2008. november 9., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt mindenkinek.
magam, 20:34
|
|
|
Ködöl a borĂșs Ă”szi este, egymĂĄst keresik a fĂ©nyek, emberek is keresik egymĂĄst, a borĂșs ködös estben. (SzI)
magam, 20:26
|
|
|
csak erĂ”s idegzetĂ»eknek..,vagy inkĂĄbb jĂł gyomrĂșaknak...
Geronazzo Måria köszönti Obamåt...
http://www.indavideo.hu/video/Geronazzo_Maria_koszonti_Obamat
magam, 18:59
|
|
|
hĂĄt, nem itt kĂ©ne fĂŒrödni...
magam, 14:01
|
|
|
Ha ezt megérted
Ha ezt megĂ©rted, szebb lesz a vilĂĄg, Ă©s gazdagabb lesz szĂĄmodra az Ă©let: titok se fĂĄraszt, Ă©s kĂ©tsĂ©g se bĂĄnt, mindent megĂ©rtesz, hogyha ezt megĂ©rted. Akkor leroskad benned a miĂ©rt, elcsöndesĂŒlnek lĂĄzas keresĂ©sek: amennyit hiszel, annyi a tiĂ©d! Mindent megĂ©rtesz, hogyha ezt megĂ©rted (FĂŒle L)
magam, 13:02
|
|
|
a dĂ©lutĂĄn mosollyal indĂșljon...
Bemegy az orvos a beteghez: - Egy jĂł meg egy rossz hĂrem van. - A rosszat doktor Ășr! - HĂĄt, nos, sajnos elĂ©g komoly a baja... - Ăs mi lehet a jĂł? - Ismeri azt a szĂ”ke bombĂĄzĂłt az ĂĄpolĂłk közĂŒl? VĂ©gre sikerĂŒlt lefekĂŒdnöm vele.
KĂ©t szesztestvĂ©r borozik a kocsmĂĄban. MĂĄr hĂĄrom ĂłrĂĄja csendben vedelik a bort. A negyedik liternĂ©l a csapos udvariasan megkĂ©rdezi. - Ennyire Ăzlik Ănöknek ez a rizling? - FĂ”nök, mi nem dumĂĄlni jöttĂŒnk ide, hanem inni.
- KovĂĄcs Ășr, fölismeri a vĂĄdlottban azt az embert, aki ellopta a kocsijĂĄt? - kĂ©rdezi a sĂ©rtettĂ”l a bĂrĂł. - A vĂ©dĂ” Ășr beszĂ©de utĂĄn mĂĄr abban sem vagyok biztos, hogy valaha volt autĂłm.
Nyuszika Ă©s a rĂłka talĂĄlkozik: - Te, neked meg miĂ©rt ilyen rövid a fĂŒled? - Romantikus alkat vagyok... - Hogy hogy? - A madarak csicsergĂ©sĂ©t hallottam, de a fĂ»nyĂrĂłt nem...
- Ha hiszed, ha nem, mindig enyĂ©m az utolsĂł szĂł, ha összeszĂłlalkozom az asszonnyal. - Ăs mit mondasz ilyenkor neki? - Ahogy gondolod, anyukĂĄm.
SzĂ©kely bĂĄcsika Pestre utazik a rokonokhoz lĂĄtogatĂłba Ă©s a fiĂĄra bĂzza a gazdasĂĄgot arra az idore, amĂg tĂĄvol lesz. Ahogy visszatĂ©r, a fia mĂĄr vĂĄrja a lovaskocsival a vasĂștĂĄllomĂĄson. Elindulnak haza Ă©s beszĂ©lgetni kezdenek. Azt mondja az öreg: -Minden rendben volt, fiam? -Igen apĂĄm. -Semmi baj nem törtĂ©nt? -Semmi apĂĄm. Az öreget nem hagyja nyugodni a dolog, Ă©s tovĂĄbb faggatĂłzik: -De tĂ©nyleg semmi baj sem törtĂ©nt? -HĂĄt... Eltört a villa nyele. -Eltört a villa nyele? Hogyan tört el a villa nyele? -HĂĄt, mikor vittem a kutyĂĄt elĂĄsni... -MiĂ©rt, megdöglött a kutya? -Igen. -Hogy törtĂ©nt? -LetapostĂĄk a lovak Ă©s a tehenek... -LetapostĂĄk? Hogy-hogy letapostĂĄk? -Megriadtak amikor kigyulladt az istĂĄllĂł. -Kigyulladt az istĂĄllĂł !? Mitol gyulladt volna ki az istĂĄllĂł !? -HĂĄt apĂĄm, ĂĄtfĂșjta a szĂ©l a zsarĂĄtnokot a nagyhĂĄzrĂłl... -HĂĄt az is leĂ©gett!? -Igen, de a macska a hibĂĄs. -MĂĄr hogy lenne a macska a hibĂĄs? -FelborĂtotta a gyertyĂĄkat, amikor ravataloztuk a nagymamĂĄt. -Meghalt a nagymama??! DehĂĄt... -Akkor ĂŒtötte meg a guta, Isten nyugosztalja, amikor Ă©desanyĂĄm megszökött a postĂĄssal... -Megszökött a postĂĄssal?! HĂĄt akkor minden rendben van, fiam. -HĂĄt mondtam Ă©n, hogy minden rendben van.
Panaszkodik a fĂ©rj az elmeorvosnak. -Doktor Ășr, csinĂĄljon valamit a felesĂ©gemmel, egyszerĂ»en megĂ”rĂŒlök tĂ”le! Vagy kĂ©t tucat macskĂĄt tart a lakĂĄsban. El tudja kĂ©pzelni azt a bĂ»zt? - Ăs nem szoktak szellĂ”ztetni? - kĂ©rdi a pszichiĂĄter. - Az lehetetlen. ElrepĂŒlnĂ©nek ka galambjaim.
magam, 12:50
|
|
|
apĂĄca show...
magam, 12:45
|
|
|
tudtad...?
mikor jelent meg az elsÔ képregény?
1890. mĂĄjus 17-Ă©n az amerikai „New York World” hetilapban jelent meg a vilĂĄg elsĂ” kĂ©pregĂ©nye, ami a napjainkban lĂ©tezĂ” nĂ©pszerĂ» kĂ©pregĂ©nysorozatok elĂ”djĂ©t jelentette. A lap gyĂ©r eladĂĄsi statisztikĂĄt mutatott kezdetben, azonban a kĂ©pregĂ©nynek köszönhetĂ”en jelentĂ”s pĂ©ldĂĄnyszĂĄmban fogyott.
A 20. szĂĄzadi modern gyerekek szĂĄmĂĄra teljesen termĂ©szetes, hogy az ĂșjsĂĄgĂĄrusnĂĄl kĂ©pregĂ©nyek tucatjai közĂŒl vĂĄlaszthat. Tarzan, Superman, Garfield, Mickey Mouse sokak szĂĄmĂĄra jĂłl ismert kĂ©pregĂ©nyfigura, azonban ez nem volt mindig ilyen nyilvĂĄnvalĂł.
1860-ban jelent meg AmerikĂĄban a „New York World” hetilap, ami kezdetben egyĂĄtalĂĄn nem örvendett nagy sikernek. Az ĂșjsĂĄg törtĂ©netĂ©ben jelentĂ”s ĂĄttörĂ©st jelentett az 1883-as Ă©v, amikor Pulitzer megvĂĄsĂĄrolta a lapot, majdpedig mintegy hĂ©t Ă©vvel kĂ©sĂ”bb szenzĂĄciĂłs kĂ©pes törtĂ©neteket tettek benne közzĂ©.
The Yellow Kid 1890. mĂĄjus 17-Ă©n a hetilapban jelent meg a vilĂĄg elsĂ” kĂ©pregĂ©nye, ami a napjainkban lĂ©tezĂ” nĂ©pszerĂ» kĂ©pregĂ©nysorozatok elĂ”djĂ©t jelentette. Kezdetben a kĂ©pregĂ©nyek lĂ©nyegesen több szöveget tartalmaztak mint kĂ©pet. Az ĂșjdonsĂĄg hamarosan hatalmas nĂ©pszerĂ»sĂ©gnek örvendett, amit mi sem bizonyĂt jobban, minthogy az ĂșjsĂĄg havi eladott pĂ©ldĂĄnyszĂĄma elĂ©rte a 300 ezret.
1895-ben a „New York World”-ben mĂĄr szĂnesnyomĂĄsĂș mellĂ©kletben jelent meg a kĂ©pregĂ©ny. Richard Outcault, a „The Yellow Kid” cĂmĂ» kĂ©pregĂ©ny vicces kopasz figurĂĄja, aki tapsi fĂŒleivel, zsĂĄkszerĂ», sĂĄfrĂĄnysĂĄrga öltözĂ©kĂ©vel New York nyomornegyedeiben kĂŒlönbözĂ” kalandokat ĂĄtĂ©lve rengeteg amerikai szĂvĂ©be befĂ©szkelte magĂĄt.
1929-ben Popeye, 1930-ban Mickey Mouse, 1938-ban Donald kacsa törtĂ©netei szĂłrakoztattĂĄk az amerikai gyermekek tömegĂ©t. EurĂłpĂĄban a kĂ©pregĂ©nyek csak a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂș utĂĄn vĂĄltak nĂ©pszerĂ»vĂ©. Az egyik legkedveltebb eurĂłpai tollbĂłl szĂĄrmazĂł rajzos mese az Asterix Ă©s Obelix volt.
magam, 12:23
|
|
|
Piroska mesék...
Piroschka und Wolfgang
OsztrĂĄk Ă©letrajzfilm
ErdĂ” szĂ©le. Wolfgang ĂŒl egy fa alatt, szĂĄjharmonikĂĄzik: Eine kleine Nachtmusik. Piroschka jĂ”, nyakban hordozhatĂł zongorĂĄn jĂĄtssza a d-moll zongoraversenyt (Köchel-jegyzĂ©kszĂĄm 466.). Wolfgang szĂĄjharmonikĂĄn jĂĄtssza a zenekari rĂ©szt, közben beleszeret PiroschkĂĄba. Minden generĂĄlpauzĂĄban csĂłkolĂłznak. A III. tĂ©tel közepĂ©n Piroschka meghal vĂrusos influenzĂĄban (B-vĂrus). Wolfgang vĂ©gigjĂĄtssza a mĂ»vet, megĂrja a Requiemet, Ă©s meghal. ZĂĄrĂłkĂ©p: Wolfgang lovasszobra. Bal kezĂ©ben Piroschka fĂ©nykĂ©pe, jobbjĂĄban vadonatĂșj Erard-zongora. UtĂłkor bĂ”g.
magam, 9:02
|
|
|
vezetési tanåcsok szakértÔje...
magam, 8:50
|
|
|
KALENDĂRIUM
November 9.
az év 313. (szökÔévekben 314.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 52 nap van håtra.
Napkelte: 06:38 Napnyugta: 16:15
Holdkelte: 14:03 Holdnyugta: 01:44
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s: ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re vasĂĄrnap estig: Ăszakkeleten jobbĂĄra erĂ”sen felhĂ”s lesz az Ă©g, Ă©s helyenkĂ©nt kisebb esĂ”, zĂĄpor lehet. MĂĄsutt a felszakadozĂł, csökkenĂ” felhĂ”zet mellett olykor kisĂŒt a nap, legfeljebb gyenge szitĂĄlĂĄs lehet nĂ©hol. A pĂĄra, ill. köd egy rĂ©sze tartĂłsabban megmarad. A dĂ©li, dĂ©lkeleti szĂ©l idĂ”nkĂ©nt megĂ©lĂ©nkĂŒl. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 11 Ă©s 16 fok között alakul. KĂ©sĂ” estĂ©re pedig 7 Ă©s 12 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
ElsĂ”sorban a DunĂĄntĂșlon helyenkĂ©nt elĂ”fordulhat sĂ»rĂ» köd. DĂ©lutĂĄn ĂĄtmenetileg megszĂ»nnek a ködfoltok. A fĂ”vĂĄros levegĂ”minĂ”sĂ©ge fĂ”kĂ©nt az esti ĂłrĂĄktĂłl ismĂ©t romlik.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
A hidegfronti hatĂĄs megszĂ»nik, de eleinte mĂ©g elĂ”fordulhat fejfĂĄjĂĄs, szĂ©dĂŒlĂ©s, rossz közĂ©rzet.
Ma Tivadar, Fedor, Teodor, BozsidĂĄr, NĂĄtĂĄn, Ugron napja van.
Boldog névnapot!
Tivadar : Görög, latin eredetû név, a Theodor név magyar megfelelÔje. Jelentése Isten ajåndéka.
Fedor : A Teodor orosz férfinév megfelelÔjébÔl szårmazik.
Teodor : Görög, német, latin eredetû név, jelentése Isten ajåndéka.
Bozsidår : Szlåv eredetû név, jelentése Isten ajåndéka.
NĂĄtĂĄn : HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, a Netanja nĂ©v rövidĂŒlĂ©se, jelentĂ©se Isten adta.
Ugron : Szlåv, magyar eredetû név, jelentése magyar.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1330 – MegkezdĂ”dik a Posadai csata, melyben KĂĄroly RĂłbert magyar kirĂĄly serege veresĂ©get szenved Basarab havasalföldi vajda seregĂ©tĂ”l. • 1389 – BeiktatjĂĄk IX. BonifĂĄc pĂĄpĂĄt. • 1456 – A Hunyadi-pĂĄrt vezetĂ”je, Hunyadi LĂĄszlĂł a nĂĄndorfehĂ©rvĂĄri vĂĄrba csalja Ă©s meggyilkoltatja ellenfelĂ©t, Cillei Ulrik fĂ”kapitĂĄnyt. • 1799 – Bonaparte Napoleon ĂĄllamcsĂnyt hajt vĂ©gre, megdönti a DiktatĂłrium uralmĂĄt. MĂĄsnap katonĂĄival szĂ©tkergeti az ötszĂĄzak tanĂĄcsĂĄt, Ă©s mint elsĂ” konzul Ă” lesz FranciaorszĂĄg diktĂĄtora • 1867 – JapĂĄnban visszaĂĄllĂtjĂĄk a csĂĄszĂĄrsĂĄgot. (Meidzsi restaurĂĄciĂł) • 1891 – Ăzembe helyezik az Esztergom–AlmĂĄsfĂŒzitĂ”-vasĂștvonalat • 1918 – II. Vilmos nĂ©met csĂĄszĂĄr bejelenti lemondĂĄsĂĄt. • 1923 – Adolf Hitler, a Nemzetiszocialista NĂ©met MunkĂĄspĂĄrt vezetĂ”je sikertelen puccskĂsĂ©rletet hajt vĂ©gre MĂŒnchenben, Adolf Hitlert Ă©s több tĂĄrsĂĄt letartĂłztatjĂĄk. • 1938 – A KristĂĄly-Ă©jszaka: NĂĄci rohamcsapatok zsinagĂłgĂĄkat, zsidĂł ĂŒzleteket gyĂșjtanak fel NĂ©metorszĂĄg Ă©s Ausztria vĂĄrosaiban. • 1941 – Budapesten is bevezetik az Ășj forgalmi rendet, a jobb oldali közlekedĂ©st (vidĂ©ken ez mĂĄr 1941.jĂșlius 6.Ăłta Ă©rvĂ©nyben volt). • 1941 – A UngvĂĄr Duna-tengerjĂĄrĂł hajĂł a Fekete-tengeren aknĂĄra fut Ă©s elsĂŒllyed. A magyar hajĂł 12 fĂ”s szemĂ©lyzete Ă©letĂ©t veszti. • 1945 – Kanada az ENSZ tagja lesz. • 1965 – A nagy Ă©szakkeleti amerikai ĂĄramszĂŒnet: 7 ĂĄllam Ă©s Kanada egy rĂ©sze. (Quebec Ă©s Ontario ĂĄram nĂ©lkĂŒl marad. (megközelĂtĂ”leg 30 milliĂł embert, Ă©s 80 ezer nĂ©gyzetmĂ©rföldes terĂŒletet Ă©rint). • 1973 – Budapesten megnyĂlik a Szovjet TudomĂĄny Ă©s KultĂșra HĂĄza. • 1975 – Andrej Szaharov szovjet tudĂłsnak odaĂtĂ©lik a Nobel-bĂ©kedĂjat, amit hivatalosan majd decemberben vesz ĂĄt. • 1989 – Megkezdik a berlini fal lebontĂĄsĂĄt, az NDK megnyitja hatĂĄrait az NSZK irĂĄnyĂĄban. • 1995 – Az EurĂłpa TanĂĄcs tagja lesz MacedĂłnia Ă©s Ukrajna. • 1997 – II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa boldoggĂĄ avatja Apor Vilmost, a szovjet katonĂĄk ĂĄltal 1945-ben meggyilkolt vĂ©rtanĂș pĂŒspököt. • 2007 – A pakisztĂĄni hatĂłsĂĄgok elrendelik Benazir Bhutto ellenzĂ©ki vezetĂ” hĂĄzi Ă”rizetĂ©t (mĂĄsnap ezt feloldjĂĄk).
SzĂŒletĂ©sek
• 1730 – BorbĂĄs IgnĂĄc magyar minorita rendi szerzetes Ă©s hitszĂłnok († 1803) • 1745 – Johann Michael Bach nĂ©met zeneszerzĂ” († ismeretlen) • 1812 – Paul Abadie francia mûépĂtĂ©sz († 1884) • 1818 – Ivan Szergejevics Turgenyev orosz ĂrĂł, költĂ” († 1883) • 1836 – Szentirmai ElemĂ©r magyar ĂrĂł, zeneszerzĂ” († 1908) • 1853 – Pulszky KĂĄroly magyar mĂ»vĂ©szettörtĂ©nĂ©sz, mĂ»gyĂ»jtĂ” († 1899) • 1869 – Marie Dressler kanadai szĂŒletĂ©sĂ» amerikai Oscar-dĂjas szĂnĂ©sznĂ” († 1934) • 1878 – Szemere ĂrpĂĄd magyar operaĂ©nekes, rendezĂ” († 1933) • 1879 – Bory JenĂ” magyar mûépĂtĂ©sz, szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz († 1959) • 1885 – Aureliano Pertile olasz operaĂ©nekes, tenor († 1952) • 1885 – Velemir Hlebnyikov orosz ĂrĂł, költĂ” († 1922) • 1895 – Uray Tivadar Kossuth-dĂjas magyar szĂnĂ©sz († 1962) • 1897 – Ronald George Wreyford Norrish brit kĂ©mikus, († 1978) • 1897 – Ronald Norrish Cambridge-ben szĂŒletett, s a Perse Schoolban tanult († 1978) • 1902 – FenyĂ” LĂĄszlĂł Baumgarten-dĂjas magyar költĂ”, mĂ»fordĂtĂł, mĂ»kritikus († 1945) • 1914 – Jurik JĂșlia JĂĄszai Mari-dĂjas magyar szĂnĂ©sznĂ” († 1986) • 1918 – Spiro Agnew az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 39. alelnöke (Richard Nixon elnöksĂ©ge alatt) († 1996) • 1922 – Lakatos Imre magyar szĂĄrmazĂĄsĂș angol matematika- Ă©s tudomĂĄnyfilozĂłfus († 1974) • 1927 – BerĂ©nyi Ferenc magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 2004) • 1928 – Lojze KovaĂšiĂš szlovĂ©n ĂrĂł († 2004) • 1929 – KertĂ©sz Imre Irodalmi Nobel-dĂjas, Kossuth-dĂjas magyar ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł • 1929 – Piero Cappuccilli olasz operaĂ©nekes, bariton († 2005) • 1932 – Carl Perkins amerikai Ă©nekes († 1998) • 1933 – Popper PĂ©ter magyar pszicholĂłgus • 1934 – Ingvar Carlsson svĂ©d miniszterelnök • 1934 – Carl Sagan amerikai csillagĂĄsz, ismeretterjesztĂ” († 1996) • 1936 – Mihail Tal szovjet sakkbajnok († 1992) • 1936 – Uwe Seeler, nĂ©met labdarĂșgĂł • 1941 – Tom Fogerty amerikai Ă©nekes, zeneszerzĂ” (Creedence Clearwater Revival) († 1990) • 1948 – Bille August dĂĄn filmrendezĂ”, operatĂ”r • 1960 – Andreas Brehme nĂ©met labdarĂșgĂł • 1964 – Sonja Kirchberger osztrĂĄk szĂnĂ©sznĂ” („VĂ©nuszcsapda”) • 1965 – Teryl Rothery kanadai szĂnĂ©sznĂ” • 1970 – Bill Guerin, Stanley Kupa-gyĂ”ztes, olimpiai ezĂŒstĂ©rmes amrikai jĂ©gkorongozĂł • 1974 – Sven Hannawald nĂ©met sĂugrĂł, Grand-Slam nĂ©gysĂĄnc verseny gyĂ”ztes (elsĂ”kĂ©nt a sportĂĄg törtĂ©netĂ©ben)
HalĂĄlozĂĄsok
• 1772 – Banics Domokos magyar Benedek-rendi szerzetes, pap (* 1694) • 1778 – Giovanni Battista Piranesi itĂĄliai Ă©pĂtĂ©sz (* 1720) • 1801 – BenkĂ” MiklĂłs magyar jezsuita rendi, kĂ©sĂ”bb vilĂĄgi pap (* 1724) • 1821 – ConrĂĄd MihĂĄly magyar kirĂĄlyi tanĂĄcsos, polgĂĄrmester (* 1730) • 1831 – BossĂĄnyi AndrĂĄs magyar bölcsĂ©sz, akadĂ©miai tanĂĄr (* ismeretlen) • 1862 – Bechtold FĂŒlöp osztrĂĄk katonatiszt, csĂĄszĂĄri altĂĄbornagy (* 1787) • 1864 – Magyar LĂĄszlĂł magyar utazĂł, földrajzi szakĂrĂł, az MTA tagja (* 1818) • 1909 – Gyulai PĂĄl magyar ĂrĂł, költĂ”, kritikus, irodalomtörtĂ©nĂ©sz, az MTA tagja (* 1826) • 1916 – Gillemot Ferenc magyar labdarĂșgĂł, edzĂ”, sportĂșjsĂĄgĂrĂł, a magyar labdarĂșgĂł-vĂĄlogatott elsĂ” szövetsĂ©gi kapitĂĄnya (* 1875) • 1918 – Guillaume Apollinaire francia ĂrĂł, költĂ”, mĂ»kritikus (* 1880) • 1923 – Pecz Vilmos magyar nyelvĂ©sz, klasszika-filolĂłgus, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja (* 1854) • 1932 – Bauer Rudolf olimpiai bajnok magyar atlĂ©ta, diszkoszvetĂ”) (* 1879) • 1944 – RadnĂłti MiklĂłs Baumgarten-dĂjas magyar költĂ” (* 1909) • 1951 – Sigmund Romberg (er. Rosenberg Zsigmond) magyar szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai zeneszerzĂ” (* 1887) • 1952 – Chaim Weizmann Izrael elsĂ” miniszterelnöke (* 1874) • 1953 – Dylan Thomas walesi költĂ”, ĂrĂł (* 1914) • 1953 – Abdul Aziz al SzaĂșd (Ibn SzaĂșd) kirĂĄly, SzaĂșd-ArĂĄbia elsĂ” uralkodĂłja (* 1880) • 1970 – Charles de Gaulle francia tĂĄbornok, politikus, FranciaorszĂĄg köztĂĄrsasĂĄgi elnöke (* 1890) • 1974 – Holger Meins nyugatnĂ©met dokumentumfilmes, radikĂĄlis baloldali terrorista, a Vörös Hadsereg FrakciĂł tagja (* 1941) • 1978 – MĂ©cs LĂĄszlĂł magyar költĂ” (* 1895) • 1979 – Toncz Tibor MunkĂĄcsy-dĂjas magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus, karikaturista, könyvillusztrĂĄtor (* 1905) • 1982 – Hlatky LĂĄszlĂł magyar szĂnĂ©sz (* 1911) • 1984 – HegedĂ»s Tibor magyar szĂnĂ©sz, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz (* 1899) • 1985 – KoffĂĄn KĂĄroly magyar grafikus, ornitolĂłgus, mĂ»vĂ©szpedagĂłgus, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz (* 1909) • 1991 – Yves Montand (er. Ivo Livi) olasz szĂĄrmazĂĄsĂș francia szĂnĂ©sz, sanzonĂ©nekes, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz (* 1921) • 1996 – SzilvĂĄsi Lajos magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł (* 1932)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Kambodzsa – a FĂŒggetlensĂ©g napja (1953). • PakisztĂĄn – Allama Iqbal Nap (1877). • EurĂłpa – a FeltalĂĄlĂłk Napja, Hedy Lamarr szĂŒletĂ©snapjĂĄnak tiszteletĂ©re. • Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok – VilĂĄgszabadsĂĄg Napja, a Berlini Fal 1989-es megnyitĂĄsĂĄnak emlĂ©kezetĂ©re • NĂ©metorszĂĄg – a berlini Fal megnyitĂĄsĂĄnak napja NĂ©metorszĂĄgban. • NĂ©metorszĂĄg – november 9-Ă©t gyakran nevezik NĂ©metorszĂĄg Schicksalstag-jĂĄnak (sorsnapja) az 1848-ban, 1918-ban, 1923-ban, 1938-ban, Ă©s 1989-ben törtĂ©nt esemĂ©nyek miatt. • RĂłmai Katolicizmus – a pĂĄpa egyik bazilikĂĄjĂĄnak, a laterĂĄni Szent JĂĄnos BazilikĂĄnak (Basilica di San Giovanni in Laterano) felszentelĂ©se.
magam, 8:29
|
|
|
napi okossĂĄg:
Az ember csak magĂĄra szĂĄmĂthat. Igaz, mĂ©rt is magĂĄzom...
.
magam, 8:27
|
|
|
NOVEMBER
( itt meghallgathatod...)
http://egyszervolt.hu/vers/november.html
Nyugaton, keleten
vörös az ég alja.
RégtÔl nem kelepel
kéményen a gólya.
CsĂłka- s varjĂșsereg
lepi el a fĂĄkat,
véget a szél se vet
a nagy csĂĄrogĂĄsnak.
Pedig fĂșj, ahogyan
fĂșjni tud november,
birkĂłzik a csupasz
hegyekkel, vizekkel.
Bömböl a szĂ©l, sĂŒvölt,
dĂŒhĂ©ben mĂĄr jajgat:
tĂșlcsĂĄrogjĂĄk dĂŒhĂ©t
a csĂłkĂĄk Ă©s a varjak. (KĂĄnyĂĄdi S)
magam, 8:24
|
|
|
jĂł reggelt,kellemes vasĂĄrnapot mindenkinek.
magam, 8:19
|
|
|
|
2008. november 8., szombat |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt mindenkinek.
magam, 20:51
|
|
|
Zöld pizsamabéka
A zöld pizsamabéka, aki nålunk lakik, akårmi fura, néha mindent bepaplanit, ilyenkor zöld a pårna, és zöld a lepedÔ, zöld lesz a kék, a sårga, és zöld a levegÔ.
A zöld pizsamabĂ©ka ha alszik, csupa sĂĄs a sötĂ©t is, kikĂ©l a zöldpuha szuszogĂĄs, biciklikĂŒllĂ”k ĂĄrnya forog a falakon, mintha a nap hintĂĄlna a tĂŒkrös habokon.
A zöld pizsamabĂ©ka magĂĄt elfeledi, s a hold, a langalĂ©ta, kis lĂ©trĂĄt hoz neki, s Ă” Ășgy megy föl az Ă©gig törĂ©keny fĂ©nyeken, ahogy az ember vĂ©gig a vĂ©kony Ă©veken.
A zöld pizsamabéka jósolni is szokott, szép idÔt, margaréta mezÔt, és jó napot, annak, aki komor fölnÔtt, varåzsol éghabot, borotvålkozni fölhÔt, s buborékkalapot.
A zöld pizsamabéka jósolna még sokat, de hajnalra elég a lajtorja holdfoka, ålma egyre fehérebb, nagyot bukfencezik, kuruttyol még, fölébred, és lånnyå våltozik (BI)
magam, 20:42
|
|
|
hĂd, ami összeköt...
magam, 19:57
|
|
|
csepp
ĂĄldĂĄs vagy ĂĄtok. nem mindegy a körĂŒlmĂ©ny. lehet Ă©letmentĂ”, de valakinek az utolsĂł is. lĂĄtvĂĄnyos egy vĂzesĂ©snĂ©l, Ă©szrevĂ©tlen a szemerkĂ©lĂ” esĂ”ben. idegesĂtĂ” egy rossz vĂzcsap miatt, Ă©lvezetes egy kĂŒlönleges hangjĂĄtĂ©k esetĂ©n. (SzI)
magam, 19:11
|
|
|
egy mosolyt megér...
HazaĂ©r a szĂ©kely fiĂș messzi ĂștrĂłl az apjĂĄhoz. Udvaron elkiĂĄltja magĂĄt: - ĂdesapĂĄm! Semmi vĂĄlasz. Bemegy a konyhĂĄba, ott is: - ĂdesapĂĄm! Megint semmi. Benyit a fĂ©szerbe, lĂĄtja az apja ott hĂĄmozza a krumplit. OdaszĂłl neki felhĂĄborodva: - HĂĄt ĂdesapĂĄm! HĂĄt itt szĂłlogatom miĂșta, hogy meggyĂŒttem! Az öreg nyugodtan vĂĄlaszol: - Tudom fiam, bĂłlogattam!
HallgatĂł kĂ©tsĂ©gbeesetten betelefonĂĄl a rĂĄdiĂłba: - Beköltözött egy bĂ»zös borz a pincĂ©mbe. Mit tegyek? - Nyissa ki a pinceajtĂłt Ă©s kenyĂ©rmorzsĂĄkbĂłl rakjon ki Ăștvonalat, ami a kertbe vezet. Egy Ăłra mĂșlva Ășjra telefonĂĄl a hallgatĂł: - Most mĂĄr kĂ©t bĂ»zös borz van a pincĂ©mben! Egy mĂ©rnök, egy könyvelĂ”, egy patikus, egy informatikus Ă©s egy köztisztviselĂ” el akarja dönteni, hogy melyikĂŒk kutyĂĄja bĂr a legkĂŒlönlegesebb kĂ©pessĂ©gekkel. ElsĂ”kĂ©nt a mĂ©rnök hĂvja magĂĄhoz a kutyĂĄjĂĄt: "DerĂ©kszög, mutasd be, mit tudsz!" A kutya elkocog egy fekete tĂĄblĂĄhoz, gyorsan felrajzol egy nĂ©gyzetet, egy kört Ă©s egy hĂĄromszöget. EzutĂĄn a könyvelĂ” is odaszĂłlĂtja a kutyĂĄjĂĄt: "AktĂvpasszĂv, na mutasd csak be te is, amit tudsz!" A kutya kimegy a konyhĂĄba, visszajön tizenkĂ©t sĂŒtivel, majd elrendezi azokat nĂ©gyesĂ©vel 3 oszlopba. A patikus erre azt ĂĄllĂtja, hogy az Ă” kutyĂĄja mĂ©g ennĂ©l is jobbat tud: "HĂ”mĂ©rĂ”, add elĂ” a szĂĄmod!" A kutya kinyitja a hĂ»tĂ”t, kivesz egy liter tejet, elĂ”vesz egy 10 cl-es poharat Ă©s beleönt pontosan 8 cl tejet Ășgy, hogy egy csepp sem megy mellĂ©. Az informatikus szerint ez semmi, az Ă” kutyĂĄja ezt simĂĄn lepipĂĄlja. "KemĂ©nylemez, nyĂŒgözz le minket!" A kutya leĂŒl a szĂĄmĂtĂłgĂ©p elĂ©, bekapcsolja, lefuttat egy anti-vĂrus programot, elkĂŒld egy e-mail-t, letölt egy Ășj jĂĄtĂ©kot. A nĂ©gy ember a köztisztviselĂ” felĂ© fordul Ă©s megkĂ©rdezi: "Na Ă©s a te kutyĂĄd mire kĂ©pes?" "KĂĄvĂ©szĂŒnet, mutasd csak meg nekĂŒnk a köztisztviselök kĂ©pessĂ©geit!" A kutya feltĂĄpĂĄszkodik, megeszi a sĂŒtiket, megissza a tejet, mindent letöröl a szĂĄmĂtĂłgĂ©prĂ”l, magĂĄĂ©vĂĄ teszi a mĂ©rnök kutyĂĄjĂĄt, azt mondja, hogy közben megsĂ©rĂŒlt a hĂĄta, kiĂĄllĂt egy jegyzĂ”könyvet a munkabalesetrĂ”l Ă©s elmegy hat hĂłnap betegszabadsĂĄgra.
Vitatkozik a katolikus Ă©s a reformĂĄtus pap, valamint a rabbi arrĂłl, hogy kinek az istene hatalmasabb. Mondja a katolikus: - KĂ©pzeljĂ©tek, egyszer elvittem az erdĂ”be kirĂĄndulni a gyerekeket, amikor hatalmas tĂ»z tĂĄmadt, semmi esĂ©ly nem volt a menekĂŒlĂ©sre. ImĂĄdkoztam, Ă©s csodĂĄk csodĂĄja: 10 mĂ©teres körzetben lelohadtak a lĂĄngok, Ă©s Ăgy megmenekĂŒltĂŒnk. LĂĄthatjĂĄtok, milyen hatalmas az Isten! A reformĂĄtus: - Egy hajĂłkirĂĄndulĂĄs alkalmĂĄval tombolĂł viharba kerĂŒltĂŒnk. ImĂĄdkoztam, Ă©s 20 mĂ©teres körzetben lecsitultak a hullĂĄmok, ki tudtunk menni. LĂĄthatjĂĄtok,... - Az semmi! - Ăgy a rabbi. - A mĂșltkor megyek a Dob utcĂĄban, amikor a földön meglĂĄtok egy ötezrest. Ăppen fel akartam venni, amikor eszembe ötlött, hogy szombat van, Ă©s nem Ă©rhetek pĂ©nzhez. ImĂĄdkoztam, Ă©s ha hiszitek, ha nem, 1 mĂ©teres körzetben pĂ©ntek lett! Egy ĂŒzletember helyet foglalt a repĂŒlĂ”gĂ©pen, Ă©s Ă©szrevette, hogy a mellette ĂŒlĂ” elegĂĄns hölgy egy gyönyörĂ» gyĂ©mĂĄntgyĂ»rĂ»t visel. A fĂ©rfi megjegyezte, milyen szĂ©p az Ă©kszer. - Igen, ez a Klopman-gyĂ©mĂĄnt - felelte a nĂ”. - Nagyon szĂ©p, de egyĂŒtt jĂĄr egy ĂĄtokkal. - MifĂ©le ĂĄtokkal? - kĂ©rdezte a fĂ©rfi. - Mr. Klopmannal.
magam, 13:01
|
|
|
közelrÔl...
magam, 12:43
|
|
|
tudtad...
MiĂłta van folytatĂĄsos regĂ©ny? A kĂ©rdĂ©s megoldĂĄsĂĄban Heltai JenĂ” bölcs humora igazĂtott el.
Hetven-nyolcvan Ă©vvel ezelĂ”tt szĂŒletett meg a folytatĂĄsos ĂșjsĂĄgregĂ©nynek az a szerencsĂ©s formĂĄja, amelyet leginkĂĄbb a rĂĄgĂłgumihoz lehet hasonlĂtani. "TetszĂ©s szerint nyĂșjthatĂł" - ez volt ennek az irodalmi iparcikknek a lĂ©nyege meg a vĂ©djegye. MennĂ©l szĂvesebben rĂĄgtĂĄk az olvasĂłk szĂĄzezrei, annĂĄl hosszabbra nyĂșlt. Ăs mivel ezeket a regĂ©nyeket folytatĂĄsonkĂ©nt fizettĂ©k, az ĂrĂł maga is boldogan rĂĄgĂłdott rajtuk. Ezek közĂ© tartozott Ponson du Terrail is, aki kĂ©tsĂ©gtelenĂŒl nagy fantĂĄziĂĄval megĂĄldott, tehetsĂ©ges ember volt. RegĂ©nyeit lelkendezve olvasta a közönsĂ©g, Ă©s a La Patrie cĂmĂ» folyĂłirat elĂ”fizetĂ”inek a szĂĄma ĂĄllandĂłan gyarapodott. Borth Peat, aki 1865-tĂ”l a Morning Star pĂĄrizsi levelezĂ”je volt, elmondja, hogy a La Patrie kiadĂłja berendelte a szerkesztĂ”sĂ©gbe Ponson du Terrailt, s azt mondta neki: a regĂ©ny tĂșlsĂĄgosan hosszĂșra nyĂșlt mĂĄr. TessĂ©k egy hĂ©t alatt befejezni!
"BocsĂĄnat, ez csupĂĄn az elsĂ” rĂ©sze "A pĂĄrizsi drĂĄmĂĄknak"-nak. Rengeteg ember szerepel bennĂŒk. Mit csinĂĄljak velĂŒk? Hogyan fejezzem be a regĂ©nyt egy hĂ©t alatt?"
"Ahogy tudja... PĂ©ldĂĄul ölje meg Ă”ket. Eszeljen ki valami jĂĄrvĂĄnyt, ĂŒltesse Ă”ket hajĂłra, Ă©s sĂŒllyessze el az egĂ©sz tĂĄrsasĂĄgot. Maga az ĂrĂł, maga tudja, hogy ezt mikĂ©nt kell csinĂĄlni. Ăn csak a kiadĂł vagyok, Ă©s csak azt tudom, hogy a jövĂ” hĂ©ten Ășj regĂ©nyt akarok kihozni!"
Az ĂrĂł hazament, bezĂĄrkĂłzott, Ă©s nĂ©gy napig egyebet sem tett, csak gyilkolt. Ez alatt a nĂ©gy nap alatt tizennĂ©gy hĂ”sĂ©t pusztĂtotta el, kit gyilokkal, kit mĂ©reggel; az egyiket vĂzbe fojtotta, a mĂĄsikat mĂĄglyĂĄra hurcolta, - az ötödik napon a regĂ©ny hĂ”sei közĂŒl mĂĄr csupĂĄn egyetlenegy Ă©lt... De az alatt a nĂ©gy nap alatt az elĂ”fizetĂ”k szĂĄma, hĂĄla "A pĂĄrizsi drĂĄmĂĄk" meglepĂ”, Ășj fordulatainak, ötezerrel növekedett! Ez szöget ĂŒtött a kiadĂł fejĂ©be. MĂĄsodszor is magĂĄhoz rendelte az ĂrĂłt. EzĂșttal jĂłval csendesebb Ă©s barĂĄtsĂĄgosabb volt:
"Nem bĂĄnom, Ărja meg a regĂ©ny mĂĄsodik rĂ©szĂ©t is. Belemegyek Ășjabb szĂĄz folytatĂĄsba..."
"Folytassam? Könnyû azt mondani! Hogyan folytassam, amikor mindenkit megöltem mår? Egyetlen szereplÔm él csak: Rocambole..."
"Rocambole! KitĂ»nĂ”! Rocambole! Remek nĂ©v! Ărja meg Rocambole cĂmmel a mĂĄsodik rĂ©szt!"
Ăgy szĂŒletett meg a "remek nĂ©v" körĂŒl az elsĂ” Rocambole-regĂ©ny Ă©s utĂĄna a sok-sok többi.
magam, 12:30
|
|
|
hasznĂĄlaton belĂŒl, de kĂvĂŒl...
magam, 12:28
|
|
|
Piroska mesék...
. Piroshka Ă©s a fairkash Metro-Goldwin-Mayer
ErdĂ” szĂ©le Piroshka lĂłhĂĄton, cowboy-nadrĂĄgban, farzsebĂ©ben lapos whiskys-ĂŒveg, viszi NagymamĂĄnak. JĂ” szembe Fairkash, szintĂ©n lĂłhĂĄton. Unfairkash mĂłdra el akarja rabolni PiroshkĂĄt, Nagymama vĂĄltsa ki jĂłpĂ©nzĂ©rt. Piroshka sĂr. Nagymama munkanĂ©lkĂŒli milliomos, ilyen kicsi összeget nem tud elĂ”teremteni. Fairkash dĂŒhös. Piroshka jobban sĂr. Fairkash enyhĂŒl. Piroshka bĂ”g. Fairkash vigasztalja. Piroska zokog. Fairkash szipog. Piroshka hajĂĄt tĂ©pi. Fairkash felajĂĄnlja: adja ĂĄt Ă”t a rendĂ”rsĂ©gnek, 100 000 dollĂĄr van kitĂ»zve fejĂ©re. Piroshka ĂĄtadja, a pĂ©nzt megkapja, filmsztĂĄr lesz, milliĂłkat keres. Fairkasht bezĂĄrjĂĄk Sing-Singbe. Piroshka megvĂĄsĂĄrolja a Sing-Singet, Fairkasht elveszi fĂ©rjĂŒl, ItĂĄliĂĄba mennek a nĂĄszĂștra. Nagymama megissza a whiskyt Ă©s ĂĄldĂĄsĂĄt adja.
magam, 9:05
|
|
|
hozzåm jössz...?
magam, 8:35
|
|
|
KAENDĂRIUM
November 8.
az év 312. (szökÔévekben 313.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 53 nap van håtra.
Napkelte: 06:36 Napnyugta: 16:16
Holdkelte: 13:45 Holdnyugta: 00:33
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szombat estig: Keleten vĂĄltozĂłan felhĂ”s idĂ” lesz, csapadĂ©k nem valĂłszĂnĂ». Nyugaton, Ă©s a közĂ©psĂ” orszĂĄgrĂ©szben gyakran erĂ”sen megnövekszik a felhĂ”zet, több helyen vĂĄrhatĂł esĂ”, zĂĄpor. TöbbfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl, helyenkĂ©nt megerĂ”södik a dĂ©lkeleti szĂ©l. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn 12, 17, kĂ©sĂ” este 8, 12 fok között alakul.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Az Ă©jszakai, hajnali ĂłrĂĄkban kĂ©pzĂ”dött köd szombat dĂ©lelĂ”tt mindenĂŒtt megszĂ»nik. Az esti, Ă©jszakai ĂłrĂĄktĂłl a DunĂĄntĂșlon, valamint az orszĂĄg Ă©szakkeleti rĂ©szĂ©n ismĂ©t köd kĂ©pzĂ”dĂ©sĂ©re lehet szĂĄmĂtani.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Gyenge hidegfronti hatås vårható. Esetenként fejfåjås, nyugtalansåg, rossz közérzet jelentkezhet.
Ma Zsombor, Kolos, Gotfrid, HĂłdos, KarĂĄd, Kasztor napja van.
Boldog névnapot!
Zsombor : Régi magyar személynév, a Zombor alakvåltozata. Régi magyar személynév. Szlåv eredetû, jelentése: bölény.
Kolos : RĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v. A nĂ©met Klaus nĂ©vnek a magyar formĂĄja, ez pedig a Nikolaus (magyarul: MiklĂłs) nĂ©v rövidĂŒlĂ©se. A KolozsvĂĄr helynĂ©v elsĂ” eleme is valĂłszĂnĂ»leg a Kolos szemĂ©lynĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se: az iskolĂĄhoz tartozĂł, tanĂtĂł, tanulĂł
Gotfrid : Német eredetû név, a Gottfried névbÔl szårmazik, jelentése Isten oltalma alatt ålló.
Hódos : Magyar eredetû név, jelentése hódvadåsz.
KarĂĄd : Török, magyar eredetĂ» nĂ©v, a Kara nĂ©v -d kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka. JelentĂ©se ismeretlen.
Kasztor : Görög eredetĂ» mitolĂłgiai nĂ©v, jelentĂ©se önmagĂĄt kitĂŒntetĂ”, a latinban a castor szĂł jelentĂ©se azonban hĂłd.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1226 – Elfoglalja a francia trĂłnt IX. Lajos francia kirĂĄly. • 1349 – I. (Nagy) Lajos kirĂĄly hĂ»tlensĂ©gi pert indĂt BĂĄthori AndrĂĄs erdĂ©lyi pĂŒspök ellen • 1460 – SzilĂĄgyi MihĂĄly kormĂĄnyzĂł, Hunyadi MĂĄtyĂĄs nagybĂĄtyja, a dĂ©lvidĂ©ki harcokban a törökök fogsĂĄgĂĄba esik. II. Mehmed szultĂĄn kĂ©sĂ”bb kivĂ©gezteti. • 1620 – A csehek veresĂ©ge a PrĂĄga melletti FehĂ©r-hegyi csatĂĄban. A Cseh KirĂĄlysĂĄgot Habsburg örökös tartomĂĄnnyĂĄ teszik. • 1793 – MegnyĂlik a Louvre MĂșzeum PĂĄrizsban. • 1887 – Emile Berliner amerikai feltalĂĄlĂł szabadalmat szerez a gramofonra. • 1889 – Montana lesz az USA 41. ĂĄllama. • 1895 – Wilhelm Conrad Röntgen egy Ășj sugarat fedez fel. • 1923 – Adolf Hitler elsĂ” hatalomĂĄtvĂ©teli kĂsĂ©rlete: a mĂŒncheni puccs vagy sörpuccs. • 1931 – Parlamenti vĂĄlasztĂĄsok a JugoszlĂĄv KirĂĄlysĂĄgban, amelyet az ellenzĂ©k bojkottĂĄl. • 1942 – Az USA megszĂĄllja MarokkĂłt Ă©s AlgĂ©riĂĄt • 1944 – Brit-amerikai lĂ©gitĂĄmadĂĄs az Ă©rsekĂșjvĂĄri vasĂștĂĄllomĂĄs ellen. • 1956 – Az ENSZ BiztonsĂĄgi TanĂĄcsa napirendre tĂ»zi a magyar kĂ©rdĂ©st, a SzovjetuniĂł magyarorszĂĄgi beavatkozĂĄsĂĄt. • 1960 – John F. Kennedy az amerikai elnökvĂĄlasztĂĄson legyĂ”zi Richard Nixont. • 1966 – Egy mozisztĂĄr, Ronald Reagan megnyeri a kaliforniai kormĂĄnyzĂłvĂĄlasztĂĄst • 1966 – Lyndon B. Johnson elnök alĂĄĂrja AmerikĂĄban a trösztellenes törvĂ©nyt • 1987 – FelavatjĂĄk DonĂĄth Ferenc sĂremlĂ©kĂ©t a FarkasrĂ©ti temetĂ”ben • 1989 – A magyar kĂŒlĂŒgyminisztĂ©rium RomĂĄnia budapesti nagykövetĂ©nĂ©l tiltakozik TĂ”kĂ©s LĂĄszlĂł temesvĂĄri lelkĂ©sz ĂŒgyĂ©ben • 1990 – 100.000 amerikai katonĂĄt vezĂ©nyelnek a Perzsa-öbölbe • 1992 – Az elsĂ” többpĂĄrti vĂĄlasztĂĄsokon LitvĂĄniĂĄban fölĂ©nyes gyĂ”zelmet arat az Algirdas Brazauskas vezette posztkommunista MunkapĂĄrt a Vytautas Landsbergis vezette konzervatĂv pĂĄrt fölött • 1993 – HorvĂĄt tĂŒzĂ©rsĂ©g lerombolja a 16. szĂĄzadban Ă©pĂŒlt Ăreg-hidat Mostarban (Bosznia-Hercegovina). • 1993 – UngĂĄr KlĂĄra Ă©s MolnĂĄr PĂ©ter elhagyja a Fidesz-frakciĂłt, Ă©s lemond mandĂĄtumĂĄrĂłl. • 1994 – az amerikai törvĂ©nyhozĂĄsi, kormĂĄnyzĂłi Ă©s helyhatĂłsĂĄgi vĂĄlasztĂĄsokon 1954 Ăłta elĂ”ször kerĂŒlnek többsĂ©gbe a kongresszus mindkĂ©t hĂĄzĂĄban a republikĂĄnusok. • 1994 – A magyar AlkotmĂĄnybĂrĂłsĂĄg döntĂ©se Ă©rtelmĂ©ben nem összefĂ©rhetetlen az orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ”i poszt Ă©s a polgĂĄrmestersĂ©g. • 2006 – BulgĂĄria, SzlovĂĄkia Ă©s HorvĂĄtorszĂĄg kinyilvĂĄnĂtja csatlakozĂĄsi szĂĄndĂ©kĂĄt a PRT mĂĄsodik vĂĄltĂĄsĂĄba. • 2007 – Miheil Szaakasvili grĂșz elnök 2008. januĂĄr 5-Ă©re Ărja ki az elĂ”rehozott elnökvĂĄlasztĂĄst.
SzĂŒletĂ©sek
• 30 körĂŒl – Nerva rĂłmai csĂĄszĂĄr († 98) • 1760 – Buda Ferenc magyar reformĂĄtus lelkĂ©sz († 1802) • 1780 – ĂrmĂ©nyi Ferenc fiumei kormĂĄnyzĂł, koronaĂ”r, az MTA tagja († 1858) • 1804 – Karl Haffner osztrĂĄk ĂrĂł († 1876) • 1824 – Aschner Tivadar pozsonyi kanonok († 1879) • 1847 – Bram Stoker angol ĂrĂł, a „Dracula” c. horrorregĂ©ny szerzĂ”je († 1912) • 1848 – Friedrich Ludwig Gottlob Frege nĂ©met matematikus, logikatudĂłs, filozĂłfus († 1925) • 1854 – Johannes Robert Rydberg svĂ©d fizikus († 1919) • 1869 – Joseph Franklin Rutherford, a Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania mĂĄsodik elnöke (a Jehovah TanĂși egyhĂĄz szervezete) († 1942) • 1881 – Baron Herbert Austin angol mĂ©rnök, az Austin Motor Company megalapĂtĂłja († 1941) • 1883 – Sir Arnold Bax angol zeneszerzĂ” († 1953) • 1886 – PogĂĄny JĂłzsef magyar kommunista politikus († 1937) • 1899 – HedgedĂ»s Tibor magyar szĂnĂ©sz, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz († 1984) • 1900 – Margaret Mitchell amerikai ĂrĂłnĂ”, az „ElfĂșjta a szĂ©l” c. regĂ©ny szerzĂ”je († 1949) • 1901 – Gheorghe Gheorghiu-Dej romĂĄn kommunista politikus, pĂĄrtfĂ”titkĂĄr, ĂĄllamfĂ” († 1965) • 1909 – Madarassy Walter MunkĂĄcsy-dĂjas magyar szobrĂĄsz- Ă©s Ă©remmĂ»vĂ©sz, restaurĂĄtor († 1994) • 1911 – Rajczy Imre olimpiai bajnok magyar vĂvĂł († 1978) • 1915 – Lamberto Gardelli olasz karmester († 1998) • 1916 – Peter Weiss nĂ©met szĂĄrmazĂĄsĂș svĂ©d ĂrĂł (Marat, Sade) († 1982) • 1922 – Christian Barnard DĂ©l-Afrikai orvos, szĂvsebĂ©sz († 2001) • 1924 – BogĂĄr RichĂĄrd Liszt Ferenc-dĂjas magyar tĂĄncmĂ»vĂ©sz, koreogrĂĄfus, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz († 1986) • 1927 – Peter Munk magyar szĂĄrmazĂĄsĂș kanadai ĂŒzletember • 1932 – Eke KĂĄroly magyar ĂșjsĂĄgĂrĂł, rĂĄdiĂłs, orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ” († 2003) • 1935 – Alain Delon francia szĂnĂ©sz, filmrendezĂ” • 1943 – TĂĄrnok ZoltĂĄn magyar ĂrĂł, szerkesztĂ” • 1943 – Imre ZoltĂĄn Erkel Ferenc-dĂjas magyar tĂĄncmĂ»vĂ©sz, koreogrĂĄfus († 1997) • 1944 – Nemere IstvĂĄn magyar ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł • 1947 – Göncz Kinga magyar pszichiĂĄter, politikus • 1947 – Guus Hiddink holland labdarĂșgĂł edzĂ” • 1948 – DeĂĄk „Bill” Gyula magyar zenĂ©sz, Ă©nekes • 1971 – Tech N9ne amerikai rapper • 1974 – Kisimoto Maszasi japĂĄn mangamĂ»vĂ©sz • 1978 – Ivan Dinev bolgĂĄr mĂ»korcsolyĂĄzĂł • 1981 – Joe Cole angol labdarĂșgĂł • 1983 – Chris Rankin, Ășj-zĂ©landi szĂŒletĂ©sĂ» angol szĂnĂ©sz • 1984 – Steven Webb angol szĂnĂ©sz
HalĂĄlozĂĄsok
• 397 – Tours-i Szent MĂĄrton rĂłmai tiszt, keresztĂ©ny pĂŒspök, mĂĄrtĂr (* 316 vagy 317) • 955 – II. AgapĂ©t pĂĄpa (* ismeretlen) • 1226 – VIII. (OroszlĂĄn) Lajos francia kirĂĄly (* 1187) • 1638 – Alsted JĂĄnos Henrik magyar tanĂĄr (* 1558) • 1674 – John Milton angol költĂ” (* 1608) • 1703 – John Wallis angol matematikus Ă©s fizikus (* 1616) • 1858 – George Peacock angol matematikus (* 1791) • 1860 – Sir Charles Fellows angol archeolĂłgus (* 1799) • 1908 – Victorien Sardou francia drĂĄmaĂrĂł (* 1831) • 1921 – Hviezdoslav szlovĂĄk ĂrĂł (* 1849) • 1921 – Nagy Virgil Ă©pĂtĂ©szmĂ©rnök, egyetemi tanĂĄr (* 1859) • 1934 – James Mark Baldwin amerikai filozĂłfus (* 1861) • 1945 – August von Mackensen nĂ©met vezĂ©rtĂĄbornagy, I. vilĂĄghĂĄborĂșs hadseregparancsnok (* 1849) • 1953 – Ivan Alekszejevics Bunyin irodalmi Nobel-dĂjas orosz ĂrĂł, költĂ” (* 1870) • 1964 – TemesvĂĄry JĂĄnos magyar hegedĂ»mĂ»vĂ©sz, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz (* 1891) • 1978 – SĂĄska LĂĄszlĂł erdĂ©lyi magyar szĂŒletĂ©sĂ», TanzĂĄniĂĄban dolgozĂł orvos (* 1890) • 1980 – Heller LĂĄszlĂł, Kossuth-dĂjas magyar gĂ©pĂ©szmĂ©rnök, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja (* 1907) • 1986 – Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet kommunista diplomata, politikus, az SZKP PB tagja, kĂŒlĂŒgyminiszter, miniszterelnök (* 1890) • 1992 – DĂ©gi IstvĂĄn JĂĄszai Mari-dĂjas magyar szĂnĂ©sz (* 1935) • 1998 – Jean Marais francia szĂnĂ©sz (* 1913) • 2002 – Chao Ko kĂnai matematikus (* 1910) • 2004 – Vavrinecz BĂ©la magyar zeneszerzĂ”, karmester, zenei vezetĂ” (* 1925) • 2006 – LitvĂĄn György magyar törtĂ©nĂ©sz (* 1929)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• KrĂ©ta (GörögorszĂĄg) nemzeti ĂŒnnepe
magam, 8:28
|
|
|
napi okossĂĄg:
Az orvos azzal mĂ©g nem segĂt pĂĄciensĂ©n, ha elkapja töle a betegsĂ©gĂ©t.
.
magam, 8:25
|
|
|
http://videa.hu/videok/allatok/fulemule-enek-madar-gOzZQgJPqntCK6jn
SĂĄrgarigĂłk, fĂŒlemĂŒlĂ©k lopĂłztak szĂvembe az Ă©jjel.
Reggel szĂ©lesre tĂĄrtam hagy röpĂŒljenek Ă©s Ă©nekeljenek! (SzI)
magam, 8:21
|
|
|
jó reggelt,szép hétvégét mindenkinek.
magam, 8:09
|
|
|
|
| |