| 2008. október 14., kedd |
|
 |
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 20:19
|
|
|
Lila alkonyat
Szép, Ôszi alkonyat, lila...
A håttérben két nyårfa foltja lågyan:
Apostolok dĂșs, lilaszĂn palĂĄstban -
A vĂĄros lĂĄngolĂł lila.
Szép, Ôszi alkonyat, lila...
Kacér s rest ÔgyelgÔktÔl zsong a jårda,
LilĂĄnak lĂĄtszik mostan mindahĂĄnya,
A vĂĄros lĂĄngolĂł lila.
Szép, Ôszi alkonyat, lila...
A tĂĄg mezĂ”kön vajdĂĄk fĂŒrtje lebben,
Az Ôsök mennek ott lilås seregben -
A vĂĄros lĂĄngolĂł lila.
(G Bacovia Kiss JenĂ” fordĂtĂĄsa)
|
magam, 20:09
|
|
|
mindegyikĂŒnk mĂĄs,tehĂĄt egyedi,ha egyedi akkor kĂŒlönleges,ebbĂ”l következik,hogy mindegyikĂŒnk kĂŒlönleges Ă©s egyedi..
(ISz)
|
magam, 19:56
|
|
|
egy mosolyt megér...
Nem mindegy: MagĂĄzva vagy tegezve :)
A fÔnök aggódik a beosztottja miatt, mert 12-kor mindig elmegy
valahova,
2-kor visszaĂ©rkezik Ă©s Ășjra leĂŒl dolgozni. FelbĂ©rel egy detektĂvet, hogy
kiderĂtse mit csinĂĄl közben. A nyomozĂł mĂĄsnap jelenti:
- KovĂĄcs Ășr ismĂ©t elhagyta az irodĂĄt, beĂŒlt a kocsijĂĄba, a hĂĄzĂĄhoz
hajtott
és bent lepihent. Utåna megebédelt a hûtÔjében talålt ételbÔl és
lefekĂŒdt
a felesĂ©gĂ©vel. EzutĂĄn elszĂvott egyet a legjobb szivarjai közĂŒl Ă©s
visszajött dolgozni.
- Ăn mĂĄr azt hittem valami baj van. Ez nagyon egĂ©szsĂ©ges!
- Khm... Megengedi, hogy tegezzem?
- Természetesen.
- Akkor elmondanĂĄm mĂ©g egyszer: KovĂĄcs Ășr elhagyta az irodĂĄt, beĂŒlt
a
kocsidba és a håzadhoz hajtott. Ott megebédelt a hûtÔdben talålt
ételbÔl.
EzutĂĄn lefekĂŒdt a felesĂ©geddel, elszĂvott egyet a legjobb szivarjaid
közĂŒl,
és visszajött dolgozni.
|
magam, 13:19
|
|
|
talĂĄlmĂĄny...
|
magam, 13:16
|
|
|
tudtad...?
Honnan ered a joghurt?
A szĂł tĂ”rök eredetĂ». A joghurt törökĂŒl aludttejet jelent, csakhogy nem közönsĂ©ges aludttejet, amelynek megalvadĂĄsĂĄt magĂĄnak a tejnek a baktĂ©riumai (a tejsavbacilusok) okozzĂĄk. A török-tatĂĄr nĂ©pek a tejet kĂŒlönbözĂ” erjesztĂ”gombĂĄk segĂtsĂ©gĂ©vel alvasztjĂĄk meg. Az Ăgy kĂ©szĂŒlt aludttejek egyike - a kefir Ă©s a kumisz tĂĄrsa - az az ital, amelyet a BalkĂĄn török hĂłdoltsĂĄgĂĄnak idejĂ©n a bolgĂĄrok Ă©s a romĂĄnok is nĂ©ptĂĄplĂĄlĂ©kkĂĄ fogadtak, s amely ma a török szĂłt bolgĂĄr joghurt alakjĂĄban vilĂĄgszerte ismerttĂ© teszi.
A joghurt szĂł az orosz bakteriolĂłgusnak, Mecsnyikovnak köszönheti vilĂĄgjĂĄrĂł pĂĄlyafutĂĄsĂĄt. Mecsnyikov ugyanis az öregedĂ©s lehetĂ” kitolĂĄsĂĄra Ă©s az Ă©let meghosszabbĂtĂĄsĂĄra vonatkozĂł elmĂ©lkedĂ©sei közben 1900 körĂŒl arrĂłl Ă©rtesĂŒlt, hogy BulgĂĄria egyes falvaiban nagy szĂĄmban vannak szĂĄzĂ©vesnĂ©l idĂ”sebb emberek, akik majdnem kizĂĄrĂłlag a joghurt aludttejĂ©bĂ”l Ă©lnek. Mecsnyikov nagy tudomĂĄnyos Ă©s gazdasĂĄgi mozgalmat indĂtott ennek az italnak a megismertetĂ©sĂ©re Ă©s elterjesztĂ©sĂ©re. A mozgalom nyelvtörtĂ©neti eredmĂ©nnyel jĂĄrt. A joghurt szĂł minden eurĂłpai nyelv szĂłkincsĂ©be bejutott. Az emberi szervezetre gyakorolt hatĂĄsa tudomĂĄnyosan nem bizonyĂtott - bĂĄr kĂ©tsĂ©gtelenĂŒl egĂ©szsĂ©ges ital.
|
magam, 12:51
|
|
|
Ășj a ruha...
|
magam, 4:50
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 14.
az év 287. (szökÔévekben 288.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 78 nap van håtra.
Napkelte: 06:00 Napnyugta: 16:57
Holdkelte: 16:22 Holdnyugta: 05:26
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re kedd estig: Az orszĂĄg nagy rĂ©szĂ©n több ĂłrĂĄs napsĂŒtĂ©sre lehet szĂĄmĂtani, nĂ©hol azonban tartĂłsan megmaradhat a köd. A vĂĄltozĂłan felhĂ”s Ă©gbĂ”l csapadĂ©k nem valĂłszĂnĂ». Gyenge vagy mĂ©rsĂ©kelt lesz a vĂĄltozĂł irĂĄnyĂș szĂ©l. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet kora dĂ©lutĂĄn ĂĄltalĂĄban 18 Ă©s 23 fok között, a tartĂłsan ködös terĂŒleteken 15 fok körĂŒl alakul. KĂ©sĂ” este 10, 15 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Az Ă©jszakai, reggeli Ă©s dĂ©lelĂ”tti ĂłrĂĄkban többfelĂ©, mĂĄs napszakokban nĂ©hol vĂĄrhatĂł sĂ»rĂ» köd. A fĂ”vĂĄrosban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s kĂŒlönösen a szĂĄllĂł por koncentrĂĄciĂłja az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k fölött vĂĄrhatĂł...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
A melegfrontra érzékenyeknél esetenként fejfåjås, rossz közérzet jelentkezhet.
Ma HelĂ©n, LĂvia, Ilma, Beatrix, AlĂĄn, Domos, Krizanta napja van.
Boldog névnapot!
Helén :
A Heléna angol és francia formåjåból szårmazik, illetve magyar becézÔjébÔl.
LĂvia :
A LĂviusz fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja, amelynek jelentĂ©se tisztĂĄzatlan, talĂĄn: ĂłlomszĂŒrke, kĂ©kes, vagy: irigy, rosszakaratĂș.
Ilma :
Vörösmarty MihĂĄly nĂ©valkotĂĄsa a Csongor Ă©s TĂŒnde cĂmĂ» mesedrĂĄmĂĄban. ValĂłszĂnĂŒleg az Ilona Ă©s a Vilma rövidĂtĂ©se. Finn nĂ©v is, ez szintĂ©n XIX. szĂĄzadi nĂ©valkotĂĄs, a jelentĂ©se: levegĂ”, Ă©g, vilĂĄg.
Beatrix :
Latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se boldogĂtĂł, boldogsĂĄgot hozĂł.
AlĂĄn :
Kelta eredetû angol névbÔl szårmazik.
Domos :
A Domonkos, Domokos rövidĂŒlt, kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka.
Krizanta :
Görög latin eredetû név, a Chrysanthus férfinév nÔi pårja. Jelentése margitviråg, aranyviråg, margaréta.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1066 – HĂłdĂtĂł Vilmos herceg gyĂ”z a hastingsi csatĂĄban, Anglia normann meghĂłdĂtĂĄsa sorĂĄn.
• 1235 – RĂłbert esztergomi Ă©rsek SzĂ©kesfehĂ©rvĂĄron magyar kirĂĄllyĂĄ koronĂĄzza BĂ©la kirĂĄlyfit, IV. BĂ©la nĂ©ven.
• 1479 – KasztĂlia Ă©s LeĂłn trĂłnörökösnĂ”je, Izabella hĂĄzassĂĄgot köt FerdinĂĄnddal, AragĂłnia trĂłnörökösĂ©vel. Ăk lesznek a kĂ©sĂ”bbi "Katolikus KirĂĄlyok", a Reconquista kiteljesĂtĂ”i.
• 1604 – Bocskai IstvĂĄn erdĂ©lyi fejedelem gyĂ”zelmet arat Ălmosd Ă©s DiĂłszeg között a csĂĄszĂĄri seregek fölött.
• 1763 – EsterhĂĄzy KĂĄroly Egerben megalapĂtja a lĂceumot.
• 1806 – Az I. NapĂłleon csĂĄszĂĄr vezette francia csapatok JĂ©na Ă©s Auerstadt mellett megsemmisĂtĂ” veresĂ©get mĂ©rtek a porosz-szĂĄsz seregre.
• 1809 – I. Ferenc magyar kirĂĄly, osztrĂĄk csĂĄszĂĄr TatĂĄn alĂĄĂrja a napĂłleoni hĂĄborĂșkat lezĂĄrĂł schönbrunni bĂ©keszerzĂ”dĂ©st.
• 1830 – Az EgyesĂŒlt Holland (NĂ©metalföldi) KirĂĄlysĂĄg uralkodĂłjĂĄnak, I. Vilmosnak uralma ellen a dĂ©li tartomĂĄnyok polgĂĄrsĂĄgĂĄnak vezetĂ©sĂ©vel 1830. augusztus 25-Ă©n BrĂŒsszelben kitört felkelĂ©s eredmĂ©nyekĂ©ppen e napon a felkelĂ”k Belgium nĂ©ven Ășj fĂŒggetlen ĂĄllamot kiĂĄltanak ki.
• 1883 – MegnyĂlik Szeged elsĂ” ĂĄllandĂł szĂnhĂĄza.
• 1889 – Szily KĂĄlmĂĄn szemĂ©lyĂ©ben elĂ”ször vĂĄlaszt termĂ©szettudĂłst fĂ”titkĂĄrĂĄvĂĄ a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia.
• 1906 – MegnyĂlik Budapesten a TĂĄrsadalomtudomĂĄnyok SzabadiskolĂĄja.
• 1911 – Budapesten bejegyzik az elsĂ” magyar filmvĂĄllalatot, a Hunnia FilmgyĂĄrat.
• 1912 – Theodore Roosevelt amerikai elnök ellen merĂ©nyletet követnek el Milwaukee-ban (Wisconsin), kampĂĄnya közben. BeszĂ©dĂ©t lĂ”tt sebĂ©vel is megtartja.
• 1914 – ĂtadjĂĄk a csepeli szikratĂĄvĂrĂł ĂĄllomĂĄst.
• 1915 – BulgĂĄria hadat ĂŒzen SzerbiĂĄnak, ezĂĄltal csatlakozik a központi hatalmakhoz.
• 1917 – MegnyĂlik a Ma cĂmĂ» folyĂłirat elsĂ” kiĂĄllĂtĂĄsa, Mattis Teutsch JĂĄnos kĂ©peinek gyĂ»jtemĂ©nyĂ©vel.
• 1918 – Genfben T. G. Masaryk elnöklete alatt megalakul a cseh emigrĂĄns kormĂĄny.
• 1918 – Lemond Wekerle SĂĄndor miniszterelnök kormĂĄnya.
• 1919 – GyĂŒlekezĂ©si tilalmat rendelnek el Budapesten.
• 1923 – Az 1912-ben Pozsonyban alapĂtott Ă©s ott mĂ»ködĂ” Magyar KirĂĄlyi ErzsĂ©bet TudomĂĄnyegyetem MagyarorszĂĄgra, PĂ©csre költözik. 1923. oktĂłber 14-Ă©n nyitja meg Klebelsberg KunĂł kultuszminiszter, egykori pozsonyi prorektor.
• 1926 – Lemond Bethlen IstvĂĄn miniszterelnök kormĂĄnya.
• 1926 – ElĂ”ször jelenik meg A. A. Milne ifjĂșsĂĄgi klasszikussĂĄ vĂĄlt mĂ»ve, a MicimackĂł.
• 1933 – Adolf Hitler bejelenti, hogy NĂ©metorszĂĄg kilĂ©p a NĂ©pszövetsĂ©gbĂ”l.
• 1938 – DarĂĄnyi KĂĄlmĂĄn miniszterelnök Berlinben Horthy kormĂĄnyzĂł megbĂzĂĄsĂĄbĂłl tĂĄrgyal Adolf Hitler birodalmi kancellĂĄrral, Wilhelm Keitel tĂĄbornok, a fegyveres erĂ”k fĂ”parancsnoka Ă©s Erdmannsdorff budapesti nĂ©met követ jelenlĂ©tĂ©ben. DarĂĄnyi Hitler hozzĂĄjĂĄrulĂĄsĂĄt kĂ©ri MagyarorszĂĄg CsehszlovĂĄkia elleni katonai tĂĄmadĂĄsĂĄnak megindĂtĂĄsĂĄhoz; felajĂĄnlja az antikomintern paktumhoz valĂł csatlakozĂĄst, MagyarorszĂĄg kilĂ©pĂ©sĂ©t a NĂ©pszövetsĂ©gbĂ”l, Ă©s tĂz Ă©vre szĂłlĂł gazdasĂĄgi szerzĂ”dĂ©st NĂ©metorszĂĄggal. Hitler nem jĂĄrul hozzĂĄ e katonai akciĂłhoz.
• 1939 – A Royal Oak nevĂ» brit csatahajĂłt a Scapa Flow-öbölben elsĂŒllyeszti az U-47 jelzĂ©sĂ» nĂ©met tengeralattjĂĄrĂł. Ez az elsĂ” nagy siker a nĂ©met tengeri hĂĄborĂșban Nagy-Britannia ellen.
• 1944 – Horthy kormĂĄnyzĂł utasĂtĂĄsĂĄra szabadon bocsĂĄtjĂĄk a politikai foglyokat, köztĂŒk Bajcsy-Zsilinszky Endre kĂ©pviselĂ”t.
• 1944 – Brit-amerikai lĂ©gitĂĄmadĂĄsok az Ă©rsekĂșjvĂĄri (ma: NovĂ© ZĂĄmkĂœ, SzlovĂĄkia) Ă©s a komĂĄromi vasĂști pĂĄlyaudvarok ellen.
• 1947. oktĂłber 14-Ă©n az emberisĂ©g törtĂ©netĂ©ben elĂ”ször egy amerikai berepĂŒlĂ”pilĂłta, Chuck Yeager ĂĄtlĂ©pte X–1 kĂsĂ©rleti repĂŒlĂ”gĂ©ppel a hangsebessĂ©get.
• 1962 – Egy amerikai kĂ©mrepĂŒlĂ”gĂ©p felfedezi a szovjet atomrakĂ©tĂĄk telepĂtĂ©sĂ©t KubĂĄban. MegkezdĂ”dik a kubai rakĂ©tavĂĄlsĂĄg.
• 1964 – JapĂĄnban ĂŒzembe helyezik a vilĂĄg elsĂ” szupersebessĂ©gĂ» vasĂștjĂĄt, a Tokaido-t.
• 1964 – Martin Luther King Nobel-bĂ©kedĂjat kap.
• 1964 – Leonyid Iljics Brezsnyev lesz az SZKP fĂ”titkĂĄra, Nyikita Szergejevics Hruscsov megbuktatĂĄsa utĂĄn.
• 1966 – FelavatjĂĄk a montreali metrĂłt.
• 1972 – Az NSZK Ă©s KĂna felveszik a diplomĂĄciai kapcsolatokat.
• 1981 – Hoszni Mubarak egyiptomi alelnököt elnökkĂ© vĂĄlasztjĂĄk, egy hĂ©ttel az Anvar Szadat Ă©letĂ©t kioltĂł merĂ©nylet utĂĄn.
• 1986 – Elie Wiesel Nobel-bĂ©kedĂjat kap.
• 1989 - Megalakul MagyarorszĂĄg leghĂresebb rock zenekara, a Tankcsapda.
• 1999 – Hivatalba lĂ©p George Robertson (EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg), a NATO fĂ”titkĂĄra (2004. januĂĄr 1-jĂ©ig).
• 2002 – Az IRA politikai kĂ©mkedĂ©si botrĂĄnya miatt a protestĂĄnsok elvetik a közös kormĂĄnyzĂĄst a szervezet politikai szĂĄrnyĂĄval, a Sinn FĂ©innel, ezĂ©rt London ismĂ©t visszaveszi az ellenĂ”rzĂ©st a tartomĂĄny fölött.
• 2007 – Hatan meghalnak Ă©s többen megsebesĂŒlnek, mikor az indiai PandzsĂĄb szövetsĂ©gi ĂĄllam Ludhijana vĂĄrosĂĄnak egyik mozijĂĄban pokolgĂ©p robban.
SzĂŒletĂ©sek
• 1783 – PalĂłczy LĂĄszlĂł liberĂĄlis reformpolitikus, Borsod vĂĄrmegye orszĂĄggyĂ»lĂ©si követe († 1861)
• 1827 – GrĂłf Zichy MihĂĄly magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus († 1906)
• 1877 – Mihailich GyĂ”zĂ” Ă©pĂtĂ”mĂ©rnök, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja, Kossuth-dĂjas († 1966)
• 1888 – BĂĄnĂĄss LĂĄszlĂł veszprĂ©mi pĂŒspök († 1949)
• 1890 – Dwight David Eisenhower tĂĄbornok, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig († 1969)
• 1894 – E. E. Cummings amerikai költĂ” († 1962)
• 1896 – Lilian Gish, a nĂ©mafilm egyik hĂres szĂnĂ©sznĂ”je († 1993)
• 1906 – Hannah Arendt nĂ©met zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂș ĂșjsĂĄgĂrĂłnĂ”, nĂ©met ĂrĂłnĂ”, filozĂłfus, politolĂłgus († 1975)
• 1911 – Ferencz KĂĄroly olimpiai bronzĂ©rmes birkĂłzĂł († 1984)
• 1911 – Le Duc Tho Nobel-bĂ©kedĂjas vietnami politikus († 1990)
• 1914 – Ăcs JĂłzsef magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, mĂ»kritikus († 1990)
• 1917 – Babus JolĂĄn tanĂĄr, nĂ©prajzkutatĂł († 1967)
• 1927 – Roger Moore angol szĂnĂ©sz
• 1928 – Angyal IstvĂĄn munkĂĄs, Ă©pĂtĂ©svezetĂ”, az 1956-os forradalom mĂĄrtĂrja († 1958)
• 1929 – Galambos Lajos magyar ĂrĂł, dramaturg († 1986)
• 1933 – VĂ©gh Antal magyar ĂrĂł, szociogrĂĄfus († 2000)
• 1940 – Cliff Richard (eredeti nevĂ©n Harry Webb) brit Ă©nekes
• 1942 – NĂĄdas PĂ©ter magyar ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł, esszĂ©ista
• 1945 – Ablonczy LĂĄszlĂł ĂșjsĂĄgĂrĂł, irodalomkritikus, szĂnhĂĄzi kritikus
• 1946 – Justin Hayward, a Moody Blues zenekar Ă©nekese
• 1954 – BaĂĄsz Szigeti PĂĄlma kĂ©pzĂ”mĂ»vĂ©sz
• 1959 – Henn LĂĄszlĂł AndrĂĄs magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus
• 1963 – NĂ©meth Zsolt közgazdĂĄsz, orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ”, a Fidesz volt frakciĂłvezetĂ”-helyettese
• 1969 – PĂ©terfy BorbĂĄla magyar Ă©nekesnĂ”, szĂnĂ©sznĂ”
• 1985 – Daniel Clark amerikai szĂnĂ©sz
HalĂĄlozĂĄsok
• 1925 – Stetka Gyula magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1855)
• 1944 – Erwin Rommel nĂ©met tĂĄbornagy öngyilkossĂĄga (* 1891)
• 1959 – Errol Flynn ausztrĂĄl szĂnĂ©sz (* 1909)
• 1967 – Marcel AymĂ© francia ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł, novellista (* 1902)
• 1977 – Bing Crosby amerikai Ă©nekes, szĂnĂ©sz (* 1903)
• 1981 – HuszĂĄrik ZoltĂĄn magyar filmrendezĂ”, grafikusmĂ»vĂ©sz, BalĂĄzs BĂ©la-dĂjas, Ărdemes mĂ»vĂ©sz (* 1931)
• 1983 – RanĂłdy LĂĄszlĂł Kossuth-dĂjas magyar filmrendezĂ” (* 1919)
• 1990 – Leonard Bernstein amerikai zeneszerzĂ”, karmester (* 1918)
• 1994 – Emil Gilelsz ukrĂĄn zongoramĂ»vĂ©sz (* 1916)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• SzabvĂĄnyosĂtĂĄsi vilĂĄgnap (1946 Ăłta)
• Jemen: oktĂłberi forradalom
|
magam, 4:47
|
|
|
Napi okossĂĄg:
Szeretem az extrĂ©m sportokat, mert közben rengeteg Ășj barĂĄtot ismerek meg: mentĂ”söket, balesetiseket, gyĂłgytornĂĄszokat Ă©s kedves embereket, akik kihĂvtĂĄk a mentĂ”ket!!!
.
|
magam, 4:46
|
|
|
Barna selymĂ», aranyhajĂș Ă”sz
csĂłkjĂĄtĂłl szunnyadnak a fĂĄk,
rozsdås avarba ködöt szÔtt,
bĂșt sĂłhajtott egy kĂ©sĂ”i virĂĄg.
Dombok ölében ébred a Nap,
tĂŒrkiz egĂ©ben fĂŒrdeti arcĂĄt,
fényszirmai a földre hullanak,
hajåba tûzi a fellegek fåtylåt.
EsÔ gyöngye pereg a kezemre,
dĂșdolja, sĂrja a nyĂĄr emlĂ©kĂ©t,
ajkamra az elmĂșlĂĄst lehelve
hûs-fagyos karjåba ölel a szél.
(SzI)
|
magam, 4:45
|
|
|
jó reggelt szép napot mindenkinek.
|
magam, 4:44
|
|
|
|
| 2008. október 13., hétfő |
|
|
0 |
|
|
szép estét,jó éjt,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 20:51
|
|
|
Csend.
Tåvoli fények,
Apró, halk lények.
A szĂnek kĂ©kbe Ășsztak,
A hangok messze kĂșsztak,
Nyugodt, szép az idÔ
- Békességet vivÔ.
Minden itt Ă©s minden amott,
Egész vilåg, mint egy halott
mozdulatlan, fagyott.
Egy szĂŒrke pĂłk
- Ălmot szövĂ”
Lassan felsejlik a jövÔ...
(SzI)
|
magam, 20:42
|
|
|
Ărdekesek vagyunk mi emberek..ha ugyanazokat az embereket lĂĄtjuk minden nap,ugyanazokkal az emberekkel talĂĄkozunk minden nap (munkahely,szeminĂĄrium,iskola) akkor a vĂ©gĂ©n az Ă©letĂŒnk rĂ©szĂ©vĂ© vĂĄlnak….
Amikor mĂĄr Ășgy Ă©rzik az Ă©letĂŒnk rĂ©szĂ©vĂ© vĂĄlnak,akkor mĂĄr Ășgy Ă©rzik bele is szĂłlhatnak az Ă©letĂŒnkbe…Ă©s bele is akarnak szĂłlni…pl.ha nem viselkedĂŒnk elkĂ©pzelĂ©sĂŒk szerint, akkor megharagszanak…
Ugyanis mindenki tudja ,hogyan kell élnie a többieknek.
Viszont azt sosem mĂ©rlegelik,hogyan Ă©ljenek Ă”k maguk….
(ISz)
|
magam, 20:18
|
|
|
fel is Ășt, le is Ășt...
|
magam, 12:49
|
|
|
tudtad...?
Honnan ered a kalendårium elnevezés?
Az antik RĂłmĂĄban calendarnak mondtĂĄk a hĂłnapok elsĂ” napjĂĄt, de Kalendarium volt az adĂłsok könyve is, melyben szerepelni nem volt nagy dicsĂ”sĂ©g. A közĂ©pkorban Ășj jelentĂ©st kapott a szĂł. Egy vilĂĄgiakbĂłl ĂĄllĂł vallĂĄsos közössĂ©g, a kalandorok talĂĄlkoztak a hĂłnap calendarjĂĄn, vagyis elsejĂ©n. A kalandos tĂĄrsasĂĄg gyĂ»lĂ©sei kĂłborlĂłk kalandozĂĄsaivĂĄ torzultak az idĂ”k sorĂĄn, s akit kalandosnak szidtak a reformĂĄciĂł idejĂ©n, azt csavargĂłnak titulĂĄlta az indulat. A KalendĂĄriumbĂłl szĂŒletett kaland mai jelentĂ©sĂ©t 1805-ben kapta csak Verseghy FerenctĂ”l. A kalandor szĂłt pedig Szemere PĂĄl alkotta meg.
De nemcsak a kalandorok kĂ©tes alakjait idĂ©zi a KalendĂĄrium, hanem fĂșrtfejĂ» "jĂĄrtasoknak" is emlĂ©kmĂ»ve. Azoknak, akik Ă©rtik a "csĂziĂłt". CsĂziĂłnak neveztĂ©k ugyanis a szintĂ©n közĂ©pkori eredetĂ» verses naptĂĄrt, amely az ĂĄllandĂł ĂŒnnepeket Ă©s a fontosabb nĂ©vnapokat rögzĂtette.
|
magam, 12:21
|
|
|
ĂĄlcĂĄzva...
|
magam, 8:14
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 13.
az év 286. (szökÔévekben 287.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 79 nap van håtra
Napkelte: 05:58 Napnyugta: 16:59
Holdkelte: 16:01 Holdnyugta: 04:09
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re hĂ©tfĂ” estig: Az orszĂĄg nagy rĂ©szĂ©n kevĂ©s felhĂ”, több ĂłrĂĄs napsĂŒtĂ©s vĂĄrhatĂł, csapadĂ©k valĂłszĂnĂ»leg nem lesz. SokfelĂ© pĂĄrĂĄs lesz a levegĂ”, helyenkĂ©nt hosszabb ideig megmarad a köd. Gyenge vagy mĂ©rsĂ©kelt lesz a lĂ©gmozgĂĄs. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet ĂĄltalĂĄban 18 Ă©s 22 fok között, a tartĂłsabban ködös terĂŒleteken 15 fok közelĂ©ben alakul. KĂ©sĂ” estĂ©re pedig 10, 16 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Az Ă©jszakai, hajnali ĂłrĂĄkban kĂ©pzĂ”dött sĂ»rĂ» köd, nĂ©hol a dĂ©li, kora dĂ©lutĂĄni ĂłrĂĄkig megmaradhat. A fĂ”vĂĄrosban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a szĂĄllĂł por koncentrĂĄciĂłja az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k fölött vĂĄrhatĂł.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
ErĂ”s fronthatĂĄs nem vĂĄrhatĂł, csak az Ă©rzĂ©kenyebb szervezetĂ»eknĂ©l jelentkezhetnek a melegfrontokkal egyĂŒttjĂĄrĂł tĂŒnetek.
Ma Ede, KĂĄlmĂĄn, Teofil, Jakab, Fatime napja van.
Boldog névnapot!
Ede :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, az EdvĂĄrd, EduĂĄrd nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l önĂĄllĂłsult. JelentĂ©se birtok, vagyonĂ”rzĂ©s, vĂ©delem.
KĂĄlmĂĄn :
Török, magyar eredetû név, régi magyar személynév. Jelentése maradék, életben maradt.
Teofil :
Görög eredetû név, jelentése Isten kedveltje vagy Istent kedvelÔ, Isten baråtja.
Jakab :
Héber eredetû bibliai név, a Jåkob görög våltozatånak a magyar megfelelÔje. Jelentése sarkot fogó, elgåncsoló, csaló, aki a måsik helyére lép.
Fatime :
Az arab Fatima vĂĄltozata, ami Mohamed legkisebb lĂĄnyĂĄnak neve volt.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1307 – IV. (SzĂ©p) FĂŒlöp francia kirĂĄly a templomos lovagrend elleni per sorĂĄn a rend 2000 tagjĂĄt letartĂłztatja, perbe fogja, javaikat elkoboztatja Ă©s kivĂ©gezteti Ă”ket. Ezt a napot tartjĂĄk annak a törtĂ©nelmi esemĂ©nynek amibĂ”l a pĂ©ntek 13. babona kialakult.
• 1399 – IV.Henrik angol kirĂĄly megkoronĂĄzĂĄsa.
• 1479 – A kenyĂ©rmezei csatĂĄban BĂĄthory IstvĂĄn orszĂĄgbĂrĂł, erdĂ©lyi vajda Ă©s Kinizsi PĂĄl temesi ispĂĄn seregei szĂ©tverik a DĂ©l-ErdĂ©lyben pusztĂtĂł török haderĂ”t.
• 1505 – RĂĄkosmezĂ”n orszĂĄggyĂ»lĂ©s kezdĂ”dik.
• 1670 – A kirĂĄly ForgĂĄch ĂdĂĄm grĂłfot nevezi ki orszĂĄgbĂrĂłvĂĄ.
• 1848 – TörökbecsĂ©nĂ©l (TorontĂĄl vĂĄrmegye) Damjanich JĂĄnos Ă”rnagy csapatai gyĂ”zelmet arat a szerb fölkelĂ”kkel szemben.
• 1860 – Bostonban egy ballonrĂłl elkĂ©szĂtik az elsĂ” lĂ©gi felvĂ©telt.
• 1917 - FĂĄtimĂĄban megjelenik SzĂ»z MĂĄria kb. 70 000 ember elĂ”tt.
• 1925 – MagyarorszĂĄg Ă©s FranciaorszĂĄg kereskedelmi egyezmĂ©nyt kötnek a legnagyobb kedvezmĂ©ny elve alapjĂĄn.
• 1937 – MegtartjĂĄk az elsĂ” riasztĂĄsi Ă©s elsötĂ©tĂtĂ©si lĂ©gvĂ©delmi gyakorlatot Budapesten Ă©s környĂ©kĂ©n.
• 1940 – A Nemzeti ParasztpĂĄrt lapjĂĄnak, a Szabad SzĂł-nak vezetĂ©sĂ©t Bajcsy-Zsilinszky Endre veszi ĂĄt.
• 1943 – III. Viktor EmĂĄnuel kirĂĄly levĂĄltja Mussolinit. Az Ășj olasz miniszterelnök, Badoglio feloszlatja a fasiszta pĂĄrtot, fegyverszĂŒneti tĂĄrgyalĂĄsokat kezd a szövetsĂ©gesekkel, Ă©s e napon hadat ĂŒzen NĂ©metorszĂĄgnak.
• 1944 – A magyar kormĂĄny felhatalmazza vĂĄrosi tanĂĄcsokat, hogy fĂ»tĂ©s nĂ©lkĂŒli napokat rendeljenek el.
• 1944 – A KDNP megalakulĂĄsa.
• 1944 – Brit-amerikai lĂ©gitĂĄmadĂĄsok a szĂ©kesfehĂ©rvĂĄri, a pĂĄpai Ă©s a bĂĄnhidai vasĂști pĂĄlyaudvarok ellen.
• 1946 – FranciaorszĂĄgban elfogadjĂĄk az ĂĄtdolgozott alkotmĂĄnyt, lĂ©trejön a IV. KöztĂĄrsasĂĄg.
• 1953 – Samuel Bagno szabadalmaztatja az betörĂ©s elleni ultrahangos riasztĂłt.
• 1964 – Az SZKP Központi BizottsĂĄga levĂĄltja tisztsĂ©geirĂ”l Nyikita Szergejevics Hruscsovot.
• 1965 – A londoni Pye stĂșdiĂłban felveszik a The Who egyĂŒttes "My Generation" c. lemezĂ©t.
• 1967 – A MikroszkĂłp SzĂnpad megnyitĂĄsa.
• 1969 – Az egymĂĄst követve Ăștnak indĂtott szovjet Ă»rhajĂłk, a Szojuz-6, -7 Ă©s -8 talĂĄlkoznak, Ă©s kötelĂ©krepĂŒlĂ©st hajtanak vĂ©gre a vilĂĄgĂ»rben.
• 1970 – Angela Davist letartĂłztatjĂĄk New Yorkban.
• 1970 – Janis Joplin hamvait, az Ă©nekesnĂ” vĂ©grendeletĂ©nek megfelelĂ”en szĂ©tszĂłrjĂĄk a Csendes-ĂłceĂĄn hullĂĄmaiba.
• 1972 – Az Andokban lezuhan egy repĂŒlĂ”gĂ©p, fedĂ©lzetĂ©n egy rögbi csapattal, Ăștban egy nemzetközi mĂ©rkĂ”zĂ©sre Santiago de ChilĂ©be. FelkutatĂĄsuk csak december 20-ĂĄn sikerĂŒl. Az Ă©letben maradottak, tĂșlĂ©lĂ©sĂŒk Ă©rdekĂ©ben halott tĂĄrsaik hĂșsĂĄt ettĂ©k. (Az esetrĂ”l jĂĄtĂ©kfilm is kĂ©szĂŒlt: "Ăletben maradtak" cĂmmel).
• 1976 – ElsĂ” alkalommal lĂĄtjĂĄk meg elektronmikroszkĂłpon ĂĄt az "Ebola" vĂrust.
• 1977 – Mogadishu-i repĂŒlĂ”tĂ©ren a nĂ©met GSG 9 terrorellenes kommandĂł sikeres rajtaĂŒtĂ©ssel kiszabadĂtja Lufthansa "Landshut" nevĂ», eltĂ©rĂtett repĂŒlĂ”gĂ©pĂ©nek utasait. A gĂ©peltĂ©rĂtĂ”k (palesztin terroristĂĄk) többsĂ©ge Ă©letĂ©t vesti a harcban. A terrorakciĂł cĂ©lja a nĂ©met RAF (Vörös Hadsereg FrakciĂł) emberrablĂĄsi Ă©s zsarolĂĄsi akciĂłjĂĄnak tĂĄmogatĂĄsa volt (Hanns-Martin Schleyer-ĂŒgy).
• 1981 – Hoszni Mubarak megnyeri az elnökvĂĄlasztĂĄst Egyiptomban.
• 1987 – Az USA elĂ”ször vet be delfineket hĂĄborĂșs cĂ©lokra, a Perzsa-öbölben.
• 1987 – Costa Rica elnöke, Oscar Arias kapja meg a BĂ©ke Nobel-dĂjat.
• 1989 – A Parlamentben az SZDSZ ĂĄtadja azt a 67 ezer alĂĄĂrĂĄst, amely nĂ©pszavazĂĄs kiĂrĂĄsĂĄt szorgalmazza egyebek között az elnökvĂĄlasztĂĄs kĂ©rdĂ©sĂ©ben.
• 1991 – KonrĂĄd György ĂrĂłt Frankfurtban kitĂŒntetik a NĂ©met KönyvkereskedĂ”k BĂ©ke-dĂjĂĄval, mely az egyik legnagyobb elismerĂ©s a kulturĂĄlis Ă©letben.
• 1998 – JĂĄrai Zsigmond kijelölt pĂ©nzĂŒgyminiszter NyĂregyhĂĄzĂĄn kijelenti, hogy a magyar a vilĂĄg legerĂ”sebb gazdasĂĄga.
• 2007 – LököshĂĄzĂĄn elhelyezik azt az alapkövet, amely egy 100 fĂ©rĂ”helyes templom kĂ©sĂ”bbi helyĂ©t jelöli.
• 2007 – A tököli FiatalkorĂșak BĂŒntetĂ©s-vĂ©grehajtĂĄsi IntĂ©zetĂ©ben, egy – a mindössze kĂ©t hetet töltĂ” – 19 Ă©ves fiatalembert zĂĄrkatĂĄrsai felakasztanak.
SzĂŒletĂ©sek
• 1474 – Mariotto Albertinelli, itĂĄliai festĂ” († 1515)
• 1676 – II. Apafi MihĂĄly erdĂ©lyi fejedelem († 1713)
• 1872 – Glatz OszkĂĄr festĂ” († 1958)
• 1881 – CsathĂł KĂĄlmĂĄn ĂrĂł, rendezĂ” († 1964)
• 1887 – Jozef Tiso, szlovĂĄk pap, politikus († 1947)
• 1905 – KemĂ©ny Egon zeneszerzĂ” († 1969)
• 1907 – Dayka Margit szĂnĂ©sznĂ” († 1986)
• 1921 – Yves Montand (er. Ivo Livi), olasz szĂĄrmazĂĄsĂș francia szĂnĂ©sz, Ă©nekes, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz († 1991)
• 1922 – Schweitzer JĂłzsef magyar fĂ”rabbi
• 1925 – Margaret Thatcher, Nagy-Britannia miniszterelnöke
• 1927 – GulyĂĄs JĂĄnos ĂrĂł († 1990)
• 1934 – Nana Mouskouri görög Ă©nekes
• 1936 – Christine Nöstlinger osztrĂĄk ĂrĂłnĂ”
• 1941 – Paul Simon amerikai Ă©nekes, zenĂ©sz („Simon and Garfunkel”)
• 1942 – Pamela Tiffin amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1944 – Robert Lamm amerikai billentyĂ»s, Ă©nekes, a „Chicago” zenekarbĂłl
• 1946 – KishĂĄzy Beatrix asztaliteniszezĂ”, edzĂ”, több mint 200-szoros vĂĄlogatott, 21-szeres bajnok
• 1947 – Mary Zsuzsi elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz, Ă©nekesnĂ”
• 1954 – Mordechai Vanunu, marokkĂłi zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂș nuklĂĄris mĂ©rnök, az izraeli atomfegyverkezĂ©s leleplezĂ”je
• 1959 – Marie Osmond amerikai Ă©nekesnĂ”, szĂnĂ©sznĂ”
• 1969 – Nancy Kerrigan amerikai mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1971 – Sacha Baron Cohen brit komikus
• 1982 – Ian Thorpe, ausztrĂĄl ĂșszĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 54 – Claudius rĂłmai csĂĄszĂĄr (negyedik felesĂ©ge, Agrippina gombĂĄval megmĂ©rgezte) (* Kr. e. 10)
• 1815 – Joachim Murat francia marsall, I. NapĂłleon csĂĄszĂĄr sĂłgora, NĂĄpoly kirĂĄlya, kivĂ©geztĂ©k (* 1767)
• 1822 – Antonio Canova olasz szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz (* 1757)
• 1882 – Joseph Arthur de Gobineau francia ĂrĂł, a fajelmĂ©let hĂve (* 1816)
• 1904 – Lotz KĂĄroly, magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1833)
• 1915 – Las Torres BĂ©la ĂșszĂł (* 1890)
• 1971 – KemĂ©ny JĂĄnos erdĂ©lyi magyar ĂrĂł (* 1903)
• 1990 – Le Duc Tho, Nobel-bĂ©kedĂjas vietnami politikus (* 1911)
• 1996 – Pavel Alekszandrovics Szolovjov szovjet repĂŒlĂ”mĂ©rnök (* 1917)
• 1997 – BalĂĄzs JĂłzsef ĂrĂł, filmdramaturg (* 1944)
• 2005 – Eörsi IstvĂĄn, Kossuth- Ă©s JĂłzsef Attila-dĂjas ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł (* 1931)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• MikszĂĄth-nap HorpĂĄcson (NĂłgrĂĄd megye).
|
magam, 8:08
|
|
|
napi okossĂĄg:
Csak a kannibĂĄlok mondanĂĄk rĂĄ, hogy jĂł ember volt.
.
|
magam, 8:07
|
|
|
Hovå is lépjek?
Imbolygó gyöngyharmattól
csillog a pĂĄzsit.
(ISz)
|
magam, 8:01
|
|
|
JĂł reggelt Ă©s vidĂĄm hetet kĂvĂĄnok mindenkinek.
|
magam, 8:00
|
|
|
|
| 2008. október 12., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
Szép estét,jó éjt,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 20:24
|
|
|
Este az alföldön
Az alkony kéken hamvazó ködében
Most térnek nyugovóra mind a håzak,
A csöndbe båmulnak komoly fehéren
S tetĂ”iket lehĂșzza az alĂĄzat.
Az ablakok kis, vaksi fénnyel égnek,
Ăreg parasztok nĂ©znek Ăgy az Ă©jbe
Ăs lecsukĂłdnak jĂł korĂĄn e fĂ©nyek
S virraszt tovåbb az udvar jegenyéje.
Mint rĂ©gi csĂ”sz, dĂșdolgat egymagĂĄban
S a csillagokba nyĂșjtĂłzik didergĂ”n,
Alatta boldogabb a tyĂșkok ĂĄlma
S ha elszundĂt, hĂĄt Ă” is egy az erdĂ”n.
Az orszĂĄgĂșt elindul bandukolva
Az Ă©jszakĂĄban, tornyokat keresve,
Fåradt utast és aranypénzt a porba
S egyszer csak eltûnik a végtelenbe.
(JuhĂĄsz Gy)
|
magam, 20:23
|
|
|
a szauna elÔtt...
|
magam, 16:16
|
|
|
tudtad...?
FĂGE
Egyike a legĂ”sibb kultĂșrnövĂ©nyeknek. Gyakran esik szĂł rĂłla az ĂszövetsĂ©gben, amely a gabona, az olajbogyĂł Ă©s a szĂ”lĂ” mellett az "ĂgĂ©ret földjĂ©nek" legfĂ”bb kincsei közĂ© sorolja.
KĂ©sĂ”bb, a rĂłmai törtĂ©nelemben fordul gyakran elĂ”; Romulus Ă©s Remus, RĂłma kĂ©sĂ”bbi kĂ©t vĂĄrosalapĂtĂłja egy fĂŒgefa ĂĄrnyĂ©kĂĄban szopta a farkasanya tejĂ©t. A szĂĄrĂtott fĂŒge a rĂłmai lĂ©giĂłk katonĂĄinak fontos ĂștielemĂłzsiĂĄja, mert kis helyen elfĂ©r, tĂĄplĂĄlĂł Ă©s nem romlik.
A fĂŒge eredeti hazĂĄja Kis-Ăzsia, SzĂria, Izrael, de Ă”srĂ©gi idĂ”k Ăłta termelik Ăszak-AfrikĂĄban Ă©s DĂ©l-EurĂłpĂĄban is, ahol olcsĂł nĂ©ptĂĄplĂĄlĂ©k, aszaljĂĄk, Ă©s bort is kĂ©szĂtenek belĂ”le.
FĂ” termĂ”helyei jelenleg FranciaorszĂĄgban, SpanyolorszĂĄgban, TörökorszĂĄgban, KaliforniĂĄban vannak. DĂ©l-BulgĂĄriĂĄban Ă©s JugoszlĂĄvia melegebb tĂĄjain koronĂĄs fĂĄkbĂłl ĂĄllĂł ĂŒltetvĂ©nyeket lĂ©tesĂtenek belĂ”le, sĂ”t adott körĂŒlmĂ©nyek között el is vadul.
Hazai meghonosodĂĄsĂĄnak idĂ”pontjĂĄt a kĂŒlönbözĂ” szerzĂ”k eltĂ©rĂ”en ĂtĂ©lik meg. Nagyon valĂłszĂnĂ», hogy a 14. szĂĄzadban, az Anjouk uralkodĂĄsa idejĂ©n, az olasz kapcsolatok rĂ©vĂ©n kerĂŒltek el hozzĂĄnk, de az is lehetsĂ©ges, hogy ekkor csak a fĂŒgegyĂŒmölcsöt hoztĂĄk el a kereskedĂ”k, de a termelĂ©sĂ©vel mĂ©g nem foglalkoztak. MĂĄs vĂ©lemĂ©nyek szerint, amikor a szeszes italoktĂłl eltiltott törökök kivĂĄgtĂĄk a hegy-oldali szĂ”lĂ”ket, a terĂŒletet fĂŒgebokrokkal nĂ©pesĂtettĂ©k be.
Dr. Jeszenszky ĂrpĂĄd, a fĂŒge Ă©letmĂłdjĂĄnak legkivĂĄlĂłbb hazai ismerĂ”je errĂ”l a következĂ”ket Ărja: "HazĂĄnkban a legöregebb fĂŒgebokrokat a GellĂ©rthegy dĂ©li lejtĂ”jĂ©n, a szĂĄlloda felett, közel a SzabadsĂĄg-szoborhoz talĂĄlhatjuk.
-15 °C-nĂĄl nagyobb hidegben ĂĄgai a földig lefagynak, de aztĂĄn mintha semmi sem törtĂ©nt volna, Ășjra kihajtanak, elpusztĂthatatlanok. Sajnos, egy lefagyĂĄs utĂĄn csak hĂĄrom Ă©v mĂșlva teremnek, feltĂ©ve, hogy Ășjabb fagy nem Ă©ri Ă”ket. KĂŒlönben gyĂŒmölcseiket senki sem Ă©lvezheti, mert a jĂĄrĂłkelĂ”k Ă©retlenĂŒl leszaggatjĂĄk."
Szerte az orszågban, sokfelé termelik: Buda-vidék, Szentendre, Tihany, Badacsony,Szentantalfa, Pécs, Esztergom, de még Szabolcs megye is otthont adott ennek az édes jövevénynek.
HĂ»vösebb klĂmĂĄjĂș vidĂ©keken is elĂ”fordul. Sussexben Sir Thomas Becket, II. Henrik angol kirĂĄly kancellĂĄrja mĂĄr a 12. szĂĄzadban ĂŒltetett fĂŒgebokrokat. A Bodeni-tĂłban levĂ” Mainau szigetĂ©n EsterhĂĄzy MiklĂłs (a sziget akkori gazdĂĄja) 1827-ben hat fĂŒgebokrot ĂŒltetett, Ă©s ezek mĂ©g ma is teremnek.
A fĂŒgenövĂ©ny egyĂ©bkĂ©nt nĂ©pes csalĂĄdbĂłl szĂĄrmazik. Közeli rokona az eperfĂĄnak, a szobai fikusznak Ă©s a gumifĂĄnak is. Neve is a Ficus-bĂłl ered, akĂĄrcsak az angol `fig` Ă©s a nĂ©met `Feige`.
Termesztése
A fĂŒge 3-4 m magas bokrot nevel, amelynek arasznyi zömök törzse Ă©s szĂ©tterĂŒlĂ”, laza koronĂĄja van. Levelei nagyok, öblösek (ezĂ©rt lĂĄtszottak alkalmasnak az "illetlen" testrĂ©szek elfödĂ©sĂ©re). VirĂĄga kĂŒlönös, Ășn. serlegvirĂĄgzat, ami leginkĂĄbb egy diĂłnyi bimbĂłhoz hasonlĂł. Ez meghĂșsosodik, Ă©s 5-8 cm ĂĄtmĂ©rĂ”jĂ», zöld, barnĂĄs vagy lila, belĂŒl pirosas gyĂŒmölccsĂ© Ă©rik.
FĂ©ltrĂłpusi növĂ©ny, amelyet - ennek megfelelĂ”en - meleg, napsĂŒtötte, szĂ©lvĂ©dett helyre, dĂ©lre nĂ©zĂ” falak elĂ© kell ĂŒltetni.
A talajban nem vĂĄlogat, hiszen Afrika nyugati partjain mĂ©g a homok megkötĂ©sĂ©re is hasznĂĄljĂĄk. MegnĂ” a sziklĂĄs, szĂĄraz talajokon is. NĂĄlunk azonban - mint vendĂ©gnövĂ©nynek - mĂ©gis kedvezni kell neki, mert meghĂĄlĂĄlja a jĂł földet, a trĂĄgyĂĄt Ă©s a gyomtalanĂtĂĄst. TartĂłs szĂĄrazsĂĄgban öntözni is kell, mert kĂŒlönben gyĂŒmölcsei aprĂłk maradnak, sĂ”t lerĂșgja Ăket.
KĂ©tĂ©ves, gyökeres növĂ©nyeket ĂŒltessĂŒnk, mert ezek erednek meg a legbiztosabban. Az Ă”szi ĂŒltetĂ©sĂ» csemetĂ©ket alaposan öntözzĂŒk be Ă©s kupacoljuk fel földdel. HĂĄzilagos szaporĂtĂĄsa is igen egyszerĂ»: porbujtĂĄssal minden lehĂșzott vesszejĂ©bĂ”l gyökeres növĂ©ny lesz. Tömegesebben fĂĄsdugvĂĄnyozĂĄssal is szoktĂĄk szaporĂtani.
A kiĂŒltetett csemetĂ©t az elsĂ” Ă©vben hagyjuk szabadon növekedni. A mĂĄsodik Ă©v tavaszĂĄn a vesszĂ”ket a föld szĂnĂ©ig visszavĂĄgjuk, Ă©s a fejlĂ”dĂ” 5-6 hajtĂĄsbĂłl alakĂtjuk ki a rĂ©szarĂĄnyos bokrot, illetve a dĂ©li falhoz simulĂł sövĂ©nyt. Az egĂ©szsĂ©ges fĂŒgebokor a kĂ©sĂ”bbi Ă©vekben sok Ășj hajtĂĄst nevel. Ha ezek sĂ»rĂ»n ĂĄllnak, akkor megritkĂtjuk Ă”ket, Ă©s a szĂĄraz ĂĄgakat tĂ”bĂ”l kimetsszĂŒk. Ha a vesszĂ”k visszafagynak, akkor a szĂĄraz rĂ©szeket lombfakadĂĄs utĂĄn vĂĄgjuk le.
A fĂŒgebokor a telepĂtĂ©s utĂĄni 3-4. Ă©vben kezd el teremni. Az Ă©ves vesszĂ”kön a rĂŒgyek kĂ©sĂ”n, mĂĄjus közepĂ©n fakadnak ki, Ă©s ekkor mĂĄr rajtuk vannak a kis fĂŒgĂ©k ("fĂŒgĂ©t mutatnak"). Többek között ezĂ©rt se szabad a fĂŒgebokrot visszametszeni, mert akkor a termĂ©st metsszĂŒk le! Az ĂĄttelelt kis fĂŒgĂ©k augusztusra Ă©rnek be. A nyĂĄr folyamĂĄn azonban az Ășj hajtĂĄs levĂ©lhĂłnaljĂĄban is fokozatosan megjelennek a gyĂŒmölcskezdemĂ©nyek, amelyek oktĂłberig - ha hosszĂș Ă©s meleg az Ă”sz - ugyancsak beĂ©rnek. 1983-ban pĂ©ldĂĄul mind az elsĂ”, mind a mĂĄsodik termĂ©s bĂ”sĂ©ges volt. A be nem Ă©rett mĂĄsodik termĂ©s a tĂ©l folyamĂĄn a hajtĂĄsokrĂłl lehull.
A mi fĂŒgebokraink kivĂ©tel nĂ©lkĂŒl adriai tĂpusĂșak; ezek megtermĂ©kenyĂtĂ©s nĂ©lkĂŒl, mag nĂ©lkĂŒli gyĂŒmölcsöket Ă©rlelnek. A gyĂŒmölcsök aszalĂĄsra nem alkalmasak.
A dĂ©li orszĂĄgokbĂłl hozzĂĄnk kerĂŒlĂ”, koszorĂșba fĂ»zött, prĂ©selt fĂŒge a szmirnai tĂpusĂș bokrokrĂłl szĂĄrmazik. Ezek virĂĄgja megporzĂĄsra szorul, Ă©s ezt egy roppant aprĂł rovar, a fĂŒgedarĂĄzs vĂ©gzi el. MegtermĂ©kenyĂtĂ©s hiĂĄnyĂĄban a termĂ©s Ă©retlenĂŒl leesik a bokorrĂłl. NĂĄlunk azĂ©rt nem lehet az egyĂ©bkĂ©nt Ă©rtĂ©kesebb szmirnai fĂŒgĂ©t termeszteni, mert a fĂŒgedarĂĄzs nem viseli el a mi hideg teleinket.
A fĂŒgĂ©nek alig van kĂĄrtevĂ”je Ă©s betegsĂ©ge, tehĂĄt rendszeres növĂ©nyvĂ©delemre nem szorul.
AnnĂĄl inkĂĄbb kell ĂŒgyelni arra, hogy a termĂ©st viselĂ” vesszĂ”k el ne fagyjanak, mert bizony a növĂ©ny minden rĂ©sze fagyĂ©rzĂ©keny, Ă©s -15 °C-nĂĄl hidegebb idĂ” esetĂ©n a takaratlan fĂŒgebokrok sĂșlyos fagykĂĄrokat szenvednek.
EzĂ©rt lombhullĂĄs utĂĄn a fiatal bokrokat vegyĂŒk körĂŒl kukoricaszĂĄrral, nĂĄddal, szalmĂĄval, Ă©s az ĂĄgak közĂ©t töltsĂŒk meg falombbal. Az idĂ”sebb, terjedelmes bokroknĂĄl ez nagy nehĂ©zsĂ©get jelent, de nem is annyira szĂŒksĂ©ges. Tavasszal, a fagyok elmĂșltĂĄval a "tĂ©likabĂĄtot" vegyĂ©k le a bokorrĂłl.
FelhasznĂĄlĂĄsa
Az elsĂ” termĂ©s az ĂĄttelelt vesszĂ”kön Ă©rik be, Ă©s jĂșlius vĂ©gĂ©n szĂŒretelhetĂ”. NapfĂ©nyes, hosszĂș Ă”sz esetĂ©n a mĂĄsodik termĂ©s is beĂ©rik. Ezeket a gyĂŒmölcsöket oktĂłberben, a szĂ”lĂ” szĂŒretĂ©vel egyidejĂ»leg lehet betakarĂtani. A fĂŒge gyĂŒmölcse csak teljesen Ă©retten Ă©lvezhetĂ”. Az Ă©retlen vagy fĂ©lĂ©rett gyĂŒmölcs tejnedvet ereszt, fanyar, kellemetlen ĂzĂ». A fĂ©l-Ă©rett gyĂŒmölcs a fĂĄrĂłl leszedve nem Ă©rik tovĂĄbb, Ă©retlen marad.
Az Ă©rett fĂŒge viszont mĂ©zĂ©des, puha, kellemes zamatĂș. Nehezen szĂĄllĂthatĂł, Ă©s hĂĄztartĂĄsi hĂ»tĂ”szekrĂ©nyben is csak nĂ©hĂĄny napig lehet eltartani. ValĂłdi hĂĄzikerti gyĂŒmölcs.
Egy termĂ”korĂș fĂŒgebokor 15-20 kg gyĂŒmölcsöt Ă©rlel. Jeszenszky ĂrpĂĄd szĂves szĂłbeli közlĂ©se szerint 1960-ban mĂ©g Ă©lt Vonyarcvashegyen egy kb. 80 Ă©ves fĂŒgebokor, amely a gazdĂĄja szerint 500-600 gyĂŒmölcsöt is termett Ă©vente. Ezt a bokrot neveztĂ©k el "Keszthelyi barnĂĄ"-nak. Sajnos, egy Ă©pĂtkezĂ©s alkalmĂĄval nyomtalanul kiirtottĂĄk.
A fĂŒgĂ©bĂ”l kitĂ»nĂ” befĂ”tt, cukrozott gyĂŒmölcs, bor Ă©s pĂĄlinka kĂ©szĂŒlhet.
HazĂĄjĂĄban - a szmirnai fĂŒgĂ©t - 40-50 °C-on aszaljĂĄk, majd koszorĂșba fĂ»zik, vagy hordĂłba prĂ©selik; Ăgy tĂ©len is nagyon fontos Ă©s Ă©rtĂ©kes nĂ©ptĂĄplĂĄlĂ©k. Az olaszok a szĂĄrĂtott fĂŒgegyĂŒmölcsöt megpörkölik, megĂ”rlik, Ă©s kĂĄvĂ©t fĂ”znek belĂ”le.
|
magam, 16:04
|
|
|
Amikor egy nĂ” a tĂŒkörbe nĂ©z...
3 Ă©vesen: Amikor tĂŒkörbe nĂ©z egy kirĂĄlynĂ”t lĂĄt.
8 Ă©vesen: Amikor tĂŒkörbe nĂ©z HamupipĂ”kĂ©t lĂĄtja.
15 Ă©vesen: Amikor tĂŒkörbe nĂ©z egy rĂ©msĂ©get lĂĄt (Anya, ilyen fejjel nem mehetek iskolĂĄba!).
20 Ă©vesen: Amikor tĂŒkörbe nĂ©z, azt lĂĄtja, hogy "tĂșl kövĂ©r/tĂșl sovĂĄny,tĂșl alacsony/tĂșl magas, tĂșl egyenes/tĂșl göndör" - de mĂ©gis Ășgy dönt,hogy attĂłl mĂ©g kimegy az utcĂĄra.
30 Ă©vesen: Amikor tĂŒkörbe nĂ©z, azt lĂĄtja, hogy "tĂșl kövĂ©r/tĂșl sovĂĄny,tĂșl alacsony/tĂșl magas, tĂșl egyenes/tĂșl göndör" - de Ășgy Ă©rzi nincs mĂĄr ideje vĂĄltoztatni rajta, szĂłval Ăgy megy ki az utcĂĄra.
40 Ă©vesen: Amikor tĂŒkörbe nĂ©z, azt lĂĄtja, hogy "tĂșl kövĂ©r/tĂșl sovĂĄny,tĂșl alacsony/tĂșl magas, tĂșl egyenes/tĂșl göndör" - ĂĄm azt mondja, "de legalĂĄbb tiszta vagyok" Ă©s kimegy az utcĂĄra.
50 Ă©vesen: Amikor tĂŒkörbe nĂ©z `sajĂĄt magĂĄt` lĂĄtja Ă©s oda megy ahova akar.
60 Ă©vesen: TĂŒkörbe nĂ©z Ă©s azokra az emberekre emlĂ©kezik, akik nem lĂĄthatjĂĄk magukat a tĂŒkörben soha többĂ©. KilĂ©p az ajtĂłn Ă©s meghĂłdĂtja a vilĂĄgot.
70 Ă©vesen: Amikor tĂŒkörbe nĂ©z bölcsessĂ©get, tudĂĄst Ă©s vidĂĄmsĂĄgot lĂĄt Ă©s Ă©lvezi az Ă©letet.
80 Ă©vesen: Nem nyĂ»glĂ”dik a tĂŒkörrel. Csak felteszi a bĂbor kalapjĂĄt Ă©s megy, hogy nevessen a vilĂĄggal egyĂŒtt.
TalĂĄn korĂĄbban kellene megragadnia azt a bĂbor kalapot...
|
magam, 9:18
|
|
|
fĂ” a biztonsĂĄg...
|
magam, 9:15
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 12.
az év 285. (szökÔévekben 286.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 80 nap van håtra.
Napkelte: 05:57 Napnyugta: 17:01
Holdkelte: 15:43 Holdnyugta: 02:54
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re vasĂĄrnap estig: VĂĄltozĂłan felhĂ”s idĂ”re van kilĂĄtĂĄs, több-kevesebb napsĂŒtĂ©ssel. CsapadĂ©k nem vĂĄrhatĂł. A köd helyenkĂ©nt csak lassan oszlik fel. Többnyire mĂ©rsĂ©kelt marad a lĂ©gmozgĂĄs, csak nĂ©hol Ă©lĂ©nkĂŒl meg a dĂ©lnyugati, nyugati szĂ©l. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn ĂĄltalĂĄban 18 Ă©s 23 fok között, a tartĂłsabban ködös terĂŒleteken 15 fok körĂŒl valĂłszĂnĂ». KĂ©sĂ” este 11, 16 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Az éjszaka többfelé képzÔdött köd, sûrû köd, amely néhol csak a déli óråkra oszlik fel. A késÔ esti óråktól helyenként ismét sûrû köd képzÔdik.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Gyenge melegfront jellegû hatås miatt fejfåjås, ålmatlansåg lehet. Ajånlott a réteges öltözködés.
Ma Miksa, RezsĂ”, Szerafina napja van.
Boldog névnapot!
Miksa :
A MiklĂłs rĂ©gi magyar becĂ©zĂ”jĂ©bĂ”l önĂĄllĂłsult, lehet a MikhĂĄl nĂ©vnek a becĂ©zĂ”je is. KĂ©sĂ”bb, eredetĂ©tĂ”l fĂŒggetlenĂŒl a MaximiliĂĄn magyarĂtĂĄsĂĄra hasznĂĄltĂĄk.
RezsĂ” :
Magyar eredetĂ» nĂ©v, Rudolf fĂ©rfinĂ©v magyarosĂtĂĄsa, a RĂ©zsĂ”, RĂ©sĂ” csalĂĄdnĂ©vbĂ”l.
Szerafina :
HĂ©ber, nĂ©met eredetĂ» nĂ©v, a SzerĂĄf fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se tĂŒndöklĂ”, nemes.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1492 – Kolumbusz KristĂłf kiköt a Bahama-szigeteken, a mai San Salvadoron: "felfedezi AmerikĂĄt".
• 1684 – Lotaringiai KĂĄroly Ă©s Sobieski JĂĄnos lengyel kirĂĄly PĂĄrkĂĄnynĂĄl gyĂ”zelmet aratnak a török haderĂ” felett.
• 1726 – PoroszorszĂĄg elismeri a Pragmatica SanctiĂłt.
• 1810 – Az elsĂ” "Oktoberfest" BajororszĂĄgban, a bajor kirĂĄlysĂĄg invitĂĄlja a mĂŒnchen polgĂĄrait Ludwig koronaherceg Ă©s Therese von Sachsen-Hildburghausen eskĂŒvĂ”i ceremĂłniĂĄjĂĄra.
• 1872 – I. Ferenc JĂłzsef kirĂĄly szentesĂti a kolozsvĂĄri egyetem felĂĄllĂtĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł törvĂ©nyt.
• 1877 – Budapesten ĂĄtadjĂĄk a dĂ©li vasĂști összekötĂ” hidat.
• 1902 – Leleplezik Fadrusz JĂĄnos MĂĄtyĂĄs kirĂĄly-szobrĂĄt a kolozsvĂĄri fĂ”tĂ©ren.
• 1902 – A magyar labdarĂșgĂł-vĂĄlogatott lejĂĄtssza elsĂ” hivatalos mĂ©rkĂ”zĂ©sĂ©t BĂ©csben, mely a "sĂłgorok" 5:0-s gyĂ”zelmĂ©vel vĂ©gzĂ”dik. A magyar csapat balösszekötĂ”je HajĂłs AlfrĂ©d, a kĂ©tszeres olimpiai bajnok ĂșszĂł.
• 1918 – AusztriĂĄt fĂŒggetlen köztĂĄrsasĂĄggĂĄ kiĂĄltjĂĄk ki.
• 1927 – SztĂĄlin lesz az elsĂ” szĂĄmĂș vezetĂ”je SzovjetuniĂłnak, miutĂĄn Lev Davidovics Trockijt eltĂĄvolĂtjĂĄk a Kommunista PĂĄrtbĂłl.
• 1928 – ElĂ”ször hasznĂĄlnak vastĂŒdĂ”t egy bostoni gyermekkĂłrhĂĄzban.
• 1930 – Megalakul a FĂŒggetlen KisgazdapĂĄrt, vezetĂ”je: Szijj BĂĄlint.
• 1933 – MegnyĂlik az Alcatraz, mint szövetsĂ©gi börtön.
• 1936 – DarĂĄnyi KĂĄlmĂĄn miniszterelnök alakĂt kormĂĄnyt.
• 1938 – Elkezdik vetĂteni az "Ăz, a CsodĂĄk CsodĂĄja" c. filmet.
• 1956 – A LegfĂ”bb ĂgyĂ©szsĂ©g utasĂtĂĄsĂĄra letartĂłztattĂĄk Farkas MihĂĄly, volt honvĂ©delmi minisztert.
• 1965 – George Harrison elĂ”ször hasznĂĄl szitĂĄrt beat-zenĂ©ben, a dal cĂme "Norwegian Wood".
• 1968 – Megalakul a The Jimi Hendrix Experience egyĂŒttes.
• 1968 – MegkezdĂ”dnek a 19. nyĂĄri olimpiai jĂĄtĂ©kok MexikĂłvĂĄrosban.
• 1970 – BemutatjĂĄk a Broadway-on az Andrew Lloyd Webber Ă©s Tim Rice mĂ»vĂ©t, a "JĂ©zus Krisztus SzupersztĂĄr" c. musicalt.
• 1974 – Jasszer Arafat lĂĄtogatĂĄsa MagyarorszĂĄgon.
• 1975 – A Magyar Nemzeti GalĂ©ria megnyitĂĄsa.
• 1977 – A NATO keretein belĂŒl lĂ©trehozzĂĄk az AtomtervezĂ” Csoport Magas SzintĂ» RĂ©szlegeit a hadszĂntĂ©ri atomeszközök korszerĂ»sĂtĂ©sĂ©nek vizsgĂĄlatĂĄra.
• 1982 – Jurij Andropovot vĂĄlasztjĂĄk meg az elhunyt Leonyid Brezsnyev utĂłdjĂĄnak az SZKP fĂ”titkĂĄri tisztsĂ©gĂ©be.
• 1986 – ReykjavĂkban Ronald Reagan Ă©s Mihail Gorbacsov leszerelĂ©si megbeszĂ©lĂ©sei konkrĂ©t eredmĂ©ny nĂ©lkĂŒl zĂĄrĂłdnak.
• 1988 – Izrael Ă©s KĂna kereskedelmi egyezmĂ©nyt köt, valamint alĂĄĂrja a diplomĂĄciai kapcsolatot helyreĂĄllĂtĂł tervet
• 2003 – Michael Schumacher hatodik Forma-1-es gyĂ”zelme, mely csĂșcsot jelent a rendezvĂ©ny törtĂ©netĂ©ben.
• 2005 – PĂĄlyĂĄra ĂĄllĂtjĂĄk a mĂĄsodik kĂnai Ă»rhajĂłt, a Sencsou-6-ot.
SzĂŒletĂ©sek
• 1803 – Alexander Turney Stewart, az elsĂ” amerikai nagyĂĄruhĂĄz lĂ©trehozĂłja.(† 1876)
• 1842 – Robert Gillespie Reid skĂłt vasĂști vĂĄllalkozĂł († 1908)
• 1872 – Ralph Vaughan Williams angol zeneszerzĂ” († 1958)
• 1882 – GulĂĄcsy Lajos magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1932)
• 1898 – RĂ©vai JĂłzsef magyar kommunista politikus, miniszter, ĂrĂł, Kossuth-dĂjas (1949), az MTA tb. tagja (1949) († 1959)
• 1902 – Relle Gabriella magyar operaĂ©nekesnĂ” († 1975)
• 1913 – Hajduska IstvĂĄn magyar ĂrĂł
• 1928 – Jerzy Semkow lengyel karmester
• 1933 – DĂ©ry Gabriella magyar operaĂ©nekesnĂ”
• 1935 – Luciano Pavarotti olasz operaĂ©nekes, (tenor) († 2007)
• 1937 – Berkes BalĂĄzs magyar nagybĂ”gĂ”s, zenetanĂĄr
• 1942 – DĂłzsa LĂĄszlĂł magyar szĂnĂ©sz
• 1946 – SĂĄrosi LĂĄszlĂł olimpiai bajnok vĂzilabdĂĄzĂł
• 1949 – Ilich RamĂrez SĂĄnchez (ismert nevĂ©n "Carlos, a SakĂĄl"), venezuelai szĂŒletĂ©sĂ» nemzetközi terrorista
• 1953 – Parti Nagy Lajos magyar ĂrĂł, költĂ”
• 1957 – Csillag Endre gitĂĄros
• 1961 – Nadia Comaneci romĂĄn tornĂĄsznĂ”
• 1974 – ZĂĄdory Ădua Amarilla, magyar hegedĂ»mĂ»vĂ©sz
• 1985 – DarĂĄzs PĂ©ter, magyar gyorskorcsolyĂĄzĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 1504 – Corvin JĂĄnos, horvĂĄt-szlavĂłn bĂĄn, I. MĂĄtyĂĄs kirĂĄly termĂ©szetes fia (* 1473)
• 1859 – Robert Stephenson, angol Ă©pĂtĂ”mĂ©rnök, (George Stephenson fia), mozdony- Ă©s vasĂștgĂ©p-gyĂĄrtĂł vĂĄllalkozĂł, hĂdĂ©pĂtĂ” (* 1803)
• 1870 – Robert E. Lee, amerikai tĂĄbornok, az amerikai polgĂĄrhĂĄborĂșban a konföderĂĄciĂłs haderĂ” parancsnoka (* 1807)
• 1902 – Adler MĂłr, festĂ” (* 1860)
• 1924 – Anatole France, Nobel-dĂjas francia ĂrĂł (* 1844)
• 1932 – Klebelsberg KunĂł, kultĂșr- Ă©s tudomĂĄnypolitikus, a Magyar KirĂĄlysĂĄg kultuszminisztere (* 1875)
• 1942 – Hunyady SĂĄndor, ĂrĂł (* 1890)
• 1971 – Gene Vincent, a rock and roll egyik meghatĂĄrozĂł alakja (Be-Bop-a-Lula) (* 1935)
• 1979 – Marton Endre, rendezĂ”, szĂnigazgatĂł (* 1917)
• 1997 – John Denver, Ă©nekes (* 1943)
• 2002 – Ray Conniff, zenekarvezetĂ” (* 1916)
• 2005 – Eörsi IstvĂĄn, Kossuth- Ă©s JĂłzsef Attila-dĂjas ĂrĂł, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł (* 1931)
• 2007 – Soe Win tĂĄbornok, Mianmar miniszterelnöke (* 1948)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• SpanyolorszĂĄg nemzeti ĂŒnnepe.
• Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok: Kolumbusz-nap (1492), Amerika felfedezĂ©sĂ©nek napja.
• Uruguay, Venezuela, Chile, Paraguay, MexikĂł, ArgentĂna, Costa Rica: Amerika felfedezĂ©sĂ©nek napja.
• Az EgyenlĂtĂ”i Guinea fĂŒggetlensĂ©gĂ©nek napja (National Day – 1968).
|
magam, 8:29
|
|
|
napi okossĂĄg:
3 negatĂv szĂł: nincs semmi baj
.
|
magam, 8:20
|
|
|
A csönd. A kertek végsÔ måmora.
A lombok ĂĄtszellemĂŒlt ritkulĂĄsa.
Mozdulatlan ragyogĂĄs. Ahogy a
szĂ©psĂ©g ĂĄtlĂ©nyegĂŒl a pusztulĂĄsba.
(SzI)
|
magam, 8:05
|
|
|
|
| |
