| 2008. október 8., szerda |
|
 |
0 |
|
|
jó éjt ,szép ålmokat,nyugodalmas jó éjszakåt.
|
magam, 21:03
|
|
|
Szél vagyok
viharos szertelen
tovatûnÔ
mint a szerelem
FelhĂ” vagyok
bodros fehér
lĂłtok-futok
a vilĂĄgnak
kék egén.
Ember vagyok
ezer szeszély
deresedĂ”
Ôszi levél.
(SzI)
|
magam, 20:51
|
|
|
melyik vĂĄros lehet ez...?
|
magam, 19:15
|
|
|
falfestészet...
|
magam, 13:05
|
|
|
A boldogsĂĄg nem Ă©gbĂ”l pottyan. Nem adatik, Ă©s nem Fortuna mĂ»ve. A boldogsĂĄg egyszer csak megjelenik, ĂĄtĂ©ljĂŒk, majd tovaillan. Nem tĂ»zhetjĂŒk ki cĂ©lkĂ©nt, hiszen a boldogsĂĄg nem körĂŒlhatĂĄrolhatĂł, közvetlenĂŒl nem ellenĂ”rizhetĂ” Ă©s nem megvĂĄsĂĄrolhatĂł ĂĄllapot.
Sokkal inkĂĄbb tekinthetĂ” valamilyen tevĂ©kenysĂ©g, gondolat, Ă©rzĂ©s mellĂ©ktermĂ©kĂ©nek. Az intenzĂven ĂĄtĂ©lt pillanat, fakadjon az valamilyen lĂĄtnivalĂł gyönyörbĂ”l, hosszan tartĂł összpontosĂtĂĄsbĂłl, vagy felnagyĂtott Ă©rzĂ©sbĂ”l, letisztult tudatĂĄllapotot eredmĂ©nyez.
A boldogsĂĄgot nem lehet ĂŒldözĂ”be venni, önkĂ©ntelenĂŒl kell jelentkeznie.
Ărdekes mĂłdon, minĂ©l inkĂĄbb boldogok szeretnĂ©nk lenni, annĂĄl inkĂĄbb belefulladunk önnön erĂ”lködĂ©sĂŒnkbe, s csak valami mĂ», mesterkĂ©lt, izzadsĂĄgszagĂș Ă©rzĂ©st tudunk kiprĂ©selni magunkbĂłl. Ha ĂĄllandĂłsĂtani szeretnĂ©nk jelenlĂ©tĂ©t, egy dolgot tehetĂŒnk csupĂĄn: Ă©rtelmet, szervezettsĂ©get, rendet, harmĂłniĂĄt teremtĂŒnk Ă©letĂŒnkben.
A boldogsĂĄg, nem olyasmi, ami csak Ășgy megtörtĂ©nik velĂŒnk, Ă©s nem kapcsolatos a szerencsĂ©vel, vagy a vĂ©letlennel sem. Nem vĂĄsĂĄrolhatĂł meg pĂ©nzzel, nem szerezhetĂ” meg hatalommal. Nem a kĂŒlsĂ” esemĂ©nyektĂ”l fĂŒgg, inkĂĄbb attĂłl, hogyan Ă©rtelmezzĂŒk mi magunk Ă©letĂŒnket. TehĂĄt elĂ”ször magunkban kell rendet tenni ….
|
magam, 12:56
|
|
|
tudtad...?
MiĂ©rt Ă©s hogyan tanult meg PetĂ”fi Ă©s Arany gyorsĂrni?
Arany JĂĄnos leveleinek gyĂ»jtemĂ©nyĂ©ben, az egyik PetĂ”fi SĂĄndorhoz Ărt levelĂ©ben gyorsĂrĂĄsos rĂ©szt is talĂĄlhatunk.
Gopcsa LĂĄszlĂł vĂ©lemĂ©nye szerint Arany legfeljebb kuriĂłzumkĂ©ppen tanulta meg a gyorsĂrĂĄst, a PetĂ”finek kĂŒldött levĂ©l vĂ©gĂ©re Ărt jelek inkĂĄbb gondos rajzolĂłra, mintsem gyakorlott gyorsĂrĂłra vallanak. Arany Ă©s PetĂ”fi ĂrĂĄsaiban kĂŒlönben sem talĂĄlkozunk sehol mĂĄsutt gyorsĂrĂĄssal. InkĂĄbb jĂĄtĂ©kos, titkos ĂrĂĄsnak szĂĄnta, hogy JĂșlia ne tudja elolvasni.
Tudjuk viszont a bĂ©csi levĂ©ltĂĄrbĂłl elĂ”kerĂŒlt titkosrendĂ”ri jelentĂ©sekbĂ”l; hogy a gyorsĂrĂĄs a Szent SzövetsĂ©g megalakulĂĄsa Ăłta gyanĂșsnak, szinte forradalmi tettnek szĂĄmĂtott, s a nevesebb politikusokkal egyĂŒtt megfigyelĂ©s alatt tartottĂĄk a gyorsĂrĂłkat is. SzĂ©chenyi IstvĂĄn pĂ©ldĂĄul 1832-i angliai ĂștjĂĄn figyelt fel az ottani parlament gyorsĂrĂłira, s a bĂ©csi titkos rendĂ”rsĂ©g jelentĂ©seibĂ”l tudjuk, hogy Ă” is, WesselĂ©nyi MiklĂłs is tartott az összejöveteleken gyorsĂrĂłkat. Amikor WesselĂ©nyit sajtĂłvĂ©tsĂ©g miatt BudĂĄn börtönbe zĂĄrtĂĄk, magĂĄval vitte hĂ»sĂ©ges gyorsĂrĂłjĂĄt, Stuller Ferencet is. TalĂĄn PetĂ”fit is a forradalmisĂĄg barĂĄtkoztatta meg a gyorsĂrĂĄssal.
Vajon ki lehetett PetĂ”fi mestere a sztenografĂĄlĂĄsban? LehetsĂ©ges, hogy barĂĄtja, VasvĂĄri PĂĄl ismertette meg a gyorsĂrĂĄssal, aki a költĂ” KĂgyĂł utcai lakĂĄsĂĄnak mindig szĂvesen lĂĄtott vendĂ©ge volt. VasvĂĄrirĂłl feljegyeztĂ©k, hogy szenvedĂ©lyesen gyakorolta magĂĄt a gyorsĂrĂĄsban, Ă©s "ha vitatkozott, folyvĂĄst gyorsĂrĂł jegyeket vagdosott a levegĂ”be". Ăgy lĂĄtszik tehĂĄt, hogy sem Arany, sem PetĂ”fi nem hasznĂĄlta a gyorsĂrĂĄst az ihlet rögzĂtĂ©sĂ©re. MindkettĂ” kezĂ©ben gyorsan futĂł toll formĂĄlta a jĂłl olvashatĂł betĂ»ket.
|
magam, 12:28
|
|
|
szép kilåtåsok...
|
magam, 8:14
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 8.
az év 281. (szökÔévekben 282.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 84 nap van håtra.
Napkelte: 06:51 Napnyugta: 18:11
Holdkelte: 18:30 Holdnyugta: 08:34
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szerda estig: VĂĄltozĂłan felhĂ”s idĂ” vĂĄrhatĂł, az orszĂĄg nagy rĂ©szĂ©n többĂłrĂĄs napsĂŒtĂ©ssel. Csak helyenkĂ©nt lehet gyenge esĂ”, zĂĄpor. Többnyire mĂ©rsĂ©kelt lesz a lĂ©gmozgĂĄs. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 17 Ă©s 22 fok között alakul. KĂ©sĂ” este 10, 16 fok valĂłszĂnĂ».
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Szerda hajnalban dĂ©lnyugaton nĂ©hol talajmenti fagy kialakulhat. HelyenkĂ©nt, fĂ”kĂ©nt a DunĂĄntĂșlon Ă©s az Alföld dĂ©li rĂ©szĂ©n köd kĂ©pzĂ”dhet.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Front nem lesz felettĂŒnk, fronthatĂĄs tehĂĄt nem vĂĄrhatĂł, orvosmeteorolĂłgiai szempontbĂłl esemĂ©nytelen idĂ”jĂĄrĂĄsra van kilĂĄtĂĄs.
Ma Koppåny, Måria, Bettina, Brigitta, Dömötör, Szergiusz, Benedikta, Demeter, Gitta, Pelågia, Pelågiusz, Semjén, Simeon, Gerjén napja van.
Boldog névnapot!
KoppĂĄny :
Török, magyar eredetĂ» nĂ©v, rĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v, IstvĂĄn kirĂĄly ellen lĂĄzadĂł fĂ”Ășrnak a neve. JelentĂ©se mĂ©ltĂłsĂĄgnĂ©v, nagy, gyĂ”zelmes, erĂ”s, magas.
MĂĄria :
Bibliai nĂ©v. Eredeti hĂ©ber formĂĄja Mirjam volt, ez a görög Ă©s latin bibliafordĂtĂĄsokban mĂłdosult. JelentĂ©se megfejtetlen, valamennyi magyarĂĄzata vitatott. A latin Maria nĂ©vvĂĄltozatnak igen sok szĂĄrmazĂ©ka alakult ki az eurĂłpai nyelvekben, ezek egy rĂ©sze a magyarban is hasznĂĄlatos.
Bettina :
A Betta nĂ©v nĂ”iesĂtĂ” kĂ©pzĂ”vel valĂł tovĂĄbbkĂ©pzĂ©se.
Brigitta :
RĂ©gi Ăr eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se erĂ”s, erĂ©nyes, magasztos.
Dömötör :
Magyar eredetû név, a Demeter név alakvåltozata.
Szergiusz :
Latin eredetĂ» nĂ©v, rĂłmai nemzetsĂ©gnĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se megĂ”rzĂ”, gondozĂł, felĂŒgyelĂ”, felvigyĂĄzĂł.
Benedikta :
Latin eredetû Benedek férfinév nÔi pårja, jelentése åldott.
Demeter :
Görög szlåv eredetû név, jelentése Démétérnek, a föld istennÔjének ajånlott.
Gitta :
A Margita név magyar becézÔjébÔl önållósult, jelentése erÔs, erélyes.
PelĂĄgia :
Görög latin eredetû név, jelentése tengerész, tengeri utazó.
PelĂĄgiusz :
Görög eredetû, a Pelågia név férfi pårja, jelentése tengerész, tengeri utazó.
Semjén :
A Simeon régi magyar név våltozata.
Simeon :
Héber eredetû bibliai név jelentése meghallgattatås.
Gerjén :
Görög nĂ©met eredetĂ» , a Gereon nĂ©v magyar vĂ©v alakvĂĄltozata jelentĂ©se legidĂ”sebb fiĂștestvĂ©r; legidĂ”sebb elöljĂĄrĂł. MĂĄs feltevĂ©s szerint Gerenia vĂĄrosĂĄbĂłl valĂł fĂ©rfi.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1588 – RĂĄkĂłczi Zsigmond erdĂ©lyi fejedelem gyĂ”zelme SzikszĂłnĂĄl a törökök fölött.
• 1848 – Kossuth Lajos lesz az OrszĂĄgos HonvĂ©delmi BizottmĂĄny elnöke.
• 1848 – A BĂ©cs felĂ© visszavonulĂł Jellasics csĂĄszĂĄri tĂĄbornok csapataival ĂĄtlĂ©pi az osztrĂĄk-magyar hatĂĄrt.
• 1856 – Anglia hĂĄborĂșt indĂt KĂna ellen az Ăłpium kereskelmĂ©nek monopĂłliumĂĄĂ©rt, melyhez hamarosan FranciaorszĂĄg is csatlakozik. Ez a mĂĄsodik ĂłpiumhĂĄborĂș kezdete.
• 1896 – Elindul a Dow Jones jegyzĂ©se.
• 1902 – ĂtadjĂĄk a Steindl Imre ĂĄltal tervezett OrszĂĄghĂĄzat.
• 1908 – Az ĂĄltalĂĄnos vĂĄlasztĂłjogĂ©rt Ă©s a rendĂ”ri terror ellen tĂŒntetĂ” munkĂĄsok revolverekkel Ă©s vasbotokal tĂĄmadnak az ellenĂŒk kivezĂ©nyelt rendĂ”rökre. (Ăn. vasbotos tĂŒntetĂ©s).
• 1912 – Az I. BalkĂĄn-hĂĄborĂș kezdete: MontenegrĂł hadba lĂ©p az OszmĂĄn Birodalom ellen.
• 1918 – A MagyarorszĂĄgi SzociĂĄldemokrata PĂĄrt kiĂĄltvĂĄnyt bocsĂĄt ki, melyben követeli a magyarorszĂĄgi nemzetek önrendelkezĂ©si jogĂĄt Ă©s a demokratikus ĂĄtalakulĂĄst.
• 1938 – A magyar kormĂĄny rendkĂvĂŒli ĂŒlĂ©sĂ©n hozott hatĂĄrozatĂĄban a csehszlovĂĄkiai terĂŒleteket "nem törtĂ©nelmi, hanem etnikai alapon" követeli vissza; Pozsony legyen szabadkikötĂ”, KĂĄrpĂĄtaljĂĄn tartsanak nĂ©pszavazĂĄst.
• 1939 – II. vilĂĄghĂĄborĂș: NĂ©metorszĂĄg bekebelezi Kelet-LengyelorszĂĄgot.
• 1940 – NĂ©met csapatok vonulnak be RomĂĄniĂĄba.
• 1940 – BartĂłk BĂ©la Ă©s felesĂ©ge, PĂĄsztory Ditta bĂșcsĂșhangversenyt ad Budapesten. Nem sokkal kĂ©sĂ”bb az EgyesĂŒlt Ăllamokba tĂĄvoznak.
• 1944 – Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet kĂŒlĂŒgyminiszter – a nyugati nagyhatalmak egyetĂ©rtĂ©sĂ©vel – MoszkvĂĄban ĂĄtnyĂșjtja az elĂ”zetes fegyverszĂŒneti feltĂ©teleket a magyar kĂŒldöttsĂ©gnek.
• 1944 – A 2. UkrĂĄn Front egysĂ©gei SzegedtĂ”l dĂ©lre, tovĂĄbbĂĄ SzentesnĂ©l Ă©s Szolnok alatt elĂ©rik a TiszĂĄt
• 1944 – NĂ©met utĂĄszok felrobbantjĂĄk az algyĂ”i Tisza-hidat.
• 1945 – Harry S. Truman amerikai elnök bejelenti, hogy csak az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg Ă©s Kanada kapja meg az atombomba titkĂĄt.
• 1946 – Megtartja elsĂ” koncertjĂ©t a TĂĄtrai Vilmos hegedĂ»mĂ»vĂ©sz alapĂtotta vonĂłsnĂ©gyes.
• 1962 – AlgĂ©ria, 109. tagĂĄllamkĂ©nt, az ENSZ BiztonsĂĄgi TanĂĄcsĂĄnak tagja lesz.
• 1966 – Az amerikai kormĂĄny bejelenti, hogy az LSD-t veszĂ©lyes kĂĄbĂtĂłszernek minĂ”sĂti, melynek hasznĂĄlata bĂŒntetĂ©st von maga utĂĄn.
• 1970 – BemutatjĂĄk SzabĂł IstvĂĄn "Szerelmesfilm" c. alkotĂĄsĂĄt.
• 1970 – Irodalmi Nobel-dĂjban rĂ©szesĂŒl Alekszandr Szolzsenyicin szovjet ĂrĂł.
• 1971 – John Lennon stĂșdiĂłjĂĄban rögzĂti az "Imagine" c. dalt.
• 1980 – A Magyarok Nagyasszonya kĂĄpolna felszentelĂ©se VatikĂĄn-ban.
• 1982 – LengyelorszĂĄgban betiltanak minden Ă©rdekvĂ©delmi szervezetet, köztĂŒk a SzolidaritĂĄst Szakszervezetet is.
• 1991 – HorvĂĄtorszĂĄg Ă©s SzlovĂ©nia elszakadnak JugoszlĂĄviĂĄtĂłl, Ă©s kikiĂĄltjĂĄk fĂŒggetlensĂ©gĂŒket.
• 1993 – Az ENSZ KözgyĂ»lĂ©se feloldja a DĂ©l-afrikai KöztĂĄrsasĂĄg elleni szankciĂłkat, amelyeket a faji megkĂŒlönböztetĂ©s miatt vezettek be.
• 1993 – GrĂșzia elnöke, Eduard Sevarnadze bejelenti, hogy orszĂĄga belĂ©p a FĂŒggetlen Ăllamok KözössĂ©gĂ©be.
• 2005 – A Richter-skĂĄla szerinti 7,6-os erĂ”ssĂ©gĂ» földrengĂ©s PakisztĂĄnban, mely 18 000-nĂ©l több halĂĄlos ĂĄldozatot követel.
SzĂŒletĂ©sek
• 1676 – Feijoo Y Montenegro spanyol ĂrĂł, a spanyol felvilĂĄgosodĂĄs jelentĂ”s kĂ©pviselĂ”je († 1764)
• 1870 – Louis Vierne francia orgonamĂ»vĂ©sz, zeneszerzĂ” († 1937)
• 1874 – GrĂłf Bethlen IstvĂĄn, MagyarorszĂĄg miniszterelnöke († 1946)
• 1875 – Tormay CĂ©cile ĂrĂłnĂ” († 1937)
• 1881 – Vincenzo Peruggia olasz szobafestĂ”. NevezetessĂ©gĂ©t annak köszönheti, hogy Ă” lopta el 1911. augusztus 21-Ă©n a Mona LisĂĄt, Leonardo da Vinci festmĂ©nyĂ©t a pĂĄrizsi Louvre-bĂłl († 1947)
• 1883 – Otto Heinrich Warburg nĂ©met biokĂ©mikus a sejtlĂ©gzĂ©s terĂ©n elĂ©rt kiemelkedĂ” munkĂĄjĂĄĂ©rt 1931-ben megkapta a fiziolĂłgiai Ă©s orvostudomĂĄnyi Nobel-dĂjat († 1970)
• 1890 – Buday DĂ©nes operett- Ă©s sanzonkomponista († 1963)
• 1892 – NadĂĄnyi ZoltĂĄn költĂ” († 1955)
• 1895 – Juan Domingo PerĂłn argentin katonatiszt, politikus, elnök-diktĂĄtor († 1974)
• 1895 – I. Zogu albĂĄn kirĂĄly († 1961)
• 1897 – Marcel Herrand francia szĂnĂ©sz († 1953)
• 1901 – SĂĄlyi IstvĂĄn Kossuth-dĂjas [[mĂ©rnöki tudomĂĄny|gĂ©pĂ©szmĂ©rnök, egyetemi tanĂĄr († 1974)
• 1902 – Ferenczi György zongoramĂ»vĂ©sz († 1983)
• 1903 – Nagy Ferenc politikus, magyar miniszterelnök († 1979)
• 1912 – Ilku PĂĄl tanĂtĂł, politikus († 1973)
• 1913 – RĂłnay György JĂłzsef Attila-dĂjas ĂrĂł, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł († 1978)
• 1922 – Varga Domokos Kossuth-dĂjas ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, erdĂ”mĂ©rnök († 2002)
• 1927 – CĂ©sar Milstein Nobel-dĂjas immunolĂłgus († 2002)
• 1932 – GazsĂł Ferenc szociolĂłgus
• 1939 – Paul Hogan ausztrĂĄliai szĂnĂ©sz (Crocodile Dundee)
• 1939 – Bergendy IstvĂĄn zenĂ©sz, zeneszerzĂ”
• 1939 – Pege AladĂĄr, Liszt- Ă©s Kossuth-dĂjas dzsessz-zenĂ©sz (nagybĂ”gĂ”s), Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz, zeneszerzĂ” († 2006)
• 1941 – Jesse Jackson amerikai politikus, baptista pap
• 1943 – Chevy Chase amerikai szĂnĂ©sz
• Matt Damon szĂnĂ©sz
• 1943 – Tajti JĂłzsef egykori NB I-es futballista, jelenleg a NyĂregyhĂĄza Spartacus FC vezetĂ”edzĂ”je
• 1947 – TĂmĂĄr BĂ©la JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnĂ©sz, rendezĂ” († 1989)
• 1948 – Claude Jade francia szĂnĂ©sznĂ” († 2006)
• 1949 – Sigourney Weaver amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1950 – AlmĂĄssy Zsuzsa mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1952 – Edward Zwick amerikai producer, filmrendezĂ”
• 1954 – Michael Dudikoff amerikai szĂnĂ©sz
• 1960 – Craig Mello a molekulĂĄris orvostudomĂĄny amerikai professzora
• 1970 – Matt Damon, Oscar-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz
• 1975 – Csörnyei Marianna magyar matematikus
• 1977 Daniel Bess, amerikai szĂnĂ©sz
• 1979 – Jordan Maze pornĂłszĂnĂ©sznĂ”
HalĂĄlozĂĄsok
• 1754 – Henry Fielding angol ĂrĂł (* 1707)
• 1803 – Vittorio Alfieri olasz költĂ” (* 1749)
• 1869 – Franklin Pierce, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 14. elnöke, hivatalban 1853–1857-ig (* 1804)
• 1872 – Kagerbauer Antal magyar mûépĂtĂ©sz (* 1814)
• 1918 – AgghĂĄzy KĂĄroly zeneszerzĂ”, zongoramĂ»vĂ©sz, pedagĂłgus (* 1855)
• 1944 – Gerde OszkĂĄr kĂ©tszeres olimpiai bajnok kardvĂvĂł (* 1883)
• 1945 – Felix Salten (er. Siegmund Salzmann), magyar szĂĄrmazĂĄsĂș osztrĂĄk ĂrĂł, a "Bambi" szerzĂ”je (* 1869)
• 1972 – GĂłzon Gyula Kossuth-dĂjas magyar szĂnĂ©sz (* 1885)
• 1978 – Serly Tibor magyar zeneszerzĂ” (* 1901)
• 1991 – Natalia Ginzburg (sz. Natalia Levi), olasz ĂrĂłnĂ” (* 1916)
• 1992 – RĂĄtonyi RĂłbert magyar szĂnĂ©sz, Ă©nekes, kabarettista (* 1923)
• 1992 – Willy Brandt nĂ©met szociĂĄldemokrata politikus, szövetsĂ©gi kancellĂĄr, bĂ©ke Nobel-dĂjas (* 1913)
• 1995 – John Cairncross brit hĂrszerzĂ”tiszt, szovjet kĂ©m, a „cambridge-i ötök” egyike (* 1913)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• HorvĂĄtorszĂĄg fĂŒggetlensĂ©gi napja
• 1896 Ăłta a Magyarok NagyasszonyĂĄnak ĂŒnnepe
|
magam, 8:07
|
|
|
napi okossĂĄg:
Ma van az a holnap, amitÔl tegnap annyira féltél.
.
|
magam, 8:05
|
|
|
Arcképcsarnok
Van egy arc,
amit csak önmagunkat elképzelve låtunk
— lehet, hogy ez az igazi.
Ăs van annyi arcunk,
ahånyan csak rånknéznek (és: ahånyszor!) és még az is lehet,
hogy ezekben akad néhåny közös vonås
— lehet. Akkor ez a valĂłsĂĄg.
Van egy,
amit tĂŒkörbe nĂ©zve lĂĄtunk: villĂĄm-
gyorsan alakulĂł, kĂ©plĂ©keny lĂĄtvĂĄny: mĂșzsĂĄja a SzomszĂ©d ĂzlĂ©se s az azt szolgĂĄlĂł, vagy azt ellenzĂ” szĂĄndĂ©k
— efölött hĂșnyj szemet; ne kerĂŒld, de ne hidd el.
Ăs van,
van arc, amit csak az lĂĄt, aki szeret,
akit szeretĂŒnk. Ez a legszebb,
a legmulandóbb. A legérvényesebb.
(Fodor Ă)
|
magam, 8:02
|
|
|
jĂł reggelt,szĂ©p napot kĂvĂĄnok mindenkinek.
|
magam, 8:00
|
|
|
|
| 2008. október 7., kedd |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt mindenkinek!
|
magam, 20:48
|
|
|
Bekopogott a közelĂtĂ” Ă”sz szobĂĄm
ablakĂĄn.
Az örökkĂ©valĂłsĂĄg ölelĂ©sĂ©ben elmerĂŒlt
a délutån.
Fåk sårga lombjåt szellÔzteti az enyhe
Ôszi szél.
Hallgatom, hogy zizeg a sok reszketĂ”
levél.
Az Ă©g aljĂĄn lassan matat a csĂĄbos
alkonyfény.
Majd fekete fĂĄtyolra vetĂt
csillagképeket az éj.
A szobåban mellém telepszik,
elfoglalja helyét a sötét.
ĂrnyĂ©kok mozognak bent Ă©s kint
szerteszét.
A csendre rĂĄĂŒl a mĂ©lĂĄzĂł homĂĄly
Az arany låmpa fénye megpihen
a szoba fehér falån.
(SzI)
|
magam, 20:39
|
|
|
a vilåg legrövidebb könyvei ...
- "Amire mĂ©g a hĂrnĂ©v kedvĂ©Ă©rt sem volnĂ©k hajlandĂł" sorozat eddig megjelent kötetei:
1.) TorgyĂĄn JĂłzsef
2.) FĂĄbry SĂĄndor
3.) Anettka
4.) Pataki Attila
5.) Boros-Bochkor
6.) Liptay Claudia
7.) Tornyi BarnabĂĄs
8.) Kiszel TĂŒnde
- Uhrin Benedek: Grammyközelben
- Ganxta Zoli: Szerelmes versek
- RĂłmeĂł Ă©s JĂșlia: A sikeres pĂĄrkapcsolat titkai
- MĂĄdl Ferenc: A fogorvos jĂł barĂĄt
- JĂłzsef Attila: Ăregkori bölcseletek
- Csurka IstvĂĄn: Kedvenc zsinagĂłgĂĄim
- Kolombusz Kristóf: Indiai élményeim
- Jumurdzsåk: A térlåtås örömei
- KoĂłs JĂĄnos-Bajor Imre: JĂłzan gondolatok
- Bill Gates: SzegĂ©nyen, de bĂŒszkĂ©n
- Richard Claydermann: Hardcore Ă©s lĂĄzadĂĄs
- Sindbad: MiĂ©rt jĂł otthon ĂŒlni
- DeĂĄk Bill Gyula: A pogĂł
- Gheorghe Funar: IgazsĂĄgot MagyarorszĂĄgnak!
- Robinson Crusoe: A gruppenszexrÔl
- Uhrin Benedek: Eminem remix
- Kiråly Linda: Sikersztori a Körcsarnokban
- Columbo: Nincs több kérdésem
- Stevie Wonder: Némafilm-gyujteményem
- Ferenc FerdinĂĄnd: SzarajevĂłi barangolĂĄsaim
|
magam, 19:24
|
|
|
még jó, hogy vannak benne képek...
|
magam, 18:53
|
|
|
Ha csak boldogok akarnĂĄnk lenni, az könnyĂ» dolog volna, ĂĄmde boldogabbak akarunk lenni a többieknĂ©l, s ez bizony csaknem mindig nehĂ©z, mert a többieket boldogabbnak vĂ©ljĂŒk annĂĄl, mint amilyenek valĂłjĂĄban.
(ISz)
|
magam, 12:42
|
|
|
tudtad...?
Miért kockås a skót népviselet?
A jellegzetes skĂłt nĂ©pviselet csak a skĂłciai Felföld, tehĂĄt nagyjĂĄbĂłl az orszĂĄg hegyes, Ă©szaki fele lakossĂĄgĂĄnak sajĂĄtossĂĄga. RĂ©szei: zubbony, tĂ©rdig Ă©rĂ” "szoknya", tĂ©rdharisnya, a plĂ©dnek nevezett hosszĂș takarĂł, a vĂĄllon ĂĄtvezetve Ă©s csattal megerĂ”sĂtve, tovĂĄbbĂĄ az övön fĂŒggĂ”, szĂ”rmĂ©s bĂ”rerszĂ©ny, vĂ©gĂŒl lapos szövetsapka.
A kilt - amit szoknyĂĄnak nevezĂŒnk - eredetileg a test körĂ© csavart szövetdarab, amely hĂłnaljĂĄtĂłl tĂ©rdig Ă©rt; csak az utĂłbbi 2-300 Ă©vben lett szoknya alakja. Az igazi skĂłt kilt most sincs összevarrva; az egymĂĄsra hajtott szĂ©leket biztosĂtĂłtĂ»vel tĂ»zik össze. Ez az Ă”srĂ©gi viselet a mĂșlt szĂĄzad folyamĂĄn megszĂ»nt nĂ©pviselet lenni a szĂł szorosabb Ă©rtelmĂ©ben. Most csak parĂĄdĂ©s alkalmakkor viselik, fĂ”leg a birtokos nemesurak Ă©s kĂsĂ©retĂŒk, mint a rĂ©gi nemesi nemzetsĂ©gek, a clanok kĂ©pviselĂ”i. De ez a hadsereg skĂłciai ezredeinek egyenruhĂĄja is.
A skĂłt plĂ©d Ă©s kilt legszembetĂ»nĂ”bb jellegzetessĂ©ge a tarka kockĂĄs mintĂĄzat. A kockĂĄs szövĂ©st igen rĂ©gĂłta hasznĂĄljĂĄk a szövet dĂszĂtĂ©sĂ©re; mĂĄr a bronzkorban is viseltek a leletek tanĂșsĂĄga szerint kockĂĄs ruhĂĄt. A skĂłt kockamintĂĄk kĂŒlönfĂ©le vĂĄltozatai nem önkĂ©nyesek, hanem Ă”si hagyomĂĄnyok alapjĂĄn egy-egy nemzetsĂ©g ismertetĂ”jelĂ©t adjĂĄk. Olyasmi ez, mint a cĂmerhasznĂĄlat. A clanok tagjai tiltakozhatnak az ellen, hogy kockamintĂĄjukat, a tartant, olyanok viseljĂ©k, akik nem tartoznak - legalĂĄbb leĂĄnyĂĄgon - a clanba. A modern textilgyĂĄrtĂĄs a törtĂ©nelmileg hiteles tartanok mellett termĂ©szetesen egy sereg mĂĄs vĂĄltozatot is lĂ©trehozott, de ezek a szakĂ©rtĂ” skĂłtok szemĂ©ben - semmitmondĂłak.
A tartanok, skĂłtkockĂĄs - vagy ahogy nĂĄlunk nĂ©metesen neveztĂ©k "sottis" - kelmĂ©k eurĂłpai elterjedĂ©se a mĂșlt szĂĄzadban kezdĂ”dött, Walter Scott rendkĂvĂŒl nĂ©pszerĂ» regĂ©nyeinek hatĂĄsĂĄra, majd egy kirĂĄlyi Ă©s egy csĂĄszĂĄri hölgy pĂ©ldĂĄja hozta divatba a kockĂĄs nĂ”i ruhĂĄt, kendĂ”t. ViktĂłria kirĂĄlynĂ” szĂvesen tartĂłzkodott skĂłciai, ballinderry-i kastĂ©lyĂĄban, a fiacskĂĄit gyakran bĂșjtatta skĂłt viseletbe, maga pedig kockĂĄs sĂĄlba burkolĂłzott. TermĂ©szetesen a Stuart-clan tartanjĂĄt viselte, mert bĂĄr leĂĄnyĂĄgon Ă©s jĂł tĂĄvolrĂłl, de a Stuartok kirĂĄlyi csalĂĄdjĂĄnak leszĂĄrmazottja volt. Sokkal több skĂłt vĂ©r csörgedezett azonban a szĂ©p francia csĂĄszĂĄrnĂ©, EugĂ©nia ereiben. Apja - elszegĂ©nyedett spanyol fĂ”Ășr - egy gazdag skĂłt kereskedĂ” lĂĄnyĂĄt vette el felesĂ©gĂŒl. A divatdiktĂĄtor hĂrĂ©ben ĂĄllĂł csĂĄszĂĄrnĂ© szĂvesen szabatta utcai ruhĂĄit skĂłtkockĂĄs szövetbĂ”l.
|
magam, 12:21
|
|
|
ĂllathatĂĄrozĂł
A bĂĄlna
A bĂĄlna sĂŒket ĂĄllat, mert nem hal. Szereti a nĂĄla nagyobb testĂ» vĂzi lĂ©nyeket.
A bålna ezért nem szeret senkit. Egyébként igen békés ållat. Ha volna keze és låba,
könnyebben tudna Ășszni.
A zöld szemes ostoros
Az egyik zöld szemes ostoros a Mars bolygóról esett le a Földre. A Marson, pusztåkon
élt, kedvenc idÔtöltése a lovaglås volt. Ehhez kellett neki az ostor. A zöld szem meg
adott volt.
|
magam, 8:57
|
|
|
ma jĂł idĂ” lesz...
|
magam, 8:36
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 7.
az év 280. (szökÔévekben 281.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 85 nap van håtra.
Napkelte: 06:49 Napnyugta: 18:13
Holdkelte: 18:09 Holdnyugta: 07:06
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re kedd estig: VĂĄltozĂłan felhĂ”s lesz az Ă©g dĂ©lnyugaton több, Ă©szakkeleten kevesebb napsĂŒtĂ©ssel. ElszĂłrtan vĂĄrhatĂł kisebb esĂ”, zĂĄpor. A nyugati, Ă©szaknyugati szĂ©l idĂ”nkĂ©nt megĂ©lĂ©nkĂŒl, nĂ©hol megerĂ”södik. DĂ©lutĂĄn 15, 20 fokig emelkedik, kĂ©sĂ” este 10, 15 fokig csökken a hĂ”mĂ©rsĂ©klet.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
VeszĂ©lyes idĂ”jĂĄrĂĄsi jelensĂ©g nem vĂĄrhatĂł. A dĂ©lelĂ”tti Ă©s a kora esti ĂłrĂĄkban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a szĂĄllĂł porok koncentrĂĄciĂłja megközelĂtheti az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©ket.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
MegszûnÔ melegfronti hatås. Esetenként fejfåjås, nyugtalansåg, rossz közérzet még jelentkezhet, ingadozhat a vérnyomås.
Ma Amålia, Mårk, Måria, Mårkus, Szergiusz, Bekény, Engelbert, Gerold, Rodion, Vendelina napja van.
Boldog névnapot!
AmĂĄlia :
GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, az Amal- kezdetĂ» germĂĄn nĂ”i nevek önĂĄllĂłsult, nĂ©met becĂ©zĂ” rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se az AmĂĄlok, gĂłt kirĂĄlyi csalĂĄd nevĂ©bĂ”l valĂł, vĂ©delem.
MĂĄrk :
A MĂĄrkus nĂ©v rövidĂŒlĂ©se, amely a latin Marcus nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se Mars hadistenhez tartozĂł, neki szentelt, hatĂĄrvidĂ©k, erdĂ” vĂ©dĂ”je.
MĂĄria :
Bibliai nĂ©v. Eredeti hĂ©ber formĂĄja Mirjam volt, ez a görög Ă©s latin bibliafordĂtĂĄsokban mĂłdosult. JelentĂ©se megfejtetlen, valamennyi magyarĂĄzata vitatott. A latin Maria nĂ©vvĂĄltozatnak igen sok szĂĄrmazĂ©ka alakult ki az eurĂłpai nyelvekben, ezek egy rĂ©sze a magyarban is hasznĂĄlatos.
MĂĄrkus :
Latin eredetû név, a Marcus névbÔl ered. Jelentése Mars hadistenhez tartozó, neki szentelt.
Szergiusz :
Latin eredetĂ» nĂ©v, rĂłmai nemzetsĂ©gnĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se megĂ”rzĂ”, gondozĂł, felĂŒgyelĂ”, felvigyĂĄzĂł.
Bekény :
Magyar férfinév, a Beke szårmazéka. Mås feltevés szerint ótörök eredetû név, és a jelentése, terméketlen ember.
Engelbert :
GermĂĄn eredetĂ» fĂ©rfinĂ©v, jelentĂ©se hĂres az angolok között.
Gerold :
Germån eredetû név, jelentése dårda, hatalom.
Rodion :
Görög eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se rĂłzsa. MĂĄs feltevĂ©s szerint a keleti keresztĂ©nyek ĂĄltal hasznĂĄlt keresztnĂ©v, Ăgy jelentĂ©se Rodosz szigetĂ©rĂ”l valĂł.
Vendelina :
A Vendel férfinév latinos tovåbb képzésû nÔi pårja, jelentése a vandålok népéhez tartozó.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• Kr. e. 3761 – A zsidĂł vallĂĄs szerint Isten e napon teremtette a vilĂĄgot (ĂŒnnepĂ©t nem a Gergely-naptĂĄrhoz igazĂtjĂĄk, hanem a zsidĂł naptĂĄrhoz, „Tishri 1.”).
• 1411 – Luxemburgi Zsigmond nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr, magyar Ă©s cseh kirĂĄly Pozsonyban eljegyzi kĂ©tĂ©ves leĂĄnyĂĄt, ErzsĂ©betet a 14 Ă©ves V. Habsburg Albert osztrĂĄk herceggel.
• 1555 – I. SzulejmĂĄn ĂșjbĂłl elrendeli az erdĂ©lyi rendeknek, hogy ismĂ©t JĂĄnos Zsigmondot tekintsĂ©k erdĂ©lyi fejedelemnek.
• 1571 – A török hajĂłhad veresĂ©get szenved LepantĂłnĂĄl az egyesĂŒlt spanyol-velencei hajĂłhadtĂłl.
• 1705 – II. RĂĄkĂłczi Ferenc erdĂ©lyi fejedelem utasĂtĂĄsban szabĂĄlyozza a szĂ©csĂ©nyi orszĂĄggyĂ»lĂ©s vĂ©gzĂ©se Ă©rtelmĂ©ben felĂĄllĂtott GazdasĂĄgi TanĂĄcs mĂ»ködĂ©sĂ©t.
• 1848 – A magyar kĂ©pviselĂ”hĂĄz törvĂ©nytelennek nyilvĂĄnĂtja Jellasics fĂ”hadparancsnoki kinevezĂ©sĂ©t, az orszĂĄggyĂ»lĂ©s feloszlatĂĄsĂĄt Ă©s a haditörvĂ©nykezĂ©s bevezetĂ©sĂ©t.
• 1848 – Az Ășjonnan alakult magyar honvĂ©dsereg OzorĂĄnĂĄl megadĂĄsra kĂ©nyszerĂti Roth Ă©s Philippovich csĂĄszĂĄri tĂĄbornokok hadtestĂ©t, mindkĂ©t parancsnoklĂł tĂĄbornokot fogsĂĄgba ejtik. (A honvĂ©d csapatok egyik parancsnoka Görgey ArtĂșr).
• 1879 – AndrĂĄssy Gyula grĂłf kĂŒlĂŒgyminiszter Ă©s Heinrich Reuss herceg bĂ©csi nĂ©met követ alĂĄĂrjĂĄk a kettĂ”s szövetsĂ©g lĂ©trehozĂĄsĂĄt kimondĂł okiratot. A szerzĂ”dĂ” felek kötelezettsĂ©get vĂĄllalnak, hogy ellensĂ©ges tĂĄmadĂĄs esetĂ©n fegyverrel segĂtik egymĂĄst.
• 1885 – VĂ©get Ă©r a nemzetközi gazdakongresszus Budapesten.
• 1915 – BulgĂĄria a központi hatalmak oldalĂĄn belĂ©p az elsĂ” vilĂĄghĂĄborĂșba.
• 1919 – Meglakul a holland kirĂĄlyi lĂ©gitĂĄrsasĂĄg, a KLM.
• 1931 – Az elsĂ” infravörös fĂ©nnyel kĂ©szĂŒlt fĂ©nykĂ©p elkĂ©szĂŒl Rochester-ben.
• 1935 – A NĂ©pszövetsĂ©g TanĂĄcsa OlaszorszĂĄgot agresszornak nyilvĂĄnĂtja, EtiĂłpia megszĂĄllĂĄsa miatt.
• 1938 – A MagyarorszĂĄgi SzociĂĄldemokrata PĂĄrt vĂĄlasztmĂĄnya hatĂĄrozatĂĄban tĂĄmogatja a FelvidĂ©k visszacsatolĂĄsĂĄt.
• 1938 – Az Ășjonnan megalakulĂł szlovĂĄk kormĂĄny Ă©lĂ©re Jozef Tiso kerĂŒl.
• 1938 – NĂ©metorszĂĄgban törvĂ©nyt hoznak, mely elĂ”Ărja, hogy minden zsidĂł ĂĄllampolgĂĄr ĂștlevelĂ©be "J" megkĂŒlönböztetĂ” jelzĂ©st kell pecsĂ©telni.
• 1940 – SztrĂĄjkba lĂ©pnek a salgĂłtarjĂĄni bĂĄnyĂĄszok.
• 1944 – A Dumbarton Oaks-i konferenciĂĄn az EgyesĂŒlt Ăllamok, a SzovjetuniĂł, Nagy-Britannia Ă©s KĂna kĂ©pviselĂ”i elhatĂĄrozzĂĄk, hogy a NĂ©pszövetsĂ©get felvĂĄltjĂĄk az EgyesĂŒlt Nemzetek SzervezetĂ©vel.
• 1944 – Brit-amerikai lĂ©gitĂĄmadĂĄsok a Ă©rsekĂșjvĂĄri (ma: NovĂ© ZĂĄmkĂœ, SzlovĂĄkia), a szombathelyi, a csapi (ma: Csop, Ukrajna), a komĂĄromi, Ă©s a zalaegerszegi vasĂști pĂĄlyaudvarok ellen.
• 1949 – Megalakul a NĂ©met Demokratikus KöztĂĄrsasĂĄg (NDK).
• 1955 – Konrad Adenauer szövetsĂ©gi kancellĂĄr tĂĄrgyalĂĄsainak erdemĂ©nyekĂ©ppen az utolsĂł nĂ©met hadifoglyok is hazaĂ©rkeznek a SzovjetuniĂłbĂłl az NSZK-ba.
• 1959 – ElĂ”ször lĂĄthatunk kĂ©peket a Hold tĂșlsĂł oldalĂĄrĂłl a szovjet Luna 3 segĂtsĂ©gĂ©vel.
• 1977 – ElfogadjĂĄk a SzovjetuniĂł Ășj alkotmĂĄnyĂĄt.
• 1982 – A New York-i Broadway-n bemutatjĂĄk a "MacskĂĄk" c. musicalt.
• 1983 II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa a temesvĂĄri esperessĂ©g „ad nutum Sanctae Sedis” ordinĂĄriussĂĄvĂĄ nevezi ki KrĂ€uter SebestyĂ©nt.
• 1985 – A palesztĂn Abu Abbasz csoportja elfoglalja az "Achille Lauro" nevĂ» olasz luxushajĂłt Ă©s 450 utasĂĄt tĂșszĂșl ejti. Egy amerikai zsidĂł utast megölnek.
• 1988 – A magyar orszĂĄgggyĂ»lĂ©sben a kĂ©pviselĂ”k "felĂĄllĂĄsos szavazĂĄssal" döntenek a bĂ”s-nagymarosi vĂzlĂ©pcsĂ” Ă©pĂtĂ©sĂ©nek folytatĂĄsĂĄrĂłl.
• 1989 – GrĂłsz KĂĄroly lemond az MSZMP fĂ”titkĂĄri posztjĂĄrĂłl.
• 1989 – Budapesten megalakul a Magyar Szocialista PĂĄrt (MSZP). A pĂĄrt magĂĄt a nyugati szocialista pĂĄrtokkal rokon politikai intĂ©zmĂ©nykĂ©nt hatĂĄrozza meg. "Az MSZMP-n belĂŒli reformtörekvĂ©sek örökösĂ©nek tekinti magĂĄt" – mondja a kongresszusi ĂĄllĂĄsfoglalĂĄs. Az Ășj pĂĄrt elnökĂ©nek Nyers RezsĂ”t vĂĄlasztjĂĄk meg.
• 2001 – Megindul az amerikai hadsereg tĂĄmadĂĄsa AfganisztĂĄn ellen.
• 2002 – Budapesten tanĂĄcskozik az EurĂłpai UniĂłval 1998 vĂ©ge Ăłta csatlakozĂĄsi tĂĄrgyalĂĄsokat folytatĂł hat orszĂĄg, az Ășn. luxemburgi hatok (MagyarorszĂĄg, Ciprus, CsehorszĂĄg, ĂsztorszĂĄg, LengyelorszĂĄg, SzlovĂ©nia).
• 2003 – Arnold Schwarzeneggert Kalifornia ĂĄllam kormĂĄnyzĂłjĂĄvĂĄ vĂĄlasztjĂĄk.
• 2004 – Lemond Norodom Sihanouk, Kambodzsa kirĂĄlya.
• 2007 – A budapesti Rubik-kocka vilĂĄgbajnoksĂĄgon 4 arany- Ă©s kĂ©t ezĂŒstĂ©rmet szerez a magyar csapat, a viadal legjobbja a vilĂĄgcsĂșcs megdöntĂ” Kuti MĂĄtyĂĄs.
SzĂŒletĂ©sek
• 1697 – Canaletto (Giovanni Antonio Canale) itĂĄliai festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1768)
• 1801 – Adolf MĂŒller magyar szĂĄrmazĂĄsĂș osztrĂĄk zeneszerzĂ”, karmester († 1886)
• 1810 – Nagy IgnĂĄc nyelvmĂ»velĂ”, ĂrĂł, szerkesztĂ”, az MTA lev. tagja († 1854)
• 1828 – Falk Miksa ĂșjsĂĄgĂrĂł, szerkesztĂ”, publicista († 1920)
• 1885 – Niels Bohr Nobel-dĂjas dĂĄn fizikus, atomfizikus († 1962)
• 1900 – Heinrich Himmler nĂĄci birodalmi vezetĂ” (ReichsfĂŒhrer), az SS, majd kĂ©sĂ”bb a Gestapo parancsnoka († 1945)
• 1909 – BĂłbis Gyula birkĂłzĂł, olimpiai bajnok († 1972)
• 1910 – Tabi LĂĄszlĂł ĂșjsĂĄgĂrĂł, humorista († 1989)
• 1912 – TĂĄtrai Vilmos Kossuth-dĂjas hegedĂ»mĂ»vĂ©sz († 1999)
• 1912 – Dr. Gillemot LĂĄszlĂł gĂ©pĂ©szmĂ©rnök, egyetemi tanĂĄr, Kossuth-dĂjas, az MTA tagja († 1977)
• 1912 – Fernando BelaĂșnde Terry politikus, Peru elnöke († 2002)
• 1922 – Polcz Alaine ĂrĂł, pszicholĂłgus († 2007)
• 1922 – Wagner NĂĄndor magyar szobrĂĄsz, festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1997)
• 1927 – Al Martino (er. Alfred Cini) amerikai Ă©nekes, szĂnĂ©sz
• 1930 – Berek Kati kĂ©tszeres JĂĄszai Mari-dĂjas, kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz, a Nemzet SzĂnĂ©sze
• 1931 – Desmond Tutu Nobel-bĂ©kedĂjas dĂ©l-afrikai pĂŒspök
• 1942 – HalĂĄsz Judit szĂnĂ©sznĂ”, Ă©nekesnĂ”, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz
• 1952 – Vlagyimir Putyin orosz politikus, a KGB igazgatĂłja, OroszorszĂĄg elnöke
• 1955 – Yo-Yo Ma kĂnai szĂĄrmazĂĄsĂș francia csellista
• 1960 – Viktor Lazlo francia Ă©nekes
• 1967 – Toni Braxton amerikai Ă©nekesnĂ”, dalszerzĂ”, szĂnĂ©sznĂ”
• 1985 – Jana Khokhlova orosz jĂ©gtĂĄncosnĂ”
• 1990 – StefkĂł PĂ©ter "Budai NĂ©vtelen Sznob AlkoholistĂĄk" elismert tagja
HalĂĄlozĂĄsok
• 1849 – Edgar Allan Poe amerikai ĂrĂł, költĂ”, ĂșjsĂĄgĂrĂł (* 1809)
• 1892 – Karacs TerĂ©z pedagĂłgus, ĂrĂł, a nĂ”nevelĂ©s egyik ĂșttörĂ”je (* 1808)
• 1924 – BĂ©r DezsĂ”, magyar festĂ”, grafikus, karikaturista Ă©s plakĂĄttervezĂ”. (* 1875)
• 1943 – RĂ©kai NĂĄndor magyar zeneszerzĂ”, karmester (* 1870)
• 1956 – PĂ©csi JĂłzsef fotĂłmĂ»vĂ©sz, fĂ©nykĂ©pĂ©szeti szakĂrĂł, szaktanĂĄr (* 1889)
• 1959 – Mario Lanza olasz szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai operaĂ©nekes (tenor) (* 1921)
• 1970 – FĂŒlep Lajos reformĂĄtus lelkĂ©sz, mĂ»vĂ©szettörtĂ©nĂ©sz, mĂ»vĂ©szetfilozĂłfus (* 1885)
• 1973 – Fodor JĂłzsef magyar ĂrĂł, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł (* 1898)
• 1978 – OrszĂĄg Lili (MajlĂĄt GyörgynĂ©) magyar festĂ”mĂ»vĂ©sznĂ” (* 1926)
• 1988 – SĂ”tĂ©r IstvĂĄn magyar ĂrĂł (* 1913)
• 1993 – Ferdinandy MihĂĄly, ĂrĂł (* 1912)
• 1994 – Niels Kai Jerne angol szĂŒletĂ©sĂ» dĂĄn orvostudĂłs, egyetemi tanĂĄr, a brit KirĂĄlyi TĂĄrsasĂĄg tagja (1980), Nobel-dĂjas (1984 (* 1911)
• 2002 – TĂłth Endre rendezĂ” (* 1912)
|
magam, 8:17
|
|
|
napi okossĂĄg:
InzultĂĄlja, mint szikvĂz termĂ©kmenedzser a paripĂĄjĂĄt.
.
|
magam, 8:13
|
|
|
Ăvszakok
Egyik nap tél van, måskor Ôsz,
megint tavasz Ă©s Ășjra nyĂĄr:
én nem nézem a levelet,
vagy a pucér gallyat a fån.
Jönnek-mennek az illatok;
szĂĄmlĂĄlatlan szellĂ” szalad;
vĂĄltva jĂĄrnak a fellegek
a maradandó kék alatt.
Amilyen emlék visszajön,
elhozza, mikor szĂŒletett:
egyik tavaszt hoz, måsik Ôszt,
mĂĄsik nyarat, mĂĄsik telet.
(Csorba Gy)
|
magam, 8:07
|
|
|
jó reggelt,szép napot mindenkinek.
|
magam, 8:06
|
|
|
|
| 2008. október 6., hétfő |
|
|
0 |
|
|
Jó éjt, szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 20:52
|
|
|
RĂĄbukkanunk,
megtalĂĄljuk,
csak a miénk,
Ășgy gondoljuk...
mienk az Ă©rdem,
mert felfedeztĂŒk,
magunkat jĂłl
vĂĄllon veregetjĂŒk,
mert Ășgy hisszĂŒk,
megszereztĂŒk...
Pedig...
azelÔtt is ott ållt,
ugyanĂșgy Ă©lt Ă©s
ugyanĂșgy vĂĄrt,
élte életét,
akĂĄrcsak mi magunk.
Ăs nem, nem attĂłl VAN,
hogy mi rĂĄtalĂĄltunk.
(SzI)
|
magam, 20:40
|
|
|
ez a pódium is szerkezet kész...
|
magam, 19:48
|
|
|
Igazi szeretet az, ha elmegyek a hatĂĄromig, Ă©s kinyĂșjtom Ă©rted a kezemet...
Ăs te is eljössz a te hatĂĄrodig, Ă©s kinyĂșjtod Ă©rtem a kezedet...
S ott - a hatåron - megfogjuk egymås kezét.
BelefĂ»zöm az ujjaimat az ujjaidba, Ă©s azt mondom: Szervusz! ĂrĂŒlök Neked!
Te is azt mondod: Szervusz! ĂrĂŒlök Neked!
|
magam, 19:00
|
|
|
követelmények...
|
magam, 13:03
|
|
|
tudtad...?
Igaz-e, hogy PetÔfi mecénåsa egy szabómester volt?
PetĂ”fi 1844 februĂĄrjĂĄban, debreceni nyomorgĂĄsa utĂĄn, Pestre gyalogolt, hogy kiadĂłt keressen verseinek. Vörösmarty felhĂvta a Nemzeti Kör tagjainak figyelmĂ©t a kĂ©ziratra. A kör mĂĄrcius 27-Ă©n tartott ĂŒlĂ©sĂ©n ajĂĄnlotta fel TĂłth GĂĄspĂĄr szabĂłmester az elĂ”leget. A Nemzeti Kör azutĂĄn mĂĄjus 11-i ĂŒlĂ©sĂ©n egyhangĂșlag elhatĂĄrozta a versek kiadĂĄsĂĄt.
TĂłth GĂĄspĂĄr nemcsak mint mecĂ©nĂĄs, hanem mint a mĂĄrciusi ifjĂșsĂĄg harcostĂĄrsa a tovĂĄbbiak sorĂĄn is feltĂ»nik PetĂ”fi mellett. Tagja annak a bizottsĂĄgnak, mely BudĂĄra megy a helytartĂłtanĂĄcshoz, Ă©s követeli TĂĄncsics szabadonbocsĂĄtĂĄsĂĄt, de tagja a Perczel MĂłricz vezetĂ©sĂ©vel mĂ»ködĂ” rendĂ”ri osztĂĄlynak is, mely az iker fĂ”vĂĄros rendjĂ©re-csendjĂ©re ĂŒgyel. Itt nem sokĂĄig tevĂ©kenykedik. VisszatĂ©r mĂ»helyĂ©be, nemzetĂ”ri Ă©s honvĂ©dsĂ©gi ruhĂĄkat varr.
1849. elsĂ” napjaiban Debrecenbe megy a kormĂĄny utĂĄn. MĂ©szĂĄros LĂĄzĂĄr hadĂŒgyminiszter a nagyvĂĄradi "ruhabizottmĂĄnyhoz" vezĂ©nyli munkavezetĂ”ĂŒl, szĂĄzadosi rangban.
A szabadsĂĄgharc leverĂ©se utĂĄn hĂłnapokig az "Ășj Ă©pĂŒletben" raboskodik. Az 1850-es Ă©vek elejĂ©n mĂĄr ismĂ©t dolgozik a szabĂłmĂ»hely. A mester maga vezeti. 1862. mĂĄjus 18-ĂĄn jelentik a pesti ĂșjsĂĄgok, hogy TĂłth GĂĄspĂĄr szabĂłt az elĂ”zĂ” nap helyeztĂ©k örök nyugalomra a Kerepesi temetĂ”ben.
|
magam, 12:38
|
|
|
Nyelvlecke
Egyik olaszĂłra sodrĂĄn,
Ăm a kĂ©rdĂ©s felmerĂŒlt:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
EurĂłpĂĄba hogy kerĂŒlt?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
Ăs a szĂłkincsben mi rejlik,
A rengeteg ĂĄrnyalat,
PĂ©ldakĂ©nt vegyĂŒk csak itt:
Ember, ĂĄllat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor jĂĄrunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
RĂ©szeg, hogy dĂŒlöngĂ©l nĂĄlunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkål
Gyalogol, vagy kĂłdorog,
S a sétåló szerelmes pår,
Miért éppen andalog?
A vaddisznĂł, hogy ha rohan,
Nem ĂŒget, de csörtet - Ă©s
-BĂĄr alakra majdnem olyan-
Miért mås a törtetés?
Mondtam volna még azt is håt,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem våg, ki mezÔn åtvåg,
De tĂĄn vĂĄgtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez Ă©ppĂșgy nem lebegĂ©s, --
Minthogy nem csak sĂĄnta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a lĂł, ha poroszkĂĄl,
Vagy pedig, ha vĂĄgtĂĄzik?
Ăs a kuvasz, ha somfordĂĄl,
Avagy akĂĄr bĂłklĂĄszik.
Låbåt szedi, aki kitér,
A riadt Ôz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
MĂĄs nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
BotladozĂł mint halad,
Avagy milyen Ôgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki `slattyog`, miért nem `lófrål`?
SzĂĄguldĂł hovĂĄ szalad?
Ki vånszorog, miért nem kószål?
S aki kullog, hol marad?
Bandukló miért nem baktat?
Ăs ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy csĂĄszkĂĄl Ă©s totyog?
Nem csak årnyék, aki suhan,
S nem csak a jĂĄrmĂ» robog,
Nem csak az ĂĄradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki `beslisszol` elinal,
Nem `battyog` az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha råförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
MĂĄsik, erre settenkedik,
SĂŒndörög, majd elterĂŒl.
RĂĄripakodsz, elĂłdalog,
Hogy mondjam ezt nĂ©metĂŒl?
Egy csavargĂł itt kĂłborol,
Lézeng, Ôdöng, csavarog,
Lödörög, majd elvåndorol,
S többé mår nem zavarog.
Ăm egy mĂĄsik itt tekereg,
- ElĂĄrulja kĂłsza nesz -
Itt kóvålyog, itt ténfereg. . .
FranciĂĄul, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tĂłdul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tĂĄn csak magyarul lehet. . ..!
(GyimĂłthy G)
|
magam, 8:54
|
|
|
|
| |
