| 2008. október 9., csütörtök |
|
 |
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
|
magam, 20:49
|
|
|
Falevél
Ăsz hĂ»s szele fĂșj.
Messzire sodrĂłdik egy
szĂnes falevĂ©l.
(ISz)
|
magam, 20:37
|
|
|
a következĂ” kĂ©pet ha körĂŒlbelĂŒl fĂ©l percig nĂ©zed Ă©s utĂĄnna egy fehĂ©r hĂĄttĂ©re kapod a tekinteted akkor mit lĂĄtsz...?
|
magam, 20:15
|
|
|
és kÔ a kövön megmarad...
|
magam, 19:42
|
|
|
http://www.videoplayer.hu/videos/play/237505
Muzsika
A hĂĄzban, ahol az olcsĂł mĂĄmor vĂĄr,
A zongorĂĄhoz ĂŒlt le valaki
Ăs fölsĂrtak sĂłvĂĄrgĂłn, lĂĄgyan, tompĂĄn
A nagy Chopin holdfényes dalai.
Egymåsra néztek a szegény leånyok,
TĂĄg karikĂĄra nyĂlt mindnek szeme,
Az idegen ujjongva zongorĂĄzott
Ăs mint egy ĂĄlom, Ășgy fĂĄjt e zene.
A tĂĄnc megĂĄllott, a kacaj elĂĄllott;
Némån, fehéren ållottak a pårok
Ăs kipirult a sĂĄpadt idegen.
S a kopott szalon Ășgy Ă©rezte mostan,
Hogy valami bĂșs, ĂłriĂĄs szĂv dobban
A sĂĄntalĂĄbĂș, Ăłcska hangszeren.
/JUHĂSZ GYULA /
|
magam, 19:22
|
|
|
diploma védés...
|
magam, 13:27
|
|
|
a tegnapi (våros)kép megfejtése :
åramköri lapon mikrochippek...
.
|
magam, 13:17
|
|
|
szemvizsgĂĄlat - kutyĂĄknak...
|
magam, 13:08
|
|
|
tudtad...?
Volt-e cipĂ”jĂŒk a honfoglalĂł magyaroknak?
Ăseink nem cipĂ”t, hanem csizmĂĄt viseltek. MĂ©ghozzĂĄ puha talpĂș Ă©s felkunkorodĂł orrĂș csizmĂĄt, amelynek szĂĄrĂĄt oldalt varrtĂĄk össze. A honfoglalĂĄs idejĂ©n a magyar, felkunkorodĂł orrĂș csizmĂĄnak mĂĄr sarka is volt. Jeles talĂĄlmĂĄny ez, amely lĂ©trejöttĂ©t a kengyelnek köszönheti. Az volt a szerepe, hogy a kengyel hĂĄtra csĂșszĂĄsĂĄt megakadĂĄlyozza.
A felkapĂł orrĂș, rĂ©gi magyar csizma bĂ”rbĂ”l, bagariĂĄbĂłl kĂ©szĂŒlt, az olcsĂłbbak viszont nemezbĂ”l. BelsĂ”-Ăzsia nĂ©pviseletĂ©ben mĂ©g ma is megtalĂĄlhatĂł ez a forma.
A kunkorodĂł orrĂș keleti csizma mellett volt kunkorodĂł orrĂș nyugati cipĂ” is. Ennek Ă”se a rĂ©gi RĂłmĂĄban keresendĂ”. A Calceus repandust, vagyis a kunkori orrĂș sarut csak ĂŒnnepĂ©lyes alkalmakkor viseltĂ©k. A 10. szĂĄzad tĂĄjĂĄn ismĂ©t felbukkant ez a forma, Ă©s EurĂłpa-szerte divatossĂĄ vĂĄlt. Ez a cipĂ”orr a divat törvĂ©nyei szerint vadul nĂ”ni kezdett, Ă©s ez a növekedĂ©s vagy 500 Ă©ven ĂĄt tartott.
Boldog idÔk, amikor egy cipÔ 500 évig divatos!
Mivel volt ideje a fejlÔdéshez, meg is nÔtt alaposan. Hatvan centiméterre!
TehĂĄt a cipĂ” orrhossza egyre nĂ”tt, növekedett, Ășgyhogy vĂ©gĂŒl is a hatĂłsĂĄgoknak kelleti közbelĂ©pniĂŒk. A 14. szĂĄzad vĂ©gĂ©n SzĂ©p FĂŒlöp francia kirĂĄly törvĂ©nyben mondta ki, hogy csak a fĂ”urak viselhetnek 60 centis cipĂ”t; a kisnemest csak egy lĂĄb hosszĂșsĂĄg illeti meg, a közember pedig csak fĂ©llĂĄbnyi kunkorodĂĄst viselhet. EbbĂ”l az idĂ”bĂ”l szĂĄrmazik a mondĂĄs az Ășri Ă©letmĂłdot folytatĂł emberre: nagy lĂĄbon Ă©l.
MulatsĂĄgosan hangzik, de effĂ©le viseletszabĂĄlyozĂł elĂ”ĂrĂĄsok bĂ”ven maradtak rĂĄnk az elmĂșlt szĂĄzadokbĂłl. A lĂ©nyegĂŒk az, hogy a fĂ”nemes viselheti a legnagyobb cipĂ”t, a leghosszabb fĂĄtyolt, a legfinomabb kelmĂ©t, a legtöbb aranysĂșjtĂĄst. A köznĂ©p pedig maradjon a kis mĂ©retek vilĂĄgĂĄban Ă©s az egyszerĂ» anyagoknĂĄl.
Persze, ez a feudĂĄlis viseletszabĂĄlyozĂĄsi rend bizonyos vonatkozĂĄsokban megbĂ©klyĂłzhatta a nĂ©p dĂszĂtÔösztönĂ©nek fejlĂ”dĂ©sĂ©t is. De most tĂ©rjĂŒnk csak vissza a hosszĂș orrĂș cipĂ”k birodalmĂĄba.
Az 1386. Ă©vi sempachi csatĂĄban a svĂĄjci paraszt csapatok ellen hosszĂș cipĂ”s osztrĂĄk lovagok harcoltak. S mikor le kellett szĂĄllniuk a lĂłrĂłl, levĂĄgtĂĄk a cipĂ”jĂŒk orrĂĄt, hogy könnyebben mozoghassanak a földön. Ez sem segĂtett. A paraszt fölkelĂ”k gyĂ”ztek, Ă©s a csata utĂĄn szekĂ©rszĂĄm gereblyĂ©ztĂ©k össze a lovagok lenyĂrt cipĂ”orrait.
|
magam, 12:40
|
|
|
Ôszintén. Felvennéd...?
|
magam, 8:31
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 9.
az év 282. (szökÔévekben 283.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 83 nap van håtra.
Napkelte: 06:52 Napnyugta: 18:09
Holdkelte: 18:57 Holdnyugta: 10:02
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re csĂŒtörtök estig: VĂĄltozĂłan felhĂ”s lesz az Ă©g. ElszĂłrtan kialakulhat egy-egy futĂł zĂĄpor. MĂ©rsĂ©kelt marad a lĂ©gmozgĂĄs. DĂ©lutĂĄn 17, 22 fokig melegszik fel a levegĂ”. KĂ©sĂ” este 11, 16 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A ködfoltok feloszlĂĄsĂĄt követĂ”en veszĂ©lyes idĂ”jĂĄrĂĄsi jelensĂ©g nem vĂĄrhatĂł. A fĂ”vĂĄrosban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a szĂĄllĂł por koncentrĂĄciĂłja a forgalmasabb helyeken az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k fölött alakulhat...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Tovåbbra sincs fronthatås, a viszonylag nagy hÔmérséklet ingadozås miatt azonban ajånlott a réteges öltözködés.
Ma DĂ©nes, ĂbrahĂĄm, ElemĂ©r, Andor, Ăbris, GĂŒnter, IbrĂĄny, Velmira, Rusztem napja van.
Boldog névnapot!
DĂ©nes :
Görög eredetĂ» nĂ©v, DionĂŒsziosz nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se DionĂŒszosznak ajĂĄnlott. A görög mitolĂłgiĂĄban DionĂŒszosz a bor Ă©s a szĂ”lĂ” istene.
ĂbrahĂĄm :
HĂ©ber eredetĂ» nĂ©v. JelentĂ©se a Biblia szerint: "a sokasĂĄg atyja". A pĂĄtriĂĄrka eredeti neve AbirĂĄm (ĂbrĂĄm) volt. A hosszabb nĂ©vvĂĄltozatot akkor kapta, amikor Isten megĂgĂ©rte neki: "nĂ©pek sokasĂĄgĂĄnak atyjĂĄvĂĄ teszlek."
Elemér :
Bizonytalan eredetĂ» rĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v. RĂ©gebbi formĂĄja: Ilemer. Mai alakjĂĄban Vörösmarty MihĂĄly Ă©s JĂłkai MĂłr ĂșjĂtotta fel. SzĂĄrmaztatjĂĄk a szlĂĄv Velimir nĂ©vbĂ”l (elemeinek jelentĂ©se: nagy + bĂ©ke), illetve a germĂĄn Elmar nĂ©vbĂ”l is (jelentĂ©se: nemes + hĂres), de elkĂ©pzelhetĂ”, hogy finn eredetĂ», jelentĂ©se valaminek az eleje, vezetĂ”je.
Andor :
Görög eredetĂ» nĂ©v, az AndrĂĄs rĂ©gi magyar alakvĂĄltozatĂĄnak, az AndorjĂĄs nĂ©vnek a rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se fĂ©rfiak legyĂ”zĂ”je.
Ăbris :
Az ĂbrahĂĄm becĂ©zett, kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s alakjĂĄbĂłl szĂĄrmazik.
GĂŒnter :
Német eredetû név, jelentése a harcosok seregének vezére.
IbrĂĄny :
Az ĂbrahĂĄm nĂ©v török megfelelĂ”jĂ©nek, az Ibrahim nĂ©vnek a rĂ©gi magyar alakvĂĄltozata.
Velmira :
Szlåv eredetû Velimir férfinév nÔi pårja, jelentése nagy, hatalmas és béke.
Rusztem :
Perzsa eredetû név jelentése, vidéki.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1305 – Vencel BrĂŒnnben lemond magyar kirĂĄlyi cĂmĂ©rĂ”l, a Szent KoronĂĄt ĂĄtadja III. OttĂł bajor hercegnek. OttĂł rövidesen MagyarorszĂĄgra Ă©rkezik.
• 1651 – Oliver Cromwell, az angol köztĂĄrsasĂĄg (Commonwealth and Free State) ĂĄllamtanĂĄcsĂĄnak vezetĂ”je kihirdeti a hajĂłzĂĄsi törvĂ©nyt (Navigation Act).
• 1789 – Az orosz–török hĂĄborĂșban az Orosz Birodalommal szövetsĂ©ges osztrĂĄk csapatok elfoglaljĂĄk BelgrĂĄdot a törököktĂ”l.
• 1807 – PoroszorszĂĄgban rendeletet adnak ki az örökös jobbĂĄgysĂĄg eltörlĂ©sĂ©rĂ”l.
• 1855 – Isaac Singer, szabadalmaztatja a motoros varrĂłgĂ©pet.
• 1874 – MegalapĂtjĂĄk az ĂltalĂĄnos PostaegyesĂŒletet.
• 1888 – a The Washington Monument megnyitĂĄsa.
• 1914 – I. vilĂĄghĂĄborĂș: NĂ©met csapatok elfoglaljĂĄk Antwerpent.
• 1916 – I. vilĂĄghĂĄborĂș: A nyolcadik isonzĂłi csata kezdete. Az olasz hadsereg tĂĄmadĂĄsait az osztrĂĄk-magyar haderĂ” sikeresen visszaveri.
• 1918 – Wilson amerikai elnök bejelenti, hogy a NĂ©metorszĂĄggal kötendĂ” fegyverszĂŒnet feltĂ©tele Belgium Ă©s FranciaorszĂĄg elfoglalt terĂŒleteinek azonnali kiĂŒrĂtĂ©se.
• 1934 – I.SĂĄndor (Aleksandar I KaraĂ°orĂ°eviĂŠ) jugoszlĂĄv kirĂĄlyt Ă©s Louis Barthou francia kĂŒlĂŒgyminisztert egy macedĂłn merĂ©nylĂ” meggyilkolja Marseille-ben.
• 1940 – BombatĂĄmadĂĄs Ă©ri Londont.
• 1944 – MagyarorszĂĄgon Ășj kormĂĄnyrendelet tiltja meg a vendĂ©glĂ”knek a hĂșsĂ©tel felszolgĂĄlĂĄsĂĄt (kivĂ©ve a a III. Ă©s IV. oszt. vendĂ©glĂ”k, itt is csak gulyĂĄs vagy fĂ”tt marhahĂșs ĂĄrusĂthatĂł).
• 1944 – Winston Churchill Ă©s SztĂĄlin "cĂ©dulaegyezmĂ©nyben" megĂĄllapodnak a befolyĂĄsi övezetek felosztĂĄsĂĄrĂłl. E terĂŒletek tovĂĄbbi sorsa teljesen fĂŒggetlen lesz sajĂĄt belsĂ” folyamataiktĂłl, kizĂĄrĂłlag a nagyhatalmak ĂĄllĂĄspontja lesz a döntĂ”.
• 1944 – Debrecen tĂ©rsĂ©gĂ©ben hatalmas mĂ©retĂ» pĂĄncĂ©los csata kezdĂ”dik a szovjet, Ă©s velĂŒk szemben ĂĄllĂł nĂ©met Ă©s magyar csapatok között.
• 1948 – Izraeli milicistĂĄk, Menahem Begin parancsnoksĂĄga alatt a JeruzsĂĄlemhez közeli Deir Jasszin falu 254 palesztin civil lakosĂĄt leggyilkoljĂĄk, a tĂșlĂ©lĂ”ket elĂŒldözik. (Hivatalosan tagadott esemĂ©ny). ([1], [2], [3]), [4])
• 1949 – A GörögorszĂĄgi vĂĄlasztĂĄson a kirĂĄlypĂĄrtiak legyĂ”zik a kommunistĂĄkat.
• 1963 – Ăjszakai hegyomlĂĄs Ă©s földcsuszamlĂĄs az Ăszak-OlaszorszĂĄgi Vajont-duzzasztĂłgĂĄt fölött. Az emiatt bekövetkezĂ” katasztrofĂĄlis ĂĄrhullĂĄm elpusztĂtja a Piave völgyĂ©ben fekvĂ” Longarone vĂĄrosĂĄt Ă©s a környezĂ” falvakat. Több mint 2000 ember veszĂti Ă©letĂ©t.
• 1965 – Az EgyesĂŒlt Ăllamokban elĂ”ször hoznak nyilvĂĄnossĂĄgra hivatalos adatokat a vietnami hĂĄborĂșban elszenvedett amerikai vesztesĂ©gekrĂ”l.
• 1973 – Elvis Ă©s Priscilla Presley hat Ă©vi hĂĄzassĂĄg utĂĄn elvĂĄlnak.
• 1974 – Faji zavargĂĄsok törnek ki Bostonban.
• 1975 – Andrej Dmitrijevics Szaharov, szovjet ellenzĂ©ki tudĂłs kapja a BĂ©ke Nobel-dĂjat.
• 1986 – Londonban bemutatjĂĄk az "OperahĂĄz fantomja" c. musicalt.
• 2004 – Demokratikus vĂĄlasztĂĄsok a NATO-csapatok ĂĄltal megszĂĄllt AfganisztĂĄnban.
• 2005 – KözlekedĂ©si balesetben könnyebben megsĂ©rĂŒl a NATO vezette nemzetközi erĂ”vel ott ĂĄllomĂĄsozĂł magyar szĂĄzad kĂ©t katonĂĄja; a katonĂĄk gĂ©pjĂĄrmĂ»vel jĂĄrĂ”röztek, amikor a szembĂ”l Ă©rkezĂ” helyi autĂłbusz elĂ”zĂ©s közben frontĂĄlisan ĂŒtközött a szabĂĄlyosan közlekedĂ” jĂĄrmĂ»vel.
• 2007 – SzĂĄmĂ»zetĂ©sben Ă©lĂ” tibeti tĂŒntetĂ”k hatolnak be KĂna Ășjdelhii nagykövetsĂ©gre, többen hozzĂĄlĂĄncoljĂĄk magukat a zĂĄszlĂłtartĂł oszlophoz, mĂĄsok festĂ©kszĂłrĂłkkal „SzabadĂtsĂĄtok fel Tibetet” feliratot mĂĄzoltak a kĂ©pviselet falĂĄra.
SzĂŒletĂ©sek
• 1201 – Robert de Sorbon francia teolĂłgus, a pĂĄrizsi Sorbonne egyetem alapĂtĂłja († 1274)
• 1585 – Heinrich SchĂŒtz nĂ©met zeneszerzĂ” († 1672)
• 1757 – X. KĂĄroly francia kirĂĄly († 1836)
• 1823 – Weber Antal mûépĂtĂ©sz († 1889)
• 1835 – Camille Saint-SaĂ«ns francia zeneszerzĂ” († 1921)
• 1852 – Hermann Emil Fischer nĂ©met Nobel-dĂjas kĂ©mikus († 1919)
• 1859 – Alfred Dreyfus francia katonatiszt, a Dreyfus-ĂŒgy fĂ”szereplĂ”je († 1935)
• 1859 – Bodola Lajos mĂ©rnök, a mĂ©terrendszer hazai bevezetĂ©sĂ©nek egyik hazai ĂșttörĂ”je († 1936)
• 1888 – Nyikolaj Ivanovics Buharin orosz politikus († 1938)
• 1892 – Marina Ivanovna Cvetajeva orosz költĂ”, ĂrĂł († 1941)
• 1908 – Jacques Tati francia filmrendezĂ”, szĂnĂ©sz († 1982)
• 1911 – Luis SantalĂł spanyol-argentin matematikus († 2001)
• 1912 – SĂĄrkĂĄny OszkĂĄr irodalomtörtĂ©nĂ©sz († 1943)
• 1917 – VĂĄsĂĄrhelyi MiklĂłs kommunista ĂșjsĂĄgĂrĂł, 1956-os elĂtĂ©lt, sajtĂłtörtĂ©nĂ©sz, politikus (SZDSZ), a KözĂ©p-eurĂłpai Egyetem (CEU) egyik alapĂtĂłja († 2001)
• 1919 – SugĂĄr RezsĂ” zeneszerzĂ” († 1988)
• 1924 – Csaba LĂĄszlĂł Ă©pĂtĂ©sz († 1995)
• 1933 – Peter Mansfield brit fizikus aki a 2003-as fiziolĂłgiai Ă©s orvostudomĂĄnyi Nobel-dĂjat megosztva kapta Paul Lauterburrel az MRI kifejlesztĂ©sĂ©Ă©rt
• 1940 – John Lennon angol zenĂ©sz, Ă©nekes († 1980)
• 1942 – BikĂĄcsy Gergely mĂ»kritikus, esszĂ©ĂrĂł
• 1944 – John Entwistle angol zenĂ©sz, a The Who basszusgitĂĄrosa († 2002)
• 1947 – France Gall (er. Isabelle Geneviève Marie Anne Gall) francia Ă©nekesnĂ”
• 1950 – Szikora JĂĄnos rendezĂ”
• 1951 – Robert Wuhl amerikai szĂnĂ©sz, komikus
• 1952 – Kiss Mari szĂnĂ©sznĂ”
• 1952 – Sharon Osbourne angol zenei manager, Ozzy Osbourne felesĂ©ge
• 1970 – Annika Sörenstam svĂ©d golfozĂłnĂ”
• 1975 – Sean Lennon angol zenĂ©sz, John Lennon mĂĄsodik fia
• 1981 – Zachery Ty Bryan, amerikai szĂnĂ©sz
• 1981 – Tad Hilgenbrink, amerikai szĂnĂ©sz
HalĂĄlozĂĄsok
• 1291 Gergely, csanĂĄdi pĂŒspök (*?)
• 1892 – Salamon Ferenc kritikus, törtĂ©nĂ©sz, szerkesztĂ”, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja (* 1825)
• 1894 – Justh Zsigmond ĂrĂł, politikus (* 1863)
• 1943 – Pieter Zeeman holland fizikus aki 1902-ben megosztott fizikai Nobel-dĂjat kapott Hendrik Lorentz-cel, amiĂ©rt felfedezte a rĂłla elnevezett Zeeman-effektust (* 1865)
• 1944 – Balogh Rudolf fotĂłmĂ»vĂ©sz (* 1879)
• 1950 – Willis Carrier, amerikai gĂ©pĂ©szmĂ©rnök, a modern lĂ©gkondicionĂĄlĂĄs feltalĂĄlĂłja (* 1876)
• 1955 – Julij Mihajlovics Brascsajko, kĂĄrpĂĄtaljai ruszin jogĂĄsz, politikus, közĂ©leti szemĂ©lyisĂ©g (* 1875)
• 1967 – Abonyi Tivadar szĂnĂ©sz, szĂnhĂĄzi rendezĂ”, festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1887)
• 1967 – Ernesto Che Guevara, argentin szĂĄrmazĂĄsĂș, de kubainak ismert forradalmĂĄr (* 1928)
• 1967 – AndrĂ© Maurois (er. Ămile Salomon Wilhelm Herzog) francia regĂ©nyĂrĂł, elbeszĂ©lĂ”, esszĂ©ĂrĂł (* 1885)
• 1974 – Oskar Schindler nĂ©met gyĂĄros, a II. vilĂĄghĂĄborĂș idejĂ©n vĂ©gzett zsidĂłmentĂ” akciĂłit a "Schindler listĂĄja" c. film mutatja be (* 1908)
• 1978 – Jacques Brel, belgiumi szĂŒletĂ©sĂ» francia Ă©nekes, szĂnĂ©sz (* 1929)
• 1990 – Ottlik GĂ©za ĂrĂł (* 1912)
• 2001 – Simonyi KĂĄroly magyar mĂ©rnök, fizikus, kiemelkedĂ” tudĂłs-tanĂĄr (* 1916)
• 2002 – Aileen Wuornos amerikai sorozatgyilkos (* 1956)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Postai vilĂĄgnap
• Uganda – a fĂŒggetlensĂ©g napja (1962 Ăłta)
• Puerto Rico, Amerika – Amerika felfedezĂ©sĂ©nek napja
• JapĂĄn: EgĂ©szsĂ©g Ă©s sport napja
• Ecuador:Guayaquil fĂŒggetlensĂ©gĂ©nek napja
• Kanada: HĂĄlaadĂĄs napja
|
magam, 8:25
|
|
|
napi okossĂĄg:
Hm, nehéz az élet...belevasalni a nadrågba.
.
|
magam, 8:16
|
|
|
Ălmok tava ringott, s mi kanĂłckĂ©nt
Ăsztattuk a tĂŒkrĂ©n el a holdfĂ©nyt.
Ă, szĂ©p szinezĂŒst Ășt, ragyogĂł Ășt!
Eltûnt honi tåjról sose szóltunk.
ElnyĂșlt, kiterĂŒlt ott a habon sok
LejtÔ... Csuda-fåk közt mese dombok...
Haldoklik az évszak. Ez a nyårvég
Most mint sose hallott zene szåll még,
S foszlik, tovatûnt mår a ködökben...
Pirkadati ålmunk tovaröppen.
(Jahja KemĂĄl BejĂĄtli,TimĂĄr György fordĂtĂĄsa)
|
magam, 8:06
|
|
|
jó reggelt, szép Ôszi napot mindenkinek.
|
magam, 8:04
|
|
|
|
| 2008. október 8., szerda |
|
|
0 |
|
|
jó éjt ,szép ålmokat,nyugodalmas jó éjszakåt.
|
magam, 21:03
|
|
|
Szél vagyok
viharos szertelen
tovatûnÔ
mint a szerelem
FelhĂ” vagyok
bodros fehér
lĂłtok-futok
a vilĂĄgnak
kék egén.
Ember vagyok
ezer szeszély
deresedĂ”
Ôszi levél.
(SzI)
|
magam, 20:51
|
|
|
melyik vĂĄros lehet ez...?
|
magam, 19:15
|
|
|
falfestészet...
|
magam, 13:05
|
|
|
A boldogsĂĄg nem Ă©gbĂ”l pottyan. Nem adatik, Ă©s nem Fortuna mĂ»ve. A boldogsĂĄg egyszer csak megjelenik, ĂĄtĂ©ljĂŒk, majd tovaillan. Nem tĂ»zhetjĂŒk ki cĂ©lkĂ©nt, hiszen a boldogsĂĄg nem körĂŒlhatĂĄrolhatĂł, közvetlenĂŒl nem ellenĂ”rizhetĂ” Ă©s nem megvĂĄsĂĄrolhatĂł ĂĄllapot.
Sokkal inkĂĄbb tekinthetĂ” valamilyen tevĂ©kenysĂ©g, gondolat, Ă©rzĂ©s mellĂ©ktermĂ©kĂ©nek. Az intenzĂven ĂĄtĂ©lt pillanat, fakadjon az valamilyen lĂĄtnivalĂł gyönyörbĂ”l, hosszan tartĂł összpontosĂtĂĄsbĂłl, vagy felnagyĂtott Ă©rzĂ©sbĂ”l, letisztult tudatĂĄllapotot eredmĂ©nyez.
A boldogsĂĄgot nem lehet ĂŒldözĂ”be venni, önkĂ©ntelenĂŒl kell jelentkeznie.
Ărdekes mĂłdon, minĂ©l inkĂĄbb boldogok szeretnĂ©nk lenni, annĂĄl inkĂĄbb belefulladunk önnön erĂ”lködĂ©sĂŒnkbe, s csak valami mĂ», mesterkĂ©lt, izzadsĂĄgszagĂș Ă©rzĂ©st tudunk kiprĂ©selni magunkbĂłl. Ha ĂĄllandĂłsĂtani szeretnĂ©nk jelenlĂ©tĂ©t, egy dolgot tehetĂŒnk csupĂĄn: Ă©rtelmet, szervezettsĂ©get, rendet, harmĂłniĂĄt teremtĂŒnk Ă©letĂŒnkben.
A boldogsĂĄg, nem olyasmi, ami csak Ășgy megtörtĂ©nik velĂŒnk, Ă©s nem kapcsolatos a szerencsĂ©vel, vagy a vĂ©letlennel sem. Nem vĂĄsĂĄrolhatĂł meg pĂ©nzzel, nem szerezhetĂ” meg hatalommal. Nem a kĂŒlsĂ” esemĂ©nyektĂ”l fĂŒgg, inkĂĄbb attĂłl, hogyan Ă©rtelmezzĂŒk mi magunk Ă©letĂŒnket. TehĂĄt elĂ”ször magunkban kell rendet tenni ….
|
magam, 12:56
|
|
|
tudtad...?
MiĂ©rt Ă©s hogyan tanult meg PetĂ”fi Ă©s Arany gyorsĂrni?
Arany JĂĄnos leveleinek gyĂ»jtemĂ©nyĂ©ben, az egyik PetĂ”fi SĂĄndorhoz Ărt levelĂ©ben gyorsĂrĂĄsos rĂ©szt is talĂĄlhatunk.
Gopcsa LĂĄszlĂł vĂ©lemĂ©nye szerint Arany legfeljebb kuriĂłzumkĂ©ppen tanulta meg a gyorsĂrĂĄst, a PetĂ”finek kĂŒldött levĂ©l vĂ©gĂ©re Ărt jelek inkĂĄbb gondos rajzolĂłra, mintsem gyakorlott gyorsĂrĂłra vallanak. Arany Ă©s PetĂ”fi ĂrĂĄsaiban kĂŒlönben sem talĂĄlkozunk sehol mĂĄsutt gyorsĂrĂĄssal. InkĂĄbb jĂĄtĂ©kos, titkos ĂrĂĄsnak szĂĄnta, hogy JĂșlia ne tudja elolvasni.
Tudjuk viszont a bĂ©csi levĂ©ltĂĄrbĂłl elĂ”kerĂŒlt titkosrendĂ”ri jelentĂ©sekbĂ”l; hogy a gyorsĂrĂĄs a Szent SzövetsĂ©g megalakulĂĄsa Ăłta gyanĂșsnak, szinte forradalmi tettnek szĂĄmĂtott, s a nevesebb politikusokkal egyĂŒtt megfigyelĂ©s alatt tartottĂĄk a gyorsĂrĂłkat is. SzĂ©chenyi IstvĂĄn pĂ©ldĂĄul 1832-i angliai ĂștjĂĄn figyelt fel az ottani parlament gyorsĂrĂłira, s a bĂ©csi titkos rendĂ”rsĂ©g jelentĂ©seibĂ”l tudjuk, hogy Ă” is, WesselĂ©nyi MiklĂłs is tartott az összejöveteleken gyorsĂrĂłkat. Amikor WesselĂ©nyit sajtĂłvĂ©tsĂ©g miatt BudĂĄn börtönbe zĂĄrtĂĄk, magĂĄval vitte hĂ»sĂ©ges gyorsĂrĂłjĂĄt, Stuller Ferencet is. TalĂĄn PetĂ”fit is a forradalmisĂĄg barĂĄtkoztatta meg a gyorsĂrĂĄssal.
Vajon ki lehetett PetĂ”fi mestere a sztenografĂĄlĂĄsban? LehetsĂ©ges, hogy barĂĄtja, VasvĂĄri PĂĄl ismertette meg a gyorsĂrĂĄssal, aki a költĂ” KĂgyĂł utcai lakĂĄsĂĄnak mindig szĂvesen lĂĄtott vendĂ©ge volt. VasvĂĄrirĂłl feljegyeztĂ©k, hogy szenvedĂ©lyesen gyakorolta magĂĄt a gyorsĂrĂĄsban, Ă©s "ha vitatkozott, folyvĂĄst gyorsĂrĂł jegyeket vagdosott a levegĂ”be". Ăgy lĂĄtszik tehĂĄt, hogy sem Arany, sem PetĂ”fi nem hasznĂĄlta a gyorsĂrĂĄst az ihlet rögzĂtĂ©sĂ©re. MindkettĂ” kezĂ©ben gyorsan futĂł toll formĂĄlta a jĂłl olvashatĂł betĂ»ket.
|
magam, 12:28
|
|
|
szép kilåtåsok...
|
magam, 8:14
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 8.
az év 281. (szökÔévekben 282.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 84 nap van håtra.
Napkelte: 06:51 Napnyugta: 18:11
Holdkelte: 18:30 Holdnyugta: 08:34
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szerda estig: VĂĄltozĂłan felhĂ”s idĂ” vĂĄrhatĂł, az orszĂĄg nagy rĂ©szĂ©n többĂłrĂĄs napsĂŒtĂ©ssel. Csak helyenkĂ©nt lehet gyenge esĂ”, zĂĄpor. Többnyire mĂ©rsĂ©kelt lesz a lĂ©gmozgĂĄs. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 17 Ă©s 22 fok között alakul. KĂ©sĂ” este 10, 16 fok valĂłszĂnĂ».
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Szerda hajnalban dĂ©lnyugaton nĂ©hol talajmenti fagy kialakulhat. HelyenkĂ©nt, fĂ”kĂ©nt a DunĂĄntĂșlon Ă©s az Alföld dĂ©li rĂ©szĂ©n köd kĂ©pzĂ”dhet.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Front nem lesz felettĂŒnk, fronthatĂĄs tehĂĄt nem vĂĄrhatĂł, orvosmeteorolĂłgiai szempontbĂłl esemĂ©nytelen idĂ”jĂĄrĂĄsra van kilĂĄtĂĄs.
Ma Koppåny, Måria, Bettina, Brigitta, Dömötör, Szergiusz, Benedikta, Demeter, Gitta, Pelågia, Pelågiusz, Semjén, Simeon, Gerjén napja van.
Boldog névnapot!
KoppĂĄny :
Török, magyar eredetĂ» nĂ©v, rĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v, IstvĂĄn kirĂĄly ellen lĂĄzadĂł fĂ”Ășrnak a neve. JelentĂ©se mĂ©ltĂłsĂĄgnĂ©v, nagy, gyĂ”zelmes, erĂ”s, magas.
MĂĄria :
Bibliai nĂ©v. Eredeti hĂ©ber formĂĄja Mirjam volt, ez a görög Ă©s latin bibliafordĂtĂĄsokban mĂłdosult. JelentĂ©se megfejtetlen, valamennyi magyarĂĄzata vitatott. A latin Maria nĂ©vvĂĄltozatnak igen sok szĂĄrmazĂ©ka alakult ki az eurĂłpai nyelvekben, ezek egy rĂ©sze a magyarban is hasznĂĄlatos.
Bettina :
A Betta nĂ©v nĂ”iesĂtĂ” kĂ©pzĂ”vel valĂł tovĂĄbbkĂ©pzĂ©se.
Brigitta :
RĂ©gi Ăr eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se erĂ”s, erĂ©nyes, magasztos.
Dömötör :
Magyar eredetû név, a Demeter név alakvåltozata.
Szergiusz :
Latin eredetĂ» nĂ©v, rĂłmai nemzetsĂ©gnĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se megĂ”rzĂ”, gondozĂł, felĂŒgyelĂ”, felvigyĂĄzĂł.
Benedikta :
Latin eredetû Benedek férfinév nÔi pårja, jelentése åldott.
Demeter :
Görög szlåv eredetû név, jelentése Démétérnek, a föld istennÔjének ajånlott.
Gitta :
A Margita név magyar becézÔjébÔl önållósult, jelentése erÔs, erélyes.
PelĂĄgia :
Görög latin eredetû név, jelentése tengerész, tengeri utazó.
PelĂĄgiusz :
Görög eredetû, a Pelågia név férfi pårja, jelentése tengerész, tengeri utazó.
Semjén :
A Simeon régi magyar név våltozata.
Simeon :
Héber eredetû bibliai név jelentése meghallgattatås.
Gerjén :
Görög nĂ©met eredetĂ» , a Gereon nĂ©v magyar vĂ©v alakvĂĄltozata jelentĂ©se legidĂ”sebb fiĂștestvĂ©r; legidĂ”sebb elöljĂĄrĂł. MĂĄs feltevĂ©s szerint Gerenia vĂĄrosĂĄbĂłl valĂł fĂ©rfi.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1588 – RĂĄkĂłczi Zsigmond erdĂ©lyi fejedelem gyĂ”zelme SzikszĂłnĂĄl a törökök fölött.
• 1848 – Kossuth Lajos lesz az OrszĂĄgos HonvĂ©delmi BizottmĂĄny elnöke.
• 1848 – A BĂ©cs felĂ© visszavonulĂł Jellasics csĂĄszĂĄri tĂĄbornok csapataival ĂĄtlĂ©pi az osztrĂĄk-magyar hatĂĄrt.
• 1856 – Anglia hĂĄborĂșt indĂt KĂna ellen az Ăłpium kereskelmĂ©nek monopĂłliumĂĄĂ©rt, melyhez hamarosan FranciaorszĂĄg is csatlakozik. Ez a mĂĄsodik ĂłpiumhĂĄborĂș kezdete.
• 1896 – Elindul a Dow Jones jegyzĂ©se.
• 1902 – ĂtadjĂĄk a Steindl Imre ĂĄltal tervezett OrszĂĄghĂĄzat.
• 1908 – Az ĂĄltalĂĄnos vĂĄlasztĂłjogĂ©rt Ă©s a rendĂ”ri terror ellen tĂŒntetĂ” munkĂĄsok revolverekkel Ă©s vasbotokal tĂĄmadnak az ellenĂŒk kivezĂ©nyelt rendĂ”rökre. (Ăn. vasbotos tĂŒntetĂ©s).
• 1912 – Az I. BalkĂĄn-hĂĄborĂș kezdete: MontenegrĂł hadba lĂ©p az OszmĂĄn Birodalom ellen.
• 1918 – A MagyarorszĂĄgi SzociĂĄldemokrata PĂĄrt kiĂĄltvĂĄnyt bocsĂĄt ki, melyben követeli a magyarorszĂĄgi nemzetek önrendelkezĂ©si jogĂĄt Ă©s a demokratikus ĂĄtalakulĂĄst.
• 1938 – A magyar kormĂĄny rendkĂvĂŒli ĂŒlĂ©sĂ©n hozott hatĂĄrozatĂĄban a csehszlovĂĄkiai terĂŒleteket "nem törtĂ©nelmi, hanem etnikai alapon" követeli vissza; Pozsony legyen szabadkikötĂ”, KĂĄrpĂĄtaljĂĄn tartsanak nĂ©pszavazĂĄst.
• 1939 – II. vilĂĄghĂĄborĂș: NĂ©metorszĂĄg bekebelezi Kelet-LengyelorszĂĄgot.
• 1940 – NĂ©met csapatok vonulnak be RomĂĄniĂĄba.
• 1940 – BartĂłk BĂ©la Ă©s felesĂ©ge, PĂĄsztory Ditta bĂșcsĂșhangversenyt ad Budapesten. Nem sokkal kĂ©sĂ”bb az EgyesĂŒlt Ăllamokba tĂĄvoznak.
• 1944 – Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet kĂŒlĂŒgyminiszter – a nyugati nagyhatalmak egyetĂ©rtĂ©sĂ©vel – MoszkvĂĄban ĂĄtnyĂșjtja az elĂ”zetes fegyverszĂŒneti feltĂ©teleket a magyar kĂŒldöttsĂ©gnek.
• 1944 – A 2. UkrĂĄn Front egysĂ©gei SzegedtĂ”l dĂ©lre, tovĂĄbbĂĄ SzentesnĂ©l Ă©s Szolnok alatt elĂ©rik a TiszĂĄt
• 1944 – NĂ©met utĂĄszok felrobbantjĂĄk az algyĂ”i Tisza-hidat.
• 1945 – Harry S. Truman amerikai elnök bejelenti, hogy csak az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg Ă©s Kanada kapja meg az atombomba titkĂĄt.
• 1946 – Megtartja elsĂ” koncertjĂ©t a TĂĄtrai Vilmos hegedĂ»mĂ»vĂ©sz alapĂtotta vonĂłsnĂ©gyes.
• 1962 – AlgĂ©ria, 109. tagĂĄllamkĂ©nt, az ENSZ BiztonsĂĄgi TanĂĄcsĂĄnak tagja lesz.
• 1966 – Az amerikai kormĂĄny bejelenti, hogy az LSD-t veszĂ©lyes kĂĄbĂtĂłszernek minĂ”sĂti, melynek hasznĂĄlata bĂŒntetĂ©st von maga utĂĄn.
• 1970 – BemutatjĂĄk SzabĂł IstvĂĄn "Szerelmesfilm" c. alkotĂĄsĂĄt.
• 1970 – Irodalmi Nobel-dĂjban rĂ©szesĂŒl Alekszandr Szolzsenyicin szovjet ĂrĂł.
• 1971 – John Lennon stĂșdiĂłjĂĄban rögzĂti az "Imagine" c. dalt.
• 1980 – A Magyarok Nagyasszonya kĂĄpolna felszentelĂ©se VatikĂĄn-ban.
• 1982 – LengyelorszĂĄgban betiltanak minden Ă©rdekvĂ©delmi szervezetet, köztĂŒk a SzolidaritĂĄst Szakszervezetet is.
• 1991 – HorvĂĄtorszĂĄg Ă©s SzlovĂ©nia elszakadnak JugoszlĂĄviĂĄtĂłl, Ă©s kikiĂĄltjĂĄk fĂŒggetlensĂ©gĂŒket.
• 1993 – Az ENSZ KözgyĂ»lĂ©se feloldja a DĂ©l-afrikai KöztĂĄrsasĂĄg elleni szankciĂłkat, amelyeket a faji megkĂŒlönböztetĂ©s miatt vezettek be.
• 1993 – GrĂșzia elnöke, Eduard Sevarnadze bejelenti, hogy orszĂĄga belĂ©p a FĂŒggetlen Ăllamok KözössĂ©gĂ©be.
• 2005 – A Richter-skĂĄla szerinti 7,6-os erĂ”ssĂ©gĂ» földrengĂ©s PakisztĂĄnban, mely 18 000-nĂ©l több halĂĄlos ĂĄldozatot követel.
SzĂŒletĂ©sek
• 1676 – Feijoo Y Montenegro spanyol ĂrĂł, a spanyol felvilĂĄgosodĂĄs jelentĂ”s kĂ©pviselĂ”je († 1764)
• 1870 – Louis Vierne francia orgonamĂ»vĂ©sz, zeneszerzĂ” († 1937)
• 1874 – GrĂłf Bethlen IstvĂĄn, MagyarorszĂĄg miniszterelnöke († 1946)
• 1875 – Tormay CĂ©cile ĂrĂłnĂ” († 1937)
• 1881 – Vincenzo Peruggia olasz szobafestĂ”. NevezetessĂ©gĂ©t annak köszönheti, hogy Ă” lopta el 1911. augusztus 21-Ă©n a Mona LisĂĄt, Leonardo da Vinci festmĂ©nyĂ©t a pĂĄrizsi Louvre-bĂłl († 1947)
• 1883 – Otto Heinrich Warburg nĂ©met biokĂ©mikus a sejtlĂ©gzĂ©s terĂ©n elĂ©rt kiemelkedĂ” munkĂĄjĂĄĂ©rt 1931-ben megkapta a fiziolĂłgiai Ă©s orvostudomĂĄnyi Nobel-dĂjat († 1970)
• 1890 – Buday DĂ©nes operett- Ă©s sanzonkomponista († 1963)
• 1892 – NadĂĄnyi ZoltĂĄn költĂ” († 1955)
• 1895 – Juan Domingo PerĂłn argentin katonatiszt, politikus, elnök-diktĂĄtor († 1974)
• 1895 – I. Zogu albĂĄn kirĂĄly († 1961)
• 1897 – Marcel Herrand francia szĂnĂ©sz († 1953)
• 1901 – SĂĄlyi IstvĂĄn Kossuth-dĂjas [[mĂ©rnöki tudomĂĄny|gĂ©pĂ©szmĂ©rnök, egyetemi tanĂĄr († 1974)
• 1902 – Ferenczi György zongoramĂ»vĂ©sz († 1983)
• 1903 – Nagy Ferenc politikus, magyar miniszterelnök († 1979)
• 1912 – Ilku PĂĄl tanĂtĂł, politikus († 1973)
• 1913 – RĂłnay György JĂłzsef Attila-dĂjas ĂrĂł, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł († 1978)
• 1922 – Varga Domokos Kossuth-dĂjas ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, erdĂ”mĂ©rnök († 2002)
• 1927 – CĂ©sar Milstein Nobel-dĂjas immunolĂłgus († 2002)
• 1932 – GazsĂł Ferenc szociolĂłgus
• 1939 – Paul Hogan ausztrĂĄliai szĂnĂ©sz (Crocodile Dundee)
• 1939 – Bergendy IstvĂĄn zenĂ©sz, zeneszerzĂ”
• 1939 – Pege AladĂĄr, Liszt- Ă©s Kossuth-dĂjas dzsessz-zenĂ©sz (nagybĂ”gĂ”s), Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz, zeneszerzĂ” († 2006)
• 1941 – Jesse Jackson amerikai politikus, baptista pap
• 1943 – Chevy Chase amerikai szĂnĂ©sz
• Matt Damon szĂnĂ©sz
• 1943 – Tajti JĂłzsef egykori NB I-es futballista, jelenleg a NyĂregyhĂĄza Spartacus FC vezetĂ”edzĂ”je
• 1947 – TĂmĂĄr BĂ©la JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnĂ©sz, rendezĂ” († 1989)
• 1948 – Claude Jade francia szĂnĂ©sznĂ” († 2006)
• 1949 – Sigourney Weaver amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1950 – AlmĂĄssy Zsuzsa mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1952 – Edward Zwick amerikai producer, filmrendezĂ”
• 1954 – Michael Dudikoff amerikai szĂnĂ©sz
• 1960 – Craig Mello a molekulĂĄris orvostudomĂĄny amerikai professzora
• 1970 – Matt Damon, Oscar-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz
• 1975 – Csörnyei Marianna magyar matematikus
• 1977 Daniel Bess, amerikai szĂnĂ©sz
• 1979 – Jordan Maze pornĂłszĂnĂ©sznĂ”
HalĂĄlozĂĄsok
• 1754 – Henry Fielding angol ĂrĂł (* 1707)
• 1803 – Vittorio Alfieri olasz költĂ” (* 1749)
• 1869 – Franklin Pierce, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 14. elnöke, hivatalban 1853–1857-ig (* 1804)
• 1872 – Kagerbauer Antal magyar mûépĂtĂ©sz (* 1814)
• 1918 – AgghĂĄzy KĂĄroly zeneszerzĂ”, zongoramĂ»vĂ©sz, pedagĂłgus (* 1855)
• 1944 – Gerde OszkĂĄr kĂ©tszeres olimpiai bajnok kardvĂvĂł (* 1883)
• 1945 – Felix Salten (er. Siegmund Salzmann), magyar szĂĄrmazĂĄsĂș osztrĂĄk ĂrĂł, a "Bambi" szerzĂ”je (* 1869)
• 1972 – GĂłzon Gyula Kossuth-dĂjas magyar szĂnĂ©sz (* 1885)
• 1978 – Serly Tibor magyar zeneszerzĂ” (* 1901)
• 1991 – Natalia Ginzburg (sz. Natalia Levi), olasz ĂrĂłnĂ” (* 1916)
• 1992 – RĂĄtonyi RĂłbert magyar szĂnĂ©sz, Ă©nekes, kabarettista (* 1923)
• 1992 – Willy Brandt nĂ©met szociĂĄldemokrata politikus, szövetsĂ©gi kancellĂĄr, bĂ©ke Nobel-dĂjas (* 1913)
• 1995 – John Cairncross brit hĂrszerzĂ”tiszt, szovjet kĂ©m, a „cambridge-i ötök” egyike (* 1913)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• HorvĂĄtorszĂĄg fĂŒggetlensĂ©gi napja
• 1896 Ăłta a Magyarok NagyasszonyĂĄnak ĂŒnnepe
|
magam, 8:07
|
|
|
napi okossĂĄg:
Ma van az a holnap, amitÔl tegnap annyira féltél.
.
|
magam, 8:05
|
|
|
Arcképcsarnok
Van egy arc,
amit csak önmagunkat elképzelve låtunk
— lehet, hogy ez az igazi.
Ăs van annyi arcunk,
ahånyan csak rånknéznek (és: ahånyszor!) és még az is lehet,
hogy ezekben akad néhåny közös vonås
— lehet. Akkor ez a valĂłsĂĄg.
Van egy,
amit tĂŒkörbe nĂ©zve lĂĄtunk: villĂĄm-
gyorsan alakulĂł, kĂ©plĂ©keny lĂĄtvĂĄny: mĂșzsĂĄja a SzomszĂ©d ĂzlĂ©se s az azt szolgĂĄlĂł, vagy azt ellenzĂ” szĂĄndĂ©k
— efölött hĂșnyj szemet; ne kerĂŒld, de ne hidd el.
Ăs van,
van arc, amit csak az lĂĄt, aki szeret,
akit szeretĂŒnk. Ez a legszebb,
a legmulandóbb. A legérvényesebb.
(Fodor Ă)
|
magam, 8:02
|
|
|
jĂł reggelt,szĂ©p napot kĂvĂĄnok mindenkinek.
|
magam, 8:00
|
|
|
|
| 2008. október 7., kedd |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt mindenkinek!
|
magam, 20:48
|
|
|
Bekopogott a közelĂtĂ” Ă”sz szobĂĄm
ablakĂĄn.
Az örökkĂ©valĂłsĂĄg ölelĂ©sĂ©ben elmerĂŒlt
a délutån.
Fåk sårga lombjåt szellÔzteti az enyhe
Ôszi szél.
Hallgatom, hogy zizeg a sok reszketĂ”
levél.
Az Ă©g aljĂĄn lassan matat a csĂĄbos
alkonyfény.
Majd fekete fĂĄtyolra vetĂt
csillagképeket az éj.
A szobåban mellém telepszik,
elfoglalja helyét a sötét.
ĂrnyĂ©kok mozognak bent Ă©s kint
szerteszét.
A csendre rĂĄĂŒl a mĂ©lĂĄzĂł homĂĄly
Az arany låmpa fénye megpihen
a szoba fehér falån.
(SzI)
|
magam, 20:39
|
|
|
a vilåg legrövidebb könyvei ...
- "Amire mĂ©g a hĂrnĂ©v kedvĂ©Ă©rt sem volnĂ©k hajlandĂł" sorozat eddig megjelent kötetei:
1.) TorgyĂĄn JĂłzsef
2.) FĂĄbry SĂĄndor
3.) Anettka
4.) Pataki Attila
5.) Boros-Bochkor
6.) Liptay Claudia
7.) Tornyi BarnabĂĄs
8.) Kiszel TĂŒnde
- Uhrin Benedek: Grammyközelben
- Ganxta Zoli: Szerelmes versek
- RĂłmeĂł Ă©s JĂșlia: A sikeres pĂĄrkapcsolat titkai
- MĂĄdl Ferenc: A fogorvos jĂł barĂĄt
- JĂłzsef Attila: Ăregkori bölcseletek
- Csurka IstvĂĄn: Kedvenc zsinagĂłgĂĄim
- Kolombusz Kristóf: Indiai élményeim
- Jumurdzsåk: A térlåtås örömei
- KoĂłs JĂĄnos-Bajor Imre: JĂłzan gondolatok
- Bill Gates: SzegĂ©nyen, de bĂŒszkĂ©n
- Richard Claydermann: Hardcore Ă©s lĂĄzadĂĄs
- Sindbad: MiĂ©rt jĂł otthon ĂŒlni
- DeĂĄk Bill Gyula: A pogĂł
- Gheorghe Funar: IgazsĂĄgot MagyarorszĂĄgnak!
- Robinson Crusoe: A gruppenszexrÔl
- Uhrin Benedek: Eminem remix
- Kiråly Linda: Sikersztori a Körcsarnokban
- Columbo: Nincs több kérdésem
- Stevie Wonder: Némafilm-gyujteményem
- Ferenc FerdinĂĄnd: SzarajevĂłi barangolĂĄsaim
|
magam, 19:24
|
|
|
még jó, hogy vannak benne képek...
|
magam, 18:53
|
|
|
Ha csak boldogok akarnĂĄnk lenni, az könnyĂ» dolog volna, ĂĄmde boldogabbak akarunk lenni a többieknĂ©l, s ez bizony csaknem mindig nehĂ©z, mert a többieket boldogabbnak vĂ©ljĂŒk annĂĄl, mint amilyenek valĂłjĂĄban.
(ISz)
|
magam, 12:42
|
|
|
|
| |
