2008. október 27., hétfő |
|
|
0 |
|
|
tovåbbi szép estét,jó éjt,pihentetÔ éjszakåt.
magam, 20:55
|
|
|
Csönd és ålom
Ălomban szĂŒletik a csönd Csöndben szĂŒletnek az ĂĄlmok Minden ĂĄlmot mit örököltem BelsĂ” csöndembe zĂĄrok
Ălom partjĂĄn kĂłszĂĄlĂł csönd Csönd peremĂ©n szepegĂ” ĂĄlom Ălom-parketten egyedĂŒl Csönd tĂĄncĂĄt hajnalig jĂĄrom
Ălom ölĂ©ben szundĂtĂł csönd Csönd-cipĂ”ben tipegĂ” ĂĄlom Meddig kell mĂ©g ĂĄlmok mögött Csönd-vĂĄrĂłszobĂĄban ĂĄllnom?! (CsK)
magam, 20:48
|
|
|
ötletek...
magam, 12:53
|
|
|
tudtad...?
MiĂłta hasznĂĄlunk zsebkendĂ”t? A zsebkendĂ” Ă©s a nĂĄtha viszonyĂĄban az elsĂ”bbsĂ©g kĂ©tsĂ©gtelenĂŒl a nĂĄthĂĄĂ©. MĂ©g ha Ă”seink edzettebbek voltak is, mint mi, s nem is utaztak zsĂșfolt villamosokon, akkor sem valĂłszĂnĂ», hogy a jĂ©gkorszakot nĂĄtha nĂ©lkĂŒl ĂșsztĂĄk volna meg. ZsebkendĂ”rĂ”l azonban csak a rĂłmai korbĂłl van tudomĂĄsunk - mĂĄr amennyire ilyen nĂ©ven lehet illetni egy olyan kendĂ”t, amelyet zseb hiĂĄnyĂĄban a tĂłgĂĄjuk öblĂ©ben hordtak a fĂ©rfiak, s amelyet nem is orrfĂșvĂĄsra hasznĂĄltak. A sudariummal a verĂtĂ©ket itattĂĄk fel homlokukrĂłl, az orariumba szĂĄjukat töröltĂ©k. KeszkenĂ”jĂŒket lobogtattĂĄk a rĂłmaiak tetszĂ©sĂŒk jelĂ©ĂŒl a szĂnhĂĄzban, kendĂ”jĂ©vel adott jelt az aedilis a cirkuszi jĂĄtĂ©kok megkezdĂ©sĂ©re.
Eszerint a klasszikus Ăłkorban nem fĂșjtak orrot az emberek?
Volt erre a cĂ©lra is egy kis vĂĄszondarab, muccinum nĂ©ven, amelyet azonban nyilvĂĄnossĂĄg elĂ”tt nem illett hasznĂĄlni. Ărihölgy kĂŒlönösen nem fĂșjhatott orrot tĂĄrsasĂĄgban, mert ha zsebkendĂ”t kellett hasznĂĄlnia, ez azt jelentette, hogy beteg; aki pedig beteg, az maradjon otthon. A rĂłmai iratokbĂłl Ășgy tĂ»nik, hogy az akkoriak igen kevĂ©s egyĂŒttĂ©rzĂ©st tanĂșsĂtottak szegĂ©ny, nĂĄthĂĄban szenvedĂ” embertĂĄrsaik irĂĄnt. A nĂĄtha egyĂ©rtelmĂ»nek lĂĄtszott a butasĂĄggal, legalĂĄbb is az Ă©leseszĂ» embert "kifĂșjt orrĂș ember", "Homo emunctae naris" nĂ©vvel illettĂ©k.
Egyes kultĂșrhistorikusok szerint a zsebkendĂ” EurĂłpĂĄban mĂĄr a 11. szĂĄzadban ĂĄltalĂĄnos volt. MĂĄsok Ășgy vĂ©lekednek, hogy csak a 15. szĂĄzadban jött divatba, OlaszorszĂĄgban. Ghirlandaio kĂ©pein mĂĄr mindenesetre ott lĂĄtjuk az elĂ”kelĂ” hölgyek kezĂ©ben. A 16. szĂĄzadban tucatszĂĄmra rögzĂtik lĂ©tezĂ©sĂ©t a kĂŒlönbözĂ” leltĂĄrak, vĂ©grendeletek. A kirĂĄlynĂ”k, arisztokrata hölgyek Ă©s polgĂĄrasszonyok portrĂ©ikon pedig szinte valamennyien keszkenĂ”t szorongatnak. A nĂ”k ekkor tehĂĄt mĂ©g nem "zsebkendĂ”t", hanem "kĂ©zkendĂ”t" hordtak. EbbĂ”l a kĂ©zkendĂ”bĂ”l formĂĄlĂłdott a keszkenĂ” szavunk.
Nem sajnĂĄltĂĄk ezeket az arannyal-ezĂŒsttel kivarrott iparmĂ»vĂ©szeti remekeket - orrfĂșvĂĄsra hasznĂĄlni?
Francia ĂrĂłk jegyeztĂ©k fel, hogy a 200 dukĂĄtos keszkenĂ”t sajnĂĄlva, az elegĂĄns urak - ujjukkal csaptĂĄk földhöz orrukat. Ăgy lĂĄtszik azonban, hogy praktikus emberek rĂĄjöttek arra, hogy az orrot zsebkendĂ”be is lehet fĂșjni. Erre vall az, hogy nĂĄlunk Comenius a verĂtĂ©ktörlĂ” keszkenĂ”tĂ”l vilĂĄgosan megkĂŒlönbözteti azt a keszkenĂ”t, amelybe az orrot fĂșjjĂĄk. RĂ©gi magyar leltĂĄrakban csakugyan ott talĂĄljuk a sok selymes-csipkĂ©s, skĂłfiumos, aranyhĂmzĂ©ses keszkenĂ” mellett a pamuttal varrott, pamuttal szĂ”tt vagy parasztkeszkenĂ”ket is. UtĂłbbiak persze nem a földmĂ»velĂ” nĂ©p szĂĄmĂĄra kĂ©szĂŒlt zsebkendĂ”ket jelentik, hanem az egyszerĂ»t, dĂsztelent, amely azonban tĂ©lvĂz idejĂ©n nagyobb enyhĂŒlĂ©st szerzett gazdĂĄjĂĄnak, mint a rececsipkĂ©s, aranyhĂmes remekek.
MĂ©g a 18. szĂĄzadban is hordjĂĄk nyilvĂĄnosan a dĂszzsebkendĂ”t, bĂĄr ez mĂ©reteiben összezsugorodik, de Ă©rtĂ©kĂ©ben nem csökken, mivel mĂ©regdrĂĄga csipkĂ©k szegĂ©lyezik.
A tubĂĄkolĂĄs elterjedĂ©sĂ©vel divatba jöttek a szĂnes zsebkendĂ”k is. A 18. sz. vĂ©gĂ©n - 19. sz. elejĂ©n a nyomott pamutzsebkendĂ”k valĂłsĂĄgos politikai propagandaeszközök: megtalĂĄlhatjuk rajtuk az amerikai FĂŒggetlensĂ©gi Nyilatkozatot Ă©ppĂșgy, mint 1812-ben OroszorszĂĄg tĂ©rkĂ©pĂ©t Ă©s NapĂłleon gĂșnykĂ©peit. Josephine csĂĄszĂĄrnĂ© le nem teszi kezĂ©bĂ”l kis csipkekendĂ”cskĂ©jĂ©t - a szĂ©passzonynak csĂșnya foga volt, s csak fedezĂ©k mögĂŒl mert mosolyogni...
A parfĂŒmös, csipkĂ©s dĂszzsebkendĂ”k korszaka lejĂĄrt. De vajon korszerĂ» megoldĂĄsa egyĂĄltalĂĄn a zsebkendĂ”?
Egy utazó feljegyezte, hogy az afrikaiak kinevették, amikor zsebkendÔt hasznålt: "Bolondok vagytok ti, hogy elteszitek az orrvizet..."
Montaigne sem Ă©rtette mĂĄr a 16. szĂĄzadban: milyen privilĂ©giuma van az orr vĂĄladĂ©kĂĄnak, hogy azt csipkĂ©s zsebkendĂ”cskĂ©kbe tesszĂŒk, s gondosan megĂ”rizzĂŒk?
A megnyugtatĂł megoldĂĄst a japĂĄnok talĂĄltĂĄk fel. Ăk papĂrzsebkendĂ”t hasznĂĄlnak, amit azutĂĄn tĂ»zbe dobnak. ElĂ©g hosszĂș idĂ”be kerĂŒlt, mĂg ez az Ă©sszerĂ» talĂĄlmĂĄny meghĂłdĂtotta EurĂłpĂĄt, de most mĂĄr ezĂ© a jövĂ”.
magam, 12:02
|
|
|
a kalapåcsot légyszives...
magam, 8:40
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 27.
az év 300. (szökÔévekben 301.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 65 nap van håtra.
Napkelte: 06:18 Napnyugta: 16:36
Holdkelte: 04:41 Holdnyugta: 15:29
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re hĂ©tfĂ” estig: Ăszakkeleten jobbĂĄra erĂ”sen, mĂĄsutt vĂĄltozĂłan felhĂ”s idĂ” vĂĄrhatĂł, csapadĂ©k nem valĂłszĂnĂ». Az Ă©jszaka kĂ©pzĂ”dött pĂĄra- Ă©s ködfoltok dĂ©lelĂ”tt mindenĂŒtt feloszlanak. TöbbfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl a dĂ©li szĂ©l, napközben a Kisalföldön erĂ”s szĂ©llökĂ©sek is lehetnek. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn többnyire 12 Ă©s 17, kĂ©sĂ” este 6 Ă©s 11 fok között vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A helyenként kialakult sûrû ködfoltok megszûnését követÔen nem vårható veszélyes idÔjåråsi jelenség.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Fronthatås nincs, de a nagy napi hÔingås miatt ajånlott a réteges öltözködés.
Ma Szabina napja van.
Boldog névnapot!
Szabina : Latin eredetû név, a Szabin férfinév nÔi pårja. Jelentése a szabinok népéhez tartozó.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1492 – Kolumbusz KristĂłf felfedezi KubĂĄt. • 1553 – KĂĄlvin mĂĄglyĂĄra kĂŒldi SzervĂ©t MihĂĄly (eredeti nevĂ©n: Michel Servet, Miguel Serveto) spanyol orvost, jogĂĄszt Ă©s vallĂĄsfilozĂłfust. • 1775 – Megalakul az amerikai haditengerĂ©szet, a US Navy. • 1806 – NapĂłleon beveszi Berlint. • 1904 – Megkezdi mĂ»ködĂ©sĂ©t az elsĂ” New York-i metrĂł. • 1925 – FeltalĂĄljĂĄk a vĂzisĂt (Fred Waller). • 1933 – E napon tiltja be a magyar belĂŒgyminiszter a munkĂĄs szavalĂł- Ă©s dalkĂłrusokat, azzal az indoklĂĄssal, hogy azok kommunista irĂĄnyĂtĂĄs Ă©s befolyĂĄs alatt ĂĄllnak. • 1934 – Mao Ce-tung megkezdi a hosszĂș menetelĂ©st, egy 12 000 km-es Ășton Csianghszi tartomĂĄnybĂłl a KĂna Ă©szaknyugati rĂ©szĂ©ben fekvĂ” Senhszi tartomĂĄny felĂ©. • 1938 – DuPont bemutat egy Ășj szintetikus anyagot, amit ma nejlon-nak (nylon) nevezĂŒnk. • 1946 – Az elsĂ” szponzorĂĄlt televĂziĂładĂĄs ("Geographically Speaking", a szponzor a Bristol-Myers). • 1961 – MongĂłlia Ă©s MauritĂĄnia a ENSZ BiztonsĂĄgi TanĂĄcsĂĄnak 102. Ă©s 103. tagjĂĄvĂĄ vĂĄlik. • 1962 – A Rolling Stones elkĂ©szĂti elsĂ” lemezfelvĂ©telĂ©t a londoni Curly Clayton stĂșdiĂłban. • 1962 – A SzovjetuniĂł a kubai rakĂ©tavĂĄlsĂĄg megoldĂĄsa ellenĂ©ben a TörökorszĂĄgban telepĂtett, a SzovjetuniĂłra irĂĄnyĂtott amerikai rakĂ©tĂĄk leszerelĂ©sĂ©t követeli. • 1968 – Londonban hatalmas tĂŒntetĂ©s kezdĂ”dik a vietnami hĂĄborĂș ellen • 1978 – Menahem Begin Ă©s Anvar Szadat megkapjĂĄk a BĂ©ke Nobel-dĂjat. • 1987 – Ăj ĂștlevĂ©lrendeletet adnak ki MagyarorszĂĄgon: minden magyar ĂĄllampolgĂĄr joga, hogy kĂŒlföldre utazhasson. • 1991 – Egy jugoszlĂĄv harci repĂŒlĂ”gĂ©p bombĂĄkat dob Barcsra. • 1995 – Gloria Estefan Ă©nekesnĂ” volt az elsĂ” popsztĂĄr, aki II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa elĂ”tt Ă©nekelt. • 1995 – LitvĂĄnia felvĂ©teli kĂ©relmet nyĂșjt be az EurĂłpai UniĂł tagsĂĄgĂĄra. • 1998 – A szerb hadsereg formĂĄlisan kivonul KosovĂłbĂłl, ĂĄtadva az irĂĄnyĂtĂĄst a NATO-nak. • 2005 – ZavargĂĄsok törnek ki PĂĄrizs kĂŒlsĂ” kerĂŒleteiben, miutĂĄn halĂĄlos ĂĄramĂŒtĂ©s Ă©r kĂ©t, a rendĂ”rsĂ©g elöl rejtĂ”zĂ” fekete-afrikai tolvajt. Az összecsapĂĄsok Ă©s gĂ©pjĂĄrmĂ»-gyĂșjtogatĂĄsok egĂ©sz FranciaorszĂĄgra kiterjednek.
SzĂŒletĂ©sek
• 1728 – James Cook angol tengerĂ©szkapitĂĄny, felfedezĂ” († 1779) • 1736 – James MacPherson skĂłt ĂrĂł, költĂ”, a valĂłjĂĄban sosem Ă©lt kelta bĂĄrdnak tulajdonĂtott „OssziĂĄn-versek” szerzĂ”je († 1796) • 1759 – Kazinczy Ferenc magyar ĂrĂł, a magyar nyelvĂșjĂtĂĄs vezĂ©ralakja († 1831) • 1782 – Niccolò Paganini itĂĄliai hegedĂ»virtuĂłz, zeneszerzĂ” († 1840)) • 1811 – Isaac Merritt Singer amerikai feltalĂĄlĂł, a varrĂłgĂ©p elterjesztĂ”je († 1875) • 1854 – DĂ©ri Miksa magyar mĂ©rnök, elektrotechnikus, ipari feltalĂĄlĂł († 1938) • 1858 – Theodore Roosevelt, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 26. elnöke, hivatalban 1901–1909-ig († 1919) • 1902 – Erdey-GrĂșz Tibor magyar kĂ©mikus, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja, elnöke, Kossuth-dĂjas († 1976) • 1907 – AcsĂĄdy KĂĄroly magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł († 1962) • 1914 – BĂĄlint Endre Kossuth-dĂjas magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1986) • 1914 – Dylan Thomas walesi ĂrĂł, költĂ”; nevĂ©t Bob Dylan zenĂ©sz vette fel mĂ»vĂ©sznĂ©vkĂ©nt († 1953) • 1917 – StollĂĄr BĂ©la magyar ĂșjsĂĄgĂrĂł, antifasiszta ellenĂĄllĂł († 1944) • 1923 – Roy Lichtenstein amerikai festĂ”mĂ»vĂ©sz, a pop-art kĂ©pviselĂ”je († 1997) • 1924 – Michel Galabru francia szĂnĂ©sz • 1932 – Sylvia Plath amerikai költĂ”, ĂrĂł, novellista († 1963) • 1939 – John Cleese angol komikus, ĂrĂł, producer, a Monty Python csoport tagja • 1947 – Szacsvay LĂĄszlĂł magyar szĂnĂ©sz • 1949 – Heilig GĂĄbor magyar zeneszerzĂ”, szövegĂrĂł, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz • 1952 – Roberto Benigni olasz szĂnĂ©sz, filmrendezĂ” • 1952 – Francis Fukuyama amerikai filozĂłfus, politikai közgazdĂĄsz Ă©s ĂrĂł • 1963 – Eichinger Tibor magyar dzsesszgitĂĄros • 1974 – David Kishegyi (Hromada-Kishegyi DĂĄvid), magyar szĂĄrm. francia fotĂłs, ĂșjsĂĄgĂrĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 1331 – AbĂș`l-FidĂĄ arab törtĂ©nĂ©sz, földrajztudĂłs (* 1273) • 1439 – Albert magyar kirĂĄly, uralk. 1437–1439, (II. Albert nĂ©ven nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr) • 1449 – Ulugbek timurida uralkodĂł (1447–1449), törtĂ©netĂrĂł, költĂ”, matematikus, korĂĄnak kiemelkedĂ” csillagĂĄsza (* 1394) • 1553 – SzervĂ©t MihĂĄly spanyol szĂŒletĂ©sĂ» teolĂłgus, Genfben mĂĄglyĂĄn megĂ©getik (* 1511) • 1716 – Bethlen MiklĂłs erdĂ©lyi ĂĄllamfĂ©rfi, törtĂ©nĂ©sz (* 1642) • 1845 – Jean-Charles-Athanase Peltier francia fizikus, a Peltier-effektus felfedezĂ”je (* 1785) • 1875 – HorvĂĄth JĂĄnos honvĂ©dezredes (* 1815) • 1939 – Csonka JĂĄnos magyar gĂ©pĂ©szmĂ©rnök, a gĂ©pjĂĄrmĂ»-porlasztĂł feltalĂĄlĂłja (* 1852) • 1968 – Lise Meitner osztrĂĄk szĂŒletĂ©sĂ» svĂ©d atomfizikusnĂ” (* 1878) • 1980 – KovĂĄcs Imre politikus, közĂrĂł (* 1913) • 1990 – Xavier Cugat katalĂĄn-kubai zenekar-vezetĂ” (* 1900) • 1990 – Ugo Tognazzi olasz szĂnĂ©sz (* 1922) • 1998 – Tolnay KlĂĄri Kossuth-dĂjas szĂnĂ©sznĂ”, Ărdemes Ă©s KivĂĄlĂł MĂ»vĂ©sz (* 1914) • 2006 – Gregor JĂłzsef Kossuth-dĂj-as magyar operaĂ©nekes (basszus) (* 1940)
magam, 8:34
|
|
|
napi okossĂĄg:
Mindig legyen egy ĂĄlmod ami valĂłsĂĄggĂĄ vĂĄlhat.
.
magam, 8:30
|
|
|
HajnalodĂł
Csontos ujjĂș ĂĄgak között lebeg a tĂ»nĂ”dĂ” idĂ”. Tegnapok ĂĄrnyĂ©kĂĄban kuporog a szĂĄrnyaszegett lĂ©lek. Ălmok szĂŒletnek, kapaszkodnak, halnak, hullnak tejfehĂ©r semmibe. Daltalan Ă©jek nesze rebben, holnapok csillĂĄmlĂł szemcsĂ©i harmatoznak dermedt bĂłbitĂĄkra, s gyöngyhĂĄlĂłt terĂt a szunnyadĂł rĂ©tre a bizakodĂł hajnal. (Sz E)
magam, 8:02
|
|
|
jó reggelt és szép hetet mindenkinek.
(Remete I:Ôszi erdÔ)
magam, 7:50
|
|
|
|
2008. október 26., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
szép estét,jó éjt,pihentetÔ éjszakåt.
magam, 20:44
|
|
|
bor
egy kellemes este egy ĂŒveg finom bor. jĂł tĂĄrsasĂĄg. akĂĄr tĂĄrsasĂĄggal is! (ISz)
magam, 20:00
|
|
|
minek iszik, aki nem bĂrja...?
magam, 19:21
|
|
|
szĂnek
konkrĂ©tan a fĂ©ny spektrumĂĄnak a lĂĄthatĂł tartomĂĄnyba esĂ” rĂ©szĂ©nek megnevezĂ©se. de sokkal több ennĂ©l. hangulatteremtĂ”, kedĂ©ly-javĂtĂł, vagy akĂĄr rontĂł, gyĂłgyĂtĂł, tĂ©rformĂĄlĂł. nagyon kellenek. (ISz)
magam, 19:04
|
|
|
vasårnap...délutån...pihenés...
magam, 12:46
|
|
|
LĂLEK...mi(a)lĂ©lek?
Mire hasonlĂt egy ember lelke? Nekem leginkĂĄbb kertre. Nem teljes, hanem csak olyan fĂ©l kertekre, amik egy mĂĄsik ember lelkĂ©vel összefonĂłdva vĂĄllnak egĂ©sszĂ©. SzĂnekkel, virĂĄgokkal teli szĂ©p helyek. SzĂŒletĂ©sĂŒnk- kor csak egy zsebkendĂ”nyi, szĂ»z ,,földdarab", amibe szĂŒleinktĂ”l kapott lĂ©lek magvainkat ĂŒltetgetjĂŒk. Ăk segĂtenek tanĂĄcsokkal, pĂ©ldĂĄkkal, hogyan gondozzuk ezeket a hozott kincseket. MegmutatjĂĄk, mivel öntözzĂŒk, hogyan ĂĄpoljuk, szerintĂŒk mi a gaz, Ă©s mi a virĂĄg. Ezek az elsĂ” virĂĄgok Ă©s tanĂĄcsok.
Majd ahogy cseperedĂŒnk, a kertĂŒnk is velĂŒnk növekszik. Egyre több ember lĂĄtogat be hozzĂĄnk, ahogy mi is mĂĄsokhoz. Nyomot hagynak rajtunk. TanĂtĂĄsuk, jellemĂŒk, gondolataik, mind-mind belĂ©nk plĂĄntĂĄlĂłdnak. Ăj lĂ©lekvirĂĄgokat hoznak lĂ©tre, vagy a mĂĄr meglĂ©vĂ”ket nemesĂtik, vagy vĂĄltoztatjĂĄk gazzĂĄ. MĂ©g Ă”k mutatjĂĄk meg, hogyan gyomlĂĄljunk. De mĂĄr zĂĄrĂłdik a kertkapu. ĂnĂĄllĂłsodunk. MĂĄr a magunk elkĂ©pzelĂ©sei szerint irĂĄnyĂtjuk a kertĂ©szkedĂ©st. JĂłl, rosszul, de mĂĄr a mi kezĂŒnk nyoma van rajta, mi szelektĂĄlunk, hasznos Ă©s haszontalan, szĂ©p Ă©s csĂșnya között. Megmutatjuk a vilĂĄgnak, vĂĄrva mĂĄs embereket, dicsĂ©rjĂ©k, szeressĂ©k, amivĂ© Ă©pĂtettĂŒk azt az aprĂłcska lĂ©lekdarabot, amit szĂŒletĂ©sĂŒnkkor kaptunk.
Ăk meg jönnek. Mi pedig beengedĂŒnk, bĂĄrkit. MĂ©g nem tanultuk meg, hogy nem mindenkit csupĂĄn a jĂł szĂĄndĂ©k vezet. Vannak a haszonlesĂ”k, akiket csak az Ă©rdekel, amitĂ”l nekik jobb. Az irigyek, akik csak azt nĂ©zik a tied mennyivel szebb vagy jobb az övĂ©knĂ©l. A betegsĂ©ghozĂłk. Ăk akkor boldogok, ha megfertĂ”zhetnek. Ne legyĂ©l kĂ©pes magad lelkĂ©t ĂĄpolni. FĂŒggjĂ©l tĂ”lĂŒk, kerted szĂ©psĂ©gei, gyĂŒmölcsei csak az övĂ©k legyen. A pusztĂtĂłk. Akiket csak a maguk lelke Ă©rdekli. Akik a tiedbĂ”l tĂ©pnek ki mindent, hogy a szĂneket eltĂŒntetve, csak az övĂ©k ragyogjon.
MĂĄr bezĂĄrod a kertkaput. KerĂtĂ©st emelsz. Jobbat, rosszabbat. Olyat, amin ĂĄt lehet lĂĄtni, vagy magas falat hĂșzol magad Ă©s a vilĂĄg közĂ©. Közben belĂŒl is vĂĄltozik valami. Lesz egy titkos kerted, a legfĂ©ltettebb virĂĄgaidbĂłl. Az emberek most is jönnek-mennek, kukucskĂĄlnak ĂĄt a kerĂtĂ©sen. MĂĄr megvĂĄlogatod, nem nyitod ki bĂĄrkinek azt a kertkaput, Ă©s figyelsz rĂĄ, meddig engeded belĂ©pni rajta. Megtanulod kit, meddig engedhetsz be, mikor kell elkĂŒldened. MĂĄsok is felajĂĄnljĂĄk, pillants belĂ©jĂŒk. NĂ©zd, Ă”k mit Ă©pĂtettek. Van, amikor kicsit egybenyitod mĂĄsokkal lelkedet. Ărzed ettĂ”l tied is szebb, Ă©s remĂ©nykedsz, hogy talĂĄlsz valakit, akivel, teljesen egybenyitva, közös Ășj kertet Ă©pĂthettek. Lelke, lelkedben leli meg, hiĂĄnyzĂł, mĂĄsik felĂ©t.
Most nehezebb kertĂ©pĂtĂ©sznek lenni. KĂ©t, többĂ©-kevĂ©sbĂ© hasonlĂł elkĂ©pzelĂ©s. MĂĄs alapokbĂłl, mĂĄs elgondolĂĄsokbĂłl tĂĄplĂĄlkozva. MĂĄr nem telepĂthetsz ĂĄt növĂ©nyeket, nem öntözhetsz, amikor te szeretnĂ©l. S mielĂ”tt kihĂșznĂĄl valami gaz szĂĄlat, meg kell nĂ©zned, az nem hasznos növĂ©nye a mĂĄsiknak? EgyĂŒtt erĂ”sebbek vagytok, mint kĂ©t fĂ©l! Nem engedtek be mindent, megnĂ©zitek mi jĂł, Ă©s mi rossz nektek. SajĂĄt növĂ©nyeitek vannak, azokat nemesĂtitek. Van, amikor kĂŒlön-kĂŒlön, de mindig egyĂŒtt. SzĂ©p, amikor egybefolynak Ă©rzelemvirĂĄgaitok, s gondolatgyĂŒmölcseitek. Egy nyugodt, bĂ©kĂ©s kertben minden összefĂ©rhet mindennel, ha a kertĂ©szek beszĂ©lgetnek, bĂznak egymĂĄs szĂĄndĂ©kaiban. Megeshet, hibĂĄzik az egyik. Esetleg a mĂĄsik. De meg kell nĂ©zni, miĂ©rt hibĂĄzott, s ha volt ilyen. Helyrehozni. Közösen! (SzISz)
magam, 12:41
|
|
|
tudtad...?
MiĂ©rt mondjĂĄk a tĂŒsszentĂ”nek: kedves egĂ©szsĂ©gĂ©re? ElĂ”ször azt kell megvizsgĂĄlnunk, hogy mi is a tĂŒsszentĂ©s. Ălettani folyamat, mĂ©ghozzĂĄ Ășgynevezett reflexmĂ»ködĂ©s. Ha valami az orrnyĂĄlkahĂĄrtyĂĄt tartĂłsan ingerli, az ott levĂ” idegvĂ©gzĂ”dĂ©sek izgalomba jönnek. Az ingerĂŒlet felszalad a nyĂșltvelĂ”be, a lĂ©gzĂ”központba, ahonnan a lĂ©gzĂ”izmokhoz visszajövĂ” ingerĂŒletek erĂ”s belĂ©gzĂ©st vĂĄltanak ki. Majd a lĂĄgy szĂĄjpad felemelkedik, Ă©s elzĂĄrja az orrgaratjĂĄratot, a szĂĄj zĂĄrĂłdik, ezutĂĄn erĂ”s kilĂ©gzĂ©s kezdĂ”dik, Ă©s a lĂ©gutakban a levegĂ” nyomĂĄs alĂĄ kerĂŒl. Amikor a lĂĄgy szĂĄjpad hirtelen ismĂ©t elernyed, Ă©s megnyitja a jĂĄratot az orrĂŒreg felĂ©, a levegĂ” nagy sebessĂ©ggel kiĂĄramlik az orrĂŒregbe, Ă©s a nyĂĄlkahĂĄrtya felĂŒletĂ©rĂ”l egyszerre lesöpri az odatapadt izgatĂł anyagokat.
LĂ©nyeg az, hogy a tĂŒsszentĂ©s nem "kedves egĂ©szsĂ©gĂŒnket" szolgĂĄlja, sĂ”t legtöbbször a közelgĂ” nĂĄthĂĄt jelenti be. OrvostudomĂĄnyi Ă©s Ă©lettani alapon tehĂĄt ennek az udvariassĂĄgi formulĂĄnak az eredetĂ©t egyĂĄltalĂĄn nem tudjuk megmagyarĂĄzni. VĂĄlaszt az Ă”störtĂ©net, a nĂ©prajz, a mitolĂłgia Ă©s a vallĂĄstörtĂ©net ad. FeljegyeztĂ©k, hogy Afrika egyik kis nĂ©ger ĂĄllamĂĄban, MonomopatĂĄban nagy esemĂ©ny volt a kirĂĄly tĂŒsszentĂ©se. Ha ez megtörtĂ©nt, akkor kĂŒlönfĂ©le szertartĂĄsok Ă©s imĂĄk között kihirdettĂ©k az egĂ©sz orszĂĄgban, hogy a legkisebb alattvalĂł is elrebeghesse jĂłkĂvĂĄnsĂĄgait, Ă©s imĂĄdkozhassĂ©k ura egĂ©szsĂ©gĂ©Ă©rt. Azt tartottĂĄk ugyanis, hogy Monomopata ura egy-egy tĂŒsszentĂ©sĂ©vel a kĂĄrtĂ©kony szellemek, gonosz dĂ©monok egĂ©sz rajĂĄtĂłl szabadul meg. Az ehhez hasonlĂł pĂ©ldĂĄkat bĂ”sĂ©ggel sorolhatnĂĄnk a termĂ©szeti nĂ©pek körĂ©bĂ”l: AfrikĂĄtĂłl GuineĂĄn ĂĄt a floridai indiĂĄnokig. Ehelyett inkĂĄbb a rĂ©gi mĂtoszok vilĂĄgĂĄban kutassunk.
A rĂ©gi hĂ©ber legenda szerint a legelsĂ” idĂ”kben az ember egĂ©sz Ă©letĂ©ben csak egyetlenegyszer tĂŒsszentett, de akkor is bele kellett halnia, Ăgy volt ez egĂ©sz JĂĄkobig, akinek megengedte az Isten, hogy annyit tĂŒsszenthet Ă©letĂ©ben, amennyit akar, Ă©s mĂ©gse pusztul el tĂ”le. Ennek ellenĂ©re a tĂŒsszentĂ©s ĂĄltali halĂĄl fĂ©lelme tovĂĄbb Ă©lt az emberben, Ă©s ezĂ©rt ĂŒdvözöltĂ©k egymĂĄst az "egĂ©szsĂ©gĂ©re" felkiĂĄltĂĄssal ilyen "fĂ©lelmetes" alkalmakkor.
A görögöknĂ©l is hasonlĂł fontossĂĄga volt a tĂŒsszentĂ©snek. Az OdĂŒsszeiĂĄban egyenesen jĂłserĂ”t tulajdonĂtanak neki, s mĂ©g ArisztotelĂ©sz is feljegyzĂ©sre mĂ©ltĂłnak ĂtĂ©li, hogy a nĂ©p a tĂŒsszentĂ©st Isten ĂĄltal kĂŒldöttnek tekinti, a köhögĂ©st azonban nem...
VizsgĂĄlĂłdĂĄsaink eredmĂ©nye tehĂĄt az, hogy a "kedves egĂ©szsĂ©gĂ©re" udvariassĂĄgi formula az Ă”sidĂ”kben vallĂĄsos eredetĂ» varĂĄzsmondĂĄs volt. Az ĂĄrtĂł dĂ©monok tĂĄvozĂĄsĂĄt vagy az istensĂ©g ĂŒzenetĂ©t jelentette.
S ha mĂĄr itt tartunk, emlĂtsĂŒk meg azt is, hogy a földkereksĂ©g legkĂŒlönbözĂ”bb nĂ©pei, mikor ĂĄsĂtanak, kezĂŒket a szĂĄjuk elĂ© tartjĂĄk. SzĂĄmunkra ez ma mĂĄr szintĂ©n csak illemszokĂĄs, de a nĂ©prajzi kutatĂĄsok alapjĂĄn kĂ©tsĂ©gtelen, hogy a rontĂł dĂ©monok besurranĂĄsa elleni vĂ©dekezĂ©s maradvĂĄnya. Ezeket az Ă”si, szĂvĂłsan tovĂĄbbĂ©lĂ”, de ma mĂĄr eredeti jelentĂ©sĂŒket elvesztett hagyomĂĄnyokat "csökevĂ©nyeknek" nevezi a tudomĂĄny.
magam, 12:22
|
|
|
napi okossĂĄg:
Azt az embert nevezzĂŒk lĂ©pcsĂ”hĂĄz-tĂpusnak, aki sötĂ©t Ă©s korlĂĄtolt...
.
magam, 9:14
|
|
|
ez csak mĂ»-hĂłd...
magam, 8:24
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 26.
az év 299. (szökÔévekben 300.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 66 nap van håtra. Napkelte: 06:17 Napnyugta: 16:38
Holdkelte: 03:31 Holdnyugta: 15:11
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re vasĂĄrnap estig: Napközben ĂĄltalĂĄban csökken a felhĂ”zet, egyre többfelĂ© kisĂŒt a nap, esĂ” nem vĂĄrhatĂł, Ă©s csupĂĄn nĂ©hol marad tartĂłsan felhĂ”s az Ă©g. A pĂĄra-, ill. a ködfoltok dĂ©lelĂ”tt megszĂ»nnek. ĂltalĂĄban mĂ©rsĂ©kelt, a Kisalföldön idĂ”nkĂ©nt Ă©lĂ©nk lesz a dĂ©li, dĂ©lkeleti szĂ©l. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 11 Ă©s 16 fok között alakul. KĂ©sĂ” estĂ©re pedig 5 Ă©s 10 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Az éjszakai óråkban kialakult ködfoltok napközben csak lassan szûnnek meg. A ködfoltok megszûnését a nap nagy részében veszélyes idÔjåråsi jelenség nem vårható.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Fronthatås nincs, de a nagy napi hÔingås miatt ajånlott a réteges öltözködés.
Ma Dömötör, Albin, Demeter, Baldvin, Amand, Ametiszt, Evariszt napja van.
Boldog névnapot!
Dömötör : Magyar eredetû név, a Demeter név alakvåltozata.
Albin : A latin Albinus csalĂĄdnĂ©vbĂ”l ered, jelentĂ©se fehĂ©r. EzenkĂvĂŒl lehet a germĂĄn eredetĂ» Alvin alakvĂĄltozata is, amelynek jelentĂ©se nemes, tĂŒndĂ©r, barĂĄt.
Demeter : Görög szlåv eredetû név, jelentése Démétérnek, a föld istennÔjének ajånlott.
Baldvin : Német angol eredetû név, jelentése båtor baråt.
Amand : Latin eredetĂ» nĂ©v, az Amandus nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik, jelentĂ©se szeretetremĂ©ltĂł.
Ametiszt : Egy féldrågakÔ görög eredetû, de latin nevébÔl szårmazik. Az eredeti görög szó jelentése nem részeg. Az ókori és középkori hiedelem szerint e kÔ megóv a részegségtÔl.
Evariszt : Görög eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se derĂ©k, ĂŒgyes, legjobb.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1596 – III. Mehmed szultĂĄn fĂ”serege a mezĂ”keresztesi csatĂĄban legyĂ”zi BĂĄthory Zsigmond erdĂ©lyi fejedelem Ă©s Habsburg Miksa fĂ”herceg haderejĂ©t. • 1613 – Abaffy MiklĂłs tokaji kapitĂĄny a hajdĂșk segĂtsĂ©gĂ©vel megöleti a szĂĄmĂ»zött BĂĄthory GĂĄbor fejedelmet. • 1825 – MegnyĂlik az Erie csatorna a Hudson folyĂł Ă©s az Erie-tĂł között • 1858 – H. E. Smith szabadalmaztatja a forgĂłtĂĄrcsĂĄs mosĂłgĂ©pet. • 1861 – Johann Philipp Reis nĂ©met fizikus feltalĂĄlta a hangok elektromos közvetĂtĂ©sĂ©re szolgĂĄlĂł eszközt, amelyet telefonnak nevez el. • 1905 – NorvĂ©gia fĂŒggetlennĂ© vĂĄlik SvĂ©dorszĂĄgtĂłl. • 1924 – A NĂ©pszava a "MagyarorszĂĄg dolgozĂł nĂ©pĂ©hez" cĂmĂ» felhĂvĂĄst közöl a Szakszervezeti TanĂĄcs, a MagyarorszĂĄgi SzociĂĄldemokrata PĂĄrt vezetĂ”sĂ©ge Ă©s a szociĂĄldemokrata pĂĄrt parlamenti frakciĂł alĂĄĂrĂĄsĂĄval. A felhĂvĂĄs többek között a munkanĂ©lkĂŒliek nyomorĂĄra mutat rĂĄ, Ă©s követeli az ĂĄltalĂĄnos, titkos, egyenlĂ” vĂĄlasztĂłjogot. • 1939 – Jozef Tisot a SzlovĂĄk KöztĂĄrsasĂĄg elnökĂ©vĂ© vĂĄlasztjĂĄk. • 1942 – NorvĂ©giĂĄban törvĂ©ny mondja ki a zsidĂł közössĂ©g vagyonĂĄnak teljes elkobzĂĄsĂĄt. • 1950 – TerĂ©z anya megalapĂtja KalkuttĂĄban a Mission of Charity-t (a jĂłtett missziĂłjĂĄt). • 1951 – Winston Churchill lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke. • 1954 – A Chevrolet bemutatja a V-8-as motort. • 1955 – Az osztrĂĄk Nemzeti TanĂĄcs elfogadja Ă©s kihirdeti az orszĂĄg „önkĂ©ntes, örökös semlegessĂ©gĂ©rĂ”l“ szĂłlĂł alkotmĂĄnyerejĂ» törvĂ©nyt, miutĂĄn az ĂllamszerzĂ”dĂ©s Ă©rtelmĂ©ben a nĂ©gy szövetsĂ©ges megszĂĄllĂł hatalom utolsĂł katonai egysĂ©gei is elhagytĂĄk az OsztrĂĄk KöztĂĄrsasĂĄg terĂŒletĂ©t. • 1956 – Az ENSZ BiztonsĂĄgi TanĂĄcsĂĄban megalakul a Nemzetközi Atomenergia ĂgynöksĂ©g, az "International Atomic Energy Agency" • 1957 – Megkezdi adĂĄsĂĄt a VatikĂĄn RĂĄdiĂł. • 1965 – A Beatles elfogadja a Buckingham Palota meghĂvĂĄsĂĄt, a dĂszvendĂ©g Marlene Dietrich. • 1967 – TeherĂĄnban 48. szĂŒletĂ©snapjĂĄn IrĂĄn csĂĄszĂĄrĂĄvĂĄ koronĂĄztatja magĂĄt Mohammed Reza Pahlavi sah. • 1970 – MoszkvĂĄban lĂ©trejön a szovjet Ă©s az amerikai atomtudĂłsok elsĂ” talĂĄlkozĂłja. • 1972 – NyĂlvĂĄnosan (vezetĂ”vel) lĂĄtogathatĂłvĂĄ vĂĄlik az Alcatraz börtön. • 1973 – Megkezdi a termelĂ©st az Ajkai TimföldgyĂĄr. • 1974 – Az Arab Liga rabati csĂșcskonferenciĂĄjĂĄn a palesztinok legitim kĂ©pviseletekĂ©nt a PFSZ-t ismerik el. • 1978 – Az Magyar NĂ©pköztĂĄrsasĂĄg Elnöki TanĂĄcsĂĄnak rendelete biztosĂtja a magyar ĂĄllampolgĂĄrok jogĂĄt a kĂŒlföldre utazĂĄshoz. • 1987 – Az USA kereskedelmi embargĂłt rendel el IrĂĄn ellen, s feloldĂĄsĂĄt az 598. szĂĄmĂș hatĂĄrozat elfogadĂĄsĂĄhoz kötötte. • 1994 – Yitzhak Rabin izraeli miniszterelnök Ă©s Abdel Salam Majali jordĂĄn vezetĂ” bĂ©keszerzĂ”dĂ©st Ărnak alĂĄ, Bill Clintonnak, az amerikai elnök jelenlĂ©tĂ©ben Ă©s közvetĂtĂ©sĂ©vel. • 1999 – Az amerikai CIA megĂĄllapodĂĄst köt NĂ©metorszĂĄggal, hogy NĂ©metorszĂĄg rendelkezĂ©sĂ©re bocsĂĄtja az egykori Stasi-val kapcsolatos több mint 32.000 akta mĂĄsolatĂĄt. • 2002 – Az orosz kĂŒlönleges alakulatok harci gĂĄz bevetĂ©sĂ©vel megbĂ©nĂtjĂĄk a moszkvai szĂnhĂĄzat elfoglalva tartĂł, tĂșszejtĂ” csecsen terroristĂĄkat. Az akciĂł sorĂĄn 50 tĂșszejtĂ”t megölnek, 600 tĂșszt kiszabadĂtanak. A felhasznĂĄlt gĂĄz összetĂ©telĂ©re nem derĂŒl fĂ©ny, szĂĄznĂĄl több ember gĂĄzmĂ©rgezĂ©sben meghal.
SzĂŒletĂ©sek
• 968 - Kazan, japĂĄn csĂĄszĂĄr († 1008) • 1631 – GrĂłf Kollonich LipĂłt bĂboros, esztergomi Ă©rsek († 1707) • 1685 – Domenico Scarlatti, olasz zeneszerzĂ” († 1757) • 1800 – GrĂłf Helmuth Karl Bernhard von Moltke, porosz vezĂ©rtĂĄbornagy, vezĂ©rkari fĂ”nök a porosz–francia hĂĄborĂșban († 1891) • 1826 – MocsĂĄry Lajos, magyar politikus († 1916) • 1854 – DĂ©ri Miksa, mĂ©rnök, a vĂĄltóåramĂș generĂĄtor egyik megszerkesztĂ”je († 1938) • 1879 – FedĂĄk SĂĄri, szĂnĂ©sznĂ” († 1955) • 1883 – ZemplĂ©n GĂ©za kĂ©mikus, az MTA tagja († 1956) • 1911 – Kopasz MĂĄrta festĂ”- Ă©s grafikusmĂ»vĂ©sz • 1911 – Mahalia Jackson, amerikai gospel-Ă©nekesnĂ” († 1972) • 1916 – François Mitterrand, francia politikus, köztĂĄrsasĂĄgi elnök († 1996) • 1919 – Mohammed Reza Pahlavi sah, IrĂĄn utolsĂł uralkodĂłja († 1980) • 1928 – Mialkovszky ErzsĂ©bet, jelmeztervezĂ” († 1988) • 1931 – Szakonyi KĂĄroly, ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł • 1932 – CsordĂĄs Lajos olimpiai bajnok labdarĂșgĂł, edzĂ” († 1968) • 1940 – Jozef Stank szlovĂĄk vĂ©delmi miniszter († 2005) • 1941 – Holger Meins nyugatnĂ©met dokumentumfilmes, radikĂĄlis baloldali terrorista, a Vörös Hadsereg FrakciĂł tagja († 1974) • 1942 – Bob Hoskins (er. Robert William Hoskins), angol szĂnĂ©sz • 1947 – Fazakas Szabolcs, ĂŒzletember, diplomata, politikus • 1952 – KorcsmĂĄros György, szĂnĂ©sz, rendezĂ” • 1974 – Hrutka JĂĄnos, egykori magyar vĂĄlogatott labdarĂșgĂł, menedzser • 1974 – Schindler Szabolcs magyar labdarĂșgĂł, jelenleg a KecskemĂ©ti TE jĂĄtĂ©kosa • 1980 – Cristian Chivu, romĂĄn vĂĄlogatott labdarĂșgĂł • 1984 – Adriano Correia Claro, brazil labdarĂșgĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 899 – AlfrĂ©d angol kirĂĄly • 1613 – BĂĄthory GĂĄbor szĂĄmĂ»zött erdĂ©lyi fejedelmet NagyvĂĄradon megölik a hajdĂșk (* 1598). UtĂłdja Bethlen GĂĄbor • 1764 – William Hogarth angol festĂ”, grafikus, rĂ©zmetszĂ”, a modern karikaturistĂĄk elĂ”futĂĄra, az angol nemzeti festĂ©szet megteremtĂ”je (* 1697) • 1890 – Carlo Collodi (er. Carlo Lorenzini) olasz ĂrĂł (Pinocchio) (* 1826) • 1941 – Arkagyij Petrovics Gajdar orosz ifjĂșsĂĄgi ĂrĂł (* 1904) • 1943 – Reinitz BĂ©la magyar zeneszerzĂ”, zenekritikus (* 1878) • 1954 – Joachim JĂłzsef magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz (* 1897) • 1957 – Nikos Kazantzakis görög ĂrĂł (* 1883) • 1962 – Hattie McDaniel amerikai szĂnĂ©sznĂ” (* 1895) • 1976 – Kocsis AndrĂĄs magyar szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz (* 1905) • 1980 – Marcello Caetano portugĂĄl miniszterelnök (* 1906) • 2007 – Arthur Kornberg amerikai biokĂ©mikus, Nobel-dĂjas (* 1918) • 2007 – Nicolae Dobrin romĂĄn labdarĂșgĂł (* 1947)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Ausztria nemzeti ĂŒnnepe (az 1955-ös ĂĄllamszerzĂ”dĂ©s Ă©vfordulĂłja). • Trinidad Ă©s Tobago: a köztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsĂĄnak napja (1976)
magam, 8:13
|
|
|
FĂ©nyes talpĂș, bolyhos fejĂ» rĂŒgyek ĂŒltek a fĂĄkra, s az Ă©jszaka, mint egy tĂŒndĂ©r cirmos szĂnĂ», szĂnes szoknyĂĄt adott minden kis ĂĄgra. S ha lehull a sok szirom, mi marad az ĂĄgakon? TĂŒskĂ©s hĂĄzban, sötĂ©t csendben alusznak a gesztenyĂ©k, egyre nĂ”nek, nagy titokban, s ha nem fĂ©rnek a burokban, izegnek Ă©s mozognak, majd a földre potyognak. KinyĂlik a tĂŒskehĂĄz, jaj, rĂĄ ne lĂ©pj, jĂłl vigyĂĄzz; nagy fĂĄk alatt nĂ©zz csak körĂŒl, szerte-szĂ©t, mindenfelĂ”l rĂĄdfĂ©nylenek barnaszemĂ» gesztenyĂ©k. (Moretti G)
magam, 8:08
|
|
|
jó reggelt szép , hangulatos vasårnapot.
magam, 8:04
|
|
|
|
2008. október 25., szombat |
|
|
0 |
|
|
tovåbbi szép estét,jó éjt,pihentetÔ éjszakåt.
magam, 21:09
|
|
|
A lélek néha
A lélek néha csöndességre vågyik, megnyugodni végre valamiben. Mint gyermek, valakinek a mellkasåra hajtani bajtól zsibongó fejem.
Egy percre megpihenni elnyugodva, nem kĂ©rĂ”dzni örök kĂ©tsĂ©geken. A lĂ©lek vihar elĂ”tt csöndet ĂĄhĂt, ha tudja is, hogy a vihar ĂŒzen. (Mezey K)
magam, 20:23
|
|
|
...aki mĂ©g Ășgy gondolja ,hogy van kĂ©p ami kell neki az mentse , mert törlök...
.
magam, 19:26
|
|
|
El akarsz pusztĂtani egy szĂŒksĂ©ges, fontos Ă©s jĂłl mĂ»ködĂ” kapcsolatot? SikerĂŒlni fog. TĂ©gy gyakran szemrehĂĄnyĂĄst Ă©s kĂ©nyszerĂtsd magyarĂĄzkodĂĄsra a partneredet. HomokvĂĄr a vilĂĄg. (ISz)
magam, 19:09
|
|
|
ki az Ășr...?
magam, 12:34
|
|
|
tudtad...?
Ărtelmes szĂł-e a tillaĂĄrom haj, az ingyom-bingyom meg a recefice? Zolnai BĂ©la Ărja a Nyelv Ă©s hangulat cĂmĂ» Ă©rdekes Ă©s tanulsĂĄgos mĂ»vĂ©ben az indulatszavakrĂłl:
"Vannak olyan nyelvalakok, amik egyenesen abbĂłl a cĂ©lbĂłl nyerik hangalakjukat, hogy bizonyos hangulatot vagy jelentĂ©st kifejezzenek." TehĂĄt a hangalakhoz, a hangzĂĄshoz fĂ»zĂ”dik szĂŒksĂ©gkĂ©ppen valami jelentĂ©s. A kĂ©rdĂ©s azonban meglehetĂ”sen bonyolult, mert fogalmi jelentĂ©ssel bĂrĂł szavakbĂłl is alakulhat indulatszĂł. NĂ©zzĂŒnk pĂ©ldĂĄkat!
A magyar ni! vagy né! a nézdbÔl kurtult indulatszóvå. A jé! a Jézus névbÔl formålódott. Az elriasztó, elzavaró durva mars! kifejezése a német vezényszóból, a Marschból fejlÔdött haragos indulatszavunkkå.
Az igazi indulatszĂł nyilvĂĄnvalĂłan nem Ăgy keletkezik, hanem egyĂŒtt szĂŒletik az Ă©rzelmekkel. Az ösztönösen feltörĂ” hangcsoportok, egyĂ©ni Ă©s pillanatnyi alkotĂĄsok egymĂĄstĂłl fĂŒggetlenĂŒl is megegyezhetnek egymĂĄssal. Ha egy ausztrĂĄliai bennszĂŒlött tövisbe lĂ©p, esetleg ugyanĂșgy kiĂĄlthat fel, mint egy izlandi halĂĄsz, aki belezuhant a tengerbe. Ezek az igazi, indulatbĂłl fakadt indulatszavak megrögzĂ”dnek, megszokottĂĄ vĂĄlnak Ă©s elterjednek, sĂ”t esetleg fogalmi szĂłvĂĄ alakulhatnak.
A jaj Ă©s a hujujuj a magyar nyelv sajĂĄtja. Az ĂłbĂ©gatĂĄst a nĂ©met au weh-bĂ”l alakĂtottuk. Akikre azt mondjuk, hogy ĂłbĂ©gat, azt enyhe megvetĂ©ssĂ©l kezeljĂŒk. A jajgatĂĄs Ă”szinte indulatot jelez, az ĂłbĂ©gatĂĄs Ă©rzelmi rĂĄjĂĄtszĂĄst. Az indulatszĂł lĂ©nyeges kellĂ©ke az ember ĂĄltal beleĂ©rzett hangulat vagy jelentĂ©s.
Igen ĂĄm, de mit jelent az aranyjĂĄnosi "TillaĂĄrom haj!"? Zolnai BĂ©la Ăgy vĂĄlaszol erre a kĂ©rdĂ©sre: A "TillaĂĄrom haj!" ritmusĂĄval, Ă©rtelmetlen Ă©s mĂ©gis hangutĂĄnzĂłkra emlĂ©keztetĂ” hangcsoportosĂtĂĄsĂĄval Ă©s esetleg szemĂ©lyragozott vĂ©gzĂ”dĂ©sĂ©vel sajĂĄtos, ĂșjszerĂ» vegyĂŒlĂ©kĂ©t adja a primitĂv lelkesedĂ©snek Ă©s a humoros szĂłjĂĄtĂ©knak, ami kitĂ»nĂ”en illik a költemĂ©ny gĂșnyos hangjĂĄhoz. A tillalĂĄrom, tillalĂĄrom, tillilĂĄrom-tullilĂĄrom, a tituli-talimentum nem egy nĂ©pdalunk refrĂ©njĂ©ben bukkan fel. Ărtelmes szavak is alakultak ebbĂ”l a jĂĄtĂ©kos hangsorbĂłl: BaranyĂĄban a betegesen dĂŒlöngĂ©lĂ”re mondjĂĄk, hogy tillĂĄrozik; KomĂĄromban a tilitor pedig nem mĂĄs, mint a hazafelĂ© dĂșdolva menĂ” rĂ©szeg ember.
A recefice, az ingyom-bingyom meg a tĂĄliber tutĂĄliber a fiktĂv szavak, a nyelvutĂĄnzĂĄs, vagyis a halandzsa fogalomkörĂ©be tartoznak.
A népnyelvben is van halandzsa?
A nép alkot abszurd nyelveket, mint Rabelais: Briszmarg d algotbric nubstzne zos...
Lilliput nyelvét is csak Swift beszélte: Golbasto Momarem Evleme Gurdilo Shefin Mully Ully...
GulĂĄcsy Lajos festĂ”mĂ»vĂ©szen kĂvĂŒl senki sem ismerte NakonxipĂĄn ĂĄlombirodalmĂĄnak nyelvtanĂĄt. Viszont nemcsak az ĂrĂłknak, mĂ»vĂ©szeknek kerekedik kedve szabad fantĂĄziĂĄjĂș nyelvteremtĂ©sre, hanem a nĂ©pnek is! ErdĂ©lyi JĂĄnos Ăgy nyilatkozik errĂ”l A magyar lĂra cĂmĂ» tanulmĂĄnyĂĄban:
"Holmi kukoricakĂĄkĂłn pille, haj regĂŒrejtem, bakkom azt a hĂ©t aranyĂĄt, lĂĄncos milliom, hejedĂĄrum hejeha, diri dĂłm, hej sĂĄlĂĄd-dĂĄjĂ©jdom, hejerintom-kanyarintom stb. szĂłlĂĄsformĂĄk... azon önkĂ©nt folyomĂĄnyai a nyelvnek, mikor a nem tanult, de szĂłra szorult nĂ©p indulatĂĄnak kifejezĂ©sĂ©re nem ugyan Ă©rtelmes hangot, azaz szĂłt, hanem csak hangot ismer, hasznĂĄl olykoron..."
Egden, begden kerkenÔbe, Szól a rigó az erdÔbe, Csir, csår, szabó pår. Murki, dupki, egyet visz ki... Ipirimi posztó, Ebgérice, Jóra viszi måmmåm Teperice...
Az Ă©rtelmes nyelv nem elĂ©gĂti ki a gyermekeket. MesevilĂĄgot teremtenek maguknak kĂ©pzelt, furcsa, tĂĄn ijesztĂ”, esetleg mulatsĂĄgos szavakbĂłl... Ăs ez az igĂ©ny a mĂ»költĂ©szetben is jelentkezik egyes poĂ©tĂĄknĂĄl.
magam, 12:24
|
|
|
Magas vagyok, majdnem egy langalĂ©tra, de ez nem baj, pont hogy szerencse, mert Ăgy Ă©n is tudok kosarazni, mint apa, aki hosszĂș is, Ă©s izmos is, a pincĂ©nk elĂ”tt pĂ©ldĂĄul egyszer nĂ©gy rekesz bort emelt fel egyszerre, erĂ”s a rekeszizma, mondhatnĂĄm, de azĂ©rt Ă©n sem vagyok kutya, az edzĂ”m szerint, mĂ©g sokra vihetem, csak hagynĂĄm mĂĄr abba a meztelenkedĂ©st, vagyis hogy nem viselem a csapat mezĂ©t, ami olyan ronda, mint egy barlangi banya hĂĄlĂłinge, nem azt mondom, hogy legyen tĂŒndĂ©rrĂłzsaszĂn, de azĂ©rt ez mĂ©giscsak tĂșlzĂĄs, ezt persze Ăgy soha nem mondom neki, csak hĂmzek Ă©s hĂĄmozok, Ă©s arra gondolok, hogy festek rĂĄ virĂĄgokat vagy gombĂĄkat, netĂĄn egy szarvasgombĂĄt, ami nem egy gomba aganccsal, hĂĄt hĂŒlye leszek ilyet gondolni, amikor gombĂĄsz az apukĂĄm, hanem egy olyan gomba, aminek orrcsiklandozĂł illata van, Ă©s ha fĂ©lbevĂĄgod, olyan, mint egy gyönyörĂ» csipketerĂtĂ”, amilyet a dĂ©dimama szokott horkolni. Lehet, hogy Ă©n is inkĂĄbb gombĂĄsz leszek, Ăs nem annyira kosaras, ezt mĂ©g kitalĂĄlom, Ășgyis tĂșl fiatal vagyok mĂ©g ahhoz, hogy öreg legyek, Ășgyhogy rĂĄĂ©rek. (SzI)
magam, 9:13
|
|
|
fĂ” a biztonsĂĄg...
magam, 8:38
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 25.
az év 298. (szökÔévekben 299.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 67 nap van håtra.
Napkelte: 07:15 Napnyugta: 17:39
Holdkelte: 10:58 Holdnyugta: 18:49
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szombat estig: VĂĄltozĂłan, helyenkĂ©nt erĂ”sen felhĂ”s lesz az Ă©g. Több-kevesebb napsĂŒtĂ©sre szinte mindenĂŒtt szĂĄmĂthatunk. EsĂ” nem valĂłszĂnĂ». Gyenge vagy mĂ©rsĂ©kelt marad a lĂ©gmozgĂĄs. A hajnalban kĂ©pzĂ”dött pĂĄra dĂ©lelĂ”tt mindenĂŒtt feloszlik. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 10 Ă©s 15 fok, a kĂ©sĂ” esti 5 Ă©s 10 fok között vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A reggeli, kora dĂ©lelĂ”tti, illetve a kĂ©sĂ” esti ĂłrĂĄkban helyenkĂ©nt szĂĄmĂtani lehet ködre.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Nem vĂĄrhatĂł fronthatĂĄs, de a nagy napi hĂ”ingĂĄs miatt fokozotabban ĂŒgyeljĂŒnk a rĂ©teges öltözködĂ©sre.
Ma Blanka, Bianka, Fodor, Margit, MĂłr, Krizanta, BĂłnis, DĂĄrius, Jusztin, MarciĂĄn, JĂĄnos, BonifĂĄc napja van.
Boldog névnapot!
Blanka : KözĂ©platin, spanyol eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se fĂ©nyes, ragyogĂł, tiszta. MĂĄs magyarĂĄzat szerint, GermĂĄn eredetĂ» nĂ©vnek a latinosĂtott formĂĄja, jelentĂ©se ugyanaz.
Bianka : A Blanka név olasz formåjåból szårmazik.
Fodor : Magyar eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se göndör hajĂș.
Margit : A görög eredetĂ» latin Margareta nĂ©v megmagyarosodott alakja, JelentĂ©se gyöngy. A nĂ©metben Ă©s a svĂ©dben is ebben a formĂĄjĂĄban hasznĂĄljĂĄk. Legismertebb viselĂ”je ĂrpĂĄd-hĂĄzi Szent Margit, IV. BĂ©la kirĂĄly leĂĄnya.
MĂłr : A MĂłric XIX. szĂĄzadi rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a Maurus rövidĂŒlĂ©sekĂ©nt tartjĂĄk szĂĄmon. JelentĂ©se mĂłr, szerecsen.
Krizanta : Görög latin eredetû név, a Chrysanthus férfinév nÔi pårja. Jelentése margitviråg, aranyviråg, margaréta.
Bónis : A Bonifåc régi magyar becézÔjébÔl önållósult.
Dårius : Latin-perzsa-görög eredetû név. I. Dårius perzsa kiråly (Kr. e. 522-486) latin nevébÔl szårmazik. Az uralkodó görög neve Dareiosz, óperzsa neve Darayavanus. Jelentése hatalmas, birtokos, birtokmegÔrzÔ.
Jusztin : A latin eredetĂ» Justinus nĂ©v rövidĂŒlĂ©se, ez a Justus, magyarul Jusztusz tovĂĄbbkĂ©pzett alakja.
MarciĂĄn : Latin Martianus nĂ©v rövidĂŒlĂ©se, jelentĂ©se a Martius nemzetsĂ©ghez tartozĂł fĂ©rfi.
JĂĄnos : Bibliai nĂ©v. A hĂ©ber Johanan nĂ©v görög Johannesz vĂĄltozatĂĄbĂłl (ill. ennek a hasonlĂł hangzĂĄsĂș latin Johannes formĂĄjĂĄbĂłl) szĂĄrmazik. JelentĂ©se "Jahve megkegyelmezett". MagyarorszĂĄgon a XVI - XVIII. szĂĄzadban a legnĂ©pszerĂ»bb fĂ©rfinĂ©v volt, Ă©s kĂ©sĂ”bb is a leggyakoribbak közĂ© tartozott, egĂ©szen az 1970-es Ă©vekig.
BonifĂĄc : A latin Bonifatius nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik, jelentĂ©se jĂł sorsot ĂgĂ©rĂ”.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1301 – MiklĂłs pĂĄpai legĂĄtus a budai zsinaton elrendeli az egyhĂĄzi javak visszaadĂĄsĂĄt. • 1415 – V. Henrik angol kirĂĄly ĂjĂĄszokkal megerĂ”sĂtett hadserege legyĂ”zi VI. KĂĄroly francia kirĂĄly lovagi seregĂ©t az Azincourt-i (Agincourt-i) csatĂĄban. • 1492 – Kolumbusz KristĂłf Ă©s vezĂ©rhajĂłja, a Santa Maria megĂ©rkezik a mai Dominikai KöztĂĄrsasĂĄg partjaihoz. • 1781 – II. JĂłzsef nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr, magyar Ă©s cseh kirĂĄly kiadja TĂŒrelmi rendeletĂ©t. Ebben a protestĂĄns (evangĂ©likus Ă©s reformĂĄtus), Ă©s az ortodox hĂvĂ”knek szabad vallĂĄsgyakorlatot biztosĂt. Rendelete lehetĂ”vĂ© teszi e hĂvĂ”k magasabb ĂĄllami hivatalokban valĂł alkalmazĂĄsĂĄt, engedĂ©lyezi szĂĄmukra templomok Ă©pĂtĂ©sĂ©t, papok tartĂĄsĂĄt, Ă©s kivonja Ă”ket a rĂłmai katolikus pĂŒspökök ellenĂ”rzĂ©se alĂłl. • 1790 – Kelemen LĂĄszlĂł magyar szĂntĂĄrsulata megtartja elsĂ” elĂ”adĂĄsĂĄt a budai VĂĄrszĂnhĂĄzban. • 1896 – Ferenc JĂłzsef felavatja a budapesti IparmĂ»vĂ©szeti MĂșzeumot. [1] • 1900 – Nagy-Britannia bekebelezi Transvaalt. • 1918 – GrĂłf KĂĄrolyi MihĂĄly vezetĂ©sĂ©vel hĂĄrom baloldali pĂĄrt kĂ©pviselĂ”ibĂ”l megalakul a Magyar Nemzeti TanĂĄcs. • 1929 – "Fekete pĂ©ntek" a New York-i tĂ”zsdĂ©n. • 1931 – MegnyĂlik a The George Washington Bridge New York Ă©s New Jersey között • 1936 – Adolf Hitler Ă©s Benito Mussolini megalakĂtjĂĄk a RĂłma-Berlin tengelyt. • 1944 – A japĂĄn csĂĄszĂĄri katonai vezetĂ©s elĂ”ször alkalmaz kamikazĂ©kat (FĂŒlöp-szigetek, Tengeri csata a Leyte-öbölben). • 1945 – JapĂĄn kapitulĂĄciĂłja utĂĄn KĂna ĂĄtveszi Tajvan igazgatĂĄsĂĄt. • 1955 – BemutatjĂĄk az elsĂ” mikrohullĂĄmĂș sĂŒtĂ”t (Tappan cĂ©g szĂ©khelyĂ©n). • 1956 – GerĂ” ErnĂ”t KĂĄdĂĄr JĂĄnos vĂĄltja fel a Magyar DolgozĂłk PĂĄrtjĂĄnak fĂ”titkĂĄri szĂ©kĂ©ben. • 1956 – Gyilkos sortĂ»z zĂșdul a Kossuth tĂ©ren bĂ©kĂ©sen Ă©s fegyvertelenĂŒl tĂŒntetĂ” tömegre. Több tizen, egyes becslĂ©sek szerint 120 halott Ă©s temĂ©rdek sebesĂŒlt marad a kövezeten. Az elkövetĂ”ket mĂĄig nem azonosĂtottĂĄk. • 1962 – John Steinbeck megkapja az irodalmi Nobel-dĂjat. • 1980 – Az iraki csapatok – heves harcok utĂĄn – beveszik Khorramshahr vĂĄrosĂĄt. • 1983 – Amerikai csapatok – a brit kormĂĄny egyetĂ©rtĂ©sĂ©vel – megszĂĄlljĂĄk GrenadĂĄt, a Brit NemzetközössĂ©ghez tartozĂł, karib-tengeri szigetĂĄllamot ("Operation Urgent Fury"). • 1984 – Felfedezik a Hepatitis virust • 1989 – A budapesti tĂ”zsde mĂ»ködĂ©sĂ©nek elsĂ” napja. • 1990 – A benzin-ĂĄremelĂ©sre hivatkozva blokĂĄdot hirdetnek MagyarorszĂĄgon a taxisok. • 1992 – CsehszlovĂĄkia DunacsĂșnynĂĄl, a Duna 1852,75 folyamkilomĂ©terĂ©nĂ©l mintegy 40 kilomĂ©ter hosszĂșsĂĄgban csehszlovĂĄk ĂĄllamterĂŒletre tereli a hatĂĄrfolyĂłt. • 1992 – LitvĂĄnia elsĂ”kĂ©nt vĂĄlik ki a SzovjetuniĂłbĂłl. • 1995 – II. ErzsĂ©bet brit kirĂĄlynĂ” lovaggĂĄ ĂŒti Cliff Richardot. • 2000 – Orosz szakĂ©rtĂ”k megkezdik az elsĂŒllyedt augusztus 12. Kurszk tengeralattjĂĄrĂł kiemelĂ©sĂ©t. • 2001 – A Microsoft bemutatja Ășj operĂĄciĂłs rendszerĂ©t, a Windows XP-Ă©t. • 2004 – KubĂĄban engedĂ©lyezik az amerikai dollĂĄr fizetĂ”eszközkĂ©nt valĂł hasznĂĄlatĂĄt. • 2007 – Zdravko Ponos altĂĄbornagy, a szerb hadsereg vezĂ©rkari fĂ”nöke – Zomboron – egynapos, hatĂĄrmenti talĂĄlkozĂłn fogadja Havril AndrĂĄs vezĂ©rezredest.
SzĂŒletĂ©sek
• 1795 – BezerĂ©dj IstvĂĄn reformkori politikus († 1865) • 1806 – Max Stirner nĂ©met ĂĄllamellenes filozĂłfus († 1856) • 1825 – Ifj. Johann Strauss (a "keringĂ”kirĂĄly"), osztrĂĄk zeneszerzĂ”, karmester, id. Johann Strauss fia († 1899) • 1825 – XĂĄntus JĂĄnos termĂ©szettudĂłs († 1884) • 1838 – Georges Bizet francia zeneszerzĂ” († 1875) • 1861 – Rippl-RĂłnai JĂłzsef magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1927) • 1877 – Henry Norris Russell amerikai csillagĂĄsz († 1957) • 1881 – Pablo Picasso spanyol szĂŒletĂ©sĂ» francia festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1973) • 1886 – PolĂĄnyi KĂĄroly gazdasĂĄgtörtĂ©nĂ©sz, tĂĄrsadalompolitikus, a Galilei Kör elsĂ” elnöke († 1964) • 1888 – Richard Evelyn Byrd amerikai repĂŒlĂ”tiszt, sarkkutatĂł, felfedezĂ” († 1957) • 1907 – OrszĂĄgh LĂĄszlĂł nyelvĂ©sz, irodalomtörtĂ©nĂ©sz, szĂłtĂĄrszerkesztĂ” († 1984) • 1923 – TĂłth Imre költĂ”, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł, irodalomtörtĂ©nĂ©sz, kritikus • 1925 – Liska Tibor, SzĂ©chenyi-dĂjas közgazdĂĄsz († 1994) • 1925 – Melina Mercouri szĂnĂ©sznĂ”, politikus († 1994) • 1925 – Nathan Divinsky kanadai matematikus, sakkmester Ă©s szakĂrĂł • 1931 – Annie Girardot francia szĂnĂ©sznĂ” • 1938 – Eckschmiedt SĂĄndor atlĂ©ta, edzĂ”, sportvezetĂ”, pszicholĂłgus • 1941 – Anne Tyler, Pulitzer-dĂjas amerikai ĂrĂł • 1941 – PĂĄrtay Lilla tĂĄncosnĂ”, koreogrĂĄfus (Amadeus, Concerto) • 1942 – Ladik Katalin jugoszlĂĄviai magyar költĂ” • 1944 – Jon Anderson angol zenĂ©sz, a Yes zenekar Ă©nekese • 1944 – KovĂĄcs Kati, Liszt-dĂjas Ă©nekesnĂ”, szĂnĂ©sznĂ” • 1945 – Dr.Benyeda JĂĄnos kutatĂł ĂĄllatorvos • 1958 – Kornelia Ender ĂșszĂł • 1968 – Hamar Zsolt karmester • 1969 – Oleg Szalenko orosz labdarĂșgĂł, az 1994-es labdarĂșgĂł-vilĂĄgbajnoksĂĄg gĂłlkirĂĄlya • 1985 – Nagy ZoltĂĄn magyar labdarĂșgĂł, jelenleg a DVSC jĂĄtĂ©kosa
HalĂĄlozĂĄsok
• 1047 – JĂłsĂĄgos Magnus norvĂ©g kirĂĄly (* 1024) • 1647 – Evangelista Torricelli olasz fizikus, matematikus (* 1608) • 1764 – William Hogarth angol festĂ”, grafikus, rĂ©zmetszĂ” (* 1697) • 1788 – IstvĂĄnffy Benedek magyar zeneszerzĂ”, karnagy (* 1733) • 1822 – CsermĂĄk Antal magyar zeneszerzĂ”, hegedĂ»mĂ»vĂ©sz (* 1774) • 1848 – Arnold György magyar zeneszerzĂ”, karmester, egyhĂĄzi karnagy (* 1781) • 1849 – Kazinczy Lajos honvĂ©d ezredes, aradi vĂ©rtanĂș (* 1820) • 1862 – Teleki Blanka grĂłfnĂ”, pedagĂłgus, a magyar nĂ”nevelĂ©s ĂșttörĂ”je (* 1806) • 1890 – BenkĂ” KĂĄlmĂĄn magyar szĂnĂ©sz (* 1824) • 1918 – Quittner Zsigmond magyar Ă©pĂtĂ©sz (* 1859) • 1954 – RĂĄpolthy Lajos, szobrĂĄsz Ă©s Ă©remmĂ»vĂ©sz (* 1880) • 1958 – Heller Erik magyar jogĂĄsz, tanszĂ©kvezetĂ”, az MTA levelezĂ” tagja (* 1880) • 1965 – Ascher OszkĂĄr Kossuth-dĂjas magyar szĂnĂ©sz, rendezĂ” (* 1897) • 1994 – Kocsis Antal magya ökölvĂvĂł, olimpiai bajnok (* 1905) • 2002 – Sir Richard Harris Ăr szĂnĂ©sz (* 1930)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• KazahsztĂĄn – a KöztĂĄrsasĂĄg napja • A RomĂĄn Hadsereg napja
magam, 8:33
|
|
|
|
| |