| 2008. október 26., vasárnap |
|
 |
0 |
|
|
szép estét,jó éjt,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 20:44
|
|
|
bor
egy kellemes este
egy
ĂŒveg
finom bor.
jĂł tĂĄrsasĂĄg.
akĂĄr tĂĄrsasĂĄggal is!
(ISz)
|
magam, 20:00
|
|
|
minek iszik, aki nem bĂrja...?
|
magam, 19:21
|
|
|
szĂnek
konkrétan
a fény spektrumånak
a låtható tartomånyba esÔ részének
megnevezése.
de sokkal
több
ennél.
hangulatteremtĂ”,
kedĂ©ly-javĂtĂł,
vagy akĂĄr rontĂł,
gyĂłgyĂtĂł,
térformåló.
nagyon kellenek.
(ISz)
|
magam, 19:04
|
|
|
vasårnap...délutån...pihenés...
|
magam, 12:46
|
|
|
LĂLEK...mi(a)lĂ©lek?
Mire hasonlĂt egy ember lelke?
Nekem leginkĂĄbb kertre. Nem teljes, hanem csak olyan fĂ©l kertekre, amik egy mĂĄsik ember lelkĂ©vel összefonĂłdva vĂĄllnak egĂ©sszĂ©. SzĂnekkel, virĂĄgokkal teli szĂ©p helyek. SzĂŒletĂ©sĂŒnk- kor csak egy zsebkendĂ”nyi, szĂ»z ,,földdarab", amibe szĂŒleinktĂ”l kapott lĂ©lek magvainkat ĂŒltetgetjĂŒk. Ăk segĂtenek tanĂĄcsokkal, pĂ©ldĂĄkkal, hogyan gondozzuk ezeket a hozott kincseket. MegmutatjĂĄk, mivel öntözzĂŒk, hogyan ĂĄpoljuk, szerintĂŒk mi a gaz, Ă©s mi a virĂĄg. Ezek az elsĂ” virĂĄgok Ă©s tanĂĄcsok.
Majd ahogy cseperedĂŒnk, a kertĂŒnk is velĂŒnk növekszik. Egyre több ember lĂĄtogat be hozzĂĄnk, ahogy mi is mĂĄsokhoz. Nyomot hagynak rajtunk. TanĂtĂĄsuk, jellemĂŒk, gondolataik, mind-mind belĂ©nk plĂĄntĂĄlĂłdnak. Ăj lĂ©lekvirĂĄgokat hoznak lĂ©tre, vagy a mĂĄr meglĂ©vĂ”ket nemesĂtik, vagy vĂĄltoztatjĂĄk gazzĂĄ. MĂ©g Ă”k mutatjĂĄk meg, hogyan gyomlĂĄljunk. De mĂĄr zĂĄrĂłdik a kertkapu. ĂnĂĄllĂłsodunk. MĂĄr a magunk elkĂ©pzelĂ©sei szerint irĂĄnyĂtjuk a kertĂ©szkedĂ©st. JĂłl, rosszul, de mĂĄr a mi kezĂŒnk nyoma van rajta, mi szelektĂĄlunk, hasznos Ă©s haszontalan, szĂ©p Ă©s csĂșnya között. Megmutatjuk a vilĂĄgnak, vĂĄrva mĂĄs embereket, dicsĂ©rjĂ©k, szeressĂ©k, amivĂ© Ă©pĂtettĂŒk azt az aprĂłcska lĂ©lekdarabot, amit szĂŒletĂ©sĂŒnkkor kaptunk.
Ăk meg jönnek. Mi pedig beengedĂŒnk, bĂĄrkit. MĂ©g nem tanultuk meg, hogy nem mindenkit csupĂĄn a jĂł szĂĄndĂ©k vezet. Vannak a haszonlesĂ”k, akiket csak az Ă©rdekel, amitĂ”l nekik jobb. Az irigyek, akik csak azt nĂ©zik a tied mennyivel szebb vagy jobb az övĂ©knĂ©l. A betegsĂ©ghozĂłk. Ăk akkor boldogok, ha megfertĂ”zhetnek. Ne legyĂ©l kĂ©pes magad lelkĂ©t ĂĄpolni. FĂŒggjĂ©l tĂ”lĂŒk, kerted szĂ©psĂ©gei, gyĂŒmölcsei csak az övĂ©k legyen. A pusztĂtĂłk. Akiket csak a maguk lelke Ă©rdekli. Akik a tiedbĂ”l tĂ©pnek ki mindent, hogy a szĂneket eltĂŒntetve, csak az övĂ©k ragyogjon.
MĂĄr bezĂĄrod a kertkaput. KerĂtĂ©st emelsz. Jobbat, rosszabbat. Olyat, amin ĂĄt lehet lĂĄtni, vagy magas falat hĂșzol magad Ă©s a vilĂĄg közĂ©. Közben belĂŒl is vĂĄltozik valami. Lesz egy titkos kerted, a legfĂ©ltettebb virĂĄgaidbĂłl. Az emberek most is jönnek-mennek, kukucskĂĄlnak ĂĄt a kerĂtĂ©sen. MĂĄr megvĂĄlogatod, nem nyitod ki bĂĄrkinek azt a kertkaput, Ă©s figyelsz rĂĄ, meddig engeded belĂ©pni rajta. Megtanulod kit, meddig engedhetsz be, mikor kell elkĂŒldened. MĂĄsok is felajĂĄnljĂĄk, pillants belĂ©jĂŒk. NĂ©zd, Ă”k mit Ă©pĂtettek. Van, amikor kicsit egybenyitod mĂĄsokkal lelkedet. Ărzed ettĂ”l tied is szebb, Ă©s remĂ©nykedsz, hogy talĂĄlsz valakit, akivel, teljesen egybenyitva, közös Ășj kertet Ă©pĂthettek. Lelke, lelkedben leli meg, hiĂĄnyzĂł, mĂĄsik felĂ©t.
Most nehezebb kertĂ©pĂtĂ©sznek lenni. KĂ©t, többĂ©-kevĂ©sbĂ© hasonlĂł elkĂ©pzelĂ©s. MĂĄs alapokbĂłl, mĂĄs elgondolĂĄsokbĂłl tĂĄplĂĄlkozva. MĂĄr nem telepĂthetsz ĂĄt növĂ©nyeket, nem öntözhetsz, amikor te szeretnĂ©l. S mielĂ”tt kihĂșznĂĄl valami gaz szĂĄlat, meg kell nĂ©zned, az nem hasznos növĂ©nye a mĂĄsiknak? EgyĂŒtt erĂ”sebbek vagytok, mint kĂ©t fĂ©l! Nem engedtek be mindent, megnĂ©zitek mi jĂł, Ă©s mi rossz nektek. SajĂĄt növĂ©nyeitek vannak, azokat nemesĂtitek. Van, amikor kĂŒlön-kĂŒlön, de mindig egyĂŒtt. SzĂ©p, amikor egybefolynak Ă©rzelemvirĂĄgaitok, s gondolatgyĂŒmölcseitek. Egy nyugodt, bĂ©kĂ©s kertben minden összefĂ©rhet mindennel, ha a kertĂ©szek beszĂ©lgetnek, bĂznak egymĂĄs szĂĄndĂ©kaiban. Megeshet, hibĂĄzik az egyik. Esetleg a mĂĄsik. De meg kell nĂ©zni, miĂ©rt hibĂĄzott, s ha volt ilyen. Helyrehozni. Közösen!
(SzISz)
|
magam, 12:41
|
|
|
tudtad...?
MiĂ©rt mondjĂĄk a tĂŒsszentĂ”nek: kedves egĂ©szsĂ©gĂ©re?
ElĂ”ször azt kell megvizsgĂĄlnunk, hogy mi is a tĂŒsszentĂ©s. Ălettani folyamat, mĂ©ghozzĂĄ Ășgynevezett reflexmĂ»ködĂ©s. Ha valami az orrnyĂĄlkahĂĄrtyĂĄt tartĂłsan ingerli, az ott levĂ” idegvĂ©gzĂ”dĂ©sek izgalomba jönnek. Az ingerĂŒlet felszalad a nyĂșltvelĂ”be, a lĂ©gzĂ”központba, ahonnan a lĂ©gzĂ”izmokhoz visszajövĂ” ingerĂŒletek erĂ”s belĂ©gzĂ©st vĂĄltanak ki. Majd a lĂĄgy szĂĄjpad felemelkedik, Ă©s elzĂĄrja az orrgaratjĂĄratot, a szĂĄj zĂĄrĂłdik, ezutĂĄn erĂ”s kilĂ©gzĂ©s kezdĂ”dik, Ă©s a lĂ©gutakban a levegĂ” nyomĂĄs alĂĄ kerĂŒl. Amikor a lĂĄgy szĂĄjpad hirtelen ismĂ©t elernyed, Ă©s megnyitja a jĂĄratot az orrĂŒreg felĂ©, a levegĂ” nagy sebessĂ©ggel kiĂĄramlik az orrĂŒregbe, Ă©s a nyĂĄlkahĂĄrtya felĂŒletĂ©rĂ”l egyszerre lesöpri az odatapadt izgatĂł anyagokat.
LĂ©nyeg az, hogy a tĂŒsszentĂ©s nem "kedves egĂ©szsĂ©gĂŒnket" szolgĂĄlja, sĂ”t legtöbbször a közelgĂ” nĂĄthĂĄt jelenti be. OrvostudomĂĄnyi Ă©s Ă©lettani alapon tehĂĄt ennek az udvariassĂĄgi formulĂĄnak az eredetĂ©t egyĂĄltalĂĄn nem tudjuk megmagyarĂĄzni. VĂĄlaszt az Ă”störtĂ©net, a nĂ©prajz, a mitolĂłgia Ă©s a vallĂĄstörtĂ©net ad. FeljegyeztĂ©k, hogy Afrika egyik kis nĂ©ger ĂĄllamĂĄban, MonomopatĂĄban nagy esemĂ©ny volt a kirĂĄly tĂŒsszentĂ©se. Ha ez megtörtĂ©nt, akkor kĂŒlönfĂ©le szertartĂĄsok Ă©s imĂĄk között kihirdettĂ©k az egĂ©sz orszĂĄgban, hogy a legkisebb alattvalĂł is elrebeghesse jĂłkĂvĂĄnsĂĄgait, Ă©s imĂĄdkozhassĂ©k ura egĂ©szsĂ©gĂ©Ă©rt. Azt tartottĂĄk ugyanis, hogy Monomopata ura egy-egy tĂŒsszentĂ©sĂ©vel a kĂĄrtĂ©kony szellemek, gonosz dĂ©monok egĂ©sz rajĂĄtĂłl szabadul meg. Az ehhez hasonlĂł pĂ©ldĂĄkat bĂ”sĂ©ggel sorolhatnĂĄnk a termĂ©szeti nĂ©pek körĂ©bĂ”l: AfrikĂĄtĂłl GuineĂĄn ĂĄt a floridai indiĂĄnokig. Ehelyett inkĂĄbb a rĂ©gi mĂtoszok vilĂĄgĂĄban kutassunk.
A rĂ©gi hĂ©ber legenda szerint a legelsĂ” idĂ”kben az ember egĂ©sz Ă©letĂ©ben csak egyetlenegyszer tĂŒsszentett, de akkor is bele kellett halnia, Ăgy volt ez egĂ©sz JĂĄkobig, akinek megengedte az Isten, hogy annyit tĂŒsszenthet Ă©letĂ©ben, amennyit akar, Ă©s mĂ©gse pusztul el tĂ”le. Ennek ellenĂ©re a tĂŒsszentĂ©s ĂĄltali halĂĄl fĂ©lelme tovĂĄbb Ă©lt az emberben, Ă©s ezĂ©rt ĂŒdvözöltĂ©k egymĂĄst az "egĂ©szsĂ©gĂ©re" felkiĂĄltĂĄssal ilyen "fĂ©lelmetes" alkalmakkor.
A görögöknĂ©l is hasonlĂł fontossĂĄga volt a tĂŒsszentĂ©snek. Az OdĂŒsszeiĂĄban egyenesen jĂłserĂ”t tulajdonĂtanak neki, s mĂ©g ArisztotelĂ©sz is feljegyzĂ©sre mĂ©ltĂłnak ĂtĂ©li, hogy a nĂ©p a tĂŒsszentĂ©st Isten ĂĄltal kĂŒldöttnek tekinti, a köhögĂ©st azonban nem...
VizsgĂĄlĂłdĂĄsaink eredmĂ©nye tehĂĄt az, hogy a "kedves egĂ©szsĂ©gĂ©re" udvariassĂĄgi formula az Ă”sidĂ”kben vallĂĄsos eredetĂ» varĂĄzsmondĂĄs volt. Az ĂĄrtĂł dĂ©monok tĂĄvozĂĄsĂĄt vagy az istensĂ©g ĂŒzenetĂ©t jelentette.
S ha mĂĄr itt tartunk, emlĂtsĂŒk meg azt is, hogy a földkereksĂ©g legkĂŒlönbözĂ”bb nĂ©pei, mikor ĂĄsĂtanak, kezĂŒket a szĂĄjuk elĂ© tartjĂĄk. SzĂĄmunkra ez ma mĂĄr szintĂ©n csak illemszokĂĄs, de a nĂ©prajzi kutatĂĄsok alapjĂĄn kĂ©tsĂ©gtelen, hogy a rontĂł dĂ©monok besurranĂĄsa elleni vĂ©dekezĂ©s maradvĂĄnya. Ezeket az Ă”si, szĂvĂłsan tovĂĄbbĂ©lĂ”, de ma mĂĄr eredeti jelentĂ©sĂŒket elvesztett hagyomĂĄnyokat "csökevĂ©nyeknek" nevezi a tudomĂĄny.
|
magam, 12:22
|
|
|
napi okossĂĄg:
Azt az embert nevezzĂŒk lĂ©pcsĂ”hĂĄz-tĂpusnak, aki sötĂ©t Ă©s korlĂĄtolt...
.
|
magam, 9:14
|
|
|
ez csak mĂ»-hĂłd...
|
magam, 8:24
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 26.
az év 299. (szökÔévekben 300.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 66 nap van håtra.
Napkelte: 06:17 Napnyugta: 16:38
Holdkelte: 03:31 Holdnyugta: 15:11
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re vasĂĄrnap estig: Napközben ĂĄltalĂĄban csökken a felhĂ”zet, egyre többfelĂ© kisĂŒt a nap, esĂ” nem vĂĄrhatĂł, Ă©s csupĂĄn nĂ©hol marad tartĂłsan felhĂ”s az Ă©g. A pĂĄra-, ill. a ködfoltok dĂ©lelĂ”tt megszĂ»nnek. ĂltalĂĄban mĂ©rsĂ©kelt, a Kisalföldön idĂ”nkĂ©nt Ă©lĂ©nk lesz a dĂ©li, dĂ©lkeleti szĂ©l. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 11 Ă©s 16 fok között alakul. KĂ©sĂ” estĂ©re pedig 5 Ă©s 10 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Az éjszakai óråkban kialakult ködfoltok napközben csak lassan szûnnek meg. A ködfoltok megszûnését a nap nagy részében veszélyes idÔjåråsi jelenség nem vårható.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Fronthatås nincs, de a nagy napi hÔingås miatt ajånlott a réteges öltözködés.
Ma Dömötör, Albin, Demeter, Baldvin, Amand, Ametiszt, Evariszt napja van.
Boldog névnapot!
Dömötör :
Magyar eredetû név, a Demeter név alakvåltozata.
Albin :
A latin Albinus csalĂĄdnĂ©vbĂ”l ered, jelentĂ©se fehĂ©r. EzenkĂvĂŒl lehet a germĂĄn eredetĂ» Alvin alakvĂĄltozata is, amelynek jelentĂ©se nemes, tĂŒndĂ©r, barĂĄt.
Demeter :
Görög szlåv eredetû név, jelentése Démétérnek, a föld istennÔjének ajånlott.
Baldvin :
Német angol eredetû név, jelentése båtor baråt.
Amand :
Latin eredetĂ» nĂ©v, az Amandus nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik, jelentĂ©se szeretetremĂ©ltĂł.
Ametiszt :
Egy féldrågakÔ görög eredetû, de latin nevébÔl szårmazik. Az eredeti görög szó jelentése nem részeg. Az ókori és középkori hiedelem szerint e kÔ megóv a részegségtÔl.
Evariszt :
Görög eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se derĂ©k, ĂŒgyes, legjobb.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1596 – III. Mehmed szultĂĄn fĂ”serege a mezĂ”keresztesi csatĂĄban legyĂ”zi BĂĄthory Zsigmond erdĂ©lyi fejedelem Ă©s Habsburg Miksa fĂ”herceg haderejĂ©t.
• 1613 – Abaffy MiklĂłs tokaji kapitĂĄny a hajdĂșk segĂtsĂ©gĂ©vel megöleti a szĂĄmĂ»zött BĂĄthory GĂĄbor fejedelmet.
• 1825 – MegnyĂlik az Erie csatorna a Hudson folyĂł Ă©s az Erie-tĂł között
• 1858 – H. E. Smith szabadalmaztatja a forgĂłtĂĄrcsĂĄs mosĂłgĂ©pet.
• 1861 – Johann Philipp Reis nĂ©met fizikus feltalĂĄlta a hangok elektromos közvetĂtĂ©sĂ©re szolgĂĄlĂł eszközt, amelyet telefonnak nevez el.
• 1905 – NorvĂ©gia fĂŒggetlennĂ© vĂĄlik SvĂ©dorszĂĄgtĂłl.
• 1924 – A NĂ©pszava a "MagyarorszĂĄg dolgozĂł nĂ©pĂ©hez" cĂmĂ» felhĂvĂĄst közöl a Szakszervezeti TanĂĄcs, a MagyarorszĂĄgi SzociĂĄldemokrata PĂĄrt vezetĂ”sĂ©ge Ă©s a szociĂĄldemokrata pĂĄrt parlamenti frakciĂł alĂĄĂrĂĄsĂĄval. A felhĂvĂĄs többek között a munkanĂ©lkĂŒliek nyomorĂĄra mutat rĂĄ, Ă©s követeli az ĂĄltalĂĄnos, titkos, egyenlĂ” vĂĄlasztĂłjogot.
• 1939 – Jozef Tisot a SzlovĂĄk KöztĂĄrsasĂĄg elnökĂ©vĂ© vĂĄlasztjĂĄk.
• 1942 – NorvĂ©giĂĄban törvĂ©ny mondja ki a zsidĂł közössĂ©g vagyonĂĄnak teljes elkobzĂĄsĂĄt.
• 1950 – TerĂ©z anya megalapĂtja KalkuttĂĄban a Mission of Charity-t (a jĂłtett missziĂłjĂĄt).
• 1951 – Winston Churchill lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke.
• 1954 – A Chevrolet bemutatja a V-8-as motort.
• 1955 – Az osztrĂĄk Nemzeti TanĂĄcs elfogadja Ă©s kihirdeti az orszĂĄg „önkĂ©ntes, örökös semlegessĂ©gĂ©rĂ”l“ szĂłlĂł alkotmĂĄnyerejĂ» törvĂ©nyt, miutĂĄn az ĂllamszerzĂ”dĂ©s Ă©rtelmĂ©ben a nĂ©gy szövetsĂ©ges megszĂĄllĂł hatalom utolsĂł katonai egysĂ©gei is elhagytĂĄk az OsztrĂĄk KöztĂĄrsasĂĄg terĂŒletĂ©t.
• 1956 – Az ENSZ BiztonsĂĄgi TanĂĄcsĂĄban megalakul a Nemzetközi Atomenergia ĂgynöksĂ©g, az "International Atomic Energy Agency"
• 1957 – Megkezdi adĂĄsĂĄt a VatikĂĄn RĂĄdiĂł.
• 1965 – A Beatles elfogadja a Buckingham Palota meghĂvĂĄsĂĄt, a dĂszvendĂ©g Marlene Dietrich.
• 1967 – TeherĂĄnban 48. szĂŒletĂ©snapjĂĄn IrĂĄn csĂĄszĂĄrĂĄvĂĄ koronĂĄztatja magĂĄt Mohammed Reza Pahlavi sah.
• 1970 – MoszkvĂĄban lĂ©trejön a szovjet Ă©s az amerikai atomtudĂłsok elsĂ” talĂĄlkozĂłja.
• 1972 – NyĂlvĂĄnosan (vezetĂ”vel) lĂĄtogathatĂłvĂĄ vĂĄlik az Alcatraz börtön.
• 1973 – Megkezdi a termelĂ©st az Ajkai TimföldgyĂĄr.
• 1974 – Az Arab Liga rabati csĂșcskonferenciĂĄjĂĄn a palesztinok legitim kĂ©pviseletekĂ©nt a PFSZ-t ismerik el.
• 1978 – Az Magyar NĂ©pköztĂĄrsasĂĄg Elnöki TanĂĄcsĂĄnak rendelete biztosĂtja a magyar ĂĄllampolgĂĄrok jogĂĄt a kĂŒlföldre utazĂĄshoz.
• 1987 – Az USA kereskedelmi embargĂłt rendel el IrĂĄn ellen, s feloldĂĄsĂĄt az 598. szĂĄmĂș hatĂĄrozat elfogadĂĄsĂĄhoz kötötte.
• 1994 – Yitzhak Rabin izraeli miniszterelnök Ă©s Abdel Salam Majali jordĂĄn vezetĂ” bĂ©keszerzĂ”dĂ©st Ărnak alĂĄ, Bill Clintonnak, az amerikai elnök jelenlĂ©tĂ©ben Ă©s közvetĂtĂ©sĂ©vel.
• 1999 – Az amerikai CIA megĂĄllapodĂĄst köt NĂ©metorszĂĄggal, hogy NĂ©metorszĂĄg rendelkezĂ©sĂ©re bocsĂĄtja az egykori Stasi-val kapcsolatos több mint 32.000 akta mĂĄsolatĂĄt.
• 2002 – Az orosz kĂŒlönleges alakulatok harci gĂĄz bevetĂ©sĂ©vel megbĂ©nĂtjĂĄk a moszkvai szĂnhĂĄzat elfoglalva tartĂł, tĂșszejtĂ” csecsen terroristĂĄkat. Az akciĂł sorĂĄn 50 tĂșszejtĂ”t megölnek, 600 tĂșszt kiszabadĂtanak. A felhasznĂĄlt gĂĄz összetĂ©telĂ©re nem derĂŒl fĂ©ny, szĂĄznĂĄl több ember gĂĄzmĂ©rgezĂ©sben meghal.
SzĂŒletĂ©sek
• 968 - Kazan, japĂĄn csĂĄszĂĄr († 1008)
• 1631 – GrĂłf Kollonich LipĂłt bĂboros, esztergomi Ă©rsek († 1707)
• 1685 – Domenico Scarlatti, olasz zeneszerzĂ” († 1757)
• 1800 – GrĂłf Helmuth Karl Bernhard von Moltke, porosz vezĂ©rtĂĄbornagy, vezĂ©rkari fĂ”nök a porosz–francia hĂĄborĂșban († 1891)
• 1826 – MocsĂĄry Lajos, magyar politikus († 1916)
• 1854 – DĂ©ri Miksa, mĂ©rnök, a vĂĄltóåramĂș generĂĄtor egyik megszerkesztĂ”je († 1938)
• 1879 – FedĂĄk SĂĄri, szĂnĂ©sznĂ” († 1955)
• 1883 – ZemplĂ©n GĂ©za kĂ©mikus, az MTA tagja († 1956)
• 1911 – Kopasz MĂĄrta festĂ”- Ă©s grafikusmĂ»vĂ©sz
• 1911 – Mahalia Jackson, amerikai gospel-Ă©nekesnĂ” († 1972)
• 1916 – François Mitterrand, francia politikus, köztĂĄrsasĂĄgi elnök († 1996)
• 1919 – Mohammed Reza Pahlavi sah, IrĂĄn utolsĂł uralkodĂłja († 1980)
• 1928 – Mialkovszky ErzsĂ©bet, jelmeztervezĂ” († 1988)
• 1931 – Szakonyi KĂĄroly, ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł
• 1932 – CsordĂĄs Lajos olimpiai bajnok labdarĂșgĂł, edzĂ” († 1968)
• 1940 – Jozef Stank szlovĂĄk vĂ©delmi miniszter († 2005)
• 1941 – Holger Meins nyugatnĂ©met dokumentumfilmes, radikĂĄlis baloldali terrorista, a Vörös Hadsereg FrakciĂł tagja († 1974)
• 1942 – Bob Hoskins (er. Robert William Hoskins), angol szĂnĂ©sz
• 1947 – Fazakas Szabolcs, ĂŒzletember, diplomata, politikus
• 1952 – KorcsmĂĄros György, szĂnĂ©sz, rendezĂ”
• 1974 – Hrutka JĂĄnos, egykori magyar vĂĄlogatott labdarĂșgĂł, menedzser
• 1974 – Schindler Szabolcs magyar labdarĂșgĂł, jelenleg a KecskemĂ©ti TE jĂĄtĂ©kosa
• 1980 – Cristian Chivu, romĂĄn vĂĄlogatott labdarĂșgĂł
• 1984 – Adriano Correia Claro, brazil labdarĂșgĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 899 – AlfrĂ©d angol kirĂĄly
• 1613 – BĂĄthory GĂĄbor szĂĄmĂ»zött erdĂ©lyi fejedelmet NagyvĂĄradon megölik a hajdĂșk (* 1598). UtĂłdja Bethlen GĂĄbor
• 1764 – William Hogarth angol festĂ”, grafikus, rĂ©zmetszĂ”, a modern karikaturistĂĄk elĂ”futĂĄra, az angol nemzeti festĂ©szet megteremtĂ”je (* 1697)
• 1890 – Carlo Collodi (er. Carlo Lorenzini) olasz ĂrĂł (Pinocchio) (* 1826)
• 1941 – Arkagyij Petrovics Gajdar orosz ifjĂșsĂĄgi ĂrĂł (* 1904)
• 1943 – Reinitz BĂ©la magyar zeneszerzĂ”, zenekritikus (* 1878)
• 1954 – Joachim JĂłzsef magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz (* 1897)
• 1957 – Nikos Kazantzakis görög ĂrĂł (* 1883)
• 1962 – Hattie McDaniel amerikai szĂnĂ©sznĂ” (* 1895)
• 1976 – Kocsis AndrĂĄs magyar szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz (* 1905)
• 1980 – Marcello Caetano portugĂĄl miniszterelnök (* 1906)
• 2007 – Arthur Kornberg amerikai biokĂ©mikus, Nobel-dĂjas (* 1918)
• 2007 – Nicolae Dobrin romĂĄn labdarĂșgĂł (* 1947)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Ausztria nemzeti ĂŒnnepe (az 1955-ös ĂĄllamszerzĂ”dĂ©s Ă©vfordulĂłja).
• Trinidad Ă©s Tobago: a köztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsĂĄnak napja (1976)
|
magam, 8:13
|
|
|
FĂ©nyes talpĂș, bolyhos fejĂ»
rĂŒgyek ĂŒltek a fĂĄkra,
s az Ă©jszaka, mint egy tĂŒndĂ©r
cirmos szĂnĂ», szĂnes szoknyĂĄt
adott minden kis ĂĄgra.
S ha lehull a sok szirom,
mi marad az ĂĄgakon?
TĂŒskĂ©s hĂĄzban, sötĂ©t csendben
alusznak a gesztenyék,
egyre nÔnek, nagy titokban,
s ha nem férnek a burokban,
izegnek Ă©s mozognak,
majd a földre potyognak.
KinyĂlik a tĂŒskehĂĄz,
jaj, rå ne lépj, jól vigyåzz;
nagy fĂĄk alatt
nĂ©zz csak körĂŒl, szerte-szĂ©t,
mindenfelÔl rådfénylenek
barnaszemû gesztenyék.
(Moretti G)
|
magam, 8:08
|
|
|
jó reggelt szép , hangulatos vasårnapot.
|
magam, 8:04
|
|
|
|
| 2008. október 25., szombat |
|
|
0 |
|
|
tovåbbi szép estét,jó éjt,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 21:09
|
|
|
A lélek néha
A lélek néha csöndességre vågyik,
megnyugodni végre valamiben.
Mint gyermek, valakinek a mellkasĂĄra
hajtani bajtĂłl zsibongĂł fejem.
Egy percre megpihenni elnyugodva,
nem kérÔdzni örök kétségeken.
A lĂ©lek vihar elĂ”tt csöndet ĂĄhĂt,
ha tudja is, hogy a vihar ĂŒzen.
(Mezey K)
|
magam, 20:23
|
|
|
...aki mĂ©g Ășgy gondolja ,hogy van kĂ©p ami kell neki az mentse , mert törlök...
.
|
magam, 19:26
|
|
|
El akarsz pusztĂtani egy szĂŒksĂ©ges, fontos Ă©s jĂłl mĂ»ködĂ” kapcsolatot? SikerĂŒlni fog.
TĂ©gy gyakran szemrehĂĄnyĂĄst Ă©s kĂ©nyszerĂtsd magyarĂĄzkodĂĄsra a partneredet.
HomokvĂĄr a vilĂĄg.
(ISz)
|
magam, 19:09
|
|
|
ki az Ășr...?
|
magam, 12:34
|
|
|
tudtad...?
Ărtelmes szĂł-e a tillaĂĄrom haj, az ingyom-bingyom meg a recefice?
Zolnai BĂ©la Ărja a Nyelv Ă©s hangulat cĂmĂ» Ă©rdekes Ă©s tanulsĂĄgos mĂ»vĂ©ben az indulatszavakrĂłl:
"Vannak olyan nyelvalakok, amik egyenesen abbĂłl a cĂ©lbĂłl nyerik hangalakjukat, hogy bizonyos hangulatot vagy jelentĂ©st kifejezzenek." TehĂĄt a hangalakhoz, a hangzĂĄshoz fĂ»zĂ”dik szĂŒksĂ©gkĂ©ppen valami jelentĂ©s. A kĂ©rdĂ©s azonban meglehetĂ”sen bonyolult, mert fogalmi jelentĂ©ssel bĂrĂł szavakbĂłl is alakulhat indulatszĂł. NĂ©zzĂŒnk pĂ©ldĂĄkat!
A magyar ni! vagy né! a nézdbÔl kurtult indulatszóvå. A jé! a Jézus névbÔl formålódott. Az elriasztó, elzavaró durva mars! kifejezése a német vezényszóból, a Marschból fejlÔdött haragos indulatszavunkkå.
Az igazi indulatszĂł nyilvĂĄnvalĂłan nem Ăgy keletkezik, hanem egyĂŒtt szĂŒletik az Ă©rzelmekkel. Az ösztönösen feltörĂ” hangcsoportok, egyĂ©ni Ă©s pillanatnyi alkotĂĄsok egymĂĄstĂłl fĂŒggetlenĂŒl is megegyezhetnek egymĂĄssal. Ha egy ausztrĂĄliai bennszĂŒlött tövisbe lĂ©p, esetleg ugyanĂșgy kiĂĄlthat fel, mint egy izlandi halĂĄsz, aki belezuhant a tengerbe. Ezek az igazi, indulatbĂłl fakadt indulatszavak megrögzĂ”dnek, megszokottĂĄ vĂĄlnak Ă©s elterjednek, sĂ”t esetleg fogalmi szĂłvĂĄ alakulhatnak.
A jaj Ă©s a hujujuj a magyar nyelv sajĂĄtja. Az ĂłbĂ©gatĂĄst a nĂ©met au weh-bĂ”l alakĂtottuk. Akikre azt mondjuk, hogy ĂłbĂ©gat, azt enyhe megvetĂ©ssĂ©l kezeljĂŒk. A jajgatĂĄs Ă”szinte indulatot jelez, az ĂłbĂ©gatĂĄs Ă©rzelmi rĂĄjĂĄtszĂĄst. Az indulatszĂł lĂ©nyeges kellĂ©ke az ember ĂĄltal beleĂ©rzett hangulat vagy jelentĂ©s.
Igen ĂĄm, de mit jelent az aranyjĂĄnosi "TillaĂĄrom haj!"? Zolnai BĂ©la Ăgy vĂĄlaszol erre a kĂ©rdĂ©sre: A "TillaĂĄrom haj!" ritmusĂĄval, Ă©rtelmetlen Ă©s mĂ©gis hangutĂĄnzĂłkra emlĂ©keztetĂ” hangcsoportosĂtĂĄsĂĄval Ă©s esetleg szemĂ©lyragozott vĂ©gzĂ”dĂ©sĂ©vel sajĂĄtos, ĂșjszerĂ» vegyĂŒlĂ©kĂ©t adja a primitĂv lelkesedĂ©snek Ă©s a humoros szĂłjĂĄtĂ©knak, ami kitĂ»nĂ”en illik a költemĂ©ny gĂșnyos hangjĂĄhoz. A tillalĂĄrom, tillalĂĄrom, tillilĂĄrom-tullilĂĄrom, a tituli-talimentum nem egy nĂ©pdalunk refrĂ©njĂ©ben bukkan fel. Ărtelmes szavak is alakultak ebbĂ”l a jĂĄtĂ©kos hangsorbĂłl: BaranyĂĄban a betegesen dĂŒlöngĂ©lĂ”re mondjĂĄk, hogy tillĂĄrozik; KomĂĄromban a tilitor pedig nem mĂĄs, mint a hazafelĂ© dĂșdolva menĂ” rĂ©szeg ember.
A recefice, az ingyom-bingyom meg a tĂĄliber tutĂĄliber a fiktĂv szavak, a nyelvutĂĄnzĂĄs, vagyis a halandzsa fogalomkörĂ©be tartoznak.
A népnyelvben is van halandzsa?
A nép alkot abszurd nyelveket, mint Rabelais: Briszmarg d algotbric nubstzne zos...
Lilliput nyelvét is csak Swift beszélte: Golbasto Momarem Evleme Gurdilo Shefin Mully Ully...
GulĂĄcsy Lajos festĂ”mĂ»vĂ©szen kĂvĂŒl senki sem ismerte NakonxipĂĄn ĂĄlombirodalmĂĄnak nyelvtanĂĄt. Viszont nemcsak az ĂrĂłknak, mĂ»vĂ©szeknek kerekedik kedve szabad fantĂĄziĂĄjĂș nyelvteremtĂ©sre, hanem a nĂ©pnek is! ErdĂ©lyi JĂĄnos Ăgy nyilatkozik errĂ”l A magyar lĂra cĂmĂ» tanulmĂĄnyĂĄban:
"Holmi kukoricakĂĄkĂłn pille, haj regĂŒrejtem, bakkom azt a hĂ©t aranyĂĄt, lĂĄncos milliom, hejedĂĄrum hejeha, diri dĂłm, hej sĂĄlĂĄd-dĂĄjĂ©jdom, hejerintom-kanyarintom stb. szĂłlĂĄsformĂĄk... azon önkĂ©nt folyomĂĄnyai a nyelvnek, mikor a nem tanult, de szĂłra szorult nĂ©p indulatĂĄnak kifejezĂ©sĂ©re nem ugyan Ă©rtelmes hangot, azaz szĂłt, hanem csak hangot ismer, hasznĂĄl olykoron..."
Egden, begden kerkenÔbe,
Szól a rigó az erdÔbe,
Csir, csĂĄr, szabĂł pĂĄr.
Murki, dupki, egyet visz ki...
Ipirimi posztĂł,
Ebgérice,
JĂłra viszi mĂĄmmĂĄm
Teperice...
Az Ă©rtelmes nyelv nem elĂ©gĂti ki a gyermekeket. MesevilĂĄgot teremtenek maguknak kĂ©pzelt, furcsa, tĂĄn ijesztĂ”, esetleg mulatsĂĄgos szavakbĂłl... Ăs ez az igĂ©ny a mĂ»költĂ©szetben is jelentkezik egyes poĂ©tĂĄknĂĄl.
|
magam, 12:24
|
|
|
Magas vagyok,
majdnem egy langalétra,
de ez nem baj,
pont hogy szerencse,
mert Ăgy Ă©n is tudok kosarazni,
mint apa, aki hosszĂș is,
és izmos is, a pincénk elÔtt példåul
egyszer négy rekesz bort emelt fel egyszerre,
erÔs a rekeszizma,
mondhatnĂĄm,
de azért én sem vagyok kutya,
az edzÔm szerint,
még sokra vihetem,
csak hagynĂĄm mĂĄr abba
a meztelenkedést,
vagyis hogy nem viselem a csapat mezét,
ami olyan ronda,
mint egy barlangi banya hĂĄlĂłinge,
nem azt mondom,
hogy legyen tĂŒndĂ©rrĂłzsaszĂn,
de azĂ©rt ez mĂ©giscsak tĂșlzĂĄs,
ezt persze Ăgy soha nem mondom neki,
csak hĂmzek Ă©s hĂĄmozok,
Ă©s arra gondolok,
hogy festek rĂĄ virĂĄgokat vagy gombĂĄkat,
netĂĄn egy szarvasgombĂĄt,
ami nem egy gomba aganccsal,
hĂĄt hĂŒlye leszek ilyet gondolni,
amikor gombĂĄsz az apukĂĄm,
hanem egy olyan gomba,
aminek orrcsiklandozĂł illata van,
és ha félbevågod,
olyan, mint egy gyönyörĂ» csipketerĂtĂ”,
amilyet a dédimama szokott horkolni.
Lehet, hogy Ă©n is inkĂĄbb gombĂĄsz leszek,
Ăs nem annyira kosaras,
ezt még kitalålom,
Ășgyis tĂșl fiatal vagyok mĂ©g ahhoz,
hogy öreg legyek,
Ășgyhogy rĂĄĂ©rek.
(SzI)
|
magam, 9:13
|
|
|
fĂ” a biztonsĂĄg...
|
magam, 8:38
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 25.
az év 298. (szökÔévekben 299.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 67 nap van håtra.
Napkelte: 07:15 Napnyugta: 17:39
Holdkelte: 10:58 Holdnyugta: 18:49
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szombat estig: VĂĄltozĂłan, helyenkĂ©nt erĂ”sen felhĂ”s lesz az Ă©g. Több-kevesebb napsĂŒtĂ©sre szinte mindenĂŒtt szĂĄmĂthatunk. EsĂ” nem valĂłszĂnĂ». Gyenge vagy mĂ©rsĂ©kelt marad a lĂ©gmozgĂĄs. A hajnalban kĂ©pzĂ”dött pĂĄra dĂ©lelĂ”tt mindenĂŒtt feloszlik. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 10 Ă©s 15 fok, a kĂ©sĂ” esti 5 Ă©s 10 fok között vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A reggeli, kora dĂ©lelĂ”tti, illetve a kĂ©sĂ” esti ĂłrĂĄkban helyenkĂ©nt szĂĄmĂtani lehet ködre.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Nem vĂĄrhatĂł fronthatĂĄs, de a nagy napi hĂ”ingĂĄs miatt fokozotabban ĂŒgyeljĂŒnk a rĂ©teges öltözködĂ©sre.
Ma Blanka, Bianka, Fodor, Margit, MĂłr, Krizanta, BĂłnis, DĂĄrius, Jusztin, MarciĂĄn, JĂĄnos, BonifĂĄc napja van.
Boldog névnapot!
Blanka :
KözĂ©platin, spanyol eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se fĂ©nyes, ragyogĂł, tiszta. MĂĄs magyarĂĄzat szerint, GermĂĄn eredetĂ» nĂ©vnek a latinosĂtott formĂĄja, jelentĂ©se ugyanaz.
Bianka :
A Blanka név olasz formåjåból szårmazik.
Fodor :
Magyar eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se göndör hajĂș.
Margit :
A görög eredetĂ» latin Margareta nĂ©v megmagyarosodott alakja, JelentĂ©se gyöngy. A nĂ©metben Ă©s a svĂ©dben is ebben a formĂĄjĂĄban hasznĂĄljĂĄk. Legismertebb viselĂ”je ĂrpĂĄd-hĂĄzi Szent Margit, IV. BĂ©la kirĂĄly leĂĄnya.
MĂłr :
A MĂłric XIX. szĂĄzadi rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a Maurus rövidĂŒlĂ©sekĂ©nt tartjĂĄk szĂĄmon. JelentĂ©se mĂłr, szerecsen.
Krizanta :
Görög latin eredetû név, a Chrysanthus férfinév nÔi pårja. Jelentése margitviråg, aranyviråg, margaréta.
BĂłnis :
A Bonifåc régi magyar becézÔjébÔl önållósult.
DĂĄrius :
Latin-perzsa-görög eredetû név. I. Dårius perzsa kiråly (Kr. e. 522-486) latin nevébÔl szårmazik. Az uralkodó görög neve Dareiosz, óperzsa neve Darayavanus. Jelentése hatalmas, birtokos, birtokmegÔrzÔ.
Jusztin :
A latin eredetĂ» Justinus nĂ©v rövidĂŒlĂ©se, ez a Justus, magyarul Jusztusz tovĂĄbbkĂ©pzett alakja.
MarciĂĄn :
Latin Martianus nĂ©v rövidĂŒlĂ©se, jelentĂ©se a Martius nemzetsĂ©ghez tartozĂł fĂ©rfi.
JĂĄnos :
Bibliai nĂ©v. A hĂ©ber Johanan nĂ©v görög Johannesz vĂĄltozatĂĄbĂłl (ill. ennek a hasonlĂł hangzĂĄsĂș latin Johannes formĂĄjĂĄbĂłl) szĂĄrmazik. JelentĂ©se "Jahve megkegyelmezett". MagyarorszĂĄgon a XVI - XVIII. szĂĄzadban a legnĂ©pszerĂ»bb fĂ©rfinĂ©v volt, Ă©s kĂ©sĂ”bb is a leggyakoribbak közĂ© tartozott, egĂ©szen az 1970-es Ă©vekig.
BonifĂĄc :
A latin Bonifatius nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik, jelentĂ©se jĂł sorsot ĂgĂ©rĂ”.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1301 – MiklĂłs pĂĄpai legĂĄtus a budai zsinaton elrendeli az egyhĂĄzi javak visszaadĂĄsĂĄt.
• 1415 – V. Henrik angol kirĂĄly ĂjĂĄszokkal megerĂ”sĂtett hadserege legyĂ”zi VI. KĂĄroly francia kirĂĄly lovagi seregĂ©t az Azincourt-i (Agincourt-i) csatĂĄban.
• 1492 – Kolumbusz KristĂłf Ă©s vezĂ©rhajĂłja, a Santa Maria megĂ©rkezik a mai Dominikai KöztĂĄrsasĂĄg partjaihoz.
• 1781 – II. JĂłzsef nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr, magyar Ă©s cseh kirĂĄly kiadja TĂŒrelmi rendeletĂ©t. Ebben a protestĂĄns (evangĂ©likus Ă©s reformĂĄtus), Ă©s az ortodox hĂvĂ”knek szabad vallĂĄsgyakorlatot biztosĂt. Rendelete lehetĂ”vĂ© teszi e hĂvĂ”k magasabb ĂĄllami hivatalokban valĂł alkalmazĂĄsĂĄt, engedĂ©lyezi szĂĄmukra templomok Ă©pĂtĂ©sĂ©t, papok tartĂĄsĂĄt, Ă©s kivonja Ă”ket a rĂłmai katolikus pĂŒspökök ellenĂ”rzĂ©se alĂłl.
• 1790 – Kelemen LĂĄszlĂł magyar szĂntĂĄrsulata megtartja elsĂ” elĂ”adĂĄsĂĄt a budai VĂĄrszĂnhĂĄzban.
• 1896 – Ferenc JĂłzsef felavatja a budapesti IparmĂ»vĂ©szeti MĂșzeumot. [1]
• 1900 – Nagy-Britannia bekebelezi Transvaalt.
• 1918 – GrĂłf KĂĄrolyi MihĂĄly vezetĂ©sĂ©vel hĂĄrom baloldali pĂĄrt kĂ©pviselĂ”ibĂ”l megalakul a Magyar Nemzeti TanĂĄcs.
• 1929 – "Fekete pĂ©ntek" a New York-i tĂ”zsdĂ©n.
• 1931 – MegnyĂlik a The George Washington Bridge New York Ă©s New Jersey között
• 1936 – Adolf Hitler Ă©s Benito Mussolini megalakĂtjĂĄk a RĂłma-Berlin tengelyt.
• 1944 – A japĂĄn csĂĄszĂĄri katonai vezetĂ©s elĂ”ször alkalmaz kamikazĂ©kat (FĂŒlöp-szigetek, Tengeri csata a Leyte-öbölben).
• 1945 – JapĂĄn kapitulĂĄciĂłja utĂĄn KĂna ĂĄtveszi Tajvan igazgatĂĄsĂĄt.
• 1955 – BemutatjĂĄk az elsĂ” mikrohullĂĄmĂș sĂŒtĂ”t (Tappan cĂ©g szĂ©khelyĂ©n).
• 1956 – GerĂ” ErnĂ”t KĂĄdĂĄr JĂĄnos vĂĄltja fel a Magyar DolgozĂłk PĂĄrtjĂĄnak fĂ”titkĂĄri szĂ©kĂ©ben.
• 1956 – Gyilkos sortĂ»z zĂșdul a Kossuth tĂ©ren bĂ©kĂ©sen Ă©s fegyvertelenĂŒl tĂŒntetĂ” tömegre. Több tizen, egyes becslĂ©sek szerint 120 halott Ă©s temĂ©rdek sebesĂŒlt marad a kövezeten. Az elkövetĂ”ket mĂĄig nem azonosĂtottĂĄk.
• 1962 – John Steinbeck megkapja az irodalmi Nobel-dĂjat.
• 1980 – Az iraki csapatok – heves harcok utĂĄn – beveszik Khorramshahr vĂĄrosĂĄt.
• 1983 – Amerikai csapatok – a brit kormĂĄny egyetĂ©rtĂ©sĂ©vel – megszĂĄlljĂĄk GrenadĂĄt, a Brit NemzetközössĂ©ghez tartozĂł, karib-tengeri szigetĂĄllamot ("Operation Urgent Fury").
• 1984 – Felfedezik a Hepatitis virust
• 1989 – A budapesti tĂ”zsde mĂ»ködĂ©sĂ©nek elsĂ” napja.
• 1990 – A benzin-ĂĄremelĂ©sre hivatkozva blokĂĄdot hirdetnek MagyarorszĂĄgon a taxisok.
• 1992 – CsehszlovĂĄkia DunacsĂșnynĂĄl, a Duna 1852,75 folyamkilomĂ©terĂ©nĂ©l mintegy 40 kilomĂ©ter hosszĂșsĂĄgban csehszlovĂĄk ĂĄllamterĂŒletre tereli a hatĂĄrfolyĂłt.
• 1992 – LitvĂĄnia elsĂ”kĂ©nt vĂĄlik ki a SzovjetuniĂłbĂłl.
• 1995 – II. ErzsĂ©bet brit kirĂĄlynĂ” lovaggĂĄ ĂŒti Cliff Richardot.
• 2000 – Orosz szakĂ©rtĂ”k megkezdik az elsĂŒllyedt augusztus 12. Kurszk tengeralattjĂĄrĂł kiemelĂ©sĂ©t.
• 2001 – A Microsoft bemutatja Ășj operĂĄciĂłs rendszerĂ©t, a Windows XP-Ă©t.
• 2004 – KubĂĄban engedĂ©lyezik az amerikai dollĂĄr fizetĂ”eszközkĂ©nt valĂł hasznĂĄlatĂĄt.
• 2007 – Zdravko Ponos altĂĄbornagy, a szerb hadsereg vezĂ©rkari fĂ”nöke – Zomboron – egynapos, hatĂĄrmenti talĂĄlkozĂłn fogadja Havril AndrĂĄs vezĂ©rezredest.
SzĂŒletĂ©sek
• 1795 – BezerĂ©dj IstvĂĄn reformkori politikus († 1865)
• 1806 – Max Stirner nĂ©met ĂĄllamellenes filozĂłfus († 1856)
• 1825 – Ifj. Johann Strauss (a "keringĂ”kirĂĄly"), osztrĂĄk zeneszerzĂ”, karmester, id. Johann Strauss fia († 1899)
• 1825 – XĂĄntus JĂĄnos termĂ©szettudĂłs († 1884)
• 1838 – Georges Bizet francia zeneszerzĂ” († 1875)
• 1861 – Rippl-RĂłnai JĂłzsef magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1927)
• 1877 – Henry Norris Russell amerikai csillagĂĄsz († 1957)
• 1881 – Pablo Picasso spanyol szĂŒletĂ©sĂ» francia festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1973)
• 1886 – PolĂĄnyi KĂĄroly gazdasĂĄgtörtĂ©nĂ©sz, tĂĄrsadalompolitikus, a Galilei Kör elsĂ” elnöke († 1964)
• 1888 – Richard Evelyn Byrd amerikai repĂŒlĂ”tiszt, sarkkutatĂł, felfedezĂ” († 1957)
• 1907 – OrszĂĄgh LĂĄszlĂł nyelvĂ©sz, irodalomtörtĂ©nĂ©sz, szĂłtĂĄrszerkesztĂ” († 1984)
• 1923 – TĂłth Imre költĂ”, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł, irodalomtörtĂ©nĂ©sz, kritikus
• 1925 – Liska Tibor, SzĂ©chenyi-dĂjas közgazdĂĄsz († 1994)
• 1925 – Melina Mercouri szĂnĂ©sznĂ”, politikus († 1994)
• 1925 – Nathan Divinsky kanadai matematikus, sakkmester Ă©s szakĂrĂł
• 1931 – Annie Girardot francia szĂnĂ©sznĂ”
• 1938 – Eckschmiedt SĂĄndor atlĂ©ta, edzĂ”, sportvezetĂ”, pszicholĂłgus
• 1941 – Anne Tyler, Pulitzer-dĂjas amerikai ĂrĂł
• 1941 – PĂĄrtay Lilla tĂĄncosnĂ”, koreogrĂĄfus (Amadeus, Concerto)
• 1942 – Ladik Katalin jugoszlĂĄviai magyar költĂ”
• 1944 – Jon Anderson angol zenĂ©sz, a Yes zenekar Ă©nekese
• 1944 – KovĂĄcs Kati, Liszt-dĂjas Ă©nekesnĂ”, szĂnĂ©sznĂ”
• 1945 – Dr.Benyeda JĂĄnos kutatĂł ĂĄllatorvos
• 1958 – Kornelia Ender ĂșszĂł
• 1968 – Hamar Zsolt karmester
• 1969 – Oleg Szalenko orosz labdarĂșgĂł, az 1994-es labdarĂșgĂł-vilĂĄgbajnoksĂĄg gĂłlkirĂĄlya
• 1985 – Nagy ZoltĂĄn magyar labdarĂșgĂł, jelenleg a DVSC jĂĄtĂ©kosa
HalĂĄlozĂĄsok
• 1047 – JĂłsĂĄgos Magnus norvĂ©g kirĂĄly (* 1024)
• 1647 – Evangelista Torricelli olasz fizikus, matematikus (* 1608)
• 1764 – William Hogarth angol festĂ”, grafikus, rĂ©zmetszĂ” (* 1697)
• 1788 – IstvĂĄnffy Benedek magyar zeneszerzĂ”, karnagy (* 1733)
• 1822 – CsermĂĄk Antal magyar zeneszerzĂ”, hegedĂ»mĂ»vĂ©sz (* 1774)
• 1848 – Arnold György magyar zeneszerzĂ”, karmester, egyhĂĄzi karnagy (* 1781)
• 1849 – Kazinczy Lajos honvĂ©d ezredes, aradi vĂ©rtanĂș (* 1820)
• 1862 – Teleki Blanka grĂłfnĂ”, pedagĂłgus, a magyar nĂ”nevelĂ©s ĂșttörĂ”je (* 1806)
• 1890 – BenkĂ” KĂĄlmĂĄn magyar szĂnĂ©sz (* 1824)
• 1918 – Quittner Zsigmond magyar Ă©pĂtĂ©sz (* 1859)
• 1954 – RĂĄpolthy Lajos, szobrĂĄsz Ă©s Ă©remmĂ»vĂ©sz (* 1880)
• 1958 – Heller Erik magyar jogĂĄsz, tanszĂ©kvezetĂ”, az MTA levelezĂ” tagja (* 1880)
• 1965 – Ascher OszkĂĄr Kossuth-dĂjas magyar szĂnĂ©sz, rendezĂ” (* 1897)
• 1994 – Kocsis Antal magya ökölvĂvĂł, olimpiai bajnok (* 1905)
• 2002 – Sir Richard Harris Ăr szĂnĂ©sz (* 1930)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• KazahsztĂĄn – a KöztĂĄrsasĂĄg napja
• A RomĂĄn Hadsereg napja
|
magam, 8:33
|
|
|
napi okossĂĄg:
Egy dolog biztos, mégpedig az, hogy semmi sem biztos. Vagyis nem biztos, hogy semmi sem biztos.
.
|
magam, 8:32
|
|
|
"A tegnap csupĂĄn ĂĄlom,
A holnap nem több, mint låtomås,
Minden tegnap a boldogsĂĄg ĂĄlma,
Minden holnap csak remény csillogåsa.
Vigyåzz ezért, hogy mit kezdesz a måddal!"
(Ăsi szanszkrit mondĂĄs)
|
magam, 8:21
|
|
|
jó reggelt, szép napot mindenkinek.
|
magam, 8:20
|
|
|
|
| 2008. október 24., péntek |
|
|
0 |
|
|
tovåbbi szép estét,jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 19:57
|
|
|
Nincs vĂĄlasztĂĄsa a fĂĄknak
viharban mit csinĂĄlnak -
E földön én is megållok
letörnek rólam az ågak
TeremnĂ©k Ă©des gyĂŒmölcsöt
belepnek vasfényû görcsök
El nem futhatok: ĂĄllva
vĂĄrok az istennyilĂĄra
(SzI)
|
magam, 19:41
|
|
|
Most csak,
hallgatok,
nem Ărok…
néma vagyok,
mert vannak
dolgok amelyeket,
csak magam,
képes megoldani!
magamnak…
|
magam, 19:36
|
|
|
egy bĂ©kĂ©s tĂŒntetĂ©s...
|
magam, 19:06
|
|
|
nehéz pillanatok...
|
magam, 12:48
|
|
|
tudtad...?
MiĂ©rt oly kicsinyek a Nemzeti MĂșzeumban levĂ” rĂ©gi pĂĄncĂ©lok?
A Nemzeti MĂșzeum vĂ©rtezeteinek csak egy rĂ©sze kicsiny. Ezek a kismĂ©retĂ» vĂ©rtek nem azt jelentik, hogy az emberisĂ©g egypĂĄr szĂĄzaddal ezelĂ”tt alacsonyabb termetĂ» volt, hanem csupĂĄn azt, hogy az akkori idĂ”k harcosai, katonĂĄi, lovagjai fiatal-, lehet mondani, gyermekkorukban kezdtĂ©k a hadiszolgĂĄlatot. Az akkori fiatalsĂĄg egĂ©sz Ă©lete a hĂĄborĂșra valĂł gyakorlatozĂĄsbĂłl ĂĄllott, a kardforgatĂĄs, lĂĄndzsaviadal mestersĂ©gĂ©t tanultĂĄk, Ă©s mĂĄr igen fiatalon harcos Ă©letet Ă©ltek; testĂŒk csupa izom, minden zsĂr Ă©s hĂĄj nĂ©lkĂŒl. TehĂĄt ezek a vĂ©rtezetek a fiatal harcosok vĂ©dĂ”fegyverzetei voltak, nem a felnĂ”ttekĂ©.
Egy vĂ©rtezet sĂșlya 15-17 kg, a tornavĂ©rtezetek sĂșlya a 20 kg-ot is meghaladja. KĂ©pzeljĂŒk el, mit jelentett a vĂ©rtezetben valĂł harc. Ha a harcos a tĂ»zĂ” napon nĂ©hĂĄny ĂłrĂĄig ĂĄllt is, a test pĂĄrolgĂĄsĂĄt ĂĄt nem bocsĂĄtĂł vĂ©rtezet sĂșlya alatt kardcsapĂĄs nĂ©lkĂŒl is lefordult lovĂĄrĂłl. A lĂłrĂłl leesett vĂ©rtesharcos harckĂ©ptelennĂ© vĂĄlt, mert vagy hat ember kellett ahhoz, hogy ĂșjbĂłl lĂłra ĂŒltessĂ©k, vagy pedig egy emelĂ”bakra lett volna szĂŒksĂ©g, ami aligha volt mindig kĂ©znĂ©l a harctĂ©ren. Ha pedig a vĂ©rtezett harcos sebesĂŒlten bukott le lovĂĄrĂłl, arra nem volt sem idĂ”, sem alkalom, hogy kicsatoljĂĄk, szĂ©tsrĂłfoljĂĄk vĂ©rlezetĂ©t, Ă©s kihĂĄmozzĂĄk vasöltözĂ©kĂ©bĂ”l. A barĂĄtja vagy harcostĂĄrsa csak annyiban tudott rajta segĂteni, hogy egy vĂ©kony, hĂĄromĂ©lĂ» tĂ”rrel megszabadĂtotta szenvedĂ©seitĂ”l. EzĂ©rt nevezik ezeket a vĂ©konypengĂ©jĂ» tĂ”röket misericordia tĂ”röknek, magyarul: kegyelemtĂ”röknek. A vĂ©rtezet jĂłl vedeli a kard vĂĄgĂĄsa Ă©s a lĂĄndzsa szĂșrĂĄsa ellen, de a puskagolyĂł hatĂĄsĂĄnak nem ĂĄllt ellen. EzĂ©rt van az, hogy a tĂ»zifegyver ĂĄltalĂĄnosabb hasznĂĄlata kiszorĂtotta a vĂ©rtezetet a vĂ©dĂ”fegyverek sorĂĄbĂłl.
MagyarorszĂĄgon virĂĄgzĂł vĂ©rtezetkĂ©szĂtĂ” mĂ»helyekrĂ”l tudunk mĂĄr a 14-15. szĂĄzad folyamĂĄn. KĂŒlönösen felvidĂ©ki mesterek hasznĂĄltĂĄk fel vĂ©rtezetkĂ©szĂtĂ©sre az ottani kitĂ»nĂ” vasfajtĂĄt. A kiĂĄllĂtĂĄson lĂĄthatĂł vĂ©rtezetek kĂŒlföldön, nĂ©metorszĂĄgi Ă©s itĂĄliai mĂ»helyekben kĂ©szĂŒltek.
VisszatĂ©rve tehĂĄt az eredeti kĂ©rdĂ©shez: nem az emberek voltak kisebbek, hanem a harcosok voltak fiatal gyerekemberek. KĂŒlföldi mĂșzeumokban lĂĄtni igen sok testes fĂ©rfiĂșra kĂ©szĂŒlt vĂ©rtezetet is. NĂ©melyik hordĂłnagysĂĄgĂș hassal bĂrt, de ezek nem töltöttĂ©k egĂ©sz Ă©letĂŒket a harci ĂŒgyessĂ©g gyakorlĂł iskolĂĄjĂĄban, a kĂŒzdĂ” porondon.
|
magam, 12:34
|
|
|
|
| |
