”fordulĂł alakvĂĄltozata az Ildico. Csak a magyarban vĂĄlt hasznĂĄlatos nĂ”i nĂ©vvĂ©, Arany JĂĄnos hun tĂĄrgyĂș eposza, a Buda halĂĄla nyomĂĄn.
Ede :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, az EdvĂĄrd, EduĂĄrd nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l önĂĄllĂłsult. JelentĂ©se birtok, vagyonĂ”rzĂ©s, vĂ©delem.
DĂ©nes :
Görög eredetĂ» nĂ©v, DionĂŒsziosz nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se DionĂŒszosznak ajĂĄnlott. A görög mitolĂłgiĂĄban DionĂŒszosz a bor Ă©s a szĂ”lĂ” istene.
György :
A görög Geórgiosz névbÔl, illetve ennek a latin Georgius formåjåból szårmazik. Jelentése földmûves, gazdålkodó.
Hilda :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, a -hild- elemet tartalmazĂł összetett germĂĄn nevek rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se harc, harcosnĂ”.
Zakeus :
HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, a Zekarja nĂ©v rövidĂtett vĂĄltozata, jelentĂ©se igazsĂĄgos, ĂĄrtatlan.
ViktĂłria :
Latin eredetû név, a rómaiaknål a gyÔzelem istenasszonyånak a neve, jelentése gyÔzelem.
SzalĂłme :
Héber eredetû, jelentése Sion békéje.
Gergely :
A görög eredetĂ» GrĂ©goriosz nĂ©v latin Gregorius formĂĄjĂĄnak a Gregor rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se Ă©beren Ă”rködĂ”.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Fontosabb események
• 461 – Hilarius pĂĄpa lesz a keresztĂ©ny egyhĂĄz feje
• 1370 – I. (Nagy) Lajos magyar kirĂĄlyt lengyel kirĂĄllyĂĄ koronĂĄzzĂĄk a krakkĂłi szĂ©kesegyhĂĄzban.
• 1558 – I. MĂĄria angol kirĂĄlynĂ” halĂĄlĂĄval fĂ©ltestvĂ©re, I. ErzsĂ©bet lĂ©p a trĂłnra. MegkezdĂ”dik az erzsĂ©beti kor AngliĂĄban.
• 1796 – Az Arcole-i csata, Bonaparte NapĂłleon vezetĂ©sĂ©vel a franciĂĄk legyĂ”zik az osztrĂĄkokat ItĂĄliĂĄban.
• 1800 – Az elsĂ” kongresszusi ĂŒlĂ©s a washingtoni KapitĂłlium Ă©pĂŒletĂ©ben.
• 1830 – Megtarja alakulĂł ĂŒlĂ©sĂ©t a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia
• 1938 – OlaszorszĂĄgban Ă©rvĂ©nybe lĂ©pnek a zsidĂłellenes törvĂ©nyek.
• 1839 – Giuseppe Verdi elsĂ” operĂĄjĂĄt, az „Oberto”-t bemutatjĂĄk MilĂĄnĂłban.
• 1869 – Egyiptomban felavatjĂĄk a Szuezi-csatornĂĄt, mely összeköti a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel.
• 1873 – LĂ©trejön Budapest, Pest, Buda Ă©s Ăbuda egyesĂtĂ©sĂ©vel.
• 1922 – SzibĂ©ria uniĂłra szavaz a SzovjetuniĂłval.
• 1922 – VI. Mehmed szultĂĄnt szĂĄmĂ»zik az OszmĂĄn BirodalombĂłl (OlaszorszĂĄgba).
• 1962 – ĂtadjĂĄk a forgalomnak a Budapest–Miskolc közötti villamosĂtott vasĂștvonalat.
• 1970 – A Luna-17 szovjet Ă»rhajĂł leszĂĄll a Hold felszĂnĂ©re Ă©s a Holdra bocsĂĄtja a Lunohod–1 holdautĂłt, az elsĂ” holdjĂĄrmĂ»vet.
• 1972 – Juan PerĂłn, ArgentĂna szĂĄmĂ»zött elnöke 18 Ă©v utĂĄn ismĂ©t visszatĂ©r orszĂĄgĂĄba.
• 1997 – Luxorban 58 kĂŒlföldi turistĂĄt Ă©s nĂ©gy egyiptomit gyilkolnak meg iszlĂĄm terroristĂĄk, következmĂ©nyekĂ©nt az utazĂĄsi irodĂĄk tömegesen mondjĂĄk vissza egyiptomi körĂștjaikat.
• 2007 – Parlamenti vĂĄlasztĂĄsok Kosovoban. A vĂĄlasztĂĄsokat a KosovĂłi Demokrata PĂĄrt (PDK) nyeri, a szavazatok 34%-ĂĄval 37 mandĂĄtumot szerezve; a mĂĄsodik legerĂ”sebb pĂĄrt a korĂĄbbi vezetĂ” erĂ”, a KosovĂłi Demokratikus Liga (LDK) a szavazatok 23%-ĂĄval Ă©s Ăgy 25 mandĂĄtumra tesznek szert.
SzĂŒletĂ©sek
• 9 – Vespasianus RĂłma kilencedik csĂĄszĂĄra. († 79)
• 1503 – Agnolo di Cosimo itĂĄliai festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1572)
• 1717 – Jean le Rond d’Alembert francia matematikus († 1783)
• 1739 – grĂłf Teleki SĂĄmuel erdĂ©lyi kancellĂĄr († 1822)
• 1755 – XVIII. Lajos francia kirĂĄly uralkodott: 1814–1824 († 1824)
• 1773 – Csokonai VitĂ©z MihĂĄly költĂ” († 1805)
• 1790 – August Ferdinand Möbius nĂ©met matematikus, csillagĂĄsz († 1868)
• 1822 – RĂ©csi Emil magyar jogtudĂłs, mĂ»fordĂtĂł († 1864)
• 1878 – Lise Meitner osztrĂĄk szĂŒletĂ©sĂ» svĂ©d atomfizikusnĂ” († 1968)
• 1887 – Sir Bernard Law Montgomery brit vezĂ©rtĂĄbornagy (Field Marshal) († 1976)
• 1898 – Peti SĂĄndor szĂnĂ©sz, szĂnĂ©szpedagĂłgus, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz († 1973)
• 1902 – Wigner JenĂ”, magyar szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai fizikus, Nobel-dĂjas († 1995)
• 1905 – Mischa Auer orosz szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai szĂnĂ©sz (My Man Godfrey) († 1967)
• 1905 – Asztrid svĂ©d hercegnĂ”, belga kirĂĄlynĂ©, III. LipĂłt belga kirĂĄly felesĂ©ge (autĂłbalesetben † 1935)
• 1905 – Kocsis Antal olimpiai bajnok magyar ökölvĂvĂł († 1994)
• 1906 – Honda SzĂłicsirĂł, az autĂłgyĂĄrtĂĄs egyik japĂĄn ĂșttörĂ”je († 1991)
• 1911 – BĂĄsti Lajos Kossuth-dĂjas szĂnĂ©sz, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz, kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz († 1977)
• 1918 – CzĂłbel Anna magyar operatĂ”r
• 1922 – DomĂĄn IstvĂĄn magyar törtĂ©nĂ©sz, rabbi
• 1922 – Stanley Cohen Nobel-dĂjas amerikai biokĂ©mikus
• 1923 – EĂ”sze LĂĄszlĂł Erkel Ferenc-dĂjas, KodĂĄly ZoltĂĄn-dĂjas magyar zenetörtĂ©nĂ©sz
• 1925 – Rock Hudson amerikai szĂnĂ©sz († 1985)
• 1928 – MohĂĄs LĂvia JĂłzsef Attila-dĂjas magyar ĂrĂł, pszicholĂłgus
• 1930 – BĂĄrĂĄny Frigyes JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnĂ©sz, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz
• 1931 – AndrĂĄsfalvy Bertalan etnogrĂĄfus, politikus, miniszter
• 1935 – Toni Sailer osztrĂĄk sĂbajnok, olimpai bajnok, szĂnĂ©sz, slĂĄgerĂ©nekes
• 1935 – KertĂ©sz AlĂz olimpiai bajnok magyar tornĂĄsz, edzĂ”
• 1938 – FĂ©ner TamĂĄs BalĂĄzs BĂ©la-dĂjas fotĂłmĂ»vĂ©sz, fotĂłriporter, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz
• 1941 – David Warbeck angol szĂnĂ©sz († 1997)
• 1942 – Martin Scorsese amerikai filmrendezĂ”
• 1943 – Lauren Hutton amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1944 – Monspart Sarolta magyar tĂĄjfutĂł vilĂĄgbajnoknĂ”
• 1944 – Danny DeVito amerikai szĂnĂ©sz
• 1944 – Lorne Michaels kanadai filmproducer
• 1957 – Ifj. TĂłth LĂĄszlĂł magyar festĂ”- Ă©s grafikusmĂ»vĂ©sz
• 1966 – Sophie Marceau francia szĂnĂ©sznĂ”
HalĂĄlozĂĄsok
• 375 – II. Valentinianus rĂłmai csĂĄszĂĄr
• 594 – Tours-i Szent Gergely ĂłkeresztĂ©ny ĂrĂł (* 538 körĂŒl)
• 1231 – ĂrpĂĄd-hĂĄzi Szent ErzsĂ©bet, magyar kirĂĄlyleĂĄny, Lajos tĂŒringiai Ă”rgrĂłf felesĂ©ge (* 1207).
• 1558 – I. MĂĄria angol kirĂĄlynĂ”, „VĂ©res MĂĄria” (* 1516)
• 1562 – Antoine de Bourbon francia arisztokrata, Navarra tĂĄrsuralkodĂłja, a vallĂĄshĂĄborĂșk többször pĂĄrtot cserĂ©lt hadvezĂ©re (* 1518)
• 1747 – Alain-RenĂ© Lesage (Le Sage) francia ĂrĂł, költĂ” (* 1668)
• 1796 – Nagy Katalin orosz cĂĄrnĂ” (* 1729)
• 1798 – BatthyĂĄny IgnĂĄc erdĂ©lyi pĂŒspök (* 1741)
• 1870 – Rottenbiller LipĂłt Pest vĂĄros fĂ”polgĂĄrmestere (* 1806)
• 1876 – PikĂ©thy GusztĂĄv honvĂ©d tĂĄbornok (* 1805)
• 1886 – Csiky IstvĂĄn magyar politikus, orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ” (* 1814)
• 1905 - FĂŒlöp belga herceg, I. LipĂłt belga kirĂĄly fia Ă©s a kĂ©sĂ”bbi I. Albert belga kirĂĄly apja
• 1917 – Auguste Rodin francia szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz (* 1840)
• 1929 – Herman Hollerith amerikai mĂ©rnök, statisztikus, a rĂłla elnevezett lyukkĂĄrtya-rendszer megalkotĂłja (* 1860)
• 1936 – Madame Ernestine Schumann-Heink nĂ©met operaĂ©nekesnĂ” (* 1861)
• 1940 – Eric Gill angol szobrĂĄsz, tipogrĂĄfus, ĂrĂł (* 1882)
• 1947 – Emil RacoviĂŸĂŁ romĂĄn barlangkutatĂł Ă©s biolĂłgus (* 1868)
• 1959 – Heitor Villa-Lobos brazil zeneszerzĂ” (* 1887)
• 1977 – Bretter György magyar filozĂłfus, ĂrĂł (* 1932)
• 2002 – Abba Eban izraeli diplomata, kĂŒlĂŒgyminiszter (* 1915)
• 2006 – PuskĂĄs Ferenc olimpiai bajnok magyar labdarĂșgĂł, az Aranycsapat kapitĂĄnya, 1958–1966 között a Real Madrid jĂĄtĂ©kosa (* 1927)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Budapest napja – 1873 Buda Ă©s Pest egyesĂtĂ©se: 1873-ban e napon tartotta alakulĂł ĂŒlĂ©sĂ©t az egyesĂtett Budapest SzĂ©kesfĂ”vĂĄros közgyĂ»lĂ©se. Ennek emlĂ©kĂ©re november 17-Ă©n tartjĂĄk a fĂ”vĂĄros „szĂŒletĂ©snapjĂĄt”.
• SzlovĂĄkia: „A szabadsĂĄgĂ©rt Ă©s demokrĂĄciĂĄĂ©rt folytatott kĂŒzdelem napja”, megemlĂ©kezve az 1989-es BĂĄrsonyos forradalom-rĂłl.
• Zaire: A hadsereg napja
• AzerbajdzsĂĄn: Az ĂșjjĂĄszĂŒletĂ©s napja
• A RĂłmai Katolikus szentek napja – ĂrpĂĄd-hĂĄzi Szent ErzsĂ©bet; Tours-i Szent Gergely; Whitby-i Hilda; Lincolni Hugh
• Nemzetközi DiĂĄk Nap
• Az Ălet Napja
• dohĂĄnyzĂĄs elleni nap – FĂŒstmentes nap – WHO
• ekkortĂĄjt van a LeonidĂĄk meteorraj lĂĄthatĂłsĂĄgĂĄnak csĂșcspontja
• HatĂ©konysĂĄg vilĂĄgnapja
|
magam, 8:16
|
|
|
napi okossĂĄg:
A harmadik menet végére be kellett låtnom, hogy a bokszkesztyûbe varrt lópatkó tényleg szerencsét hoz.
.
|
magam, 8:14
|
|
|
Van,olyan ki gyorsan fut.
Van,olyan ki gyorsan Ăr.olvas,
van,olyan ki gyorsan Ă©rez.
(SzI)
|
magam, 7:59
|
|
|
jĂł reggelt Ă©s kellemes hetet mindenkinek.
|
magam, 7:52
|
|
|
|
| 2008. november 16., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
tovåbbi szép estét és jó éjt mindenkinek.
|
magam, 19:54
|
|
|
- Az Ă©v melyik hĂłnapjĂĄban van 28 nap?
|
magam, 12:57
|
|
|
ĂLLATSĂGOK 3
Sisakos kazuĂĄr
Ăruld mĂĄr el, kedves strucc,
te, aki oly sokat tudsz,
hogy mi a divat, mi a szokĂĄs
(a fiad is egy okostojĂĄs),
ĂĄruld mĂĄr el, kedves strucc,
mért van fejemen e cucc,
hogy mi végre van e måssåg,
a sisakos kazuĂĄrsĂĄg?
Mert Ă©n nem azt firtatom,
hogy miért nÔtt sisakom,
csak bevallom, lennék néha
kicsit szabad, kicsit léha,
olyan, mint a többi madår,
nem sisakos, nem kazuĂĄr.
|
magam, 12:15
|
|
|
tudtad...?
MiĂłta ĂŒnneplik a szĂŒletĂ©snapot?
A primitĂv nĂ©pek egyĂĄltalĂĄn nem ĂŒnneplik meg a szĂŒletĂ©snapot, egyszerĂ»en azĂ©rt, mert nem ismerik a naptĂĄrt.
Az elsĂ” naptĂĄrakat az egyiptomiak kĂ©szĂtettĂ©k, Ă©s Ă”k mĂĄr meg is ĂŒnneplik a szĂŒletĂ©snapokat. PlutĂĄrkhosz pĂ©ldĂĄul leĂrja, hogyan ĂŒnnepelte Antonius szĂŒletĂ©snapjĂĄt KleopĂĄtra. A rĂ©gi görögök csak a fĂ©rfiak Ă©s az istenek szĂŒletĂ©snapjĂĄt tartottĂĄk szĂĄmon, az asszonyokĂ©t Ă©s a gyermekekĂ©t nem. Emellett szokĂĄsos volt megemlĂ©kezni az elhunyt nagy emberek szĂŒletĂ©snapjĂĄrĂłl is. Az istenek szĂŒletĂ©snapjĂĄt minden hĂłnapban megĂŒnnepeltĂ©k. Artemisz istennĂ” oltĂĄrĂĄra minden hĂłnap 6-ĂĄn mĂ©zet Ă©s hold alakĂș sĂŒtemĂ©nyt helyeztek.
A rĂłmai csĂĄszĂĄrok gladiĂĄtorokkal Ă©s cirkuszi jĂĄtĂ©kokkal, nagy pompĂĄval ĂŒnnepeltĂ©k szĂŒletĂ©snapjukat. Caligula ĂĄllĂtĂłlag mindenkinek megbocsĂĄtott, aki szĂŒletĂ©snapjĂĄn köszöntötte.
Ăs a szĂŒletĂ©snapi torta? GyertyĂĄkkal? A mai szĂŒletĂ©snapi szokĂĄsok a germĂĄnok hagyomĂĄnyaibĂłl maradtak fenn. GermĂĄn gyakorlat volt az ĂŒnnepi asztalt földĂszĂteni. A legfĂ”bb dĂsz a szĂŒletĂ©snapi torta volt, amelyre gyertyĂĄkat ĂĄllĂtottak. A gyertyĂĄkat meg is gyĂșjtottĂĄk, Ă©s ha az ĂŒnnepeltnek sikerĂŒlt egyszerre valamennyit elfĂșjnia, ezt jĂł elĂ”jelnek tekintettĂ©k tovĂĄbbi Ă©letĂ©re.
|
magam, 12:03
|
|
|
...Ă©s neked milyen utĂĄnfutĂłd van...?
|
magam, 8:42
|
|
|
KALENDĂRIUM
November 16.
az év 320. (szökÔévekben 321.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 45 nap van håtra.
Napkelte: 06:48 Napnyugta: 16:07
Holdkelte: 18:59 Holdnyugta: 10:41
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re vasĂĄrnap estig: Az Ă©jszaka kĂ©pzĂ”dött köd feloszlĂĄsĂĄt követĂ”en, a vĂĄltozĂłan felhĂ”s Ă©g mellett hosszabb-rövidebb napos idĂ”szakokra mindenĂŒtt szĂĄmĂthatunk. EstĂ©tĂ”l Ă©szak felĂ”l erĂ”sen megnövekszik a felhĂ”zet, Ă©s elszĂłrtan mĂĄr zĂĄporesĂ” is elĂ”fordulhat. HelyenkĂ©nt megĂ©lĂ©nkĂŒl, estĂ©tĂ”l egyre többfelĂ© megerĂ”södik a nyugati, Ă©szaknyugati szĂ©l. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 8 Ă©s 14 fok, a kĂ©sĂ” esti 1 Ă©s 6 fok között alakul.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A jelenleg több helyen elĂ”fordulĂł sĂ»rĂ» ködfoltok, fĂ”kĂ©nt dĂ©lnyugaton Ă©s Ă©szakkeleten tartĂłsan (nĂ©hol egĂ©sznap) megmaradhatnak. A fĂ”vĂĄrosban a szĂĄllĂł por Ă©s a nirogĂ©n-oxid koncentrĂĄciĂłja elĂ©rheti az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©ket.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Eleinte melegfront jellegû hatås miatt fejfåjås, ålmatlansåg lehet,majd este hidegfront okozhat vérnyomås emelkedést, erÔsödÔ reumatikus panaszokat.
Ma Ădön, Ăgnes, PĂ©ter, Ărs, Margit, AlfrĂ©d, GertrĂșd, AgnĂ©ta, Ede, GertrĂșd, OtmĂĄr, Hilda, Edmond napja van.
Boldog névnapot!
Ădön :
GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, az EugĂ©n nĂ©v magyar alakvĂĄltozata. RĂ©gebbi formĂĄja, ĂgyĂ©n. A XIX. szĂĄzadban tĂ©vesen azonosĂtottĂĄk az Edmund nĂ©vvel. JelentĂ©se az öröklött birtokot megĂ”rzĂ”.
Ăgnes :
JelentĂ©se szent, tiszta, szemĂ©rmes, szĂ»zies. A közĂ©pkorban a latin agnus (bĂĄrĂĄny) szĂłval azonosĂtottĂĄk, a hasonlĂł hangzĂĄs Ă©s a bĂĄrĂĄny jelkĂ©pes jelentĂ©se alapjĂĄn. Ăgnes szimbĂłluma ugyanis a bĂĄrĂĄny, Ăgnes napjĂĄn szokta a pĂĄpa a bĂĄrĂĄnyokat megszentelni.
PĂ©ter :
HĂ©ber, görög, latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se kĂ”szĂkla. PĂ©ter apostol neve a BibliĂĄban eredetileg az arameus KĂ©fa, KĂ©fĂĄs volt, ennek görög fordĂtĂĄsa a Petrosz nĂ©v. A magyar PĂ©ter vĂĄltozat a nĂ©vnek a latin Petrus formĂĄjĂĄbĂłl ered.
Ărs :
Török, magyar eredetû, régi magyar személynév. TörzsnévbÔl keletkezhetett, a magyarokhoz csatlakozott hårom kabar törzs egyikének a nevébÔl. Jelentése férfi, hÔs.
Margit :
A görög eredetĂ» latin Margareta nĂ©v megmagyarosodott alakja, JelentĂ©se gyöngy. A nĂ©metben Ă©s a svĂ©dben is ebben a formĂĄjĂĄban hasznĂĄljĂĄk. Legismertebb viselĂ”je ĂrpĂĄd-hĂĄzi Szent Margit, IV. BĂ©la kirĂĄly leĂĄnya.
Alfréd :
GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se tĂŒndĂ©r, tanĂĄcs.
GertrĂșd :
Germån eredetû név, jelentése dårda erÔ, varåzslónÔ, vagyis a dårdåk varåzslónÔje.
Agnéta :
Az Ăgnes latinos kicsinyĂtĂ” tovĂĄbbkĂ©pzĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik.
Ede :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, az EdvĂĄrd, EduĂĄrd nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l önĂĄllĂłsult. JelentĂ©se birtok, vagyonĂ”rzĂ©s, vĂ©delem.
OtmĂĄr :
GermĂĄn eredetĂ» nĂ©met nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik, jelentĂ©se, birtokos, vagyon Ă©s hĂres.
Hilda :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, a -hild- elemet tartalmazĂł összetett germĂĄn nevek rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se harc, harcosnĂ”.
Edmond :
Germån eredetû név, az Edmund név alakvåltozata. Jelentése, az öröklött birtokot megÔrzÔ.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1189 – TrĂłnralĂ©p Leccei TankrĂ©d, NĂĄpoly Ă©s SzicĂlia kirĂĄlya.
• 1316 – X. Lajos francia kirĂĄly halĂĄla utĂĄn ĂșjszĂŒlött fia, JĂĄnos lesz a kirĂĄly.
• 1704 – Vak BottyĂĄn beveszi ĂrsekĂșjvĂĄrat.
• 1712 – II. RĂĄkĂłczi Ferenc szĂĄmĂ»zött fejedelem megprĂłbĂĄl AngliĂĄba utazni, de a bĂ©csi udvar tiltakozĂĄsa miatt nem fogadjĂĄk be.
• 1848 – Sepsiszentgyörgyön, a HĂĄromszĂ©k HonvĂ©delmi BizottmĂĄnya ĂŒlĂ©sĂ©n GĂĄbor Ăron elmondja hĂres szavait: „LĂ©szen ĂĄgyĂș”.
• 1904 – John Ambrose Fleming feltalĂĄlja a rĂĄdiĂłcsövet (elektroncsövet).
• 1907 – Oklahoma az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok a 46. ĂĄllama lesz.
• 1908 – Arturo Toscanini karmesterkĂ©nt bemutatkozik a New Yorkki Metropolitan-ben.
• 1918 – A magyar Parlamentben feloszlatja magĂĄt elĂ”bb a kĂ©pviselĂ”hĂĄz, majd a fĂ”rendihĂĄz. A kupolateremben összeĂŒl az orszĂĄgos testĂŒlettĂ© bĂ”vĂŒlt Magyar Nemzeti TanĂĄcs, mely hatĂĄrozatĂĄban kihirdeti, hogy „MagyarorszĂĄg minden mĂĄs orszĂĄgtĂłl fĂŒggetlen Ă©s önĂĄllĂł nĂ©pköztĂĄrsasĂĄg”, ezzel megfosztja trĂłnjĂĄtĂłl IV. KĂĄroly kirĂĄlyt. Az alkotmĂĄnyozĂł nemzetgyĂ»lĂ©s megalakulĂĄsĂĄig az orszĂĄg vezetĂ©sĂ©vel KĂĄrolyi MihĂĄlyt Ă©s az elnöklete alatt ĂĄllĂł nĂ©pkormĂĄnyt bĂzza meg.
• 1919 – Horthy MiklĂłs a Nemzeti Hadsereg Ă©lĂ©n bevonul Budapestre.
• 1933 – Az USA Ă©s a SzovjetuniĂł elĂ”ször veszi fel egymĂĄssal a diplomĂĄciai kapcsolatot.
• 1936 – A Lutwaffe gĂ©pei megkezdik Madrid bombĂĄzĂĄsĂĄt.
• 1945 – 88 elfogott nĂ©met rakĂ©tatudĂłs Ă©rkezik az EgyesĂŒlt Ăllamokba, köztĂŒk Wernher von Braun.
• 1956 – A Nagy-Budapesti Központi MunkĂĄstanĂĄcs (NBKMT) elnökĂ©nek vĂĄlasztjĂĄk RĂĄcz SĂĄndort.
• 1958 – MegkezdĂ”dik az 1956–os forradalom utĂĄni elsĂ” orszĂĄggyĂ»lĂ©si vĂĄlasztĂĄs.
• 1965 – ĂtjĂĄra indĂtjĂĄk a Venyera–3 Ă»rszondĂĄt a VĂ©nusz felĂ©, hogy leszĂĄlljon annak felszĂnre.
• 1971 – Hirohito japĂĄn csĂĄszĂĄr – elsĂ”kĂ©nt a japĂĄn uralkodĂłk között – sajtĂłkonferenciĂĄt tart TokiĂłban.
• 1971 – MoszkvĂĄban alĂĄĂrjĂĄk a szovjet-magyar földgĂĄzvezetĂ©k Ă©pĂtĂ©sĂ©rĂ”l szĂłlĂł egyezmĂ©nyt.
• 1973 – Richard Nixon amerikai elnök alĂĄĂrja a Transzalaszkai CsĂ”vezetĂ©k megĂ©pĂtĂ©sĂ©rĂ”l szĂłlĂł törvĂ©nyt (Trans-Alaska Pipeline Authorization Act).
• 1979 – Bukarestben ĂŒzembe helyezik az elsĂ” metrĂłvonalat.
• 1988 – ĂsztorszĂĄg parlamentje az orszĂĄgot szuverĂ©n ĂĄllammĂĄ nyilvĂĄnĂtja a SzovjetuniĂłn belĂŒl, ezzel kezdetĂ©t veszi a SzovjetuniĂł felbomlĂĄsa.
• 1988 – San Marino az EurĂłpa TanĂĄcs tagja lesz.
• 1989 – Az EurĂłpa TanĂĄcs ĂŒlĂ©sĂ©n Horn Gyula kĂŒlĂŒgyminiszter ĂĄtadja MagyarorszĂĄg felvĂ©teli kĂ©relmĂ©t a szervezetbe.
• 1989 – VĂĄgsellyĂ©n megalakul a szlovĂĄkiai magyarok elsĂ” politikai pĂĄrtja, a FĂŒggetlen Magyar KezdemĂ©nyezĂ©s.
• 1997 – NĂ©pszavazĂĄst tartanak MagyarorszĂĄgon a NATO-csatlakozĂĄsrĂłl.
• 2000 – Bill Clinton amerikai elnök az amerikai elnökök között elsĂ”kĂ©nt a kommunista Vietnamba lĂĄtogat
• 2000 – Az EU-csatlakozĂĄsi tĂĄrgyalĂĄsok brĂŒsszeli fĂ”tĂĄrgyalĂłi fordulĂłjĂĄn ideiglenesen lezĂĄrjĂĄk MagyarorszĂĄggal a szociĂĄlpolitikĂĄval Ă©s a foglalkoztatĂĄssal kapcsolatos joganyagrĂ©szt, amelyben MagyarorszĂĄg elĂ”ször kap ĂĄtmenetei mentessĂ©get.
• 2007 – A több mint 4.079.381 dominĂł ledöntĂ©sĂ©t megkĂsĂ©rlĂ” "rendezvĂ©ny" azaz a Domino Nap
• 2007 – JarosÂław Kaczyñskit Donald Tusk vĂĄltja fel a lengyel kormĂĄny Ă©lĂ©n.
SzĂŒletĂ©sek
• Kr. e. 42 – Tiberius rĂłmai csĂĄszĂĄr († Kr. u. 37)
• 1717 – Jean le Rond d`Alembert francia matematikus, filozĂłfus, mĂ©rnök, enciklopĂ©dista († 1783)
• 1754 – Barthalomaeides LĂĄszlĂł magyar evangĂ©likus lelkĂ©sz († 1825)
• 1811 – LatabĂĄr Endre magyar szĂnĂ©sz, szĂniigazgatĂł, zeneszerzĂ” († 1873)
• 1835 – Eugenio Beltrami olasz matematikus († 1900)
• 1841 – Kossuth Ferenc dualizmus-kori magyar mĂ©rnök, politikus, miniszter, Kossuth Lajos fia († 1914)
• 1871 – Nagy Emil magyar politikus, kĂ©pviselĂ”, igazsĂĄgĂŒgy-miniszter Bethlen IstvĂĄn miniszterelnök kormĂĄnyĂĄban († 1956)
• 1873 – W. C. Handy amerikai dzsesszzenĂ©sz († 1958)
• 1875 – BĂ©kĂ©ssy BĂ©la olimpiai ezĂŒstĂ©rmes kardvĂvĂł, honvĂ©dtiszt († 1916)
• 1895 – Paul Hindemith nĂ©met zeneszerzĂ” († 1963)
• 1889 – KĂ©thly Anna magyar szociĂĄldemokrata politikus († 1976)
• 1899 – Chiovini Ferenc MunkĂĄcsy-dĂjas magyar festĂ”, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz († 1981)
• 1900 – Nyikolaj Fjodorovics Pogogyin (Sztukalov) szovjet ĂșjsĂĄgĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł († 1962)
• 1907 – Burgess Meredith amerikai szĂnĂ©sz († 1997)
• 1910 – SzilvĂĄssy Margit magyar operaĂ©nekesnĂ”, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz (†1988)
• 1911 – BĂĄsti Lajos szĂnĂ©sz († 1977)
• 1914 – DiĂłszegi BalĂĄzs festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1999)
• 1922 – JosĂ© Saramago, Irodalmi Nobel-dĂjas portugĂĄl ĂrĂł
• 1922 – Kishegyi ĂrpĂĄd Liszt Ferenc-dĂjas magyar operaĂ©nekes († 1978)
• 1923 – Niederhauser Emil magyar törtĂ©nĂ©sz, akadĂ©mikus
• 1927 – Barbara Payton amerikai szĂnĂ©sznĂ” († 1967)
• 1929 – SzĂĄsz JĂłzsef Liszt Ferenc-dĂjas magyar hegedĂ»mĂ»vĂ©sz († 1984)
• 1932 – TorgyĂĄn JĂłzsef magyar ĂŒgyvĂ©d, politikus
• 1940 – AbĂĄdi Nagy ZoltĂĄn magyar irodalomtörtĂ©nĂ©sz, akadĂ©mikus
• 1952 – GĂĄlffi LĂĄszlĂł, JĂĄszai-dĂjas magyar szĂnĂ©sz
• 1964 – Diana Krall kanadai dzsesszĂ©nekes Ă©s zongorista
• 1967 – Lisa Bonet amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1975 – Tunyogi Orsi Ă©nekesnĂ”
• 1977 – Oksana Baiul ukrĂĄn olimpiai bajnok, vilĂĄgbajnok mĂ»korcsolyĂĄzĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 1093 – SkĂłciai Szent Margit (* 1047)
• 1272 – III. Henrik angol kirĂĄly (* 1207)
• 1673 – FrangepĂĄn Katalin, ZrĂnyi PĂ©ter horvĂĄt bĂĄn felesĂ©ge, özvegye (* ismeretlen)
• 1745 – Johann Lucas von Hildebrandt osztrĂĄk Ă©pĂtĂ©sz (* 1668)
• 1776 – Ajtai MihĂĄly, a nagyenyedi fĂ”iskola tanĂĄra (* 1704)
• 1786 – Hatvani IstvĂĄn magyar orvosdoktor, a debreceni ReformĂĄtus KollĂ©gium tanĂĄra (* 1718)
• 1797 – II. Frigyes Vilmos porosz kirĂĄly (* 786)
• 1801 – DĂ©odat Gratet de Dolomieu francia geolĂłgus, a dolomit kĂ”zet Ă©s az olasz Dolomitok (hegysĂ©g) nĂ©vadĂłja (* 1750)
• 1838 – Boskovich JĂĄnos magyar kanonok (* ismeretlen)
• 1858 – MĂ©szĂĄros LĂĄzĂĄr honvĂ©d altĂĄbornagy, az 1848-49-es szabadsĂĄgharc hadĂŒgyminisztere (* 1796)
• 1861 – SĂĄrosi Gyula magyar költĂ” (* 1816)
• 1867 – Benedek Lajos magyar esperes (* 1799)
• 1876 – AszĂłdi SĂĄmuel magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł (* 1844)
• 1896 – SzĂni KĂĄroly magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, nĂ©prajzkutatĂł (* 1829)
• 1945 – Janovics JenĂ” filmrendezĂ”, szĂnigazgatĂł, a magyar filmgyĂĄrtĂĄs ĂșttörĂ”je (* 1872)
• 1952 – Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka ukrĂĄn operaĂ©nekes, zenepedagĂłgus (* 1872)
• 1957 – PalotĂĄs JĂłzsef olimpiai bronzĂ©rmes birkĂłzĂł (* 1911)
• 1960 – Clark Gable amerikai szĂnĂ©sz (* 1901)
• 1968 – Angyal SĂĄndor JĂĄszai Mari-dĂjas magyar szĂnĂ©sz (* 1925)
• 1972 – GoldovĂĄnyi BĂ©la olimpiai bronzĂ©rmes, EurĂłpa-bajnok atlĂ©ta (* 1925)
• 1973 – Alan Watts angol ĂrĂł, filozĂłfus (* 1915)
• 1974 – Fritz Walther MeiĂner nĂ©met fizikus (* 1882)
• 1975 – Kmetty JĂĄnos Kossuth-dĂjas magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus, kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz (* 1889)
• 1987 – Dömötör Tekla magyar nĂ©prajztudĂłs (* 1914)
• 1993 – Lucia Popp szlovĂĄk operaĂ©nekesnĂ” (* 1939)
• 1997 – Georges Marchais, a francia politikus, a Francia Kommunista PĂĄrt egykori fĂ”titkĂĄra. (* 1920)
• 1999 – Daniel Nathans FiziolĂłgiai Ă©s orvostudomĂĄnyi Nobel-dĂjas amerikai mikrĂłbiolĂłgus (* 1978)
• 2005 – Henry Taube KĂ©miai Nobel-dĂjas kanadai szĂŒletĂ©sĂ» amerikai kĂ©mikus (* 1915)
• 2007 – Ărdögh Szilveszter magyar ĂrĂł (* 1948)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• a Magyar Szentek emlĂ©knapja
• RĂłmai Katolikus szentek napja – SkĂłciai Szent Margit ; Nagy Gertrudisz
• A Tolerancia Nemzetközi Napja (1995 Ăłta)
• FinnorszĂĄg – Svenska dagen / Ruotsalaisuuden pĂ€ivĂ€ (A svĂ©d identitĂĄs napja)
• Izland – Dagur Ăslenskrar tungu (Izlandi nyelv napja)
• Thaiföld – Loy Krathong fesztivĂĄl (2005)
• Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok -Oklahoma felvĂ©tele 46. ĂĄllamkĂ©nt, 1907
• Hollandia – A Leeuwardeni FEC-csarnokban Ă©vrĂ”l Ă©vre megrendezendĂ” DominĂł Nap HollandiĂĄban mĂĄr nemzeti ĂŒnnepĂ© lĂ©pett elĂ”
|
magam, 8:36
|
|
|
napi okossĂĄg:
Amikor a templomi kĂłrusban Ă©nekeltem, kĂ©tszĂĄzan tĂ©rtek ki a hitĂŒkbõl.
.
|
magam, 8:34
|
|
|
Ăsz
akarva se lehetne szebben
Tar ågak-bogak råcsai között
kaparåsznak az Ôszi ködök,
a vaskorlåton hunyorog a dér.
FĂĄradtsĂĄg ĂŒli a teherkocsit,
de szuszogĂł mozdonyrĂłl ĂĄlmodik
a vakvågånyon, amint hazatér.
Itt-ott kedvetlen, lompos, sĂĄrga lomb
tollĂĄszkodik Ă©s hosszan elborong.
A kövön nyirkos tapadås pezseg.
Batyuba szedte rongyait a nyĂĄr,
a pirosĂtĂł kedvĂŒ oda mĂĄr,
oly vĂĄratlanul, ahogy Ă©rkezett.
Ki figyelte meg, hogy, mig dolgozik,
a gyĂĄr körĂŒl az Ă”sz ĂłlĂĄlkodik,
hogy nyåla mår a téglåkra csorog?
Tudtam, hogy Ôsz lesz s majd fûteni kell,
de nem hittem, hogy itt van, ily közel,
hogy szemembe nĂ©z s fĂŒlembe morog.
(JĂłzsef A)
|
magam, 8:22
|
|
|
jó reggelt és szép vasårnapot mindenkinek.
|
magam, 8:20
|
|
|
|
| 2008. november 15., szombat |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 21:38
|
|
|
Rakódik rånk a hétköznapok
piszkos, fĂĄradt korma,
lelkĂŒnk ablakait belepi a por,
kincset érÔ a mélységekbÔl
elÔbånyåszott mosoly.
(SzI)
|
magam, 21:29
|
|
|
vĂ©gre a helyĂ©re kerĂŒlt...
|
magam, 18:10
|
|
|
ĂLLATSĂGOK 2
Kobra
Ăgy csĂp a szĂșnyog: pikk!
A pĂłk meg Ăgy, hogy: pakk!
Ăs a mĂ©hecske: pukk.
Annyit se mond, bikmakk.
Ăs csĂp a sampon is
ha a szemedbe megy,
Ă©s csĂp a hangya is,
piros a feneked!
Na és ezt emeld köbre:
Ășgy csĂp a kobra!
Elnyel örökre,
nyĂlik a torka,
pikk, pakk, pukk!
(TK)
|
magam, 12:52
|
|
|
egy igazi könyvtåros...
|
magam, 12:43
|
|
|
mert sokan kĂ©rdeztĂ©tek…
A nagy pirĂłk (Pinicola enucleator) a madarak osztĂĄlyĂĄnak verĂ©balakĂșak (Passeriformes) rendjĂ©be Ă©s a pintyfĂ©lĂ©k (Fringillidae) csalĂĄdjĂĄba tartozĂł faj.
ElÔfordulåsa
EurĂĄzsia Ă©s Ăszak-Amerika Ă©szaki rĂ©szĂ©n Ă©l, nyugaton KaliforniĂĄig fĂ©szkel. TĂ»levelĂ» Ă©s lombhullatĂł erdĂ”kben Ă©l.
Megjelenése
Hossza 12 centimĂ©ter, szĂĄrnyfesztĂĄvolsĂĄga 30-35 centimĂ©ter, testtömege 47-64 gramm. Feje, hĂĄta, torka Ă©s begye piros, hasa szĂŒrkĂ©szöld.
ĂletmĂłdja
TĂ©len a vörösberkenyĂ©t keresi, de elfogyasztja a fenyĂ”magvakat Ă©s a rĂŒgyeket is, nyĂĄron az ĂzeltlĂĄbĂșakat Ă©s levĂ©ltetveket is megeszi. ĂltalĂĄban a fĂĄkrĂłl tĂĄplĂĄlkozik, de a földre is lemegy az Ă©lelemĂ©rt. VonulĂĄsa a tĂĄplĂĄlĂ©k mennyisĂ©gĂ©vel fĂŒgg össze, amikor az elfogy, a madĂĄr tovĂĄbb vonul.
SzaporodĂĄsa
A hĂm az Ă©nekĂ©vel csĂĄbĂtja a tojĂłt. A csĂ©sze alakĂș fĂ©szket a tojĂł Ă©pĂti faĂĄgakbĂłl, fĂ»szĂĄlakbĂłl Ă©s mohĂĄbĂłl. FĂ©szekalja 4 tojĂĄsbĂłl ĂĄll, melyen 13-14 napig kotlik. A kikelt fiĂłkĂĄkat eleinte puha rovakokkal, kĂ©sĂ”bb magokkal is tĂĄplĂĄla.
Kårpåt-medencei elÔfordulåsa
Nagyon ritka téli kóborló.
Védettsége
Magyarorszågon védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint.
|
magam, 12:26
|
|
|
tudtad...?
Miért hoz szerencsét a lópatkó és a négylevelû lóhere?
A patkĂłt vilĂĄgszerte szerencsehozĂłnak tartjĂĄk, nĂĄlunk vĂĄlyĂșba teszik, hogy az ĂĄllatot megĂłvja a betegsĂ©gektĂ”l; az algĂri mohamedĂĄnok ajtĂłfĂ©lfĂĄjĂĄra Ă©ppĂșgy patkĂłt szegeznek, mint az angol vitorlĂĄsok ĂĄrbocĂĄra.
RĂ©gen a lĂł varĂĄzserejĂ», bajtĂłl ĂłvĂł ĂĄllat volt; nagy szĂŒksĂ©gben lovat ĂĄldoztak, s a hĂĄzak ormĂĄra, kapuk fölĂ© lĂłfejet, lĂłkoponyĂĄt szegeztek. A lóåldozatokat helyettesĂtette kĂ©sĂ”bb a lĂłpatkĂł. ĂltalĂĄnosan elterjedt hiedelem, hogy a vas megĂłv az ĂĄrtĂł szellemektĂ”l, s kĂŒlönösen nagy hatĂĄsa van olyan vasnak, amit nem vesznek, hanem talĂĄlnak. MĂĄrpedig a lĂł lĂĄbĂĄrĂłl könnyen leesik a patkĂł, s aki egy kicsit is szemfĂŒles, Ășton-ĂștfĂ©len megtalĂĄlhatja szerencsĂ©jĂ©t.
A nĂ©gylevelĂ» lĂłhere alakja a keresztre emlĂ©keztet, mĂĄrpedig ez a keresztĂ©ny kort jĂłval megelĂ”zĂ”, Ă”si szimbĂłlum mindenĂŒtt bajelhĂĄrĂtĂł, szerencsehozĂł hĂrĂ©ben ĂĄll. Ez az egyik oka a nĂ©gylevelĂ» lĂłhere nĂ©pszerĂ»sĂ©gĂ©nek, a mĂĄsik pedig ritkasĂĄga. AzĂ©rt nem olyan ritka, mint a fehĂ©r hollĂł vagy az ötös talĂĄlat, s ha valaki szorgalmasan keresgĂ©l a lĂłherĂ©sben, elĂ”bb vagy utĂłbb talĂĄl nĂ©gylevelĂ» lĂłherĂ©t. Igen ĂĄm, de csak az az igazi szerencsehozĂł, amire vĂ©letlenĂŒl bukkanunk rĂĄ!
ĂjĂ©v tĂĄjĂĄn virĂĄgĂŒzletekben feltĂ»nik a cserepes, garantĂĄltan nĂ©gylevelĂ» lĂłhere. Ez azonban nem igazi here - Trifolium - hanem a savanyĂșherĂ©k közĂ© tartozik, neve: Oxalis tetraphylla.
|
magam, 12:14
|
|
|
hĂvja szakemberĂŒnket Ă©s segĂt...
|
magam, 8:50
|
|
|
KALENDĂRIUM
November 15.
az év 319. (szökÔévekben 320.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 46 nap van håtra.
Napkelte: 06:47 Napnyugta: 16:08
Holdkelte: 17:42 Holdnyugta: 09:42
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szombat estig: Az orszĂĄg nagy rĂ©szĂ©n a vĂĄltozĂł felhĂ”zet mellett több-kevesebb napsĂŒtĂ©s lehet, de sokfelĂ© pĂĄrĂĄs lesz a levegĂ”, helyenkĂ©nt tartĂłsan megmarad a köd. Legfeljebb jelentĂ©ktelen ködszitĂĄlĂĄs fordulhat elĂ”. MĂ©rsĂ©kelt marad a lĂ©gmozgĂĄs. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet kora dĂ©lutĂĄn ĂĄltalĂĄban 8, 13 fok között alakul, a tartĂłsan ködös terĂŒleteken lehet ennĂ©l hidegebb idĂ”. EstĂ©re 3 Ă©s 8 fok közĂ© hĂ»l le a levegĂ”.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Az Ă©jszakai, hajnali ĂłrĂĄkban kĂ©pzĂ”dött köd, nĂ©hol tartĂłsan megmaradhat, azonban a dĂ©li, kora dĂ©lutĂĄni ĂłrĂĄkig vĂĄrhatĂłan mindenĂŒtt feloszlik.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Melegfronti hatĂĄs Ă©rvĂ©nyesĂŒl idĂ”jĂĄrĂĄsunkban, emiatt fĂĄradĂ©konyabbak, aluszĂ©konyabbak leszĂŒnk. Többen panaszkodnak majd fejfĂĄjĂĄsra, Ă©s erĂ”södhetnek a migrĂ©nes rohamok is.
Ma Albert, LipĂłt, ArtĂșr, GertrĂșd, DezsĂ”, Alberta, Albertina, BogĂĄta, LadomĂ©r, Leopold, Leopoldina, RichĂĄrd, Ănyos napja van
Boldog névnapot!
Albert :
GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, az Adalbert fĂ©rfinĂ©v rövidĂŒlĂ©se. A magyar BĂ©la nĂ©vvel mestersĂ©gesen azonosĂtottĂĄk. JelentĂ©se nemes, fĂ©nyes, hĂres.
LipĂłt :
Germån eredetû név, a Leopold magyar alakvåltozata. A Liutbald germån névbÔl szårmazik. Jelentése nép, merész.
ArtĂșr :
Egy kelta eredetû angol névbÔl szårmazik, jelentése "erÔs, mint a kÔszikla" vagy "medve". Mås magyaråzat szerint egy római nemzetségnévbÔl szårmazik.
GertrĂșd :
Germån eredetû név, jelentése dårda erÔ, varåzslónÔ, vagyis a dårdåk varåzslónÔje.
DezsĂ” :
A latin Desiderius nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik, melynek kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s formĂĄja a DezsĂ”. JelentĂ©se kĂvĂĄnt, Ăłhajtott gyermek.
Alberta :
Német eredetû név, az Albert férfinév nÔi pårja. Jelentése, nemes, fényes.
Albertina :
Német eredetû név, jelentése, ragyogó, fényes.
BogĂĄta :
Szlåv, magyar, latin eredetû név, a Bogåt férfinév nÔi pårja, jelentése gazdag.
Ladomér :
SzlĂĄv eredetĂ» VladimĂr nĂ©vnek a rĂ©gi magyar formĂĄja.
Leopold :
A germån Liutbald névbÔl szårmazik, jelentése merész a népben és a hadseregben.
Leopoldina :
Germån eredetû név, a Leopold férfinév nÔi pårja.
RichĂĄrd :
Germåna eredetû név. Jelentése hatalmas, erÔs uralkodó, merész.
Ănyos :
Görög, latin eredetû név, a Anianus név megmagyarosodott formåja, jelentése båntó, zsarnoki.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 565 – I. Justinus halĂĄla utĂĄn II. Justinus lesz BizĂĄnc csĂĄszĂĄra.
• 1703 – BercsĂ©nyi MiklĂłs kuruc serege ZĂłlyomnĂĄl megfutamĂtja ForgĂĄch Simon csĂĄszĂĄri seregĂ©t.
• 1790 – II. LipĂłt nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄrt Pozsonyban magyar kirĂĄllyĂĄ koronĂĄzzĂĄk.
• 1848 – VukovĂĄrnĂĄl BatthyĂĄny KĂĄzmĂ©r serege gyĂ”z a szerbek ellen.
• 1849 – Megjelenik a szabadsĂĄgharc bukĂĄsa utĂĄni elsĂ” irodalmi lap, a HölgyfutĂĄr.
• 1860 – Az olasz kirĂĄlyi hadĂŒgyminisztĂ©rium rendeletet ad ki az OlaszorszĂĄgban szolgĂĄlatot teljesĂtĂ” magyar lĂ©giĂłval kapcsolatban.
• 1901 – Miller Reese szabadalmaztatja az elektromos hallĂłkĂ©szĂŒlĂ©ket.
• 1908 – Belgium hivatalosan annektĂĄlja a KongĂłi SzabadĂĄllamot.
• 1918 – Megalakul a Magyar OrszĂĄgos VĂ©derĂ” Egylet (MOVE).
• 1920 – A NĂ©pszövetsĂ©g kĂ©pviselĂ”i elĂ”ször talĂĄlkoznak Genfben.
• 1923 – A csehszlovĂĄkiai parlamenti vĂĄlasztĂĄsokon az agrĂĄrpĂĄrt szerzi a legtöbb szavazatot (13,7%), a mĂĄsodik helyen a Kommunista PĂĄrt (13,2%), a harmadikon a cseh nĂ©ppĂĄrt (9,7%) vĂ©gez; a Magyar KeresztĂ©nyszocialista PĂĄrt nĂ©gy mandĂĄtumot szerez.
• 1926 – Kihirdetik a magyar OrszĂĄggyĂ»lĂ©s felsĂ”hĂĄzĂĄrĂłl szĂłlĂł törvĂ©nyt.
• 1939 – A nĂĄcik megkezdik a varsĂłi zsidĂłk tömeges megölĂ©sĂ©t.
• 1945 – Tildy ZoltĂĄn alakĂt kormĂĄnyt a november 4-i vĂĄlasztĂĄsok utĂĄn.
• 1945 – Venezuela az ENSZ tagja lesz.
• 1962 – A LegfelsĂ”bb BĂrĂłsĂĄg hatĂĄlyon kĂvĂŒl helyezi a KĂ©thly Anna ellen 1954-ben hozott ĂtĂ©letet, a kĂ©mkedĂ©s, valamint ĂĄllamellenes szervezkedĂ©s vĂĄdja alĂłl felmenti, ĂĄllamellenes izgatĂĄs miatt azonban (tĂĄvollĂ©tĂ©ben) 3 Ă©vi börtönre ĂtĂ©li.
• 1969 – 250 000 bĂ©ketĂŒntetĂ” demonstrĂĄl a vietnami hĂĄborĂș ellen Washingtonban.
• 1982 – A VatikĂĄn a nagyvĂĄradi pĂŒspöksĂ©g MagyarorszĂĄgon maradt terĂŒletĂ©t a csanĂĄdi pĂŒspöksĂ©ghez csatolja Ă©s a pĂŒspöksĂ©g neve Szeged-csanĂĄdi PĂŒspöksĂ©gre vĂĄltozik.
• 1983 – Ăszak-Ciprus fĂŒggetlensĂ©gi nyilatkozatban rendelkezik a fĂŒggetlensĂ©gĂ©rĂ”l.
• 1987 – BrassĂłban 20 ezer munkĂĄs Ă©s diĂĄk tĂŒntet a CeauÂșescu-rendszer ellen.
• 1988 – BrĂŒsszelben Horn Gyula kĂŒlĂŒgyminisztĂ©riumi ĂĄllamtitkĂĄr rĂ©szt vesz az Ăszak-atlanti KözgyĂ»lĂ©s ĂŒlĂ©sszakĂĄn, ahova a NATO fenĂĄllĂĄsa Ăłta elĂ”ször hĂvnak meg a VarsĂłi SzerzĂ”dĂ©s egyik tagĂĄllamĂĄnak hivatalos kĂ©pviselĂ”jĂ©t.
• 1994 – Martina Navratilova teniszbajnok bejelenti visszavonulĂĄsĂĄt.
• 1994 – Helmut Kohlt vĂĄlasztjĂĄk kancellĂĄrrĂĄ NĂ©metorszĂĄgban.
• 1996 – Hivatalosan is megszĂ»nik a teherforgalom a BKV HĂV-vonalain.
• 1997 – KĂnĂĄban csaknem nyolcĂ©vi börtön utĂĄn szabadon engedik az egyik legismertebb ellenzĂ©ki politikust, Vej Csing-senget, aki az EgyesĂŒlt Ăllamokba tĂĄvozhatott.
• 2004 – Colin Powell amerikai kĂŒlĂŒgyminiszter lemond, utĂłdja Condoleezza Rice lesz.
• 2004 – A SMART-1, az elsĂ” eurĂłpai holdszonda megĂ©rkezik a Holdhoz.
• 2007 – A motorok tesztelĂ©se közben baleset Ă©r egy vadonatĂșj – ĂĄtadĂĄs elĂ”tt ĂĄllĂł A340-600-as – Airbus repĂŒlĂ”gĂ©pet a dĂ©l-franciaorszĂĄgi Toulouse repĂŒlĂ”terĂ©n, tĂz ember sĂ©rĂŒl meg.
• 2007 – OroszorszĂĄg befejezi a GrĂșziĂĄban ĂĄllomĂĄsozĂł csapatainak kivonĂĄsĂĄt. Ezt követĂ”en csak a FĂK–mandĂĄtum alapjĂĄn AbhĂĄziĂĄban, illetve DĂ©l-OszĂ©tiĂĄban ĂĄllomĂĄsozĂł bĂ©kefenntartĂł erĂ”k kötelekĂ©ben maradtak orosz katonĂĄk GrĂșziĂĄhoz tartozĂł terĂŒleteken.
SzĂŒletĂ©sek
• 1316 – I. JĂĄnos francia kirĂĄly FranciaorszĂĄg Ă©s Navarra kirĂĄlya, X. (CivakodĂł) Lajos Ă©s MagyarorszĂĄgi Klemencia fia, Navarrai Johanna fĂ©ltestvĂ©re († 1316)
• 1511 – Johannes Secundus nĂ©metalföldi költĂ” († 1536)
• 1580 – Bethlen GĂĄbor erdĂ©lyi fejedelem (GyulafehĂ©rvĂĄr) († 1629)
• 1738 – William Herschel nĂ©met szĂŒletĂ©sĂ» angol csillagĂĄsz, az UrĂĄnusz bolygĂł felfedezĂ”je († 1822)
• 1741 – Johann Kaspar Lavater svĂĄjci ĂrĂł, költĂ”, teolĂłgus, filozĂłfus († 1801)
• 1862 – Gerhart Hauptmann Irodalmi Nobel-dĂjas nĂ©met drĂĄmaĂrĂł († 1946)
• 1869 – Emil RacoviĂŸĂŁ romĂĄn barlangkutatĂł Ă©s biolĂłgus († 1947)
• 1878 – Reinitz BĂ©la magyar zeneszerzĂ”, zenekritikus († 1943)
• 1886 – RenĂ© GuĂ©non (Sejk Abd Al-Wahid Yahia) francia ĂrĂł, filozĂłfus († 1951)
• 1887 – Marianne Moore amerikai költĂ”nĂ” († 1972)
• 1887 – Georgia O`Keeffe amerikai festĂ”mĂ»vĂ©sznĂ” († 1986)
• 1891 – Erwin Rommel nĂ©met tĂĄbornagy, II. vilĂĄghĂĄborĂșs hadseregparancsnok († 1944)
• 1905 – Mantovani olasz szĂĄrmazĂĄsĂș angol zenekarvezetĂ” († 1980)
• 1905 – Fazekas Anna magyar ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł († 1973)
• 1912 – Görbe JĂĄnos Kossuth-dĂjas magyar szĂnĂ©sz († 1968)
• 1912 – Török ErzsĂ©bet Kossuth-dĂjas magyar Ă©nekmĂ»vĂ©sz, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz († 1973)
• 1922 – Francesco Rosi olasz filmrendezĂ”
• 1922 – Igor Jakovlevics Sztyecskin szovjet fegyvertervezĂ” († 2001)
• 1922 – VĂĄsĂĄrhelyi Vera magyar ĂrĂłnĂ” († 2000)
• 1926 – Hajnal Imre magyar pedagĂłgus, matematikatanĂĄr († 1996)
• 1928 – NĂłgrĂĄdi RĂłbert JĂĄszai Mari-dĂjas magyar szĂnhĂĄzi rendezĂ”, szĂnigazgatĂł, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz († 1989)
• 1932 – Petula Clark a 60-as Ă©vek nĂ©pszerĂ» angol Ă©nekesnĂ”je
• 1934 – Joanna Barnes amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1935 – PĂ©zsa Tibor magyar olimpiai Ă©s vilĂĄgbajnok vĂvĂł
• 1942 – Daniel Barenboim argentin karmester, zongoramĂ»vĂ©sz
• 1945 – Filipszky Baran Ilona magyar költĂ”nĂ”
• 1945 – Anni-Frid Lyngstad a svĂ©d ABBA egyĂŒttes tagja
• 1948 – Droppa Judit MunkĂĄcsy-dĂjas textiltervezĂ”
• 1951 – Beverly D`Angelo amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1952 – Magyar BĂĄlint magyar SZDSZ-politikus, miniszter
• 1955 – Enyedi IldikĂł magyar filmrendezĂ”
• 1957 – Kevin Eubanks amerikai jazz-gitĂĄros
• 1976 – Volodimir Jezerszkij ukrĂĄn labdarĂșgĂł
• 1977 – Peter Phillips, a brit trĂłn 11. vĂĄromĂĄnyosa, Anna brit kirĂĄlyi hercegnĂ” fia
• 1977 – Sean Murray, amerikai szĂnĂ©sz
• 1979 – MĂĄtĂ© PĂ©ter labdarĂșgĂł, jelenleg a ZTE jĂĄtĂ©kosa
• 1983 – Veli-Matti Lindström finn sĂugrĂł
• 1983 – Fernando Verdasco, spanyol teniszezĂ”
HalĂĄlozĂĄsok
• 1579 – DĂĄvid Ferenc kolozsvĂĄri fĂ”lelkĂ©sz, prĂ©dikĂĄtor, az ErdĂ©lyi UnitĂĄrius EgyhĂĄz megalapĂtĂłja (* 1510 körĂŒl)
• 1629 – Bethlen GĂĄbor erdĂ©lyi fejedelem (GyulafehĂ©rvĂĄr) (* 1580)
• 1630 – Johannes Kepler nĂ©met matematikus, csillagĂĄsz (* 1571)
• 1670 – Comenius (Jan Amos Komensky) cseh teolĂłgus, a modern pedagĂłgia atyja (* 1592)
• 1708 – BĂĄnffy György Habsburg-pĂĄrti erdĂ©lyi fĂ”kormĂĄnyzĂł (* 1661)
• 1787 – Christoph Willibald Gluck nĂ©met zeneszerzĂ” (* 1714)
• 1794 – CsĂ”dy PĂĄl szombathelyi nagyprĂ©post (* 1717)
• 1808 – IV. Musztafa az OszmĂĄn Birodalom 30. szultĂĄnja (* 1808)
• 1808 – Musztafa Bayrakdar török nagyvezĂr (* 1755)
• 1832 – Jean-Baptiste Say francia közgazdĂĄsz, ĂŒzletember Ă©s ĂșjsĂĄgĂrĂł, a klasszikus közgazdasĂĄgtan kĂ©pviselĂ”je (* 1767)
• 1888 – Max Joseph in Bayern bajor herceg, a bajor nĂ©pzene elĂ”mozdĂtĂłja (* 1808)
• 1903 – Bobula JĂĄnos magyar mûépĂtĂ©sz, Ă©pĂtĂ©szeti szakĂrĂł (* 1844)
• 1910 – Sisa Pista (BenkĂł IstvĂĄn) magyar juhĂĄsz, nĂłgrĂĄdi betyĂĄr (* 1846)
• 1910 – Wilhelm Raabe nĂ©met ĂrĂł, költĂ” (* 1831)
• 1916 – Henryk Sienkiewicz Irodalmi Nobel-dĂjas lengyel regĂ©nyĂrĂł (* 1846)
• 1959 – Charles Thomson Rees Wilson Fizikai Nobel-dĂjas angol-skĂłt fizikus (* 1869)
• 1963 – Reiner Frigyes magyar karmester (* 1888)
• 1965 – Zadravetz IstvĂĄn magyar ferences szerzetes, tĂĄbori pĂŒspök, politikus (* 1884) [1]
• 1970 – SzĂ”llĂ”sy KlĂĄra JĂłzsef Attila-dĂjas magyar ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł (* 1913)
• 1976 – Jean Gabin francia szĂnĂ©sz (* 1904)
• 1978 – Margaret Mead amerikai antropolĂłgus, ĂrĂłnĂ” (* 1901)
• 1982 – Meyer Lansky amerikai maffiavezĂ©r volt (* 1902)
• 1997 – Wagner NĂĄndor magyar szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz, festĂ” (* 1922)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Ausztria – Szent LipĂłt (Sankt Leopold) ĂŒnnepe: iskolaszĂŒnet BĂ©csben, AlsĂł- Ă©s FelsĂ”-AusztriĂĄban
• BrazĂlia – A KöztĂĄrsasĂĄg KikiĂĄltĂĄsĂĄnak Napja (1889)
• Palesztina – FĂŒggetlensĂ©g Napja (1988-ban kikiĂĄltva)
• NorvĂ©gia – a hivatalos skolebrød-nap (a skolebrød norvĂ©g Ă©tel) Sunnland skole-n
• Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok – Amerika ĂjrahasznosĂt Nap
• RĂłmai Katolikus szentek – Nagy Albert
• Keleti Ortodox – Szent FĂŒlöp apostol ĂŒnnepe Ă©s a TĂ©li Böjt kezdete
• RĂłmai fesztivĂĄlok – Feronia fesztivĂĄlja (egyesek november 13-ĂĄra teszik)
|
magam, 8:41
|
|
|
|
| |
