| 2008. október 25., szombat |
|
 |
0 |
|
|
tovåbbi szép estét,jó éjt,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 21:09
|
|
|
A lélek néha
A lélek néha csöndességre vågyik,
megnyugodni végre valamiben.
Mint gyermek, valakinek a mellkasĂĄra
hajtani bajtĂłl zsibongĂł fejem.
Egy percre megpihenni elnyugodva,
nem kérÔdzni örök kétségeken.
A lĂ©lek vihar elĂ”tt csöndet ĂĄhĂt,
ha tudja is, hogy a vihar ĂŒzen.
(Mezey K)
|
magam, 20:23
|
|
|
...aki mĂ©g Ășgy gondolja ,hogy van kĂ©p ami kell neki az mentse , mert törlök...
.
|
magam, 19:26
|
|
|
El akarsz pusztĂtani egy szĂŒksĂ©ges, fontos Ă©s jĂłl mĂ»ködĂ” kapcsolatot? SikerĂŒlni fog.
TĂ©gy gyakran szemrehĂĄnyĂĄst Ă©s kĂ©nyszerĂtsd magyarĂĄzkodĂĄsra a partneredet.
HomokvĂĄr a vilĂĄg.
(ISz)
|
magam, 19:09
|
|
|
ki az Ășr...?
|
magam, 12:34
|
|
|
tudtad...?
Ărtelmes szĂł-e a tillaĂĄrom haj, az ingyom-bingyom meg a recefice?
Zolnai BĂ©la Ărja a Nyelv Ă©s hangulat cĂmĂ» Ă©rdekes Ă©s tanulsĂĄgos mĂ»vĂ©ben az indulatszavakrĂłl:
"Vannak olyan nyelvalakok, amik egyenesen abbĂłl a cĂ©lbĂłl nyerik hangalakjukat, hogy bizonyos hangulatot vagy jelentĂ©st kifejezzenek." TehĂĄt a hangalakhoz, a hangzĂĄshoz fĂ»zĂ”dik szĂŒksĂ©gkĂ©ppen valami jelentĂ©s. A kĂ©rdĂ©s azonban meglehetĂ”sen bonyolult, mert fogalmi jelentĂ©ssel bĂrĂł szavakbĂłl is alakulhat indulatszĂł. NĂ©zzĂŒnk pĂ©ldĂĄkat!
A magyar ni! vagy né! a nézdbÔl kurtult indulatszóvå. A jé! a Jézus névbÔl formålódott. Az elriasztó, elzavaró durva mars! kifejezése a német vezényszóból, a Marschból fejlÔdött haragos indulatszavunkkå.
Az igazi indulatszĂł nyilvĂĄnvalĂłan nem Ăgy keletkezik, hanem egyĂŒtt szĂŒletik az Ă©rzelmekkel. Az ösztönösen feltörĂ” hangcsoportok, egyĂ©ni Ă©s pillanatnyi alkotĂĄsok egymĂĄstĂłl fĂŒggetlenĂŒl is megegyezhetnek egymĂĄssal. Ha egy ausztrĂĄliai bennszĂŒlött tövisbe lĂ©p, esetleg ugyanĂșgy kiĂĄlthat fel, mint egy izlandi halĂĄsz, aki belezuhant a tengerbe. Ezek az igazi, indulatbĂłl fakadt indulatszavak megrögzĂ”dnek, megszokottĂĄ vĂĄlnak Ă©s elterjednek, sĂ”t esetleg fogalmi szĂłvĂĄ alakulhatnak.
A jaj Ă©s a hujujuj a magyar nyelv sajĂĄtja. Az ĂłbĂ©gatĂĄst a nĂ©met au weh-bĂ”l alakĂtottuk. Akikre azt mondjuk, hogy ĂłbĂ©gat, azt enyhe megvetĂ©ssĂ©l kezeljĂŒk. A jajgatĂĄs Ă”szinte indulatot jelez, az ĂłbĂ©gatĂĄs Ă©rzelmi rĂĄjĂĄtszĂĄst. Az indulatszĂł lĂ©nyeges kellĂ©ke az ember ĂĄltal beleĂ©rzett hangulat vagy jelentĂ©s.
Igen ĂĄm, de mit jelent az aranyjĂĄnosi "TillaĂĄrom haj!"? Zolnai BĂ©la Ăgy vĂĄlaszol erre a kĂ©rdĂ©sre: A "TillaĂĄrom haj!" ritmusĂĄval, Ă©rtelmetlen Ă©s mĂ©gis hangutĂĄnzĂłkra emlĂ©keztetĂ” hangcsoportosĂtĂĄsĂĄval Ă©s esetleg szemĂ©lyragozott vĂ©gzĂ”dĂ©sĂ©vel sajĂĄtos, ĂșjszerĂ» vegyĂŒlĂ©kĂ©t adja a primitĂv lelkesedĂ©snek Ă©s a humoros szĂłjĂĄtĂ©knak, ami kitĂ»nĂ”en illik a költemĂ©ny gĂșnyos hangjĂĄhoz. A tillalĂĄrom, tillalĂĄrom, tillilĂĄrom-tullilĂĄrom, a tituli-talimentum nem egy nĂ©pdalunk refrĂ©njĂ©ben bukkan fel. Ărtelmes szavak is alakultak ebbĂ”l a jĂĄtĂ©kos hangsorbĂłl: BaranyĂĄban a betegesen dĂŒlöngĂ©lĂ”re mondjĂĄk, hogy tillĂĄrozik; KomĂĄromban a tilitor pedig nem mĂĄs, mint a hazafelĂ© dĂșdolva menĂ” rĂ©szeg ember.
A recefice, az ingyom-bingyom meg a tĂĄliber tutĂĄliber a fiktĂv szavak, a nyelvutĂĄnzĂĄs, vagyis a halandzsa fogalomkörĂ©be tartoznak.
A népnyelvben is van halandzsa?
A nép alkot abszurd nyelveket, mint Rabelais: Briszmarg d algotbric nubstzne zos...
Lilliput nyelvét is csak Swift beszélte: Golbasto Momarem Evleme Gurdilo Shefin Mully Ully...
GulĂĄcsy Lajos festĂ”mĂ»vĂ©szen kĂvĂŒl senki sem ismerte NakonxipĂĄn ĂĄlombirodalmĂĄnak nyelvtanĂĄt. Viszont nemcsak az ĂrĂłknak, mĂ»vĂ©szeknek kerekedik kedve szabad fantĂĄziĂĄjĂș nyelvteremtĂ©sre, hanem a nĂ©pnek is! ErdĂ©lyi JĂĄnos Ăgy nyilatkozik errĂ”l A magyar lĂra cĂmĂ» tanulmĂĄnyĂĄban:
"Holmi kukoricakĂĄkĂłn pille, haj regĂŒrejtem, bakkom azt a hĂ©t aranyĂĄt, lĂĄncos milliom, hejedĂĄrum hejeha, diri dĂłm, hej sĂĄlĂĄd-dĂĄjĂ©jdom, hejerintom-kanyarintom stb. szĂłlĂĄsformĂĄk... azon önkĂ©nt folyomĂĄnyai a nyelvnek, mikor a nem tanult, de szĂłra szorult nĂ©p indulatĂĄnak kifejezĂ©sĂ©re nem ugyan Ă©rtelmes hangot, azaz szĂłt, hanem csak hangot ismer, hasznĂĄl olykoron..."
Egden, begden kerkenÔbe,
Szól a rigó az erdÔbe,
Csir, csĂĄr, szabĂł pĂĄr.
Murki, dupki, egyet visz ki...
Ipirimi posztĂł,
Ebgérice,
JĂłra viszi mĂĄmmĂĄm
Teperice...
Az Ă©rtelmes nyelv nem elĂ©gĂti ki a gyermekeket. MesevilĂĄgot teremtenek maguknak kĂ©pzelt, furcsa, tĂĄn ijesztĂ”, esetleg mulatsĂĄgos szavakbĂłl... Ăs ez az igĂ©ny a mĂ»költĂ©szetben is jelentkezik egyes poĂ©tĂĄknĂĄl.
|
magam, 12:24
|
|
|
Magas vagyok,
majdnem egy langalétra,
de ez nem baj,
pont hogy szerencse,
mert Ăgy Ă©n is tudok kosarazni,
mint apa, aki hosszĂș is,
és izmos is, a pincénk elÔtt példåul
egyszer négy rekesz bort emelt fel egyszerre,
erÔs a rekeszizma,
mondhatnĂĄm,
de azért én sem vagyok kutya,
az edzÔm szerint,
még sokra vihetem,
csak hagynĂĄm mĂĄr abba
a meztelenkedést,
vagyis hogy nem viselem a csapat mezét,
ami olyan ronda,
mint egy barlangi banya hĂĄlĂłinge,
nem azt mondom,
hogy legyen tĂŒndĂ©rrĂłzsaszĂn,
de azĂ©rt ez mĂ©giscsak tĂșlzĂĄs,
ezt persze Ăgy soha nem mondom neki,
csak hĂmzek Ă©s hĂĄmozok,
Ă©s arra gondolok,
hogy festek rĂĄ virĂĄgokat vagy gombĂĄkat,
netĂĄn egy szarvasgombĂĄt,
ami nem egy gomba aganccsal,
hĂĄt hĂŒlye leszek ilyet gondolni,
amikor gombĂĄsz az apukĂĄm,
hanem egy olyan gomba,
aminek orrcsiklandozĂł illata van,
és ha félbevågod,
olyan, mint egy gyönyörĂ» csipketerĂtĂ”,
amilyet a dédimama szokott horkolni.
Lehet, hogy Ă©n is inkĂĄbb gombĂĄsz leszek,
Ăs nem annyira kosaras,
ezt még kitalålom,
Ășgyis tĂșl fiatal vagyok mĂ©g ahhoz,
hogy öreg legyek,
Ășgyhogy rĂĄĂ©rek.
(SzI)
|
magam, 9:13
|
|
|
fĂ” a biztonsĂĄg...
|
magam, 8:38
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 25.
az év 298. (szökÔévekben 299.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 67 nap van håtra.
Napkelte: 07:15 Napnyugta: 17:39
Holdkelte: 10:58 Holdnyugta: 18:49
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szombat estig: VĂĄltozĂłan, helyenkĂ©nt erĂ”sen felhĂ”s lesz az Ă©g. Több-kevesebb napsĂŒtĂ©sre szinte mindenĂŒtt szĂĄmĂthatunk. EsĂ” nem valĂłszĂnĂ». Gyenge vagy mĂ©rsĂ©kelt marad a lĂ©gmozgĂĄs. A hajnalban kĂ©pzĂ”dött pĂĄra dĂ©lelĂ”tt mindenĂŒtt feloszlik. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 10 Ă©s 15 fok, a kĂ©sĂ” esti 5 Ă©s 10 fok között vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A reggeli, kora dĂ©lelĂ”tti, illetve a kĂ©sĂ” esti ĂłrĂĄkban helyenkĂ©nt szĂĄmĂtani lehet ködre.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Nem vĂĄrhatĂł fronthatĂĄs, de a nagy napi hĂ”ingĂĄs miatt fokozotabban ĂŒgyeljĂŒnk a rĂ©teges öltözködĂ©sre.
Ma Blanka, Bianka, Fodor, Margit, MĂłr, Krizanta, BĂłnis, DĂĄrius, Jusztin, MarciĂĄn, JĂĄnos, BonifĂĄc napja van.
Boldog névnapot!
Blanka :
KözĂ©platin, spanyol eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se fĂ©nyes, ragyogĂł, tiszta. MĂĄs magyarĂĄzat szerint, GermĂĄn eredetĂ» nĂ©vnek a latinosĂtott formĂĄja, jelentĂ©se ugyanaz.
Bianka :
A Blanka név olasz formåjåból szårmazik.
Fodor :
Magyar eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se göndör hajĂș.
Margit :
A görög eredetĂ» latin Margareta nĂ©v megmagyarosodott alakja, JelentĂ©se gyöngy. A nĂ©metben Ă©s a svĂ©dben is ebben a formĂĄjĂĄban hasznĂĄljĂĄk. Legismertebb viselĂ”je ĂrpĂĄd-hĂĄzi Szent Margit, IV. BĂ©la kirĂĄly leĂĄnya.
MĂłr :
A MĂłric XIX. szĂĄzadi rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a Maurus rövidĂŒlĂ©sekĂ©nt tartjĂĄk szĂĄmon. JelentĂ©se mĂłr, szerecsen.
Krizanta :
Görög latin eredetû név, a Chrysanthus férfinév nÔi pårja. Jelentése margitviråg, aranyviråg, margaréta.
BĂłnis :
A Bonifåc régi magyar becézÔjébÔl önållósult.
DĂĄrius :
Latin-perzsa-görög eredetû név. I. Dårius perzsa kiråly (Kr. e. 522-486) latin nevébÔl szårmazik. Az uralkodó görög neve Dareiosz, óperzsa neve Darayavanus. Jelentése hatalmas, birtokos, birtokmegÔrzÔ.
Jusztin :
A latin eredetĂ» Justinus nĂ©v rövidĂŒlĂ©se, ez a Justus, magyarul Jusztusz tovĂĄbbkĂ©pzett alakja.
MarciĂĄn :
Latin Martianus nĂ©v rövidĂŒlĂ©se, jelentĂ©se a Martius nemzetsĂ©ghez tartozĂł fĂ©rfi.
JĂĄnos :
Bibliai nĂ©v. A hĂ©ber Johanan nĂ©v görög Johannesz vĂĄltozatĂĄbĂłl (ill. ennek a hasonlĂł hangzĂĄsĂș latin Johannes formĂĄjĂĄbĂłl) szĂĄrmazik. JelentĂ©se "Jahve megkegyelmezett". MagyarorszĂĄgon a XVI - XVIII. szĂĄzadban a legnĂ©pszerĂ»bb fĂ©rfinĂ©v volt, Ă©s kĂ©sĂ”bb is a leggyakoribbak közĂ© tartozott, egĂ©szen az 1970-es Ă©vekig.
BonifĂĄc :
A latin Bonifatius nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik, jelentĂ©se jĂł sorsot ĂgĂ©rĂ”.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1301 – MiklĂłs pĂĄpai legĂĄtus a budai zsinaton elrendeli az egyhĂĄzi javak visszaadĂĄsĂĄt.
• 1415 – V. Henrik angol kirĂĄly ĂjĂĄszokkal megerĂ”sĂtett hadserege legyĂ”zi VI. KĂĄroly francia kirĂĄly lovagi seregĂ©t az Azincourt-i (Agincourt-i) csatĂĄban.
• 1492 – Kolumbusz KristĂłf Ă©s vezĂ©rhajĂłja, a Santa Maria megĂ©rkezik a mai Dominikai KöztĂĄrsasĂĄg partjaihoz.
• 1781 – II. JĂłzsef nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr, magyar Ă©s cseh kirĂĄly kiadja TĂŒrelmi rendeletĂ©t. Ebben a protestĂĄns (evangĂ©likus Ă©s reformĂĄtus), Ă©s az ortodox hĂvĂ”knek szabad vallĂĄsgyakorlatot biztosĂt. Rendelete lehetĂ”vĂ© teszi e hĂvĂ”k magasabb ĂĄllami hivatalokban valĂł alkalmazĂĄsĂĄt, engedĂ©lyezi szĂĄmukra templomok Ă©pĂtĂ©sĂ©t, papok tartĂĄsĂĄt, Ă©s kivonja Ă”ket a rĂłmai katolikus pĂŒspökök ellenĂ”rzĂ©se alĂłl.
• 1790 – Kelemen LĂĄszlĂł magyar szĂntĂĄrsulata megtartja elsĂ” elĂ”adĂĄsĂĄt a budai VĂĄrszĂnhĂĄzban.
• 1896 – Ferenc JĂłzsef felavatja a budapesti IparmĂ»vĂ©szeti MĂșzeumot. [1]
• 1900 – Nagy-Britannia bekebelezi Transvaalt.
• 1918 – GrĂłf KĂĄrolyi MihĂĄly vezetĂ©sĂ©vel hĂĄrom baloldali pĂĄrt kĂ©pviselĂ”ibĂ”l megalakul a Magyar Nemzeti TanĂĄcs.
• 1929 – "Fekete pĂ©ntek" a New York-i tĂ”zsdĂ©n.
• 1931 – MegnyĂlik a The George Washington Bridge New York Ă©s New Jersey között
• 1936 – Adolf Hitler Ă©s Benito Mussolini megalakĂtjĂĄk a RĂłma-Berlin tengelyt.
• 1944 – A japĂĄn csĂĄszĂĄri katonai vezetĂ©s elĂ”ször alkalmaz kamikazĂ©kat (FĂŒlöp-szigetek, Tengeri csata a Leyte-öbölben).
• 1945 – JapĂĄn kapitulĂĄciĂłja utĂĄn KĂna ĂĄtveszi Tajvan igazgatĂĄsĂĄt.
• 1955 – BemutatjĂĄk az elsĂ” mikrohullĂĄmĂș sĂŒtĂ”t (Tappan cĂ©g szĂ©khelyĂ©n).
• 1956 – GerĂ” ErnĂ”t KĂĄdĂĄr JĂĄnos vĂĄltja fel a Magyar DolgozĂłk PĂĄrtjĂĄnak fĂ”titkĂĄri szĂ©kĂ©ben.
• 1956 – Gyilkos sortĂ»z zĂșdul a Kossuth tĂ©ren bĂ©kĂ©sen Ă©s fegyvertelenĂŒl tĂŒntetĂ” tömegre. Több tizen, egyes becslĂ©sek szerint 120 halott Ă©s temĂ©rdek sebesĂŒlt marad a kövezeten. Az elkövetĂ”ket mĂĄig nem azonosĂtottĂĄk.
• 1962 – John Steinbeck megkapja az irodalmi Nobel-dĂjat.
• 1980 – Az iraki csapatok – heves harcok utĂĄn – beveszik Khorramshahr vĂĄrosĂĄt.
• 1983 – Amerikai csapatok – a brit kormĂĄny egyetĂ©rtĂ©sĂ©vel – megszĂĄlljĂĄk GrenadĂĄt, a Brit NemzetközössĂ©ghez tartozĂł, karib-tengeri szigetĂĄllamot ("Operation Urgent Fury").
• 1984 – Felfedezik a Hepatitis virust
• 1989 – A budapesti tĂ”zsde mĂ»ködĂ©sĂ©nek elsĂ” napja.
• 1990 – A benzin-ĂĄremelĂ©sre hivatkozva blokĂĄdot hirdetnek MagyarorszĂĄgon a taxisok.
• 1992 – CsehszlovĂĄkia DunacsĂșnynĂĄl, a Duna 1852,75 folyamkilomĂ©terĂ©nĂ©l mintegy 40 kilomĂ©ter hosszĂșsĂĄgban csehszlovĂĄk ĂĄllamterĂŒletre tereli a hatĂĄrfolyĂłt.
• 1992 – LitvĂĄnia elsĂ”kĂ©nt vĂĄlik ki a SzovjetuniĂłbĂłl.
• 1995 – II. ErzsĂ©bet brit kirĂĄlynĂ” lovaggĂĄ ĂŒti Cliff Richardot.
• 2000 – Orosz szakĂ©rtĂ”k megkezdik az elsĂŒllyedt augusztus 12. Kurszk tengeralattjĂĄrĂł kiemelĂ©sĂ©t.
• 2001 – A Microsoft bemutatja Ășj operĂĄciĂłs rendszerĂ©t, a Windows XP-Ă©t.
• 2004 – KubĂĄban engedĂ©lyezik az amerikai dollĂĄr fizetĂ”eszközkĂ©nt valĂł hasznĂĄlatĂĄt.
• 2007 – Zdravko Ponos altĂĄbornagy, a szerb hadsereg vezĂ©rkari fĂ”nöke – Zomboron – egynapos, hatĂĄrmenti talĂĄlkozĂłn fogadja Havril AndrĂĄs vezĂ©rezredest.
SzĂŒletĂ©sek
• 1795 – BezerĂ©dj IstvĂĄn reformkori politikus († 1865)
• 1806 – Max Stirner nĂ©met ĂĄllamellenes filozĂłfus († 1856)
• 1825 – Ifj. Johann Strauss (a "keringĂ”kirĂĄly"), osztrĂĄk zeneszerzĂ”, karmester, id. Johann Strauss fia († 1899)
• 1825 – XĂĄntus JĂĄnos termĂ©szettudĂłs († 1884)
• 1838 – Georges Bizet francia zeneszerzĂ” († 1875)
• 1861 – Rippl-RĂłnai JĂłzsef magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1927)
• 1877 – Henry Norris Russell amerikai csillagĂĄsz († 1957)
• 1881 – Pablo Picasso spanyol szĂŒletĂ©sĂ» francia festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1973)
• 1886 – PolĂĄnyi KĂĄroly gazdasĂĄgtörtĂ©nĂ©sz, tĂĄrsadalompolitikus, a Galilei Kör elsĂ” elnöke († 1964)
• 1888 – Richard Evelyn Byrd amerikai repĂŒlĂ”tiszt, sarkkutatĂł, felfedezĂ” († 1957)
• 1907 – OrszĂĄgh LĂĄszlĂł nyelvĂ©sz, irodalomtörtĂ©nĂ©sz, szĂłtĂĄrszerkesztĂ” († 1984)
• 1923 – TĂłth Imre költĂ”, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł, irodalomtörtĂ©nĂ©sz, kritikus
• 1925 – Liska Tibor, SzĂ©chenyi-dĂjas közgazdĂĄsz († 1994)
• 1925 – Melina Mercouri szĂnĂ©sznĂ”, politikus († 1994)
• 1925 – Nathan Divinsky kanadai matematikus, sakkmester Ă©s szakĂrĂł
• 1931 – Annie Girardot francia szĂnĂ©sznĂ”
• 1938 – Eckschmiedt SĂĄndor atlĂ©ta, edzĂ”, sportvezetĂ”, pszicholĂłgus
• 1941 – Anne Tyler, Pulitzer-dĂjas amerikai ĂrĂł
• 1941 – PĂĄrtay Lilla tĂĄncosnĂ”, koreogrĂĄfus (Amadeus, Concerto)
• 1942 – Ladik Katalin jugoszlĂĄviai magyar költĂ”
• 1944 – Jon Anderson angol zenĂ©sz, a Yes zenekar Ă©nekese
• 1944 – KovĂĄcs Kati, Liszt-dĂjas Ă©nekesnĂ”, szĂnĂ©sznĂ”
• 1945 – Dr.Benyeda JĂĄnos kutatĂł ĂĄllatorvos
• 1958 – Kornelia Ender ĂșszĂł
• 1968 – Hamar Zsolt karmester
• 1969 – Oleg Szalenko orosz labdarĂșgĂł, az 1994-es labdarĂșgĂł-vilĂĄgbajnoksĂĄg gĂłlkirĂĄlya
• 1985 – Nagy ZoltĂĄn magyar labdarĂșgĂł, jelenleg a DVSC jĂĄtĂ©kosa
HalĂĄlozĂĄsok
• 1047 – JĂłsĂĄgos Magnus norvĂ©g kirĂĄly (* 1024)
• 1647 – Evangelista Torricelli olasz fizikus, matematikus (* 1608)
• 1764 – William Hogarth angol festĂ”, grafikus, rĂ©zmetszĂ” (* 1697)
• 1788 – IstvĂĄnffy Benedek magyar zeneszerzĂ”, karnagy (* 1733)
• 1822 – CsermĂĄk Antal magyar zeneszerzĂ”, hegedĂ»mĂ»vĂ©sz (* 1774)
• 1848 – Arnold György magyar zeneszerzĂ”, karmester, egyhĂĄzi karnagy (* 1781)
• 1849 – Kazinczy Lajos honvĂ©d ezredes, aradi vĂ©rtanĂș (* 1820)
• 1862 – Teleki Blanka grĂłfnĂ”, pedagĂłgus, a magyar nĂ”nevelĂ©s ĂșttörĂ”je (* 1806)
• 1890 – BenkĂ” KĂĄlmĂĄn magyar szĂnĂ©sz (* 1824)
• 1918 – Quittner Zsigmond magyar Ă©pĂtĂ©sz (* 1859)
• 1954 – RĂĄpolthy Lajos, szobrĂĄsz Ă©s Ă©remmĂ»vĂ©sz (* 1880)
• 1958 – Heller Erik magyar jogĂĄsz, tanszĂ©kvezetĂ”, az MTA levelezĂ” tagja (* 1880)
• 1965 – Ascher OszkĂĄr Kossuth-dĂjas magyar szĂnĂ©sz, rendezĂ” (* 1897)
• 1994 – Kocsis Antal magya ökölvĂvĂł, olimpiai bajnok (* 1905)
• 2002 – Sir Richard Harris Ăr szĂnĂ©sz (* 1930)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• KazahsztĂĄn – a KöztĂĄrsasĂĄg napja
• A RomĂĄn Hadsereg napja
|
magam, 8:33
|
|
|
napi okossĂĄg:
Egy dolog biztos, mégpedig az, hogy semmi sem biztos. Vagyis nem biztos, hogy semmi sem biztos.
.
|
magam, 8:32
|
|
|
"A tegnap csupĂĄn ĂĄlom,
A holnap nem több, mint låtomås,
Minden tegnap a boldogsĂĄg ĂĄlma,
Minden holnap csak remény csillogåsa.
Vigyåzz ezért, hogy mit kezdesz a måddal!"
(Ăsi szanszkrit mondĂĄs)
|
magam, 8:21
|
|
|
jó reggelt, szép napot mindenkinek.
|
magam, 8:20
|
|
|
|
| 2008. október 24., péntek |
|
|
0 |
|
|
tovåbbi szép estét,jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 19:57
|
|
|
Nincs vĂĄlasztĂĄsa a fĂĄknak
viharban mit csinĂĄlnak -
E földön én is megållok
letörnek rólam az ågak
TeremnĂ©k Ă©des gyĂŒmölcsöt
belepnek vasfényû görcsök
El nem futhatok: ĂĄllva
vĂĄrok az istennyilĂĄra
(SzI)
|
magam, 19:41
|
|
|
Most csak,
hallgatok,
nem Ărok…
néma vagyok,
mert vannak
dolgok amelyeket,
csak magam,
képes megoldani!
magamnak…
|
magam, 19:36
|
|
|
egy bĂ©kĂ©s tĂŒntetĂ©s...
|
magam, 19:06
|
|
|
nehéz pillanatok...
|
magam, 12:48
|
|
|
tudtad...?
MiĂ©rt oly kicsinyek a Nemzeti MĂșzeumban levĂ” rĂ©gi pĂĄncĂ©lok?
A Nemzeti MĂșzeum vĂ©rtezeteinek csak egy rĂ©sze kicsiny. Ezek a kismĂ©retĂ» vĂ©rtek nem azt jelentik, hogy az emberisĂ©g egypĂĄr szĂĄzaddal ezelĂ”tt alacsonyabb termetĂ» volt, hanem csupĂĄn azt, hogy az akkori idĂ”k harcosai, katonĂĄi, lovagjai fiatal-, lehet mondani, gyermekkorukban kezdtĂ©k a hadiszolgĂĄlatot. Az akkori fiatalsĂĄg egĂ©sz Ă©lete a hĂĄborĂșra valĂł gyakorlatozĂĄsbĂłl ĂĄllott, a kardforgatĂĄs, lĂĄndzsaviadal mestersĂ©gĂ©t tanultĂĄk, Ă©s mĂĄr igen fiatalon harcos Ă©letet Ă©ltek; testĂŒk csupa izom, minden zsĂr Ă©s hĂĄj nĂ©lkĂŒl. TehĂĄt ezek a vĂ©rtezetek a fiatal harcosok vĂ©dĂ”fegyverzetei voltak, nem a felnĂ”ttekĂ©.
Egy vĂ©rtezet sĂșlya 15-17 kg, a tornavĂ©rtezetek sĂșlya a 20 kg-ot is meghaladja. KĂ©pzeljĂŒk el, mit jelentett a vĂ©rtezetben valĂł harc. Ha a harcos a tĂ»zĂ” napon nĂ©hĂĄny ĂłrĂĄig ĂĄllt is, a test pĂĄrolgĂĄsĂĄt ĂĄt nem bocsĂĄtĂł vĂ©rtezet sĂșlya alatt kardcsapĂĄs nĂ©lkĂŒl is lefordult lovĂĄrĂłl. A lĂłrĂłl leesett vĂ©rtesharcos harckĂ©ptelennĂ© vĂĄlt, mert vagy hat ember kellett ahhoz, hogy ĂșjbĂłl lĂłra ĂŒltessĂ©k, vagy pedig egy emelĂ”bakra lett volna szĂŒksĂ©g, ami aligha volt mindig kĂ©znĂ©l a harctĂ©ren. Ha pedig a vĂ©rtezett harcos sebesĂŒlten bukott le lovĂĄrĂłl, arra nem volt sem idĂ”, sem alkalom, hogy kicsatoljĂĄk, szĂ©tsrĂłfoljĂĄk vĂ©rlezetĂ©t, Ă©s kihĂĄmozzĂĄk vasöltözĂ©kĂ©bĂ”l. A barĂĄtja vagy harcostĂĄrsa csak annyiban tudott rajta segĂteni, hogy egy vĂ©kony, hĂĄromĂ©lĂ» tĂ”rrel megszabadĂtotta szenvedĂ©seitĂ”l. EzĂ©rt nevezik ezeket a vĂ©konypengĂ©jĂ» tĂ”röket misericordia tĂ”röknek, magyarul: kegyelemtĂ”röknek. A vĂ©rtezet jĂłl vedeli a kard vĂĄgĂĄsa Ă©s a lĂĄndzsa szĂșrĂĄsa ellen, de a puskagolyĂł hatĂĄsĂĄnak nem ĂĄllt ellen. EzĂ©rt van az, hogy a tĂ»zifegyver ĂĄltalĂĄnosabb hasznĂĄlata kiszorĂtotta a vĂ©rtezetet a vĂ©dĂ”fegyverek sorĂĄbĂłl.
MagyarorszĂĄgon virĂĄgzĂł vĂ©rtezetkĂ©szĂtĂ” mĂ»helyekrĂ”l tudunk mĂĄr a 14-15. szĂĄzad folyamĂĄn. KĂŒlönösen felvidĂ©ki mesterek hasznĂĄltĂĄk fel vĂ©rtezetkĂ©szĂtĂ©sre az ottani kitĂ»nĂ” vasfajtĂĄt. A kiĂĄllĂtĂĄson lĂĄthatĂł vĂ©rtezetek kĂŒlföldön, nĂ©metorszĂĄgi Ă©s itĂĄliai mĂ»helyekben kĂ©szĂŒltek.
VisszatĂ©rve tehĂĄt az eredeti kĂ©rdĂ©shez: nem az emberek voltak kisebbek, hanem a harcosok voltak fiatal gyerekemberek. KĂŒlföldi mĂșzeumokban lĂĄtni igen sok testes fĂ©rfiĂșra kĂ©szĂŒlt vĂ©rtezetet is. NĂ©melyik hordĂłnagysĂĄgĂș hassal bĂrt, de ezek nem töltöttĂ©k egĂ©sz Ă©letĂŒket a harci ĂŒgyessĂ©g gyakorlĂł iskolĂĄjĂĄban, a kĂŒzdĂ” porondon.
|
magam, 12:34
|
|
|
ezermester...
|
magam, 8:17
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 24.
az év 297. (szökÔévekben 298.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 68 nap van håtra.
Napkelte: 07:14 Napnyugta: 17:41
Holdkelte: 09:47 Holdnyugta: 18:15
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re pĂ©ntek estig: A vĂĄltozĂłan felhĂ”s Ă©g mellett nĂ©hĂĄny ĂłrĂĄs napsĂŒtĂ©sre van kilĂĄtĂĄs, csapadĂ©k nem valĂłszĂnĂ». Többnyire mĂ©rsĂ©kelt lesz a lĂ©gmozgĂĄs. A hajnalban kĂ©pzĂ”dött ködfoltok napközben gyorsan feloszlanak. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn 12, 16, kĂ©sĂ” este 6 Ă©s 11 fok között alakul.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A hajnali, reggeli ĂłrĂĄkban nĂ©hol kĂ©pzĂ”dött sĂ»rĂ» ködfoltok a dĂ©lelĂ”tti ĂłrĂĄkra mindenĂŒtt feloszlik. Napközben veszĂ©lyes idĂ”jĂĄrĂĄsi jelensĂ©g nem vĂĄrhatĂł.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Gyenge hidegfronti hatĂĄs vĂĄrhatĂł, emiatt idegesebbek, ingerlĂ©kenyebbek, tĂŒrelmetlenebbek lehetnek a frontĂ©rzĂ©kenyek. PĂ©ntekre a fronthatĂĄs megszĂ»nik.
Ma Salamon, Råhel, Rafael, Arétåsz, Harald, Gilgames, Herold, Råfis, Gilberta napja van.
Boldog névnapot!
Salamon :
HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, jelentĂ©se bĂ©kĂ©s, szelĂd.
RĂĄhel :
Héber eredetû bibliai név, jelentése båråny, anyajuh.
Rafael :
HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, jelentĂ©se Isten meggyĂłgyĂt.
Arétåsz :
Arab eredetû görög név, négy ókori nabateus kirålynak a Bibliåban is elÔforduló neve. Jelentése fémmûves.
Harald :
Ăszaki germĂĄn eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se sereg, merĂ©sz.
Gilgames :
MezopotĂĄmiai eredetĂ» nĂ©v, mĂĄs feltevĂ©s szerint, SumĂ©r eredetĂ» jelentĂ©se az öreg ifjĂș.A mezopotĂĄmiai Uruk vĂĄros kirĂĄlyĂĄnak a neve, a sumĂ©r irodalomban szĂĄmos legenda szĂŒletett. Az akkĂĄd Ărnokok ezekbĂ”l kĂ©szĂtettĂ©k a Gilgames-eposzt a Kr. elĂ”tti II. Ă©vezredben.
Herold :
A Harald német våltozata.
RĂĄfis :
A Rafael rövidĂtett, kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©kĂĄbĂłl szĂĄrmazik.
Gilberta :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, a Gilbert fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja, jelentĂ©se hĂres a Giesel-ek (a szabad nemesek) fiai között.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1625 – EszterhĂĄzi MiklĂłs nĂĄdorrĂĄ vĂĄlasztatott. Ekkor a nĂĄdor fizetĂ©se 22,000 magyar forintot tett ki.
• 1648 – A vesztfĂĄliai bĂ©kĂ©vel lezĂĄrul a harmincĂ©ves hĂĄborĂș. Elismerik SvĂĄjc Ă©s Hollandia fĂŒggetlensĂ©gĂ©t.
• 1795 – Harmadik alkalommal osztjĂĄk fel LengyelorszĂĄgot. TerĂŒletĂ©t PoroszorszĂĄg, az Orosz Birodalom Ă©s Ausztria kebelezik be.
• 1849 – Haynau kiadja MagyarorszĂĄg ideiglenes katonai közigazgatĂĄsi szervezetĂ©rĂ”l szĂłlĂł rendeletĂ©t: ErdĂ©lyt, HorvĂĄtorszĂĄgot Ă©s a Muraközt levĂĄlasztja a Magyar KirĂĄlysĂĄgrĂłl, az orszĂĄgot 15 kerĂŒletre osztja, a megyĂ©k megszĂ»nnek.
• 1861 – Ăzembe helyezik az elsĂ” transzkontinentĂĄlis telefonkĂĄbelt, ezzel a legrĂ©gebbi (18 Ă©ves) Pony Experess futĂĄrszolgĂĄlat is megszĂ»nik.
• 1906 – I. Ferenc JĂłzsef kirĂĄly szentesĂti a II. RĂĄkĂłczi Ferenc Ă©s bujdosĂł tĂĄrsai hamvainak hazahozatalĂĄrĂłl szĂłlĂł törvĂ©nycikket. Az ĂŒnnepĂ©lyes temetĂ©sekre novemberben kerĂŒl sor.
• 1917 – I. vilĂĄghĂĄborĂș: A tizenkettedik isonzĂłi csata kezdete. Az osztrĂĄk-magyar tĂĄmadĂł csapatok CaporettĂłnĂĄl ĂĄttörik az olasz frontot, ĂĄtkelnek az IsonzĂł folyĂłn, a JĂșliai-Alpokon, a Tagliamento folyĂłn, elfoglaljĂĄk Udine vĂĄrost, Ă©s elĂ”renyomulnak a Piave folyĂłig.
• 1929 – "Fekete csĂŒtörtök" a New York-i tĂ”zsdĂ©n, mellyel kirobban az 1929-tĂ”l 1933-ig tartĂł gazdasĂĄgi vilĂĄgvĂĄlsĂĄg.
• 1939 – ElĂ”ször adnak el nĂ”i harisnyĂĄt a vilĂĄgon, az amerikai Wilmingtonban.
• 1940 – KolozsvĂĄron megnyitjĂĄk a Magyar KirĂĄlyi Ferenc JĂłzsef TudomĂĄnyegyetemet. [1]
• 1945 – Ăletbe lĂ©p az ENSZ alapokmĂĄnya, ezzel formĂĄlisan is megkezdi mĂ»ködĂ©sĂ©t az EgyesĂŒlt Nemzetek Szervezete.
• 1956 – Nagy ImrĂ©t nevezik ki miniszterelnöknek, aki oktĂłber 28-ĂĄn koalĂciĂłs kormĂĄnyt alakĂt.
• 1956 – A szovjet csapatok bevonulnak Budapestre.
• 1970 – Salvador Allende Gossens megnyeri a chilei elnökvĂĄlasztĂĄst.
• 1973 – FegyverszĂŒnettel Ă©r vĂ©get a jom kippuri hĂĄborĂș, az Izraeli csapatok ekkor 105 kilomĂ©terre ĂĄllnak KairĂłtĂłl Ă©s 42 kilomĂ©terre DamaszkusztĂłl.
• 1980 – A lengyel ĂĄllami Ă©s pĂĄrtvezetĂ©s engedĂ©lyezi a SzolidaritĂĄs FĂŒggetlen Szakszervezet mĂ»ködĂ©sĂ©t.
• 1990 – A magyar AlkotmĂĄnybĂrĂłsĂĄg alkotmĂĄny-ellenesnek nyilvĂĄnĂtja a halĂĄlbĂŒntetĂ©st.
• 1991 – A SzovjetuniĂł Ă©s LengyelorszĂĄg egyezmĂ©nyt köt, hogy 1993 vĂ©gĂ©ig a szovjet fegyveres erĂ”k utolsĂł katonĂĄjĂĄt is kivonjĂĄk LengyelorszĂĄgbĂłl
• 2003 – A Concorde utolsĂł repĂŒlĂ©se, utasszĂĄllĂtĂł repĂŒlĂ”gĂ©pkĂ©nt.
SzĂŒletĂ©sek
• 51 – Domitianus rĂłmai csĂĄszĂĄr († 96)
• 1632 – Anton van Leeuwenhoek, nĂ©metalföldi kereskedĂ”, az elsĂ” mikroszkĂłp kĂ©szĂtĂ”je, a baktĂ©riumok felfedezĂ”je († 1723)
• 1812 – TĂłth Ăgoston honvĂ©d ezredes, a modern magyar katonai tĂ©rkĂ©pĂ©szet ĂșttörĂ”je († 1889)
• 1817 – LĂĄzĂĄr Vilmos honvĂ©d ezredes, aradi vĂ©rtanĂș († 1849)
• 1821 – Aschermann Ferenc honvĂ©d ezredes († 1893)
• 1844 – Dr. Karl Lueger osztrĂĄk politikus, 1897–1910-ig BĂ©cs polgĂĄrmestere († 1910)
• 1852 – Konti JĂłzsef magyar karmester, zeneszerzĂ” († 1905)
• 1853 – Ballagi AladĂĄr magyar törtĂ©nĂ©sz († 1928)
• 1882 – KĂĄlmĂĄn Imre magyar zeneszerzĂ”, operett-szerzĂ” († 1953)
• 1886 – Grigorij Konsztantyinovics Ordzsonikidze grĂșz szĂŒletĂ©sĂ» bolsevik forradalmĂĄr, szovjet politikus, az SZKP PB tagja († 1937)
• 1901 – Zygmunt PuÂławski lengyel mĂ©rnök, repĂŒlĂ”gĂ©ptervezĂ” († 1931)
• 1904 – ApĂĄtfalvi Czene JĂĄnos magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1984)
• 1913 – CzĂmer JĂłzsef dramaturg, esztĂ©ta, mĂ»fordĂtĂł
• 1915 – Tito Gobbi olasz Ă©nekes
• 1924 – Ăcs IrĂ©n magyar fotĂłmĂ»vĂ©sz, fotĂłriporter
• 1927 – Gilbert BĂ©caud francia sanzonĂ©nekes, zeneszerzĂ”, szĂnĂ©sz ("Monsieur 100 000 Volt")
• 1932 – Parti JĂĄnos olimpiai bajnok kenuzĂł, edzĂ” († 1999)
• 1936 – Bill Wyman, a Rolling Stones basszusgitĂĄrosa.
• 1939 – F.Murray Abraham Oscar-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz
• 1942 – SerfĂ”zĂ” Simon magyar költĂ”, ĂrĂł
• 1947 – Kevin Kline amerikai szĂnĂ©sz
• 1951 – Orosz IstvĂĄn MunkĂĄcsy-dĂjas magyar grafikusmĂ»vĂ©sz
• 1965 – Ăcs JĂłzsef magyar költĂ”
• 1978 – Nagy CecĂlia magyar szĂnĂ©sznĂ”
• 1983 – BĂĄrĂĄnyos Gergely magyar ember
• 1987 – Charlie White amerikai jĂ©gtĂĄncos
HalĂĄlozĂĄsok
• 1537 – Jane Seymour, VIII. Henrik angol kirĂĄly 3. felesĂ©ge, VI. Edward kirĂĄly anyja (* 1507 körĂŒl)
• 1601 – Tycho de Brahe dĂĄn szĂŒletĂ©sĂ» csillagĂĄsz (* 1546)
• 1601 – Tycho Brahe dĂĄn csillagĂĄsz (* 1546)
• 1849 – Csernus MenyhĂ©rt minisztĂ©riumi tisztviselĂ”, az 1848–49-es szabadsĂĄgharc vĂ©rtanĂșja (* 1808)
• 1849 – PerĂ©nyi Zsigmond, a magyar fĂ”rendihĂĄz mĂĄsodelnöke, az 1848–49-es szabadsĂĄgharc vĂ©rtanĂșja (* 1783)
• 1849 – Szacsvay Imre ĂŒgyvĂ©d, politikus, az 1848–49-es szabadsĂĄgharc vĂ©rtanĂșja (* 1818)
• 1914 – Zulawszky BĂ©la honvĂ©dtiszt, olimpiai ezĂŒstĂ©rmes vĂvĂł, (* 1869)
• 1930 – Paul Ămile Appell francia matematikus (* 1855)
• 1938 – Ernst Barlach nĂ©met szobrĂĄsz, grafikus, költĂ” (* 1870)
• 1941 – RemĂ©nyik SĂĄndor magyar költĂ” (* 1890)
• 1945 – Vidkun Quisling norvĂ©g, katonatiszt, politikus (kivĂ©geztĂ©k) (* 1887)
• 1948 – VĂĄmbĂ©ry Rusztem magyar jogĂĄsz, polgĂĄri radikĂĄlis publicista (* 1872)
• 1948 – LehĂĄr Ferenc magyar zeneszerzĂ”, katonakarmester, operettszerzĂ” (* 1870)
• 1957 – Christian Dior francia divattervezĂ” (* 1905)
• 1974 – David Ojsztrah orosz hegedĂ»mĂ»vĂ©sz (* 1908)
• 1985 – BĂłdy GĂĄbor magyar filmrendezĂ” (* 1946)
• 1994 – RaĂșl JuliĂĄ portoricĂłi szĂŒletĂ©sĂ» amerikai szĂnĂ©sz (* 1940)
• 1996 – PatkĂłs Irma magyar szĂnmĂ»vĂ©sznĂ” (* 1900)
• 2005 – Rosa Parks amerikai fekete polgĂĄrjogi harcos (* 1913)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Az ENSZ vilĂĄgnapja 1945 Ăłta
• A Magyar Operett Napja 2002 Ăłta
• MikronĂ©zia – a fĂŒggetlensĂ©g napja
• Zambia – a fĂŒggetlensĂ©g napja
|
magam, 8:10
|
|
|
napi okossĂĄg:
A gĂłlnĂ©lkĂŒli döntetlen talĂĄlkozĂł eredmĂ©nye nulla-nulla.
.
|
magam, 8:09
|
|
|
A bokrokon matat a szél neszezve,
Kertvégén szalmakazal sûrû boglya,
Kemencének dÔl az elfåradt fejsze,
Górénak arany-tengeri a foglya.
Sóhajt az öreg kapu, megnyikordul,
Halk szĂłval a folyĂł felesel neki,
FelhÔ-våsznakkal szél jåtszik bolondul,
Ahogy a szĂĄradĂł ruhĂĄt lengeti.
VĂzimalom kereke duruzsolgat,
Permetét szórja a csobogó lapåt,
Fåk közt villan a fény lidérc-varåzsa,
Hangokat bĂșjtat el cserjĂ©ken ĂĄt.
(SzI)
|
magam, 8:08
|
|
|
jó reggelt, szép napot mindenkinek.
|
magam, 8:06
|
|
|
|
| 2008. október 23., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
szép estét,jó éjt,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 19:06
|
|
|
Tegnap még puha tenyere a Szélnek
kérges lett måra, a simogatåsnak
nem örĂŒl senki, - hĂĄt dĂŒhbe gurul,
és végigpofozza a tåjat.
Tegnap zöld volt a lomb, s a fåk között
tarkĂĄn cikĂĄzott a madĂĄrhad,
tarkållik most a lomb, de közte mår
nem szĂĄllnak, csak az ĂĄrnyak.
(Baka I)
|
magam, 19:02
|
|
|
Ăgy Ărunk mi...
|
magam, 12:33
|
|
|
tudtad...?
Mióta piros-fehér-zöld a magyar zåszló?
A kĂ©rdĂ©s Wagner SĂĄndor Dugovics Titusz cĂmĂ» kĂ©pĂ©hez kapcsolĂłdik. Ez a mĂ» NĂĄndorfehĂ©rvĂĄr, vagyis a mai BelgrĂĄd ostromĂĄnak egyik hĂ”si jelenetĂ©t ĂĄbrĂĄzolja: azt a nagyszerĂ» percet, amikor Dugovics Titusz, a magyar vitĂ©z lerĂĄntja magĂĄval a mĂ©lysĂ©gbe a lĂłfarkas zĂĄszlĂłt vivĂ” törököt, mert csak Ăgy tudja megakadĂĄlyozni az ellensĂ©ges hadijelvĂ©ny kitĂ»zĂ©sĂ©t a vĂĄr fokĂĄra. NĂĄndorfehĂ©rvĂĄrnak ez az ostroma 1456. jĂșlius 21-Ă©n törtĂ©nt.
Wagner SĂĄndor emlĂtett kĂ©pĂ©t 1859-ben festette, Ă©s valĂłban kĂ©t piros-fehĂ©r-zöld zĂĄszlĂłt is felfedezĂŒnk mĂ»vĂ©n. ArrĂłl van tehĂĄt szĂł: nem tĂ©vedett-e a festĂ”, vajon nem követett-e el anakronizmust Wagner 1859-ben?
A kĂ©rdĂ©sben tulajdonkĂ©ppen a magyar nemzeti zĂĄszlĂł törtĂ©neti kialakulĂĄsĂĄnak problĂ©mĂĄja van elrejtve. LegutĂłbb Kumorovitz BernĂĄt foglalkozott ezzel a HadtörtĂ©nelmi KözlemĂ©nyek c. folyĂłiratban. TĂ”le tanultuk, hogy a rĂ©gi magyar kirĂĄlyi zĂĄszlĂł eredeti szĂne a vörös volt. A honfoglalĂłk zĂĄszlĂłrĂșdja hegyĂ©n mĂ©g a turulmadĂĄr lehetett, Szent IstvĂĄn uralkodĂĄsa alatt ezĂŒstkereszt.
KĂ©sĂ”bb az ĂrpĂĄd-hĂĄzi cĂmer piros-fehĂ©r csĂkjai vĂĄlnak nemzeti szĂnekkĂ©. Ezekhez csak a 16. szĂĄzad közepe tĂĄjĂĄn Ă©s a 16. sz. mĂĄsodik felĂ©ben csatlakozik harmadikul a zöld... A "trikolor" a ma is hasznĂĄlatos elrendezĂ©sben francia hatĂĄsra alakult ki a 19. sz. elejĂ©n. A piros-fehĂ©r-zöld szĂnt, mint nemzeti szĂneinket pedig csak az 1847-48 Ă©vi orszĂĄggyĂ»lĂ©sen szentesĂtettĂ©k törvĂ©nyerĂ”vel.
EbbĂ”l a kis zĂĄszlĂłtörtĂ©neti ĂĄttekintĂ©sbĂ”l viszont az következik, hogy NĂĄndorfehĂ©rvĂĄr 1456. Ă©vi ostromĂĄnĂĄl nem lengett mĂ©g a bĂĄstyĂĄk ormĂĄn hĂĄromszĂnĂ» magyar lobogĂł - vagyis: Wagner SĂĄndor Dugovics Titusz cĂmĂ» kĂ©pĂ©n a trikolor anakronizmus.
Viszont azt is le kell szögeznĂŒnk, hogy ez a "korszaktĂ©vesztĂ©s" nem von le semmit a kĂ©p mĂ»vĂ©szi Ă©rtĂ©kĂ©bĂ”l.
|
magam, 12:04
|
|
|
Ă©s Ănnek mit hozhatok...?
|
magam, 8:39
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 23.
az év 296. (szökÔévekben 297.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 69 nap van håtra.
Napkelte: 07:12 Napnyugta: 17:43
Holdkelte: 08:35 Holdnyugta: 17:50
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re csĂŒtörtök estig: Többnyire erĂ”sen felhĂ”s lesz az Ă©g, csak kĂ©sĂ” dĂ©lutĂĄn szakadozik fel a felhĂ”zet. ElszĂłrtan vĂĄrhatĂł kisebb esĂ”, zĂĄpor. Napközben megerĂ”södik, a DunĂĄntĂșlon viharossĂĄ fokozĂłdik az Ă©szaknyugati szĂ©l. DĂ©lutĂĄn 12 Ă©s 17, kĂ©sĂ” este 8 Ă©s 13 fok közötti hĂ”mĂ©rsĂ©klet vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Ma az Ă©szaknyugati szelet a DunĂĄntĂșl nyugati, Ă©szaknyugati felĂ©ben, illetve Ă©szakkeleten (Borsod megye Ă©szakkeleti, Szabolcs-SzatmĂĄr-Bereg megye Ă©szaki rĂ©szĂ©n) viharos (60-75 km/h) szĂ©llökĂ©sek kĂsĂ©rhetik
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Gyenge hidegfront Ă©ri el hazĂĄnkat, emiatt idegesebbek, ingerlĂ©kenyebbek, tĂŒrelmetlenebbek lesznek a frontĂ©rzĂ©kenyek.
Ma Gyöngyi, Gyöngyvér, Ignåc, Koppåny, Stefånia napja van.
Boldog névnapot!
Gyöngyi :
A régi magyar gyöngy szóból szårmazik. Lehet a Gyöngyvér név becézése is, amely Arany Jånos névalkotåsa (Buda halåla). A költÔ magyaråzata szerint a jelentése: gyöngytestvér.
Gyöngyvér :
Arany Jånos névalkotåsa (Buda halåla) a régi magyar Gyöngy névbÔl. A költÔ magyaråzata szerint a jelentése: gyöngytestvér.
IgnĂĄc :
Latin eredetĂ» nĂ©v, az Ignatius nĂ©v rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se tĂ»z.
KoppĂĄny :
Török, magyar eredetĂ» nĂ©v, rĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v, IstvĂĄn kirĂĄly ellen lĂĄzadĂł fĂ”Ășrnak a neve. JelentĂ©se mĂ©ltĂłsĂĄgnĂ©v, nagy, gyĂ”zelmes, erĂ”s, magas.
StefĂĄnia :
Latin eredetĂ» nĂ©v, az IstvĂĄn fĂ©rfinĂ©vnek a latin Stephanus alakjĂĄbĂłl kĂ©pzett nĂ”i nĂ©v. JelentĂ©se virĂĄgkoszorĂș.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 787 – BefejezĂ”dik a II. niceai zsinat (VII. ökumenikus zsinat), amelyet EirĂ©nĂ© bizĂĄnci csĂĄszĂĄrnĂ” hĂvott össze, hogy vĂ©get vessen a kĂ©prombolĂĄsnak.
• 1613 – A kolozsvĂĄri orszĂĄggyĂ»lĂ©s erdĂ©lyi fejedelemmĂ© vĂĄlasztja Bethlen GĂĄbort.
• 1620 – A besztercebĂĄnyai orszĂĄggyĂ»lĂ©s magyar kirĂĄllyĂĄ vĂĄlasztja Bethlen GĂĄbort.
• 1641 – A katolikus Ărek Ulsterben több ezer Ășj angol Ă©s skĂłt telepest gyilkolnak meg.
• 1686 – Szeged felszabadul a török uralom alĂłl.
• 1860 – Pest lakossĂĄga tĂŒntet az oktĂłberi diploma ellen.
• 1873 – MegnyitjĂĄk a KĂĄrolyvĂĄros–Fiume közötti vasĂștvonalat, mellyel közevetlen vasĂști összeköttetĂ©s lĂ©tesĂŒl BudapesttĂ”l FiumĂ©ig.
• 1890 – BemutatjĂĄk SzentpĂ©tervĂĄrott az Igor herceg cĂmĂ» operĂĄt.
• 1894 – Budapesten megnyĂlik a New York kĂĄvĂ©hĂĄz.
• 1915 – New York-ban 25 000 nĂ” tĂŒntet a nĂ”k szavazati jogĂĄĂ©rt.
• 1918 – Megalakul a Nemzeti TanĂĄcs, a KĂĄrolyi-pĂĄrt, a RadikĂĄlis PĂĄrt Ă©s a SzociĂĄldemokrata PĂĄrt kĂ©pviselĂ”inek javaslatĂĄra.
• 1921 – IV. KĂĄroly magyar kirĂĄly mĂĄsodik, szintĂ©n eredmĂ©nytelen visszatĂ©rĂ©si kĂsĂ©rlete, a budaörsi csata.
• 1925 – TörvĂ©ny szĂŒletik az OrszĂĄgos KözegĂ©szsĂ©gĂŒgyi IntĂ©zet felĂĄllĂtĂĄsĂĄrĂłl.
• 1926 – Bemutatkozik a munkĂĄs szavalĂłkĂłrus a budapesti ZeneakadĂ©mia nagytermĂ©ben.
• 1930 – ElĂ”ször adjĂĄk ĂĄt Corvin-lĂĄncot Ă©s Corvin-koszorĂșt.
• 1932 – Karel Capek, cseh ĂrĂł a brĂŒnni LidovĂ© noviny hasĂĄbjain ismĂ©telten helytelenĂti azt a gyakorlatot, hogy SzlovĂĄkiĂĄba 1919 Ăłta tilos a magyarorszĂĄgi könyvek bevitele.
• 1933 – TörvĂ©ny szĂŒletik a gazdatartozĂĄsok fizetĂ©sĂ©nek szabĂĄlyozĂĄsĂĄrĂłl, cĂ©lja az eladĂłsodott paraszti birtokok tömeges elĂĄrverezĂ©sĂ©nek megakadĂĄlyozĂĄsa.
• 1933 – A Gömbös-kormĂĄny rendeletet hoz a kisbirtokosok vĂ©delmĂ©re.
• 1937 – SzĂĄlasi Ferenc megalapĂtja a Magyar Nemzetiszocialista PĂĄrtot.
• 1940 – Adolf Hitler Ă©s Francisco Franco talĂĄlkozĂłja a dĂ©l-franciaorszĂĄgi Hendaye-ban.
• 1941 – A Walt Disney stĂșdiĂł bemutatja a „Dumbo” c. rajzfilmjĂ©t
• 1942 – Fordulat következik be a II. vilĂĄghĂĄborĂș afrikai hadszĂnterĂ©n, El-AlameinnĂ©l.
• 1943 – A Vörös Hadsereg ĂĄtlĂ©pi a Dnyepert.
• 1944 – Ăzembe helyezik a PĂŒspökladĂĄny Ă©s Debrecen közötti vasĂștvonalat.
• 1945 – Az FKgP nagyvĂĄlasztmĂĄnya elutasĂtja Vorosilov tĂĄbornok tervĂ©t, hogy a novemberi orszĂĄggyĂ»lĂ©si vĂĄlasztĂĄsokon minden pĂĄrt egy közös listĂĄn induljon.
• 1947 – KivĂ©gzik DonĂĄth Györgyöt, a „köztĂĄrsasĂĄg elleni összeeskĂŒvĂ©s” koncepciĂłs perĂ©nek fĂ”vĂĄdlottjĂĄt.
• 1954 – HatĂĄlyba lĂ©pnek a pĂĄrizsi bĂ©keszerzĂ”dĂ©sek, amelyek Ă©rtelmĂ©ben a NĂ©met SzövetsĂ©gi KöztĂĄrsasĂĄg Ă©s OlaszorszĂĄg csatlakozik a Nyugat-eurĂłpai UniĂłhoz, az NSZK belĂ©p a NATO-ba.
• 1954 – ĂjjĂĄszervezik a Hazafias NĂ©pfrontot.
• 1956 – Az 1956-os forradalom kitörĂ©se.
• 1958 – Borisz Paszternak orosz ĂrĂł megkapja az irodalmi Nobel-dĂjat.
• 1960 – Nyikita Szergejevics Hruscsov a cipĂ”jĂ©vel veri az asztalt az ENSZ közgyĂ»lĂ©sĂ©n.
• 1962 – Szovjet kormĂĄnyfelhĂvĂĄs a vilĂĄg minden kormĂĄnyĂĄhoz Ă©s nĂ©pĂ©hez, hogy kalĂłzakciĂłkĂ©nt bĂ©lyegezzĂ©k meg az USA Kuba elleni blokĂĄdjĂĄt.
• 1969 – Mohammed Sziad Barre vezĂ©rĂ”rnagy kikiĂĄltja a SzomĂĄli Demokratikus KöztĂĄrsasĂĄgot.
• 1975 – ĂltalĂĄnos mozgĂłsĂtĂĄs AngolĂĄban a dĂ©l-afrikai haderĂ” agressziĂłja miatt.
• 1983 – BejrĂștban egy öngyilkos merĂ©nylĂ” teherautĂłbombĂĄt robbant az amerikai tengerĂ©szgyalogsĂĄg (US Marines) laktanyĂĄjĂĄban. 241 katona Ă©letĂ©t veszti, 100 sĂ©rĂŒlt. Az amerikai kontingenst kivonjĂĄk LibanonbĂłl.
• 1989 – A Magyar KöztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsa.
• 1992 – Akihito japĂĄn csĂĄszĂĄr megkezdi lĂĄtogatĂĄsĂĄt KĂnĂĄban. A JapĂĄn CsĂĄszĂĄrsĂĄg törtĂ©netĂ©ben elĂ”ször lĂĄtogat japĂĄn uralkodĂł a KĂnai NĂ©pköztĂĄsasĂĄgba.
• 1992 – Göncz ĂrpĂĄd köztĂĄrsasĂĄgi elnök nem tudja elmondani 1956-os emlĂ©kbeszĂ©dĂ©t a Parlament elĂ”tt, az ellene tĂŒntetĂ”k miatt.
• 1995 – Bill Clinton Ă©s Borisz Jelcin talĂĄlkozĂłja a New York-i Hyde parkban, ahol megĂĄllapodnak OroszorszĂĄg rĂ©szvĂ©telĂ©rĂ”l a boszniai bĂ©keteremtĂ©sben.
• 1996 – MegkezdĂ”dödik O. J. Simpson polgĂĄri pere Santa MonicĂĄban.
• 1996 – II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa levelĂ©ben a katolikus vallĂĄssal összeegyeztethetĂ”nek Ărja Darwin evolĂșciĂłs elmĂ©letĂ©t.
• 1999 – Giulio Andreotti-t PalermĂłban felmentetik a vĂĄd alĂłl, mely szerint Ă” lett volna a sziciliai maffia rĂłmai protektora.
• 2000 – AmerikĂĄban Bill Clinton alĂĄĂrja azt a rendeletet, mely szerint az autĂłvezetĂ”k szĂĄmĂĄra a megengedett alkoholszint 0,08%.
• 2002 – MoszkvĂĄban 40–50 csecsen szeparatista elfoglal egy szĂnhĂĄzat, az ott tartozkodĂł 700 nĂ©zĂ”t tĂșszul ejtve.
• 2006 – Az 1956-os forradalom 50. Ă©vfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl 56 orszĂĄg delegĂĄciĂłja kĂ©pviselteti magĂĄt az ĂĄllami ĂŒnnepsĂ©geken. Nemzetközi megemlĂ©kezĂ©seket is rendeznek. Közben Budapest belvĂĄrosĂĄban nagy visszhangot kivĂĄltĂł zavargĂĄsok, tĂŒntetĂ©sek törnek ki.
SzĂŒletĂ©sek
• 1852 – Hentaller Lajos politikus, publicista († 1912)
• 1869 – Zulawszky BĂ©la olimpiai ezĂŒstĂ©rmes vĂvĂł, honvĂ©dtiszt († 1914)
• 1883 – Werkner Lajos magyar vĂvĂł, kĂ©tszeres olimpiai bajnok († 1943)
• 1891 – PallĂł Imre Kossuth-dĂjas magyar operaĂ©nekes, bariton († 1978)
• 1894 – Abonyi GĂ©za magyar szĂnĂ©sz († 1949)
• 1922 – BĂĄlint Ăgnes magyar ĂrĂł, szerkesztĂ”, dramaturg
• 1927 – Leszek Kolakowski lengyel filozĂłfus, ĂrĂł
• 1927 – Gyarmati DezsĂ” vĂzilabdĂĄzĂł, 109-szeres vĂĄlogatott
• 1931 – Annie Girardot francia szĂnĂ©sznĂ”
• 1940 – PelĂ© (er. Edson Arantes do Nascimento), brazil vĂĄlogatott labdarĂșgĂł
• 1942 – Michael Crichton amerikai ĂrĂł
• 1946 – NĂ©meth MiklĂłs magyar gerelyvetĂ”, olimpiai bajnok
• 1951 – Fatmir Sejdiu, Kosovo elnöke
• 1954 – Ang Lee amerikai filmrendezĂ”
• 1957 – Charles Betty az Earthlink, egy nagy amerikai internetszolgĂĄltatĂł elnök-vezĂ©rigazgatĂłja volt († 2007)
• 1975 – Boti Bliss amerikai szĂnĂ©sznĂ”
HalĂĄlozĂĄsok
• Kr. e. 42 – Marcus Junius Brutus rĂłmai hadvezĂ©r (* Kr. e. 85)
• 1456 – KapisztrĂĄn JĂĄnos itĂĄliai teolĂłgus, hitszĂłnok, inkvizĂtor, a nĂĄndorfehĂ©rvĂĄri diadal hĂ”se (* 1386)
• 1867 – Franz Bopp nĂ©met nyelvĂ©sz, az összehasonlĂtĂł nyelvtudomĂĄny egyik megalapĂtĂłja (* 1791)
• 1872 – ThĂ©ophile Gautier francia regĂ©nyĂrĂł, költĂ”, festĂ”mĂ»vĂ©sz, mĂ»kritikus (* 1811)
• 1906 – Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov orosz mĂ»vĂ©szeti Ă©s zenekritikus, V. P. Sztaszov mûépĂtĂ©sz fia (* 1824)
• 1921 – John Boyd Dunlop skĂłt ĂĄllatorvos, feltalĂĄlĂł, a pneumatikus gumiabroncs megalkotĂłja (* 1840)
• 1927 – Alexander BernĂĄt magyar filozĂłfus, esztĂ©ta, az MTA tagja (* 1850)
• 1929 – Heim PĂĄl magyar gyermekorvos, a gyermekĂĄpolĂłnĂ”i iskola lĂ©trehozĂłja (* 1875)
• 1948 – Zerkovitz BĂ©la magyar zeneszerzĂ” (* 1881)
• 1972 – Kamondy (TĂłth) LĂĄszlĂł magyar ĂrĂł (* 1928)
• 1974 – Lengyel MenyhĂ©rt magyar drĂĄmaĂrĂł (* 1880)
• 1999 – HegedĂŒs AndrĂĄs magyar miniszterelnök (* 1922)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Nemzeti ĂŒnnep MagyarorszĂĄgon: az 1956. Ă©vi forradalom kitörĂ©sĂ©nek Ă©s a Magyar KöztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsĂĄnak Ă©vfordulĂłja (1989)
• Ăj-ZĂ©land: A munka ĂŒnnepe.
• MĂłlnap
|
magam, 8:31
|
|
|
napi okossĂĄg:
Nem mindegy, hogy az ember jön rå, vagy råjön az emberre...
.
|
magam, 8:22
|
|
|
|
| |
