| 2008. október 5., vasárnap |
|
 |
0 |
|
|
tudtad...?
MiĂ©rt mondjĂĄk a tĂŒsszentĂ”nek: kedves egĂ©szsĂ©gĂ©re?
ElĂ”ször azt kell megvizsgĂĄlnunk, hogy mi is a tĂŒsszentĂ©s. Ălettani folyamat, mĂ©ghozzĂĄ Ășgynevezett reflexmĂ»ködĂ©s. Ha valami az orrnyĂĄlkahĂĄrtyĂĄt tartĂłsan ingerli, az ott levĂ” idegvĂ©gzĂ”dĂ©sek izgalomba jönnek. Az ingerĂŒlet felszalad a nyĂșltvelĂ”be, a lĂ©gzĂ”központba, ahonnan a lĂ©gzĂ”izmokhoz visszajövĂ” ingerĂŒletek erĂ”s belĂ©gzĂ©st vĂĄltanak ki. Majd a lĂĄgy szĂĄjpad felemelkedik, Ă©s elzĂĄrja az orrgaratjĂĄratot, a szĂĄj zĂĄrĂłdik, ezutĂĄn erĂ”s kilĂ©gzĂ©s kezdĂ”dik, Ă©s a lĂ©gutakban a levegĂ” nyomĂĄs alĂĄ kerĂŒl. Amikor a lĂĄgy szĂĄjpad hirtelen ismĂ©t elernyed, Ă©s megnyitja a jĂĄratot az orrĂŒreg felĂ©, a levegĂ” nagy sebessĂ©ggel kiĂĄramlik az orrĂŒregbe, Ă©s a nyĂĄlkahĂĄrtya felĂŒletĂ©rĂ”l egyszerre lesöpri az odatapadt izgatĂł anyagokat.
LĂ©nyeg az, hogy a tĂŒsszentĂ©s nem "kedves egĂ©szsĂ©gĂŒnket" szolgĂĄlja, sĂ”t legtöbbször a közelgĂ” nĂĄthĂĄt jelenti be. OrvostudomĂĄnyi Ă©s Ă©lettani alapon tehĂĄt ennek az udvariassĂĄgi formulĂĄnak az eredetĂ©t egyĂĄltalĂĄn nem tudjuk megmagyarĂĄzni. VĂĄlaszt az Ă”störtĂ©net, a nĂ©prajz, a mitolĂłgia Ă©s a vallĂĄstörtĂ©net ad. FeljegyeztĂ©k, hogy Afrika egyik kis nĂ©ger ĂĄllamĂĄban, MonomopatĂĄban nagy esemĂ©ny volt a kirĂĄly tĂŒsszentĂ©se. Ha ez megtörtĂ©nt, akkor kĂŒlönfĂ©le szertartĂĄsok Ă©s imĂĄk között kihirdettĂ©k az egĂ©sz orszĂĄgban, hogy a legkisebb alattvalĂł is elrebeghesse jĂłkĂvĂĄnsĂĄgait, Ă©s imĂĄdkozhassĂ©k ura egĂ©szsĂ©gĂ©Ă©rt. Azt tartottĂĄk ugyanis, hogy Monomopata ura egy-egy tĂŒsszentĂ©sĂ©vel a kĂĄrtĂ©kony szellemek, gonosz dĂ©monok egĂ©sz rajĂĄtĂłl szabadul meg. Az ehhez hasonlĂł pĂ©ldĂĄkat bĂ”sĂ©ggel sorolhatnĂĄnk a termĂ©szeti nĂ©pek körĂ©bĂ”l: AfrikĂĄtĂłl GuineĂĄn ĂĄt a floridai indiĂĄnokig. Ehelyett inkĂĄbb a rĂ©gi mĂtoszok vilĂĄgĂĄban kutassunk.
A rĂ©gi hĂ©ber legenda szerint a legelsĂ” idĂ”kben az ember egĂ©sz Ă©letĂ©ben csak egyetlenegyszer tĂŒsszentett, de akkor is bele kellett halnia, Ăgy volt ez egĂ©sz JĂĄkobig, akinek megengedte az Isten, hogy annyit tĂŒsszenthet Ă©letĂ©ben, amennyit akar, Ă©s mĂ©gse pusztul el tĂ”le. Ennek ellenĂ©re a tĂŒsszentĂ©s ĂĄltali halĂĄl fĂ©lelme tovĂĄbb Ă©lt az emberben, Ă©s ezĂ©rt ĂŒdvözöltĂ©k egymĂĄst az "egĂ©szsĂ©gĂ©re" felkiĂĄltĂĄssal ilyen "fĂ©lelmetes" alkalmakkor.
A görögöknĂ©l is hasonlĂł fontossĂĄga volt a tĂŒsszentĂ©snek. Az OdĂŒsszeiĂĄban egyenesen jĂłserĂ”t tulajdonĂtanak neki, s mĂ©g ArisztotelĂ©sz is feljegyzĂ©sre mĂ©ltĂłnak ĂtĂ©li, hogy a nĂ©p a tĂŒsszentĂ©st Isten ĂĄltal kĂŒldöttnek tekinti, a köhögĂ©st azonban nem...
VizsgĂĄlĂłdĂĄsaink eredmĂ©nye tehĂĄt az, hogy a "kedves egĂ©szsĂ©gĂ©re" udvariassĂĄgi formula az Ă”sidĂ”kben vallĂĄsos eredetĂ» varĂĄzsmondĂĄs volt. Az ĂĄrtĂł dĂ©monok tĂĄvozĂĄsĂĄt vagy az istensĂ©g ĂŒzenetĂ©t jelentette.
S ha mĂĄr itt tartunk, emlĂtsĂŒk meg azt is, hogy a földkereksĂ©g legkĂŒlönbözĂ”bb nĂ©pei, mikor ĂĄsĂtanak, kezĂŒket a szĂĄjuk elĂ© tartjĂĄk. SzĂĄmunkra ez ma mĂĄr szintĂ©n csak illemszokĂĄs, de a nĂ©prajzi kutatĂĄsok alapjĂĄn kĂ©tsĂ©gtelen, hogy a rontĂł dĂ©monok besurranĂĄsa elleni vĂ©dekezĂ©s maradvĂĄnya. Ezeket az Ă”si, szĂvĂłsan tovĂĄbbĂ©lĂ”, de ma mĂĄr eredeti jelentĂ©sĂŒket elvesztett hagyomĂĄnyokat "csökevĂ©nyeknek" nevezi a tudomĂĄny.
|
magam, 12:26
|
|
|
futócipÔ - futónövényekbÔl...
|
magam, 8:32
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 5.
5. az év 278. (szökÔévekben 279.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 87 nap van håtra.
Napkelte: 05:47 Napnyugta: 17:14
Holdkelte: 12:24 Holdnyugta: 20:10
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re vasĂĄrnap estig: Az orszĂĄg keleti felĂ©n csak lassan csökken a felhĂ”zet, ott eleinte helyenkĂ©nt kisebb esĂ”, zĂĄpor is lehet. A DunĂĄntĂșl nagy rĂ©szĂ©n viszont sok napsĂŒtĂ©s vĂĄrhatĂł, csak nĂ©ha növekszik meg a felhĂ”zet. Az Ă©szaknyugati szelet eleinte többfelĂ© kĂsĂ©rik erĂ”s lökĂ©sek, majd dĂ©lutĂĄntĂłl mĂ©rsĂ©klĂ”dik a lĂ©gmozgĂĄs. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 12 Ă©s 16 fok, a kĂ©sĂ” esti 6, 10 fok között vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A kevĂ©sbĂ© felhĂ”s Ă©s szĂ©lvĂ©dett helyeken (Zala, Somogy Ă©s Vas megye völgyeiben) eleinte nĂ©hol ködfoltokra Ă©s talajmenti fagyra is lehet szĂĄmĂtani...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
A hidegfronti hatås miatt esetenként fejfåjås, nyugtalansåg, rossz közérzet jelentkezhet. Vasårnap megszûnik a hidegfronti hatås.
Ma Aurél, Attila, Pålma napja van.
Boldog névnapot!
Aurél :
Latin eredetû név, az Aurelius római nemzetségnévbÔl szårmazik. Jelentése aranyos.
Attila :
GermĂĄn, közelebbrĂ”l gĂłt eredetĂ». A hun fejedelem, Attila igazi nevĂ©t nem ismerjĂŒk, a seregĂ©ben Ă©s udvarĂĄban szolgĂĄlĂł germĂĄnok neveztĂ©k a nagy uralkodĂłt Attila, azaz "atyuska, apĂĄcska" nĂ©ven. A gĂłt atta szĂł kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka.
PĂĄlma :
MagyarorszĂĄgon Ășjabb keletĂ» nĂ©vadĂĄs a pĂĄlmafa, illetve a dĂsznövĂ©ny latin eredetĂ» nevĂ©bĂ”l. Az olaszban vallĂĄsi ihletĂ©sĂ» nĂ”i nĂ©v, eredetileg a virĂĄgvasĂĄrnap szĂŒletett gyermekek kaptĂĄk.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események [szerkesztés]
• 1598 – A magyar kirĂĄlyi sereg MĂĄtyĂĄs fĂ”herceg Ă©s PĂĄlffy MiklĂłs vezetĂ©sĂ©vel megkezdi a törökök ĂĄltal tartott Buda ostromĂĄt. A vĂĄllalkozĂĄs novemberben sikertelenĂŒl zĂĄrul.
• 1599 – Habsburg-monarchia Ă©s az OszmĂĄn Birodalom megbĂzottai bĂ©ketĂĄrgyolĂĄsokat folytatnak Helemba-szigetĂ©n (a Dunakanyar). A tĂĄrgyalĂĄsok – kölcsönös engedmĂ©nyek hĂjĂĄn – kudarcba fulladnak.
• 1600 – A firenzei dĂłmban megtartjĂĄk Medici MĂĄria Ă©s IV. Henrik francia kirĂĄly – a vĂ”legĂ©nyt megbĂzottja kĂ©pviseli – eskĂŒvĂ”jĂ©t.
• 1762 – BĂ©csben bemutatjĂĄk Christoph Willibald GlĂŒck "Orfeusz Ă©s EuridikĂ©" c. operĂĄjĂĄt.
• 1789 – XVI. Lajos Versailles-bĂłl PĂĄrizsba költözik, a NemzetgyĂ»lĂ©ssel egyĂŒtt.
• 1793 – A francia Nemzeti Konvent (Convent National) elhatĂĄrozza az Ășj forradalmi naptĂĄr bevezetĂ©sĂ©t, amely 1805. december 31-Ă©ig volt Ă©rvĂ©nyes. Az Ă©v kezdete 1792. szeptember 22., a KöztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsĂĄnak napja. Az Ă©v 12 hĂłnapbĂłl ĂĄll, melyek egysĂ©gesen 30 naposak, Ăgy az Ă©v vĂ©ge a Gergely-naptĂĄr szerint szeptember 16-ĂĄra esik. A kĂŒlönbsĂ©g 5 (szökÔévben 6 nap), ezek ĂŒnnepnapok, melyeket kezdetben "sans-culotte-napok"-nak neveztek.
• 1908 – BulgĂĄria deklarĂĄlja fĂŒggetlensĂ©gĂ©t TörökorszĂĄgtĂłl.
• 1918 – ZĂĄgrĂĄbban megalakul a SzlovĂ©nek, HorvĂĄtok Ă©s Szerbek Nemzeti TanĂĄcsa.
• 1919 – NorvĂ©giĂĄban nĂ©pszavazĂĄs dönt az alkohol-ĂĄrusĂtĂĄs tilalma mellett.
• 1919 – Harry Hill Bandholtz, amerikai tĂĄbornok megakadĂĄlyozza a budapesti Nemzeti MĂșzeumnak a megszĂĄllĂł romĂĄn hadsereg ĂĄltali szervezett kirablĂĄsĂĄt.
• 1921 – Megalakul a nemzetközi PEN Club.
• 1925 – MegkezdĂ”dik a locarnĂłi konferencia.
• 1932 – BemutatjĂĄk RejtĂ” JenĂ” elsĂ” darabjĂĄt, a NĂĄdasi LĂĄszlĂłval közösen Ărt "Gengszteridill"-t.
• 1938 – ZsolnĂĄn megalakul az autonĂłm szlovĂĄk kormĂĄny.
• 1938 – Lemond Edvard BeneÂč cseh köztĂĄrsasĂĄgi elnök.
• 1961 – Az Ășn. „berlini vĂĄlsĂĄg” hatĂĄsĂĄra a honvĂ©delmi miniszter – a 0037. szĂĄmĂș parancsĂĄban – a mĂĄsodik szolgĂĄlati Ă©vĂŒket töltĂ” sorĂĄllomĂĄny katonai szolgĂĄlati idejĂ©t hatĂĄrozatlan idĂ”re meghosszabĂtja.
• 1962 – Megjelenik a Beatles elsĂ” kislemeze.
• 1968 – Az Ă©szak-ĂrorszĂĄgi Derryben utcai harcok törnek ki a katolikus unionistĂĄk Ă©s protestĂĄns lojalistĂĄk között.
• 1969 – A BBC 1 leadja a Monty Python RepĂŒlĂ” Cirkusza elsĂ” rĂ©szĂ©t.
• 1974 – FelavatjĂĄk az OroshĂĄzi SĂkĂŒveggyĂĄrat.
• 1983 – Lech Walesa megkapja a BĂ©ke Nobel-dĂjat.
• 1989 – Tendzin Gjaco, a 14. Dalai LĂĄma megkapja a BĂ©ke Nobel-dĂjat.
• 1989 – George H. W. Bush amerikai elnök jĂłvĂĄhagyja a hatĂĄrozatot, amely e napot Raoul Wallenberg emlĂ©knapjĂĄvĂĄ nyilvĂĄnĂtja.
• 1993 – Megjelenik a Beatles "Vörös Albuma" az 1962-1966, Ă©s "KĂ©k Albuma" az 1967-1970 közötti idĂ”szak dalaival.
• 2000 – MagyarorszĂĄg EU-csatlakozĂĄsi tĂĄrgyalĂĄsain ideiglenesen lezĂĄrjĂĄk az energiapolitika Ă©s a kĂŒlgazdasĂĄgi kapcsolatok tĂ©makörĂ©t.
• 2000 – BelgrĂĄdban tömegdemonstrĂĄciĂłn követelik Slobodan MiloÂčeviĂŠ lemondĂĄsĂĄt.
SzĂŒletĂ©sek
• 1520 – Alessandro Farnese itĂĄliai bĂboros, pĂĄpai legĂĄtus († 1598)
• 1640 – Madame de Montespan mĂĄrkinĂ© (sz. Françoise AthĂ©naïs de Rochechouart), XIV. Lajos francia kirĂĄly szeretĂ”je († 1707)
• 1713 – Denis Diderot francia ĂrĂł, filozĂłfus, enciklopĂ©dista, a FelvilĂĄgosodĂĄs kĂ©pviselĂ”je († 1784)
• 1781 – Bernard Bolzano cseh matematikus, filozĂłfus († 1848)
• 1825 – XĂĄntus JĂĄnos, magyar ĂrĂł, termĂ©szetkutatĂł, nĂ©prajztudĂłs († 1894)
• 1829 – Chester A. Arthur, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 21. elnöke, hivatalban 1881–1885-ig († 1886)
• 1851 – DitrĂłi MĂłr magyar szĂnĂ©sz, rendezĂ”, a VĂgszĂnhĂĄz elsĂ” igazgatĂłja († 1945)
• 1864 – Louis Jean LumiĂ©re francia kĂ©mikus, a filmmĂ»vĂ©szet Ă©s a filmgyĂĄrtĂĄs ĂșttörĂ”je († 1948)
• 1902 – Ray Kroc amerikai vĂĄllalkozĂł, a McDonalds Corporation alapĂtĂłja († 1984)
• 1912 - Ferdinandy MihĂĄly, ĂrĂł († 1993)
• 1917 – SzabĂł Magda Kossuth-dĂjas magyar ĂrĂłnĂ” († 2007)
• 1924 – Gyarmati Olga magyar atlĂ©ta, olimpiai bajnok
• 1930 – Pavel Popovics szovjet Ă»rhajĂłs
• 1933 – Gergely Ăgnes magyar ĂrĂł, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł
• 1936 – VĂĄclav Havel cseh ĂrĂł, CsehszlovĂĄkia, majd a Cseh KöztĂĄrsasĂĄg elnöke
• 1938 – Kenyeres GĂĄbor magyar filmrendezĂ”, operatĂ”r
• 1943 – Steve Miller amerikai zenĂ©sz, zenekarvezetĂ”
• 1944 – Csiki LĂĄszlĂł magyar ĂrĂł, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł
• 1947 – Brian Johnson ausztrĂĄl zenĂ©sz, az „AC/DC” egyĂŒttes Ă©nekese
• 1951 – Bob Geldof Ăr popzenĂ©sz, szĂnĂ©sz
• 1951 – Karen Allen amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1952 – Vanderlei Luxemburgo, brazil labdarĂșgĂł edzĂ”
• 1953 – Gallai PĂ©ter magyar rockzenĂ©sz
• 1962 – Michael Andretti amerikai autĂłversenyzĂ”
• 1965 – Mario Lemieux amerikai jĂ©gkorongozĂł
• 1982 – Francisco Bosch spanyol tĂĄncos Ă©s szĂnĂ©sz
• 1987 – Maxim Shipov izraeli mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1988 – Bobby Edner amerikai szĂnĂ©sz
• 1988 – Mickey Renaud kanadai jĂ©gkorongozĂł († 2008)
HalĂĄlozĂĄsok
• 919 – Szent Attila spanyol pĂŒspök (* 850 körĂŒl)
• 1285 – III. (MerĂ©sz) FĂŒlöp francia kirĂĄly (* 1245)
• 1791 – Grigorij Alexandrovics Patyomkin (Potemkin) herceg, orosz diplomata, II. (Nagy) Katalin cĂĄrnĂ” kegyence (* 1739)
• 1836 – Oreszt Adamovics Kiprenszkij a 19. szĂĄzad elsĂ” Ă©vtizedeinek kiemelkedĂ” orosz portrĂ©festĂ”je. (* 1782)
• 1855 – PetĂ©nyi JĂĄnos Salamon termĂ©szettudĂłs, zoolĂłgus, a magyar ornitolĂłgia Ă©s ĂĄllatvĂ©delem ĂșttörĂ”je (* 1799)
• 1864 – MadĂĄch Imre magyar ĂrĂł, költĂ”, drĂĄmaĂrĂł, ĂŒgyvĂ©d, politikus (* 1823)
• 1926 – JĂĄszai Mari magyar szĂnĂ©sznĂ” (* 1850)
• 1946 – GrĂłf Bethlen IstvĂĄn magyar miniszterelnök (* 1874)
• 1955 – Tevan Andor magyar könyvkiadĂł, nyomdatulajdonos (* 1889)
• 1976 – Lars Onsager norvĂ©g szĂĄrmazĂĄsĂș, Nobel-dĂjas amerikai kĂ©mikus (* 1903)
• 2001 – SzĂ©kely ZoltĂĄn magyar hegedĂ»mĂ»vĂ©sz, zeneszerzĂ” (* 1903)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Szent Attila spanyol pĂŒspök emlĂ©knapja
• Raoul Wallenberg vilĂĄgnap (1989 Ăłta)
• PedagĂłgus jogok vilĂĄgnapja (1966 Ăłta)
• PortugĂĄlia: a köztĂĄrsasĂĄg napja
|
magam, 8:30
|
|
|
napi okossĂĄg:
Jobb egy bajusz nĂ©lkĂŒli fĂ©rfi, mint egy bajszos nĂ”.
.
|
magam, 8:29
|
|
|
Ă©gi vizekben elĂĄzik a nap
kifakulnak az ĂĄrnyak
Ă”szi kolompszĂł sĂrva barangol az
ĂĄrva hatĂĄrban
rózsa lobog még izzik az Ôszben
a hĂĄrs a kakukkfĂ»
illata szĂĄll kicsi nyĂrek a fĂ©nybe
fogĂłdzva zokognak
rÔt tarlón citeråzik a szél hova
bĂșjsz ki elĂ”l futsz
csillagok Ă©les körme hasĂtja az Ă©g
sima bÔrét
mondd tudnĂĄl-e nevetni ma Ășgy
mint fĂŒrge patak szĂłl
zöld köveken hideg éj kupolåja
alatt tovafutvĂĄn
sok tovaringĂł Ă©vszak utĂĄn dideregve
az emlék
hûlt parazsånål föl tudnåd-e
idézni ki voltam
(ISz)
|
magam, 8:28
|
|
|
Jó reggelt,szép vasårnapot mindenkinek.
|
magam, 8:26
|
|
|
|
| 2008. október 4., szombat |
|
|
0 |
|
|
tudtad...?
Miért kell a kåvét pörkölni?
180-220 Celsius-fok körĂŒl erĂ”s pattogĂĄs hallhatĂł. Ekkor szakadnak szĂ©t a kĂĄvĂ©bab szövetelemei. KĂ©kes fĂŒst szĂĄll fel, Ă©s ekkor Ă©rezhetĂ” legerĂ”sebben a jellegzetes kĂĄvĂ©illat. A pörkölĂ©s vĂ©gpontjĂĄnak eltalĂĄlĂĄsa a legkĂ©nyesebb mozzanat, ami nem mindig Ă©s nem mindenkinek sikerĂŒl.
VilĂĄgszerte folynak a kutatĂĄsok olyan mĂ»szakilag Ă©s gazdasĂĄgilag kielĂ©gĂtĂ” pörkölĂ©si eljĂĄrĂĄsok kidolgozĂĄsĂĄra, amelyek kevĂ©sbĂ© kĂĄrosĂtjĂĄk a kĂĄvĂ© aromaanyagait. Ilyen megoldĂĄsnak ĂgĂ©rkezik a nagyfrekvenciĂĄs, vĂĄltozĂł irĂĄnyĂș elektromos tĂ©rben törtĂ©nĂ” pörkölĂ©s. Itt a meleg magĂĄban az anyagban keletkezik, Ă©s a pörkölĂ©s belĂŒlrĂ”l kifelĂ© folyik, Ă©ppen ellenkezĂ”leg, mint a közvetlen pörkölĂ©skor. Egy mĂĄsik mĂłdszer lehet az infravörös, a szemnek lĂĄthatatlan hĂ”sugĂĄrzĂĄssal folyĂł pörkölĂ©s. AkĂĄr hiszik, akĂĄr nem: a kĂĄvĂ©pörkölĂ©s - tudomĂĄny, mĂ©ghozzĂĄ kĂ©mia, Ă©lelmiszerkĂ©mia a javĂĄbĂłl. A vegyĂ©szek több szakaszt kĂŒlönböztetnek meg ebben a folyamatban, amely - bĂĄtran mondhatjuk, - ma is titokzatos. Az elsĂ” 100 °C-ig tart. Ez a szĂĄrĂtĂĄs, melynek sorĂĄn a nyers kĂĄvĂ©bĂłl eltĂĄvozik a nedvessĂ©g. De mĂĄr ez az elsĂ” szakasz is hĂĄrom rĂ©szre bonthatĂł, ötven fokig a vĂz egy rĂ©sze pĂĄrolog el. UtĂĄna 60-70 fokon a kĂĄvĂ©ban levĂ” fehĂ©rjĂ©k mennek ĂĄt egy alvadĂĄsnak nevezett folyamaton. Csak ezutĂĄn emelkedik tovĂĄbb a nyers kĂĄvĂ© hĂ”mĂ©rsĂ©klete. SzĂĄz fokig Ășjra a nedvessĂ©g tĂĄvozik el, az egĂ©sz vĂztartalom. Ez magĂĄval viszi a nyers kĂĄvĂ© jellegzetes szagĂĄt adĂł anyagokat, amelyek szemben a pörköli kĂĄvĂ©Ă©val, kellemetlenek.
Az igazi pörkölĂ©s 150 fokon kezdĂ”dik, Ă©s körĂŒlbelĂŒl 220 fokig tart. Ezalatt elsĂ”sorban a cukrok alakulnak ĂĄt, karamellizĂĄlĂłdnak. Az egĂ©sz pörkölĂ©s legjobban a cukrokat "sĂșjtja". Nemcsak arĂĄnyuk csökken, hanem abszolĂșt mennyisĂ©gĂŒk is. Ezzel elĂ©rkeztĂŒnk a kĂĄvĂ©pörkölĂ©s legfontosabb szakaszĂĄhoz: a pörkölĂ©shez, ami kĂvĂŒl-belĂŒl egyszerre melegĂti a kĂĄvĂ©t.
|
magam, 12:27
|
|
|
Csak az tud Ă©lni, ki mindig nevet,
KibÔl kicsordul minden szeretet
Kinek lelke élettÔl vidåm,
Ki himnuszt zeng az Ă©g hajnalĂĄn
Ki minden könnybÔl virågot szakaszt,
Minden sziklĂĄbĂłl szivĂĄrvĂĄnyt fakaszt.
Az Ă©let ĂștjĂĄn gyĂ”ztesen robog,
Csak az tud Ă©lni: KI MINDIG MOSOLYOG!
|
magam, 9:10
|
|
|
ållati jó a vétel...!
|
magam, 8:32
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 4.
az év 277. (szökÔévekben 278.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 88 nap van håtra.
Napkelte: 05:46 Napnyugta: 17:16
Holdkelte: 11:27 Holdnyugta: 19:21
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szombat estig: OrszĂĄgszerte borult lesz az Ă©g, csak a dĂ©lutĂĄni ĂłrĂĄkban szakadozik fel nyugaton a felhĂ”zet. SokfelĂ© vĂĄrhatĂł esĂ”, zĂĄpor, helyenkĂ©nt zivatar. Az Ă©lĂ©nk, idĂ”nkĂ©nt erĂ”s Ă©szaknyugati szelet ĂĄtmenetileg viharos szĂ©llökĂ©sek kĂsĂ©rik. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 10 Ă©s 16 fok között alakul. KĂ©sĂ” este 7 Ă©s 12 fok közötti hĂ”mĂ©rsĂ©klet vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Szombaton az orszĂĄg keleti felĂ©ben lehet egy-kĂ©t helyen zivatar, amelyet viharos (60-75 km/h) szĂ©llökĂ©s Ă©s esetleg kisebb mĂ©retĂ» jĂ©g (jĂ©gĂĄtmĂ©rĂ” < 1 cm) kĂsĂ©rhet...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Hidegfronti hatĂĄsra kell szĂĄmĂtani. Az arra Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l vĂ©rnyomĂĄsingadozĂĄs, fejfĂĄjĂĄs jelentkezhet, fokozĂłdik a görcshajlam.
Ma Ferenc, Aranka, Hajnalka, Fodor napja van.
Boldog névnapot!
Ferenc :
Francia, latin eredetĂ» nĂ©v. Az olasz Francesco nĂ©v latinosĂtott Franciscus formĂĄjĂĄbĂłl szĂĄrmazik. Assisi Szent Ferenc gyermekkori beceneve volt, melyet azĂ©rt kapott, mert Ă©desanyja francia szĂĄrmazĂĄsĂș volt. JelentĂ©se francia.
Aranka :
Magyar nĂ©v, az arany szĂł kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka, az AurĂ©lia magyarĂtĂĄsa.
Hajnalka :
XIX. szĂĄzadi nĂ©valkotĂĄs a hajnal közszĂłbĂłl. Ez a kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s nĂ©v egyben virĂĄgnĂ©v is.
Fodor :
Magyar eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se göndör hajĂș.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1423 – Luxemburgi Zsigmond nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr, magyar Ă©s cseh kirĂĄly hĂ»bĂ©rkĂ©nt vejĂ©nek, V. Albert osztrĂĄk hercegnek adomĂĄnyozza a morva Ă”rgrĂłfsĂĄgot, Ă©s a cseh kirĂĄlyi trĂłn örökösĂ©vĂ© jelöli ki Albertet.
• 1468 – I. MĂĄtyĂĄs kirĂĄly BrassĂł vĂĄrosa szĂĄmĂĄra a magyar pĂ©nzek mellett a havasalföldi pĂ©nzek hasznĂĄlatĂĄt is engedĂ©lyezi.
• 1490 – II. UlĂĄszlĂł magyar kirĂĄly Ă©s Beatrix özvegy kirĂĄlynĂ© titkos hĂĄzassĂĄgot kötnek.
• 1535 – KinyomtatjĂĄk az elsĂ” teljesen angol nyelvĂ» BibliĂĄt (fordĂtotta: William Tyndale Ă©s Miles Coverdale.)
• 1582 – A legtöbb katolikus orszĂĄgban Ă©letbe lĂ©p a XIII. Gergely pĂĄpĂĄrĂłl elnevezett naptĂĄr (1582. oktĂłber 4. utĂĄn oktĂłber 15. következett).
• 1664 – Ăj-Amszterdam (Nieuw Amsterdam) neve New York-ra vĂĄltozik.
• 1824 – MexikĂł alkotmĂĄnyĂĄnak megszĂŒletĂ©se.
• 1848 – Az aradi vĂĄr csĂĄszĂĄri Ă”rsĂ©ge megtagadja az engedelmessĂ©get a forradalmi magyar kormĂĄnynak.
• 1850 – Az osztrĂĄk pĂ©nzĂŒgyminiszter elĂ”Ărja a csĂĄszĂĄri Ă©s kirĂĄlyi pĂ©nzĂŒgyĂ”rsĂ©gek felĂĄllĂtĂĄsĂĄt MagyarorszĂĄgon.
• 1852 – Leteszik a budapesti Szent IstvĂĄn-templom, a kĂ©sĂ”bbi Szent IstvĂĄn-bazilika alapkövĂ©t.
• 1857 – Megindul a SzĂ©pirodalmi Közlöny, szerkesztĂ”je nĂ©vleg Szelestey LĂĄszlĂł, valĂłjĂĄban SzĂ©kely JĂłzsef.
• 1878 – I. Ferenc JĂłzsef kirĂĄly elfogadja Tisza KĂĄlmĂĄn miniszterelnök lemondĂĄsĂĄt.
• 1881 – Edward Leveaux szabadalmaztatja a gĂ©pzongorĂĄt.
• 1883 – ElĂ”ször indul el az Orient Expressz.
• 1896 – ĂtadjĂĄk a budapesti Ferenc JĂłzsef hidat (ma SzabadsĂĄg hĂd).
• 1915 – I. vilĂĄghĂĄborĂș: Orosz csapatok elfoglaljĂĄk MĂĄramarosszigetet.
• 1921 – Nyugat-MagyarorszĂĄgot PrĂłnay PĂĄl Lajta bĂĄnsĂĄg nĂ©ven "önĂĄllĂł ĂĄllamkĂ©nt" kiĂĄltja ki FelsÔörsön, az ĂĄltala szervezett alkotmĂĄnyozĂł gyĂ»lĂ©sen.
• 1930– A London-bĂłl India felĂ© felĂ© indĂtott R-101 brit kormĂĄnyozhatĂł lĂ©ghajĂł, 53 utassal, a La Manche fölött viharba kerĂŒl, a franciaorszĂĄgi Beauvais vĂĄros fölött kigyullad Ă©s lezuhan. Mindössze 9-en Ă©lik tĂșl a tragĂ©diĂĄt. Az angol kormĂĄny leĂĄllĂtja lĂ©ghajĂłprogramjĂĄt.
• 1944 – A szovjet Ă©s romĂĄn elĂ”renyomulĂĄs miatt a magyar honvĂ©dsĂ©g kiĂŒrĂti Ă©s feladja Torda vĂĄrosĂĄt.
• 1952 – Ezen Ă©s az ezt követĂ” napon közli a Szabad NĂ©p teljes terjedelmĂ©ben SztĂĄlin ĂrĂĄsĂĄt "A szocializmus közgazdasĂĄgi problĂ©mĂĄi a SzovjetuniĂłban" cĂmmel.
• 1957 – A szovjetek fellövik az elsĂ” Szputnyikot a vilĂĄgĂ»rbe.
• 1959 – A szovjet Lunyik-3. Ă»rszonda elsĂ”kĂ©nt kĂ©szĂt felvĂ©teleket a Hold tĂșlsĂł oldalĂĄrĂłl.
• 1977 – BelgrĂĄdban megkezdi mĂ»ködĂ©sĂ©t az EurĂłpai BiztonsĂĄgi Ă©s EgyĂŒttmĂ»ködĂ©si Szervezet (EBEĂ) soros Ă©rtekezlete, melynek zĂĄrĂł napja a következĂ” Ă©v mĂĄrciusa.
• 1983 - A Thrust2 nevĂ» sugĂĄrhajtĂĄsĂș jĂĄrmĂ» 1019,5 km/h-ra javĂtja az autĂłk szĂĄrazföldi sebessĂ©gi rekordjĂĄt
• 1986 – HollandiĂĄban Beatrix kirĂĄlynĂ” felavatja a vilĂĄg legnagyobb (Delta tervkĂ©nt ismert) gĂĄtrendszerĂ©t.
• 1991 – Antall JĂłzsef az USA-ban tĂĄrgyal George H. W. Bush amerikai elnökkel.
• 1993 – MoszkvĂĄban a kormĂĄnyhĂ» csapatok leverik a Borisz Jelcin orosz elnök ellen szervezett katonai ĂĄllamcsĂnyt.
• 2000 – Az EurĂłpai Parlament megszavazza jelentĂ©sĂ©t a tagjelölt orszĂĄgok felkĂ©szĂŒltsĂ©gĂ©rĂ”l. A MagyarorszĂĄgrĂłl szĂłlĂł jelentĂ©s mĂ©ltatja a közössĂ©gi joganyag ĂĄtvĂ©telĂ©ben elĂ©rt eredmĂ©nyeket Ă©s a stabil gazdasĂĄgi fejlĂ”dĂ©st, de kifogĂĄsolja a roma nĂ©pessĂ©g helyzetĂ©t Ă©s a szervezett bĂ»nözĂ©s problĂ©mĂĄjĂĄt.
• 2007 – Az Africa One nevĂ» lĂ©gitĂĄrsasĂĄg Antonov-26 teherszĂĄllĂtĂł gĂ©pe röviddel a felszĂĄllĂĄs utĂĄn rĂĄzuhan Kinshasa egyik sĂ»rĂ»n lakott kĂŒlvĂĄrosi negyedĂ©re. A gĂ©p fedĂ©lzetĂ©n lĂ©vĂ” 23 ember közĂŒl csak a gĂ©p egyik szerelĂ”je Ă©li tĂșl a balesetet, mĂg a földön tovĂĄbbi 28 ember hal meg.
SzĂŒletĂ©sek
• 1289 – X. (CivakodĂł) Lajos francia kirĂĄly († 1316)
• 1515 – ifj. Lucas Cranach nĂ©met reneszĂĄnsz festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1586)
• 1570 – PĂĄzmĂĄny PĂ©ter esztergomi Ă©rsek, egyhĂĄzi ĂrĂł († 1637)
• 1626 – Richard Cromwell, Oliver Cromwell fia, 1658-59-ig Anglia lord protectora († 1712)
• 1814 – Jean-François Millet francia festĂ” († 1875)
• 1822 – Rutherford B. Hayes, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 19. elnöke, hivatalban 1877–1881-ig († 1893)
• 1870 – MĂłricz PĂĄl magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł († 1936)
• 1872 – Schöpflin AladĂĄr magyar ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł, kritikus († 1950)
• 1881 – AndrĂ© Salmon francia ĂrĂł, költĂ”, kritikus († 1969)
• 1885 – GaĂĄl SĂĄndor magyar fizikus († 1972)
• 1889 – DĂĄlnoki Veress Lajos honvĂ©d vezĂ©rezredes, II. vilĂĄghĂĄborĂșs hadseregparancsnok († 1976)
• 1889 – MuttnyĂĄnszky ĂdĂĄm gĂ©pĂ©szmĂ©rnök, a Budapesti MĂ»szaki Egyetem tanĂĄra, dĂszdoktora, Kossuth-dĂjas († 1976)
• 1892 – Luis Trenker (er. Alois Franz Trenker), dĂ©l-tiroli osztrĂĄk Ă©pĂtĂ©sz, hegymĂĄszĂł, ĂrĂł, szĂnĂ©sz, filmrendezĂ” († 1990)
• 1895 – Buster Keaton (er. neve Joseph Francis Keaton), amerikai nĂ©mafilm-szĂnĂ©sz, filmrendezĂ” († 1966)
• 1895 – Dr. Richard Sorge nĂ©met ĂșjsĂĄgĂrĂł, a II. vilĂĄghĂĄborĂș alatt JapĂĄnban dolgozĂł szovjet kĂ©m († 1944)
• 1906 – Kepes György festĂ”, tervezĂ”, kĂ©pzĂ”mĂ»vĂ©szeti ĂrĂł († 2001)
• 1909 – Szalay SĂĄndor fizikus, a magyar magfizikai kutatĂĄs megalapĂtĂłja († 1987)
• 1912 – Hajnal GĂĄbor magyar költĂ”, mĂ»fordĂtĂł, JĂłzsef Attila-dĂjas († 1987)
• 1916 – Vitalij Lazarevics Ginzburg elmĂ©leti fizikus Ă©s asztrofizikus, az Orosz TudomĂĄnyos AkadĂ©mia tagja, Igor Tamm utĂłda az FIAN igazgatĂłi posztjĂĄn
• 1924 – Charlton Heston amerikai szĂnĂ©sz († 2008)
• 1925 – KĂĄllai Ferenc szĂnmĂ»vĂ©sz, a Nemzet SzĂnĂ©sze
• 1930 – Soproni JĂłzsef magyar zeneszerzĂ”
• 1933 – SĂŒkösd MihĂĄly magyar ĂrĂł, szerkesztĂ”
• 1933 – Franz Vranitzky osztrĂĄk szociĂĄldemokrata politikus, az SPĂ elnöke, 1986-1997 szövetsĂ©gi kancellĂĄr
• 1934 Daniel Kleitman amerikai matematikus
• 1941 – Jackie Collins angol szĂnĂ©sznĂ”
• 1941 – Anne Rice amerikai ĂrĂł
• 1943 – Lengyel PĂĄl magyar filmrendezĂ”
• 1946 – Susan Sarandon Oscar dĂjas amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1952 – BĂĄn JĂĄnos magyar szĂnĂ©sz, filmrendezĂ”
• 1953 – TchĂ©ky Karyo török szĂŒletĂ©sĂ» francia szĂnĂ©sz
• 1976 – Alicia Silverstone amerikai szĂnĂ©sznĂ”, modell
• 1979 – TĂmĂĄr KrisztiĂĄn magyar labdarĂșgĂł, jelenleg az angol Plymouth Argyle hĂĄtvĂ©dje
• 1988 – PetnehĂĄzi MĂĄrk magyar labdarĂșgĂł, jelenleg a ZTE jĂĄtĂ©kosa
• 1989 – Kimmie Meissner amerikai mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1991 Cole Hawkins amerikai szĂnĂ©sz
HalĂĄlozĂĄsok
• 1582 – Avilai Szent TerĂ©z spanyol apĂĄca, 1570-tĂ”l az elsĂ” nĂ”i egyhĂĄzi tanĂtĂł, 1617-tĂ”l SpanyolorszĂĄg vĂ©dĂ”szentje (* 1515)
• 1669 – Rembrandt Harmensz van Rijn nĂ©metalföldi festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1606)
• 1859 – Karl Baedeker nĂ©met könyvkiadĂł (* 1801)
• 1880 – Jacques Offenbach nĂ©met szĂŒletĂ©sĂ» francia zeneszerzĂ” (* 1819)
• 1904 – FrĂ©dĂ©ric Auguste Bartholdi (er. Amilcar Hasenfratz), elzĂĄszi francia szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz, a New York-i SzabadsĂĄgszobor alkotĂłja (* 1834)
• 1932 – Lengyel PĂĄl nyomdĂĄsz, ĂșjsĂĄgĂrĂł, eszperantĂł nyelvĂ» lapok kiadĂłja (* 1868)
• 1935 – Jean BĂ©raud francia impresszionista festĂ” (* 1849)
• 1947 – Max Planck, Nobel-dĂjas nĂ©met fizikus, a kvantummechanika megalapĂtĂłja (* 1858)
• 1970 – Janis Joplin amerikai Ă©nekesnĂ” (* 1943)
• 1973 – SoltĂ©sz Anni szĂnĂ©sznĂ” (* 1902)
• 1978 – ErdĂ©lyi JĂłzsef költĂ” (* 1896)
• 1980 – SzollĂĄs LĂĄszlĂł vilĂĄgbajnok mĂ»korcsolyĂĄzĂł, orvos (* 1907)
• 1982 – Glenn Herbert Gould, kanadai zongoramĂ»vĂ©sz (* 1932)
• 1989 – Graham Chapman brit szĂnĂ©sz, komikus, forgatĂłkönyvĂrĂł (* 1941)
• 1992 – Bay ZoltĂĄn magyar szĂĄrmazĂĄsĂș atomfizikus (* 1900)
• 2004 – Gordon Cooper Ă»rhajĂłs (* 1927)
• 2005 – AndrĂ© Waterkeyn belga Ă©pĂtĂ©sz, a brĂŒsszeli Atomium tervezĂ”je (* 1917)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Lesothoi KirĂĄlysĂĄg: A FĂŒggetlensĂ©g napja (1966)
• Az Ăllatok VilĂĄgnapja
• Assisi Szent Ferenc halĂĄla (1226)
|
magam, 8:30
|
|
|
napi okossĂĄg:
IdegesĂtenek azok az emberek, akik nem adjĂĄk a nevĂŒket ahhoz amit mondanak - Anonymus
|
magam, 8:29
|
|
|
Egy-két lépés, elfogy az aszfalt,
Ă©s a mezĂ”
terĂt a földre gazdag asztalt.
Itt csönd van. E diófa bólong,
s halkan regél
az avar Ă©s a sĂĄrgulĂł lomb.
(KosztolĂĄnyi D)
|
magam, 8:24
|
|
|
Jó reggelt szép hétvégét.
|
magam, 8:22
|
|
|
|
| 2008. október 3., péntek |
|
|
0 |
|
|
jó éjt, szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
|
magam, 21:47
|
|
|
Itt az Ôsz, lomha léptekkel lépdel
EstĂ©re, összebĂșjik a szĂ©llel
ĂlelĂ” karja messzire Ă©r el
SzĂĄmtalan szĂĄlat szakĂt, vagy tĂ©p el
Könnyedén jåtszik a falevéllel
ĂlĂ©be gyĂ»jti, ami nem fĂ©r el
HordĂĄrnak vĂ©gĂŒl, vad vihart kĂ©r fel
ElÔtte minden meghajol,térdel
Az ég aljåt is befesti vérrel
VöröslĂ” szĂne veszĂ©lyes vĂ©szjel
TûnÔ nap mosolya vész el
Maradna még, de hiåba kérlel
(ISz)
|
magam, 21:45
|
|
|
tudtad...?
Ki talĂĄlta fel a szemĂŒveget?
Az idĂ”sebbik Plinius termĂ©szettudomĂĄnyi munkĂĄjĂĄban megjegyzi a smaragdrĂłl, hogy ĂĄltalĂĄban homorĂșan szoktĂĄk csiszolni; a nagyobb, csiszolt kövekben Ă©ppĂșgy, mint a tĂŒkörben, a tĂĄrgyak kĂ©pei lĂĄthatĂłk. Nero csĂĄszĂĄr a gladiĂĄtorok kĂŒzdelmĂ©t egy smaragdban szokta szemlĂ©lni.
NerĂłrĂłl mĂĄsok is ĂrjĂĄk, hogy gyenge szeme volt s csak a közeli tĂĄrgyakat lĂĄtta jĂłl. EzekbĂ”l arra szoktak következtetni, hogy a rövidlĂĄtĂł Nero smaragd lencsĂ©t hasznĂĄlt "monokli" gyanĂĄnt. Ez a feltĂ©telezĂ©s azonban nem egĂ©szen helytĂĄllĂł: elĂ”ször is a smaragd - vagy a hozzĂĄ hasonlĂł fĂ©ldrĂĄgakövek, mint a berill stb. - nem olyan ĂĄtlĂĄtszĂłak, hogy szemĂŒveg gyanĂĄnt lehetne hasznĂĄlni Ă”ket. KĂ©tsĂ©gtelenĂŒl zöld szĂnĂ» ĂŒvegrĂ”l lehetett szĂł, amellyel az Ă©rtĂ©kes drĂĄgaköveket utĂĄnoztĂĄk. MĂĄsodsorban az Ăłkorban nem ismertĂ©k a szemĂŒvegeket, a konkĂĄv Ă©s konvex ĂŒveglencsĂ©k hatĂĄsĂĄt nem hasznĂĄltĂĄk ki. LegvalĂłszĂnĂ»bb az, hogy Nero rĂĄjött, hogy a szĂnes, drĂĄgaköveket utĂĄnzĂł ĂŒvegedĂ©nyek homorĂșan csiszolt, kerek mezĂ”cskĂ©iben a tĂĄvoli tĂĄrgyak kicsinyĂtett, de Ă©les kĂ©pe jelenik meg; ez adta a gondolatot, hogy a gladiĂĄtorkĂŒzdelmeket egy, a szemĂ©hez közel emelt, homorĂșan csiszolt zöld ĂŒvegdarab segĂtsĂ©gĂ©vel kövesse. A következtetĂ©seket azonban ekkor mĂ©g nem tudtĂĄk levonni, s Ăgy az Ăłkorban mĂ©g nem kĂ©szĂŒltek lĂĄtĂĄsjavĂtĂł ĂŒveglencsĂ©k, szemĂŒvegek.
A szemĂŒveg EurĂłpĂĄban szĂŒletett. AlapgondolatĂĄt Abu Ali Muhammed ben el Hasan ibn Haitam el Basri, ez a szĂ©p, hosszĂș nevĂ» arab tudĂłs talĂĄlta fel a 10. Ă©s a 11. szĂĄzad fordulĂłjĂĄn. VizsgĂĄlta a szemet, Ă©s tanulmĂĄnyozta az optikĂĄt. ElsĂ”kĂ©nt jött rĂĄ arra, hogy az ĂŒveggömb szelete nagyĂtja a kĂ©pet. TehĂĄt felfedezte a lupĂ©t, a nagyĂtĂłt.
A szemĂŒveg, a nagyĂtĂĄsra hasznĂĄlhatĂł pĂĄpaszem csak 1270 utĂĄn jelenik meg, elĂ”ször ItĂĄliĂĄban. ValĂłszĂnĂ»leg hosszas prĂłbĂĄlkozĂĄs, több ember keze munkĂĄja nyomĂĄn alakult ki a mai formĂĄja. Mindenesetre a firenzei Santa Maria Maggiore-templomban van egy sĂrkĂ” ezzel a felĂrĂĄssal: "Itt nyugszik Salvato Armato, a firenzei Armati nemzetsĂ©gbĂ”l, a pĂĄpaszem feltalĂĄlĂłja. Isten bocsĂĄssa meg a bĂ»neit. Az Ărnak 1317-ik esztendejĂ©ben."
MĂĄsok Alessandro SpirĂĄnak vagy az angol Roger Baconnek tulajdonĂtjĂĄk a szemĂŒveg feltalĂĄlĂĄsĂĄt. Hogy MagyarorszĂĄgon mikor hasznĂĄltak elĂ”ször szemĂŒveget, ezt nem lehet egĂ©szen pontosan megĂĄllapĂtani. A budai vĂĄrĂĄsatĂĄsok alkalmĂĄval a 15. szĂĄzadbĂłl szĂĄrmazĂł, hegyikristĂĄly lencsĂ©jĂ» ezĂŒst szemĂŒveget talĂĄltak, de közĂ©pkori magyar szĂĄrnyasoltĂĄr restaurĂĄlĂĄsa alkalmĂĄval is bukkantak a falapok közĂ© csĂșszott bĂ”rkeretes szemĂŒvegre. S ha mĂĄr itt tartunk, idĂ©zzĂŒk mĂ©g azt a sĂ»rĂ»n visszatĂ©rĂ” problĂ©mĂĄt, hogy miĂ©rt nevezik a szemĂŒveget pĂĄpaszemnek is.
A pĂĄpaszem vagy papszem kifejezĂ©s Calepinus szĂłtĂĄrĂĄnak 1585-ös kiadĂĄsĂĄban jelenik meg. elĂ”ször. Mivel a rĂ©gi vilĂĄgban elsĂ”sorban a papok foglalkozhattak tudomĂĄnnyal: könyvek olvasĂĄsĂĄval, ĂrĂĄssal - az Ă” szemĂŒk kopott el a legjobban. ElĂ”ször Ă”k hasznĂĄltak tehĂĄt szemĂŒveget, a nĂ©p nyelvĂ©n a pap- vagy pĂĄpaszemet.
|
magam, 12:45
|
|
|
egy mosolyt megér...
ĂgyfĂ©lszolgĂĄlat
UTAS: - RomĂĄniĂĄba mikor mennek a buszok?
INFĂS: - RomĂĄnia elĂ©g nagy, hova szeretne eljutni?
UTAS: - Mindegy, csak åtmenjen a hatåron. Tessék mondani, mindegyik busz åtmegy a hatåron, ami Romåniåba megy?
UTAS: - Tiszaugra mikor megy reggel busz?
INFĂS: - 6:20-kor.
UTAS: - Ăs az ott a kanyarban megĂĄll?
INFĂS: - Nem tudom, tetszik tudni a menetrend nem kanyarodik!
OKOSKODà UTAS: - Hollókore még mindig ugyanonnan, a 14-es kocsiållåsról indul?
INFĂS: - MiĂłta az eszemet tudom, az 1-esrol indul.
UTAS: - Mezokövesdre melyik a legutolsó busz?
INFĂS: - 15:50.
UTAS: - Ăs azutĂĄn?
INFĂS: - Az utolsĂł utĂĄn ĂĄltalĂĄban mĂĄr nincsen busz.
UTAS: - MaguknĂĄl is Ăgy van? NĂĄlunk is, köszönöm!
UTAS: - SzabadkĂĄra mikor megy busz?
INFĂS: - Reggel 7-kor.
UTAS: - Ăs elĂ”bb?
INFĂS: - Nincsen, csak egy jĂĄrat van naponta.
UTAS: - Ja, egy jĂĄrat, Ă©rtem, Ă©s utĂĄna?
UTAS: - ĂrdeklĂ”dni szeretnĂ©k, hogy mikor megy a DeĂĄk tĂ©rre a következĂ” metrĂł?
FĂRFI UTAS: - Milyen messze van a kalocsai laktanya a buszĂĄllomĂĄstĂłl?
NOI INFĂS: - Nem tudom, mĂ©g sosem voltam KalocsĂĄn katona.
FĂRFI UTAS: - Milyen messze van a kalocsai laktanya a buszĂĄllomĂĄstĂłl?
UTAS: - Gondoltam hĂĄtha.
UTAS: - NyugdĂjasnak kell helyjegy?
INFĂS: - Igen, de 65 Ă©ven felĂŒl ingyenes.
UTAS: - Ăs 70 Ă©ven felĂŒl?
|
magam, 8:43
|
|
|
megĂ©rkeztĂŒnk...
|
magam, 8:39
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 3.
az év 276. (szökÔévekben 277.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 89 nap van håtra.
Napkelte: 05:45 Napnyugta: 17:18
Holdkelte: 10:23 Holdnyugta: 18:42
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re pĂ©ntek estig: VĂĄltozĂłan felhĂ”s lesz az Ă©g, eleinte mĂ©g szĂĄmĂthatunk hosszabb-rövidebb napos idĂ”szakokra, majd nyugat felĂ”l fokozatosan beborul az Ă©g. Kezdetben elszĂłrtan, majd estĂ©tĂ”l egyre több helyen vĂĄrhatĂł esĂ”, zĂĄpor, egy-egy zivatar is kialakulhat. A dĂ©lnyugati szĂ©l többfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl, nĂ©hol meg is erĂ”södik. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn többnyire 18 Ă©s 23 fok között, Ă©szaknyugaton 15 fok körĂŒl alakul. KĂ©sĂ” este ĂĄltalĂĄban 13, 18 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Az éjszakai óråkban délkeleten egy-egy gyenge (veszélyes idÔjåråsi jelenséget nem hordozó) zivatar kialakulåsa sem zårható ki...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Melegfronti hatĂĄs Ă©rvĂ©nyesĂŒl. FejfĂĄjĂĄs, fĂĄradĂ©konysĂĄg, levertsĂ©g jelentkezhet, ingadozhat a vĂ©rnyomĂĄs.
Ma Helga, IgnĂĄc, GertrĂșd, IliĂĄn, Jozefa, MĂĄria, TerĂ©z, TerĂ©zia napja van.
Boldog névnapot!
Helga :
Ăszaki germĂĄn eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se megszentelt, egĂ©szsĂ©ges, boldog.
IgnĂĄc :
Latin eredetĂ» nĂ©v, az Ignatius nĂ©v rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se tĂ»z.
GertrĂșd :
Germån eredetû név, jelentése dårda erÔ, varåzslónÔ, vagyis a dårdåk varåzslónÔje.
IliĂĄn :
Görög, orosz eredetû név, a Héliosz orosz név szårmazéka. Jelentése nap.
Jozefa :
HĂ©ber eredetĂ» nĂ©v, a JĂłzsef fĂ©rfinĂ©v latin Josephus formĂĄjĂĄnak a nĂ”i megfelelĂ”je. JelentĂ©se Jahve gyarapĂtson.
MĂĄria :
Bibliai nĂ©v. Eredeti hĂ©ber formĂĄja Mirjam volt, ez a görög Ă©s latin bibliafordĂtĂĄsokban mĂłdosult. JelentĂ©se megfejtetlen, valamennyi magyarĂĄzata vitatott. A latin Maria nĂ©vvĂĄltozatnak igen sok szĂĄrmazĂ©ka alakult ki az eurĂłpai nyelvekben, ezek egy rĂ©sze a magyarban is hasznĂĄlatos.
Teréz :
Görög eredetĂ» nĂ©v, a TerĂ©zia rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se hĂ”sĂ©g, forrĂłsĂĄg, nyĂĄr, aratĂĄs, szĂŒret, vadĂĄszni.
Terézia :
Görög eredetû név, Teréz latinos tovåbbképzése.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események [szerkesztés]
• 1564 – JĂĄnos Zsigmond erdĂ©lyi fejedelem csapatai elfoglaljĂĄk SzatmĂĄrt.
• 1831 – A Magyar KirĂĄlysĂĄg terĂŒletĂ©n feloldjĂĄk a kolerazĂĄrlatot.
• 1848 – V. FerdinĂĄnd kirĂĄly Jellasicsot nevezi ki a magyarorszĂĄgi hadak fĂ”vezĂ©rĂ©vĂ©.
• 1860 – Megindul az ĂbrĂĄnyi KornĂ©l szerkesztette "ZenĂ©szeti Lapok".
• 1866 – AlĂĄĂrjĂĄk a bĂ©csi bĂ©kĂ©t, mely lezĂĄrja az olasz-osztrĂĄk hĂĄborĂșt.
• 1872 – BefejezĂ”dik a SzĂ©kesfehĂ©rvĂĄr-VeszprĂ©m-Szombathely-Graz vasĂștvonal Ă©pĂtĂ©se.
• 1885 – Nemzetközi gazdakongresszus kezdĂ”dik Budapesten.
• 1893 – J.S. Thurman szabadalmaztatja az elsĂ” motoros porszĂvĂłt.
• 1918 – NĂ©metorszĂĄgban Max von Baden alakĂt kormĂĄnyt, Ă©s fegyverszĂŒneti ajĂĄnlatot ĂĄllĂt össze.
• 1921 – AlĂĄĂrjĂĄk a Nyugat-MagyarorszĂĄg ĂĄtadĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł jegyzĂ”könyvet (helyszĂne Sopron, rĂ©sztvevĂ”i HegedĂŒs PĂĄl, R. G. Gorton angol, Hamelin francia Ă©s Ferrario olasz tĂĄbornokok.)
• 1922 – Az elsĂ” fakszmile fĂ©nykĂ©p elkĂŒldĂ©se telefonvonalon keresztĂŒl (Washingtonban).
• 1926 – MegkezdĂ”dik a PĂĄneurĂłpai UniĂł elsĂ” kongresszusa BĂ©csben.
• 1929 – I. SĂĄndor kirĂĄly a Szerb-HorvĂĄt-SzlovĂ©n KirĂĄlysĂĄg nevĂ©t JugoszlĂĄv KirĂĄlysĂĄgra vĂĄltoztatja.
• 1934 – Megalakul a Magyar-Olasz TĂĄrsasĂĄg Budapesten.
• 1935 – OlaszorszĂĄg megtĂĄmadja EtiĂłpiĂĄt.
• 1937 – A MĂĄrciusi Front nagygyĂ»lĂ©st tart MakĂłn (MakĂłi KiĂĄltvĂĄny).
• 1940 – RomĂĄnia felmondja az összes, a kisantantbĂłl Ă©s a BalkĂĄn-szövetsĂ©gbĂ”l fakadĂł kötelezettsĂ©geit.
• 1952 – Megjelenik az elsĂ” mĂĄgneses szalaggal mĂ»ködĂ” videomagnĂł (Los Angelesben).
• 1960 – Elhangzik KĂĄdĂĄr JĂĄnos beszĂ©de az ENSZ közgyĂ»lĂ©sĂ©n a "magyar kĂ©rdĂ©s"-rĂ”l.
• 1968 – A csehszlovĂĄk pĂĄrt- Ă©s ĂĄllamvezetĂ©s szerzĂ”dĂ©st Ăr alĂĄ a szovjet csapatok tovĂĄbbi ĂĄllomĂĄsoztatĂĄsĂĄrĂłl az orszĂĄgban.
• 1972 – HatĂĄlyba lĂ©p a SzovjetuniĂł Ă©s az EgyesĂŒlt Ăllamok ĂĄltal kötött, a rakĂ©taelhĂĄrĂtĂł vĂ©delmi rendszerek korlĂĄtozĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł SALT-1 szerzĂ”dĂ©s.
• 1974 – ElkezdĂ”dik a Watergate-ĂŒgy bĂrĂłsĂĄgi eljĂĄrĂĄsa.
• 1975 – Elhelyezik a paksi atomerĂ”mĂ» alapkövĂ©t.
• 1977 – LetartĂłztatjĂĄk Indira Gandhit.
• 1990 – EgyesĂŒl az NDK Ă©s az NSZK. NĂ©metorszĂĄg ismĂ©t egysĂ©ges ĂĄllam.
• 1991 – Budapesten megnyĂlik a Magyar FilmintĂ©zet filmszĂnhĂĄza, az ĂrökmozgĂł FilmmĂșzeum.
• 1997 – MagyarorszĂĄg vonatkozĂĄsĂĄban hatĂĄlyba lĂ©p a vĂ©djegyek nemzetközi lajstromozĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł Madridi EgyezmĂ©nyhez kapcsolĂłdĂł 1989. Ă©vi JegyzĂ”könyv.
• 2004 – II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa boldoggĂĄ avatja I. KĂĄroly osztrĂĄk csĂĄszĂĄrt, (IV. KĂĄroly nĂ©ven magyar kirĂĄlyt).
SzĂŒletĂ©sek
• 1787 – Apostol PĂĄl evangĂ©likus prĂ©dikĂĄtor († 1860)
• 1807 – Baldacci ManĂł honvĂ©d tĂĄbornok († 1852)
• 1845 – Petrik GĂ©za bibliogrĂĄfus
• 1886 – Alain-Fournier (er. Henri Alban Fournier) francia regĂ©nyĂrĂł, elesett az I. vilĂĄghĂĄborĂșban († 1914)
• 1889 – Carl von Ossietzky nĂ©met pacifista ĂșjsĂĄgĂrĂł, Nobel-bĂ©kedĂjas († 1938)
• 1897 – Louis Aragon francia költĂ”, ĂrĂł, esszĂ©ista († 1982) Erik von Detten szĂnĂ©sz
• 1901 – Frantisek Halas cseh költĂ”, mĂ»fordĂtĂł
• 1920 – BĂĄrĂł Anna szĂnĂ©sznĂ”
• 1937 – Solt PĂĄl jogĂĄsz
• 1937 – Csiky BoldizsĂĄr zeneszerzĂ”
• 1938 – Bisztray György irodalomtörtĂ©net
• 1938 – Eddie Cochran amerikai rockzenĂ©sz († 1960)
• 1941 – Chubby Checker (eredeti nevĂ©n:Ernest Evans), amerikai rockĂ©nekes
• 1953 – Cseke PĂ©ter JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnĂ©sz
• 1953 – Keresztes DĂłra festĂ”- Ă©s grafikusmĂ»vĂ©sz, animĂĄciĂłsfilm-rendezĂ”
• 1965 – Tom Bresnahan, amerikai szĂnĂ©sz
• 1981 – Seth Gabel, amerikai szĂnĂ©sz
• 1981 – Zlatan IbrahimoviĂŠ, svĂ©d labdarĂșgĂł
• 1982 – Erik von Detten, amerikai szĂnĂ©sz
• 1987 Sergei Voronov, orosz mĂ»korcsolyĂĄzĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 1226 – Assisi Szent Ferenc olasz szerzetes, költĂ”, a ferences rend alapĂtĂłja
• 1611 – Charles mayenne-i herceg, a Guise-hĂĄz tagja, a Szent Liga vezetĂ”je a francia vallĂĄshĂĄborĂșkban (* 1554)
• 1811 – Heinrich Gentz nĂ©met Ă©pĂtĂ©sz, a berlini klasszicizmus mestere.
• 1826 – Jens Immanuel Baggesen dĂĄn ĂrĂł
• 1908 – Szentirmay ElemĂ©r magyar ĂrĂł, zeneszerzĂ”
• 1929 – Gustav Stresemann, BĂ©ke-Nobel-dĂjas nĂ©met politikus, kĂŒlĂŒgyminiszter
• 1939 – Györffy IstvĂĄn magyar etnogrĂĄfus, az MTA tagja (* 1884)
• 1957 – SzabĂł LĂ”rinc magyar költĂ”, mĂ»fordĂtĂł (* 1900)
• 1960 – TĂmĂĄr JĂłzsef Kossuth-dĂjas magyar szĂnmĂ»vĂ©sz, Ă©rdemes Ă©s kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz (* 1902)
• 1966 – Lesznai Anna (eredeti nevĂ©n: Moscovitz AmĂĄlia) magyar költĂ”, ĂrĂł, iparmĂ»vĂ©sz
• 1977 – Kun Imre magyar hangversenyrendezĂ”, rĂĄdiĂłs
• 1977 – Szemes MihĂĄly magyar filmrendezĂ”
• 1987 – Jean Anouilh francia ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł († 1910)
• 1988 – Franz Josef Strauss nĂ©met politikus, BajororszĂĄg miniszterelnöke
• 1992 – GyĂĄrfĂĄs MiklĂłs magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, dramaturg
• 2004 – Janet Leigh (sz. Jeanette Helen Morrison) amerikai szĂnĂ©sznĂ” („Psycho”) (* 1927)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• 1990 Ăłta a NĂ©met EgysĂ©g Napja. E napon egyesĂŒlt az NDK Ă©s az NSZK.
|
magam, 8:20
|
|
|
napi okossĂĄg:
A gyilkos galĂłca halĂĄlosan finom!
.
|
magam, 8:18
|
|
|
...(Ellenfényben)
FĂ©nyek Ă©s ĂĄrnyak -
pĂłkhĂĄlĂłba akadtak
fĂĄradt perceim.
(De)
Ăszi napfĂ©nyben
szitakötÔålmaim
Ășjra csapongnak.
|
magam, 8:10
|
|
|
jĂł reggelt,mosolygĂłs napot mindenkinek.
|
magam, 8:02
|
|
|
|
| 2008. október 2., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
jó éjt ,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 21:16
|
|
|
.
|
magam, 21:06
|
|
|
Ăgbolt
Odafenn a félgömbnyi égbolt
futó fénysåvokkal tele
emelkedik a test magĂĄba szĂvja
a magassĂĄg rĂ©vĂŒlete
(SzM)
|
magam, 20:36
|
|
|
szép aki beszél szép aki fest
szép aki kicsi és szép a nagy
szép az óriås ha békén hagy
szép a fekete szép a fehér
szép ha lemegy aki épp felért
szép aki kövér szép a sovåny
szép a zöldség a borsos tokåny
szép ki idegen szép aki vagy
szép aki forró szép aki fagy
szĂ©p aki szĂ©p szĂ©p aki csĂșnya
szĂ©p a szmoking a szakadt gĂșnya
mert mondd mi a szép mondd ki a szép?
Szép ami szép és szép aki szép!
(IG)
|
magam, 19:48
|
|
|
és mår a pult is szerkezet-kész...
|
magam, 18:49
|
|
|
a dobogó mår szerkezet-kész...
|
magam, 12:47
|
|
|
tudtad...?
MiĂłta vannak nemzeti himnuszok?
A himnusz egyike a legrĂ©gibb idĂ”kbe visszanyĂșlĂł költĂ©szeti formĂĄknak. Fogalmi körĂ©be tartozik minden vallĂĄsos, isteneket vagy istennĂ”ket dicsĂ”ĂtĂ” Ă©s ĂŒnneplĂ” verses imĂĄdsĂĄg, kultikus Ă©nek. Az Ăłkori himnuszirodalom legĂ©rtĂ©kesebb gyöngyszemei HomĂ©rosz Ă©s Pindarosz költemĂ©nyei, de - visszanyĂșlva a legrĂ©gibb idĂ”kbe - sokĂĄig ebbe a mĂ»faj-kategĂłriĂĄba tartoztak a DĂĄvid-zsoltĂĄrok is.
A himnusz szorosabban vett mĂ»faji Ă©s verstani sajĂĄtsĂĄgai a közĂ©pkorban alakultak ki Ă©s szilĂĄrdultak meg. A keresztĂ©ny közĂ©pkor ebben a mĂ»fajban talĂĄlta meg a legtöbb lehetĂ”sĂ©get tipikus Ă©rzelemvilĂĄgĂĄnak, a vallĂĄsos emelkedettsĂ©gnek, ĂĄhĂtatnak Ă©s jĂĄmborsĂĄgnak a kifejezĂ©sĂ©re. EzĂ©rt vĂĄlhatott a kor vallĂĄsos költĂ©szetĂ©nek Ă©s muzsikĂĄjĂĄnak leggazdagabb Ă©s legkedveltebb mĂ»fajĂĄvĂĄ, amely mĂ©g az Ășjkori egyhĂĄz liturgiĂĄjĂĄban is vĂĄltozatlanul megĂ”rizte funkciĂłjĂĄt. A közĂ©pkori himnuszköltĂ©szet nĂ©hĂĄny kiemelkedĂ” kĂ©pviselĂ”je Ambrosius, Hilarius Ă©s Prudentius. Ez a közĂ©pkori vallĂĄsos himnuszköltĂ©szet volt az egyik forrĂĄs, amelybĂ”l a nemzeti himnusz az Ășjkorban kifejlĂ”dött. A fohĂĄszkodĂĄst, az imajelleget a nemzeti himnuszok egy jelentĂ”s rĂ©tege Ă©vszĂĄzadokon ĂĄt megĂ”rizte. Ezt mutatja többek között az angol himnusz (God save the king - Isten, Ăłvd a kirĂĄlyt), az osztrĂĄk csĂĄszĂĄr-himnusz (Gott erhalte Franz den Kaiser - Tartsd meg, Isten, Ferenc csĂĄszĂĄrt) vagy akĂĄr a magyar himnusz (Isten ĂĄldd meg a magyart) kezdĂ”sora.
A nemzeti himnusz mĂ»fajĂĄnak tovĂĄbbi forrĂĄsa a hazafias dalokban, tömeg- vagy csatadalokban, egy-egy politikai csoport vagy pĂĄrt zenei jelkĂ©pĂ©ĂŒl megnevezett Ă©nekekben kereshetĂ”. A tömegdalbĂłl nemzeti himnusszĂĄ nĂ”tt Ă©nekek legnĂ©pszerĂ»bb pĂ©ldĂĄja a Marseillaise.
A legelsĂ” nemzeti himnusz NĂ©metalföldön keletkezett Ă©s vĂĄlt tömegĂ©nekkĂ© a 16. szĂĄzad vĂ©gĂ©n, amikor a nĂ©metalföldi nĂ©p szabadsĂĄgharcĂĄt vĂvta a spanyol elnyomĂĄs ellen. A mindmĂĄig Ă©letben levĂ” angol kirĂĄlyhimnusz, a God save the king az 1740-es Ă©vekben vĂĄlt közkinccsĂ©; a dallam eredete azonban mĂĄr rĂ©gebbre nyĂșlik vissza, szerzĂ”jĂ©nek kilĂ©te teljesen bizonytalan. RendkĂvĂŒl szĂ©les körĂ» nĂ©pszerĂ»sĂ©gĂ©re jellemzĂ”, hogy nĂ©hĂĄny Ă©vtized mĂșlva a kontinensen is elterjedt, Ă©s több nemzetközössĂ©g (köztĂŒk a dĂĄn Ă©s a nĂ©met) megvĂĄltoztatott szöveggel magĂĄĂ©vĂĄ tette. MĂ»zenei feldolgozĂĄsai közĂŒl emeljĂŒk ki Beethoven kompozĂciĂłit, aki kĂłrusmĂ»vet, zongoravariĂĄciĂłt Ărt a dallam nyomĂĄn Ă©s az Ășn. Csata-szimfĂłniĂĄjĂĄban is felhasznĂĄlta.
Haydnt feltehetĂ”leg az angol kirĂĄlyhimnusz inspirĂĄlta az osztrĂĄk csĂĄszĂĄr-himnusz, a Gott erhalte megkomponĂĄlĂĄsĂĄra, amit Ferenc csĂĄszĂĄr szĂŒletĂ©snapjĂĄn, 1797. februĂĄr 2-ĂĄn adtak elĂ” elsĂ” Ăzben. A nemes Ă©s szĂ©p dallam kĂ©sĂ”bb Ă©rtĂ©kĂ©hez Ă©s rangjĂĄhoz mĂ©ltatlan szerephez jutott a törtĂ©nelemben. MagyarorszĂĄgon, mint az osztrĂĄk elnyomĂĄs jelkĂ©pĂ©t gyĂ»löltĂ©k. 1922-ben NĂ©metorszĂĄg hivatalos himnuszĂĄvĂĄ kiĂĄltottĂĄk ki, s az uralomra jutĂł Hitler-fasizmus egyik szimbĂłlumĂĄvĂĄ vĂĄlt. Legismertebb feldolgozĂĄsa magĂĄtĂłl a szerzĂ”jĂ©tĂ”l ered: a hĂres Kaiser-kvartett lassĂș tĂ©tele a Gott erhalte dallamĂĄt variĂĄlja.
A Marseillaise eredetileg csatadalnak kĂ©szĂŒlt. A rajnai francia sereg egyik kapitĂĄnya, Claude Rouget de Lisle, aki mĂ»kedvelĂ” költĂ” Ă©s muzsikus is volt, 1792-ben, a francia-nĂ©met hĂĄborĂș kitörĂ©sekor Ărta a dalt Ă©s a szöveget a hadsereg szĂĄmĂĄra. A katonaindulĂł olyannyira összhangban volt a forradalmi FranciaorszĂĄg közhangulatĂĄval, hogy pĂĄratlan rövid idĂ” alatt tömeghimnusszĂĄ vĂĄlt nemcsak a rajnai hadseregben, hanem az egĂ©sz orszĂĄgban, Ă©s mĂĄr 1795-ben hivatalos francia nemzeti himnusszĂĄ nyilvĂĄnĂtottĂĄk. Többek között Schumann, Mendelssohn, Liszt Ă©s Csajkovszkij hasznĂĄlta fel a dallamot egy-egy mĂ»ben.
A magyar himnusz költĂ”je Kölcsey Ferenc. 1845-ben, 22 Ă©vvel a Himnusz megszĂŒletĂ©se utĂĄn Ărtak ki nyilvĂĄnos pĂĄlyĂĄzatot megzenĂ©sĂtĂ©sĂ©re. Az elsĂ” dĂjat egyhangĂșlag Erkel Ferenc zenĂ©jĂ©nek ĂtĂ©ltĂ©k.
|
magam, 12:10
|
|
|
a " mezÔ Ôr"
|
magam, 9:05
|
|
|
|
| |
