| 2008. október 4., szombat |
|
 |
0 |
|
|
tudtad...?
Miért kell a kåvét pörkölni?
180-220 Celsius-fok körĂŒl erĂ”s pattogĂĄs hallhatĂł. Ekkor szakadnak szĂ©t a kĂĄvĂ©bab szövetelemei. KĂ©kes fĂŒst szĂĄll fel, Ă©s ekkor Ă©rezhetĂ” legerĂ”sebben a jellegzetes kĂĄvĂ©illat. A pörkölĂ©s vĂ©gpontjĂĄnak eltalĂĄlĂĄsa a legkĂ©nyesebb mozzanat, ami nem mindig Ă©s nem mindenkinek sikerĂŒl.
VilĂĄgszerte folynak a kutatĂĄsok olyan mĂ»szakilag Ă©s gazdasĂĄgilag kielĂ©gĂtĂ” pörkölĂ©si eljĂĄrĂĄsok kidolgozĂĄsĂĄra, amelyek kevĂ©sbĂ© kĂĄrosĂtjĂĄk a kĂĄvĂ© aromaanyagait. Ilyen megoldĂĄsnak ĂgĂ©rkezik a nagyfrekvenciĂĄs, vĂĄltozĂł irĂĄnyĂș elektromos tĂ©rben törtĂ©nĂ” pörkölĂ©s. Itt a meleg magĂĄban az anyagban keletkezik, Ă©s a pörkölĂ©s belĂŒlrĂ”l kifelĂ© folyik, Ă©ppen ellenkezĂ”leg, mint a közvetlen pörkölĂ©skor. Egy mĂĄsik mĂłdszer lehet az infravörös, a szemnek lĂĄthatatlan hĂ”sugĂĄrzĂĄssal folyĂł pörkölĂ©s. AkĂĄr hiszik, akĂĄr nem: a kĂĄvĂ©pörkölĂ©s - tudomĂĄny, mĂ©ghozzĂĄ kĂ©mia, Ă©lelmiszerkĂ©mia a javĂĄbĂłl. A vegyĂ©szek több szakaszt kĂŒlönböztetnek meg ebben a folyamatban, amely - bĂĄtran mondhatjuk, - ma is titokzatos. Az elsĂ” 100 °C-ig tart. Ez a szĂĄrĂtĂĄs, melynek sorĂĄn a nyers kĂĄvĂ©bĂłl eltĂĄvozik a nedvessĂ©g. De mĂĄr ez az elsĂ” szakasz is hĂĄrom rĂ©szre bonthatĂł, ötven fokig a vĂz egy rĂ©sze pĂĄrolog el. UtĂĄna 60-70 fokon a kĂĄvĂ©ban levĂ” fehĂ©rjĂ©k mennek ĂĄt egy alvadĂĄsnak nevezett folyamaton. Csak ezutĂĄn emelkedik tovĂĄbb a nyers kĂĄvĂ© hĂ”mĂ©rsĂ©klete. SzĂĄz fokig Ășjra a nedvessĂ©g tĂĄvozik el, az egĂ©sz vĂztartalom. Ez magĂĄval viszi a nyers kĂĄvĂ© jellegzetes szagĂĄt adĂł anyagokat, amelyek szemben a pörköli kĂĄvĂ©Ă©val, kellemetlenek.
Az igazi pörkölĂ©s 150 fokon kezdĂ”dik, Ă©s körĂŒlbelĂŒl 220 fokig tart. Ezalatt elsĂ”sorban a cukrok alakulnak ĂĄt, karamellizĂĄlĂłdnak. Az egĂ©sz pörkölĂ©s legjobban a cukrokat "sĂșjtja". Nemcsak arĂĄnyuk csökken, hanem abszolĂșt mennyisĂ©gĂŒk is. Ezzel elĂ©rkeztĂŒnk a kĂĄvĂ©pörkölĂ©s legfontosabb szakaszĂĄhoz: a pörkölĂ©shez, ami kĂvĂŒl-belĂŒl egyszerre melegĂti a kĂĄvĂ©t.
|
magam, 12:27
|
|
|
Csak az tud Ă©lni, ki mindig nevet,
KibÔl kicsordul minden szeretet
Kinek lelke élettÔl vidåm,
Ki himnuszt zeng az Ă©g hajnalĂĄn
Ki minden könnybÔl virågot szakaszt,
Minden sziklĂĄbĂłl szivĂĄrvĂĄnyt fakaszt.
Az Ă©let ĂștjĂĄn gyĂ”ztesen robog,
Csak az tud Ă©lni: KI MINDIG MOSOLYOG!
|
magam, 9:10
|
|
|
ållati jó a vétel...!
|
magam, 8:32
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 4.
az év 277. (szökÔévekben 278.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 88 nap van håtra.
Napkelte: 05:46 Napnyugta: 17:16
Holdkelte: 11:27 Holdnyugta: 19:21
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szombat estig: OrszĂĄgszerte borult lesz az Ă©g, csak a dĂ©lutĂĄni ĂłrĂĄkban szakadozik fel nyugaton a felhĂ”zet. SokfelĂ© vĂĄrhatĂł esĂ”, zĂĄpor, helyenkĂ©nt zivatar. Az Ă©lĂ©nk, idĂ”nkĂ©nt erĂ”s Ă©szaknyugati szelet ĂĄtmenetileg viharos szĂ©llökĂ©sek kĂsĂ©rik. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 10 Ă©s 16 fok között alakul. KĂ©sĂ” este 7 Ă©s 12 fok közötti hĂ”mĂ©rsĂ©klet vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Szombaton az orszĂĄg keleti felĂ©ben lehet egy-kĂ©t helyen zivatar, amelyet viharos (60-75 km/h) szĂ©llökĂ©s Ă©s esetleg kisebb mĂ©retĂ» jĂ©g (jĂ©gĂĄtmĂ©rĂ” < 1 cm) kĂsĂ©rhet...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Hidegfronti hatĂĄsra kell szĂĄmĂtani. Az arra Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l vĂ©rnyomĂĄsingadozĂĄs, fejfĂĄjĂĄs jelentkezhet, fokozĂłdik a görcshajlam.
Ma Ferenc, Aranka, Hajnalka, Fodor napja van.
Boldog névnapot!
Ferenc :
Francia, latin eredetĂ» nĂ©v. Az olasz Francesco nĂ©v latinosĂtott Franciscus formĂĄjĂĄbĂłl szĂĄrmazik. Assisi Szent Ferenc gyermekkori beceneve volt, melyet azĂ©rt kapott, mert Ă©desanyja francia szĂĄrmazĂĄsĂș volt. JelentĂ©se francia.
Aranka :
Magyar nĂ©v, az arany szĂł kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka, az AurĂ©lia magyarĂtĂĄsa.
Hajnalka :
XIX. szĂĄzadi nĂ©valkotĂĄs a hajnal közszĂłbĂłl. Ez a kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s nĂ©v egyben virĂĄgnĂ©v is.
Fodor :
Magyar eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se göndör hajĂș.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1423 – Luxemburgi Zsigmond nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr, magyar Ă©s cseh kirĂĄly hĂ»bĂ©rkĂ©nt vejĂ©nek, V. Albert osztrĂĄk hercegnek adomĂĄnyozza a morva Ă”rgrĂłfsĂĄgot, Ă©s a cseh kirĂĄlyi trĂłn örökösĂ©vĂ© jelöli ki Albertet.
• 1468 – I. MĂĄtyĂĄs kirĂĄly BrassĂł vĂĄrosa szĂĄmĂĄra a magyar pĂ©nzek mellett a havasalföldi pĂ©nzek hasznĂĄlatĂĄt is engedĂ©lyezi.
• 1490 – II. UlĂĄszlĂł magyar kirĂĄly Ă©s Beatrix özvegy kirĂĄlynĂ© titkos hĂĄzassĂĄgot kötnek.
• 1535 – KinyomtatjĂĄk az elsĂ” teljesen angol nyelvĂ» BibliĂĄt (fordĂtotta: William Tyndale Ă©s Miles Coverdale.)
• 1582 – A legtöbb katolikus orszĂĄgban Ă©letbe lĂ©p a XIII. Gergely pĂĄpĂĄrĂłl elnevezett naptĂĄr (1582. oktĂłber 4. utĂĄn oktĂłber 15. következett).
• 1664 – Ăj-Amszterdam (Nieuw Amsterdam) neve New York-ra vĂĄltozik.
• 1824 – MexikĂł alkotmĂĄnyĂĄnak megszĂŒletĂ©se.
• 1848 – Az aradi vĂĄr csĂĄszĂĄri Ă”rsĂ©ge megtagadja az engedelmessĂ©get a forradalmi magyar kormĂĄnynak.
• 1850 – Az osztrĂĄk pĂ©nzĂŒgyminiszter elĂ”Ărja a csĂĄszĂĄri Ă©s kirĂĄlyi pĂ©nzĂŒgyĂ”rsĂ©gek felĂĄllĂtĂĄsĂĄt MagyarorszĂĄgon.
• 1852 – Leteszik a budapesti Szent IstvĂĄn-templom, a kĂ©sĂ”bbi Szent IstvĂĄn-bazilika alapkövĂ©t.
• 1857 – Megindul a SzĂ©pirodalmi Közlöny, szerkesztĂ”je nĂ©vleg Szelestey LĂĄszlĂł, valĂłjĂĄban SzĂ©kely JĂłzsef.
• 1878 – I. Ferenc JĂłzsef kirĂĄly elfogadja Tisza KĂĄlmĂĄn miniszterelnök lemondĂĄsĂĄt.
• 1881 – Edward Leveaux szabadalmaztatja a gĂ©pzongorĂĄt.
• 1883 – ElĂ”ször indul el az Orient Expressz.
• 1896 – ĂtadjĂĄk a budapesti Ferenc JĂłzsef hidat (ma SzabadsĂĄg hĂd).
• 1915 – I. vilĂĄghĂĄborĂș: Orosz csapatok elfoglaljĂĄk MĂĄramarosszigetet.
• 1921 – Nyugat-MagyarorszĂĄgot PrĂłnay PĂĄl Lajta bĂĄnsĂĄg nĂ©ven "önĂĄllĂł ĂĄllamkĂ©nt" kiĂĄltja ki FelsÔörsön, az ĂĄltala szervezett alkotmĂĄnyozĂł gyĂ»lĂ©sen.
• 1930– A London-bĂłl India felĂ© felĂ© indĂtott R-101 brit kormĂĄnyozhatĂł lĂ©ghajĂł, 53 utassal, a La Manche fölött viharba kerĂŒl, a franciaorszĂĄgi Beauvais vĂĄros fölött kigyullad Ă©s lezuhan. Mindössze 9-en Ă©lik tĂșl a tragĂ©diĂĄt. Az angol kormĂĄny leĂĄllĂtja lĂ©ghajĂłprogramjĂĄt.
• 1944 – A szovjet Ă©s romĂĄn elĂ”renyomulĂĄs miatt a magyar honvĂ©dsĂ©g kiĂŒrĂti Ă©s feladja Torda vĂĄrosĂĄt.
• 1952 – Ezen Ă©s az ezt követĂ” napon közli a Szabad NĂ©p teljes terjedelmĂ©ben SztĂĄlin ĂrĂĄsĂĄt "A szocializmus közgazdasĂĄgi problĂ©mĂĄi a SzovjetuniĂłban" cĂmmel.
• 1957 – A szovjetek fellövik az elsĂ” Szputnyikot a vilĂĄgĂ»rbe.
• 1959 – A szovjet Lunyik-3. Ă»rszonda elsĂ”kĂ©nt kĂ©szĂt felvĂ©teleket a Hold tĂșlsĂł oldalĂĄrĂłl.
• 1977 – BelgrĂĄdban megkezdi mĂ»ködĂ©sĂ©t az EurĂłpai BiztonsĂĄgi Ă©s EgyĂŒttmĂ»ködĂ©si Szervezet (EBEĂ) soros Ă©rtekezlete, melynek zĂĄrĂł napja a következĂ” Ă©v mĂĄrciusa.
• 1983 - A Thrust2 nevĂ» sugĂĄrhajtĂĄsĂș jĂĄrmĂ» 1019,5 km/h-ra javĂtja az autĂłk szĂĄrazföldi sebessĂ©gi rekordjĂĄt
• 1986 – HollandiĂĄban Beatrix kirĂĄlynĂ” felavatja a vilĂĄg legnagyobb (Delta tervkĂ©nt ismert) gĂĄtrendszerĂ©t.
• 1991 – Antall JĂłzsef az USA-ban tĂĄrgyal George H. W. Bush amerikai elnökkel.
• 1993 – MoszkvĂĄban a kormĂĄnyhĂ» csapatok leverik a Borisz Jelcin orosz elnök ellen szervezett katonai ĂĄllamcsĂnyt.
• 2000 – Az EurĂłpai Parlament megszavazza jelentĂ©sĂ©t a tagjelölt orszĂĄgok felkĂ©szĂŒltsĂ©gĂ©rĂ”l. A MagyarorszĂĄgrĂłl szĂłlĂł jelentĂ©s mĂ©ltatja a közössĂ©gi joganyag ĂĄtvĂ©telĂ©ben elĂ©rt eredmĂ©nyeket Ă©s a stabil gazdasĂĄgi fejlĂ”dĂ©st, de kifogĂĄsolja a roma nĂ©pessĂ©g helyzetĂ©t Ă©s a szervezett bĂ»nözĂ©s problĂ©mĂĄjĂĄt.
• 2007 – Az Africa One nevĂ» lĂ©gitĂĄrsasĂĄg Antonov-26 teherszĂĄllĂtĂł gĂ©pe röviddel a felszĂĄllĂĄs utĂĄn rĂĄzuhan Kinshasa egyik sĂ»rĂ»n lakott kĂŒlvĂĄrosi negyedĂ©re. A gĂ©p fedĂ©lzetĂ©n lĂ©vĂ” 23 ember közĂŒl csak a gĂ©p egyik szerelĂ”je Ă©li tĂșl a balesetet, mĂg a földön tovĂĄbbi 28 ember hal meg.
SzĂŒletĂ©sek
• 1289 – X. (CivakodĂł) Lajos francia kirĂĄly († 1316)
• 1515 – ifj. Lucas Cranach nĂ©met reneszĂĄnsz festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1586)
• 1570 – PĂĄzmĂĄny PĂ©ter esztergomi Ă©rsek, egyhĂĄzi ĂrĂł († 1637)
• 1626 – Richard Cromwell, Oliver Cromwell fia, 1658-59-ig Anglia lord protectora († 1712)
• 1814 – Jean-François Millet francia festĂ” († 1875)
• 1822 – Rutherford B. Hayes, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 19. elnöke, hivatalban 1877–1881-ig († 1893)
• 1870 – MĂłricz PĂĄl magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł († 1936)
• 1872 – Schöpflin AladĂĄr magyar ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł, kritikus († 1950)
• 1881 – AndrĂ© Salmon francia ĂrĂł, költĂ”, kritikus († 1969)
• 1885 – GaĂĄl SĂĄndor magyar fizikus († 1972)
• 1889 – DĂĄlnoki Veress Lajos honvĂ©d vezĂ©rezredes, II. vilĂĄghĂĄborĂșs hadseregparancsnok († 1976)
• 1889 – MuttnyĂĄnszky ĂdĂĄm gĂ©pĂ©szmĂ©rnök, a Budapesti MĂ»szaki Egyetem tanĂĄra, dĂszdoktora, Kossuth-dĂjas († 1976)
• 1892 – Luis Trenker (er. Alois Franz Trenker), dĂ©l-tiroli osztrĂĄk Ă©pĂtĂ©sz, hegymĂĄszĂł, ĂrĂł, szĂnĂ©sz, filmrendezĂ” († 1990)
• 1895 – Buster Keaton (er. neve Joseph Francis Keaton), amerikai nĂ©mafilm-szĂnĂ©sz, filmrendezĂ” († 1966)
• 1895 – Dr. Richard Sorge nĂ©met ĂșjsĂĄgĂrĂł, a II. vilĂĄghĂĄborĂș alatt JapĂĄnban dolgozĂł szovjet kĂ©m († 1944)
• 1906 – Kepes György festĂ”, tervezĂ”, kĂ©pzĂ”mĂ»vĂ©szeti ĂrĂł († 2001)
• 1909 – Szalay SĂĄndor fizikus, a magyar magfizikai kutatĂĄs megalapĂtĂłja († 1987)
• 1912 – Hajnal GĂĄbor magyar költĂ”, mĂ»fordĂtĂł, JĂłzsef Attila-dĂjas († 1987)
• 1916 – Vitalij Lazarevics Ginzburg elmĂ©leti fizikus Ă©s asztrofizikus, az Orosz TudomĂĄnyos AkadĂ©mia tagja, Igor Tamm utĂłda az FIAN igazgatĂłi posztjĂĄn
• 1924 – Charlton Heston amerikai szĂnĂ©sz († 2008)
• 1925 – KĂĄllai Ferenc szĂnmĂ»vĂ©sz, a Nemzet SzĂnĂ©sze
• 1930 – Soproni JĂłzsef magyar zeneszerzĂ”
• 1933 – SĂŒkösd MihĂĄly magyar ĂrĂł, szerkesztĂ”
• 1933 – Franz Vranitzky osztrĂĄk szociĂĄldemokrata politikus, az SPĂ elnöke, 1986-1997 szövetsĂ©gi kancellĂĄr
• 1934 Daniel Kleitman amerikai matematikus
• 1941 – Jackie Collins angol szĂnĂ©sznĂ”
• 1941 – Anne Rice amerikai ĂrĂł
• 1943 – Lengyel PĂĄl magyar filmrendezĂ”
• 1946 – Susan Sarandon Oscar dĂjas amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1952 – BĂĄn JĂĄnos magyar szĂnĂ©sz, filmrendezĂ”
• 1953 – TchĂ©ky Karyo török szĂŒletĂ©sĂ» francia szĂnĂ©sz
• 1976 – Alicia Silverstone amerikai szĂnĂ©sznĂ”, modell
• 1979 – TĂmĂĄr KrisztiĂĄn magyar labdarĂșgĂł, jelenleg az angol Plymouth Argyle hĂĄtvĂ©dje
• 1988 – PetnehĂĄzi MĂĄrk magyar labdarĂșgĂł, jelenleg a ZTE jĂĄtĂ©kosa
• 1989 – Kimmie Meissner amerikai mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1991 Cole Hawkins amerikai szĂnĂ©sz
HalĂĄlozĂĄsok
• 1582 – Avilai Szent TerĂ©z spanyol apĂĄca, 1570-tĂ”l az elsĂ” nĂ”i egyhĂĄzi tanĂtĂł, 1617-tĂ”l SpanyolorszĂĄg vĂ©dĂ”szentje (* 1515)
• 1669 – Rembrandt Harmensz van Rijn nĂ©metalföldi festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1606)
• 1859 – Karl Baedeker nĂ©met könyvkiadĂł (* 1801)
• 1880 – Jacques Offenbach nĂ©met szĂŒletĂ©sĂ» francia zeneszerzĂ” (* 1819)
• 1904 – FrĂ©dĂ©ric Auguste Bartholdi (er. Amilcar Hasenfratz), elzĂĄszi francia szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz, a New York-i SzabadsĂĄgszobor alkotĂłja (* 1834)
• 1932 – Lengyel PĂĄl nyomdĂĄsz, ĂșjsĂĄgĂrĂł, eszperantĂł nyelvĂ» lapok kiadĂłja (* 1868)
• 1935 – Jean BĂ©raud francia impresszionista festĂ” (* 1849)
• 1947 – Max Planck, Nobel-dĂjas nĂ©met fizikus, a kvantummechanika megalapĂtĂłja (* 1858)
• 1970 – Janis Joplin amerikai Ă©nekesnĂ” (* 1943)
• 1973 – SoltĂ©sz Anni szĂnĂ©sznĂ” (* 1902)
• 1978 – ErdĂ©lyi JĂłzsef költĂ” (* 1896)
• 1980 – SzollĂĄs LĂĄszlĂł vilĂĄgbajnok mĂ»korcsolyĂĄzĂł, orvos (* 1907)
• 1982 – Glenn Herbert Gould, kanadai zongoramĂ»vĂ©sz (* 1932)
• 1989 – Graham Chapman brit szĂnĂ©sz, komikus, forgatĂłkönyvĂrĂł (* 1941)
• 1992 – Bay ZoltĂĄn magyar szĂĄrmazĂĄsĂș atomfizikus (* 1900)
• 2004 – Gordon Cooper Ă»rhajĂłs (* 1927)
• 2005 – AndrĂ© Waterkeyn belga Ă©pĂtĂ©sz, a brĂŒsszeli Atomium tervezĂ”je (* 1917)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Lesothoi KirĂĄlysĂĄg: A FĂŒggetlensĂ©g napja (1966)
• Az Ăllatok VilĂĄgnapja
• Assisi Szent Ferenc halĂĄla (1226)
|
magam, 8:30
|
|
|
napi okossĂĄg:
IdegesĂtenek azok az emberek, akik nem adjĂĄk a nevĂŒket ahhoz amit mondanak - Anonymus
|
magam, 8:29
|
|
|
Egy-két lépés, elfogy az aszfalt,
Ă©s a mezĂ”
terĂt a földre gazdag asztalt.
Itt csönd van. E diófa bólong,
s halkan regél
az avar Ă©s a sĂĄrgulĂł lomb.
(KosztolĂĄnyi D)
|
magam, 8:24
|
|
|
Jó reggelt szép hétvégét.
|
magam, 8:22
|
|
|
|
| 2008. október 3., péntek |
|
|
0 |
|
|
jó éjt, szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
|
magam, 21:47
|
|
|
Itt az Ôsz, lomha léptekkel lépdel
EstĂ©re, összebĂșjik a szĂ©llel
ĂlelĂ” karja messzire Ă©r el
SzĂĄmtalan szĂĄlat szakĂt, vagy tĂ©p el
Könnyedén jåtszik a falevéllel
ĂlĂ©be gyĂ»jti, ami nem fĂ©r el
HordĂĄrnak vĂ©gĂŒl, vad vihart kĂ©r fel
ElÔtte minden meghajol,térdel
Az ég aljåt is befesti vérrel
VöröslĂ” szĂne veszĂ©lyes vĂ©szjel
TûnÔ nap mosolya vész el
Maradna még, de hiåba kérlel
(ISz)
|
magam, 21:45
|
|
|
tudtad...?
Ki talĂĄlta fel a szemĂŒveget?
Az idĂ”sebbik Plinius termĂ©szettudomĂĄnyi munkĂĄjĂĄban megjegyzi a smaragdrĂłl, hogy ĂĄltalĂĄban homorĂșan szoktĂĄk csiszolni; a nagyobb, csiszolt kövekben Ă©ppĂșgy, mint a tĂŒkörben, a tĂĄrgyak kĂ©pei lĂĄthatĂłk. Nero csĂĄszĂĄr a gladiĂĄtorok kĂŒzdelmĂ©t egy smaragdban szokta szemlĂ©lni.
NerĂłrĂłl mĂĄsok is ĂrjĂĄk, hogy gyenge szeme volt s csak a közeli tĂĄrgyakat lĂĄtta jĂłl. EzekbĂ”l arra szoktak következtetni, hogy a rövidlĂĄtĂł Nero smaragd lencsĂ©t hasznĂĄlt "monokli" gyanĂĄnt. Ez a feltĂ©telezĂ©s azonban nem egĂ©szen helytĂĄllĂł: elĂ”ször is a smaragd - vagy a hozzĂĄ hasonlĂł fĂ©ldrĂĄgakövek, mint a berill stb. - nem olyan ĂĄtlĂĄtszĂłak, hogy szemĂŒveg gyanĂĄnt lehetne hasznĂĄlni Ă”ket. KĂ©tsĂ©gtelenĂŒl zöld szĂnĂ» ĂŒvegrĂ”l lehetett szĂł, amellyel az Ă©rtĂ©kes drĂĄgaköveket utĂĄnoztĂĄk. MĂĄsodsorban az Ăłkorban nem ismertĂ©k a szemĂŒvegeket, a konkĂĄv Ă©s konvex ĂŒveglencsĂ©k hatĂĄsĂĄt nem hasznĂĄltĂĄk ki. LegvalĂłszĂnĂ»bb az, hogy Nero rĂĄjött, hogy a szĂnes, drĂĄgaköveket utĂĄnzĂł ĂŒvegedĂ©nyek homorĂșan csiszolt, kerek mezĂ”cskĂ©iben a tĂĄvoli tĂĄrgyak kicsinyĂtett, de Ă©les kĂ©pe jelenik meg; ez adta a gondolatot, hogy a gladiĂĄtorkĂŒzdelmeket egy, a szemĂ©hez közel emelt, homorĂșan csiszolt zöld ĂŒvegdarab segĂtsĂ©gĂ©vel kövesse. A következtetĂ©seket azonban ekkor mĂ©g nem tudtĂĄk levonni, s Ăgy az Ăłkorban mĂ©g nem kĂ©szĂŒltek lĂĄtĂĄsjavĂtĂł ĂŒveglencsĂ©k, szemĂŒvegek.
A szemĂŒveg EurĂłpĂĄban szĂŒletett. AlapgondolatĂĄt Abu Ali Muhammed ben el Hasan ibn Haitam el Basri, ez a szĂ©p, hosszĂș nevĂ» arab tudĂłs talĂĄlta fel a 10. Ă©s a 11. szĂĄzad fordulĂłjĂĄn. VizsgĂĄlta a szemet, Ă©s tanulmĂĄnyozta az optikĂĄt. ElsĂ”kĂ©nt jött rĂĄ arra, hogy az ĂŒveggömb szelete nagyĂtja a kĂ©pet. TehĂĄt felfedezte a lupĂ©t, a nagyĂtĂłt.
A szemĂŒveg, a nagyĂtĂĄsra hasznĂĄlhatĂł pĂĄpaszem csak 1270 utĂĄn jelenik meg, elĂ”ször ItĂĄliĂĄban. ValĂłszĂnĂ»leg hosszas prĂłbĂĄlkozĂĄs, több ember keze munkĂĄja nyomĂĄn alakult ki a mai formĂĄja. Mindenesetre a firenzei Santa Maria Maggiore-templomban van egy sĂrkĂ” ezzel a felĂrĂĄssal: "Itt nyugszik Salvato Armato, a firenzei Armati nemzetsĂ©gbĂ”l, a pĂĄpaszem feltalĂĄlĂłja. Isten bocsĂĄssa meg a bĂ»neit. Az Ărnak 1317-ik esztendejĂ©ben."
MĂĄsok Alessandro SpirĂĄnak vagy az angol Roger Baconnek tulajdonĂtjĂĄk a szemĂŒveg feltalĂĄlĂĄsĂĄt. Hogy MagyarorszĂĄgon mikor hasznĂĄltak elĂ”ször szemĂŒveget, ezt nem lehet egĂ©szen pontosan megĂĄllapĂtani. A budai vĂĄrĂĄsatĂĄsok alkalmĂĄval a 15. szĂĄzadbĂłl szĂĄrmazĂł, hegyikristĂĄly lencsĂ©jĂ» ezĂŒst szemĂŒveget talĂĄltak, de közĂ©pkori magyar szĂĄrnyasoltĂĄr restaurĂĄlĂĄsa alkalmĂĄval is bukkantak a falapok közĂ© csĂșszott bĂ”rkeretes szemĂŒvegre. S ha mĂĄr itt tartunk, idĂ©zzĂŒk mĂ©g azt a sĂ»rĂ»n visszatĂ©rĂ” problĂ©mĂĄt, hogy miĂ©rt nevezik a szemĂŒveget pĂĄpaszemnek is.
A pĂĄpaszem vagy papszem kifejezĂ©s Calepinus szĂłtĂĄrĂĄnak 1585-ös kiadĂĄsĂĄban jelenik meg. elĂ”ször. Mivel a rĂ©gi vilĂĄgban elsĂ”sorban a papok foglalkozhattak tudomĂĄnnyal: könyvek olvasĂĄsĂĄval, ĂrĂĄssal - az Ă” szemĂŒk kopott el a legjobban. ElĂ”ször Ă”k hasznĂĄltak tehĂĄt szemĂŒveget, a nĂ©p nyelvĂ©n a pap- vagy pĂĄpaszemet.
|
magam, 12:45
|
|
|
egy mosolyt megér...
ĂgyfĂ©lszolgĂĄlat
UTAS: - RomĂĄniĂĄba mikor mennek a buszok?
INFĂS: - RomĂĄnia elĂ©g nagy, hova szeretne eljutni?
UTAS: - Mindegy, csak åtmenjen a hatåron. Tessék mondani, mindegyik busz åtmegy a hatåron, ami Romåniåba megy?
UTAS: - Tiszaugra mikor megy reggel busz?
INFĂS: - 6:20-kor.
UTAS: - Ăs az ott a kanyarban megĂĄll?
INFĂS: - Nem tudom, tetszik tudni a menetrend nem kanyarodik!
OKOSKODà UTAS: - Hollókore még mindig ugyanonnan, a 14-es kocsiållåsról indul?
INFĂS: - MiĂłta az eszemet tudom, az 1-esrol indul.
UTAS: - Mezokövesdre melyik a legutolsó busz?
INFĂS: - 15:50.
UTAS: - Ăs azutĂĄn?
INFĂS: - Az utolsĂł utĂĄn ĂĄltalĂĄban mĂĄr nincsen busz.
UTAS: - MaguknĂĄl is Ăgy van? NĂĄlunk is, köszönöm!
UTAS: - SzabadkĂĄra mikor megy busz?
INFĂS: - Reggel 7-kor.
UTAS: - Ăs elĂ”bb?
INFĂS: - Nincsen, csak egy jĂĄrat van naponta.
UTAS: - Ja, egy jĂĄrat, Ă©rtem, Ă©s utĂĄna?
UTAS: - ĂrdeklĂ”dni szeretnĂ©k, hogy mikor megy a DeĂĄk tĂ©rre a következĂ” metrĂł?
FĂRFI UTAS: - Milyen messze van a kalocsai laktanya a buszĂĄllomĂĄstĂłl?
NOI INFĂS: - Nem tudom, mĂ©g sosem voltam KalocsĂĄn katona.
FĂRFI UTAS: - Milyen messze van a kalocsai laktanya a buszĂĄllomĂĄstĂłl?
UTAS: - Gondoltam hĂĄtha.
UTAS: - NyugdĂjasnak kell helyjegy?
INFĂS: - Igen, de 65 Ă©ven felĂŒl ingyenes.
UTAS: - Ăs 70 Ă©ven felĂŒl?
|
magam, 8:43
|
|
|
megĂ©rkeztĂŒnk...
|
magam, 8:39
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 3.
az év 276. (szökÔévekben 277.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 89 nap van håtra.
Napkelte: 05:45 Napnyugta: 17:18
Holdkelte: 10:23 Holdnyugta: 18:42
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re pĂ©ntek estig: VĂĄltozĂłan felhĂ”s lesz az Ă©g, eleinte mĂ©g szĂĄmĂthatunk hosszabb-rövidebb napos idĂ”szakokra, majd nyugat felĂ”l fokozatosan beborul az Ă©g. Kezdetben elszĂłrtan, majd estĂ©tĂ”l egyre több helyen vĂĄrhatĂł esĂ”, zĂĄpor, egy-egy zivatar is kialakulhat. A dĂ©lnyugati szĂ©l többfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl, nĂ©hol meg is erĂ”södik. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn többnyire 18 Ă©s 23 fok között, Ă©szaknyugaton 15 fok körĂŒl alakul. KĂ©sĂ” este ĂĄltalĂĄban 13, 18 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Az éjszakai óråkban délkeleten egy-egy gyenge (veszélyes idÔjåråsi jelenséget nem hordozó) zivatar kialakulåsa sem zårható ki...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Melegfronti hatĂĄs Ă©rvĂ©nyesĂŒl. FejfĂĄjĂĄs, fĂĄradĂ©konysĂĄg, levertsĂ©g jelentkezhet, ingadozhat a vĂ©rnyomĂĄs.
Ma Helga, IgnĂĄc, GertrĂșd, IliĂĄn, Jozefa, MĂĄria, TerĂ©z, TerĂ©zia napja van.
Boldog névnapot!
Helga :
Ăszaki germĂĄn eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se megszentelt, egĂ©szsĂ©ges, boldog.
IgnĂĄc :
Latin eredetĂ» nĂ©v, az Ignatius nĂ©v rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se tĂ»z.
GertrĂșd :
Germån eredetû név, jelentése dårda erÔ, varåzslónÔ, vagyis a dårdåk varåzslónÔje.
IliĂĄn :
Görög, orosz eredetû név, a Héliosz orosz név szårmazéka. Jelentése nap.
Jozefa :
HĂ©ber eredetĂ» nĂ©v, a JĂłzsef fĂ©rfinĂ©v latin Josephus formĂĄjĂĄnak a nĂ”i megfelelĂ”je. JelentĂ©se Jahve gyarapĂtson.
MĂĄria :
Bibliai nĂ©v. Eredeti hĂ©ber formĂĄja Mirjam volt, ez a görög Ă©s latin bibliafordĂtĂĄsokban mĂłdosult. JelentĂ©se megfejtetlen, valamennyi magyarĂĄzata vitatott. A latin Maria nĂ©vvĂĄltozatnak igen sok szĂĄrmazĂ©ka alakult ki az eurĂłpai nyelvekben, ezek egy rĂ©sze a magyarban is hasznĂĄlatos.
Teréz :
Görög eredetĂ» nĂ©v, a TerĂ©zia rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se hĂ”sĂ©g, forrĂłsĂĄg, nyĂĄr, aratĂĄs, szĂŒret, vadĂĄszni.
Terézia :
Görög eredetû név, Teréz latinos tovåbbképzése.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események [szerkesztés]
• 1564 – JĂĄnos Zsigmond erdĂ©lyi fejedelem csapatai elfoglaljĂĄk SzatmĂĄrt.
• 1831 – A Magyar KirĂĄlysĂĄg terĂŒletĂ©n feloldjĂĄk a kolerazĂĄrlatot.
• 1848 – V. FerdinĂĄnd kirĂĄly Jellasicsot nevezi ki a magyarorszĂĄgi hadak fĂ”vezĂ©rĂ©vĂ©.
• 1860 – Megindul az ĂbrĂĄnyi KornĂ©l szerkesztette "ZenĂ©szeti Lapok".
• 1866 – AlĂĄĂrjĂĄk a bĂ©csi bĂ©kĂ©t, mely lezĂĄrja az olasz-osztrĂĄk hĂĄborĂșt.
• 1872 – BefejezĂ”dik a SzĂ©kesfehĂ©rvĂĄr-VeszprĂ©m-Szombathely-Graz vasĂștvonal Ă©pĂtĂ©se.
• 1885 – Nemzetközi gazdakongresszus kezdĂ”dik Budapesten.
• 1893 – J.S. Thurman szabadalmaztatja az elsĂ” motoros porszĂvĂłt.
• 1918 – NĂ©metorszĂĄgban Max von Baden alakĂt kormĂĄnyt, Ă©s fegyverszĂŒneti ajĂĄnlatot ĂĄllĂt össze.
• 1921 – AlĂĄĂrjĂĄk a Nyugat-MagyarorszĂĄg ĂĄtadĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł jegyzĂ”könyvet (helyszĂne Sopron, rĂ©sztvevĂ”i HegedĂŒs PĂĄl, R. G. Gorton angol, Hamelin francia Ă©s Ferrario olasz tĂĄbornokok.)
• 1922 – Az elsĂ” fakszmile fĂ©nykĂ©p elkĂŒldĂ©se telefonvonalon keresztĂŒl (Washingtonban).
• 1926 – MegkezdĂ”dik a PĂĄneurĂłpai UniĂł elsĂ” kongresszusa BĂ©csben.
• 1929 – I. SĂĄndor kirĂĄly a Szerb-HorvĂĄt-SzlovĂ©n KirĂĄlysĂĄg nevĂ©t JugoszlĂĄv KirĂĄlysĂĄgra vĂĄltoztatja.
• 1934 – Megalakul a Magyar-Olasz TĂĄrsasĂĄg Budapesten.
• 1935 – OlaszorszĂĄg megtĂĄmadja EtiĂłpiĂĄt.
• 1937 – A MĂĄrciusi Front nagygyĂ»lĂ©st tart MakĂłn (MakĂłi KiĂĄltvĂĄny).
• 1940 – RomĂĄnia felmondja az összes, a kisantantbĂłl Ă©s a BalkĂĄn-szövetsĂ©gbĂ”l fakadĂł kötelezettsĂ©geit.
• 1952 – Megjelenik az elsĂ” mĂĄgneses szalaggal mĂ»ködĂ” videomagnĂł (Los Angelesben).
• 1960 – Elhangzik KĂĄdĂĄr JĂĄnos beszĂ©de az ENSZ közgyĂ»lĂ©sĂ©n a "magyar kĂ©rdĂ©s"-rĂ”l.
• 1968 – A csehszlovĂĄk pĂĄrt- Ă©s ĂĄllamvezetĂ©s szerzĂ”dĂ©st Ăr alĂĄ a szovjet csapatok tovĂĄbbi ĂĄllomĂĄsoztatĂĄsĂĄrĂłl az orszĂĄgban.
• 1972 – HatĂĄlyba lĂ©p a SzovjetuniĂł Ă©s az EgyesĂŒlt Ăllamok ĂĄltal kötött, a rakĂ©taelhĂĄrĂtĂł vĂ©delmi rendszerek korlĂĄtozĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł SALT-1 szerzĂ”dĂ©s.
• 1974 – ElkezdĂ”dik a Watergate-ĂŒgy bĂrĂłsĂĄgi eljĂĄrĂĄsa.
• 1975 – Elhelyezik a paksi atomerĂ”mĂ» alapkövĂ©t.
• 1977 – LetartĂłztatjĂĄk Indira Gandhit.
• 1990 – EgyesĂŒl az NDK Ă©s az NSZK. NĂ©metorszĂĄg ismĂ©t egysĂ©ges ĂĄllam.
• 1991 – Budapesten megnyĂlik a Magyar FilmintĂ©zet filmszĂnhĂĄza, az ĂrökmozgĂł FilmmĂșzeum.
• 1997 – MagyarorszĂĄg vonatkozĂĄsĂĄban hatĂĄlyba lĂ©p a vĂ©djegyek nemzetközi lajstromozĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł Madridi EgyezmĂ©nyhez kapcsolĂłdĂł 1989. Ă©vi JegyzĂ”könyv.
• 2004 – II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa boldoggĂĄ avatja I. KĂĄroly osztrĂĄk csĂĄszĂĄrt, (IV. KĂĄroly nĂ©ven magyar kirĂĄlyt).
SzĂŒletĂ©sek
• 1787 – Apostol PĂĄl evangĂ©likus prĂ©dikĂĄtor († 1860)
• 1807 – Baldacci ManĂł honvĂ©d tĂĄbornok († 1852)
• 1845 – Petrik GĂ©za bibliogrĂĄfus
• 1886 – Alain-Fournier (er. Henri Alban Fournier) francia regĂ©nyĂrĂł, elesett az I. vilĂĄghĂĄborĂșban († 1914)
• 1889 – Carl von Ossietzky nĂ©met pacifista ĂșjsĂĄgĂrĂł, Nobel-bĂ©kedĂjas († 1938)
• 1897 – Louis Aragon francia költĂ”, ĂrĂł, esszĂ©ista († 1982) Erik von Detten szĂnĂ©sz
• 1901 – Frantisek Halas cseh költĂ”, mĂ»fordĂtĂł
• 1920 – BĂĄrĂł Anna szĂnĂ©sznĂ”
• 1937 – Solt PĂĄl jogĂĄsz
• 1937 – Csiky BoldizsĂĄr zeneszerzĂ”
• 1938 – Bisztray György irodalomtörtĂ©net
• 1938 – Eddie Cochran amerikai rockzenĂ©sz († 1960)
• 1941 – Chubby Checker (eredeti nevĂ©n:Ernest Evans), amerikai rockĂ©nekes
• 1953 – Cseke PĂ©ter JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnĂ©sz
• 1953 – Keresztes DĂłra festĂ”- Ă©s grafikusmĂ»vĂ©sz, animĂĄciĂłsfilm-rendezĂ”
• 1965 – Tom Bresnahan, amerikai szĂnĂ©sz
• 1981 – Seth Gabel, amerikai szĂnĂ©sz
• 1981 – Zlatan IbrahimoviĂŠ, svĂ©d labdarĂșgĂł
• 1982 – Erik von Detten, amerikai szĂnĂ©sz
• 1987 Sergei Voronov, orosz mĂ»korcsolyĂĄzĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 1226 – Assisi Szent Ferenc olasz szerzetes, költĂ”, a ferences rend alapĂtĂłja
• 1611 – Charles mayenne-i herceg, a Guise-hĂĄz tagja, a Szent Liga vezetĂ”je a francia vallĂĄshĂĄborĂșkban (* 1554)
• 1811 – Heinrich Gentz nĂ©met Ă©pĂtĂ©sz, a berlini klasszicizmus mestere.
• 1826 – Jens Immanuel Baggesen dĂĄn ĂrĂł
• 1908 – Szentirmay ElemĂ©r magyar ĂrĂł, zeneszerzĂ”
• 1929 – Gustav Stresemann, BĂ©ke-Nobel-dĂjas nĂ©met politikus, kĂŒlĂŒgyminiszter
• 1939 – Györffy IstvĂĄn magyar etnogrĂĄfus, az MTA tagja (* 1884)
• 1957 – SzabĂł LĂ”rinc magyar költĂ”, mĂ»fordĂtĂł (* 1900)
• 1960 – TĂmĂĄr JĂłzsef Kossuth-dĂjas magyar szĂnmĂ»vĂ©sz, Ă©rdemes Ă©s kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz (* 1902)
• 1966 – Lesznai Anna (eredeti nevĂ©n: Moscovitz AmĂĄlia) magyar költĂ”, ĂrĂł, iparmĂ»vĂ©sz
• 1977 – Kun Imre magyar hangversenyrendezĂ”, rĂĄdiĂłs
• 1977 – Szemes MihĂĄly magyar filmrendezĂ”
• 1987 – Jean Anouilh francia ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł († 1910)
• 1988 – Franz Josef Strauss nĂ©met politikus, BajororszĂĄg miniszterelnöke
• 1992 – GyĂĄrfĂĄs MiklĂłs magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, dramaturg
• 2004 – Janet Leigh (sz. Jeanette Helen Morrison) amerikai szĂnĂ©sznĂ” („Psycho”) (* 1927)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• 1990 Ăłta a NĂ©met EgysĂ©g Napja. E napon egyesĂŒlt az NDK Ă©s az NSZK.
|
magam, 8:20
|
|
|
napi okossĂĄg:
A gyilkos galĂłca halĂĄlosan finom!
.
|
magam, 8:18
|
|
|
...(Ellenfényben)
FĂ©nyek Ă©s ĂĄrnyak -
pĂłkhĂĄlĂłba akadtak
fĂĄradt perceim.
(De)
Ăszi napfĂ©nyben
szitakötÔålmaim
Ășjra csapongnak.
|
magam, 8:10
|
|
|
jĂł reggelt,mosolygĂłs napot mindenkinek.
|
magam, 8:02
|
|
|
|
| 2008. október 2., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
jó éjt ,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 21:16
|
|
|
.
|
magam, 21:06
|
|
|
Ăgbolt
Odafenn a félgömbnyi égbolt
futó fénysåvokkal tele
emelkedik a test magĂĄba szĂvja
a magassĂĄg rĂ©vĂŒlete
(SzM)
|
magam, 20:36
|
|
|
szép aki beszél szép aki fest
szép aki kicsi és szép a nagy
szép az óriås ha békén hagy
szép a fekete szép a fehér
szép ha lemegy aki épp felért
szép aki kövér szép a sovåny
szép a zöldség a borsos tokåny
szép ki idegen szép aki vagy
szép aki forró szép aki fagy
szĂ©p aki szĂ©p szĂ©p aki csĂșnya
szĂ©p a szmoking a szakadt gĂșnya
mert mondd mi a szép mondd ki a szép?
Szép ami szép és szép aki szép!
(IG)
|
magam, 19:48
|
|
|
és mår a pult is szerkezet-kész...
|
magam, 18:49
|
|
|
a dobogó mår szerkezet-kész...
|
magam, 12:47
|
|
|
tudtad...?
MiĂłta vannak nemzeti himnuszok?
A himnusz egyike a legrĂ©gibb idĂ”kbe visszanyĂșlĂł költĂ©szeti formĂĄknak. Fogalmi körĂ©be tartozik minden vallĂĄsos, isteneket vagy istennĂ”ket dicsĂ”ĂtĂ” Ă©s ĂŒnneplĂ” verses imĂĄdsĂĄg, kultikus Ă©nek. Az Ăłkori himnuszirodalom legĂ©rtĂ©kesebb gyöngyszemei HomĂ©rosz Ă©s Pindarosz költemĂ©nyei, de - visszanyĂșlva a legrĂ©gibb idĂ”kbe - sokĂĄig ebbe a mĂ»faj-kategĂłriĂĄba tartoztak a DĂĄvid-zsoltĂĄrok is.
A himnusz szorosabban vett mĂ»faji Ă©s verstani sajĂĄtsĂĄgai a közĂ©pkorban alakultak ki Ă©s szilĂĄrdultak meg. A keresztĂ©ny közĂ©pkor ebben a mĂ»fajban talĂĄlta meg a legtöbb lehetĂ”sĂ©get tipikus Ă©rzelemvilĂĄgĂĄnak, a vallĂĄsos emelkedettsĂ©gnek, ĂĄhĂtatnak Ă©s jĂĄmborsĂĄgnak a kifejezĂ©sĂ©re. EzĂ©rt vĂĄlhatott a kor vallĂĄsos költĂ©szetĂ©nek Ă©s muzsikĂĄjĂĄnak leggazdagabb Ă©s legkedveltebb mĂ»fajĂĄvĂĄ, amely mĂ©g az Ășjkori egyhĂĄz liturgiĂĄjĂĄban is vĂĄltozatlanul megĂ”rizte funkciĂłjĂĄt. A közĂ©pkori himnuszköltĂ©szet nĂ©hĂĄny kiemelkedĂ” kĂ©pviselĂ”je Ambrosius, Hilarius Ă©s Prudentius. Ez a közĂ©pkori vallĂĄsos himnuszköltĂ©szet volt az egyik forrĂĄs, amelybĂ”l a nemzeti himnusz az Ășjkorban kifejlĂ”dött. A fohĂĄszkodĂĄst, az imajelleget a nemzeti himnuszok egy jelentĂ”s rĂ©tege Ă©vszĂĄzadokon ĂĄt megĂ”rizte. Ezt mutatja többek között az angol himnusz (God save the king - Isten, Ăłvd a kirĂĄlyt), az osztrĂĄk csĂĄszĂĄr-himnusz (Gott erhalte Franz den Kaiser - Tartsd meg, Isten, Ferenc csĂĄszĂĄrt) vagy akĂĄr a magyar himnusz (Isten ĂĄldd meg a magyart) kezdĂ”sora.
A nemzeti himnusz mĂ»fajĂĄnak tovĂĄbbi forrĂĄsa a hazafias dalokban, tömeg- vagy csatadalokban, egy-egy politikai csoport vagy pĂĄrt zenei jelkĂ©pĂ©ĂŒl megnevezett Ă©nekekben kereshetĂ”. A tömegdalbĂłl nemzeti himnusszĂĄ nĂ”tt Ă©nekek legnĂ©pszerĂ»bb pĂ©ldĂĄja a Marseillaise.
A legelsĂ” nemzeti himnusz NĂ©metalföldön keletkezett Ă©s vĂĄlt tömegĂ©nekkĂ© a 16. szĂĄzad vĂ©gĂ©n, amikor a nĂ©metalföldi nĂ©p szabadsĂĄgharcĂĄt vĂvta a spanyol elnyomĂĄs ellen. A mindmĂĄig Ă©letben levĂ” angol kirĂĄlyhimnusz, a God save the king az 1740-es Ă©vekben vĂĄlt közkinccsĂ©; a dallam eredete azonban mĂĄr rĂ©gebbre nyĂșlik vissza, szerzĂ”jĂ©nek kilĂ©te teljesen bizonytalan. RendkĂvĂŒl szĂ©les körĂ» nĂ©pszerĂ»sĂ©gĂ©re jellemzĂ”, hogy nĂ©hĂĄny Ă©vtized mĂșlva a kontinensen is elterjedt, Ă©s több nemzetközössĂ©g (köztĂŒk a dĂĄn Ă©s a nĂ©met) megvĂĄltoztatott szöveggel magĂĄĂ©vĂĄ tette. MĂ»zenei feldolgozĂĄsai közĂŒl emeljĂŒk ki Beethoven kompozĂciĂłit, aki kĂłrusmĂ»vet, zongoravariĂĄciĂłt Ărt a dallam nyomĂĄn Ă©s az Ășn. Csata-szimfĂłniĂĄjĂĄban is felhasznĂĄlta.
Haydnt feltehetĂ”leg az angol kirĂĄlyhimnusz inspirĂĄlta az osztrĂĄk csĂĄszĂĄr-himnusz, a Gott erhalte megkomponĂĄlĂĄsĂĄra, amit Ferenc csĂĄszĂĄr szĂŒletĂ©snapjĂĄn, 1797. februĂĄr 2-ĂĄn adtak elĂ” elsĂ” Ăzben. A nemes Ă©s szĂ©p dallam kĂ©sĂ”bb Ă©rtĂ©kĂ©hez Ă©s rangjĂĄhoz mĂ©ltatlan szerephez jutott a törtĂ©nelemben. MagyarorszĂĄgon, mint az osztrĂĄk elnyomĂĄs jelkĂ©pĂ©t gyĂ»löltĂ©k. 1922-ben NĂ©metorszĂĄg hivatalos himnuszĂĄvĂĄ kiĂĄltottĂĄk ki, s az uralomra jutĂł Hitler-fasizmus egyik szimbĂłlumĂĄvĂĄ vĂĄlt. Legismertebb feldolgozĂĄsa magĂĄtĂłl a szerzĂ”jĂ©tĂ”l ered: a hĂres Kaiser-kvartett lassĂș tĂ©tele a Gott erhalte dallamĂĄt variĂĄlja.
A Marseillaise eredetileg csatadalnak kĂ©szĂŒlt. A rajnai francia sereg egyik kapitĂĄnya, Claude Rouget de Lisle, aki mĂ»kedvelĂ” költĂ” Ă©s muzsikus is volt, 1792-ben, a francia-nĂ©met hĂĄborĂș kitörĂ©sekor Ărta a dalt Ă©s a szöveget a hadsereg szĂĄmĂĄra. A katonaindulĂł olyannyira összhangban volt a forradalmi FranciaorszĂĄg közhangulatĂĄval, hogy pĂĄratlan rövid idĂ” alatt tömeghimnusszĂĄ vĂĄlt nemcsak a rajnai hadseregben, hanem az egĂ©sz orszĂĄgban, Ă©s mĂĄr 1795-ben hivatalos francia nemzeti himnusszĂĄ nyilvĂĄnĂtottĂĄk. Többek között Schumann, Mendelssohn, Liszt Ă©s Csajkovszkij hasznĂĄlta fel a dallamot egy-egy mĂ»ben.
A magyar himnusz költĂ”je Kölcsey Ferenc. 1845-ben, 22 Ă©vvel a Himnusz megszĂŒletĂ©se utĂĄn Ărtak ki nyilvĂĄnos pĂĄlyĂĄzatot megzenĂ©sĂtĂ©sĂ©re. Az elsĂ” dĂjat egyhangĂșlag Erkel Ferenc zenĂ©jĂ©nek ĂtĂ©ltĂ©k.
|
magam, 12:10
|
|
|
a " mezÔ Ôr"
|
magam, 9:05
|
|
|
ĂĄllathatĂĄrozĂł
A sĂĄrkĂĄny
A sĂĄrkĂĄny közeli rokona a halnak. Ezt testfelĂ©pĂtĂ©sĂŒk is bizonyĂtja, hiszen vannak
olyan sĂĄrkĂĄnyok, amelyek testĂ©t pikkely borĂtja. Mivel a sĂĄrkĂĄny majdnem hal, a bĂĄlna
pedig egyĂĄltalĂĄn nem, Ăgy biztosan ĂĄllĂthatjuk, hogy a sĂĄrkĂĄny Ă©s a bĂĄlna nem egy Ă”stĂ”l
szĂĄrmazik.
A majom
A majom és az ember között sokak szerint nagyon sok közös vonås van. Ilyen példåul,
mindkettĂ”nek földig Ă©r a lĂĄba, nem tudja a sajĂĄt fĂŒlĂ©t megharapni, stb. A majom azonban
kĂŒlönbözik is az embertĂ”l, hiszen az emberrel ellentĂ©tben nem csinĂĄl fölöslegesen
hĂŒlye dolgokat. Ez egyĂ©bkĂ©nt minden ĂĄllatra vonatkozik.
|
magam, 9:04
|
|
|
kĂvĂĄncsisĂĄg...
|
magam, 8:58
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 2.
az év 275. (szökÔévekben 276.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 90 nap van håtra.
Napkelte: 05:43 Napnyugta: 17:20
Holdkelte: 09:15 Holdnyugta: 18:10
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re csĂŒtörtök estig: Eleinte vĂĄltozĂłan felhĂ”s lesz az Ă©g, majd gyakran megnövekszik a felhĂ”zet, dĂ©lutĂĄntĂłl Ă©szaknyugaton, Ă©szakon szĂłrvĂĄnyosan, mĂĄsutt helyenkĂ©nt alakulhat ki esĂ”, zĂĄpor. Napközben többfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl a dĂ©lnyugati szĂ©l, nĂ©hol erĂ”s szĂ©llökĂ©s is lehet. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet ĂĄltalĂĄban 18 Ă©s 23 fok között vĂĄrhatĂł. KĂ©sĂ” este 13, 18 fok valĂłszĂnĂ».
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A késÔ délutåni, esti óråktól nyugaton és északon egy-egy gyenge zivatar kialakulåsa nem zårható ki...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Melegfronti hatås vårható. Esetenként fejfåjås, rossz közérzet jelentkezhet.
Ma Petra, TamĂĄs, Ărs, BerengĂĄr, Tomaj napja van.
Boldog névnapot!
Petra :
A név eredetére vonatkozóan több magyaråzat létezik, egyik szerint, héber, görög, latin eredetû név, jelentése kÔszikla. Måsik magyaråzat szerint, a Petronella önållósult becézÔje. Harmadik feltevés szerint, a Péter férfinév nÔi pårja.
TamĂĄs :
A héber eredetû bibliai név, a Teomo névbÔl szårmazik. Jelentése iker. A görögök Thomasz formåban vették åt, jelentése csodålatos.
Ărs :
Török, magyar eredetû, régi magyar személynév. TörzsnévbÔl keletkezhetett, a magyarokhoz csatlakozott hårom kabar törzs egyikének a nevébÔl. Jelentése férfi, hÔs.
BerengĂĄr :
Germån eredetû név, jelentése medve, låndzsa.
Tomaj :
Magyar, török eredetû név, jelentése hallgatag, mogorva.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1187 – Szaladin, Egyiptom Ă©s SzĂria uralkodĂłja elfoglalja JeruzsĂĄlemet, ezzel okot ad a III. keresztes hĂĄborĂș megindĂtĂĄsĂĄra.
• 1472 – I.MĂĄtyĂĄs kirĂĄly Kisszeben vĂĄrosĂĄt Kassa Ă©s Buda vĂĄrosok kivĂĄltsĂĄgĂĄval ruhĂĄzza fel
• 1604 – Kitör a Bocskai-felkelĂ©s.
• 1848 – Lemond az elsĂ” felelĂ”s magyar kormĂĄny (BatthyĂĄny Lajos kormĂĄnya).
• 1850 – NeszmĂ©ly parasztsĂĄga rĂĄtĂĄmad a bordĂ©zsma behajtĂłira.
• 1889 – Megrendezik az elsĂ” PĂĄnamerikai Kongresszust Washingtonban.
• 1900 - HĂĄzassĂĄgot kötött Albert flamand grĂłf, belga kirĂĄlyi herceg Ă©s Wittelsbach ErzsĂ©bet hercegnĂ”
• 1910 – ElsĂ” alkalommal ĂŒtközik össze kĂ©t repĂŒlĂ”gĂ©p a levegĂ”ben (MilĂĄnĂł fölött).
• 1924 – A NĂ©pszövetsĂ©g elfogadja a nemzetközi vitĂĄk bĂ©kĂ©s rendezĂ©sĂ©rĂ”l szĂłlĂł genfi jegyzĂ”könyvet.
• 1935 – Olasz invĂĄziĂł AbesszĂnia (EtiĂłpia) ellen.
• 1938 – Megkezdi mĂ»ködĂ©sĂ©t az elsĂ” gĂĄzturbina. (A turbinĂĄt Jendrassik György szabadalmaztatta 1928-ban.)
• 1938 – Lengyel csapatok elfoglaljĂĄk a CsehszlovĂĄkiĂĄhoz tartozĂł Teschent.
• 1941 – MegkezdĂ”dik a moszkvai csata ("TĂĄjfun-hadmĂ»velet").
• 1944 – NĂ©met csapatok leverik a varsĂłi felkelĂ©st.
• 1944 – SzĂ©kelyföldön helyreĂĄllĂtjĂĄk az 1940 elĂ”tti romĂĄn kirĂĄlyi közigazgatĂĄst.
• 1956 – Ăzembe ĂĄllĂtjĂĄk az elsĂ” atommeghajtĂĄsĂș ĂłrĂĄt (New York City-ben).
• 1961 – Megjelenik Joan Baez klasszikusa, a "Banks of the Ohio" (az Ohio partjĂĄn) c. lemez.
• 1972 – DĂĄnia a Közös Piacba valĂł belĂ©pĂ©s mellett dönt.
• 1988 – VĂ©get Ă©r a szöuli olimpia.
• 1990 – ElsĂ”kĂ©nt indul a Mir Ă»rĂĄllomĂĄsra civil szemĂ©ly, egy japĂĄn ĂșjsĂĄgĂrĂł, a Szojuz-TM11 fedĂ©lzetĂ©n.
• 1990 – A Radio Berlin International utolsĂł adĂĄsa. Az utolsĂł dallam, mely adĂĄsba kerĂŒl, a Doors egyĂŒttes "The End" cĂmĂ» szĂĄma volt.
• 1992 – John Shalikashvili tĂĄbornok (SACEUR) felavatja az EurĂłpai SzövetsĂ©ges FĂ”parancsnoksĂĄg alĂĄ tartozĂł Ășj gyorsreagĂĄlĂĄsĂș hadtestet (ARRC) a nĂ©metorszĂĄgi Bielefeldben.
• 1994 – A nagycenki kisvasĂșt utolsĂł ĂŒzemnapja.
• 1995 – A horvĂĄtok Ă©s a szerbek között megegyezĂ©s jön lĂ©tre arrĂłl, hogy Kelet–SzlavĂłniĂĄt ĂĄtmeneti idĂ”szak utĂĄn horvĂĄt fennhatĂłsĂĄg alĂĄ helyezik.
• 1996 – ElsĂ” alkalommal akkreditĂĄl MagyarorszĂĄg Taskentbe (ĂzbegisztĂĄn) nagykövetetet, miutĂĄn MagyarorszĂĄg elismerte a FĂK-ot.
• 1996 – A WEU TanĂĄcsa döntĂ©st hoz a JugoszlĂĄv SzövetsĂ©gi KöztĂĄrsasĂĄg elleni dunai embargĂłnak Ă©rvĂ©nyt szerzĂ” mĂ»velet befejezĂ©sĂ©rĂ”l.
• 1997 – AlĂĄĂrjĂĄk az Amszterdami SzerzĂ”dĂ©st, mely ĂĄtalakĂtja az EurĂłpai UniĂł politikĂĄit Ă©s jogköreit.
• 2000 – Az EU a kergemarha-kĂłr terjedĂ©se miatt megtiltja marhĂĄk, juhok vagy kecskĂ©k kĂŒlönbözĂ” szerveinek felhasznĂĄlĂĄsĂĄt, eladĂĄsĂĄt Ă©s feletetĂ©sĂ©t.
• 2001 – CsĂ”dvĂ©delmet kĂ©r a svĂĄjci Swissair lĂ©gitĂĄrsasĂĄg.
• 2002 – Az OrszĂĄggyĂ»lĂ©s KörnyezetvĂ©delmi BizottsĂĄga tĂĄrgyalja a SĂłlyom LĂĄszlĂł, az AlkotmĂĄnybĂrĂłsĂĄg volt elnöke ĂĄltal kĂ©szĂtett törvĂ©nyjavaslatot a jövĂ” nemzedĂ©kek ombudsmanjĂĄrĂłl, aki a törvĂ©nyek, döntĂ©sek több Ă©vtizedes hatĂĄsĂĄt vizsgĂĄlnĂĄ.
SzĂŒletĂ©sek
• 1832 – Edward Burnett Tylor, angol antropolĂłgus († 1917)
• 1847 – Paul von Hindenburg, nĂ©met csĂĄszĂĄri tĂĄbornok, I. vilĂĄghĂĄborĂșs hadvezĂ©r, politikus, NĂ©metorszĂĄg köztĂĄrsasĂĄgi elnöke († 1934)
• 1851 – Ferdinand Foch, francia marsall, I. vilĂĄghĂĄborĂșs fĂ”parancsnok († 1929)
• 1852 – William Ramsay, Nobel-dĂjas kĂ©mikus († 1916)
• 1869 – Mahatma Gandhi (er. neve: MĂłhandĂĄsz Karamcsand Gandhi), indiai bĂ©keharcos († 1948)
• 1871 – Cordell Hull, BĂ©ke Nobel-dĂjas amerikai politikus, kĂŒlĂŒgyminiszter († 1955)
• 1898 – SzilĂĄgyi LĂĄszlĂł költĂ”, ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł († 1942)
• 1903 – Maszlay Lajos olimpiai bronzĂ©rmes, vilĂĄgbajnok vĂvĂł († 1979)
• 1904 – Graham Greene, amerikai ĂrĂł († 1994)
• 1911 – BarĂłti DezsĂ”, irodalomtörtĂ©nĂ©sz († 1994)
• 1917 – Harmatta JĂĄnos, nyelvĂ©sz († 2004)
• 1926 – SzĂ©kely György, SzĂ©chenyi-dĂjas orvos, neurolĂłgus, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja
• 1935 – Paul Goma, romĂĄn ĂrĂł
• 1937 – Horesnyi LĂĄszlĂł szĂnĂ©sz
• 1942 – VĂĄli DezsĂ”, festĂ”mĂ»vĂ©sz
• 1945 – Martin Hellman, amerikai kriptogrĂĄfus
• 1949 – Annie Leibovitz amerikai fotogrĂĄfus, zenĂ©szekrĂ”l, hĂressĂ©gekrĂ”l kĂ©szĂtett portrĂ©fotĂłirĂłl hĂres
• 1950 – Szurdi MiklĂłs, rendezĂ”
• 1951 – Sting (er. neve Gordon Sumner), angol zenĂ©sz, zeneszerzĂ”, szĂnĂ©sz
• 1958 – Simorjay Emese szĂnmĂ»vĂ©sznĂ”
• 1964 – Vitalie Vrabie moldovai közigazgatĂĄsi-, majd vĂ©delmi miniszter
• 1970 – ErĂ”s AntĂłnia ĂșjsĂĄgĂrĂł, mĂ»sorvezetĂ”
• 1976 – KulcsĂĄr Anita, tragikusan fiatalon elhunyt vĂĄlogatott kĂ©zilabdĂĄzĂł, 2005-ben (posztumusz) a vilĂĄg legjobb jĂĄtĂ©kosa († 2005)
• 1988 – HuszĂĄk TamĂĄs magyar labdarĂșgĂł, jelenleg a DVSC jĂĄtĂ©kosa
• 1989 – Danny McCarthy, amerikai szĂnĂ©sz
HalĂĄlozĂĄsok
• Kr. e. 322 – ArisztotelĂ©sz, Ăłkori görög filozĂłfus (* Kr. e. 384)
• 1761 – Mikes Kelemen, II. RĂĄkĂłczi Ferenc krĂłnikĂĄsa (* 1690)
• 1914 – SĂĄmuel KornĂ©l szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz (* 1883)
• 1927 – Svante August Arrhenius svĂ©d kĂ©mikus (* 1859)
• 1933 – RĂĄtkay LĂĄszlĂł ĂŒgyvĂ©d, nĂ©pszĂnmĂ»ĂrĂł (* 1853)
• 1951 – Kozma IstvĂĄn honvĂ©d vezĂ©rĂ”rnagy, az szĂ©kely hatĂĄrvĂ©delmi erĂ”k parancsnoka (* 1896)
• 1953 – SzĂ©p ErnĂ” költĂ”, ĂrĂł, szĂnmĂ»ĂrĂł (* 1884)
• 1966 – Lesznai Anna ĂrĂł, költĂ”, grafikus, iparmĂ»vĂ©sz (* 1885)
• 1973 – Paavo Nurmi finn futĂłbajnok, többszörös olimpiai aranyĂ©rmes (* 1897)
• 1974 – Vaszilij Makarovics Suksin orosz ĂrĂł, szĂnĂ©sz, filmrendezĂ” (* 1929)
• 1980 – A. TĂłth SĂĄndor festĂ”mĂ»vĂ©sz, bĂĄbmĂ»vĂ©sz, rajztanĂĄr (* 1904)
• 1985 – George Savalas amerikai szĂnĂ©sz (* 1924)
• 1985 – Rock Hudson amerikai szĂnĂ©sz (* 1925)
• 2003 – Gunther Philipp (er. Gunther Placheta), romĂĄn szĂŒletĂ©sĂ» osztrĂĄk szĂnĂ©sz (* 1918)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• 1958 Ăłta a Guineai KöztĂĄrsasĂĄg nemzeti ĂŒnnepe – a FranciaorszĂĄgtĂłl valĂł fĂŒggetlennĂ© vĂĄlĂĄs napja
• 1992 Ăłta a GyaloglĂłk VilĂĄgnapja (World Walking Day). MagyarorszĂĄgon 1999 Ăłta oktĂłber elejĂ©n tartjĂĄk [1].
• 1993 Ăłta a sztĂłmĂĄsok vilĂĄgnapja
• A BĂ©ke vilĂĄgnapja
|
magam, 8:39
|
|
|
napi okossĂĄg:
Tetteink következmĂ©nyĂ©t ha kell, neveljĂŒk fel!
.
|
magam, 8:27
|
|
|
mert az Ă©let repĂŒl velĂŒnk,
ha szĂĄrnyalunk,vagy csak megyĂŒnk,
andalogva,kézen fogva,
emlékeket felkarolva,
sĂłhajokba kapaszkodva,
összebĂșjva vagy szĂ©thullva,
illatokkal,illanĂłkkal,
tele tarisznyĂĄnk a jĂłval,
hamubasĂŒlt fĂĄjdalommal,
friss idĂ”vel,vagy a mĂșlttal,
ezerarcĂș szĂ©p titokkal...
(SzE)
|
magam, 8:23
|
|
|
JĂł reggelt,vidĂĄm napot kĂvĂĄnok mindenkinek.
|
magam, 8:22
|
|
|
|
| |
