2008. október 3., péntek
0
jó éjt, szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
magam, 21:47
Itt az Ă”sz, lomha lĂ©ptekkel lĂ©pdel EstĂ©re, összebĂșjik a szĂ©llel ĂlelĂ” karja messzire Ă©r el SzĂĄmtalan szĂĄlat szakĂt, vagy tĂ©p el KönnyedĂ©n jĂĄtszik a falevĂ©llel ĂlĂ©be gyĂ»jti, ami nem fĂ©r el HordĂĄrnak vĂ©gĂŒl, vad vihart kĂ©r fel ElĂ”tte minden meghajol,tĂ©rdel Az Ă©g aljĂĄt is befesti vĂ©rrel VöröslĂ” szĂne veszĂ©lyes vĂ©szjel TĂ»nĂ” nap mosolya vĂ©sz el Maradna mĂ©g, de hiĂĄba kĂ©rlel (ISz)
magam, 21:45
tudtad...? Ki talĂĄlta fel a szemĂŒveget? Az idĂ”sebbik Plinius termĂ©szettudomĂĄnyi munkĂĄjĂĄban megjegyzi a smaragdrĂłl, hogy ĂĄltalĂĄban homorĂșan szoktĂĄk csiszolni; a nagyobb, csiszolt kövekben Ă©ppĂșgy, mint a tĂŒkörben, a tĂĄrgyak kĂ©pei lĂĄthatĂłk. Nero csĂĄszĂĄr a gladiĂĄtorok kĂŒzdelmĂ©t egy smaragdban szokta szemlĂ©lni. NerĂłrĂłl mĂĄsok is ĂrjĂĄk, hogy gyenge szeme volt s csak a közeli tĂĄrgyakat lĂĄtta jĂłl. EzekbĂ”l arra szoktak következtetni, hogy a rövidlĂĄtĂł Nero smaragd lencsĂ©t hasznĂĄlt "monokli" gyanĂĄnt. Ez a feltĂ©telezĂ©s azonban nem egĂ©szen helytĂĄllĂł: elĂ”ször is a smaragd - vagy a hozzĂĄ hasonlĂł fĂ©ldrĂĄgakövek, mint a berill stb. - nem olyan ĂĄtlĂĄtszĂłak, hogy szemĂŒveg gyanĂĄnt lehetne hasznĂĄlni Ă”ket. KĂ©tsĂ©gtelenĂŒl zöld szĂnĂ» ĂŒvegrĂ”l lehetett szĂł, amellyel az Ă©rtĂ©kes drĂĄgaköveket utĂĄnoztĂĄk. MĂĄsodsorban az Ăłkorban nem ismertĂ©k a szemĂŒvegeket, a konkĂĄv Ă©s konvex ĂŒveglencsĂ©k hatĂĄsĂĄt nem hasznĂĄltĂĄk ki. LegvalĂłszĂnĂ»bb az, hogy Nero rĂĄjött, hogy a szĂnes, drĂĄgaköveket utĂĄnzĂł ĂŒvegedĂ©nyek homorĂșan csiszolt, kerek mezĂ”cskĂ©iben a tĂĄvoli tĂĄrgyak kicsinyĂtett, de Ă©les kĂ©pe jelenik meg; ez adta a gondolatot, hogy a gladiĂĄtorkĂŒzdelmeket egy, a szemĂ©hez közel emelt, homorĂșan csiszolt zöld ĂŒvegdarab segĂtsĂ©gĂ©vel kövesse. A következtetĂ©seket azonban ekkor mĂ©g nem tudtĂĄk levonni, s Ăgy az Ăłkorban mĂ©g nem kĂ©szĂŒltek lĂĄtĂĄsjavĂtĂł ĂŒveglencsĂ©k, szemĂŒvegek. A szemĂŒveg EurĂłpĂĄban szĂŒletett. AlapgondolatĂĄt Abu Ali Muhammed ben el Hasan ibn Haitam el Basri, ez a szĂ©p, hosszĂș nevĂ» arab tudĂłs talĂĄlta fel a 10. Ă©s a 11. szĂĄzad fordulĂłjĂĄn. VizsgĂĄlta a szemet, Ă©s tanulmĂĄnyozta az optikĂĄt. ElsĂ”kĂ©nt jött rĂĄ arra, hogy az ĂŒveggömb szelete nagyĂtja a kĂ©pet. TehĂĄt felfedezte a lupĂ©t, a nagyĂtĂłt. A szemĂŒveg, a nagyĂtĂĄsra hasznĂĄlhatĂł pĂĄpaszem csak 1270 utĂĄn jelenik meg, elĂ”ször ItĂĄliĂĄban. ValĂłszĂnĂ»leg hosszas prĂłbĂĄlkozĂĄs, több ember keze munkĂĄja nyomĂĄn alakult ki a mai formĂĄja. Mindenesetre a firenzei Santa Maria Maggiore-templomban van egy sĂrkĂ” ezzel a felĂrĂĄssal: "Itt nyugszik Salvato Armato, a firenzei Armati nemzetsĂ©gbĂ”l, a pĂĄpaszem feltalĂĄlĂłja. Isten bocsĂĄssa meg a bĂ»neit. Az Ărnak 1317-ik esztendejĂ©ben." MĂĄsok Alessandro SpirĂĄnak vagy az angol Roger Baconnek tulajdonĂtjĂĄk a szemĂŒveg feltalĂĄlĂĄsĂĄt. Hogy MagyarorszĂĄgon mikor hasznĂĄltak elĂ”ször szemĂŒveget, ezt nem lehet egĂ©szen pontosan megĂĄllapĂtani. A budai vĂĄrĂĄsatĂĄsok alkalmĂĄval a 15. szĂĄzadbĂłl szĂĄrmazĂł, hegyikristĂĄly lencsĂ©jĂ» ezĂŒst szemĂŒveget talĂĄltak, de közĂ©pkori magyar szĂĄrnyasoltĂĄr restaurĂĄlĂĄsa alkalmĂĄval is bukkantak a falapok közĂ© csĂșszott bĂ”rkeretes szemĂŒvegre. S ha mĂĄr itt tartunk, idĂ©zzĂŒk mĂ©g azt a sĂ»rĂ»n visszatĂ©rĂ” problĂ©mĂĄt, hogy miĂ©rt nevezik a szemĂŒveget pĂĄpaszemnek is. A pĂĄpaszem vagy papszem kifejezĂ©s Calepinus szĂłtĂĄrĂĄnak 1585-ös kiadĂĄsĂĄban jelenik meg. elĂ”ször. Mivel a rĂ©gi vilĂĄgban elsĂ”sorban a papok foglalkozhattak tudomĂĄnnyal: könyvek olvasĂĄsĂĄval, ĂrĂĄssal - az Ă” szemĂŒk kopott el a legjobban. ElĂ”ször Ă”k hasznĂĄltak tehĂĄt szemĂŒveget, a nĂ©p nyelvĂ©n a pap- vagy pĂĄpaszemet.
magam, 12:45
egy mosolyt megĂ©r... ĂgyfĂ©lszolgĂĄlat UTAS: - RomĂĄniĂĄba mikor mennek a buszok? INFĂS: - RomĂĄnia elĂ©g nagy, hova szeretne eljutni? UTAS: - Mindegy, csak ĂĄtmenjen a hatĂĄron. TessĂ©k mondani, mindegyik busz ĂĄtmegy a hatĂĄron, ami RomĂĄniĂĄba megy? UTAS: - Tiszaugra mikor megy reggel busz? INFĂS: - 6:20-kor. UTAS: - Ăs az ott a kanyarban megĂĄll? INFĂS: - Nem tudom, tetszik tudni a menetrend nem kanyarodik! OKOSKODĂ UTAS: - HollĂłkore mĂ©g mindig ugyanonnan, a 14-es kocsiĂĄllĂĄsrĂłl indul? INFĂS: - MiĂłta az eszemet tudom, az 1-esrol indul. UTAS: - Mezokövesdre melyik a legutolsĂł busz? INFĂS: - 15:50. UTAS: - Ăs azutĂĄn? INFĂS: - Az utolsĂł utĂĄn ĂĄltalĂĄban mĂĄr nincsen busz. UTAS: - MaguknĂĄl is Ăgy van? NĂĄlunk is, köszönöm! UTAS: - SzabadkĂĄra mikor megy busz? INFĂS: - Reggel 7-kor. UTAS: - Ăs elĂ”bb? INFĂS: - Nincsen, csak egy jĂĄrat van naponta. UTAS: - Ja, egy jĂĄrat, Ă©rtem, Ă©s utĂĄna? UTAS: - ĂrdeklĂ”dni szeretnĂ©k, hogy mikor megy a DeĂĄk tĂ©rre a következĂ” metrĂł? FĂRFI UTAS: - Milyen messze van a kalocsai laktanya a buszĂĄllomĂĄstĂłl? NOI INFĂS: - Nem tudom, mĂ©g sosem voltam KalocsĂĄn katona. FĂRFI UTAS: - Milyen messze van a kalocsai laktanya a buszĂĄllomĂĄstĂłl? UTAS: - Gondoltam hĂĄtha. UTAS: - NyugdĂjasnak kell helyjegy? INFĂS: - Igen, de 65 Ă©ven felĂŒl ingyenes. UTAS: - Ăs 70 Ă©ven felĂŒl?
magam, 8:43
megĂ©rkeztĂŒnk...
magam, 8:39
KALENDĂRIUM OktĂłber 3. az Ă©v 276. (szökÔévekben 277.) napja a Gergely-naptĂĄr szerint. Az Ă©vbĂ”l mĂ©g 89 nap van hĂĄtra. Napkelte: 05:45 Napnyugta: 17:18 Holdkelte: 10:23 Holdnyugta: 18:42 • OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s: ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re pĂ©ntek estig: VĂĄltozĂłan felhĂ”s lesz az Ă©g, eleinte mĂ©g szĂĄmĂthatunk hosszabb-rövidebb napos idĂ”szakokra, majd nyugat felĂ”l fokozatosan beborul az Ă©g. Kezdetben elszĂłrtan, majd estĂ©tĂ”l egyre több helyen vĂĄrhatĂł esĂ”, zĂĄpor, egy-egy zivatar is kialakulhat. A dĂ©lnyugati szĂ©l többfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl, nĂ©hol meg is erĂ”södik. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn többnyire 18 Ă©s 23 fok között, Ă©szaknyugaton 15 fok körĂŒl alakul. KĂ©sĂ” este ĂĄltalĂĄban 13, 18 fok vĂĄrhatĂł. • OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s: Az Ă©jszakai ĂłrĂĄkban dĂ©lkeleten egy-egy gyenge (veszĂ©lyes idĂ”jĂĄrĂĄsi jelensĂ©get nem hordozĂł) zivatar kialakulĂĄsa sem zĂĄrhatĂł ki... • OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s: Melegfronti hatĂĄs Ă©rvĂ©nyesĂŒl. FejfĂĄjĂĄs, fĂĄradĂ©konysĂĄg, levertsĂ©g jelentkezhet, ingadozhat a vĂ©rnyomĂĄs. Ma Helga, IgnĂĄc, GertrĂșd, IliĂĄn, Jozefa, MĂĄria, TerĂ©z, TerĂ©zia napja van. Boldog nĂ©vnapot! Helga : Ăszaki germĂĄn eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se megszentelt, egĂ©szsĂ©ges, boldog. IgnĂĄc : Latin eredetĂ» nĂ©v, az Ignatius nĂ©v rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se tĂ»z. GertrĂșd : GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se dĂĄrda erĂ”, varĂĄzslĂłnĂ”, vagyis a dĂĄrdĂĄk varĂĄzslĂłnĂ”je. IliĂĄn : Görög, orosz eredetĂ» nĂ©v, a HĂ©liosz orosz nĂ©v szĂĄrmazĂ©ka. JelentĂ©se nap. Jozefa : HĂ©ber eredetĂ» nĂ©v, a JĂłzsef fĂ©rfinĂ©v latin Josephus formĂĄjĂĄnak a nĂ”i megfelelĂ”je. JelentĂ©se Jahve gyarapĂtson. MĂĄria : Bibliai nĂ©v. Eredeti hĂ©ber formĂĄja Mirjam volt, ez a görög Ă©s latin bibliafordĂtĂĄsokban mĂłdosult. JelentĂ©se megfejtetlen, valamennyi magyarĂĄzata vitatott. A latin Maria nĂ©vvĂĄltozatnak igen sok szĂĄrmazĂ©ka alakult ki az eurĂłpai nyelvekben, ezek egy rĂ©sze a magyarban is hasznĂĄlatos. TerĂ©z : Görög eredetĂ» nĂ©v, a TerĂ©zia rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se hĂ”sĂ©g, forrĂłsĂĄg, nyĂĄr, aratĂĄs, szĂŒret, vadĂĄszni. TerĂ©zia : Görög eredetĂ» nĂ©v, TerĂ©z latinos tovĂĄbbkĂ©pzĂ©se. -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- EsemĂ©nyek [szerkesztĂ©s] • 1564 – JĂĄnos Zsigmond erdĂ©lyi fejedelem csapatai elfoglaljĂĄk SzatmĂĄrt. • 1831 – A Magyar KirĂĄlysĂĄg terĂŒletĂ©n feloldjĂĄk a kolerazĂĄrlatot. • 1848 – V. FerdinĂĄnd kirĂĄly Jellasicsot nevezi ki a magyarorszĂĄgi hadak fĂ”vezĂ©rĂ©vĂ©. • 1860 – Megindul az ĂbrĂĄnyi KornĂ©l szerkesztette "ZenĂ©szeti Lapok". • 1866 – AlĂĄĂrjĂĄk a bĂ©csi bĂ©kĂ©t, mely lezĂĄrja az olasz-osztrĂĄk hĂĄborĂșt. • 1872 – BefejezĂ”dik a SzĂ©kesfehĂ©rvĂĄr-VeszprĂ©m-Szombathely-Graz vasĂștvonal Ă©pĂtĂ©se. • 1885 – Nemzetközi gazdakongresszus kezdĂ”dik Budapesten. • 1893 – J.S. Thurman szabadalmaztatja az elsĂ” motoros porszĂvĂłt. • 1918 – NĂ©metorszĂĄgban Max von Baden alakĂt kormĂĄnyt, Ă©s fegyverszĂŒneti ajĂĄnlatot ĂĄllĂt össze. • 1921 – AlĂĄĂrjĂĄk a Nyugat-MagyarorszĂĄg ĂĄtadĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł jegyzĂ”könyvet (helyszĂne Sopron, rĂ©sztvevĂ”i HegedĂŒs PĂĄl, R. G. Gorton angol, Hamelin francia Ă©s Ferrario olasz tĂĄbornokok.) • 1922 – Az elsĂ” fakszmile fĂ©nykĂ©p elkĂŒldĂ©se telefonvonalon keresztĂŒl (Washingtonban). • 1926 – MegkezdĂ”dik a PĂĄneurĂłpai UniĂł elsĂ” kongresszusa BĂ©csben. • 1929 – I. SĂĄndor kirĂĄly a Szerb-HorvĂĄt-SzlovĂ©n KirĂĄlysĂĄg nevĂ©t JugoszlĂĄv KirĂĄlysĂĄgra vĂĄltoztatja. • 1934 – Megalakul a Magyar-Olasz TĂĄrsasĂĄg Budapesten. • 1935 – OlaszorszĂĄg megtĂĄmadja EtiĂłpiĂĄt. • 1937 – A MĂĄrciusi Front nagygyĂ»lĂ©st tart MakĂłn (MakĂłi KiĂĄltvĂĄny). • 1940 – RomĂĄnia felmondja az összes, a kisantantbĂłl Ă©s a BalkĂĄn-szövetsĂ©gbĂ”l fakadĂł kötelezettsĂ©geit. • 1952 – Megjelenik az elsĂ” mĂĄgneses szalaggal mĂ»ködĂ” videomagnĂł (Los Angelesben). • 1960 – Elhangzik KĂĄdĂĄr JĂĄnos beszĂ©de az ENSZ közgyĂ»lĂ©sĂ©n a "magyar kĂ©rdĂ©s"-rĂ”l. • 1968 – A csehszlovĂĄk pĂĄrt- Ă©s ĂĄllamvezetĂ©s szerzĂ”dĂ©st Ăr alĂĄ a szovjet csapatok tovĂĄbbi ĂĄllomĂĄsoztatĂĄsĂĄrĂłl az orszĂĄgban. • 1972 – HatĂĄlyba lĂ©p a SzovjetuniĂł Ă©s az EgyesĂŒlt Ăllamok ĂĄltal kötött, a rakĂ©taelhĂĄrĂtĂł vĂ©delmi rendszerek korlĂĄtozĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł SALT-1 szerzĂ”dĂ©s. • 1974 – ElkezdĂ”dik a Watergate-ĂŒgy bĂrĂłsĂĄgi eljĂĄrĂĄsa. • 1975 – Elhelyezik a paksi atomerĂ”mĂ» alapkövĂ©t. • 1977 – LetartĂłztatjĂĄk Indira Gandhit. • 1990 – EgyesĂŒl az NDK Ă©s az NSZK. NĂ©metorszĂĄg ismĂ©t egysĂ©ges ĂĄllam. • 1991 – Budapesten megnyĂlik a Magyar FilmintĂ©zet filmszĂnhĂĄza, az ĂrökmozgĂł FilmmĂșzeum. • 1997 – MagyarorszĂĄg vonatkozĂĄsĂĄban hatĂĄlyba lĂ©p a vĂ©djegyek nemzetközi lajstromozĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł Madridi EgyezmĂ©nyhez kapcsolĂłdĂł 1989. Ă©vi JegyzĂ”könyv. • 2004 – II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa boldoggĂĄ avatja I. KĂĄroly osztrĂĄk csĂĄszĂĄrt, (IV. KĂĄroly nĂ©ven magyar kirĂĄlyt). SzĂŒletĂ©sek • 1787 – Apostol PĂĄl evangĂ©likus prĂ©dikĂĄtor († 1860) • 1807 – Baldacci ManĂł honvĂ©d tĂĄbornok († 1852) • 1845 – Petrik GĂ©za bibliogrĂĄfus • 1886 – Alain-Fournier (er. Henri Alban Fournier) francia regĂ©nyĂrĂł, elesett az I. vilĂĄghĂĄborĂșban († 1914) • 1889 – Carl von Ossietzky nĂ©met pacifista ĂșjsĂĄgĂrĂł, Nobel-bĂ©kedĂjas († 1938) • 1897 – Louis Aragon francia költĂ”, ĂrĂł, esszĂ©ista († 1982) Erik von Detten szĂnĂ©sz • 1901 – Frantisek Halas cseh költĂ”, mĂ»fordĂtĂł • 1920 – BĂĄrĂł Anna szĂnĂ©sznĂ” • 1937 – Solt PĂĄl jogĂĄsz • 1937 – Csiky BoldizsĂĄr zeneszerzĂ” • 1938 – Bisztray György irodalomtörtĂ©net • 1938 – Eddie Cochran amerikai rockzenĂ©sz († 1960) • 1941 – Chubby Checker (eredeti nevĂ©n:Ernest Evans), amerikai rockĂ©nekes • 1953 – Cseke PĂ©ter JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnĂ©sz • 1953 – Keresztes DĂłra festĂ”- Ă©s grafikusmĂ»vĂ©sz, animĂĄciĂłsfilm-rendezĂ” • 1965 – Tom Bresnahan, amerikai szĂnĂ©sz • 1981 – Seth Gabel, amerikai szĂnĂ©sz • 1981 – Zlatan IbrahimoviĂŠ, svĂ©d labdarĂșgĂł • 1982 – Erik von Detten, amerikai szĂnĂ©sz • 1987 Sergei Voronov, orosz mĂ»korcsolyĂĄzĂł HalĂĄlozĂĄsok • 1226 – Assisi Szent Ferenc olasz szerzetes, költĂ”, a ferences rend alapĂtĂłja • 1611 – Charles mayenne-i herceg, a Guise-hĂĄz tagja, a Szent Liga vezetĂ”je a francia vallĂĄshĂĄborĂșkban (* 1554) • 1811 – Heinrich Gentz nĂ©met Ă©pĂtĂ©sz, a berlini klasszicizmus mestere. • 1826 – Jens Immanuel Baggesen dĂĄn ĂrĂł • 1908 – Szentirmay ElemĂ©r magyar ĂrĂł, zeneszerzĂ” • 1929 – Gustav Stresemann, BĂ©ke-Nobel-dĂjas nĂ©met politikus, kĂŒlĂŒgyminiszter • 1939 – Györffy IstvĂĄn magyar etnogrĂĄfus, az MTA tagja (* 1884) • 1957 – SzabĂł LĂ”rinc magyar költĂ”, mĂ»fordĂtĂł (* 1900) • 1960 – TĂmĂĄr JĂłzsef Kossuth-dĂjas magyar szĂnmĂ»vĂ©sz, Ă©rdemes Ă©s kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz (* 1902) • 1966 – Lesznai Anna (eredeti nevĂ©n: Moscovitz AmĂĄlia) magyar költĂ”, ĂrĂł, iparmĂ»vĂ©sz • 1977 – Kun Imre magyar hangversenyrendezĂ”, rĂĄdiĂłs • 1977 – Szemes MihĂĄly magyar filmrendezĂ” • 1987 – Jean Anouilh francia ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł († 1910) • 1988 – Franz Josef Strauss nĂ©met politikus, BajororszĂĄg miniszterelnöke • 1992 – GyĂĄrfĂĄs MiklĂłs magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, dramaturg • 2004 – Janet Leigh (sz. Jeanette Helen Morrison) amerikai szĂnĂ©sznĂ” („Psycho”) (* 1927) Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok • 1990 Ăłta a NĂ©met EgysĂ©g Napja. E napon egyesĂŒlt az NDK Ă©s az NSZK.
magam, 8:20
napi okossĂĄg: A gyilkos galĂłca halĂĄlosan finom! .
magam, 8:18
...(EllenfĂ©nyben) FĂ©nyek Ă©s ĂĄrnyak - pĂłkhĂĄlĂłba akadtak fĂĄradt perceim. (De) Ăszi napfĂ©nyben szitakötÔålmaim Ășjra csapongnak.
magam, 8:10
jĂł reggelt,mosolygĂłs napot mindenkinek.
magam, 8:02
2008. október 2., csütörtök
0
jó éjt ,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
magam, 21:16
.
magam, 21:06
Ăgbolt Odafenn a fĂ©lgömbnyi Ă©gbolt futĂł fĂ©nysĂĄvokkal tele emelkedik a test magĂĄba szĂvja a magassĂĄg rĂ©vĂŒlete (SzM)
magam, 20:36
szĂ©p aki beszĂ©l szĂ©p aki fest szĂ©p aki kicsi Ă©s szĂ©p a nagy szĂ©p az ĂłriĂĄs ha bĂ©kĂ©n hagy szĂ©p a fekete szĂ©p a fehĂ©r szĂ©p ha lemegy aki Ă©pp felĂ©rt szĂ©p aki kövĂ©r szĂ©p a sovĂĄny szĂ©p a zöldsĂ©g a borsos tokĂĄny szĂ©p ki idegen szĂ©p aki vagy szĂ©p aki forrĂł szĂ©p aki fagy szĂ©p aki szĂ©p szĂ©p aki csĂșnya szĂ©p a szmoking a szakadt gĂșnya mert mondd mi a szĂ©p mondd ki a szĂ©p? SzĂ©p ami szĂ©p Ă©s szĂ©p aki szĂ©p! (IG)
magam, 19:48
és mår a pult is szerkezet-kész...
magam, 18:49
a dobogó mår szerkezet-kész...
magam, 12:47
tudtad...? MiĂłta vannak nemzeti himnuszok? A himnusz egyike a legrĂ©gibb idĂ”kbe visszanyĂșlĂł költĂ©szeti formĂĄknak. Fogalmi körĂ©be tartozik minden vallĂĄsos, isteneket vagy istennĂ”ket dicsĂ”ĂtĂ” Ă©s ĂŒnneplĂ” verses imĂĄdsĂĄg, kultikus Ă©nek. Az Ăłkori himnuszirodalom legĂ©rtĂ©kesebb gyöngyszemei HomĂ©rosz Ă©s Pindarosz költemĂ©nyei, de - visszanyĂșlva a legrĂ©gibb idĂ”kbe - sokĂĄig ebbe a mĂ»faj-kategĂłriĂĄba tartoztak a DĂĄvid-zsoltĂĄrok is. A himnusz szorosabban vett mĂ»faji Ă©s verstani sajĂĄtsĂĄgai a közĂ©pkorban alakultak ki Ă©s szilĂĄrdultak meg. A keresztĂ©ny közĂ©pkor ebben a mĂ»fajban talĂĄlta meg a legtöbb lehetĂ”sĂ©get tipikus Ă©rzelemvilĂĄgĂĄnak, a vallĂĄsos emelkedettsĂ©gnek, ĂĄhĂtatnak Ă©s jĂĄmborsĂĄgnak a kifejezĂ©sĂ©re. EzĂ©rt vĂĄlhatott a kor vallĂĄsos költĂ©szetĂ©nek Ă©s muzsikĂĄjĂĄnak leggazdagabb Ă©s legkedveltebb mĂ»fajĂĄvĂĄ, amely mĂ©g az Ășjkori egyhĂĄz liturgiĂĄjĂĄban is vĂĄltozatlanul megĂ”rizte funkciĂłjĂĄt. A közĂ©pkori himnuszköltĂ©szet nĂ©hĂĄny kiemelkedĂ” kĂ©pviselĂ”je Ambrosius, Hilarius Ă©s Prudentius. Ez a közĂ©pkori vallĂĄsos himnuszköltĂ©szet volt az egyik forrĂĄs, amelybĂ”l a nemzeti himnusz az Ășjkorban kifejlĂ”dött. A fohĂĄszkodĂĄst, az imajelleget a nemzeti himnuszok egy jelentĂ”s rĂ©tege Ă©vszĂĄzadokon ĂĄt megĂ”rizte. Ezt mutatja többek között az angol himnusz (God save the king - Isten, Ăłvd a kirĂĄlyt), az osztrĂĄk csĂĄszĂĄr-himnusz (Gott erhalte Franz den Kaiser - Tartsd meg, Isten, Ferenc csĂĄszĂĄrt) vagy akĂĄr a magyar himnusz (Isten ĂĄldd meg a magyart) kezdĂ”sora. A nemzeti himnusz mĂ»fajĂĄnak tovĂĄbbi forrĂĄsa a hazafias dalokban, tömeg- vagy csatadalokban, egy-egy politikai csoport vagy pĂĄrt zenei jelkĂ©pĂ©ĂŒl megnevezett Ă©nekekben kereshetĂ”. A tömegdalbĂłl nemzeti himnusszĂĄ nĂ”tt Ă©nekek legnĂ©pszerĂ»bb pĂ©ldĂĄja a Marseillaise. A legelsĂ” nemzeti himnusz NĂ©metalföldön keletkezett Ă©s vĂĄlt tömegĂ©nekkĂ© a 16. szĂĄzad vĂ©gĂ©n, amikor a nĂ©metalföldi nĂ©p szabadsĂĄgharcĂĄt vĂvta a spanyol elnyomĂĄs ellen. A mindmĂĄig Ă©letben levĂ” angol kirĂĄlyhimnusz, a God save the king az 1740-es Ă©vekben vĂĄlt közkinccsĂ©; a dallam eredete azonban mĂĄr rĂ©gebbre nyĂșlik vissza, szerzĂ”jĂ©nek kilĂ©te teljesen bizonytalan. RendkĂvĂŒl szĂ©les körĂ» nĂ©pszerĂ»sĂ©gĂ©re jellemzĂ”, hogy nĂ©hĂĄny Ă©vtized mĂșlva a kontinensen is elterjedt, Ă©s több nemzetközössĂ©g (köztĂŒk a dĂĄn Ă©s a nĂ©met) megvĂĄltoztatott szöveggel magĂĄĂ©vĂĄ tette. MĂ»zenei feldolgozĂĄsai közĂŒl emeljĂŒk ki Beethoven kompozĂciĂłit, aki kĂłrusmĂ»vet, zongoravariĂĄciĂłt Ărt a dallam nyomĂĄn Ă©s az Ășn. Csata-szimfĂłniĂĄjĂĄban is felhasznĂĄlta. Haydnt feltehetĂ”leg az angol kirĂĄlyhimnusz inspirĂĄlta az osztrĂĄk csĂĄszĂĄr-himnusz, a Gott erhalte megkomponĂĄlĂĄsĂĄra, amit Ferenc csĂĄszĂĄr szĂŒletĂ©snapjĂĄn, 1797. februĂĄr 2-ĂĄn adtak elĂ” elsĂ” Ăzben. A nemes Ă©s szĂ©p dallam kĂ©sĂ”bb Ă©rtĂ©kĂ©hez Ă©s rangjĂĄhoz mĂ©ltatlan szerephez jutott a törtĂ©nelemben. MagyarorszĂĄgon, mint az osztrĂĄk elnyomĂĄs jelkĂ©pĂ©t gyĂ»löltĂ©k. 1922-ben NĂ©metorszĂĄg hivatalos himnuszĂĄvĂĄ kiĂĄltottĂĄk ki, s az uralomra jutĂł Hitler-fasizmus egyik szimbĂłlumĂĄvĂĄ vĂĄlt. Legismertebb feldolgozĂĄsa magĂĄtĂłl a szerzĂ”jĂ©tĂ”l ered: a hĂres Kaiser-kvartett lassĂș tĂ©tele a Gott erhalte dallamĂĄt variĂĄlja. A Marseillaise eredetileg csatadalnak kĂ©szĂŒlt. A rajnai francia sereg egyik kapitĂĄnya, Claude Rouget de Lisle, aki mĂ»kedvelĂ” költĂ” Ă©s muzsikus is volt, 1792-ben, a francia-nĂ©met hĂĄborĂș kitörĂ©sekor Ărta a dalt Ă©s a szöveget a hadsereg szĂĄmĂĄra. A katonaindulĂł olyannyira összhangban volt a forradalmi FranciaorszĂĄg közhangulatĂĄval, hogy pĂĄratlan rövid idĂ” alatt tömeghimnusszĂĄ vĂĄlt nemcsak a rajnai hadseregben, hanem az egĂ©sz orszĂĄgban, Ă©s mĂĄr 1795-ben hivatalos francia nemzeti himnusszĂĄ nyilvĂĄnĂtottĂĄk. Többek között Schumann, Mendelssohn, Liszt Ă©s Csajkovszkij hasznĂĄlta fel a dallamot egy-egy mĂ»ben. A magyar himnusz költĂ”je Kölcsey Ferenc. 1845-ben, 22 Ă©vvel a Himnusz megszĂŒletĂ©se utĂĄn Ărtak ki nyilvĂĄnos pĂĄlyĂĄzatot megzenĂ©sĂtĂ©sĂ©re. Az elsĂ” dĂjat egyhangĂșlag Erkel Ferenc zenĂ©jĂ©nek ĂtĂ©ltĂ©k.
magam, 12:10
a " mezÔ Ôr"
magam, 9:05
ĂĄllathatĂĄrozĂł A sĂĄrkĂĄny A sĂĄrkĂĄny közeli rokona a halnak. Ezt testfelĂ©pĂtĂ©sĂŒk is bizonyĂtja, hiszen vannak olyan sĂĄrkĂĄnyok, amelyek testĂ©t pikkely borĂtja. Mivel a sĂĄrkĂĄny majdnem hal, a bĂĄlna pedig egyĂĄltalĂĄn nem, Ăgy biztosan ĂĄllĂthatjuk, hogy a sĂĄrkĂĄny Ă©s a bĂĄlna nem egy Ă”stĂ”l szĂĄrmazik. A majom A majom Ă©s az ember között sokak szerint nagyon sok közös vonĂĄs van. Ilyen pĂ©ldĂĄul, mindkettĂ”nek földig Ă©r a lĂĄba, nem tudja a sajĂĄt fĂŒlĂ©t megharapni, stb. A majom azonban kĂŒlönbözik is az embertĂ”l, hiszen az emberrel ellentĂ©tben nem csinĂĄl fölöslegesen hĂŒlye dolgokat. Ez egyĂ©bkĂ©nt minden ĂĄllatra vonatkozik.
magam, 9:04
kĂvĂĄncsisĂĄg...
magam, 8:58
KALENDĂRIUM OktĂłber 2. az Ă©v 275. (szökÔévekben 276.) napja a Gergely-naptĂĄr szerint. Az Ă©vbĂ”l mĂ©g 90 nap van hĂĄtra. Napkelte: 05:43 Napnyugta: 17:20 Holdkelte: 09:15 Holdnyugta: 18:10 • OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s: ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re csĂŒtörtök estig: Eleinte vĂĄltozĂłan felhĂ”s lesz az Ă©g, majd gyakran megnövekszik a felhĂ”zet, dĂ©lutĂĄntĂłl Ă©szaknyugaton, Ă©szakon szĂłrvĂĄnyosan, mĂĄsutt helyenkĂ©nt alakulhat ki esĂ”, zĂĄpor. Napközben többfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl a dĂ©lnyugati szĂ©l, nĂ©hol erĂ”s szĂ©llökĂ©s is lehet. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet ĂĄltalĂĄban 18 Ă©s 23 fok között vĂĄrhatĂł. KĂ©sĂ” este 13, 18 fok valĂłszĂnĂ». • OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s: A kĂ©sĂ” dĂ©lutĂĄni, esti ĂłrĂĄktĂłl nyugaton Ă©s Ă©szakon egy-egy gyenge zivatar kialakulĂĄsa nem zĂĄrhatĂł ki... • OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s: Melegfronti hatĂĄs vĂĄrhatĂł. EsetenkĂ©nt fejfĂĄjĂĄs, rossz közĂ©rzet jelentkezhet. Ma Petra, TamĂĄs, Ărs, BerengĂĄr, Tomaj napja van. Boldog nĂ©vnapot! Petra : A nĂ©v eredetĂ©re vonatkozĂłan több magyarĂĄzat lĂ©tezik, egyik szerint, hĂ©ber, görög, latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se kĂ”szikla. MĂĄsik magyarĂĄzat szerint, a Petronella önĂĄllĂłsult becĂ©zĂ”je. Harmadik feltevĂ©s szerint, a PĂ©ter fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja. TamĂĄs : A hĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, a Teomo nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se iker. A görögök Thomasz formĂĄban vettĂ©k ĂĄt, jelentĂ©se csodĂĄlatos. Ărs : Török, magyar eredetĂ», rĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v. TörzsnĂ©vbĂ”l keletkezhetett, a magyarokhoz csatlakozott hĂĄrom kabar törzs egyikĂ©nek a nevĂ©bĂ”l. JelentĂ©se fĂ©rfi, hĂ”s. BerengĂĄr : GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se medve, lĂĄndzsa. Tomaj : Magyar, török eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se hallgatag, mogorva. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- EsemĂ©nyek • 1187 – Szaladin, Egyiptom Ă©s SzĂria uralkodĂłja elfoglalja JeruzsĂĄlemet, ezzel okot ad a III. keresztes hĂĄborĂș megindĂtĂĄsĂĄra. • 1472 – I.MĂĄtyĂĄs kirĂĄly Kisszeben vĂĄrosĂĄt Kassa Ă©s Buda vĂĄrosok kivĂĄltsĂĄgĂĄval ruhĂĄzza fel • 1604 – Kitör a Bocskai-felkelĂ©s. • 1848 – Lemond az elsĂ” felelĂ”s magyar kormĂĄny (BatthyĂĄny Lajos kormĂĄnya). • 1850 – NeszmĂ©ly parasztsĂĄga rĂĄtĂĄmad a bordĂ©zsma behajtĂłira. • 1889 – Megrendezik az elsĂ” PĂĄnamerikai Kongresszust Washingtonban. • 1900 - HĂĄzassĂĄgot kötött Albert flamand grĂłf, belga kirĂĄlyi herceg Ă©s Wittelsbach ErzsĂ©bet hercegnĂ” • 1910 – ElsĂ” alkalommal ĂŒtközik össze kĂ©t repĂŒlĂ”gĂ©p a levegĂ”ben (MilĂĄnĂł fölött). • 1924 – A NĂ©pszövetsĂ©g elfogadja a nemzetközi vitĂĄk bĂ©kĂ©s rendezĂ©sĂ©rĂ”l szĂłlĂł genfi jegyzĂ”könyvet. • 1935 – Olasz invĂĄziĂł AbesszĂnia (EtiĂłpia) ellen. • 1938 – Megkezdi mĂ»ködĂ©sĂ©t az elsĂ” gĂĄzturbina. (A turbinĂĄt Jendrassik György szabadalmaztatta 1928-ban.) • 1938 – Lengyel csapatok elfoglaljĂĄk a CsehszlovĂĄkiĂĄhoz tartozĂł Teschent. • 1941 – MegkezdĂ”dik a moszkvai csata ("TĂĄjfun-hadmĂ»velet"). • 1944 – NĂ©met csapatok leverik a varsĂłi felkelĂ©st. • 1944 – SzĂ©kelyföldön helyreĂĄllĂtjĂĄk az 1940 elĂ”tti romĂĄn kirĂĄlyi közigazgatĂĄst. • 1956 – Ăzembe ĂĄllĂtjĂĄk az elsĂ” atommeghajtĂĄsĂș ĂłrĂĄt (New York City-ben). • 1961 – Megjelenik Joan Baez klasszikusa, a "Banks of the Ohio" (az Ohio partjĂĄn) c. lemez. • 1972 – DĂĄnia a Közös Piacba valĂł belĂ©pĂ©s mellett dönt. • 1988 – VĂ©get Ă©r a szöuli olimpia. • 1990 – ElsĂ”kĂ©nt indul a Mir Ă»rĂĄllomĂĄsra civil szemĂ©ly, egy japĂĄn ĂșjsĂĄgĂrĂł, a Szojuz-TM11 fedĂ©lzetĂ©n. • 1990 – A Radio Berlin International utolsĂł adĂĄsa. Az utolsĂł dallam, mely adĂĄsba kerĂŒl, a Doors egyĂŒttes "The End" cĂmĂ» szĂĄma volt. • 1992 – John Shalikashvili tĂĄbornok (SACEUR) felavatja az EurĂłpai SzövetsĂ©ges FĂ”parancsnoksĂĄg alĂĄ tartozĂł Ășj gyorsreagĂĄlĂĄsĂș hadtestet (ARRC) a nĂ©metorszĂĄgi Bielefeldben. • 1994 – A nagycenki kisvasĂșt utolsĂł ĂŒzemnapja. • 1995 – A horvĂĄtok Ă©s a szerbek között megegyezĂ©s jön lĂ©tre arrĂłl, hogy Kelet–SzlavĂłniĂĄt ĂĄtmeneti idĂ”szak utĂĄn horvĂĄt fennhatĂłsĂĄg alĂĄ helyezik. • 1996 – ElsĂ” alkalommal akkreditĂĄl MagyarorszĂĄg Taskentbe (ĂzbegisztĂĄn) nagykövetetet, miutĂĄn MagyarorszĂĄg elismerte a FĂK-ot. • 1996 – A WEU TanĂĄcsa döntĂ©st hoz a JugoszlĂĄv SzövetsĂ©gi KöztĂĄrsasĂĄg elleni dunai embargĂłnak Ă©rvĂ©nyt szerzĂ” mĂ»velet befejezĂ©sĂ©rĂ”l. • 1997 – AlĂĄĂrjĂĄk az Amszterdami SzerzĂ”dĂ©st, mely ĂĄtalakĂtja az EurĂłpai UniĂł politikĂĄit Ă©s jogköreit. • 2000 – Az EU a kergemarha-kĂłr terjedĂ©se miatt megtiltja marhĂĄk, juhok vagy kecskĂ©k kĂŒlönbözĂ” szerveinek felhasznĂĄlĂĄsĂĄt, eladĂĄsĂĄt Ă©s feletetĂ©sĂ©t. • 2001 – CsĂ”dvĂ©delmet kĂ©r a svĂĄjci Swissair lĂ©gitĂĄrsasĂĄg. • 2002 – Az OrszĂĄggyĂ»lĂ©s KörnyezetvĂ©delmi BizottsĂĄga tĂĄrgyalja a SĂłlyom LĂĄszlĂł, az AlkotmĂĄnybĂrĂłsĂĄg volt elnöke ĂĄltal kĂ©szĂtett törvĂ©nyjavaslatot a jövĂ” nemzedĂ©kek ombudsmanjĂĄrĂłl, aki a törvĂ©nyek, döntĂ©sek több Ă©vtizedes hatĂĄsĂĄt vizsgĂĄlnĂĄ. SzĂŒletĂ©sek • 1832 – Edward Burnett Tylor, angol antropolĂłgus († 1917) • 1847 – Paul von Hindenburg, nĂ©met csĂĄszĂĄri tĂĄbornok, I. vilĂĄghĂĄborĂșs hadvezĂ©r, politikus, NĂ©metorszĂĄg köztĂĄrsasĂĄgi elnöke († 1934) • 1851 – Ferdinand Foch, francia marsall, I. vilĂĄghĂĄborĂșs fĂ”parancsnok († 1929) • 1852 – William Ramsay, Nobel-dĂjas kĂ©mikus († 1916) • 1869 – Mahatma Gandhi (er. neve: MĂłhandĂĄsz Karamcsand Gandhi), indiai bĂ©keharcos († 1948) • 1871 – Cordell Hull, BĂ©ke Nobel-dĂjas amerikai politikus, kĂŒlĂŒgyminiszter († 1955) • 1898 – SzilĂĄgyi LĂĄszlĂł költĂ”, ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł († 1942) • 1903 – Maszlay Lajos olimpiai bronzĂ©rmes, vilĂĄgbajnok vĂvĂł († 1979) • 1904 – Graham Greene, amerikai ĂrĂł († 1994) • 1911 – BarĂłti DezsĂ”, irodalomtörtĂ©nĂ©sz († 1994) • 1917 – Harmatta JĂĄnos, nyelvĂ©sz († 2004) • 1926 – SzĂ©kely György, SzĂ©chenyi-dĂjas orvos, neurolĂłgus, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja • 1935 – Paul Goma, romĂĄn ĂrĂł • 1937 – Horesnyi LĂĄszlĂł szĂnĂ©sz • 1942 – VĂĄli DezsĂ”, festĂ”mĂ»vĂ©sz • 1945 – Martin Hellman, amerikai kriptogrĂĄfus • 1949 – Annie Leibovitz amerikai fotogrĂĄfus, zenĂ©szekrĂ”l, hĂressĂ©gekrĂ”l kĂ©szĂtett portrĂ©fotĂłirĂłl hĂres • 1950 – Szurdi MiklĂłs, rendezĂ” • 1951 – Sting (er. neve Gordon Sumner), angol zenĂ©sz, zeneszerzĂ”, szĂnĂ©sz • 1958 – Simorjay Emese szĂnmĂ»vĂ©sznĂ” • 1964 – Vitalie Vrabie moldovai közigazgatĂĄsi-, majd vĂ©delmi miniszter • 1970 – ErĂ”s AntĂłnia ĂșjsĂĄgĂrĂł, mĂ»sorvezetĂ” • 1976 – KulcsĂĄr Anita, tragikusan fiatalon elhunyt vĂĄlogatott kĂ©zilabdĂĄzĂł, 2005-ben (posztumusz) a vilĂĄg legjobb jĂĄtĂ©kosa († 2005) • 1988 – HuszĂĄk TamĂĄs magyar labdarĂșgĂł, jelenleg a DVSC jĂĄtĂ©kosa • 1989 – Danny McCarthy, amerikai szĂnĂ©sz HalĂĄlozĂĄsok • Kr. e. 322 – ArisztotelĂ©sz, Ăłkori görög filozĂłfus (* Kr. e. 384) • 1761 – Mikes Kelemen, II. RĂĄkĂłczi Ferenc krĂłnikĂĄsa (* 1690) • 1914 – SĂĄmuel KornĂ©l szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz (* 1883) • 1927 – Svante August Arrhenius svĂ©d kĂ©mikus (* 1859) • 1933 – RĂĄtkay LĂĄszlĂł ĂŒgyvĂ©d, nĂ©pszĂnmĂ»ĂrĂł (* 1853) • 1951 – Kozma IstvĂĄn honvĂ©d vezĂ©rĂ”rnagy, az szĂ©kely hatĂĄrvĂ©delmi erĂ”k parancsnoka (* 1896) • 1953 – SzĂ©p ErnĂ” költĂ”, ĂrĂł, szĂnmĂ»ĂrĂł (* 1884) • 1966 – Lesznai Anna ĂrĂł, költĂ”, grafikus, iparmĂ»vĂ©sz (* 1885) • 1973 – Paavo Nurmi finn futĂłbajnok, többszörös olimpiai aranyĂ©rmes (* 1897) • 1974 – Vaszilij Makarovics Suksin orosz ĂrĂł, szĂnĂ©sz, filmrendezĂ” (* 1929) • 1980 – A. TĂłth SĂĄndor festĂ”mĂ»vĂ©sz, bĂĄbmĂ»vĂ©sz, rajztanĂĄr (* 1904) • 1985 – George Savalas amerikai szĂnĂ©sz (* 1924) • 1985 – Rock Hudson amerikai szĂnĂ©sz (* 1925) • 2003 – Gunther Philipp (er. Gunther Placheta), romĂĄn szĂŒletĂ©sĂ» osztrĂĄk szĂnĂ©sz (* 1918) Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok • 1958 Ăłta a Guineai KöztĂĄrsasĂĄg nemzeti ĂŒnnepe – a FranciaorszĂĄgtĂłl valĂł fĂŒggetlennĂ© vĂĄlĂĄs napja • 1992 Ăłta a GyaloglĂłk VilĂĄgnapja (World Walking Day). MagyarorszĂĄgon 1999 Ăłta oktĂłber elejĂ©n tartjĂĄk [1]. • 1993 Ăłta a sztĂłmĂĄsok vilĂĄgnapja • A BĂ©ke vilĂĄgnapja
magam, 8:39
napi okossĂĄg: Tetteink következmĂ©nyĂ©t ha kell, neveljĂŒk fel! .
magam, 8:27
mert az Ă©let repĂŒl velĂŒnk, ha szĂĄrnyalunk,vagy csak megyĂŒnk, andalogva,kĂ©zen fogva, emlĂ©keket felkarolva, sĂłhajokba kapaszkodva, összebĂșjva vagy szĂ©thullva, illatokkal,illanĂłkkal, tele tarisznyĂĄnk a jĂłval, hamubasĂŒlt fĂĄjdalommal, friss idĂ”vel,vagy a mĂșlttal, ezerarcĂș szĂ©p titokkal... (SzE)
magam, 8:23
JĂł reggelt,vidĂĄm napot kĂvĂĄnok mindenkinek.
magam, 8:22
2008. október 1., szerda
0
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
magam, 21:48
Ezernyi ĂĄlmos kis madĂĄrka FĂ©szkĂ©n lel altatĂł tanyĂĄt, Elrejti lombok lenge sĂĄtra; JĂł Ă©jszakĂĄt! SĂłhajt a forrĂĄs, nĂ©ha csobban, A sötĂ©t erdĂ” bĂłlogat - VirĂĄg, fĂ»: szendereg nyugodtan, SzĂ©p ĂĄlmokat! Egy hattyĂș ring a tĂł vizĂ©ben, NĂĄdas-homĂĄlyba andalog; Ringassanak ĂĄlomba szĂ©pen Kis angyalok! TĂŒndĂ©rpompĂĄjĂș Ă©ji tĂĄjon FelkĂ©l az ezĂŒst holdvilĂĄg; Ăsszhang a föld, egy Ă©des ĂĄlom... JĂł Ă©jszakĂĄt! (Mihai Eminescu,Dsida JenĂ” fordĂtĂĄsa)
magam, 21:45
... Volt egyszer egy lĂĄny, aki szĂŒletĂ©sĂ©tĂ”l fogva vak volt, ezĂ©rt utĂĄlta az egĂ©sz vilĂĄgot Ă©s mindenkit benne, kivĂ©ve a barĂĄtjĂĄt. Ă mindig ott volt vele, segĂtett neki Ă©s biztatta. MĂg egy nap vĂ©gre talĂĄltak donort aki felajĂĄnlotta a szemeit. A lĂĄny nagyon örĂŒlt neki, barĂĄtja megkĂ©rdezte tĂ”le, ha lĂĄtni fog, hozzĂĄ megy-e felesĂ©gĂŒl. A lĂĄny igent mondott. Az operĂĄciĂł sikerĂŒlt, mikor a lĂĄny elĂ”ször kinyitotta szemeit, a barĂĄtjĂĄt lĂĄtta, de Ă” is vak volt. A fiĂș megkĂ©rdezte, hogy most mĂĄr akkor hozzĂĄ megy-e? A lĂĄny elutasĂtotta. PĂĄr napon belĂŒl a lĂĄny kapott egy levelet amiben a fiĂș megköszönte neki az összes gyönyörĂ» ĂĄtĂ©lt pillanatot, Ă©s a levĂ©l vĂ©gĂ©n ĂĄllt egy mondat: VigyĂĄzz kĂ©rlek a szemeimre!...
magam, 20:44
autĂłillatosĂtĂł - Ășj, kolbĂĄsz ilattal...
magam, 19:38
otthonosan...
magam, 13:14
tudtad...? A zene vilĂĄgnapja A zenĂ©t a vilĂĄgban mindenĂŒtt oktĂłber 1-Ă©n ĂŒnnepeljĂŒk 1975 Ăłta Yehudi Menuhin Ă©s az UNESCO zenei tanĂĄcsĂĄnak felhĂvĂĄsĂĄra. Mindennek van mĂĄr vilĂĄgnapja: dohĂĄnyzĂĄsmentessĂ©g, nem vĂĄsĂĄrlĂĄs, vĂz, Ăgy hĂĄt a zenĂ©nek is, nem kevĂ©sbĂ© megĂ©rdemelten, nagy szerepet tölt be az emberek Ă©letĂ©ben. A zene elĂ”hĂvja a rĂ©gi meghitt hangulatokat, felĂ©breszti a bennĂŒnk szunnyadĂł Ă©rzelmeket akkor is, ha fĂĄradtak, fĂĄsultak vagyunk. Az, hogy mit jelent sajĂĄt Ă©letĂŒnkben a zenehallgatĂĄs, mindenki tudja, van, akinek szĂ©p emlĂ©keket idĂ©z, van, akinek kapu egy mĂĄsik, sokkal szebb vilĂĄgba. Közelebb visz sajĂĄt lĂ©nyegĂŒnkhöz, segĂt a pillanat csodĂĄjĂĄt meglelni zajos Ă©letĂŒnkben. Figyelni a szĂłlamok egymĂĄsba fonĂłdĂĄsĂĄt, hogy milyen Ă©rzelmeket vĂĄlt ki belĂ”lĂŒnk egy-egy dallam, a feszĂŒltsĂ©g levezetĂ©sĂ©nek egy formĂĄja lehet, melyben megnyugszunk, ellazulunk, feloldĂłdunk. A zeneszerzĂ”k kapcsolatba lĂ©pnek egy mĂĄs vilĂĄggal, mely alkotĂĄs közben talĂĄl RĂĄjuk. Hallgassunk meg akĂĄr egy Bach, vagy Vivaldi mĂ»vet... Ăs rĂĄlelĂŒnk a szfĂ©rĂĄk zenĂ©jĂ©re. MegprĂłbĂĄljĂĄk lehozni NekĂŒnk a mennyorszĂĄg egy darabjĂĄt. Persze nem ugyanolyan, de sejteti azt, ĂștmutatĂł tĂĄblakĂ©nt. Az orszĂĄg, hol nincs megosztĂĄs, fĂ©lelem, hol csak nyugalom van, Ă©s szeretet. A zene 27 Ă©ve Ă©rdemelte ki, hogy az egĂ©sz vilĂĄgon, oktĂłber 1-Ă©n koncertekkel Ă©s rendezvĂ©nyekkel ĂŒnnepeljĂŒk. Szerte az orszĂĄgban, Ă©s Budapesten is szĂĄmos hangversenyt tartanak ebbĂ”l az alkalombĂłl. ĂnnepeljĂŒk hĂĄt a ZenĂ©t! http://www.videoplayer.hu/videos/play/202215 http://www.videoplayer.hu/videos/play/152664
magam, 12:49
ĂĄllathatĂĄrozĂł... A kolbĂĄsz Nem tĂ©vedĂ©s. A kolbĂĄsz is egy ĂĄllat. A fizikai törvĂ©nyeket figyelembe vĂ©ve nem is lehet mĂĄs. Az anyag nem vĂ©sz el csak ĂĄtalakul. A kolbĂĄsz alakjĂĄbĂłl nem lehet egyĂ©rtelmĂ»en megĂĄllapĂtani, milyen ĂĄllatrĂłl van szĂł, hiszen ilyen formĂĄban az ĂĄllat nem mozog. A galamb A galamb nagyon Ă©rtĂ©kes ĂĄllat. EllentĂ©tben a többi kĂ©tĂ©ltĂ» Ă©nekesmadĂĄrral, a galamb nem kĂ©tĂ©ltĂ» Ă©s nem Ă©nekel. Viszont van fehĂ©r szĂnĂ» is, Ă©s hangosan tud bĂșgni.
magam, 8:34