Úgy ég a hold, hogy minden szív megolvad. Még a rablóvezér is versben dalolja meg a holdat. (Guchi Buson, Kosztolányi D fordítása)
magam, 21:23
valaki elõtt hosszú út áll...
...valaki elõtt rövid...
magam, 19:52
Az a valami
Az a valami halk, visszafogott, Semmit nem mond, semmit nem kérd, Olyan, mint egy szellõ sodorta falevél.
Nem más, mint egy távoli, lantfutam Egymáshoz egészen közeli hangja, Vagy vízfodor egy kerti tó felületén.
Õ a csend suttogása, Ahogy belesusogja az éjszakába, Milyen is egy félmosoly Egy nõ szájszegletén.
magam, 19:28
különleges terítés...
magam, 18:16
tudtad...?
Halottak napjának hetét a halottak hetének is nevezik. Ezen a napon szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és a gyertyagyújtás. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak: a gyertyák fényénél a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszatalálhatnak a sírba, nem kísértenek, és nem nyugtalanítják az élõket.
Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok körében pedig még a temetõbe is vittek ennivalót s a sírokra helyeztek belõle, a maradékot pedig a koldusoknak adták). Szeged környékén "mindönszentek kalácsa", "kóduskalács" néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom elõtt gyülekezõ szegények között.
Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. A hagyományos paraszti közösségek egy részében "a halottak hetén" munkatilalom van: nem szabad földet mûvelni, mosni, meszelni, káposztát elsózni, hogy "ne zavarják a holtakat", s "mert a besózott káposzta meglágyul", és mert mindez bajt hozhat a ház népére. Ehelyett õröltek, kukoricát morzsoltak.
magam, 14:19
én már csak olyan hozzávetõleg s amolyan mint-sem-utóvégre csak már-már akárha nem lehetõleg én csak mint elkopott szóvégi rag tördelem szavam mint más a kezét maradok végül a szótörmelék versben mint afféle rímtartozék én már csak amolyan elvégre még mígnem majd valaki onnan jelez elég ez hozzá ha nincs is mihez s én már csak mintha már nem is emez (SzI)
magam, 8:12
egy pillanat a nyárból...
magam, 7:57
KALENDÁRIUM
November 1.
az év 305. (szökõévekben 306.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évbõl még 60 nap van hátra.
Napkelte: 06:26 Napnyugta: 16:28
Holdkelte: 14:35 Holdnyugta: 00:47
• Országos elõrejelzés:
Elõrejelzés az ország területére szombat estig: Többnyire erõsen felhõs lesz az ég, és többfelé várható esõ, zápor, néhol zivatar. A gyakran élénk, idõnként erõs déli, délkeleti szelet zivatar környezetében viharos széllökések kísérik. Délután 17, 22, a Dél-Alföldön 25 fokig emelkedik a hõmérséklet. Késõ este 9, 14 fok várható.
• Országos figyelmeztetõ elõrejelzés:
A délelõtti óráktól a Dél-Dunántúlon, késõbb a középsõ és a keleti országrészben számíthatunk zivatarok kialakulására viharos (60-80 km/h) széllökésekkel.
• Orvosmeteorológiai jelentés:
Melegfronti hatás miatt fejfájás, álmatlanság jelentkezhet. Szombat délután hidegfront okozhat vérnyomásemelkedést, fokozott reumatikus fájdalmakat.
Ma Marianna, Igor, Benigna, Benignusz, Benke napja van.
Boldog névnapot!
Marianna : Latin eredetû név, Mariana névbõl származhat. Jelentése Marius családjához tartozó, Szûz Máriához tartozó. Más magyarázat szerint, a Mária és az Anna összetételének tekintik a legtöbb nyelvben.
Igor : Német, orosz eredetû név, a germán Ingwar név orosz változata. Jelentése Yngvi isten segítségével oltalmazó.
Benigna : Latin eredetû név, a Benignusz férfinév nõi párja, jelentése jóságos, kegyes, jóakaró.
Benignusz : Latin eredetû név, jelentése jóságos, kegyes, jóakaró.
Benke : A Benedek és a Benjámin közös becézõjébõl önállósult.
• Kr. e. 82 – Lucius Cornelius Sulla csapatai beveszik Róma városát. • 1335 – I. Károly (Róbert) magyar, III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király a visegrádi királytalálkozón megkötik a cseh-magyar-lengyel szövetséget. • 1512 – Elõször láthatók nyilvánosan a vatikáni Sixtus-kápolna falain és mennyezetén a Michelangelo által készített festmények. • 1599 – Erdély Vitéz Mihály havasalföldi vajda ellenõrzése alá kerül. • 1604 – Shakespeare tragédiájának, az „Othello”-nak bemutatója a londoni Whitehall Palace-ban. • 1611 – Shakespeare romantikus komédiájának, a „Vihar”-nak („The Tempest”) bemutatója a londoni Whitehall Palace-ban. • 1755 – Földrengés sújtja Lisszabont. Több mint 60 000 ember veszti életét. • 1800 – John Adams lesz az elsõ amerikai elnök, aki megválasztása után a Fehér Házba költözik, és ott lakik. • 1848 – Kossuth Görgey Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderõ fõhadparancsnokává, a schwechati csatavesztés nyomán lemondott Móga János helyére. • 1876 – Megnyílik az Északi-tengeri csatorna. • 1884 – Washingtonban, a Nemzetközi Meridián Konferencián, 25 nemzet képviselõje döntést hoz a világ idõzónákra való felosztásáról. A kezdõ délkört Greenwichben, (Anglia) jelölik ki. • 1894 – Párizsban bejelentik a diftéria elleni vakcina felfedezését. • 1894 – Elsõ alkalommal jelenik meg a „Billboard Advertising” (a késõbbi „Billboard”) az Ohio állami Cincinnatiban. (A 8 oldalas havilap ára 10 cent volt, éves elõfizetése 90 cent) • 1896 – Lezajlik Magyarországon az elsõ hivatalosan megrendezett labdarúgó-mérkõzés, a Budapesti Torna Club két csapata között. • 1911 – Olaszország repülõgéprõl bombát dob le a Tanguira oázisra Líbiában, ez az elsõ légi bombázás a világon. • 1915 – Megjeleni Kassák Lajos A Tett` címû folyóiratának elsõ száma. • 1918 – Gróf Károlyi Mihály liberális reformpolitikus önálló magyar kormányt alakít. • 1918 – A pólai hadikikötõben olasz tengerésztisztek aknával elsüllyesztik a Viribus Unitis csatahajót, amelyet elõzõ nap Horthy Miklós ellentengernagy már átadott a Délszláv Nemzeti Tanácsnak, a hajón csak a délszláv származású tengerészek és a leendõ délszláv flotta tisztjei maradtak. Mintegy 400 ember veszti életét. • 1922 – Törökországban eltörlik a szultánátust. • 1927 – Megjelenik a „Magyar Posta” c. szaklap I. évfolyamának 1. száma. Érdekesség, hogy a M. Kir. Posta a Monarchia idején, 1918 decemberéig már megjelentett ugyanilyen címû lapot, annak X. évfolyamáig. Az újonnan megjelent lapot mégis I. évfolyammal indították. • 1932 – Wernher von Braun-t kinevezik a német rakétaprogram vezetõjének. • 1936 – Benito Mussolini bejelenti, hogy Olaszország és Németország egyezményt írtak alá, amellyel megalkották Európa „tengelyét”. • 1940 – Õskori falfestményekre bukkannak egy barlangban a franciaországi Lascaux mellett. • 1944 – Brit-amerikai légitámadás a kapuvári vasútállomás ellen. • 1945 – Az ENSZ tagja lesz Ausztrália • 1950 – XII. Piusz pápa kinyilatkozása: Munificentissimus Deus: Szûz Mária mennybevételének dogmája • 1952 – Az Egyesült Államok hadserege a Csendes-óceáni Eniwetok-atollon (Marshall-szigetek) felrobbantja az elsõ hidrogénbombát. A program vezetõje Teller Ede. • 1956 – Nagy Imre magyar miniszterelnök kormánya felmondja a Varsói Szerzõdést, kinyilvánítja Magyarország semlegességét. A semlegesség támogatására az ENSZ Biztonsági Tanácsának négy állandó tagját kéri föl. Elhangzik Kádár János rádióbeszéde felvételrõl, miközben Münnich Ferenccel Moszkvába távozik. A Corvin közben Pongrátz Gergely lesz a fõparancsnok. • 1956 – A tranzisztor feltalálói: Walter Brattain, John Bardeen és William Shockley megosztott fizikai Nobel-díjat kapnak. • 1961 – Az SZKP XXII. kongresszusának határozata szerint Joszif Visszarionovics Sztálin holttestét eltávolítják a Vörös téren álló Lenin-Mauzóleumból. • 1962 – Görögország belép a Közös Piacba. • 1962 – A Szovjetunió felbocsátja a Mars–1 ûrszondát. • 1963 – Katonai puccs Dél-Vietnamban. A tábornokokból álló új vezetés a kommunizmus ellen hirdet harcot. • 1968 – Lyndon B. Johnson amerikai elnök leállítja Észak-Vietnam bombázását. Párizsban megkezdõdnek a béketárgyalások. • 1969 – A Budapesti Orvostudományi Egyetem felveszi Semmelweis Ignác nevét. • 1979 – Bemutatják Andrew Lloyd Webber „József és a színes szélesvásznú álomkabát” c. musical-jét. • 1982 – Romániában rendeletben kötelezik az országból véglegesen kitelepülni szándékozókat iskoláztatásuk állami költségeinek megtérítésére. • 1993 – Életbe lép a maastrichti szerzõdés. • 1995 – Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Horvátország vezetõinek részvételével megkezdõdik a Dayton-i békekonferencia, Bosznia békéjéért. • 1996 – Óbudán fényes nappal agyonlövik Prisztás Józsefet, aki sokak szerint a hazai maffia egyik vezéralakja volt. • 1998 – Fellövik az irídium mûholdakat. • 2000 – Az ENSZ tagja lesz Szerbia • 2004 – José Durão Barroso lesz az Európai Bizottság elnöke. • 2007 – A grúz parlament és a kormány közös ülése úgy határoz, hogy Grúzia egyoldalúan felmondja az 1992. óta Dél-Oszétiában tartózkodó orosz békefenntartók tevékenységét.
Születések
• 1636 – Nicolas Boileau francia költõ, esztéta, mûkritikus († 1711) • 1652 – Berzeviczy Henrik magyar jezsuita rendi szerzetes, bölcselet- és teológiadoktor († 1713) • 1757 – Antonio Canova olasz szobrászmûvész († 1822) • 1757 – Böszörményi Pál Debrecen fõbírája, országgyûlési követ († 1825) • 1785 – Scitovszky János magyar bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek († 1866) • 1797 – Mária Dorottya württembergi hercegnõ osztrák fõhercegné, magyar királyi hercegné, nádorné, József nádor harmadik felesége, majd özvegye († 1855) • 1808 – Egressy Gábor magyar színész, rendezõ († 1866) • 1818 – Szacsvay Imre ügyvéd, politikus, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja († 1849) • 1830 – Adelburg Ágost lovag, zeneszerzõ, hegedûmûvész († 1873) • 1842 – Thék Endre magyar bútormûves, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtõje († 1919) • 1845 – Gróf Teleki Sámuel magyar világutazó, az egyik legnagyobb magyar Afrika-kutató, MTA tagja († 1916) • 1870 – Olgyai Viktor magyar grafikus, festõ. († 1929) • 1879 – Gróf Teleki Pál magyar földrajztudós, miniszterelnök, az MTA tagja († 1941) • 1885 – Haraszti Emil magyar zenetörténész, a Nemzeti Zenede igazgatója († 1958) • 1900 – Komáromy Andor magyar karmester, zeneszerzõ, zenei rendezõ († 1983) • 1901 – Ács Tivadar történész, újságíró († 1974) • 1902 – Eugen Jochum német karmester († 1958) • 1902 – Nordahl Grieg norvég költõ, dráma- és regényíró († 1943) • 1903 – Lengyel Gizi magyar színésznõ († 1984) • 1923 – Victoria de Los Angeles katalán operaénekesnõ († 2005) • 1923 – Varga Imre magyar szobrászmûvész • 1928 – Széplaki Gyula magyar filmrendezõ, operatõr • 1929 – Betsy Palmer amerikai színésznõ • 1930 – Árkus József magyar Táncsics Mihály-díjas újságíró, szerkesztõ, humorista († 1992) • 1939 – Bernard Kouchner francia orvos, politikus, az Orvosok határok nélkül szervezet egyik alapítója, külügyminiszter • 1942 – Larry Flynt amerikai újságkiadó („A provokátor”, „Hustler”) • 1943 – Salvatore Adamo francia nyelvû belga énekes • 1950 – Ács István magyar grafikus, festõmûvész • 1952 – Kõváry Katalin magyar színházi rendezõ • 1962 – Anthony Kiedis a Red Hot Chili Peppers frontembere • 1967 – Engi Klára magyar jégtáncosnõ • 1972 – Toni Collette ausztrál színésznõ • 1978 – Hámori Gabriella magyar színésznõ • 1978 – Mogyorósi József magyar labdarúgó, védõ, többnyire a jobb oldalon játszik • 1980 – Kre¹imir Marakoviæ, horvát kézilabdázó • 1983 – Václav Svìrko¹, cseh labdarúgó
Halálozások
• 367 – Szent Hilarius latinul alkotó ókeresztény író, az egyházatyák egyike. (* 315 körül) • 1496 – Philippus Callimachus olasz író (* ismeretlen) • 1553 – Révay Ferenc magyar alnádor (* 1489) • 1700 – II. Károly spanyol király (* 1661) • 1753 – Colb Lukács magyar evangélikus lelkész (* 1680) • 1810 – Heinrich Gottfried Bretschneider a pesti egyetem elsõ könyvtárigazgatója. (* 1739) • 1845 – Ajkay Pál Vas megyei táblabíró (* 1772) • 1855 – Balogh Gyula magyar költõ (* 1832) • 1882 – Almásy Pál magyar politikus, az elsõ népképviseleti országgyûlés alelnöke (* 1818) • 1883 – Bognár Ignác magyar zeneszerzõ, a Nemzeti Színház ének-karnagya (* 1811) • 1896 – Degré Alajos ügyvéd, a márciusi ifjak egyike (* 1819) • 1903 – Theodor Mommsen német történész, irodalmi Nobel díjas • 1906 – Habsburg Ottó Ferenc fõherceg, Ferenc Ferdinánd trónörökös öccse, I. Károly császár (IV. Károly néven magyar király) édesapja (* 1865) • 1924 – Nagyatádi Szabó István magyar politikus, miniszter (* 1863) • 1938 – Francis Jammes francia költõ (* 1868) • 1939 – Darányi Kálmán magyar politikus, miniszterelnök (* 1886) • 1942 – Rados Gusztáv magyar matematikus, a Budapesti Mûszaki Egyetem tanára, a Kõnig-Rados tétel egyik névadója (* 1861) • 1947 – Romzsa Tódor munkácsi görög katolikus püspök (* 1911) • 1956 – Pietro Badoglio olasz katonatiszt, marsall, miniszterelnök (* 1871) • 1956 – Asztalos Lajos magyar nemzetközi sakk nagymester (* 1889) • 1956 – Mezõ Imre magyar kommunista politikus, állampárti funkcionárius (* 1905) • 1964 – Bóka László magyar író, irodalomtörténész, az MTA tagja (* 1910) • 1971 – Mihail Romm szovjet filmrendezõ („Egy év kilenc napja”, „Hétköznapi fasizmus”) (* 1901) • 1982 – King Vidor magyar származású amerikai filmrendezõ (* 1894) • 1988 – Pióker Ignác Kossuth-díjas magyar munkás és sztahanovista (* 1907) • 2006 – Leon Henkin amerikai matematikus (* 1921)
Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok
• Samhain, kelta és pogány ünnep, az újév kezdete • A keresztény országokban Mindenszentek napja: azon üdvözültek ünnepe, akiknek nincs külön emléknapjuk. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg elõször a megemlékezés napjaként, egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. Magyarországon 2000-tõl munkaszüneti nap. • Algéria A Forradalom évfordulója • Szlovénia: az emlékezés napja • Antigua és Barbuda függetlenségének napja 1981 óta • A veganizmus világnapja (1994 óta)
magam, 7:56
napi okosság:
Csak egy csipetnyi humor kell ahhoz, hogy meglásd, amögött az idegen arc mögött egy embertársad rejtõzik...
.
magam, 7:51
Hiába
Hány rossz szó ért, hány vád lökött
poklok bugyrába, sötétségbe,
részeg veled kötözködött,
beléd döfött barátok kése.
Hányszor futottál könnyesen
az emberlakta rengetegbõl,
panaszkodtál keservesen,
mégsem szakadtál ki a körbõl.
Hiába hívtad a halált,
ha gyáva szíved élni vágyott,
önérzeted vigaszra várt
és minden ütést megbocsátott. (Dénes Gy)
magam, 7:47
jó reggelt,hangulatos szép napot ,mindenkinek.
magam, 7:45
2008. oktber 31., pntek
0
jó éjt ,szép álmokat,nyugodt éjszakát.
magam, 19:39
NÉHA ÁLLJ MEG
néha állj meg és nézz föl az égre fájdalmasan szép vedd észre végre s bár elejtenek a földi gondok
ahogy szemed az eget issza tiszta lehetsz még újra tiszta visszatalálhatsz önmagadhoz
a fáradt test csak egy földi árnyék az élet múltán valami jár még s ha néha teheti
az ég leereszkedik hozzád mikor szívedet körbefonják fénysugár-erei (Deák Mór)
magam, 19:33
beszerelésre vár...
magam, 19:12
illúzió...
magam, 18:53
Megáll a férfi a tetõn, lepillant: három emelet. Lezökken, lábát átveti, fogja a lapos peremet, ereszkedik is, sárga vedre kétoldalt ing-leng gyors ütemre, ahogy a keskeny deszkaszéken hintálva dolgozik: kezében kék szivacshenger, lágy ragaccsal kenegeti egy báva angyal, egy szárnyas manöken bokáját, végigsimítja csupasz lábát, egy lifegõ csíkot letépve lehajítja a park füvére, majd újabb képet vesz elõ, és a réveteg szõke nõ helyén, kockákból összerakva és egyenként lesimogatva hamarosan egy új plakát van: egy számítógép-monitor háromszázszoros nagyításban (SzI)
magam, 12:58
tudtad...?
Miért talmi az, ami értéktelen?
Tallois úr a múlt század elsõ felében élt Párizs városában. Divatékszer-készítõ volt. Világsikert ért el aranyos fényû, de értéktelen kacatjaival, melyeket 90 rész rézbõl, 9 rész cinkbõl és egy rész aranyból olvasztott össze. Ez volt a népszerû Tallois-demi-or, vagyis Tallois mester "félaranya"; a piacon azután Talmiorrá, majd talmivá rövidült a látszatértékek beceneve.
magam, 12:27
tanuljunk motorozni... , vagy csak ámuljunk...
magam, 8:49
szibériai gyorsétel...
magam, 8:11
KALENDÁRIUM
Október 31.
az év 304. (szökõévekben 305.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évbõl még 61 nap van hátra.
Napkelte: 06:25 Napnyugta: 16:28
Holdkelte: 09:14 Holdnyugta: 17:18
• Országos elõrejelzés:
Elõrejelzés az ország területére péntek estig: A párafoltok megszûnését többnyire gyengén felhõs, túlnyomóan napos idõ követi. Bár kora délutántól nyugat felõl növekedni kezd a felhõzet, estig csapadék valószínûleg nem lesz. A többfelé megélénkülõ déli szél a Dunántúlon idõnként megerõsödik, a Kisalföldön viharos széllökés is lehet. A legmagasabb nappali hõmérséklet 14 és 19 fok között alakul. Késõ estére pedig 8 és 14 fok várható.
• Országos figyelmeztetõ elõrejelzés:
A néhol kialakult sûrû ködfoltok feloszlását követõen általában nem várható veszélyes idõjárási jelenség, de északnyugaton a déli, délnyugati szelet 55 km/h körüli széllökések is kísérhetik.
• Orvosmeteorológiai jelentés:
Fokozatosan megszûnik a hidegfronti hatás. Esetenként fejfájás, rossz közérzet jelentkezhet.
Ma Farkas, Alfonz, Cseke, Kristóf napja van.
Boldog névnapot!
Farkas : Régi magyar személynév. Azon ritka eredeti magyar neveink egyike, melyeket nem szorítottak ki a keresztény nevek. A Farkas nevet a középkor óta folyamatosan használják. Jelentése a szó maga.
Alfonz : Germán eredetû név, jelentése nemes, készséges, harcra kész.
Cseke : Török, magyar eredetû név, a Csek név származéka. Jelentése húzó, vivõ.
Kristóf : A görög Krisztophorosz névbõl származik. Jelentése Krisztust hordozó.
• 1471 – Hunyadi Mátyás elzálogosítja Sopron városát 10 400 aranyforintért III. Frigyes német-római császárnak. [*[1] • 1517 – Luther Márton Wittenbergben kihirdeti a búcsúval kapcsolatos visszaélésekkel szemben írott 95 pontját; ez a nap a reformáció napja. • 1530 – I. Ferdinánd osztrák fõherceg hadserege, Wilhelm Roggendorf gróf parancsoksága alatt megkezdi a I. János magyar király által védett Buda várának ostromát, miután sikerült bevenniük Esztergomot, Visegrádot és Vácot. Budavár ostroma sikertelenül végzõdik. • 1599 – Báthory András erdélyi fejedelmet a székelyek meggyilkolják Csíkszentdomokos közelében. • 1685 – A császári-királyi katonaság elfoglalja Sárospatak várát. • 1784 – Kitör a Horea és Cloºca által vezetett magyarellenes felkelés, a század legnagyobb parasztfelkelése. • 1815 – Sir Humphrey Davy feltalálja a róla elnevezett lámpát. • 1864 – Nevada lesz az USA 36. állama. • 1902 – Befejezõdik az elsõ távírókábel lefektetése a Csendes-óceánon keresztül. • 1908 – Befejezõdik a negyedik újkori Nyári Olimpia Londonban. • 1916 – I. világháború: A kilencedik isonzói csata kezdete. Az olasz hadsereg támadása az osztrák-magyar haderõ vonalait két kilométerrel hátranyomja. • 1918 – I. világháború: Olaszország és az Osztrák–Magyar Monarchia fegyverszüneti szerzõdést kötnek Padovában. • 1918 – I. világháború: I. Károly császár utasítására az Osztrák–Magyar Monarchia adriai hadiflottáját átadják a zágrábi Délszláv Nemzeti Tanács képviselõinek, a dunai flottát pedig a magyar kormánynak. Az adriai flotta átadásáról szóló megállapodást Horthy Miklós altengernagy, flottaparancsnok írja alá Pólában, a Viribus Unitis csatahajó fedélzetén. • 1918 – Budapesten kitör az õszirózsás forradalom, Károlyi Mihály kormányt alakít. Tisza István miniszterelnököt lakásában magyar katonák keresik fel és agyonlövik. • 1925 – Reza kán perzsa sahhá kiáltatja ki magát. • 1941 – Német tengeralattjáró (U-96) Izland partjainál elsüllyeszti a Reuben James amerikai rombolót. • 1941 – Befejezik a Rushmore-hegyi (USA) nemzeti emlékmûvet. A szoboregyüttes George Washington, Thomas Jefferson, Abraham Lincoln és Theodore Roosevelt amerikai elnökök képmását ábrázolja. • 1944 – Brit-amerikai légitámadás a bánrévei vasútállomás ellen. • 1952 – Az elsõ termonukleáris bomba felrobbantása a Marshall-szigeteken. • 1954 – Elkezdõdik az algériai forradalom Franciaország ellen. • 1956 – Angolok és franciák bombázzák Egyiptomot a Szuezi-csatorna visszafoglalásakor. • 1956 – Magyarországon megalakult a Forradalmi Karhatalmi Parancsnokság. Nagy Imre október 30-i bejelentése nyomán a gyorsan szaporodó pártok felhívást tesznek közzé. Mindszenty József kiszabadul, Budapestre jön, és bekapcsolódik a közéletbe. • 1959 – A Moszkvában tartózkodó Lee Harvey Oswald bejelenti, hogy sohasem kíván visszatérni az Egyesült Államokba. (Késõbb visszatér és a Warren-bizottság hivatalos jelentése szerint magányos merénylõként meggyilkolja John Fitzgerald Kennedy elnököt. • 1961 – A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának döntése alapján Sztálin holttestét eltávolítják a Lenin-Mauzóleumból. • 1968 – Lyndon B. Johnson amerikai elnök leállítja Észak-Vietnam bombázását. • 1971 – Az IRA bombát robbant Londonban a Postahivatal épületének tetején. • 1984 – Egy Puerto Rico-i tanker San Francisco elõtt elsüllyed. 2 millió gallon olaj ömlik a tengerbe. Ez az elsõ dokumentált legnagyobb olajszennyezés a világon. • 1992 – A római katolikus egyház 359 év után rehabilitálja Galileo Galilei-t. • 1999 – A római katolikus és a lutheránus egyház vezetõi közös nyilatkozatot írnak alá, melynek célja, hogy véget vessen az évszázados hitvitának. • 2007 – Az olasz kormány rendeletet ad ki a „közrendet veszélyeztetõ EU-állampolgárok” – az országból történõ – azonnali kitoloncolásáról.
Születések
• 1620 – John Evelyn angol író († 1706) • 1632 – Jan Vermeer holland festõmûvész († 1675) • 1795 – John Keats angol költõ († 1821) • 1815 – Karl Theodor Wilhelm Weierstrass, német matematikus, a klasszikus függvényanalízis úttörõje, több tétel névadója (Weierstrass tétele, Weierstrass approximációs tétele, Bolzano–Weierstrass-tétel) († 1897) • 1835 – Adolf Ritter von Baeyer német kémikus, Nobel-díjas (1905) • 1851 – Ilosvay Lajos magyar kémikus († 1936) • 1865 – Feleky Sándor magyar orvos, költõ († 1940) • 1887 – Csang Kai-sek kínai politikus, katonatiszt, a Kuomintang parancsnoka († 1975) • 1892 – Pünkösti Andor magyar színikritikus, rendezõ, színházigazgató († 1944) • 1901 – Dallos Sándor magyar író († 1964) • 1903 – Bartókné Pásztory Ditta zongoramûvésznõ, Bartók Béla zeneszerzõ felesége († 1982) • 1921 – Bor Ambrus (er. Lukács János) magyar író, mûfordító, publicista († 1995) • 1922 – Norodom Sihanouk király, késõbb Kambodzsa elnöke • 1922 – Hegedüs András szociológus, politikus, miniszterelnök († 1999) • 1922 – Szentágothai János orvos, anatómus, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1994) • 1922 – Barbara Bel Geddes amerikai színésznõ († 2005) • 1927 – Galsai Pongrác magyar író, szerkesztõ († 1988) • 1929 – Bud Spencer (er. Carlo Pedersoli), olasz filmrendezõ, színész • 1930 – Csikai Gyula magyar fizikus, az MTA tagja • 1944 – Pásztory Zoltán, az Illés együttes volt dobosa († 2005) • 1946 – Stephen Rea (sz. Graham Rea) ír színész („Síró játék”) • 1959 – Neal Stephenson amerikai író • 1964 – Marco van Basten holland labdarúgó • 1965 – Bódy Magdi magyar énekesnõ • 1980 – Eddie Kaye Thomas, amerikai színész • 1981 – Danny Blue, mentalista–gondolatolvasó • 1982 – Justin Chatwin kanadai származású amerikai színész
Halálozások
1599 – Báthory András, erdélyi fejedelem (* 1566) • 1806 – Kitagava Utamaro, japán fametszõmester (* 1753 körül) • 1870 – Mosonyi Mihály, magyar zeneszerzõ, pedagógus (* 1815) • 1885 – Báró Apor Károly, királyi táblai elnök (* 1815) • 1893 – Akin Károly, fizikus, az MTA levelezõ tagja (* 1830) • 1916 – Charles Taze Russell, amerikai lelkész, evangéliumhirdetõ, a Jehova tanúi egyház alapítója (* 1852) • 1918 – Gróf Tisza István, politikus, magyar miniszterelnök meggyilkolása (* 1861) • 1925 – Mihail Vasziljevics Frunze tábornok (mozgalmi neve Arszenyij Trifonics), bolsevik forradalmár, a szovjet Vörös Hadsereg parancsnoka (* 1885) • 1926 – Harry Houdini (er. Weisz Erik), magyar szárm. bûvész és szabaduló müvész (* 1874) • 1930 – Szabolcska Mihály, költõ, az MTA tagja (* 1861) • 1943 – Max Reinhardt (er. Max Goldmann), osztrák színész, rendezõ (* 1873) • 1970 – Szabó Pál, író, politikus (* 1893) • 1971 – Gerhard von Rad, német protestáns teológus (* 1901) • 1975 – Joseph Calleia, máltai születésû amerikai színész (* 1897) • 1983 – Csaba József (er. Walzel József), ornitológus, nyelvész, néprajzkutató (* 1903) • 1983 – George Halas, a „Chicago Beers” alapítója, amerikai futball vezetõ (* 1895) • 1984 – Indira Gandhi, indiai politikus, miniszterelnök-asszony (* 1917) • 1988 – Bakos Géza, zeneszerzõ (* 1911) • 1991 – Joseph Papp, magyar származású Broadway-producer (* 1921) • 1993 – Federico Fellini, olasz filmrendezõ, forgatókönyvíró (* 1920) • 1993 – River Phoenix, amerikai színész (* 1970) • 1996 – Michel Gyarmathy (Gyarmathy Mihály), magyar származású francia rendezõ, színházigazgató (* 1908)
Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok
• A reformáció napja számos országban • New York`s Village Halloween Felvonulás
magam, 8:03
napi okosság:
Okos enged, ha már szenved...
.
magam, 8:00
Ébredés
Reszketve karolják egymást a fák, összehúzzák testükön a levélruhát. Az álmosan ébredezõ város fölött fátyolként lebegnek opálszín ködök. Ablakok tükrébõl köszön rám vissza a felkelõ Nap bágyatag mosolya. A szürke homlokú égbolt köntösén pajkos fellegekkel játszik a szél. Dióhéjként lebegek a valóság vizén, pilláim csókolva az álmom visszatér. Fényekbõl szõtt színes pillanat ölel és didergõ reggelben ébredek fel. (SzI)
magam, 7:48
jó reggelt ,szép napot mindenkinek.
magam, 7:47
2008. oktber 30., cstrtk
0
Õszi melódia
Hüvös és öreg az este. Remeg a venyige teste. Elhull a szüreti ének. Kuckóba bujnak a vének. Ködben a templom dombja, villog a torony gombja, gyors záporok sötéten szaladnak át a réten. Elhull a nyári ének, elbujnak már a vének, hüvös az árny, az este, csörög a cserje teste. Az ember szíve kivásik. Egyik nyár, akár a másik. Mindegy, hogy rég volt, vagy nem-rég. Lyukas és fagyos az emlék. A fákon piros láz van. Lányok sírnak a házban. Hol a szádról a festék? kékre csipik az esték. Mindegy, hogy rég, vagy nem-rég, nem marad semmi emlék, az ember szíve vásik, egyik nyár, mint a másik. Megcsörren a cserje kontya. Kolompol az õsz kolompja. A dér a kökényt megeste. Hüvös és öreg az este. (Weöres S)
magam, 19:50
jó éjt ,szép álmokat,pihentetõ éjt....
magam, 19:38
sátorozás a haverokkal...
magam, 13:20
Ágnes asszony
Ágnes asszony lepedõt mos; – A hatóság kérdi õt: „nos?…” Ágnes vallja: „csibém vére” – Tagadással célt nem ére.
Kinyomozták: kedvesével Férje éltét õ vevé el. Beleõrül, – úgy meghatja; Ne hagyj el irgalom atyja. (ISz)
magam, 12:54
kényelmes olvasás...
magam, 12:37
tudtad...?
Honnan ered és mit jelent az interjú? A Handbuch der Zeitungswissenschaft adatai szerint az interjú karrierje 1840-ben kezdõdött New Yorkban, mégpedig egy bûntény kapcsán. Gyilkosság történt. Egy szemfüles újságíró, bizonyos James Gordon Bennet az ügy minden részletének utánanézett, minden szereplõjével beszélgetett. A kérdéseket és válaszokat a New York Herald Interjú a szemtanúval, Interjú a detektívvel stb. címmel közölte. Az addig jelentéktelen bulvárlap óriási sikert aratott. Bennet újszerû beszámolóit a beszélgetésekrõl falták az emberek. Mindez 1840-ben történt. A mûfaj megalkotójának tehát James Gordon Bennetet tekinthetjük. Az interview (interjú) szó összetett kifejezés. Az inter azt jelenti: között. A view: látás, nézés. Fordítása tehát az lehetne: négyszemközt, vagy: szemtõl szembe.