| 2008. szeptember 22., hétfő |
|
 |
0 |
|
|
jó éjt,szép estét mindenkinek
|
magam, 20:42
|
|
|
Estharang
ĂrnyĂ©k-inda szövĂ”dik a tĂĄjra.
Hazatér az ég piros bikåja.
TĂŒzes ködben sĂ©tĂĄl le a lejtĂ”n,
megpihen egy aranyszélû felhÔn.
Sötét dombok bivalyként hevernek,
minden torony egy-egy ÔrzÔ gyermek.
Kis harangok keveredÔ vére
råcsordul a håzak tetejére.
Itt is, ott is kigyullad a csillag.
Faluvégen csacsifogat ballag.
KarcsĂș, szĂĄlas jegenyĂ©k homĂĄlyĂĄn
szeretÔjét vårja a cigånylåny.
Kövér csibor mozog a patakban,
alkonypĂrbĂłl csipkĂ©t ver a habban.
Csöndes a kert, még szellÔ se fut ma,
lelapul a lusta fĂŒst az utra.
De az erdÔn fagyos vihar éled,
fellegekbĂ”l Ă©pĂt hegyvidĂ©ket.
Messzi szĂ©lvĂ©sz ĂŒzeni csatĂĄjĂĄt,
tépåzza az alkony bóbitåjåt.
(Weöres S)
|
magam, 20:40
|
|
|
ĂllathatĂĄrozĂł 1.
A tehén
A tehénnek négy låba van, viszonylag közel helyezkednek el egymåshoz, még arånylag
szimmetrikusak is. A tehén szembÔl és håtulról szimmetrikus a leginkåbb, jobbról
illetve balrĂłl nem nagyon. FelĂŒlrĂ”l Ă©s alulrĂłl nehĂ©z a tehenet vizsgĂĄlni, mert fentrĂ”l
rĂĄeshetĂŒnk, alulrĂłl meg rĂĄnk lĂ©phet.
A malac
A malac testének szimmetrikus vizsgålatakor hasonló eredményeket kapunk,
mint a tehĂ©n esetĂ©ben. A malacot azonban magasabb emberek felĂŒlrĂ”l is megnĂ©zhetik,
mert a malac egy alacsony ĂĄllat, Ă©s Ăgy könnyebb a rĂĄlĂĄtĂĄs.
A malac nem szokott tehénre tåmadni.
|
magam, 19:39
|
|
|
a képen egy kocka låtható mely két darabból åll, és szét lehet szedni.
de hogyan???
|
magam, 19:30
|
|
|
A következÔ képet kezdd el a tetejétÔl nézni, és lassan tekerd lefelé az oldalt. Olyan érzésed lesz, mintha lehajolnål és a låbaid között håtranéznél! :)
|
magam, 19:04
|
|
|
Ăgy mĂ©g nem hallottam...
http://www.videoplayer.hu/videos/play/239959
.
|
magam, 12:47
|
|
|
tudtad...?
MiĂłta hasznĂĄlnak ceruzĂĄt ĂrĂĄsra?
Az Ăłkorban Ă©s a korai közĂ©pkorban a pergamenlapok megvonalazĂĄsĂĄra kerek ĂłlomlapocskĂĄkat hasznĂĄltak fel. A mai ceruza elĂ”dje csak a 12. szĂĄzad sorĂĄn tĂ»nt fel, ez az Ășn. Silberstift volt, vagyis Ăłn Ă©s Ăłlom keverĂ©kĂ©bĂ”l öntött rudacska...
Az elsĂ”, igazi ceruzĂĄk, pontosabban szĂłlva, grafitbĂłl hasĂtott ĂrĂłrudacskĂĄk 1500 körĂŒl szĂŒlettek, AngliĂĄban. NĂ©hĂĄny Ă©vvel kĂ©sĂ”bb mozgathatĂł fahĂŒvelybe szorĂtottĂĄk a grafitot. TermĂ©szetes ezek utĂĄn, hogy az elsĂ” ceruzagyĂĄr is AngliĂĄban mĂ»ködött. A Cumberlandi hegysĂ©gben levĂ” ĂĄllamilag mĂ»velt Borrowdale-i grafitbĂĄnya 1565 Ăłta ĂĄllĂtott elĂ” ceruzĂĄkat. Ezt csak mint kĂ©szĂĄrut szĂĄllĂthattĂĄk kĂŒlföldre, a nyers grafit exportja tilos volt! Az eurĂłpai grafitlelĂ”helyek kezdtek azonban kimerĂŒlni. Csak a 19. szĂĄzad sorĂĄn tĂĄrtak fel Ășjabb bĂĄnyĂĄkat SzibĂ©riĂĄban Ă©s Ceylonban. SzĂŒksĂ©ges volt, hogy a megmaradt kĂ©szletekkel takarĂ©koskodjanak. A tiszta grafitot a kĂŒlönfĂ©le sajtolt grafitkeverĂ©kek kezdtĂ©k felvĂĄltani. A modern ceruzagyĂĄrtĂĄst egy ContĂ© nevĂ» mechanikus indĂtotta meg PĂĄrizsban, 1790-ben, vele egy idĂ”ben pedig a bĂ©csi Hardtmuth kezdte a kĂŒlönbözĂ” kemĂ©nysĂ©gi fokozatĂș ceruzĂĄk elÔållĂtĂĄsĂĄt... MinĂ©l több agyagot kevertek a grafitbĂ©lbe, annĂĄl kemĂ©nyebb ceruzĂĄt nyertek.
|
magam, 12:26
|
|
|
mert mi megfogadtuk Ă©s ma letettĂŒk a kocsit...
|
magam, 9:18
|
|
|
Nem semmi...
Esés közben a traffin
ElképesztÔ történet érkezett Hollandiåból. Egy 50 éves motorost
letraffipaxoltak 137 kilométer/óråval. Hogy ez az adott helyen mekkora
sebessĂ©gtĂșllĂ©pĂ©s volt, az most a törtĂ©net szempontjĂĄbĂłl mellĂ©kes.
A lényeg ugyanis, hogy a motorost éppen abban a pillanatban kapta el a
traffi, amikor elesett motorjĂĄval. Ez szerencsĂ©tlensĂ©gnek tekinthetĂ”. Ăm a
holland esetében errÔl szó sincs. Egyrészt nagy baja nem esett, hiszen csak
a keze tört el, a kĂ©pen 137-tel esik, ennĂ©l valĂłszĂnĂ»leg gyorsabban jött, az
Ă©letĂ©be is kerĂŒlhetett volna a bukĂĄs.
Ami szintĂ©n szerencse Ă©s elĂ©ggĂ© vicces, hogy ez nem minĂ”sĂŒl gyorshajtĂĄsnak,
hiszen a kĂ©pen nem ĂŒl a motoron. Nincs törvĂ©ny arra, hogy gyalogos nem
csĂșszhat 137 kilomĂ©ter/ĂłrĂĄval az Ășttesten, azt bebizonyĂtani direkt mĂłdon,
hogy Ă” ĂŒlt a motoron pĂĄr mĂĄsodperccel a fĂ©nykĂ©p elĂ”tt pedig nem egyszerĂ»
feladat, legalĂĄbbis valĂłszĂnĂ»leg nem egy ilyen szabĂĄlysĂ©rtĂ©si eset
volumenĂ©be tartozĂł ĂŒgy.
|
magam, 8:55
|
|
|
KALENDĂRIUM
Szeptember 22.
az év 265. (szökÔévekben 266.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 100 nap van håtra.
Napkelte: 06:29 Napnyugta: 18:43
Holdkelte: 06:16 Holdnyugta: 18:39
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re hĂ©tfĂ” estig: Nyugaton, dĂ©lnyugaton Ă©s kĂ©sĂ” dĂ©lutĂĄntĂłl Ă©szakkeleten többnyire erĂ”sen felhĂ”s lesz az Ă©g, mĂĄsutt hosszabb-rövidebb idĂ”re felszakadozhat a felhĂ”zet, Ă©s kisĂŒthet a nap. Kisebb esĂ”, zĂĄporesĂ” fĂ”kĂ©nt nyugaton, dĂ©lnyugaton fordulhat elĂ”. Többnyire mĂ©rsĂ©kelt lesz a lĂ©gmozgĂĄs, de napközben elsĂ”sorban a DunĂĄntĂșlon helyenkĂ©nt megĂ©lĂ©nkĂŒl az Ă©szaknyugati, Ă©szaki szĂ©l. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet ĂĄltalĂĄban 12 Ă©s 17 fok között alakul. KĂ©sĂ” este 8, 13 fok valĂłszĂnĂ».
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A hajnali, reggeli ĂłrĂĄkban keleten Ă©s Ă©szakon lehetnek ködfoltok. Napközben veszĂ©lyes idĂ”jĂĄrĂĄsi jelensĂ©g nem vĂĄrhatĂł. A fĂ”vĂĄrosban a lĂ©gszennyezĂ” anyagok koncentrĂĄciĂłja az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k alatt vĂĄrhatĂł...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Front ugyan nincs fölöttĂŒnk, de a hĂ»vös levegĂ” a hidegfrontra Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l fejfĂĄjĂĄst, vĂ©rnyomĂĄs ingadozĂĄst okozhat.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s :
4.0 - mérsékelt
Ma MĂłric, OttĂł, TamĂĄs, MĂłr, Emerita napja van.
Boldog névnapot!
MĂłric :
Latin eredteû név, a Mauritius névbÔl szårmazik, ez pedig a Maurus tovåbbképzése jelentése mór, szerecsen.
OttĂł :
A német Otto névbÔl szårmazik. Ez az Ot- kezdetû, germån eredetû nevek önållósult becézÔje. Jelentése birtok, vagyon.
TamĂĄs :
A héber eredetû bibliai név, a Teomo névbÔl szårmazik. Jelentése iker. A görögök Thomasz formåban vették åt, jelentése csodålatos.
MĂłr :
A MĂłric XIX. szĂĄzadi rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a Maurus rövidĂŒlĂ©sekĂ©nt tartjĂĄk szĂĄmon. JelentĂ©se mĂłr, szerecsen.
Emerita :
Latin eredetû név, jelentése érdemes, derék.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1692 – BoszorkĂĄnysĂĄgĂ©rt e napon akasztanak fel utoljĂĄra embert az USA-ban.
• 1792 – KikiĂĄltjĂĄk a Francia KöztĂĄrsasĂĄgot.
• 1848 – Kossuth Lajos az OrszĂĄgos HonvĂ©delmi BizottmĂĄny nevĂ©ben kiĂĄltvĂĄnyban hazahĂvja a kĂŒlföldön szolgĂĄlĂł magyar katonĂĄkat.
• 1860 – A pesti Nemzeti SzĂnhĂĄz bemutatja Offenbach "EljegyzĂ©s lĂĄmpafĂ©nyben" c. mĂ»vĂ©t, Feleky MiklĂłs fordĂtĂĄsĂĄban. Ezzel a darabbal indul ĂștjĂĄra magyar nyelven az operett.
• 1869 – MĂŒnchenben bemutatjĂĄk Richard Wagner operĂĄjĂĄt, a "Rajna kincsĂ©t" (Das Rheingold).
• 1863 – Abraham Lincoln amerikai elnök megtartja az „EmancipĂĄciĂłs ProklamĂĄciĂł" beszĂ©dĂ©t.
• 1893 – MegĂ©pĂŒl az elsĂ” autĂłgyĂĄr AmerikĂĄban (Duryea testvĂ©rek).
• 1908 – BulgĂĄria fĂŒggetlensĂ©gĂ©nek kikiĂĄltĂĄsa.
• 1944 – Szovjet Ă©s romĂĄn csapatok tĂĄmadĂĄsa Torda tĂ©rsĂ©gĂ©ben, melyet a magyar honvĂ©dsĂ©g csak nĂ©met pĂĄncĂ©los erĂ”k segĂtsĂ©gĂ©vel tud visszaverni.
• 1947 – A magyar, a jugoszlĂĄv, a lengyel, a bolgĂĄr, romĂĄn, a francia, az olasz, a szovjet Ă©s a cseh kommunista pĂĄrtok megalakĂtjĂĄk a Kominformot, a Kommunista Ă©s MunkĂĄspĂĄrtok TĂĄjĂ©koztatĂł IrodĂĄjĂĄt.
• 1949 – Az elsĂ” szovjet atombomba-kĂsĂ©rlet.
• 1964 – A "HegedĂ»s a hĂĄztetĂ”n" c. musical bemutatkozik a Broadway-n, kĂ©sĂ”bb 3242 elĂ”adĂĄst Ă©r meg.
• 1965 – HĂĄborĂș tör ki India Ă©s PakisztĂĄn között Kashmir birtoklĂĄsĂĄĂ©rt.
• 1966 – E napon jelenti be a DĂ©l-afrikai KöztĂĄrsasĂĄg miniszterelnöke, hogy kormĂĄnya következetesen tovĂĄbb kĂvĂĄnja folytatni a fajok elkĂŒlönĂtĂ©sĂ©nek politikĂĄjĂĄt (apartheid).
• 1972 – Az NSZK Ă©s az NDK közlekedĂ©si szerzĂ”dĂ©st kötnek.
• 1980 – Az IrĂĄn Ă©s Irak közötti hatĂĄrhĂĄborĂș orszĂĄgos hĂĄborĂșvĂĄ fajul.
• 1980 – Meglakul a Geffen Records. Az elsĂ” sztĂĄr, akivel ugyanezen a napon szerzĂ”dĂ©st kötnek, John Lennon.
• 1980 – Az iraki lĂ©gierĂ” több hullĂĄmban bombĂĄza az irĂĄni repĂŒlĂ”tereket Ă©s bĂĄzisokat.
• 1988 – A kormĂĄny felĂĄllĂtja az OrszĂĄgos ĂrdekegyeztetĂ” TanĂĄcsot, cĂ©lja: a MinisztertanĂĄcs, a Szakszervezetek, a GazdasĂĄgi Kamara, az OkISZ, a SzĂVOSZ Ă©s a TOT Ă©rdekeinek összehangolĂĄsa.
• 1991 – Kosovo kinyilvĂĄnĂtja fĂŒggetlensĂ©gĂ©t, ezt azonban csak AlbĂĄnia ismeri el.
• 1992 – Az ENSZ kizĂĄrja JugoszlĂĄviĂĄt a boszniai esemĂ©nyekben vĂĄllalt szerepe miatt.
• 1997 – SajtĂłtĂĄjĂ©koztatĂłn jelentik be, hogy egyesĂŒl a vilĂĄg vezetĂ” könyvvizsgĂĄlĂł cĂ©gei közĂŒl a Price Waterhouse Ă©s a Coopers and Lybrand.
• 2002 – Az UNESCO a FertĂ”-tavat a VilĂĄgöröksĂ©g rĂ©szĂ©vĂ© nyilvĂĄnĂtja.
SzĂŒletĂ©sek
• 1523 – Charles de Bourbon, Rouen Ă©rseke, bĂboros, X. KĂĄroly nĂ©ven a Szent Liga ellenkirĂĄlya († 1590)
• 1547 – Philipp Nicodemus Frischlin, nĂ©met humanista költĂ”, tudĂłs († 1590)
• 1791 – Michael Faraday, angol tudĂłs, fizikus († 1867)
• 1845 – Hetyey SĂĄmuel, pĂ©csi megyĂ©spĂŒspĂłk († 1903)
• 1863 – Herczeg Ferenc, magyar ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł († 1954)
• 1882 – ĂbrĂĄnyi Emil, zeneszerzĂ”, karmester († 1970)
• 1882 – Wilhelm Keitel, nĂ©met tĂĄbornok, a Wehrmacht vezĂ©rkari fĂ”nöke, mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂșs fĂ”bĂ»nös († 1946)
• 1884 – RĂĄdy JĂłzsef, olimpiai bajnok vĂvĂł († 1957)
• 1885 – Erich von Stroheim, nĂ©met szĂnĂ©sz, filmrendezĂ” („A nagy ĂĄlom”) († 1957)
• 1885 – Benedek Marcell, magyar ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł († 1969)
• 1893 – Lahner Emil, festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1980)
• 1901 – Csuka ZoltĂĄn, vajdasĂĄgi magyar költĂ”, mĂ»fordĂtĂł († 1984)
• 1903 – Andrej Andrejevics Markov (ifj.), szovjet-orosz matematikus, id. A.A.Markov fia († 1979)
• 1906 – Bulla BĂ©la, földrajztudĂłs, egyetemi tanĂĄr, az MTA levelezĂ” tagja († 1962)
• 1906 – Zombori Ădön (Janicsek Ădön), magyar olimpiai bajnok birkĂłzĂł († 1989)
• 1909 – SzilĂĄgyi Ăkos, magyar grafikus, rajzfilmkĂ©szĂtĂ”, bĂ©lyegtervezĂ” († 1971)
• 1910 – Faludy György, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł († 2006)
• 1912 – MartinkĂł AndrĂĄs, nyelvĂ©sz, irodalomtörtĂ©nĂ©sz († 1989)
• 1914 – Martha Scott, amerikai szĂnĂ©sznĂ” († 2003)
• 1922 – Chen Ning Yang, kĂnai-amerikai fizikus, a statisztikus fizika Ă©s a szimmetriaelvek terĂŒletĂ©nek szakĂ©rtĂ”je
• 1929 – VĂĄradi HĂ©di, JĂĄszai- Ă©s Kossuth-dĂjas szĂnĂ©sznĂ” († 1987)
• 1939 – Junko Tabei, japĂĄn hegymĂĄszĂłnĂ”, az elsĂ” nĂ”, aki feljutott a Mount Everest csĂșcsĂĄra
• 1940 – Anna Karina (sz. Hanna Karin Blarke Bayer), dĂĄn szĂĄrm. francia szĂnĂ©sznĂ”
• 1951 – David Coverdale, a Deep Purple Ă©s Whitesnake egyĂŒttesek Ă©nekese
• 1954 – GĂ”z LĂĄszlĂł, harsonamĂ»vĂ©sz
• 1957 – Nick Cave, ausztrĂĄl zenĂ©sz
• 1958 – Andrea Bocelli, olasz vak operaĂ©nekes, tenor
• 1963 – Kurucz PĂ©ter ĂșjsĂĄgĂrĂł, fĂ”szerkesztĂ”–mĂ»sorvezetĂ”
• 1964 – Bonnie Hunt, amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1964 – GĂ©csek Tibor, kalapĂĄcsvetĂ”
• 1967 – FĂ©lix SavĂłn, kubai ökölvĂvĂł
• 1976 – Ronaldo (er. Ronaldo Luis NazĂĄrio de Lima), brazil szĂŒletĂ©sĂ» brazil vĂĄlogatott labdarĂșgĂł
• 1979 – Emilie Autumn, amerikai Ă©nekesnĂ” Ă©s hegedĂ»mĂ»vĂ©sznĂ”
• 1986 Sergei Dobrin, orosz mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1987 – Tom Felton, angol szĂnĂ©sz
HalĂĄlozĂĄsok
• 687 – Konon pĂĄpa
• 1520 – I. Szelim, az OszmĂĄn Birodalom kilencedik szultĂĄnja (* 1465)
• 1572 – François Clouet francia festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1515)
• 1752 – BĂĄrĂł Apor PĂ©ter erdĂ©lyi magyar törtĂ©netĂrĂł, fĂ”ispĂĄn, fĂ”kirĂĄlybĂrĂł (* 1676)
• 1774 – XIV. Kelemen pĂĄpa (* 1705)
• 1852 – William Tierney Clark, angol mĂ©rnök, a budapesti SzĂ©chenyi lĂĄnchĂd tervezĂ”je (* 1783)
• 1914 – Alain-Fournier (er. Henri Alban Fournier) francia regĂ©nyĂrĂł, elesett az I. vilĂĄghĂĄborĂșban (* 1886)
• 1945 – VikĂĄr BĂ©la etnogrĂĄfus, mĂ»fordĂtĂł, akadĂ©mikus (* 1859)
• 1956 – Frederick Soddy, Nobel-dĂjas angol kĂ©mikus (* 1877)
• 1972 – CsohĂĄny Gabriella ĂrĂł, költĂ”, szerkesztĂ” (* 1919)
• 1986 – AsbĂłth JĂłzsef teniszbajnok, edzĂ” (* 1911)
• 1988 – SugĂĄr RezsĂ” zeneszerzĂ” (* 1919)
• 1989 – Irving Berlin (er. Israel Isidore Beilin), orosz szĂŒletĂ©sĂ» amerikai zeneszerzĂ”, dalszövegĂrĂł (* 1888)
• 1989 – Lakatos IstvĂĄn erdĂ©lyi magyar zenetörtĂ©nĂ©sz, nĂ©pzenekutatĂł, fĂ”iskolai tanĂĄr (* 1895)
• 1999 – George C. Scott amerikai szĂnĂ©sz, rendezĂ”, producer (* 1927)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• EurĂłpai MobilitĂĄsi HĂ©t Ă©s AutĂłmentes Nap
• Mali: a fĂŒggetlensĂ©g napja
• USA: amerikai ĂŒzletasszonyok napja
• BulgĂĄria: a szabadsĂĄg napja
|
magam, 8:38
|
|
|
napi okossĂĄg:
Ami késik, az nem siet... és még csak nem is pontos.
.
|
magam, 8:36
|
|
|
Hajnali halak
Nyårnak éje csicsergésre vårt,
NĂ©zte a halovĂĄny napot,
SzerenĂĄdozott egy kakas-pĂĄr,
Keltegették a holnapot,
Ködös sötĂ©t tĂŒrelmetlen volt
HĂvta Földnek tĂșloldala,
Szåmåra még ismeretlen volt
A fény, a madarak dala,
TĂĄvolban földĂșt kanyarodott,
Nekiszaladt az erdÔnek,
Hajnali csönd halkan mocorgott
S énekelt az ébredÔnek,
A tåvol ölelte a napot
"Szeretlek" - mondta, s elpirult.
Kék kezével fåtyolért kapott
majd szĂ©gyenlĂ”sen mögĂ© bĂșjt,
MegnyĂlt elĂ”ttem tĂŒndĂ©rorszĂĄg,
Mint mesében: egyszer régen,
Lejött akkor ott a Mennyorszåg
Földhöz közel ment egészen,
Hajnali halak hancĂșroztak,
UgrabugrĂĄlva ĂșszkĂĄltak,
A horgĂĄszbotok bĂĄmultak,
Ilyen csodåt még nem låttak!
GyarapodĂł gyermek napocska
MegfĂŒrdött a horgĂĄsztĂłban,
RĂĄncait arcĂĄrĂłl lemosta,
Gyönyörködve a valóban,
VĂz tĂŒkrĂ©ben megnĂ©zte magĂĄt
MidÔn kék égre bandukolt
KifĂ©sĂŒlte kĂłcos hajĂĄt...
Lehet, mindez csak ĂĄlom volt?
Hova tûnt a kicsi horgåsztó?
Felébredtem? Ez Borzasztó.
(SzabĂł I)
|
magam, 8:18
|
|
|
jĂł reggelt vidĂĄm hetet kĂvĂĄnok mindenkinek.
|
magam, 8:16
|
|
|
|
| 2008. szeptember 21., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
jó éjt, szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
|
magam, 20:56
|
|
|
ĂĄlom
Az arc a kézre hajlik.
Milyen szép mozdulat!
FĂ»z lombja a vĂz tenyerĂ©ben.
RingatjĂĄk ĂĄlmukat.
(SzI)
|
magam, 20:54
|
|
|
az éjszaka fényei...
|
magam, 20:23
|
|
|
alakot öltöttek...
az alkotĂĄsok neve sorrendben:
Radai rosseb, A zöld szörnyeteg ,BarĂĄt fĂŒl, Kezes bĂĄrĂĄny, Anya csak egy van, FĂ©szkes fene
|
magam, 19:41
|
|
|
ElĂ”bb-utĂłbb eljön az az idĂ”, amikor mindannyiunknak felelĂ”ssĂ©gteljes felnĂ”ttĂ© kell vĂĄlnunk Ă©s megtanulnunk lemondani a vĂĄgyainkrĂłl, hogy a helyes utat vĂĄlaszthassuk. Egy Ă©leten ĂĄt felelĂ”ssĂ©gteljesnek lenni persze nem mindig könnyĂ» feladat, Ă©s az Ă©vek mĂșlĂĄsĂĄval sokaknak ez a teher mĂĄr-mĂĄr elviselhetetlennĂ© vĂĄlik, de azĂ©rt igyekszĂŒnk helyesen cselekedni Ă©s jĂłt tenni nem csak magunkkal, hanem azokkal is, akiket szeretĂŒnk.
(ISz)
|
magam, 14:11
|
|
|
tudtad...?
Ki talålta fel az esernyÔt?
I. e. 860-bĂłl a ninivei Nimrud palota alabĂĄstrom reliefjĂ©rĂ”l integet felĂ©rik az elsĂ” napernyĂ”. Ez szemmel lĂĄthatĂłlag Ă©ppen Ășgy összecsukhatĂł volt hasznĂĄlat utĂĄn, mint mai, kĂ©sei leszĂĄrmazottja. EurĂłpĂĄban a 16. szĂĄzad sorĂĄn tĂ»nik fel, de a verĂ”fĂ©nyes kelet Ă©s dĂ©l ĂĄrnyĂ©kot nyĂșjtĂł napernyĂ”je nyugaton az esĂ” elleni fedĂ©llĂ© szĂŒrkĂŒl. Az eurĂłpai Ă”sesernyĂ” halcsont bordĂĄzatĂĄra bĂ”rhuzat feszĂŒlt, s ez a több kilĂłs, hordozhatĂł tetĂ” szĂĄmos csalĂĄdot s nemzedĂ©ket kiszolgĂĄlt.
A 18. szĂĄzad közepĂ©n jelent meg Londonban Sir Jonas Hauway; Ă” az esernyĂ” prĂłfĂ©tĂĄja volt. Neki köszönheti a ködös Ă©s esĂ”s Albion, hogy az esernyĂ” divatjĂĄnak nyugati bĂĄzisĂĄvĂĄ erĂ”södött. Kezdetben nem sok sikere volt. A londoni kocsisok ugyanis fĂ©ltettĂ©k az esĂ”vĂzzel egyĂŒtt bĂ”vebben csörgĂ” bevĂ©telĂŒket. FelbĂ©reltĂ©k az akkori "huligĂĄnokat", hogy tĂŒntessenek ellene. 1750-tĂ”l kezdve, harminc Ă©ven ĂĄt sĂ©tĂĄlt Sir Jonas esernyĂ” alatt London utcĂĄin. GĂșny Ă©s szitok volt a rĂ©sze, de tĂ»rt, s vĂĄllalt minden szenvedĂ©st. S vĂ©gĂŒl is gyĂ”zött az esernyĂ”. MegszoktĂĄk, viselik, hasznĂĄljĂĄk - Ă©s elvesztik azĂłta is...
|
magam, 12:25
|
|
|
kötött pålyås - kerekezÔ
|
magam, 8:29
|
|
|
napi okossĂĄg:
A mĂșlttal leginkĂĄbb hĂĄttal lehet szembenĂ©zni.
.
|
magam, 8:23
|
|
|
KALENDĂRIUM
Szeptember 21.
az év 264. (szökÔévekben 265.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 101 nap van håtra.
Napkelte: 06:27 Napnyugta: 18:45
Holdkelte: 04:03 Holdnyugta: 18:12
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re vasĂĄrnap estig: Ma is erĂ”sen felhĂ”s vagy borult lesz az Ă©g, eleinte több helyen, majd dĂ©lutĂĄn inkĂĄbb csak nyugaton valĂłszĂnĂ» esĂ”, zĂĄporesĂ”. A gyakran Ă©lĂ©nk, a DunĂĄntĂșlon idĂ”nkĂ©nt megerĂ”södĂ” Ă©szaki, Ă©szaknyugati szĂ©l estĂ©re mindenĂŒtt mĂ©rsĂ©klĂ”dik. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 10 Ă©s 15 fok, a kĂ©sĂ” esti 7, 12 fok között valĂłszĂnĂ».
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Ma a DunĂĄntĂșl nyugati rĂ©szĂ©n a dĂ©li ĂłrĂĄkig egy-egy 55-60 km/h körĂŒli szĂ©llökĂ©s is kialakulhat Ă©szakias irĂĄnybĂłl. A fĂ”vĂĄrosban a lĂ©gszennyezĂ” anyagok koncentrĂĄciĂł az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k alatt vĂĄrhatĂł...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
FronthatĂĄs nem vĂĄrhatĂł, de az ĂĄtlagosnĂĄl jĂłval hidegebb, többnyire borongĂłs idĂ”ben a hidegfrontokkal egyĂŒtt jĂĄrĂł tĂŒnetek jelentkezhetnek a fokozottan Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s:
3.6 - mérsékelt
Ma MĂĄtĂ©, Mirella, IldikĂł, JĂłnĂĄs, IfigĂ©nia, Maura, MĂra napja van.
Boldog névnapot!
Måté :
Bibliai nĂ©v, a hĂ©ber Mattanja nĂ©v rövidĂtett Mattai formĂĄjĂĄnak a görög alakjĂĄbĂłl szĂĄrmazik. JelentĂ©se Jahve ajĂĄndĂ©ka.
Mirella :
Latin, olasz eredetĂ» nĂ©v, a MĂra olasz becĂ©zĂ” tovĂĄbbkĂ©pzĂ©se, jelentĂ©se csodĂĄlatos.
IldikĂł :
GermĂĄn eredetĂ» magyar nĂ©v, jelentĂ©se harcos. Attila hun kirĂĄly mĂĄsodik felesĂ©ge, a germĂĄn mondĂĄkbĂłl is ismert Krimhilda (Kriemhilda, Kriemhilde, Kriemhild) nevĂ©nek rövidĂŒlĂ©se a Hilda, Ilda, s ennek mĂĄr a latin nyelvĂ» forrĂĄsokban elĂ”fordulĂł alakvĂĄltozata az Ildico. Csak a magyarban vĂĄlt hasznĂĄlatos nĂ”i nĂ©vvĂ©, Arany JĂĄnos hun tĂĄrgyĂș eposza, a Buda halĂĄla nyomĂĄn.
JĂłnĂĄs :
Héber eredetû bibliai név, jelentése galamb.
Ifigénia :
Görög eredetĂ» mitolĂłgiai nĂ©v, jelentĂ©se a hitregebeli mĂŒkĂ©nei kirĂĄlylĂĄny nevĂ©bĂ”l. MĂĄs magyarĂĄzat szerint, jelentĂ©se erĂ”snek szĂŒletett.
Maura :
Latin eredetĂ» nĂ©v, a MĂłr fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja, jelentĂ©se mĂłr, szerecsen. MĂĄs magyarĂĄzat szerint az Ăr Ă©s az angol nyelvben a MĂĄria becĂ©zĂ”je.
MĂra :
Latin eredetû név, a Mirabella becézÔjébÔl önållósult. Jelentése csodålatos.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1235 – Julianus barĂĄt domonkos szerzetes Ă©s hĂĄrom tĂĄrsa Ăștnak indul BĂ©la kirĂĄlyfi megbĂzĂĄsĂĄbĂłl, hogy KonstantinĂĄpolyon Ă©s a Fekete-tengeren ĂĄt eljussanak Magna Hungaria-ba, a keleti magyarok lakĂłhelyĂ©re.
• 1773 – MĂĄria TerĂ©zia osztrĂĄk fĂ”hercegnĂ”, magyar kirĂĄlynĂ” e napon kihirdetteti a jezsuita rend feloszlatĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł, jĂșlius 21-Ă©n kiadott pĂĄpai bullĂĄt. A jezsuita rend elkobzott vagyonĂĄt a Magyar Kamara kezeli, e vagyonbĂłl alapĂtotjĂĄk meg a TanulmĂĄnyi Alapot. Ez teszi lehetĂ”vĂ© a magyarorszĂĄgi oktatĂĄsĂŒgy reformjĂĄt Ă©s szervezetĂ©nek jelentĂ”s ĂĄtalakĂtĂĄsĂĄt is.
• 1792 – Lemond XVI._Lajos francia kirĂĄly. A Konvent egyhangĂșlag elhatĂĄrozza a monarchia megszĂŒntetĂ©sĂ©t, Ă©s a kirĂĄlyt trĂłnfosztottnak nyilvĂĄnĂtja.
• 1883 – MadĂĄch Imre: „Az ember tragĂ©diĂĄja” c. mĂ»vĂ©nek Ă”sbemutatĂłja a Nemzeti SzĂnhĂĄzban.
• 1892 – BemutatjĂĄk MilĂĄnĂłban Leoncavallo a „BajazzĂłk” („I Pagliacci”) c. operĂĄjĂĄt.
• 1921 – A Ludwigshafen melletti Oppau vĂĄrosban felrobban a BASF vegyiĂŒzem mĂ»trĂĄgya-raktĂĄra. A nĂ©met ipar addigi legsĂșlyosabb katasztrĂłfĂĄjĂĄban 561 ember veszti Ă©letĂ©t, a lerombolt vĂĄrosban 7500-an vĂĄlnak hajlĂ©ktalannĂĄ.
• 1930 – Johann Ostermeyer feltalĂĄlja a vakulĂĄmpĂĄt (villanĂłfĂ©nyt).
• 1942 – ElĂ”ször szĂĄll fel az amerikai lĂ©gierĂ” B-29-es bombĂĄzĂł repĂŒlĂ”gĂ©pe. [1]
• 1944 – Brit-amerikai lĂ©gitĂĄmadĂĄsok a bĂ©kĂ©scsabai Ă©s a debreceni vasĂști pĂĄlyaudvarok ellen. Debrecenben igen nagy kĂĄrokat okoznak. LebombĂĄzzĂĄk a kiskörei, tiszafĂŒredi vasĂști hidakat, bombatalĂĄlattĂłl sĂșlyosan megsĂ©rĂŒl, Ă©s rĂ©szben leszakad a bajai vasĂști hĂd is.
• 1963 – EredmĂ©nytelen hatĂĄrtĂĄrgyalĂĄsok a KĂnai NĂ©pköztĂĄrsasĂĄg Ă©s a SzovjetuniĂł között.
• 1964 – MĂĄlta elszakad Nagy-BritanniĂĄtĂłl, Ă©s kikiĂĄltja fĂŒggetlensĂ©gĂ©t.
• 1969 – John Lennon Ă©s Yoko Ono elkezdi tĂznapos „bed-in” , azaz ĂĄgyban tiltakozĂĄsĂĄt a bĂ©kĂ©Ă©rt Montreal-ban a Queen Elizabeth Hotel-ben. Ez alatt az idĂ” alatt szĂŒletik meg „Give Peace a Chance” („Adj esĂ©lyt a bĂ©kĂ©nek”) c. daluk.
• 1973 – Nagycenken felavatjĂĄk a SzĂ©chenyi IstvĂĄn-emlĂ©kmĂșzeumot.
• 1975 – Az elsĂ” nyugati pop-sztĂĄr (Elton John) fellĂ©pĂ©se a SzovjetuniĂłban.
• 1980 – Iraki csapatok benyomulnak IrĂĄnba, ezzel megkezdĂ”dik a kĂ©t orszĂĄg közötti hĂĄborĂș.
• 1993 – Borisz Jelcin feloszlatja az orosz parlamentet.
• 1993 – NĂ©metorszĂĄgbĂłl illegĂĄlis Ășton 200 tonna veszĂ©lyes hulladĂ©k kerĂŒl MagyarorszĂĄgra.
• 1997 – Jobboldali fordulat a lengyelorszĂĄgi vĂĄlasztĂĄsokon, a SzolidaritĂĄs VĂĄlasztĂĄsi AkciĂł gyĂ”zelmĂ©vel.
• 2007 – HĂvĂłszĂĄmĂĄnak azonosĂtĂĄsĂĄt követĂ”en a rendĂ”rsĂ©g elfogja azt a fĂ©rfit, aki egy nappal korĂĄbban bombarobbantĂĄssal fenyegeti meg a Parlamentet.
SzĂŒletĂ©sek
• 1452 – Girolamo Savonarola - olasz domonkos rendi szerzetes († 1498)
• 1755 – Charles Pictet de Rochemont, svĂĄjci francia politikus, diplomata († 1824)
• 1791 – GrĂłf SzĂ©chenyi IstvĂĄn, magyar fĂ”rend, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia alapĂtĂłja († 1860)
• 1817 – GĂĄl SĂĄndor honvĂ©d tĂĄbornok († 1871)
• 1832 – Louis-Paul Cailletet francia fizikus, az alacsony hĂ”mĂ©rsĂ©kletek kutatĂłja († 1913)
• 1840 – V. MurĂĄd, az OszmĂĄn Birodalom 34. szultĂĄnja († 1904)
• 1842 – II. Abdul-Hamid, az OszmĂĄn Birodalom 35. szultĂĄnja († 1918)
• 1853 – Heike Kamerlingh Onnes, holland fizikus, Nobel-dĂjas, a szupravezetĂ©s felfedezĂ”je († 1926)
• 1866 – H(erbert) G(eorge) Wells, angol ĂrĂł († 1946)
• 1866 – Charles Jean Henri Nicolle Nobel-dĂjas (1928) francia bakteriolĂłgus
• 1894 – PĂ©chy Blanka magyar szĂnĂ©sznĂ”, ĂrĂł, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz, nyelvmĂ»velĂ” († 1988)
• 1895 – Szergej Alekszandrovics Jeszenyin orosz költĂ” († 1925)
• 1902 – Fejes Teri magyar szĂnĂ©sznĂ”
• 1909 - Kwame Nkrumah, afrikai politikus, a fĂŒggetlen GhĂĄna elsĂ” miniszterelnöke
• 1912 – Chuck Jones amerikai rajzfilmkĂ©szĂtĂ” ("Bugs Bunny", "Daffy Duck")
• 1920 – Vico Torriani svĂĄjci Ă©nekes, szĂnĂ©sz, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz († 1998)
• 1926 – Donald A. Glaser Nobel-dĂjas amerikai fizikus
• 1926 – Donald Arthur Glaser amerikai fizikus Ă©s neurobiolĂłgus
• 1928 – Sinkovits Imre Kossuth-dĂjas szĂnmĂ»vĂ©sz, a Nemzet SzĂnĂ©sze († 2001)
• 1929 – Kocsis SĂĄndor hĂres magyar labdarĂșgĂł, az Aranycsapat kiemelkedĂ” csatĂĄra († 1979)
• 1931 – Larry Hagman szĂnĂ©sz (Jockey a "Dallas"-bĂłl)
• 1934 – Leonard Cohen amerikai Ă©nekes, zeneszerzĂ”
• 1945 – Jerry Bruckheimer amerikai producer
• 1947 – Stephen King amerikai ĂrĂł
• 1961 – Nancy Travis amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1962 – Rob Morrow amerikai szĂnĂ©sz
• 1967 – Faith Hill amerikai country-Ă©nekes
• 1970 – PintĂ©r BĂ©la magyar szĂnĂ©sz, zenĂ©sz, drĂĄmaĂrĂł, rendezĂ”
• 1976 – SĂĄri Attila zenĂ©sz, zeneszerzĂ”, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz
• 1977 – Kiss Gergely olimpiai bajnok vĂzilabdĂĄzĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 19 – Maro Publius Vergilius rĂłmai költĂ”, ĂrĂł (* Kr. e. 70)
• 454 – Flavius AĂ«tius rĂłmai hadvezĂ©r, ĂĄllamfĂ©rfi
• 1558 – V. KĂĄroly nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr, I. KĂĄroly nĂ©ven spanyol kirĂĄly (* 1500). UtĂłdai: I. FerdinĂĄnd nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr, magyar kirĂĄly, illetve II. FĂŒlöp spanyol kirĂĄly.
• 1576 – Gerolamo Cardano itĂĄliai matematikus, fizikus, orvos, jĂłs (* 1501)
• 1797 – Schallhas KĂĄroly FĂŒlöp magyar festĂ”, grafikus
• 1832 – Sir Walter Scott skĂłt ĂrĂł (* 1771)
• 1836 – John Stafford Smith angol zeneszerzĂ” (* 1750)
• 1860 – Arthur Schopenhauer nĂ©met |költĂ”, filozĂłfus (* 1788)
• 1937 – MunkĂĄcsi BernĂĄt nyelvĂ©sz, etnolĂłgus
• 1837 – BezerĂ©dj AmĂĄlia magyar ĂrĂłnĂ”, a kisdedĂłvĂĄs Ă©s a magyar gyermekirodalom ĂșttörĂ”je (* 1804)
• 1939 – Armand CĂŁlinescu, romĂĄn kormĂĄnyfĂ” (* 1893)
• 1945 – SiklĂłdy LĂ”rinc magyar szobrĂĄsz
• 1960 – KorĂ©h Endre magyar operaĂ©nekes (basszus) (* 1906)
• 1972 – Henry de Montherlant francia regĂ©nyĂrĂł, esszĂ©ista, drĂĄmaĂrĂł, akadĂ©mikus (* 1895)
• 1982 – UngvĂĄri LĂĄszlĂł Kossuth-dĂjas magyar szĂnĂ©sz, kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz (* 1911)
• 1987 – Jaco Pastorius amerikai jazz basszusgitĂĄros, zeneszerzĂ” (* 1951)
• 1988 – Milloss AurĂ©l magyar tĂĄncmĂ»vĂ©sz, koreogrĂĄfus
• 1998 – Rozgonyi IvĂĄn magyar költĂ”, mĂ»fordĂtĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, a „FotĂłmĂ»vĂ©szet” volt szerkesztĂ”je
• 1998 – Florence Griffith-Joyner amerikai atlĂ©tanĂ” (* 1959)
Nemzeti ĂŒnnepek, Ă©vfordulĂłk, esemĂ©nyek
• ĂrmĂ©ny KöztĂĄrsasĂĄg: A FĂŒggetlensĂ©g napja
• MĂĄltai KöztĂĄrsasĂĄg: A FĂŒggetlensĂ©g napja
• A magyar drĂĄma napja
• Alzheimer VilĂĄgnap: az EgĂ©szsĂ©gĂŒgyi VilĂĄgszervezet tĂĄmogatĂĄsĂĄval – a Nemzetközi Alzheimer TĂĄrsasĂĄg kezdemĂ©nyezte 1994-ben. MagyarorszĂĄg elsĂ” alkalommal 2001-ben csatlakozott a vilĂĄgnaphoz.
• A Magyar TermĂ©k Napja: civilek kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re
|
magam, 8:19
|
|
|
Foszladozik az Ă©j
Ăłcska pulĂłvere.
Zipzårjåt feltépi
hajnal nyirkos keze.
SzitĂĄvĂĄ szaggatja
a pirkadat körme.
RuhĂĄja lehullik,
fénylik pÔre bÔre.
Mintha lépcsÔt måszna
egy nagy paradicsom.
Feljebb hĂĄg az Ă©gen
elpirulĂł napom.
Mert talån szégyelli,
hogy tovĂĄbb szundikĂĄlt?
Nyåron még korån kelt,
Ă” ilyet nem csinĂĄlt!
GÔzölög a harmat
opål-fehér könnye.
ViccelÔdik a szél,
szellÔt fakaszt nyögve.
De ĂmĂ© kitisztul,
kacag a természet.
Kezében ecsetek,
palettåk, festékek.
Mesterként kever Ô
sĂĄrgĂĄt, rozsdabarnĂĄt.
Megfesti portréjåt,
az Ôsz legszebb arcåt.
Vigasztaljon mûved
bĂĄnatos szĂveket!
Mester, el ne téveszd,
a csodĂĄs szĂneket!
(ISz)
|
magam, 8:16
|
|
|
Jó reggelt szép vasårnapot mindenkinek.
|
magam, 8:15
|
|
|
|
| 2008. szeptember 20., szombat |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
|
magam, 21:55
|
|
|
RyĂłzen: Ăsz
Magånyos cellåmból kilépek.
Ămulva nĂ©zem ezt a kĂ©pet.
A lombokon bolygĂł, bĂbor lĂĄz.
KöröskörĂŒl az Ă”sz vitorlĂĄz.
(Sz Sz I)
|
magam, 21:25
|
|
|
a mai nap rövid összefoglalĂĄsa...szĂŒret
szaporodik
a prés mår tele...
egy naagyon Ă©hes szĂŒretelĂ”...
az öreg darålóm...
|
magam, 20:50
|
|
|
tudtad...?
MiĂ©rt pirul meg a sĂŒlt krumpli Ă©s a fĂ”tt nem?
A krumplisĂŒtĂ©shez sokkal nagyobb meleg kell, mint a fĂ”zĂ©shez. A nagy melegtĂ”l sĂŒtĂ©s közben a krumpliban levĂ” kemĂ©nyĂtĂ” egy rĂ©sze ĂĄtalakul dextrinnĂ©. Enyvhez hasonlatos anyag ez, mely összeragasztja a kemĂ©nyĂtĂ”szemeket, Ă©s aztĂĄn barnĂĄspiros rĂ©teget alkot a sĂŒlt krumpli felĂŒletĂ©n. HasonlĂł folyamat zajlik le a kenyĂ©rsĂŒtĂ©snĂ©l is. A lisztben is van kemĂ©nyĂtĂ”. EzĂ©rt amikor a kenyĂ©r a kemencĂ©ben sĂŒl, termĂ©szetesen azon is kĂ©pzĂ”dik dextrin-rĂ©teg.
[ TARTALOM ]
Hol és ki gyårtott elÔször szalåmit?
A szalåmi alaptörténetét és nevét a kékegû Itålia adta az emberiségnek.
MagyarorszĂĄgon csak a szabadsĂĄgharc utĂĄn honosodott meg, Piazzoni Ă©s Faddini pesti gesztenyesĂŒtĂ”k jĂłvoltĂĄbĂłl. A kĂ©t hozzĂĄnk szakadt maroniĂĄrus rĂĄjött arra, hogy a tĂ©li hĂzĂłdömping olcsĂł nyersanyagĂĄbĂłl drĂĄga szalĂĄmit gyĂĄrthat a magyaroknak, Ăgy kezdĂ”dött... S hamarosan megjött az erĂ”sĂtĂ©s: Piazzoni unokaöccse, az ifjĂș Dozzi. Majd jöttek a Medumok, Del MedicĂłk...
Ăs egy Ășj fejezet kezdĂ”dött a magyar hĂșsipar törtĂ©netĂ©ben. Az olasz szalĂĄmimesterek fĂ©ltĂ©kenyen Ă”riztĂ©k gyĂĄrtĂĄsi titkukat. A feldolgozĂłmĂ»helyek mellett kĂŒlön, zĂĄrt szobĂĄban rendezkedtek be. Az elkĂ©szĂtett hĂșs csatornĂĄn jutott hozzĂĄjuk. ZĂĄrt ajtĂłk mögött, a hajdani olasz alkimistĂĄk titokzatossĂĄgĂĄval, hozzĂĄkevertĂ©k a szĂŒksĂ©ges kellĂ©keket, fĂ»szereket, s egy mĂĄsodik csatornĂĄn ĂĄt kĂŒldtĂ©k vissza a mĂ»helynek. A szalĂĄmigyĂĄrtĂĄs azonban minden titkolĂłdzĂĄs ellenĂ©re sem maradt olasz belĂŒgy. Jött a Pick-szalĂĄmi Szegeden, az 1870-es Ă©vekben, Ă©s hamarosan megszĂŒletett a Herz-szalĂĄmi is.
|
magam, 6:24
|
|
|
fordul a kocka...
|
magam, 6:22
|
|
|
KALENDĂRIUM
Szeptember 20.
az év 263. (szökÔévekben 264.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 102 nap van håtra.
Napkelte: 06:27 Napnyugta: 18:46
Holdkelte: 00:14 Holdnyugta: 16:16
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szombat estig: TĂșlnyomĂłan borult idĂ” lesz, többfelĂ© vĂĄrhatĂł kisebb esĂ”, zĂĄpor. Az Ă©szaki szĂ©l sokfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl, helyenkĂ©nt megerĂ”södik, de a DunĂĄntĂșlon viharos szĂ©llökĂ©sek is lehetnek. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn 9, 13 fok között alakul. KĂ©sĂ” estĂ©re 7, 12 fokig hĂ»l a levegĂ”.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Az Ă©jszakai ĂłrĂĄkban DunĂĄntĂșl közĂ©psĂ” rĂ©szĂ©n, elsĂ”sorban a Balaton környezetĂ©ben fordulhat elĂ” egy-egy viharos (60 km/h) szĂ©llökĂ©s, mĂg szombaton leginkĂĄbb a Nyugat-DunĂĄntĂșlon kĂsĂ©rhetik az Ă©szaki szelet viharos (60-65 km/h) szĂ©llökĂ©sek... RĂ©szletek »
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
FronthatĂĄs nem vĂĄrhatĂł, de az ĂĄtlagosnĂĄl jĂłval hidegebb, többnyire borongĂłs idĂ”ben a hidegfrontokkal egyĂŒtt jĂĄrĂł tĂŒnetek jelentkezhetnek a fokozottan Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s 2008. szeptember 20.:
3.5 - mérsékelt
Ma Friderika, FĂŒlöp, Frida, EusztĂĄk, Fausztina, Filippa, Zsuzsanna napja van.
Boldog névnapot!
Friderika :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, a Friedrich fĂ©rfinĂ©v latinosĂtott alakjĂĄnak a nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se bĂ©ke hatalom.
FĂŒlöp :
A görög Philippos nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©nek a magyar alakvĂĄltozata. JelentĂ©se lĂłkedvelĂ”.
Frida :
A Friede- kezdetĂ», illetve -friede vĂ©gĂ» germĂĄn eredetĂ» nevek önĂĄllĂłsult nĂ©met rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se bĂ©ke, vĂ©delem.
EusztĂĄk :
Görög, latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se dĂșs kalĂĄszĂș, termĂ©keny.
Fausztina :
Latin eredetû név, a Fausztusz férfinév tovåbbképzett nÔi pårja. Jelentése szerencsés.
Filippa :
Görög, latin eredetĂ» nĂ©v, a FĂŒlöp fĂ©rfinĂ©v latin alakjĂĄnak nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se lĂłkedvelĂ”.
Zsuzsanna :
Héber eredetû bibliai név. Jelentése liliom.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 451 – Az Attila vezette hun sereg megĂŒtközik CatalaunumnĂĄl a rĂłmaiakkal.
• 1096 – Ezen a napon lĂ©pnek a Magyar KirĂĄlysĂĄg terĂŒletĂ©re a Bouillon Gottfried ĂĄltal vezetett keresztes hadjĂĄrat seregei. A mintegy 100 000 fĂ”nyi sereg a KĂĄlmĂĄn kirĂĄllyal kötött egyezmĂ©ny alapjĂĄn vonul ĂĄt az orszĂĄgon.
• 1187 – Szaladin szultĂĄn megkezdi JeruzsĂĄlem ostromĂĄt.
• 1519 – MagellĂĄn elindul elsĂ” sikeres vilĂĄgkörĂŒli hajĂłĂștjĂĄra.
• 1670 – FelsĂ©gsĂ©rtĂ©si vĂĄdat indĂt az osztrĂĄk kormĂĄny ZrĂnyi PĂ©ter Ă©s FrangepĂĄn Ferenc KristĂłf ellen. Mint a WesselĂ©nyi-fĂ©le összeeskĂŒvĂ©s rĂ©sztvevĂ”it, minkettĂ”jĂŒket halĂĄlra ĂtĂ©lik, Ă©s 1671. ĂĄprilis 30-ĂĄn BĂ©csĂșjhelyen lefejezik Ă”ket.
• 1705 – A szĂ©csĂ©nyi orszĂĄggyĂ»lĂ©s összehĂvĂĄsa.
• 1860 – VII. EduĂĄrd angol kirĂĄly – elsĂ” angol uralkodĂłkĂ©nt – lĂĄtogatĂĄst tesz az EgyesĂŒlt Ăllamokban.
• 1870 – Az olasz nemzeti hadsereg betör RĂłmĂĄba, a pĂĄpai ĂĄllam hadserege megszĂŒnteti az ellenĂĄllĂĄst. MegszĂŒletik az egysĂ©ges olasz nemzeti ĂĄllam. A francia csapatokat hazarendelik, lezĂĄrul a porosz–francia hĂĄborĂș.
• 1873 – TörtĂ©netĂ©ben elĂ”ször ezen a napon bezĂĄr a New York-i TĂ”zsde, banki vĂĄlsĂĄg miatt. A pĂĄnik Ă©s a krĂzis egy hĂ©t alatt vĂ©getĂ©r.
• 1884 – BefejezĂ”dik az Arlberg alagĂșt Ă©pĂtĂ©se AusztriĂĄban.
• 1891 – Az elsĂ” gĂĄzolaj-meghajtĂĄsĂș kocsi debĂŒtĂĄl Springfield-ben (Massachusetts)
• 1897 – II. Vilmos nĂ©met csĂĄszĂĄr Budapestre lĂĄtogat.
• 1911 – BartĂłk BĂ©la befejezi „A kĂ©kszakĂĄllĂș herceg vĂĄra” c. operĂĄjĂĄt.
• 1929 – Budapesten levetĂtetik az elsĂ” hangosfilmet („Az Ă©neklĂ” bolond”).
• 1944 – Brit-amerikai lĂ©gitĂĄmadĂĄsok az orszĂĄg több pontjĂĄn: LebombĂĄzzĂĄk a gyĂ”ri pĂĄlyaudvart, a vasĂști forgalom 4 napig szĂŒnetel. LĂ©gitĂĄmadĂĄs Ă©ri a hegyeshalmi vasĂștĂĄllomĂĄst. IsmĂ©telt lĂ©gitĂĄmadĂĄs a budapesti összekötĂ” vasĂști hidak ellen. Több bombatalĂĄlat Ă©ri a RĂĄkosrendezĂ” pĂĄlyaudvart. SĂșlyos bombatĂĄmadĂĄs a hatvani pĂĄlyaudvar ellen. Az ĂĄllomĂĄsĂ©pĂŒlet elpusztul, 1200 vasĂști kocsi kiĂ©g, 500 ember veszti Ă©letĂ©t.
• 1946 – ElĂ”ször tartjĂĄk meg a Cannes-i Nemzetközi FilmfesztivĂĄlt. 1939-ben lett volna az elsĂ”, de a vilĂĄghĂĄborĂș miatt elhalasztottĂĄk.
• 1954 – Az elsĂ” FORTRAN nyelven megĂrt szĂĄmĂtĂłgĂ©p program futĂĄsa.
• 1966 – George Harrison elutazoik IndiĂĄba, elsĂ” talĂĄlkozĂłjĂĄra Maharishi Mahesh Yogi-val.
• 1974 – Hamburgban megnyĂlik a KöhlbrandbrĂŒcke.
• 1976 – BefejezĂ”dik Budapesten a EurĂłpai Baptista SzövetsĂ©g nĂ©gynapos talĂĄlkozĂłja.
• 1979 – Lee IacoccĂĄt a Chrysler Corporation elnökĂ©vĂ© vĂĄlasztjĂĄk.
• 1984 – Egy öngyilkos terrorista autĂłbombĂĄt robbant a bejrĂști amerikai nagykövetsĂ©gnĂ©l.
• 1985 – A Walt Disney World a 200 milliomodik vendĂ©get fogadja megnyitĂĄsa Ăłta
• 1985 – A Greenpeace-ĂŒgy FranciaorszĂĄgban. KiderĂŒl, hogy a francia titkosszolgĂĄlat az Ășj-zĂ©landi Auckland kikötĂ”jĂ©ben jĂșlius 10-Ă©n elsĂŒllyesztette a Greenpeace környezetvĂ©dĂ” szervezet Rainbow Warrior nevĂ» hajĂłjĂĄt. Az ĂŒgy miatt lemond a francia honvĂ©delmi miniszter.
• 1988 – MarĂłthy LĂĄszlĂł környezetvĂ©delmi Ă©s vĂzgazdĂĄlkodĂĄsi miniszter azzal Ă©rvel a bĂ”s–nagymarosi vĂzlĂ©pcsĂ” mellett, hogy az Ă©pĂtkezĂ©s leĂĄllĂtĂĄsa költsĂ©gesebb lenne, mint befejezĂ©se.
• 1988 – HĂĄrom Ă©vtized utĂĄn hazatĂ©r Budapestre Faludy György költĂ”.
• 1990 – RatifikĂĄljĂĄk a kĂ©t NĂ©metorszĂĄg ĂșjraegyesĂtĂ©sĂ©t.
• 1990 – A magyar kormĂĄny lĂ©trehozza a Teleki LĂĄszlĂł AlapĂtvĂĄnyt.
• 1992 – FranciaorszĂĄg lakossĂĄga kis többsĂ©ggel az EurĂłpai UniĂłs tagsĂĄg mellett szavaz.
SzĂŒletĂ©sek
• 1741 – GrĂłf Benyovszky MĂłric magyar utazĂł, kalandor († 1786)
• 1778 – Faggyej Faggyejevics Bellingszhauzen (er. Fabian Gottlieb Thaddeus von Bellingshausen), Ă©sztorszĂĄgi nĂ©met szĂŒletĂ©sĂ» orosz tengerĂ©szkapitĂĄny, admirĂĄlis, felfedezĂ”, a DĂ©li-sarkvidĂ©k jelentĂ”s kutatĂłja († 1852)
• 1822 – Peter Mitterhofer nĂ©met asztalosmester, az elsĂ” ĂrĂłgĂ©p megĂ©pĂtĂ”je
• 1842 – Sir James Dewar skĂłt vegyĂ©sz, fizikus, feltalĂĄlĂł, az alacsony hĂ”mĂ©rsĂ©kletek kutatĂłja († 1923)
• 1843 – Benedek AladĂĄr magyar ĂrĂł, költĂ”, szerkesztĂ” († 1915)
• 1844 – Kallina MĂłr magyar mûépĂtĂ©sz
• 1860 – RĂĄkosi Viktor (ĂrĂłi neve Sipulusz) magyar ĂrĂł, hĂrlapĂrĂł, humorista († 1923)
• 1873 – Szisz Ferenc magyar szĂĄrm. francia autĂłversenyzĂ”, az elsĂ” Grand Prix gyĂ”ztese († 1944)
• 1878 – Upton Sinclair amerikai ĂrĂł, a „Jungle” szerzĂ”je († 1968)
• 1897 – TamĂĄsi Ăron, Kossuth-dĂjas erdĂ©lyi magyar ĂrĂł, akadĂ©mikus, az „Ăbel – trilĂłgia” szerzĂ”je († 1966)
• 1908 – HĂĄzi ĂrpĂĄd szabĂłmunkĂĄs, politikus († 1970)
• 1917 – Fernando Rey spanyol szĂnĂ©sz („Francia kapcsolat”) († 1994)
• 1923 – Csongor BarnabĂĄs magyar orientalista
• 1924 – Bodrogi Tibor magyar etnogrĂĄfus († 1986)
• 1929 – Bitskey Tibor magyar szĂnĂ©sz
• 1934 – Sophia Loren olasz szĂnĂ©sznĂ”
• 1935 – Aradszky LĂĄszlĂł magyar tĂĄncdalĂ©nekes
• 1944 – PoĂłr PĂ©ter magyar tĂĄncdalĂ©nekes
• 1947 – TarnĂłi Gizella magyar ĂșjsĂĄgĂrĂł, rĂĄdiĂłs szerkesztĂ”, az Ălet Ă©s Irodalom fĂ”szerkesztĂ”-helyettese, a MĂOSZ alelnöke († 2006)
• 1950 – CsapĂł GĂĄbor magyar vĂzilabdĂĄzĂł, olimpiai bajnok
• 1964 – Crispin Glover amerikai szĂnĂ©sz („Vissza a jövĂ”be”)
• 1964 – Szalai MiklĂłs magyar törtĂ©nĂ©sz, ateista filozĂłfus, vallĂĄsfilozĂłfus
• 1975 – Juan Pablo Montoya kolumbiai autĂłversenyzĂ”, Forma-1-es pilĂłta
• 1981 – Feliciano LĂłpez, spanyol teniszezĂ”
• 1984 – Brian Joubert francia mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1985 – Alban PrĂ©aubert francia mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1985 – BĂrĂł PĂ©ter magyar labdarĂșgĂł, jelenleg a DVSC jĂĄtĂ©kosa
• 1987 – Szergej Vodopjanov, orosz amatĂ”r ökölvĂvĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 1863 – Jakob Grimm (Grimm fivĂ©rek), nĂ©met jogĂĄsz, nyelvĂ©sz, irodalmĂĄr, ĂrĂł (* 1785)
• 1910 – Kainz JĂłzsef (Josef Kainz) nĂ©met-osztrĂĄk szĂnĂ©sz (* 1858)
• 1936 – Tornyai JĂĄnos, festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1869)
• 1957 – Jean Julius Christian Sibelius, finn zeneszerzĂ” (* 1865)
• 1973 – Gömöri PĂĄl, orvos, belgyĂłgyĂĄsz, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja (* 1905)
• 1986 – LadĂĄnyi MihĂĄly, költĂ” (* 1934)
• 1986 – TĂĄpai Antal, szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz (* 1902)
• 1993 – Erich Hartmann, nĂ©met katonatiszt, minden idĂ”k legeredmĂ©nyesebb (352 lĂ©gi gyĂ”zelem) vadĂĄszpilĂłtĂĄja (* 1922)
• 1995 – Baka IstvĂĄn, magyar költĂ”, mĂ»fordĂtĂł (* 1948)
• 1996 – ErdĂ”s PĂĄl, matematikus (* 1913)
• 1999 – Raisza Gorbacsova, a volt szovjet elnök, Gorbacsov felesĂ©ge, † leukĂ©miĂĄban (* 1932)
• 2000 – German Tyitov, a mĂĄsodik szovjet Ă»rhajĂłs (* 1935)
• 2005 – Simon Wiesenthal, osztrĂĄk Holocaust-tĂșlĂ©lĂ”, nĂĄcivadĂĄsz (* 1908)
• 2007 – Polcz Alaine, ĂrĂł, pszicholĂłgus (* 1922)
Nemzeti ĂŒnnepek, Ă©vfordulĂłk, esemĂ©nyek
• a gyermekek vilĂĄgnapja – UNICEF kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re 1954 Ăłta ez a nap a Gyermekek VilĂĄgnapja, elsĂ”sorban a fejlĂ”dĂ” orszĂĄgok gyermekeinek tĂĄmogatĂĄsĂĄra.
• a biztosĂtĂĄs vilĂĄgnapja: OsztrĂĄk biztosĂtĂłk kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re nyĂlvĂĄnĂtottĂĄk ezt a napot BiztosĂtĂĄsi VilĂĄgnappĂĄ.
• TakarĂtĂĄsi VilĂĄgnap: 1992-ben az ENSZ KörnyezetvĂ©delmi Programja (UNEP) szeptember 20-ra meghirdette a TakarĂtĂĄsi VilĂĄgnapot
|
magam, 6:18
|
|
|
|
| |
