| 2008. október 23., csütörtök |
|
 |
0 |
|
|
szép estét,jó éjt,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 19:06
|
|
|
Tegnap még puha tenyere a Szélnek
kérges lett måra, a simogatåsnak
nem örĂŒl senki, - hĂĄt dĂŒhbe gurul,
és végigpofozza a tåjat.
Tegnap zöld volt a lomb, s a fåk között
tarkĂĄn cikĂĄzott a madĂĄrhad,
tarkållik most a lomb, de közte mår
nem szĂĄllnak, csak az ĂĄrnyak.
(Baka I)
|
magam, 19:02
|
|
|
Ăgy Ărunk mi...
|
magam, 12:33
|
|
|
tudtad...?
Mióta piros-fehér-zöld a magyar zåszló?
A kĂ©rdĂ©s Wagner SĂĄndor Dugovics Titusz cĂmĂ» kĂ©pĂ©hez kapcsolĂłdik. Ez a mĂ» NĂĄndorfehĂ©rvĂĄr, vagyis a mai BelgrĂĄd ostromĂĄnak egyik hĂ”si jelenetĂ©t ĂĄbrĂĄzolja: azt a nagyszerĂ» percet, amikor Dugovics Titusz, a magyar vitĂ©z lerĂĄntja magĂĄval a mĂ©lysĂ©gbe a lĂłfarkas zĂĄszlĂłt vivĂ” törököt, mert csak Ăgy tudja megakadĂĄlyozni az ellensĂ©ges hadijelvĂ©ny kitĂ»zĂ©sĂ©t a vĂĄr fokĂĄra. NĂĄndorfehĂ©rvĂĄrnak ez az ostroma 1456. jĂșlius 21-Ă©n törtĂ©nt.
Wagner SĂĄndor emlĂtett kĂ©pĂ©t 1859-ben festette, Ă©s valĂłban kĂ©t piros-fehĂ©r-zöld zĂĄszlĂłt is felfedezĂŒnk mĂ»vĂ©n. ArrĂłl van tehĂĄt szĂł: nem tĂ©vedett-e a festĂ”, vajon nem követett-e el anakronizmust Wagner 1859-ben?
A kĂ©rdĂ©sben tulajdonkĂ©ppen a magyar nemzeti zĂĄszlĂł törtĂ©neti kialakulĂĄsĂĄnak problĂ©mĂĄja van elrejtve. LegutĂłbb Kumorovitz BernĂĄt foglalkozott ezzel a HadtörtĂ©nelmi KözlemĂ©nyek c. folyĂłiratban. TĂ”le tanultuk, hogy a rĂ©gi magyar kirĂĄlyi zĂĄszlĂł eredeti szĂne a vörös volt. A honfoglalĂłk zĂĄszlĂłrĂșdja hegyĂ©n mĂ©g a turulmadĂĄr lehetett, Szent IstvĂĄn uralkodĂĄsa alatt ezĂŒstkereszt.
KĂ©sĂ”bb az ĂrpĂĄd-hĂĄzi cĂmer piros-fehĂ©r csĂkjai vĂĄlnak nemzeti szĂnekkĂ©. Ezekhez csak a 16. szĂĄzad közepe tĂĄjĂĄn Ă©s a 16. sz. mĂĄsodik felĂ©ben csatlakozik harmadikul a zöld... A "trikolor" a ma is hasznĂĄlatos elrendezĂ©sben francia hatĂĄsra alakult ki a 19. sz. elejĂ©n. A piros-fehĂ©r-zöld szĂnt, mint nemzeti szĂneinket pedig csak az 1847-48 Ă©vi orszĂĄggyĂ»lĂ©sen szentesĂtettĂ©k törvĂ©nyerĂ”vel.
EbbĂ”l a kis zĂĄszlĂłtörtĂ©neti ĂĄttekintĂ©sbĂ”l viszont az következik, hogy NĂĄndorfehĂ©rvĂĄr 1456. Ă©vi ostromĂĄnĂĄl nem lengett mĂ©g a bĂĄstyĂĄk ormĂĄn hĂĄromszĂnĂ» magyar lobogĂł - vagyis: Wagner SĂĄndor Dugovics Titusz cĂmĂ» kĂ©pĂ©n a trikolor anakronizmus.
Viszont azt is le kell szögeznĂŒnk, hogy ez a "korszaktĂ©vesztĂ©s" nem von le semmit a kĂ©p mĂ»vĂ©szi Ă©rtĂ©kĂ©bĂ”l.
|
magam, 12:04
|
|
|
Ă©s Ănnek mit hozhatok...?
|
magam, 8:39
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 23.
az év 296. (szökÔévekben 297.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 69 nap van håtra.
Napkelte: 07:12 Napnyugta: 17:43
Holdkelte: 08:35 Holdnyugta: 17:50
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re csĂŒtörtök estig: Többnyire erĂ”sen felhĂ”s lesz az Ă©g, csak kĂ©sĂ” dĂ©lutĂĄn szakadozik fel a felhĂ”zet. ElszĂłrtan vĂĄrhatĂł kisebb esĂ”, zĂĄpor. Napközben megerĂ”södik, a DunĂĄntĂșlon viharossĂĄ fokozĂłdik az Ă©szaknyugati szĂ©l. DĂ©lutĂĄn 12 Ă©s 17, kĂ©sĂ” este 8 Ă©s 13 fok közötti hĂ”mĂ©rsĂ©klet vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Ma az Ă©szaknyugati szelet a DunĂĄntĂșl nyugati, Ă©szaknyugati felĂ©ben, illetve Ă©szakkeleten (Borsod megye Ă©szakkeleti, Szabolcs-SzatmĂĄr-Bereg megye Ă©szaki rĂ©szĂ©n) viharos (60-75 km/h) szĂ©llökĂ©sek kĂsĂ©rhetik
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Gyenge hidegfront Ă©ri el hazĂĄnkat, emiatt idegesebbek, ingerlĂ©kenyebbek, tĂŒrelmetlenebbek lesznek a frontĂ©rzĂ©kenyek.
Ma Gyöngyi, Gyöngyvér, Ignåc, Koppåny, Stefånia napja van.
Boldog névnapot!
Gyöngyi :
A régi magyar gyöngy szóból szårmazik. Lehet a Gyöngyvér név becézése is, amely Arany Jånos névalkotåsa (Buda halåla). A költÔ magyaråzata szerint a jelentése: gyöngytestvér.
Gyöngyvér :
Arany Jånos névalkotåsa (Buda halåla) a régi magyar Gyöngy névbÔl. A költÔ magyaråzata szerint a jelentése: gyöngytestvér.
IgnĂĄc :
Latin eredetĂ» nĂ©v, az Ignatius nĂ©v rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se tĂ»z.
KoppĂĄny :
Török, magyar eredetĂ» nĂ©v, rĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v, IstvĂĄn kirĂĄly ellen lĂĄzadĂł fĂ”Ășrnak a neve. JelentĂ©se mĂ©ltĂłsĂĄgnĂ©v, nagy, gyĂ”zelmes, erĂ”s, magas.
StefĂĄnia :
Latin eredetĂ» nĂ©v, az IstvĂĄn fĂ©rfinĂ©vnek a latin Stephanus alakjĂĄbĂłl kĂ©pzett nĂ”i nĂ©v. JelentĂ©se virĂĄgkoszorĂș.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 787 – BefejezĂ”dik a II. niceai zsinat (VII. ökumenikus zsinat), amelyet EirĂ©nĂ© bizĂĄnci csĂĄszĂĄrnĂ” hĂvott össze, hogy vĂ©get vessen a kĂ©prombolĂĄsnak.
• 1613 – A kolozsvĂĄri orszĂĄggyĂ»lĂ©s erdĂ©lyi fejedelemmĂ© vĂĄlasztja Bethlen GĂĄbort.
• 1620 – A besztercebĂĄnyai orszĂĄggyĂ»lĂ©s magyar kirĂĄllyĂĄ vĂĄlasztja Bethlen GĂĄbort.
• 1641 – A katolikus Ărek Ulsterben több ezer Ășj angol Ă©s skĂłt telepest gyilkolnak meg.
• 1686 – Szeged felszabadul a török uralom alĂłl.
• 1860 – Pest lakossĂĄga tĂŒntet az oktĂłberi diploma ellen.
• 1873 – MegnyitjĂĄk a KĂĄrolyvĂĄros–Fiume közötti vasĂștvonalat, mellyel közevetlen vasĂști összeköttetĂ©s lĂ©tesĂŒl BudapesttĂ”l FiumĂ©ig.
• 1890 – BemutatjĂĄk SzentpĂ©tervĂĄrott az Igor herceg cĂmĂ» operĂĄt.
• 1894 – Budapesten megnyĂlik a New York kĂĄvĂ©hĂĄz.
• 1915 – New York-ban 25 000 nĂ” tĂŒntet a nĂ”k szavazati jogĂĄĂ©rt.
• 1918 – Megalakul a Nemzeti TanĂĄcs, a KĂĄrolyi-pĂĄrt, a RadikĂĄlis PĂĄrt Ă©s a SzociĂĄldemokrata PĂĄrt kĂ©pviselĂ”inek javaslatĂĄra.
• 1921 – IV. KĂĄroly magyar kirĂĄly mĂĄsodik, szintĂ©n eredmĂ©nytelen visszatĂ©rĂ©si kĂsĂ©rlete, a budaörsi csata.
• 1925 – TörvĂ©ny szĂŒletik az OrszĂĄgos KözegĂ©szsĂ©gĂŒgyi IntĂ©zet felĂĄllĂtĂĄsĂĄrĂłl.
• 1926 – Bemutatkozik a munkĂĄs szavalĂłkĂłrus a budapesti ZeneakadĂ©mia nagytermĂ©ben.
• 1930 – ElĂ”ször adjĂĄk ĂĄt Corvin-lĂĄncot Ă©s Corvin-koszorĂșt.
• 1932 – Karel Capek, cseh ĂrĂł a brĂŒnni LidovĂ© noviny hasĂĄbjain ismĂ©telten helytelenĂti azt a gyakorlatot, hogy SzlovĂĄkiĂĄba 1919 Ăłta tilos a magyarorszĂĄgi könyvek bevitele.
• 1933 – TörvĂ©ny szĂŒletik a gazdatartozĂĄsok fizetĂ©sĂ©nek szabĂĄlyozĂĄsĂĄrĂłl, cĂ©lja az eladĂłsodott paraszti birtokok tömeges elĂĄrverezĂ©sĂ©nek megakadĂĄlyozĂĄsa.
• 1933 – A Gömbös-kormĂĄny rendeletet hoz a kisbirtokosok vĂ©delmĂ©re.
• 1937 – SzĂĄlasi Ferenc megalapĂtja a Magyar Nemzetiszocialista PĂĄrtot.
• 1940 – Adolf Hitler Ă©s Francisco Franco talĂĄlkozĂłja a dĂ©l-franciaorszĂĄgi Hendaye-ban.
• 1941 – A Walt Disney stĂșdiĂł bemutatja a „Dumbo” c. rajzfilmjĂ©t
• 1942 – Fordulat következik be a II. vilĂĄghĂĄborĂș afrikai hadszĂnterĂ©n, El-AlameinnĂ©l.
• 1943 – A Vörös Hadsereg ĂĄtlĂ©pi a Dnyepert.
• 1944 – Ăzembe helyezik a PĂŒspökladĂĄny Ă©s Debrecen közötti vasĂștvonalat.
• 1945 – Az FKgP nagyvĂĄlasztmĂĄnya elutasĂtja Vorosilov tĂĄbornok tervĂ©t, hogy a novemberi orszĂĄggyĂ»lĂ©si vĂĄlasztĂĄsokon minden pĂĄrt egy közös listĂĄn induljon.
• 1947 – KivĂ©gzik DonĂĄth Györgyöt, a „köztĂĄrsasĂĄg elleni összeeskĂŒvĂ©s” koncepciĂłs perĂ©nek fĂ”vĂĄdlottjĂĄt.
• 1954 – HatĂĄlyba lĂ©pnek a pĂĄrizsi bĂ©keszerzĂ”dĂ©sek, amelyek Ă©rtelmĂ©ben a NĂ©met SzövetsĂ©gi KöztĂĄrsasĂĄg Ă©s OlaszorszĂĄg csatlakozik a Nyugat-eurĂłpai UniĂłhoz, az NSZK belĂ©p a NATO-ba.
• 1954 – ĂjjĂĄszervezik a Hazafias NĂ©pfrontot.
• 1956 – Az 1956-os forradalom kitörĂ©se.
• 1958 – Borisz Paszternak orosz ĂrĂł megkapja az irodalmi Nobel-dĂjat.
• 1960 – Nyikita Szergejevics Hruscsov a cipĂ”jĂ©vel veri az asztalt az ENSZ közgyĂ»lĂ©sĂ©n.
• 1962 – Szovjet kormĂĄnyfelhĂvĂĄs a vilĂĄg minden kormĂĄnyĂĄhoz Ă©s nĂ©pĂ©hez, hogy kalĂłzakciĂłkĂ©nt bĂ©lyegezzĂ©k meg az USA Kuba elleni blokĂĄdjĂĄt.
• 1969 – Mohammed Sziad Barre vezĂ©rĂ”rnagy kikiĂĄltja a SzomĂĄli Demokratikus KöztĂĄrsasĂĄgot.
• 1975 – ĂltalĂĄnos mozgĂłsĂtĂĄs AngolĂĄban a dĂ©l-afrikai haderĂ” agressziĂłja miatt.
• 1983 – BejrĂștban egy öngyilkos merĂ©nylĂ” teherautĂłbombĂĄt robbant az amerikai tengerĂ©szgyalogsĂĄg (US Marines) laktanyĂĄjĂĄban. 241 katona Ă©letĂ©t veszti, 100 sĂ©rĂŒlt. Az amerikai kontingenst kivonjĂĄk LibanonbĂłl.
• 1989 – A Magyar KöztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsa.
• 1992 – Akihito japĂĄn csĂĄszĂĄr megkezdi lĂĄtogatĂĄsĂĄt KĂnĂĄban. A JapĂĄn CsĂĄszĂĄrsĂĄg törtĂ©netĂ©ben elĂ”ször lĂĄtogat japĂĄn uralkodĂł a KĂnai NĂ©pköztĂĄsasĂĄgba.
• 1992 – Göncz ĂrpĂĄd köztĂĄrsasĂĄgi elnök nem tudja elmondani 1956-os emlĂ©kbeszĂ©dĂ©t a Parlament elĂ”tt, az ellene tĂŒntetĂ”k miatt.
• 1995 – Bill Clinton Ă©s Borisz Jelcin talĂĄlkozĂłja a New York-i Hyde parkban, ahol megĂĄllapodnak OroszorszĂĄg rĂ©szvĂ©telĂ©rĂ”l a boszniai bĂ©keteremtĂ©sben.
• 1996 – MegkezdĂ”dödik O. J. Simpson polgĂĄri pere Santa MonicĂĄban.
• 1996 – II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa levelĂ©ben a katolikus vallĂĄssal összeegyeztethetĂ”nek Ărja Darwin evolĂșciĂłs elmĂ©letĂ©t.
• 1999 – Giulio Andreotti-t PalermĂłban felmentetik a vĂĄd alĂłl, mely szerint Ă” lett volna a sziciliai maffia rĂłmai protektora.
• 2000 – AmerikĂĄban Bill Clinton alĂĄĂrja azt a rendeletet, mely szerint az autĂłvezetĂ”k szĂĄmĂĄra a megengedett alkoholszint 0,08%.
• 2002 – MoszkvĂĄban 40–50 csecsen szeparatista elfoglal egy szĂnhĂĄzat, az ott tartozkodĂł 700 nĂ©zĂ”t tĂșszul ejtve.
• 2006 – Az 1956-os forradalom 50. Ă©vfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl 56 orszĂĄg delegĂĄciĂłja kĂ©pviselteti magĂĄt az ĂĄllami ĂŒnnepsĂ©geken. Nemzetközi megemlĂ©kezĂ©seket is rendeznek. Közben Budapest belvĂĄrosĂĄban nagy visszhangot kivĂĄltĂł zavargĂĄsok, tĂŒntetĂ©sek törnek ki.
SzĂŒletĂ©sek
• 1852 – Hentaller Lajos politikus, publicista († 1912)
• 1869 – Zulawszky BĂ©la olimpiai ezĂŒstĂ©rmes vĂvĂł, honvĂ©dtiszt († 1914)
• 1883 – Werkner Lajos magyar vĂvĂł, kĂ©tszeres olimpiai bajnok († 1943)
• 1891 – PallĂł Imre Kossuth-dĂjas magyar operaĂ©nekes, bariton († 1978)
• 1894 – Abonyi GĂ©za magyar szĂnĂ©sz († 1949)
• 1922 – BĂĄlint Ăgnes magyar ĂrĂł, szerkesztĂ”, dramaturg
• 1927 – Leszek Kolakowski lengyel filozĂłfus, ĂrĂł
• 1927 – Gyarmati DezsĂ” vĂzilabdĂĄzĂł, 109-szeres vĂĄlogatott
• 1931 – Annie Girardot francia szĂnĂ©sznĂ”
• 1940 – PelĂ© (er. Edson Arantes do Nascimento), brazil vĂĄlogatott labdarĂșgĂł
• 1942 – Michael Crichton amerikai ĂrĂł
• 1946 – NĂ©meth MiklĂłs magyar gerelyvetĂ”, olimpiai bajnok
• 1951 – Fatmir Sejdiu, Kosovo elnöke
• 1954 – Ang Lee amerikai filmrendezĂ”
• 1957 – Charles Betty az Earthlink, egy nagy amerikai internetszolgĂĄltatĂł elnök-vezĂ©rigazgatĂłja volt († 2007)
• 1975 – Boti Bliss amerikai szĂnĂ©sznĂ”
HalĂĄlozĂĄsok
• Kr. e. 42 – Marcus Junius Brutus rĂłmai hadvezĂ©r (* Kr. e. 85)
• 1456 – KapisztrĂĄn JĂĄnos itĂĄliai teolĂłgus, hitszĂłnok, inkvizĂtor, a nĂĄndorfehĂ©rvĂĄri diadal hĂ”se (* 1386)
• 1867 – Franz Bopp nĂ©met nyelvĂ©sz, az összehasonlĂtĂł nyelvtudomĂĄny egyik megalapĂtĂłja (* 1791)
• 1872 – ThĂ©ophile Gautier francia regĂ©nyĂrĂł, költĂ”, festĂ”mĂ»vĂ©sz, mĂ»kritikus (* 1811)
• 1906 – Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov orosz mĂ»vĂ©szeti Ă©s zenekritikus, V. P. Sztaszov mûépĂtĂ©sz fia (* 1824)
• 1921 – John Boyd Dunlop skĂłt ĂĄllatorvos, feltalĂĄlĂł, a pneumatikus gumiabroncs megalkotĂłja (* 1840)
• 1927 – Alexander BernĂĄt magyar filozĂłfus, esztĂ©ta, az MTA tagja (* 1850)
• 1929 – Heim PĂĄl magyar gyermekorvos, a gyermekĂĄpolĂłnĂ”i iskola lĂ©trehozĂłja (* 1875)
• 1948 – Zerkovitz BĂ©la magyar zeneszerzĂ” (* 1881)
• 1972 – Kamondy (TĂłth) LĂĄszlĂł magyar ĂrĂł (* 1928)
• 1974 – Lengyel MenyhĂ©rt magyar drĂĄmaĂrĂł (* 1880)
• 1999 – HegedĂŒs AndrĂĄs magyar miniszterelnök (* 1922)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Nemzeti ĂŒnnep MagyarorszĂĄgon: az 1956. Ă©vi forradalom kitörĂ©sĂ©nek Ă©s a Magyar KöztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsĂĄnak Ă©vfordulĂłja (1989)
• Ăj-ZĂ©land: A munka ĂŒnnepe.
• MĂłlnap
|
magam, 8:31
|
|
|
napi okossĂĄg:
Nem mindegy, hogy az ember jön rå, vagy råjön az emberre...
.
|
magam, 8:22
|
|
|
ElfĂșjta a szĂ©l
ElfĂșjta a szĂ©l a napot,
be a felhÔk sûrûjébe,
hajladozik a vén erdÔ,
Ășgy tesz, mintha jĂ”dögĂ©lne.
De ha a szĂ©l Ășgy akarja,
mĂĄris fordul, mintha menne:
leveleit hĂĄtrahagyva
kapaszkodna föl a hegyre.
Mintha jönne, mintha menne,
mintha vinne, mintha hozna:
de nehéz is az erdÔnek,
mikor a szél kormånyozza.
(KĂĄnyĂĄdi S)
|
magam, 8:16
|
|
|
JĂł reggelt,szĂ©p ĂŒnnepet mindenkinek.
|
magam, 8:14
|
|
|
|
| 2008. október 22., szerda |
|
|
0 |
|
|
szép estét,jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 20:15
|
|
|
Ăsz
Bågyadt arccal sétål a Nap
Nåd szegélyû apró tó fölött,
Ătket vizĂ©ben senki sem kutat,
A vĂg gĂłlya rĂ©g elköltözött.
A mezÔnek rosszul åll szénåja,
Ăsz jĂĄr rajta, s virĂĄgait szedi,
VarjĂș röppen, kĂĄrogĂł nĂłtĂĄja
A közelgÔ fagyot emlegeti.
KarcsĂș fa gyönyörĂ» lombruhĂĄja,
Mint kĂĄprĂĄzatos nĂ”, Ășgy ragyog,
A szél udvarol, lågy a suttogåsa,
Ăgakon aprĂł, vetkĂ”zĂ” mozdulatok.
A Nap lefelé gurul az égi lejtÔn,
Arany fénybe mårtja a dombokat,
SzĂ”lĂ”tĂ”kĂ©n fĂŒrtök ĂŒlnek pezsgĂ”n,
KĂ©t sĂĄrga darĂĄzs barĂĄt itt mulat.
Magåra ölti a Nap éjfelhÔ kabåtjåt,
TĂłtĂŒkrĂ©n tĂĄncolĂł fĂ©nyĂ©t zsebre vĂĄgja,
Alkony lĂ©pked, hozza szĂŒrkĂŒlĂ” vilĂĄgĂĄt,
A telihold rejtÔzik még, nagy batyujåba.
(TĂłth J)
|
magam, 20:05
|
|
|
„Ălmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnĂ©l, lĂ©gy az, aki szeretnĂ©l, mert csak egy Ă©leted van, s csak egy lehetĂ”sĂ©ged, hogy olyan dolgokat csinĂĄlj, amit szeretnĂ©l!”
(SzI)
|
magam, 19:49
|
|
|
Te is lĂĄtod...?
|
magam, 19:41
|
|
|
ne higgyĂŒk, hogy elegendĂ”, ha mi magunk ĂĄtĂ©rezzĂŒk Ă©s elgondoljuk mindazokat a szĂ©p Ă©s gyöngĂ©d dolgokat, amely kedvesĂŒnk irĂĄnt eltölt bennĂŒnket. FeltĂ©tlenĂŒl tudtĂĄra kell adnunk valamilyen formĂĄban neki is, kĂŒlönben nyugtalannĂĄ, bizonytalannĂĄ vĂĄlik, Ă©rzelmileg fĂĄzni kezd mellettĂŒnk.
|
magam, 19:11
|
|
|
a Titanic - ma...
|
magam, 13:02
|
|
|
tudtad...?
Liszt Ferenc
(1811, DoborjĂĄn - 1886, Bayreuth)
A XIX. szĂĄzadi romantikus zenei Ă©let legsokoldalĂșbb irĂĄnyĂtĂł egyĂ©nisĂ©ge, a kor egyik szellemi vezĂ©re, minden idĂ”k legnagyobb zongoramĂ»vĂ©sze. ElĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz, virtuĂłz zongorajĂĄtĂ©kos, ĂrĂł, igen mĂ»velt egyĂ©nisĂ©g. Kora legkiemelkedĂ”bb zeneszerzĂ”je, Ă©s mĂ©gis Ă” volt az, aki nĂ©pszerĂ»sĂtette, vezĂ©nyelte kortĂĄrsai mĂ»veit. Ăj zenei forma megalkotĂĄsĂĄval gazdagĂtotta a zeneirodalmat, sokat tett hazĂĄjĂĄĂ©rt, MagyarorszĂĄgĂ©rt. TörekvĂ©se az volt, hogy a kultĂșra kincseit, a termĂ©szet szĂ©psĂ©geit mĂ»veibe Ă©pĂtve visszajuttassa a hallgatĂłkhoz. Olyan alkotĂł elme volt, aki a lĂĄtottakbĂłl hallhatĂłt teremtett. MĂ»veltsĂ©gĂ©t a francia szellem is gazdagĂtotta.
Ădesapja Liszt ĂdĂĄm az EszterhĂĄzy-uradalom gazdatisztje volt, nĂ©hĂĄny Ă©vig jĂĄtszott az udvari zenekarban is. KĂ©sĂ”bb DoborjĂĄnban szĂĄmtartĂłkĂ©nt Ă©lt csalĂĄdjĂĄval. Liszt csodagyerek volt, apja korĂĄn felfigyelt fia rendkĂvĂŒli zenei kĂ©pessĂ©geire, maga kezdte zongorĂĄn tanĂtani. 9 Ă©ves korĂĄban lĂ©p elĂ”ször nyĂlvĂĄnossĂĄg elĂ©. NĂ©hĂĄny magyar fĂ”Ășr - akiket jĂĄtĂ©kĂĄval ĂĄmulatba ejt - ösztöndĂj alapĂtvĂĄnyĂĄval BĂ©csben Czerny tanĂtvĂĄnya lesz. 1823-ban Pesten egy dĂszhangversennyel bĂșcsĂșt vesz hazĂĄjĂĄtĂłl, Ă©desapjĂĄval hangverseny körĂștra indul AngliĂĄba, majd FranciaorszĂĄgba, Ă©s vĂ©gĂŒl PĂĄrizsban telepedik le. 16 Ă©ves korĂĄban, sĂșlyos csapĂĄs Ă©ri, elveszĂti apjĂĄt, legfĂ”bb tĂĄmaszĂĄt. MĂ©ly depressziĂł lesz ĂșrrĂĄ rajta, Ă©vekig a kĂŒlvilĂĄgtĂłl elzĂĄrtan Ă©l.
Az 1830-as jĂșliusi forradalom hozza vissza a 19 Ă©ves Lisztet az Ă©letbe. MagĂĄval ragadja a forradalom szele, legközelebbi barĂĄtja lesz Chopin Ă©s Berlioz. 1834-ben megismerkedik Marie d`Agoult grĂłfnĂ”vel, akihez szenvedĂ©lyes szerelem fĂ»zi, s 10 Ă©ves egyĂŒttĂ©lĂ©sĂŒkbĂ”l 3 gyermek szĂŒletik. Ez alatt az Ă©vtized alatt sokat hangversenyezik. Az 1838-as pesti ĂĄrvĂz-katasztrĂłfa mĂ©lyen megrendĂti, azonnal hazĂĄja segĂtsĂ©gĂ©re siet. BĂ©csi hangversenyĂ©nek jövedelmĂ©bĂ”l huszonötezer forintot kĂ»ld MagyarorszĂĄgra, a 40-es Ă©vekben hazalĂĄtogat. 1842-ben vĂ©gleg Weimarban telepszik le, 13 Ă©vig az udvar zenei vezetĂ”je. ĂletmĂ»vĂ©nek java termĂ©se itt kĂ©szĂŒl el, Ă©s harcol a fiatal Ă©s tehetsĂ©ges zeneszerzĂ”k Ă©rvĂ©nyesĂŒlĂ©sĂ©Ă©rt. 1875-ben megalakul Budapesten a ZeneakadĂ©mia, melynek egyik alapĂtĂłja Ă©s elsĂ” tanĂĄra volt, az intĂ©zmĂ©ny ma is az Ă” nevĂ©t viseli.
SzĂĄmtalan magyar tĂĄrgyĂș kompozĂciĂłja szĂŒletett, mint pĂ©ldĂĄul a HungĂĄria cĂmĂ» szimfĂłnikus költemĂ©nye, amelyben a hĂ”si törtĂ©nelmi mĂșltat örökĂti meg. Magyar rapszĂłdiĂĄit a cigĂĄnyzenekarok hangulata ihlette. A zongorĂĄra Ărt Magyar törtĂ©nelmi arckĂ©pek sorozatĂĄval a magyar nemzet nagyjait mutatja be. (SzĂ©chenyit, Eötvöst, Vörösmarty-t, stb.) Egyik legközismertebb alkotĂĄsa Lamartine, francia költĂ” Les PrĂ©ludes cĂmĂ» versĂ©nek hatĂĄsĂĄra komponĂĄlt Les prĂ©ludes cĂmĂ» szimfĂłnikus költemĂ©ny, mely az ember örök sorskĂ©rdĂ©sĂ©vel foglalkozik. Az ember Ă©rzelmei, eszmĂ©i, kĂ»zdelmei szĂłlalnak meg a mĂ»ben, hol sejtelmesen, hol kirobbanĂł erĂ”vel.
TĂŒdĂ”gyulladĂĄsban halt meg. Mintegy 400 eredeti mĂ»vĂ©nek zöme virtuĂłz zongoramĂ», szimfĂłnia, szimfonikus költemĂ©ny, mise. LegfĂ”bb törekvĂ©se volt, hogy alkotĂĄsait megĂ©rtsĂ©k. Sokan vitatjĂĄk ma is, Liszt nemzetisĂ©gĂ©t. VallomĂĄsai, levelezĂ©se Ă©s egyĂ©b dokumentumok csalhatatlanul igazoljĂĄk, hogy mindig magyarnak vallotta magĂĄt. Elkötelezett hazafi volt.
|
magam, 12:35
|
|
|
Vilmaaaa, engedj beee...!!!
|
magam, 8:29
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 22.
az év 295. (szökÔévekben 296.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 70 nap van håtra.
Napkelte: 07:11 Napnyugta: 17:45
Holdkelte: 07:25 Holdnyugta: 17:30
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szerda estig: A pĂĄrĂĄssĂĄg Ă©s köd feloszlĂĄsa utĂĄn a sok napsĂŒtĂ©s mellett idĂ”nkĂ©nt megnövekszik a felhĂ”zet. CsapadĂ©k nem valĂłszĂnĂ». ĂltalĂĄban mĂ©rsĂ©kelt marad a lĂ©gmozgĂĄs, de a Kisalföldön idĂ”nkĂ©nt megĂ©lĂ©nkĂŒl a dĂ©li szĂ©l. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet ĂĄltalĂĄban 16, 21 fok között, a tartĂłsabban ködös terĂŒleteken 16 fok alatt vĂĄrhatĂł. KĂ©sĂ” estĂ©re 8, 13 fokig hĂ»l a levegĂ”.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Az Ă©jszaka helyenkĂ©nt köd kĂ©pzĂ”dött, amely napközben mindenĂŒtt feloszlik. A fĂ”vĂĄrosban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a szĂĄllĂł por koncentrĂĄciĂłja az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k felett vĂĄrhatĂł.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Frontmentes idÔ vårható, de a nagy hÔmérséklet ingadozås miatt fontos a réteges öltözködés.
Ma ElÔd, Csilla, Måria, Móric, Mirabella, Szalóme, Kandida, Kornélia, Korinna, Vilibald napja van.
Boldog névnapot!
ElÔd :
Magyar eredetĂ» nĂ©v, kutatĂĄsok szerint, az elĂ” szĂłnak a -d kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka, e szĂł jelentĂ©se elsĂ”, elöl levĂ”, illetve elsĂ” rĂ©sz, kezdet. JelentĂ©se elsĂ”szĂŒlött, Ă”s.
Csilla :
ĂrĂłi nĂ©valkotĂĄs a csillag szĂłbĂłl. ElĂ”ször Dugonics AndrĂĄs Etelka cĂmĂ» regĂ©nyĂ©ben szerepelt (1788). A csilla növĂ©nynĂ©v is, a Scilla növĂ©nynemzetsĂ©g magyar nevĂ©nek, a csillagvirĂĄg-nak a vĂĄltozata. A nyelvjĂĄrĂĄsi csilla szĂł jelentĂ©se pedig: a gyĂ©kĂ©ny Ă©s a nĂĄd gyenge hajtĂĄsa, illetve gyĂ©ren növĂ” sĂĄs.
MĂĄria :
Bibliai nĂ©v. Eredeti hĂ©ber formĂĄja Mirjam volt, ez a görög Ă©s latin bibliafordĂtĂĄsokban mĂłdosult. JelentĂ©se megfejtetlen, valamennyi magyarĂĄzata vitatott. A latin Maria nĂ©vvĂĄltozatnak igen sok szĂĄrmazĂ©ka alakult ki az eurĂłpai nyelvekben, ezek egy rĂ©sze a magyarban is hasznĂĄlatos.
MĂłric :
Latin eredteû név, a Mauritius névbÔl szårmazik, ez pedig a Maurus tovåbbképzése jelentése mór, szerecsen.
Mirabella :
Latin eredetû név, jelentése csodålatos.
SzalĂłme :
Héber eredetû, jelentése Sion békéje.
Kandida :
Latin eredetû név, a Kandid férfinév nÔi pårja, jelentése fehér, fénylÔ, ragyogó.
Kornélia :
A Kornél férfinév latin eredetijének a nÔi pårja. Jelentése corneliusi, szarv, somfa.
Korinna :
A nĂ©v eredetĂ©re vonatkozĂłan több jelentĂ©s is ismeretes. Egyik szerint, latin-angol-nĂ©met eredetĂ», jelentĂ©se szĂvecskĂ©m. MĂĄs magyarĂĄzat szerint, feltehetĂ”leg a görög eredetĂ» Kora nĂ©v szĂĄrmazĂ©ka, jelentĂ©se leĂĄny. A nĂ©metben a Kora a Kordula Ă©s a KornĂ©lia becĂ©zĂ” rövidĂŒlĂ©sekĂ©nt is hasznĂĄlatos.
Vilibald :
Német eredetû név, a Willibald névbÔl szårmazik, jelentése akaraterÔs és merész.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1316 – PĂĄpai adĂłszedĂ”k Ă©rkeznek MagyarorszĂĄgra.
• 1686 – A törökök kivonulnak PĂ©csrĂ”l, 143 Ă©vi megszĂĄllĂĄs utĂĄn.
• 1883 – MegnyĂlik a New York-i Metropolitan Opera.
• 1931 – E napon teszi közzĂ© a NĂ©pszövetsĂ©g ĂĄltal kikĂŒldött szakĂ©rtĂ”i bizottsĂĄg a MagyarorszĂĄg pĂ©nzĂŒgyi helyzetĂ©rĂ”l szĂłlĂł jelentĂ©sĂ©t, mely szerint az orszĂĄg kĂŒlföldi adĂłssĂĄga kereken 4 milliĂĄrd pengĂ”.
• 1932 – Gömbös Gyula felhĂvĂĄst intĂ©z a munkaadĂłkhoz, mely szerint alkalmazzanak Ășjabb munkĂĄsokat, csökkentsĂ©k a munkanĂ©lkĂŒliek szĂĄmĂĄt. A felhĂvĂĄs eredmĂ©nytelen marad.
• 1937 – MagyarorszĂĄg Ă©s FinnorszĂĄg kulturĂĄlis egyezmĂ©nyt köt Budapesten
• 1956 – Wladyslaw Gomulka gyĂ”z VarsĂłban. Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pĂĄrtfĂ”titkĂĄr VarsĂłba repĂŒl, a szovjet csapatokat mozgĂłsĂtjĂĄk. Gomulka Ă©s a vezetĂ”k hatĂĄrozottan kiĂĄllnak a VarsĂłi SzerzĂ”dĂ©s szövetsĂ©gi rendszere mellett, ezzel sikerĂŒl elhĂĄrĂtniuk egy lehetsĂ©ges szovjet beavatkozĂĄst.
• 1957 – Konrad Adenauert Ășjra Nyugat-NĂ©metorszĂĄg kancellĂĄrjĂĄvĂĄ vĂĄlasztjĂĄk.
• 1962 – Kirobban a kubai rakĂ©tavĂĄlsĂĄg. John F. Kennedy amerikai elnök követeli a SzovjetuniĂłtĂłl, hogy szerelje le KubĂĄban lĂ©tesĂtett rakĂ©tatĂĄmaszpontjait Ă©s szĂĄllĂtsa el az odatelepĂtett szovjet közepes hatĂłtĂĄvolsĂĄgĂș rakĂ©tĂĄkat, egyben KubĂĄt tengeri blokĂĄd alĂĄ vonja.
• 1971 – Fock JenĂ” beszĂ©de a Parlamentben a gazdasĂĄg ĂĄllapotĂĄrĂłl, a kĂŒlkereskedelmi mĂ©rleg kedvezĂ”tlen alakulĂĄsĂĄrĂłl, valamint a gazdasĂĄgirĂĄnyĂtĂĄsi reform nyomĂĄn kialakult tĂĄrsadalmi jelensĂ©gekrĂ”l.
• 1979 – A Disneyworld ezem a napon fogadja szĂĄzmilliomodik vendĂ©gĂ©t.
• 1987 – Irodalmi Nobel-dĂjat kap Joseph Brodsky
• 1989 – A Vörös Khmer-ek elfoglaljĂĄk KambodzsĂĄban Pailin-t. ElkezdĂ”dött a vörös khmer-ek diktatĂșrĂĄja.
• 1989 – A libanoni parlament elfogadja a katolikusok Ă©s muszlimok közötti megbĂ©kĂ©lĂ©srĂ” szĂłlĂł dokumetumot, ennek következtĂ©ben egy Ă©v mĂșlva vĂ©get Ă©r a polgĂĄrhĂĄborĂș
• 1991 – Mihail Gorbacsov Ă©s a moszkvai ĂĄllamvezetĂ©s elĂtĂ©li az 1956-os szovjet katonai beavatkozĂĄst MagyarorszĂĄgon.
SzĂŒletĂ©sek
• 1197 – Juntoku, a 84. japĂĄn csĂĄszĂĄr 1210–1221-ig († 1242)
• 1811 – Liszt Ferenc magyar zeneszerzĂ”, zongoramĂ»vĂ©sz († 1886)
• 1822 – Orlai Petrich Soma magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1880)
• 1832 – Leopold Damrosch porosz karmester, a New York Symphony Society megalapĂtĂłja
• 1844 – Sarah Bernhardt francia nĂ©mafilm szĂnĂ©sznĂ” († 1923)
• 1881 – Clinton Davisson Nobel-dĂjas amerikai fizikus († 1958)
• 1883 – Jacobi Viktor magyar zeneszerzĂ”
• 1905 – Kozma JĂłzsef (Joseph Kosma) magyar szĂĄrm. zeneszerzĂ”
• 1912 – Szalai SĂĄndor magyar szociolĂłgus
• 1913 – Robert Capa (er. neve Friedmann Endre) magyar szĂĄrmazĂĄsĂș fotĂłmĂ»vĂ©sz, haditudĂłsĂtĂł († 1954)
• 1913 – Botond-Bolics György magyar mĂ©rnök, szakĂrĂł, nĂ©pszerĂ»-tudomĂĄnyos mĂ»vek szerzĂ”je, "Mikrobi" szellemi atyja († 1975)
• 1916 – VilĂĄghy MiklĂłs jogĂĄsz, az MTA tagja († 1980)
• 1919 – Doris Lessing Nobel-dĂjas brit ĂrĂł
• 1924 – FaluvĂ©gi Lajos közgazdĂĄsz, pĂ©nzĂŒgyminiszter († 1999)
• 1928 – DĂ©r ZoltĂĄn magyar ĂrĂł, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł
• 1931 – Ecser KĂĄroly magyar sĂșlyemelĂ”, EurĂłpa-bajnok († 2005)
• 1937 – Kocsis ErnĂ” magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz
• 1938 – Christopher Lloyd amerikai szĂnĂ©sz
• 1938 – Derek Jacobi angol szĂnĂ©sz
• 1942 – Annette Funicello amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1943 – Catherine Deneuve (er. CathĂ©rine DorlĂ©ac), francia szĂnĂ©sznĂ”
• 1950 – MikĂł IstvĂĄn magyar szĂnĂ©sz, szĂnhĂĄzigazgatĂł
• 1952 – Jeff Goldblum amerikai szĂnĂ©sz
• 1956 – Csepregi Ăva magyar Ă©nekesnĂ”
• 1963 – Brian Anthony Boitano amerikai olimpiai bajnok mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1966 – Valeria Golino olasz szĂnĂ©sznĂ”
• 1982 – Czink Melinda magyar teniszezĂ”nĂ”
• 1986 – Kyle Gallner amerikai szĂnĂ©sz
• 1989 – MenyhĂ©rt GergĂ” magyar labdarĂșgĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 741 – Martel KĂĄroly a Frank KirĂĄlysĂĄg teljhatalmĂș majordomusa (* 686)
• 1882 – Arany JĂĄnos magyar költĂ” (* 1817)
• 1906 – Paul CĂ©zanne francia posztimpresszionista festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1839)
• 1965 – Paul Tillich nĂ©met szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai teolĂłgus, lelkĂ©sz (* 1886)
• 1971 – SzendrĂ” JĂłzsef magyar szĂnĂ©sz, rendezĂ” (* 1914)
• 1973 – Pablo Casals spanyol gordonkamĂ»vĂ©sz, zeneszerzĂ” (* 1876)
• 1979 – Nadia Boulanger amerikai zenepedagĂłgus (* 1887)
• 1979 – Jakabos Ădön romĂĄniai magyar ĂrĂł, rendezĂ” * 1940
• 1984 – SzakĂĄts MiklĂłs magyar szĂnĂ©sz (* 1920)
• 1986 – Szent-Györgyi Albert Nobel-dĂjas magyar biokĂ©mikus (* 1893)
• 1987 – Lino Ventura (er. Angiolino Giuseppe Pasquale Ventura) olasz–francia szĂnĂ©sz (* 1919)
• 2007 – Ève Curie francia francia ĂrĂł (* 1904)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• SzentszĂ©k ĂŒnnepe – VatikĂĄn nemzeti ĂŒnnepe
• Laosz teljes fĂŒggetlensĂ©gĂ©nek napja (1953)
• A dadogĂĄs elfogadĂĄsĂĄnak nemzetközi vilĂĄgnapja 1998 Ăłta.
• MisszionĂĄriusok vilĂĄgnapja
|
magam, 8:17
|
|
|
napi okossĂĄg:
A nĂ”kkel valĂł Ă©rvelĂ©snek kĂ©t fajtĂĄja van. Ăs egyik sem mĂ»ködik.
.
|
magam, 8:13
|
|
|
Egyszerûen mondom
Mikor az ĂĄbrĂĄnd csillogĂł szemed
tĂŒkrĂ©ben Ășjra mosolyt jĂĄtszik,
s benne a nap is kacéran
szĂ©pĂtkezni vĂĄgyik;
akkor ott, abban a percben
megköszönöm neked,
hogy szivĂĄrvĂĄny-szĂnĂ©ben
én is fény lehetek.
(KM)
|
magam, 7:53
|
|
|
jó reggelt,szép napot mindenkinek.
|
magam, 7:51
|
|
|
|
| 2008. október 21., kedd |
|
|
0 |
|
|
szép estét,jó éjt,pihentetÔ éjszakåt...
|
magam, 20:54
|
|
|
egy kis jåték senkinek sem årt...
|
magam, 19:35
|
|
|
A csönd dala
Hallottad mĂĄr csak egyszer,
ahogy a csönd szól?
Amikor sikolt, ĂŒvölt, jajgat,
hĂșsodba tĂ©p Ă©s csak sĂr, sĂr...
Hallottad mår a csöndet,
ahogy két kézzel simogat, s
lĂĄgy dalt dĂșdol neked,
Ă©s lĂĄttad mĂĄr, ahogy bĂșs szemeivel
néz råd kérlelÔn, esengve?
Hallottad -e mĂĄr bĂĄnat-dalĂĄt,
ahogy zokog ott bent, a szĂvben?...
(MĂłricz E)
|
magam, 18:57
|
|
|
drĂĄga kanalam...
|
magam, 11:55
|
|
|
tudtad...?
MiĂłta hasznĂĄlunk kanalat?
A kanĂĄl hasznĂĄlata visszanyĂșlik az emberisĂ©g legrĂ©gibb korĂĄba, alakja a legkĂŒlönbözĂ”bb nĂ©peknĂ©l Ă©vezredek sorĂĄn ugyanaz maradt. A legprimitĂvebb kanĂĄl a behasĂtott nĂĄdszĂĄlba szorĂtott fĂ©l kagylĂł. ElĂ”fordul Ă”skori, közĂ©pkori leletekben - de halĂĄszok, pĂĄkĂĄszok mĂ©g szĂĄzadunkban is sok helyen ilyennel kanalazzĂĄk az Ă©telt. Az Ă”skorban agyagbĂłl kĂ©szĂŒlt, formĂĄja kis, kagylĂł alakĂș csĂ©sze, amelynek egyik oldalĂĄbĂłl nyĂ©l ĂĄll ki. SvĂĄjci leletekbĂ”l, hol a tĂĄrgyak konzervĂĄlĂłbb rĂ©tegekben fekĂŒdtek, ismerĂŒnk fakanalakat is, amelyek szintĂ©n az Ășjabb kĂ”korbĂłl erednek. Az asszĂrok vörösrĂ©zbĂ”l kĂ©szĂtettĂ©k a kanalat. Az egyiptomiak fĂĄbĂłl faragott kanalakat hasznĂĄltak.
A görögöknĂ©l mĂ©g aranykanĂĄl is elĂ”fordult, jobbĂĄra azonban homorĂșra formĂĄlt kenyĂ©rtĂ©szta szolgĂĄlt kanĂĄlkĂ©nt. Pompejiben bronzkanalakat talĂĄltak.
A 14. Ă©s 15. szĂĄzadban a francia Ă©s a burgundi udvarban kezdĂ”dött a luxuskanalak virĂĄgkora. Ătvösök, zomĂĄncolĂłk Ă©s elefĂĄntcsont-faragĂłk remekeltek kanĂĄlĂŒgyben. A 17. szĂĄzadtĂłl kezdve tĂ»nnek fel azok a kanalak, amelyeket nagyrĂ©szt ma is hasznĂĄlunk: az enyhĂ©n hajlĂtott nyelĂ», lapĂĄt alakban vĂ©gzĂ”dĂ” evĂ”eszközök.
|
magam, 11:49
|
|
|
egy mosolyt megér...
Kérdések
A 10 legidegesĂtĂ”bb nĂ”i kĂ©rdĂ©s a foci EB alatt:
Kik jåtszanak az izék ellen?
ĂtkapcsolnĂĄl amĂg megnĂ©zem a LucecĂtĂĄt?
Te, a Figónak van felesége?
Szerinted melyik csapatnak szebb a meze?
Akinek nincs labdåja, az miért fut?
A hosszabbĂtĂĄsra is kivĂĄncsi vagy?
Ăsszesen hĂĄny fĂ©lidĂ” van?
A nĂ©metek miĂ©rt rĂșgnak olyan erĂ”sen?
Te, azĂ©rt lassĂtjĂĄk a kĂ©pet, mert a Vitray mĂĄr öreg?
Nercbunda
A felesĂ©g hĂzelkedve a fĂ©rjĂ©hez bĂșjik:
- Kedvesem, tudod mire fåj a fogam? Egy szép nercbundåra.
- Akkor csak egy megoldĂĄs marad – mondja a fĂ©rj. – HĂșzasd ki!
Mår nem szûz
A fiĂș ragyogĂł arccal megy haza, Ă©s Ăgy szĂłl apjĂĄhoz:
- Képzeld apu, mår nem vagyok szûz!
- NagyszerĂ», fiam! Gyere, ĂŒlj le, igyunk meg egy pohĂĄr bort.
- Inni ihatunk, de leĂŒlni mĂ©g nem tudok.
Nehéz munka
- Kalauz Ășr, nekem Linzben le kell szĂĄllnom. Volna olyan szĂves felĂ©breszteni,
ha odaĂ©rĂŒnk? ElĂ”re megmondom, Ă©n hajnalban egy kissĂ© morĂłzus vagyok, de maga
ne törĂ”djön vele… - kĂ©ri az utas, aztĂĄn aludni tĂ©r.
Måsnap délben arra ébred, hogy a vonat Bécsben vesztegel. Megkeresi a kalauzt,
Ă©s ordĂtva tĂĄmad rĂĄ:
- Mit képzel, maga nyomorult, maga senki, maga utolsó disznó, nem kelt fel,
amikor kĂŒlön megkĂ©rem rĂĄ? Maga bĂŒdös csirkefogĂł!
A kalauz a sértésekre semmit nem vålaszol, csak néz bånatosan. EttÔl az utas
elszégyelli magåt, és bocsånatot kér, hogy annyira kiborult.
- Sose mentegetÔddzék, uram! - feleli a vasutas. - Mår megszoktam az ilyesmit,
a munkĂĄmmal jĂĄr. Hallotta volna csak, hogy miket vĂĄgott a fejemhez az az utas,
akit Linzben leszĂĄllĂtottam!
Rubens
- ValĂłdi ez a Rubens-kĂ©p? – kĂ©rdezi Arisztid a rĂ©gisĂ©gboltban.
A mĂ»kereskedĂ” Ă©gre-földre eskĂŒdözik:
- HĂĄt hogyne lenne valĂłdi, uram! Ha kĂvĂĄnja, akĂĄr hĂĄromĂ©vi jĂłtĂĄllĂĄst is adhatok!
Håzinéni
- Biztos, hogy jĂłl megleszĂŒnk egymĂĄssal! -mondja biztatĂłan a hĂĄzinĂ©ni, amikor
egy diĂĄklĂĄny kiveszi a mĂ©regdrĂĄga albĂ©rletĂ©t. - Ha valamire szĂŒksĂ©ge van, kedves,
forduljon csak båtran hozzåm! Majd én lebeszélem róla.
CsernusnĂĄl
SzÔke nÔ dr. Csernusnål.
- Doktor Ășr, engem mindenki ostobĂĄnak tart.
- Ărtem a problĂ©mĂĄjĂĄt. mondjon el szĂ©pen, lassan mindent az elejĂ©tĂ”l. -
Dok-tor Ășr, en-gem min-den-ki os-to-bĂĄ-nak tart ...
|
magam, 8:25
|
|
|
egyensĂșly...
|
magam, 8:20
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 21.
az év 294. (szökÔévekben 295.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 71 nap van håtra.
Napkelte: 07:09 Napnyugta: 17:46
Holdkelte: 06:18 Holdnyugta: 17:14
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re kedd estig: KevĂ©s lesz a felhĂ”, csapadĂ©k nem vĂĄrhatĂł. Az Ă©jszaka kĂ©pzĂ”dött pĂĄra- Ă©s ködfoltok helyenkĂ©nt csak a kĂ©sĂ” dĂ©lelĂ”tti ĂłrĂĄkban oszlanak fel. ĂltalĂĄban gyenge lesz a lĂ©gmozgĂĄs, de napközben a Kisalföldön megĂ©lĂ©nkĂŒl a dĂ©li szĂ©l. DĂ©lutĂĄn 15, 20 fokig melegszik fel a levegĂ”, de a tartĂłsan ködös terĂŒleteken 15 fok alatt marad a hĂ”mĂ©rsĂ©klet. KĂ©sĂ” este 6, 11 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Az éjszakai, hajnali óråkban többfelé képzÔdött köd, sûrû köd, néhol kedden napközben is tartósabban megmaradhat a kora délutåni óråkig.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Orvosmeteorológiai szempontból eseménytelen, frontmentes idÔ vårható. A napközbeni nagy hÔmérsékletingadozås miatt fontos a réteges öltözködés.
Ma Orsolya, Zsolt, Kende, Klementina, Celina, HilĂĄriusz, Orsika napja van.
Boldog névnapot!
Orsolya :
A név eredetére vonatkozóan több magyaråzat létezik, egyik szerint, latin eredetû név, Ursula névbÔl szårmazik, jelentése kis medve. Måsik magyaråzat szerint, ófelnémet, latin eredetû név, jelentése ló, paripa.
Zsolt :
A Solt nĂ©v alakvĂĄltozata, amely azonos eredetĂș a ZoltĂĄn, valamint a Zolta Ă©s esetleg a Csolt nĂ©vvel, az Ăłtörök sultan szĂłbĂłl szĂĄrmazik. JelentĂ©se uralkodĂł.
Kende :
KazĂĄr, magyar eredetĂ» nĂ©v. A rĂ©gi magyar KĂŒndĂŒ szemĂ©lynĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik, az Ăłtörök mĂ©ltĂłsĂĄgnĂ©vbĂ”l valĂł, LevĂ©diĂĄban Ă©s Etelközben az Ă”smagyar törzsszövetsĂ©g fejĂ©t neveztĂ©k Ăgy.
Klementina :
Latin eredetĂ» nĂ©v, Kelemen fĂ©rfinĂ©v nĂ”iesĂtĂ” tovĂĄbbkĂ©pzĂ©se. JelentĂ©se jĂĄmbor, szelĂd.
Celina :
A név eredetére vonatkozóan több feltevés is ismeretes. Egyik szerin, Marcellina és a Szelina nevek egybeesése. Mås magyaråzat szerint s Celeszta névvel rokon. Mås feltevés szerin, Marcellina angol becézÔje is.
HilĂĄriusz :
Latin eredetû név, jelentése derûs, vidåm, jókedvû.
Orsika :
Az Orsolya rövidĂtett Ă©s kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• Kr. e. 2137 – Az elsĂ” feljegyzett napfogyatkozĂĄs KĂnĂĄban.
• 1520 – MagellĂĄn megĂ©rkezik a TĂ»zföldre (Tierra Del Fuego, ArgentĂna-Chile partvidĂ©kĂ©n).
• 1790 – A trikolĂłr lesz FranciaorszĂĄg hivatalos zĂĄszlaja.
• 1805 – TrafalgarnĂĄl a brit hadiflotta, Horatio Nelson parancsnoksĂĄga alatt legyĂ”zi a franciĂĄkat.
• 1858 – PĂĄrizsban bemutatjĂĄk Jacques Offenbach "Orfeusz az alvilĂĄgban" c. operĂĄjĂĄt. Ebben szerepel a kĂĄnkĂĄn zenĂ©je is.
• 1878 – A nĂ©met Birodalmi GyĂ»lĂ©s betiltja a szocialistĂĄkat, betiltja az összes "szociĂĄldemokrata, szocialista Ă©s kommunista" gyĂ»lĂ©st, szervezetet Ă©s kiadvĂĄnyt. A törvĂ©ny alapjĂĄn a szociĂĄldemokratĂĄkkal rokonszenvezĂ”ket ĂŒldözhetik Ă©s letartĂłztathatjĂĄk.
• 1879 – Thomas Alva Edison bemutatja az elsĂ” izzĂłlĂĄmpĂĄt.
• 1921 – IV. KĂĄroly, a volt magyar kirĂĄly mĂĄsodszor is megprĂłbĂĄlja restaurĂĄlni a magyar kirĂĄlyi trĂłnt.
• 1937 – Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics 5. szimfĂłniĂĄjĂĄnak bemutatĂłja.
• 1940 – ImrĂ©dy BĂ©la volt miniszterelnök megalakĂtja a szĂ©lsĂ”jobboldali eszmĂ©ket kĂ©pviselĂ” Magyar MegĂșjulĂĄs PĂĄrtjĂĄt.
• 1940 – Megjelenik Ernest Hemingway regĂ©nye, az "AkikĂ©rt a harang szĂłl".
• 1944 – A II. vilĂĄghĂĄborĂșban a szövetsĂ©gesek elfoglaljĂĄk Aachent, az elsĂ” nĂ©met nagyvĂĄrost.
• 1944 – Brit-amerikai lĂ©gitĂĄmadĂĄsok a gyĂ”ri, az ipolysĂĄgi (ma: SĂĄhy, SzlovĂĄkia), a feketehalmi (ma: Codlea, RomĂĄnia) Ă©s az Ăłzdi vasĂștĂĄllomĂĄsok ellen.
• 1950 – A kĂnai hadsereg elfoglalja Tibetet.
• 1958 – Boddy Holly Ă©s a Crickets utolsĂł lemezfelvĂ©tele.
• 1959 – New York-ban megnyĂlik a Guggenheim MĂșzeum.
• 1959 – Dr. Wernher von Braun elkezd a NASA-nĂĄl dolgozni.
• 1960 – VĂzre bocsĂĄtjĂĄk az elsĂ” brit atommeghajtĂĄsĂș tengeralattjĂĄrĂłt, a "Dreadnought"-t.
• 1964 – New York-ban bemutatjĂĄk a "My Fair Lady" c. musicalt.
• 1966 – Delhiben megkezdĂ”dik Indira Gandhi indiai, Gamal Abdel Nasszer egyiptomi, Ă©s Josip Broz Tito jugoszlĂĄv elnökök talĂĄlkozĂłja, melyen sĂŒrgetik a vietnam elleni bombĂĄzĂĄsok beszĂŒntetĂ©sĂ©t.
• 1967 – Washingtonban több tĂzezer ember vonul fel a vietnami hĂĄborĂș elleni tĂŒntetĂ©sen.
• 1971 – Irodalmi Nobel-dĂjat kap Pablo Neruda chilei ĂrĂł.
• 1977 – Morarji Desai indiai kormĂĄnyfĂ” lĂĄtogatĂĄsa a SzovjetuniĂłban.
• 1985 – Egy hamburgi ĂĄrverĂ©sen 1,7 milliĂł nyugatnĂ©met mĂĄrkĂĄĂ©rt elkel a vilĂĄg egyik legĂ©rtĂ©kesebb bĂ©lyegpĂĄrja, a KĂ©k Mauritius Ă©s a narancsvörös egypennys bĂ©lyeg.
• 1988 – A New York-i legfĂ”bb ĂŒgyĂ©szsĂ©g megvĂĄdolta a Ferdinand E. Marcost, a FĂŒlöp-szigetekvolt elnökĂ©t Ă©s felesĂ©gĂ©t, ImeldĂĄt, csalĂĄs Ă©s zsarolĂĄs bĂ»ntettĂ©vel. Marcos meghal mĂ©g a bĂrĂłsĂĄgi tĂĄrgyalĂĄs elĂ”tt.
• 1989 – Antall JĂłzsef kĂ©sĂ”bbi magyar miniszterelnök lett MDF elnöke (1990. mĂĄjus 23-ĂĄn alakĂtja meg a rendszervĂĄltĂĄs utĂĄni elsĂ”, demokratikusan vĂĄlasztott magyar kormĂĄnyt)
• 2001 – Thomas L. Morris washingtoni postĂĄson diagnosztizĂĄljĂĄk elĂ”ször, hogy lĂ©pfene kĂłrokozĂłt (Bacillus anthracis) lĂ©legzett be. A fertĂ”zĂ©s kĂ©sĂ”bb a halĂĄlĂĄt okozta.
• 2003 – A Palomar ObszervatĂłrium elkĂ©szĂti azokat a fotĂłkat, amelyek az Erisz törpebolygĂł felfedezĂ©sĂ©hez vezetnek.
• 2006 – Az azonos nemĂ» tĂĄncosok Budapesten megrendezett vilĂĄgbajnoksĂĄgĂĄn a vilĂĄgbajnok magyar pĂĄr ismĂ©t gyĂ”zelmet arat „fĂ©rfi standard” kategĂłriĂĄban. [1] [2] [3]
• 2007 – A török hadsereg 23 kurd lĂĄzadĂłval vĂ©gez azt követĂ”en, hogy a hajnali ĂłrĂĄkban 12 török katonĂĄt öltek meg kurd lĂĄzadĂłk TörökorszĂĄg dĂ©lkeleti rĂ©szĂ©ben, az iraki hatĂĄr közelĂ©ben, Hakkari tartomĂĄnyban. Recep Tayyip Erdoğan kormĂĄnyfĂ” rendkĂvĂŒli ĂŒlĂ©sre hĂvja össze kormĂĄnya tagjait, hogy az esetleges vĂĄlaszlĂ©pĂ©sekrĂ”l döntsenek.
• 2007 - Kimi RĂ€ikkönen finn Forma-1-es pilĂłta megnyeri a Brazil NagydĂjat Ă©s megszerzi elsĂ” vilĂĄgbajnoki cĂmĂ©t.
SzĂŒletĂ©sek
• 1527 – Louis de Lorraine lotaringiai bĂboros, Sens Ă©rseke, kĂ©sĂ”bb metzi pĂŒspök († 1578)
• 1764 – Bihari JĂĄnos, cigĂĄny szĂĄrmazĂĄsĂș magyar zeneszerzĂ”, hegedĂ»mĂ»vĂ©sz († 1827)
• 1790 – Alphonse de Lamartine francia romantikus költĂ”, liberĂĄlis politikus, a „KöltĂ”i Ă©s vallĂĄsos harmĂłniĂĄk”, „SzĂłkratĂ©sz halĂĄla”, „Egy angyal bukĂĄsa” szerzĂ”je († 1869)
• 1833 – Alfred Nobel svĂ©d kĂ©mikus, mĂ©rnök, feltalĂĄlĂł, gyĂĄriparos, a Nobel-dĂj megalapĂtĂłja († 1896)
• 1839 – Georg von Siemens, a Deutsche Bank megalapĂtĂłja († 1901)
• 1878 – KrĂșdy Gyula ĂrĂł († 1933)
• 1883 – JĂĄny GusztĂĄv vezĂ©rezredes, 1942-1943-ban a 2.magyar hadsereg parancsnoka, a jugoszlĂĄv kormĂĄny kivĂ©geztette († 1947)
• 1901 – Gerhard von Rad nĂ©met protestĂĄns teolĂłgus († 1971)
• 1912 – Juan Gyenes (Gyenes JĂĄnos) fotĂłmĂ»vĂ©sz († 1995)
• 1912 – Solti György (Sir George Solti) karmester, zongoramĂ»vĂ©sz († 1997)
• 1917 – Dizzy Gillespie amerikai jazz-zenĂ©sz († 1993)
• 1920 – Walter Matthau Oscar-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz, aki fĂ”leg vĂgjĂĄtĂ©kokban jĂĄtszott († 2000)
• 1921 – Malcolm Arnold angol zeneszerzĂ” († 2006)
• 1927 – Körmendi JĂĄnos JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnĂ©sz, Ărdemes Ă©s KivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz († 2008)
• 1928 – HĂĄmori OttĂł ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, szĂnikritikus
• 1939 – Varga JĂĄnos olimpiai bajnok birkĂłzĂł
• 1940 – Manfred Mann (er. Manfred Liebowitz), dĂ©l-afrikai szĂŒletĂ©sĂ» brit billentyĂ»s, zenekarvezetĂ” (Manfred Mann Earth Band)
• 1941 – Jankovics Marcell rajzfilmrendezĂ”, könyvillusztrĂĄtor, kultĂșrtörtĂ©nĂ©sz, kulturpolitikus
• 1945 – Nyikita Mihalkov-Koncsalovszkij orosz szĂnĂ©sz, filmrendezĂ”
• 1949 – Benjamin Netanyahu izraeli katona, politikus, miniszterelnök
• 1952 – Pusztai ErzsĂ©bet orvos, politikus
• 1956 – Carrie Fisher, szĂnĂ©sznĂ” (Star Wars)
• 1978 – Will Estes, amerikai szĂnĂ©sz
• 1982 – Matt Dallas, amerikai szĂnĂ©sz
• 1983 – Hrvoje ĂustiĂŠ, a horvĂĄt NK Zadar labdarĂșgĂłja († 2008)
• 1984 – Joseph Bolz, nĂ©met szĂnĂ©sz
HalĂĄlozĂĄsok
• 1805 – Horatio Nelson brit admirĂĄlis, flottaparancsnok (* 1758)
• 1849 – Kacusika Hokuszai japĂĄn festĂ” Ă©s fametszĂ” mĂ»vĂ©sz (* 1760)
• 1916 – Karl von StĂŒrgkh grĂłf, osztrĂĄk politikus, miniszter, 1911–16-ig Ausztria miniszterelnöke (* 1859)
• 1940 – Willi MĂŒnzenberg nĂ©met kommunista, ĂșjsĂĄgĂrĂł, lapkiadĂł, propagandista (* 1889)
• 1969 – Jack Kerouac amerikai ĂrĂł (* 1922)
• 1978 – Anasztasz Ivanovics Mikojan (sz. Anasztasz Hovhanneszi Mikojan), örmĂ©ny szĂŒletĂ©sĂ» bolsevik forradalmĂĄr, szovjet politikus, az SZKP PB tagja, miniszterelnökhelyettes, ĂĄllamfĂ” (* 1895)
• 1980 – Vlko Cservenkov bolgĂĄr kommunista politikus, Dimitrov sĂłgora, pĂĄrtfĂ”titkĂĄr, miniszterelnök, SztĂĄlin követĂ”je (* 1900)
• 1984 – François Truffaut francia filmrendezĂ” (* 1932)
• 1984 – Ăze Lajos JĂĄszai-dĂjas magyar szĂnĂ©sz, Ă©rdemes Ă©s kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz (* 1935)
• 1997 – MĂĄrkus IstvĂĄn magyar ĂrĂł, kritikus, szociolĂłgus (* 1920)
• 1986 – Christopher Alexander Luis Casillas von Uckermann (mexikĂłi zenĂ©sz, Ă©nekes)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• FöldĂŒnkĂ©rt vilĂĄgnap
• SzomĂĄlia – a forradalom Ă©vfordulĂłja
• Anglia – Trafalgar Day (1805)
• SzudĂĄn – Forradalom napja (1964)
• Ne vĂĄsĂĄrolj semmit nap
|
magam, 8:09
|
|
|
napi okossĂĄg:
JĂłzan ĂtĂ©lĂ”kĂ©pessĂ©g rossz tapasztalatokbĂłl ered, Ă©s a rossz tapasztalatok a rossz ĂtĂ©lĂ”kĂ©pessĂ©gbĂ”l.
.
|
magam, 8:06
|
|
|
|
| |
