2008. november 13., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
jó éjt, szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
magam, 20:18
|
|
|
Csönd és ålom
Ălomban szĂŒletik a csönd Csöndben szĂŒletnek az ĂĄlmok Minden ĂĄlmot mit örököltem BelsĂ” csöndembe zĂĄrok
Ălom partjĂĄn kĂłszĂĄlĂł csönd Csönd peremĂ©n szepegĂ” ĂĄlom Ălom-parketten egyedĂŒl Csönd tĂĄncĂĄt hajnalig jĂĄrom
Ălom ölĂ©ben szundĂtĂł csönd Csönd-cipĂ”ben tipegĂ” ĂĄlom Meddig kell mĂ©g ĂĄlmok mögött Csönd-vĂĄrĂłszobĂĄban ĂĄllnom?! (Cseh K)
magam, 20:09
|
|
|
ma ez is a helyĂ©re kerĂŒlt...
magam, 18:17
|
|
|
TĂ©rzene
Zene kĂ©szĂŒl a tĂ©ren Nicsak! Ki ballag erre Ă©ppen VĂĄllĂĄn cipelve hangszerĂ©t?
Mi lehet a tokban, brĂĄcsa? Nem, hisz van vagy egy mĂĄzsa
Valami fĂșvĂłs? Ha az, akkor tĂșl sok van belĂ”le a tokba tĂ©ve
A többiek körbeĂĄlljĂĄk, vĂĄrjĂĄk vajon mit hĂșz elĂ”? Ă leteszi, kibontja, s lĂĄm ott ĂĄll a fekete zongora! (SzI)
magam, 13:03
|
|
|
tudtad...?
Verne több magyar tĂĄrgyĂș regĂ©nyt Ărt, honnan ismerte hazĂĄnkat? Jules Verne, azaz Verne Gyula 1885-ben jelentette meg SĂĄndor MĂĄtyĂĄs cĂmĂ» regĂ©nyĂ©t, Ă©s azĂłta minden nemzedĂ©k Ășjra olvassa, Ășjra vĂ©gig izgulja, felfedezi magĂĄnak, sĂ”t Ășjabban filmet is kĂ©szĂt belĂ”le. Ami szĂĄmunkra kĂŒlönösen Ă©rdekes: hĂ”sei magyarok, cselekmĂ©nyĂ©t "magyar ĂŒgy" robbantja ki: SĂĄndor MĂĄtyĂĄsĂ©k összeeskĂŒvĂ©se az osztrĂĄk önkĂ©ny ellen 1860-ban.
Kiszely Magda Verne Gyula magyar nemzetképe c. tanulmånyåban olvastuk:
Verne tudomĂĄnyos regĂ©nyeiben, amelyek Voyages extraordinaires , vagyis KĂŒlönös utazĂĄsok cĂm alatt nagyszabĂĄsĂș ciklust alkotnak, hatĂĄrozott cĂ©lt tĂ»zött maga elĂ©. VĂ©gig Ăłhajtotta vezetni olvasĂłit az idegen orszĂĄgokon, hogy azok földrajzĂĄval, törtĂ©nelmĂ©vel, nĂ©pĂ©vel s ennek szokĂĄsaival megismertesse Ă”ket. ElĂ”veszi tĂ©rkĂ©peit, földgömbjĂ©t, maga elĂ© helyezi, s Ășgy halad orszĂĄgrĂłl orszĂĄgra. A Voyages extraordinaires sorĂĄn eljut MagyarorszĂĄgba is. SzĂvesen Ăr rĂłlunk; hazĂĄnk törtĂ©nelme, földrajza, a magyar nĂ©p lelki tulajdonsĂĄga elĂ©g Ă©rdekesek szĂĄmĂĄra ahhoz, hogy hosszabban is lekössĂ©k figyelmĂ©t. NĂ©gy nagyszabĂĄsĂș regĂ©nye van, amelyek tisztĂĄn magyar vonatkozĂĄsĂșak. Az idĂ”rendben elsĂ” a SĂĄndor MĂĄtyĂĄs, törtĂ©nelmi indĂtĂĄsĂș, a többi hĂĄrom a VĂĄrkastĂ©ly a KĂĄrpĂĄtokban, A dunai hajĂłs Ă©s a Storitz Vilmos titka leginkĂĄbb földrajzi leĂrĂĄsokban bĂ”velkedik.
magam, 12:17
|
|
|
KĂ©sve nyilĂł kis virĂĄg: vigyĂĄzz, az õsz mĂĄr lopva közelĂt... (SzI)
magam, 8:20
|
|
|
ĂĄlcĂĄzva...
magam, 7:54
|
|
|
KALENDĂRIUM
November 13.
az év 317. (szökÔévekben 318.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 48 nap van håtra.
Napkelte: 06:44 Napnyugta: 16:10
Holdkelte: 15:49 Holdnyugta: 07:05
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re csĂŒtörtök estig: TĂșlnyomĂłan borult lesz az Ă©g. ElszĂłrtan vĂĄrhatĂł kisebb esĂ”, futĂł zĂĄpor. Napközben megĂ©lĂ©nkĂŒl az Ă©szakkeleti szĂ©l. Kora dĂ©lutĂĄn 8 Ă©s 13, kĂ©sĂ” este 4 Ă©s 9 fok között alakul a hĂ”mĂ©rsĂ©klet.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A kialakult ködfoltok megszûnését követÔen a nap nagy részében veszélyes idÔjåråsi jelenség nem vårható. KésÔ este ismét kialakulhatnak ködfoltok. A fÔvåros levegÔje mérsékelten szennyezett.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Gyenge hidegfronti hatĂĄs Ă©rvĂ©nyesĂŒl. VĂ©rnyomĂĄsingadozĂĄs, fejfĂĄjĂĄs, levertsĂ©g lĂ©phet fel.
Ma Szilvia, JenĂ”, MiklĂłs, EugĂ©n, KiliĂĄn, ArkĂĄd, BulcsĂș, KilĂ©ny, SzaniszlĂł, SzolĂłn napja van.
Boldog névnapot!
Szilvia : Latin eredetû név, a Szilviusz férfinév nÔi pårja, jelentése erdÔ, erdei.
JenĂ” : HonfoglalĂĄs kori törzsnĂ©vbĂ”l vĂĄlt keresztnĂ©vvĂ©. Török eredetĂ», jelentĂ©se: bizalmas, tanĂĄcsadĂł, miniszter. A XIX. szĂĄzadban mestersĂ©gesen azonosĂtottĂĄk az EugĂ©n nĂ©vvel.
Miklós : Görög, szlåv eredetû név, a görög Nikolaosz név szlåv formåjåból szårmazik. Jelentése gyÔzelem, nép.
EugĂ©n : Görög, nĂ©met eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se, jĂł szĂŒletĂ©sĂ», elĂ”kelĂ”, nemes nemzetsĂ©gbĂ”l valĂł. A nĂ©v magyar alakvĂĄltozata az Ădön, JenĂ” nĂ©vvel mestersĂ©gesen azonosĂtottĂĄk a XIX. szĂĄzadban.
KiliĂĄn : Kelta eredetĂ» nĂ©v, a magyarba latin közvetĂtĂ©ssel kerĂŒlt, jelentĂ©se szerzetes, remete, cellĂĄban lakĂł.
ArkĂĄd : Görög, latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se ĂrkĂĄdiĂĄbĂłl valĂł fĂ©rfi.
BulcsĂș : Ismeretlen eredetĂ» rĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v. A török eredetĂ» magyar bĂșcsĂș Ă©s bocsĂĄt szavakkal valĂł összefĂŒggĂ©se erĂ”sen vitatott.
Kilény : A Kiliån régi magyar alakvåltozata.
Szaniszló : A szlåv Stanislav névbÔl szårmazik. Elemeinek jelentése, ållhatatossåg, szilårdsåg dicsÔség.
Szolón : A hasonló nevû ógörög ållamférfi nevébÔl vålt keresztnévvé.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1551 – FrĂĄter György bĂboros Ă©s Castaldo csĂĄszĂĄri tĂĄbornok vezetĂ©sĂ©vel a magyar hadak visszafoglaljĂĄk a töröktĂ”l Lippa vĂĄrĂĄt. • 1618 – Az arminiĂĄnusok összehĂvjĂĄk a dorti (dortrechti) nemzeti zsinatot. • 1635 – Nagyszombaton megkezdi mĂ»ködĂ©sĂ©t a PĂĄzmĂĄny PĂ©ter alapĂtotta tudomĂĄnyegyetem. • 1805 – Johann Georg Lehner feltalĂĄlja a hot dogot. • 1851 – Megindul a tĂĄvĂrĂłszolgĂĄltatĂĄs London Ă©s PĂĄrizs között. • 1855 – ĂrvĂ©nytelenĂtik a jozefinista reformokat AusztriĂĄban, a rĂłmai katolikus egyhĂĄz visszanyeri feudĂĄlis ĂĄllamegyhĂĄz-pozĂciĂłi egy rĂ©szĂ©t az OsztrĂĄk CsĂĄszĂĄrsĂĄgban. • 1907 – FelszĂĄll az elsĂ” helikopter NormandiĂĄban. • 1918 – IV. KĂĄroly magyar kirĂĄly (I. KĂĄroly nĂ©ven osztrĂĄk csĂĄszĂĄr) a BĂ©cs melletti Eckartsau vadĂĄszkastĂ©lyban Ărt levelĂ©ben lemond a magyar ĂĄllamĂŒgyekben valĂł rĂ©szvĂ©telĂ©rĂ”l, MagyarorszĂĄg trĂłnjĂĄrĂłl azonban nem. FelesĂ©ge, Zita kirĂĄlynĂ© kijelenti, hogy „egy uralkodĂł nem mondhat le, csak megfoszthatĂł trĂłnjĂĄtĂłl”. • 1918 – A belgrĂĄdi katonai konvenciĂłn a magyar kormĂĄny Ă©s az antant balkĂĄni haderĂ”inek kĂ©pviselĂ”i BelgrĂĄdban alĂĄĂrjĂĄk a 18 pontos fegyverszĂŒneti egyezmĂ©nyt. • 1924 – Az EgysĂ©ges PĂĄrtbĂłl elĂ”zĂ” Ă©v nyarĂĄn kilĂ©pett kĂ©pviselĂ”k megalakĂtjĂĄk a Magyar Nemzeti FĂŒggetlensĂ©gi (fajvĂ©dĂ”) PĂĄrtot. • 1938 – Kihirdetik az 1938:XXXIV. törvĂ©nycikket a MagyarorszĂĄghoz visszacsatolt felvidĂ©ki terĂŒleteknek az orszĂĄggal valĂł egyesĂtĂ©sĂ©rĂ”l. • 1941 – A Földközi-tengeren torpedĂłtalĂĄlat következtĂ©ben elsĂŒllyed a brit Ark Royal repĂŒlĂ”gĂ©phordozĂł. • 1944 - KĂĄrpĂĄtaljĂĄn megjelenik a megszĂĄlĂł 4. UkrĂĄn Front 0036 szĂĄmĂș rendelete, mely elrendeli a magyar Ă©s nĂ©met nemzetisĂ©gĂ» fĂ©rfi lakossĂĄg egybegyĂ»jtĂ©sĂ©t. Az Ășt SzolyvĂĄn keresztĂ»l a GULAG-ra visz, s több tĂzezer ember halĂĄlĂĄt okozza. • 1945 – Megalakul a francia ideiglenes kormĂĄny De Gaulle tĂĄbornok vezetĂ©sĂ©vel. • 1945 – EtiĂłpia Ă©s Panama az ENSZ tagja lesz. • 1957 – A LegfelsĂ”bb BĂrĂłsĂĄg ĂtĂ©letet hirdet a Nagy ĂrĂłper-ben: DĂ©ry Tibort 9 Ă©v, HĂĄy GyulĂĄt 6 Ă©v, Zelk ZoltĂĄnt 3 Ă©v Ă©s Tardos Tibort 1,5 Ă©v börtönbĂŒntetĂ©sre ĂtĂ©lik. • 1968 – Az angliai mozikban bemutatjĂĄk a Beatles animĂĄciĂłs filmjĂ©t, a „Yellow Submarine”-t. • 1971 – MegĂ©rkezik a Marshoz a Mariner–9, a NASA Mariner-programjĂĄnak a kilencedik Ă»rszondĂĄja, Ă©s a Mars elsĂ” mĂ»holdja. • 1974 – Jasszer Arafat, a Palesztinai FelszabadĂtĂĄsi Szervezet (PFSZ) vezetĂ”je New Yorkban az ENSZ KözgyĂ»lĂ©se elĂ”tt követeli, hogy a Palesztina brit mandĂĄtumterĂŒletĂ©n alapĂtsanak Ășj ĂĄllamot, amelyben keresztĂ©nyek, muzulmĂĄnok Ă©s zsidĂłk egyĂŒtt Ă©lhetnek. • 1977 – SzomĂĄlia felmondja egyĂŒttmĂ»ködĂ©si szerzĂ”dĂ©sĂ©t a SzovjetuniĂłval. • 1979 – Az USA egyhĂĄzait tömörĂtĂ” tĂĄrsadalmi szervezet ebben az Ă©vben LĂ©kai LĂĄszlĂł bĂboros, esztergomi Ă©rseknek adomĂĄnyozza a „Lelkiismeret Embere” DĂjĂĄt. • 1980 – A mĂĄsodik olajvĂĄlsĂĄg kezdete, amely az vilĂĄgpiaci ĂĄrak folyamatos emelkedĂ©sĂ©t, az import adminisztratĂv korlĂĄtozĂĄsĂĄt Ă©s a hitelfelvĂ©telek növekedĂ©sĂ©t eredmĂ©nyezi. • 1988 – Megalakul a Szabad DemokratĂĄk SzövetsĂ©ge, a Szabad KezdemĂ©nyezĂ©sek HĂĄlĂłzatĂĄbĂłl. • 1989 – Az MDF a november 26-i Ășn. „nĂ©gyigenes” nĂ©pszavazĂĄs bojkottĂĄlĂĄsĂĄra szĂłlĂt fel. • 1990 – ElkĂ©szĂŒl az elsĂ” ismert World Wide Web oldal (Sir Tim Berners-Lee Genfben, a CERN magkutatĂł központban fejlesztette ki a vilĂĄg elsĂ” webböngĂ©szĂ” programjĂĄt). • 1994 – NĂ©pszavazĂĄs erĂ”sĂti meg SvĂ©dorszĂĄg csatlakozĂĄsĂĄt az EurĂłpai UniĂłhoz. • 1997 – MagyarorszĂĄgon megalakul az OrszĂĄgos IgazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄsi TanĂĄcs. • 1998 – Bill Clinton beleegyezik abba, hogy 850 000 dollĂĄrt fizet Paula Jonesnak azĂ©rt, hogy ejtse a szexuĂĄlis zaklatĂĄs vĂĄdjĂĄt • 1998 – A brazil gazdasĂĄg összeomlĂĄsĂĄt nemzetközi összefogĂĄssal sikerĂŒl megakadĂĄlyozni egy, összesen 41 milliĂĄrd dollĂĄros hitelcsomag segĂtsĂ©gĂ©vel • 2001 – Az EurĂłpai BizottsĂĄg közzĂ©teszi a csatlakozni kĂvĂĄnĂł ĂĄllamokat elemzĂ” 2001. Ă©vi jelentĂ©seit, MagyarorszĂĄg a csatlakozĂĄsra vĂĄrĂłk között a 10 legfelkĂ©szĂŒltebb orszĂĄg egyike, Ă©s 2002 vĂ©gĂ©re befejezheti a csatlakozĂĄsi tĂĄrgyalĂĄsokat. • 2002 – Irak elfogadta a BiztonsĂĄgi TanĂĄcs 1441.-es hatĂĄrozatĂĄt, mely felszĂłlĂtja Irakot az azonnali lefegyverzĂ©sre, Ă©s a tiltott fegyverek megsemmisĂtĂ©sĂ©re. Iraknak biztosĂtania kell, hogy az ENSZ UNMOVIC, valamint a Nemzetközi Atomenergia ĂgynöksĂ©g munkatĂĄrsai teljes körĂ» ellenĂ”rzĂ©st vĂ©gezhessenek az iraki nuklĂĄris berendezĂ©sekben Ă©s a hozzĂĄ kapcsolĂłdĂł infrastrukturĂĄlis lĂ©tesĂtmĂ©nyekben. • 2007 – A pakisztĂĄni hatĂłsĂĄgok elrendelik Benazir Bhutto, volt kormĂĄnyfĂ” hĂ©tnapos hĂĄzi Ă”rizetĂ©t, arra hivatkozva, hogy tudomĂĄsuk van egy, a politikus elleni merĂ©nylet-kĂsĂ©rletrĂ”l. • 2007 Lemond Franz MĂŒntefering nĂ©met szociĂĄldemokrata (SPD) alkancellĂĄr, munkaĂŒgyi miniszter.
SzĂŒletĂ©sek
• 354 – Szent Ăgoston (Aurelius Augustinus), pĂŒspök, egyhĂĄzatya, filozĂłfus († 430) • 1312 – III. EduĂĄrd angol kirĂĄly († 1377 • 1673 – BossĂĄnyi AndrĂĄs magyar bölcsĂ©sz, jezsuita rendi tanĂĄr († 1739) • 1713 – Michael Bertleff (Bertlef MihĂĄly) magyar evangĂ©likus lelkĂ©sz († 1788) • 1715 – Dorothea Leporin az elsĂ” nĂ©met orvosnĂ” († 1762) • 1788 – Friedrich Fabini magyar orvosdoktor († 1864) • 1850 – Robert Louis Stevenson skĂłt ĂrĂł († 1894) • 1854 – George Whitefield Chadwick amerikai zeneszerzĂ” († 1931) • 1875 – Klebelsberg KunĂł magyar kultĂșr- Ă©s tudomĂĄnypolitikus, kultuszminiszter († 1932) • 1893 – Edward Adelbert Doisy Nobel-dĂjas amerikai biokĂ©mikus († 1986) • 1894 – Göllner MĂĄria magyar mĂ»velĂ”dĂ©störtĂ©nĂ©sz, antropozĂłfus, a magyarorszĂĄgi Waldorf-pedagĂłgia megteremtĂ”je († 1982) • 1895 – BernĂĄth AurĂ©l Kossuth- Ă©s MunkĂĄcsy-dĂjas magyar festĂ” († 1982) • 1907 – SzollĂĄs LĂĄszlĂł magyar vilĂĄgbajnok mĂ»korcsolyĂĄzĂł, orvos († 1980) • 1914 – Alberto Lattuada olasz filmrendezĂ”, forgatĂłkönyvĂrĂł, szĂnĂ©sz, producer († 2005) • 1914 – HatĂĄr GyĂ”zĂ” Kossuth-dĂjas magyar ĂrĂł († 2006) • 1918 – Kardos LĂĄszlĂł Kossuth-dĂjas magyar etnogrĂĄfus, ifjĂșsĂĄg Ă©s kultĂșrpolitikus († 1980) • 1918 – Jack Elam amerikai szĂnĂ©sz († 2003) • 1922 – Oskar Werner osztrĂĄk szĂnĂ©sz († 1984) • 1934 – Garry Marshall amerikai rendezĂ”, producer • 1947 – Joe Mantegna amerikai szĂnĂ©sz • 1955 – Whoopi Goldberg Oscar-dĂjas amerikai szĂnĂ©sznĂ” • 1972 – Takuya Kimura SMAP • 1973 – Jordan Bridges, amerikai szĂnĂ©sz • 1978 – Montvai Tibor magyar labdarĂșgĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 81 – Titus rĂłmai csĂĄszĂĄr (* 39) • 867 – I. Nagy MiklĂłs pĂĄpa (* 820 körĂŒl) • 1460 – TengerĂ©sz Henrik (1394 portugĂĄl herceg, a nagy felfedezĂ©sek korĂĄnak egyik legfontosabb szemĂ©lyisĂ©ge (* 1394) • 1752 – SzörĂ©nyi LĂĄszlĂł szerĂ©mi pĂŒspök (* 1670) • 1794 – BĂĄnffy Farkas magyar ĂrĂł (* ismeretlen) • 1862 – Ludwig Uhland nĂ©met költĂ” (* 1787) • 1868 – Gioacchino Rossini olasz zeneszerzĂ” (* 1792) • 1877 – HugĂł KĂĄroly magyar drĂĄmaĂrĂł (* 1808) • 1887 – Bakody ĂrpĂĄd magyar orvos (* 1858) • 1887 – Bruck PĂĄl magyar orvos (* 1860) • 1891 – Csonka Ferenc magyar reformĂĄtus lelkĂ©sz, esperes (* 1822) • 1903 – Camille Pissarro francia impresszionista festĂ” (* 1830) • 1953 – NĂ©meth Andor magyar ĂrĂł, kritikus, szerkesztĂ” (* 1891) • 1965 – Zadravecz IstvĂĄn magyar ferences szerzetes, tĂĄbori pĂŒspök (* 1884) • 1970 – HĂĄzi ĂrpĂĄd magyar szabĂłmunkĂĄs, politikus (* 1908) • 1972 – KĂĄdĂĄr Imre magyar költĂ”, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł, szerkesztĂ”, rendzĂ”, szĂnigazgatĂł, az ErdĂ©lyi SzĂ©pmĂves CĂ©h egyik alapĂtĂłja (* 1894) • 1973 – Lila Lee amerikai szĂnĂ©sznĂ” (* 1901) • 1974 – Vittorio De Sica olasz neorealista filmrendezĂ”, szĂnĂ©sz (* 1901) • 1977 – Egri Csaba magyar ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł (* 1945) • 1980 – KĂ”mĂves SĂĄndor magyar szĂnĂ©sz, Ă©rdemes Ă©s kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz (* 1897) • 1988 – DorĂĄti Antal (er. Deutsch), magyar szĂĄrmazĂĄsĂș karmester, zeneszerzĂ” (* 1906) • 1989 – Lakatos Gabriella Kossuth-dĂjas magyar balettmĂ»vĂ©sz, kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz (* 1927) • 2004 – Ol` Dirty Bastard (er. neve Russell Tyrone Jones), amerikai rapper, hip-hop Ă©nekes, a „Wu Tang Clan” egyĂŒttes tagja (* 1968)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Cukorbetegek napja • RĂłmai Katolikus szentek – Tours-i Bricius; Cabrini anya; Szent Homobonus • RĂłmai fesztivĂĄlok – Iovis epulum; Feronia ĂŒnnepe
magam, 7:49
|
|
|
napi okossĂĄg:
Ăn Ă©rtem ĂĄm a fizikĂĄt, mert jĂĄrtam fizikoterĂĄpiĂĄra.
.
magam, 7:47
|
|
|
RĂ©gi roskadozĂł hĂĄz mĂĄllĂł vakolattal. MĂ©ltĂłsĂĄgteljesen ĂĄll mĂ©gis... talĂĄn varĂĄzslattal lepte be hĂĄtsĂł falĂĄt a jĂłtĂ©kony repkĂ©ny? MifĂ©le titkokat Ă”riz a fĂ©lhomĂĄly, hova nem jut soha fĂ©ny? ElĂŒlsĂ” oldalĂĄt vöröslĂ” vadszĂ”lĂ” borĂtja vastagon, nap sugara nem hatol ĂĄt a bĂbor lombokon. S ahol a rozzant kerĂtĂ©snek lĂĄthatĂł a nyoma, a nagy ecetfĂĄnak ĂłriĂĄsi lombja vet ĂĄrnyĂ©kot a felfutĂł borostyĂĄnra... Ha belĂ©pnĂ©k a hĂĄzba, vajon mit lĂĄtnĂ©k, mifĂ©le rejtĂ©lynek ĂĄrnya bujkĂĄl bent, a pĂłkhĂĄlĂłs szobĂĄkba`? Az Ă”sz szĂnes leplet terĂt titkokra, tĂĄrgyakra, a novemberi bĂĄgyadt napfĂ©ny nyugalmat ĂĄrasztva ĂŒzeni: ez csak az elmĂșlĂĄs, egy rĂ©gi, elhagyatott hĂĄz, ĂŒres, senki nem lakja... s az Ăłcska ablakpĂĄrkĂĄnyon helyeslĂ”n hunyorĂt egy feketĂ©n csillogĂł, sĂŒtkĂ©rezĂ” macska. (ISz)
magam, 7:42
|
|
|
jó reggelt,szép napot mindenkinek.
magam, 7:41
|
|
|
|
2008. november 12., szerda |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
magam, 21:10
|
|
|
Ăszi kutakban Ă”sz vize ĂĄrad, mustos egekben dĂŒnnyög a szĂ©l, hajtja a csendet, tĂ©pi a fĂĄkat.... itt van az ĂĄgyad: sĂĄrga levĂ©l. (SzI)
magam, 21:04
|
|
|
Az élet bizony, nem igazsågos mégsem Tehetségemhez, tudåsomhoz mérten Jobbat kaptam, mint megérde méltem :) (ISz)
magam, 20:49
|
|
|
és nem csak az eleje.a håtulja is befért...
magam, 18:54
|
|
|
elĂ”kĂ©szĂtve...
és készen...
magam, 18:13
|
|
|
minek is Ă©pĂtettĂ©k...?
magam, 12:33
|
|
|
tudtad...?
HĂĄnyan voltak a honfoglalĂł magyarok? A KĂĄrpĂĄt-medencĂ©be Ă©rkezĂ” magyarsĂĄg lĂ©lekszĂĄmĂĄrĂłl nem tudĂłsĂtanak bennĂŒnket az egykorĂș forrĂĄsok, azt jegyzik meg csupĂĄn, hogy 20 ezer lovast tudtunk kiĂĄllĂtani. Ennek alapjĂĄn - a katonĂĄskodĂł Ă©s a termelĂ”munkĂĄt folytatĂł nĂ©pessĂ©g ĂĄtlagos arĂĄnyĂĄt figyelembe vĂ©ve - a honfoglalĂł magyarsĂĄg lĂ©lekszĂĄmĂĄt 400-500 ezerre becsĂŒlhetjĂŒk. 400-500 ezer ember a 10. szĂĄzadban meglehetĂ”sen nagy szĂĄmot jelent. Hogyan lehet, hogy ennyien Ă©rtĂ©k el a KĂĄrpĂĄt-medencĂ©t, hiszen Ășgy tanultuk, hogy a rĂĄjuk tĂĄmadĂł besenyĂ”k az Etelközben szinte teljesen kiirtottĂĄk a vĂ©dtelen magyar lakossĂĄgot.
TĂ©ny, hogy a besenyĂ”k legyĂ”ztĂ©k a szĂĄllĂĄshelyek Ă”reit, rĂĄtörtek a lakossĂĄgra, az pedig ĂĄllatai Ă©s ingĂłsĂĄgai nagy rĂ©szĂ©t hĂĄtrahagyva, futva igyekezett ĂĄtjutni a KĂĄrpĂĄtok hĂĄgĂłin Ă©s szorosain. E vesztesĂ©gek azonban korĂĄntsem voltak olyan nagyok, mint azt a kĂ©sĂ”bbi krĂłnikĂĄs feljegyezte. Egyes törtĂ©nĂ©szeink viszont hitelt adtak ennek a közlĂ©snek, melyet Konstantin csĂĄszĂĄr jegyzett fel. Ennek a felfogĂĄsnak szĂ©p költĂ”i megjelenĂtĂ©sĂ©t lĂĄtjuk IllyĂ©s Gyula ĂrpĂĄd cĂmĂ» versĂ©ben:
Alig volt nĂ”. Alig egy csacsogĂł szĂĄj A bosszĂșĂĄllĂĄs nem kegyelmezett. VĂ©nek se voltak. Minden elveszett, mi összetartott: bĂrĂł, jĂłs, pap, oltĂĄr.
Egy csapat özvegy fĂ©rfi s egy sereg ĂĄrva siheder, ez volt a magyarsĂĄg? Ez asszonyĂĄt siratta, ez az anyjĂĄt. Ăgy Ă©rtĂ©k el a legfelsĂ” hegyet.
Adataink ellene szĂłlnak e szörnyĂ» mĂ©retĂ» katasztrĂłfĂĄnak, hiszen krĂłnikĂĄsaink is emlĂtĂ©st tesznek a beköltözĂ” magyar asszonynĂ©prĂ”l. MĂ©g hitelesebb cĂĄfolatĂĄt adja a katasztrĂłfaelmĂ©letnek honfoglalĂłink rĂ©gĂ©szeti hagyatĂ©ka. A feltĂĄrt sĂrokban nyugvĂł nĂ”k ugyanis ugyanahhoz a nĂ©pessĂ©ghez tartoznak, mint fĂ©rjeik. KĂ©tsĂ©gbevonhatatlan bizonyĂtĂ©ka ennek embertani felĂ©pĂtĂ©sĂŒk Ă©s a magyar mĂ»vĂ©szeti ĂzlĂ©sben fogant Ă©kĂtmĂ©nyeik is. MĂĄrpedig ha ĂrpĂĄd magyarjai kizĂĄrĂłlag csalĂĄdjukat vesztett fĂ©rfiak lettek volna, akkor csak a szomszĂ©d nĂ©pek lĂĄnyait vehettĂ©k volna felesĂ©gĂŒl.
Ennek ellenĂ©re nyilvĂĄn nagy lehetett a vesztesĂ©g. ĂrpĂĄd ebben a rendkĂvĂŒl nehĂ©z helyzetben is keresztĂŒlvitte korĂĄbbi tervĂ©t: az Ășj honszerzĂ©st. Harcosai mĂĄr 894-ben beszĂĄguldottak PannĂłniĂĄt, a DunĂĄntĂșlt, Ă©s a csapatok nem is tĂ©rtek vissza Etelközbe. A FelsĂ”-Tisza vidĂ©kĂ©n vĂĄrtĂĄk ĂrpĂĄdot a fĂ”sereggel. 895 tavaszĂĄn a Vereckei-hĂĄgĂłn ĂĄt be is vonultak az Alföldre.
A magyarsĂĄg zöme ekkor mĂ©g Etelközben volt. Az Ă” beköltözĂ©sĂŒket nyilvĂĄn ez a katonai mĂ»velet volt hivatva elĂ”kĂ©szĂteni. Ăm ekkor szĂłlt közbe a besenyĂ” tĂĄmadĂĄs, amit az imĂ©nt emlĂtettĂŒnk.
Ăs ĂrpĂĄd mĂ©gis megszĂĄllta az Ășj terĂŒleteket. Ahelyett, hogy Etelköz visszaszerzĂ©sĂ©re tett volna kĂsĂ©rletet. DöntĂ©sĂ©nek Ă©s emberi nagysĂĄgĂĄnak ĂĄllĂtanak emlĂ©ket IllyĂ©s Gyula költemĂ©nyeinek sorai:
AkĂĄrhogyan is - mĂ©g most sem beszĂ©lt - szabadok leszĂŒnk - ez suhant talĂĄn a szĂvĂ©be inkĂĄbb, mintsem az agyĂĄba, miközben megsarkantyĂșzta a mĂ©nt s a mĂ©n ettĂ”l egy sziklĂĄra kiĂĄllva jelt adott: gyorsan! S nĂ©zte vizsla szemmel, mint juhĂĄsz, aki minden ĂŒrĂŒt ösmer, hogy tĂłdul nĂ©pe ĂĄt EurĂłpĂĄba...
Most Ă©rkeztĂŒnk el a legnehezebb Ă©s az egyik legtöbbet emlegetett kĂ©rdĂ©shez: a kettĂ”s honfoglalĂĄshoz. MirĂ”l is van szĂł? LehetsĂ©ges-e az, hogy mĂĄr 895 elĂ”tt jelentĂ”s magyar tömegek szĂĄlltĂĄk meg a KĂĄrpĂĄt-medencĂ©t, Ă©s ĂrpĂĄd nĂ©pe mĂĄr hazajött?
A honfoglalĂłk a KĂĄrpĂĄtokon ĂĄtkelve termĂ©szetesen nem lakatlan terĂŒletre Ă©rtek. A helyben talĂĄlt lakossĂĄg többsĂ©gĂ©t avarok Ă©s szlĂĄvok alkottĂĄk. A helyi nĂ©pessĂ©g szĂĄmĂĄt kutatĂłink legfeljebb 200 ezerre becsĂŒlik. LĂĄszlĂł Gyula professzor arra a következtetĂ©sre jutott, hogy a 670 körĂŒl a KĂĄrpĂĄt-medencĂ©be beköltözött avar nĂ©phullĂĄm magyar nyelvĂ» volt, s ezeknek az avar-magyaroknak utĂłdai jelentĂ”s tömegben megĂ©rtĂ©k ĂrpĂĄd nĂ©pĂ©nek honfoglalĂĄsĂĄt, akik magyar Ă©s török nyelvĂ» nemzetsĂ©gekbĂ”l ĂĄlltak. A lĂ©lekszĂĄmban kisebb, de katonailag erĂ”sebb 895-ös jövevĂ©nyek uralmuk alĂĄ hajtottĂĄk az itt Ă©lĂ” avarokat.
Eszerint tehĂĄt a magyar nĂ©p döntĂ” többsĂ©ge nem 895-ben költözött mai hazĂĄjĂĄba ĂrpĂĄd vezetĂ©se alatt, hanem mĂ©g 670 körĂŒl.
Ez mĂ©g nem beigazolt tĂ©ny, hanem csupĂĄn a kutatĂłmunkĂĄt elĂ”revivĂ” feltevĂ©s. Sokan vannak, akik az ellenĂ©re szĂłlĂł sĂșlyos Ă©rvek miatt nem tudjĂĄk elfogadni a kettĂ”s honfoglalĂĄs elmĂ©letĂ©t. Csak nĂ©hĂĄny indok: a 670 tĂĄjĂĄn hazĂĄnk terĂŒletĂ©re Ă©rkezett avarsĂĄg kialakulĂĄsa semmikĂ©ppen sem azokon a terĂŒleteken ment vĂ©gbe, ahol mai ismereteink szerint valaha is finnugor nĂ©pek Ă©ltek. A rĂ©gĂ©szeti Ă©s embertani vizsgĂĄlatok pedig azt bizonyĂtjĂĄk, hogy 895-ben nagyszĂĄmĂș Ășj nĂ©pessĂ©g Ă©rkezett a KĂĄrpĂĄt-medencĂ©be, akiknek temetkezĂ©si szokĂĄsaik, sajĂĄtos mintakincsĂ» mĂ»vĂ©szetĂŒk Ă©s embertani alkatuk is kĂŒlönbözött az avarokĂ©tĂłl. Ăs ezek voltak a magyarok.
magam, 12:25
|
|
|
Ha a mĂĄrtonnapi lĂșd mellcsontja veres, össze-vissza tĂ©l jön: szemetelĂ”, szeles. Ha MĂĄrton napjĂĄn a lĂșd mellcsontja fehĂ©r, jĂłtermĂ©st igĂ©rĂ”, nagyhavĂș lesz a tĂ©l. Ha MĂĄrtonkor a lĂșd mellcsontja fekete: hĂł nĂ©lkĂŒl vesz majd meg az Isten hidege. (KĂĄnyĂĄdi S)
magam, 8:43
|
|
|
kåvé négy cukorral...
magam, 8:38
|
|
|
éppen befért...
magam, 8:25
|
|
|
KALENDĂRIUM
November 12.
az év 316. (szökÔévekben 317.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 49 nap van håtra.
Napkelte: 06:42 Napnyugta: 16:11
Holdkelte: 15:12 Holdnyugta: 05:40
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szerda estig: Nyugat felĂ”l tovĂĄbb növekszik a felhĂ”zet, nyugaton Ă©s Ă©szakon nĂ©hol kisebb esĂ” is elĂ”fordulhat. Keleten mĂ©g több-kevesebb napsĂŒtĂ©sre is szĂĄmĂthatunk. Napközben helyenkĂ©nt megĂ©lĂ©nkĂŒl a dĂ©lkeleti szĂ©l. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 9 Ă©s 14 fok, a kĂ©sĂ” esti 3, 8 fok között valĂłszĂnĂ».
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Ăjszaka helyenkĂ©nt sĂ»rĂ» köd kĂ©pzĂ”dött. Napközben mindenhol javulnak a lĂĄtĂĄsi viszonyok. A fĂ”vĂĄrosban a szĂĄllĂł por Ă©s a nitrogĂ©n-dioxid koncentrĂĄciĂłja meghaladhatja az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©ket.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Front egyelĂ”re nem lesz felettĂŒnk, orvosmeteorolĂłgiai szempontbĂłl esemĂ©nytelen idĂ”jĂĄrĂĄsra van kilĂĄtĂĄs.
Ma JĂłnĂĄs, RenĂĄtĂł, KrisztiĂĄn, Emil, RenĂĄta, EmiliĂĄn, JozafĂĄt, LĂviusz, MĂĄrton, Aba, AbĂĄd, AbbĂĄs, Abod, BĂĄcs, EmĂĄnuel, HĂŒmĂ©r, KeresztĂ©ly, Levente, TihamĂ©r napja van.
Boldog névnapot!
Jónås : Héber eredetû bibliai név, jelentése galamb.
RenĂĄtĂł : Latin eredetĂ» nĂ©v, a RenĂĄtusz olasz formĂĄjĂĄbĂłl szĂĄrmazik. JelentĂ©se ĂșjjĂĄszĂŒletett.
KrisztiĂĄn : A latin Christianus nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se Krisztushoz tartozĂł, keresztĂ©ny.
Emil : Latin eredetû név, jelentése versengÔ, vetélkedÔ.
RenĂĄta : Latin eredetĂ» nĂ©v, a RenĂĄtusz fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se ĂșjjĂĄszĂŒletett.
Emiliån : Latin eredetû név, jelentése az Aemilius nemzetségbÔl szårmazó férfi.
JozafĂĄt : HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, jelentĂ©se Jahve ĂtĂ©l.
LĂviusz : Latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se ĂłlomszĂnĂ», kĂ©kes, irigy, rosszakaratĂș.
MĂĄrton : A latin Martinus nĂ©v rövidĂŒlt, magyar formĂĄja. JelentĂ©se: Mars hadistenhez hasonlĂł, harcias, bĂĄtor.
Aba : Török eredetû régi magyar személynév, nemzetségnév, jelentése, apa.
AbĂĄd : Az Aba -d kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka.
Abbås : Latin eredetû név, jelentése, apa, apåt.
Abod : RĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v, az Aba -d kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka.
Båcs : Török eredetû, régi magyar személynév. Török méltósågnévbÔl szårmazik, jelentése, kis urasåg.
EmĂĄnuel : A hĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, ImmĂĄnuĂ©l nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se velĂŒnk az Isten.
HĂŒmĂ©r : Magyar nyelvĂșjĂtĂłk, a FidĂ©l nĂ©v magyarĂtĂĄsĂĄra a hĂ» mellĂ©knĂ©vbĂ”l alkottĂĄk, jelentĂ©se, hĂ»sĂ©ges.
Keresztély : A latin Christianus név régi magyar alakvåltozata, jelentése, Krisztushoz tartozó, keresztény.
Levente : RĂ©gi magyar nĂ©v, ĂrpĂĄd fejedelem legidĂ”sebb fiĂĄnak neve. JelentĂ©se levĂ”, lĂ©tezĂ”. MĂĄsik magyarĂĄzat szerint levĂ”cske, kis lĂ©ny, legĂșjabb kutatĂĄsok szerint vadĂĄsz a nĂ©v jelentĂ©se.
Tihamér : A szlåv Tihomir névbÔl szårmazó régi magyar személynév, jelentése csend, béke.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Fontosabb események
• 1796 – KirĂĄlyi helytartĂł nĂĄdorrĂĄ vĂĄlasztjĂĄk JĂłzsef fĂ”herceget, II. LipĂłt magyar kirĂĄly 7. fiĂĄt. • 1805 – Napolen bevonul BĂ©csbe. • 1836 – Megalakul a Kisfaludy TĂĄrsasĂĄg . • 1860 – Giuseppe Garibaldi haderejĂ©t feloszlatjĂĄk. • 1912 – MegtalĂĄljĂĄk Robert Scott angol felfedezĂ” Ă©s csapatĂĄnak földi maradvĂĄnyait az Antarktiszon. • 1917 – MegkezdĂ”dik az I. Piavei csata • 1918 – AusztriĂĄban kikiĂĄltjĂĄk a köztĂĄrsasĂĄgot. • 1921 – BefejezĂ”dnek Washingtonban a haditengerĂ©szeti leszerelĂ©si tĂĄrgyalĂĄsok, az Amerika, Nagy-Britannia Ă©s JapĂĄn, FranciaorszĂĄgĂ©s OlaszorszĂĄg haditengerĂ©szetĂ©nek egymĂĄshoz viszonyĂtott arĂĄnyĂĄt ĂĄllapĂtjĂĄk meg. (könnyĂ» hadihajĂłkra Ă©s tengeralattjĂĄrĂłkra az egyezmĂ©ny nem vonatkozik) • 1927 – Lev Trockijt kizĂĄrjĂĄk a SZKP-bĂ”l. • 1933 – NĂ©metorszĂĄgban a nĂĄcik szerzik meg a szavazatok 92%-ĂĄt. • 1944 – A nĂ©met hadiflotta bĂŒszkesĂ©ge, a Tirpitz elsĂŒllyed a norvĂ©giai Tromsø szigetĂ©nĂ©l. • 1948 – Hideki Tojo volt japĂĄn miniszterelnököt Ă©s több mĂĄs japĂĄn vezetĂ”t hĂĄborĂșs bĂ»nöskĂ©nt halĂĄlra ĂtĂ©lik. • 1956 – MarokkĂł, SzudĂĄn Ă©s TunĂ©zia az ENSZ tagja lesz. • 1956 – A KĂĄdĂĄr-kormĂĄny az ENSZ MagyarorszĂĄggal kapcsolatos hatĂĄrozatait az orszĂĄg belĂŒgyeibe valĂł beavatkozĂĄsnak minĂ”sĂti. • 1963 – BĂ©csben felavatjĂĄk a Collegium Hungaricum Ășj Ă©pĂŒletĂ©t. • 1968 – Az EgyenlĂtĂ”i-Guinea az ENSZ tagja lesz. • 1969 – Indira Gandhi indiai miniszterelnököt kizĂĄrjĂĄk a Kongresszus PĂĄrtbĂłl. • 1974 – SĂșlyos bĂĄnyaszerencsĂ©tlensĂ©g törtĂ©nik KomlĂłn, a ZobĂĄk-aknĂĄban: 7 bĂĄnyĂĄsz veszti Ă©letĂ©t. • 1975 – A Comore-szigetek az ENSZ tagja lesz. • 1982 – Jurij Vlagyimirovics Andropovot, aki 1956-ban a SzovjetuniĂł budapesti nagykövete volt, Leonyid Iljics Brezsnyev halĂĄlĂĄt követĂ”en, a SzovjetuniĂł Kommunista PĂĄrtjĂĄnak fĂ”titkĂĄrĂĄvĂĄ vĂĄlasztjĂĄk. • 1985 – Budapesten betiltjĂĄk a Kossuth-Klubba meghirdetett Reform Ă©s demokrĂĄcia cĂmĂ» kerekasztal-beszĂ©lgetĂ©s-sorozatot. • 1986 – A monori talĂĄlkozĂłn is rĂ©sztvevĂ” ĂrĂłk levĂ©lben kĂ©rik az MSZMP KB-tĂ”l a TiszatĂĄj cĂmĂ» folyĂłirat ĂșjraengedĂ©lyezĂ©sĂ©t. • 1987 – Megalakul a PĂ©nzĂŒgykutatĂł Rt., igazgatĂłja Tardos MĂĄrton • 1992 – MegkezdĂ”dik Erich Honecker pere NĂ©metorszĂĄgban: a perben Honecker vĂĄllalja tettĂ©t, de nem Ă©rezte magĂĄt bĂ»nösnek. • 1992 – Az Antall-kormĂĄny dönt arrĂłl, hogy a 4-es metrĂłvonal KĂĄlvin tĂ©r-Etele tĂ©r közötti elsĂ” szakaszĂĄra meghĂvĂĄsos eljĂĄrĂĄs kerĂŒljön kiĂrĂĄsra, a beruhĂĄzĂĄs fedezte pedig hitelbĂ”l legyen biztosĂtva. • 1992 – RĂłmĂĄban letartĂłztatjĂĄk Abdullah Ăcalant, a Kurd MunkĂĄspĂĄrt vezetĂ”jĂ©t SzĂŒletĂ©sek
• 1746 – Jacques Charles francia fizikus, a „Charles-törvĂ©ny” leĂrĂłja († 1823) • 1817 – BahĂĄ’u’llĂĄh a BahĂĄ’Ă hit alapĂtĂłja volt († 1892) • 1833 – Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz tudĂłs, zeneszerzĂ” († 1887) • 1837 – VidrĂłczki MĂĄrton magyar mĂĄtrai betyĂĄr († 1873) • 1840 – Auguste Rodin francia szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz († 1917) • 1842 – RĂĄkosi JenĂ” magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, az MTA tagja, a NĂ©pszĂnhĂĄz elsĂ” igazgatĂłja, a Budapesti HĂrlap alapĂtĂłja († 1929) • 1842 – Lord Rayleigh († 1919) • 1850 – Edmund von Hellmer osztrĂĄk szobrĂĄsz, Fadrusz JĂĄnos Ă©s Horvay JĂĄnos mestere. († 1935) • 1850 – Michael Ivanovics Csigorin az orosz sakkiskola megalapĂtĂłja († 1908) • 1866 – Szun Jat-szen (孫逸仙), kĂnai forradalmi politikai vezetĂ”, a Kuomintang alapĂtĂłja, 1912-tĂ”l a KĂnai KöztĂĄrsasĂĄg elsĂ” elnöke († 1925) • 1890 – Kronberger Lili magyar vilĂĄgbajnok mĂ»korcsolyĂĄzĂł († 1977) • 1892 – Haynal Imre magyar orvos, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja († 1979) • 1904 – Edmund Veesenmayer nĂ©met közgazdĂĄsz, a Harmadik Birodalom diplomatĂĄja, az NSDAP Ă©s az SS magas rangĂș tagja († 1977) • 1915 – Roland Barthes francia ĂrĂł, kritikus, filozĂłfus († 1980) • 1922 – Tadeusz Borowski lengyel ĂrĂł, költĂ” († 1951) • 1928 – Vukovics GĂ©za magyar ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł • 1928 – SzilĂĄgyi Ferenc nyelvĂ©sz, irodalomtörtĂ©nĂ©sz, ĂrĂł • 1929 – Grace Kelly Oscar-dĂjas amerikai szĂnĂ©sznĂ”, 1956-tĂłl monacĂłi hercegnĂ© († 1982) • 1929 – Michael Ende nĂ©met ĂrĂł († 1995) • 1934 – Charles Manson amerikai bĂ»nözĂ” • 1943 – KonrĂĄd Antal magyar szĂnĂ©sz • 1945 – Neil Young kanadai Ă©nekes • 1947 – Nagy BandĂł AndrĂĄs magyar humorista, karikaturista, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz • 1957 – TarjĂĄn Györgyi magyar szĂnĂ©sznĂ” • 1957 – ZsiborĂĄs GĂĄbor magyar vĂĄlogatott labdarĂșgĂł (kapus) († 1993) • 1961 – Nadia Comaneci romĂĄn tornĂĄsznĂ”, olimpiai- Ă©s vilĂĄgbajnok • 1964 – Kautzky Armand magyar szĂnĂ©sz, tĂĄncos • 1967 – Patrizia Ciofi olasz operaĂ©nekesnĂ” (szoprĂĄn) • 1977 – Benni McCarthy, dĂ©l-afrikai labdarĂșgĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 607 – III. BonifĂĄc pĂĄpa • 1035 – I. Knut, DĂĄnia, NorvĂ©gia Ă©s Anglia kirĂĄlya, Schleswig Ă©s PomerĂĄnia kormĂĄnyzĂłja. (* 995 körĂŒl) • 1202 – IV. Knut, DĂĄnia kirĂĄlya (* 1163) • 1567 – Anne de Montmorency, I. Ferenc Ă©s II. Henrik francia kirĂĄlyok hadvezĂ©re, a katolikus pĂĄrt egyik feje a francia vallĂĄshĂĄborĂșkban (* 1492) • 1755 – CzakĂł Ferenc magyar gimnĂĄziumi igazgatĂł, tanĂĄr, ĂrĂł (* 1723) • 1803 – CsernĂĄtoni SĂĄmuel marosvĂĄsĂĄrhelyi reformĂĄtus tanĂĄr (* 1750) • 1805 – Johann Binder magyar gimnĂĄziumi igazgatĂłtanĂĄr (* 1767) • 1833 – Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz tudĂłs, zeneszerzĂ”, az „Orosz Ătök” egyike († 1887) • 1853 – Albach JĂłzsef magyar ferences rendi egyhĂĄzi ĂrĂł (* 1795) • 1882 – Gottfried Kinkel nĂ©met költĂ” Ă©s mĂ»vĂ©szettörtĂ©nĂ©sz (* 1815) • 1887 – MĂ©szöly GĂ©za festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1844) • 1891 – Divald Adolf magyar erdĂ©sz Ă©s szakĂrĂł, az MTA levelezĂ” tagja (* 1828) • 1893 – Alexander von Bach osztrĂĄk politikus, belĂŒgyminiszter (* 1813) • 1895 – Elizabeth Gaskell angol ĂrĂłnĂ” (* 1810) • 1943 – Werkner Lajos kĂ©tszeres olimpiai bajnok vĂvĂł (* 1883) • 1947 – BĂĄrĂł Orczy Emma magyar szĂĄrmazĂĄsĂș angol regĂ©nyĂrĂłnĂ” („A Vörös Pimpernel”) (* 1865) • 1948 – Umberto Giordano olasz zeneszerzĂ” (* 1867) • 1951 – Gombaszögi Ella magyar szĂnĂ©sznĂ” (* 1898) • 1955 – HajĂłs AlfrĂ©d magyar mûépĂtĂ©sz, versenyĂșszĂł, labdarĂșgĂł, az elsĂ” magyar olimpiai bajnok (* 1878) • 1967 – HĂĄmory Imre operaĂ©nekes (* 1909) • 1976 – WaniĂ© AndrĂĄs olimpiai bronzĂ©rmes, EurĂłpa-bajnok ĂșszĂł, vĂzilabdĂĄzĂł, sportvezetĂ” (* 1911) • 1988 – Primo Conti olasz futurista festĂ”, költĂ”, zeneszerzĂ” (* 1900) • 1994 – Wilma Rudolph amerikai futĂł, a „fekete gazella” (* 1940) • 1997 – KroĂł György magyar zenetörtĂ©nĂ©sz, zenekritikus, szerkesztĂ” (* 1926) • 1997 – SzabĂł SĂĄndor Kossuth- Ă©s JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnĂ©sz, kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz (* 1915) • 2002 – Doncsecz KĂĄroly SzlovĂ©n nemzetisĂ©gĂ» kĂ©tvölgyi fazekasmester, a nĂ©pmĂ»vĂ©szet mestere (* 1918) • 2003 – Jonathan Brandis amerikai szĂnĂ©sz (* 1976)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• KinĂĄban Ă©s Tajvanon nemzeti ĂŒnnep: Szun Jat-szen szĂŒletĂ©se • MinĂ”sĂ©gĂŒgyi vilĂĄgnap • A SzociĂĄlis Munka napja (2000 Ăłta) • RĂłmai Katolikus szentek – Szent Lieven (Leafwini, Lebuin); Josaphat Kuncevyc • BahĂĄ`Ă Faith: BahĂĄ’u’llĂĄh szĂŒletĂ©se: BahĂĄ’u’llĂĄh perzsa szĂł, jelentĂ©se: Isten DicsĂ”sĂ©ge. A hit KövetĂ”i szerint BahĂĄ’u’llĂĄh Isten kĂŒldötte, eljövetelĂ©t minden nagy vallĂĄs megjövendölte
magam, 8:02
|
|
|
napi okossĂĄg:
A tĂ©vĂ©t azĂ©rt talĂĄltĂĄk ki, hogy az ĂrĂĄstudatlanoknak is legyen okuk szemĂŒveget hordani...
.
magam, 7:59
|
|
|
Kérdések
MĂ©rt van az, hogy aki mĂ©lysĂ©gedbe lĂĄthat, Aki egĂ©sz szĂvvel mĂ©ltĂłan imĂĄdhat, Azt te vaskezeddel durvĂĄn eltaszĂtod, LĂĄngolĂł szerelmĂ©t gyĂ»löletre szĂtod. MĂ©rt van az, te zsarnok, te gyönyörĂ» Ă©let?
MĂ©rt van az, hogy aki önlelkĂ©t tagadva, CĂ©dĂĄn veti testĂ©t hiĂș forgatagba, Azt te lĂĄgy szelĂden simogatod szĂ©pen, Ărömek virĂĄgĂĄt kelted a szĂvĂ©ben, MĂ©rt van az, te zsarnok, te gyönyörĂ» Ă©let?
MĂ©rt van az, hogy Ă©n is tiporva, tagadva, ĂhĂtatos ajkkal hallgatok szavadra, Hogy bĂĄr rĂĄmtapostĂĄl, csĂłkolom a kĂ©ped, ĂrvĂ©nyekbe dobva ĂĄlmodom a szĂ©pet, Szeretlek, imĂĄdlak, te gyönyörĂ» Ă©let? (JuhĂĄsz Gy)
magam, 7:52
|
|
|
jĂł reggelt,szĂ©p napot kĂvĂĄnok mindenkinek.
magam, 7:50
|
|
|
|
2008. november 11., kedd |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat , nyugodt éjszakåt.
magam, 19:43
|
|
|
"NĂ©ha Ășgy hiszem, mindenen tĂșl vagyok. MĂĄr nem jön több Ășj kezdet: az Ă©let csak ennyi. Majd becsapom magam is bölcs mosolyt hazudok mert tovĂĄbb kell menni." (ErdĂ”s O)
magam, 19:40
|
|
|
Fizika vizsga
Az alåbbi történet a Koppenhågai Egyetemen egyik fizika vizsgåjån történt.
A kĂ©rdĂ©s Ăgy hangzott: "Ărja le, hogy egy baromĂ©ter segĂtsĂ©gĂ©vel mikĂ©nt mĂ©rhetĂ” meg egy felhĂ”karcolĂł magassĂĄga !"
Az egyik hallgatĂł a következĂ”t vĂĄlaszolta: "Fogsz egy hosszĂș zsinĂłrt, rĂĄkötöd a baromĂ©ter tetejĂ©re, majd a baromĂ©tert a felhĂ”karcolĂł tetejĂ©rĂ”l lelĂłgatod a földig. A zsinĂłr hosszĂșsĂĄgĂĄnak Ă©s a baromĂ©ter magassĂĄgĂĄnak összege megegyezik a felhĂ”karcolĂł magassĂĄgĂĄval." Ez a magyarĂĄzat azonban a vizsgĂĄztatĂłt meglehetĂ”sen feldĂŒhĂtette, Ăgy a diĂĄkot megbuktatta. Ăm a diĂĄk nem hagyta magĂĄt, mivel szerinte a vĂĄlasz abszolĂșt helyes volt. Az egyetem vezetĂ”sĂ©ge Ăgy kijelölt egy fĂŒggetlen bĂrĂĄt, aki megĂĄllapĂtotta, hogy a vĂĄlasz valĂłban helyes volt, de nem tĂŒkrözött semmifĂ©le fizikai ismeretet. A problĂ©ma megoldĂĄsĂĄra behĂvatta magĂĄhoz a hallgatĂłt, Ă©s hat percet adott neki arra, hogy szĂłban bebizonyĂtsa, birtokĂĄban van a kellĂ” fizikai alapismereteknek. A diĂĄk öt percig nĂ©mĂĄn ĂŒlt, rĂĄncolta a homlokĂĄt, gondolkodott. Mikor a vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vĂ©szesen fogy az idĂ”, a diĂĄk azt vĂĄlaszolta, annyi megoldĂĄs jutott eszĂ©be, hogy nem is tudja, melyiket vĂĄlassza. VĂ©gĂŒl aztĂĄn belekezdett: "Nos, az elsĂ” ötletem az, hogy megfogjuk a baromĂ©tert, felmegyĂŒnk a felhĂ”karcolĂł tetejĂ©re, Ă©s ledobjuk onnan. MegmĂ©rjĂŒk, mennyi idĂ” alatt Ă©r földet, majd a kĂ©rdĂ©ses magassĂĄgot kiszĂĄmĂtjuk a `H = 0.5g x t nĂ©gyzet` kĂ©plettel. Viszont ez a mĂłdszer nem tĂșl szerencsĂ©s a baromĂ©ter szempontjĂĄbĂłl. A mĂĄsik lehetĂ”sĂ©g akkor jöhet szĂłba, ha sĂŒt a Nap. MegmĂ©rjĂŒk a baromĂ©ter magassĂĄgĂĄt, Ă©s az ĂĄrnyĂ©kĂĄt is. EzutĂĄn megmĂ©rjĂŒk a felhĂ”karcolĂł ĂĄrnyĂ©kĂĄnak hosszĂĄt, Ă©s arĂĄnypĂĄrok segĂtsĂ©gĂ©vel kiszĂĄmĂthatjuk a magassĂĄgĂĄt is. De ha nagyon tudomĂĄnyosak akarunk lenni, akkor egy rövid zsinĂłrt kötve a baromĂ©terre, ingakĂ©nt hasznĂĄlhatjuk azt. A földön Ă©s a tetĂ”n megmĂ©rve a gravitĂĄciĂłs erĂ”t, a `T = 2 pi * nĂ©gyzetgyök(1 / g)` kĂ©plettel kiszĂĄmĂthatjuk a kĂ©rt magassĂĄg Ă©rtĂ©kĂ©t. Ha esetleg a felhĂ”karcolĂłn van tĂ»zlĂ©tra, akkor megmĂ©rhetjĂŒk, hogy a baromĂ©ter hosszĂĄnĂĄl hĂĄnyszor magasabb, majd a baromĂ©tert megmĂ©rve egyszerĂ» szorzĂĄssal megkapjuk a kĂvĂĄnt eredmĂ©nyt. De ha Ăn az unalmas, bevett mĂłdszerre kĂvĂĄncsi, akkor a baromĂ©tert a lĂ©gnyomĂĄs mĂ©rĂ©sĂ©re hasznĂĄlva, a földön Ă©s a tetĂ”n mĂ©rhetĂ” nyomĂĄs kĂŒlönbözetĂ©bĂ”l is megĂĄllapĂthatĂł a felhĂ”karcolĂł magassĂĄga. Egy millibar lĂ©gnyomĂĄs kĂŒlönbsĂ©g egy lĂĄb magassĂĄgnak felel meg. De mivel itt az egyetemen mindig arra buzdĂtanak bennĂŒnket, hogy prĂłbĂĄljunk eredeti mĂłdszereket kidolgozni, ezĂ©rt kĂ©tsĂ©gtelenĂŒl a legjobb megoldĂĄs a felhĂ”karcolĂł magassĂĄgĂĄnak megĂĄllapĂtĂĄsĂĄra az, ha a hĂłnunk alĂĄ csapjuk a baromĂ©tert, bekopogunk a portĂĄshoz, Ă©s azt mondjuk neki: `Ha megmondod, milyen magas ez az Ă©pĂŒlet, neked adom ezt a szĂ©p Ășj baromĂ©tert`."
A törtĂ©net csattanĂłja, hogy ezt a renitens diĂĄkot Niels Bohr-nak hĂvtĂĄk, Ă©s a mai napig Ă” az egyetlen fizikai Nobel-dĂjas dĂĄn fizikus.
magam, 12:56
|
|
|
ĂĄtalakĂtva...
magam, 12:49
|
|
|
tudtad...?
ki talålta fel a barométert...?
MeteorolĂłgiai mĂ»szer a lĂ©gnyomĂĄs mĂ©rĂ©sĂ©re, Torricelli talĂĄlta fel 1643-ban. Azon az elven alapul, hogy ha egy egyik vĂ©gĂ©n lezĂĄrt higannyal telt csövet nyitott vĂ©gĂ©vel egy higannyal töltött edĂ©nybe ĂĄllĂtunk (lĂĄsd a kĂ©pen), akkor a higanyoszlop magassĂĄga a higannyal teli edĂ©nyre nehezedĂ” lĂ©gnyomĂĄsnak megfelelĂ”en vĂĄltozik. MĂ©g ma is hasznĂĄljĂĄk ezt a mĂ»szert, szĂĄmos tĂpusa lĂ©tezik.
A lĂ©gnyomĂĄs mĂ©rĂ©sĂ©nek mĂĄsik eszköze a fĂ©mbaromĂ©ter (aneroid baromĂ©ter), ez egy fĂ©mdoboz, amelyben vĂĄkuum van, a doboz hajlĂ©kony oldalai a vĂĄltozĂł lĂ©gnyomĂĄs szerint tĂĄgulnak, illetve hĂșzĂłdnak össze.
A lĂ©gnyomĂĄs vĂĄltozĂĄsait az idĂ” fĂŒggvĂ©nyĂ©ben a barogrĂĄf kirajzolja.
magam, 12:40
|
|
|
|
| |