| 2008. szeptember 20., szombat |
|
 |
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
|
magam, 21:55
|
|
|
RyĂłzen: Ăsz
Magånyos cellåmból kilépek.
Ămulva nĂ©zem ezt a kĂ©pet.
A lombokon bolygĂł, bĂbor lĂĄz.
KöröskörĂŒl az Ă”sz vitorlĂĄz.
(Sz Sz I)
|
magam, 21:25
|
|
|
a mai nap rövid összefoglalĂĄsa...szĂŒret
szaporodik
a prés mår tele...
egy naagyon Ă©hes szĂŒretelĂ”...
az öreg darålóm...
|
magam, 20:50
|
|
|
tudtad...?
MiĂ©rt pirul meg a sĂŒlt krumpli Ă©s a fĂ”tt nem?
A krumplisĂŒtĂ©shez sokkal nagyobb meleg kell, mint a fĂ”zĂ©shez. A nagy melegtĂ”l sĂŒtĂ©s közben a krumpliban levĂ” kemĂ©nyĂtĂ” egy rĂ©sze ĂĄtalakul dextrinnĂ©. Enyvhez hasonlatos anyag ez, mely összeragasztja a kemĂ©nyĂtĂ”szemeket, Ă©s aztĂĄn barnĂĄspiros rĂ©teget alkot a sĂŒlt krumpli felĂŒletĂ©n. HasonlĂł folyamat zajlik le a kenyĂ©rsĂŒtĂ©snĂ©l is. A lisztben is van kemĂ©nyĂtĂ”. EzĂ©rt amikor a kenyĂ©r a kemencĂ©ben sĂŒl, termĂ©szetesen azon is kĂ©pzĂ”dik dextrin-rĂ©teg.
[ TARTALOM ]
Hol és ki gyårtott elÔször szalåmit?
A szalåmi alaptörténetét és nevét a kékegû Itålia adta az emberiségnek.
MagyarorszĂĄgon csak a szabadsĂĄgharc utĂĄn honosodott meg, Piazzoni Ă©s Faddini pesti gesztenyesĂŒtĂ”k jĂłvoltĂĄbĂłl. A kĂ©t hozzĂĄnk szakadt maroniĂĄrus rĂĄjött arra, hogy a tĂ©li hĂzĂłdömping olcsĂł nyersanyagĂĄbĂłl drĂĄga szalĂĄmit gyĂĄrthat a magyaroknak, Ăgy kezdĂ”dött... S hamarosan megjött az erĂ”sĂtĂ©s: Piazzoni unokaöccse, az ifjĂș Dozzi. Majd jöttek a Medumok, Del MedicĂłk...
Ăs egy Ășj fejezet kezdĂ”dött a magyar hĂșsipar törtĂ©netĂ©ben. Az olasz szalĂĄmimesterek fĂ©ltĂ©kenyen Ă”riztĂ©k gyĂĄrtĂĄsi titkukat. A feldolgozĂłmĂ»helyek mellett kĂŒlön, zĂĄrt szobĂĄban rendezkedtek be. Az elkĂ©szĂtett hĂșs csatornĂĄn jutott hozzĂĄjuk. ZĂĄrt ajtĂłk mögött, a hajdani olasz alkimistĂĄk titokzatossĂĄgĂĄval, hozzĂĄkevertĂ©k a szĂŒksĂ©ges kellĂ©keket, fĂ»szereket, s egy mĂĄsodik csatornĂĄn ĂĄt kĂŒldtĂ©k vissza a mĂ»helynek. A szalĂĄmigyĂĄrtĂĄs azonban minden titkolĂłdzĂĄs ellenĂ©re sem maradt olasz belĂŒgy. Jött a Pick-szalĂĄmi Szegeden, az 1870-es Ă©vekben, Ă©s hamarosan megszĂŒletett a Herz-szalĂĄmi is.
|
magam, 6:24
|
|
|
fordul a kocka...
|
magam, 6:22
|
|
|
KALENDĂRIUM
Szeptember 20.
az év 263. (szökÔévekben 264.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 102 nap van håtra.
Napkelte: 06:27 Napnyugta: 18:46
Holdkelte: 00:14 Holdnyugta: 16:16
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szombat estig: TĂșlnyomĂłan borult idĂ” lesz, többfelĂ© vĂĄrhatĂł kisebb esĂ”, zĂĄpor. Az Ă©szaki szĂ©l sokfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl, helyenkĂ©nt megerĂ”södik, de a DunĂĄntĂșlon viharos szĂ©llökĂ©sek is lehetnek. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn 9, 13 fok között alakul. KĂ©sĂ” estĂ©re 7, 12 fokig hĂ»l a levegĂ”.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Az Ă©jszakai ĂłrĂĄkban DunĂĄntĂșl közĂ©psĂ” rĂ©szĂ©n, elsĂ”sorban a Balaton környezetĂ©ben fordulhat elĂ” egy-egy viharos (60 km/h) szĂ©llökĂ©s, mĂg szombaton leginkĂĄbb a Nyugat-DunĂĄntĂșlon kĂsĂ©rhetik az Ă©szaki szelet viharos (60-65 km/h) szĂ©llökĂ©sek... RĂ©szletek »
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
FronthatĂĄs nem vĂĄrhatĂł, de az ĂĄtlagosnĂĄl jĂłval hidegebb, többnyire borongĂłs idĂ”ben a hidegfrontokkal egyĂŒtt jĂĄrĂł tĂŒnetek jelentkezhetnek a fokozottan Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s 2008. szeptember 20.:
3.5 - mérsékelt
Ma Friderika, FĂŒlöp, Frida, EusztĂĄk, Fausztina, Filippa, Zsuzsanna napja van.
Boldog névnapot!
Friderika :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, a Friedrich fĂ©rfinĂ©v latinosĂtott alakjĂĄnak a nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se bĂ©ke hatalom.
FĂŒlöp :
A görög Philippos nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©nek a magyar alakvĂĄltozata. JelentĂ©se lĂłkedvelĂ”.
Frida :
A Friede- kezdetĂ», illetve -friede vĂ©gĂ» germĂĄn eredetĂ» nevek önĂĄllĂłsult nĂ©met rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se bĂ©ke, vĂ©delem.
EusztĂĄk :
Görög, latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se dĂșs kalĂĄszĂș, termĂ©keny.
Fausztina :
Latin eredetû név, a Fausztusz férfinév tovåbbképzett nÔi pårja. Jelentése szerencsés.
Filippa :
Görög, latin eredetĂ» nĂ©v, a FĂŒlöp fĂ©rfinĂ©v latin alakjĂĄnak nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se lĂłkedvelĂ”.
Zsuzsanna :
Héber eredetû bibliai név. Jelentése liliom.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 451 – Az Attila vezette hun sereg megĂŒtközik CatalaunumnĂĄl a rĂłmaiakkal.
• 1096 – Ezen a napon lĂ©pnek a Magyar KirĂĄlysĂĄg terĂŒletĂ©re a Bouillon Gottfried ĂĄltal vezetett keresztes hadjĂĄrat seregei. A mintegy 100 000 fĂ”nyi sereg a KĂĄlmĂĄn kirĂĄllyal kötött egyezmĂ©ny alapjĂĄn vonul ĂĄt az orszĂĄgon.
• 1187 – Szaladin szultĂĄn megkezdi JeruzsĂĄlem ostromĂĄt.
• 1519 – MagellĂĄn elindul elsĂ” sikeres vilĂĄgkörĂŒli hajĂłĂștjĂĄra.
• 1670 – FelsĂ©gsĂ©rtĂ©si vĂĄdat indĂt az osztrĂĄk kormĂĄny ZrĂnyi PĂ©ter Ă©s FrangepĂĄn Ferenc KristĂłf ellen. Mint a WesselĂ©nyi-fĂ©le összeeskĂŒvĂ©s rĂ©sztvevĂ”it, minkettĂ”jĂŒket halĂĄlra ĂtĂ©lik, Ă©s 1671. ĂĄprilis 30-ĂĄn BĂ©csĂșjhelyen lefejezik Ă”ket.
• 1705 – A szĂ©csĂ©nyi orszĂĄggyĂ»lĂ©s összehĂvĂĄsa.
• 1860 – VII. EduĂĄrd angol kirĂĄly – elsĂ” angol uralkodĂłkĂ©nt – lĂĄtogatĂĄst tesz az EgyesĂŒlt Ăllamokban.
• 1870 – Az olasz nemzeti hadsereg betör RĂłmĂĄba, a pĂĄpai ĂĄllam hadserege megszĂŒnteti az ellenĂĄllĂĄst. MegszĂŒletik az egysĂ©ges olasz nemzeti ĂĄllam. A francia csapatokat hazarendelik, lezĂĄrul a porosz–francia hĂĄborĂș.
• 1873 – TörtĂ©netĂ©ben elĂ”ször ezen a napon bezĂĄr a New York-i TĂ”zsde, banki vĂĄlsĂĄg miatt. A pĂĄnik Ă©s a krĂzis egy hĂ©t alatt vĂ©getĂ©r.
• 1884 – BefejezĂ”dik az Arlberg alagĂșt Ă©pĂtĂ©se AusztriĂĄban.
• 1891 – Az elsĂ” gĂĄzolaj-meghajtĂĄsĂș kocsi debĂŒtĂĄl Springfield-ben (Massachusetts)
• 1897 – II. Vilmos nĂ©met csĂĄszĂĄr Budapestre lĂĄtogat.
• 1911 – BartĂłk BĂ©la befejezi „A kĂ©kszakĂĄllĂș herceg vĂĄra” c. operĂĄjĂĄt.
• 1929 – Budapesten levetĂtetik az elsĂ” hangosfilmet („Az Ă©neklĂ” bolond”).
• 1944 – Brit-amerikai lĂ©gitĂĄmadĂĄsok az orszĂĄg több pontjĂĄn: LebombĂĄzzĂĄk a gyĂ”ri pĂĄlyaudvart, a vasĂști forgalom 4 napig szĂŒnetel. LĂ©gitĂĄmadĂĄs Ă©ri a hegyeshalmi vasĂștĂĄllomĂĄst. IsmĂ©telt lĂ©gitĂĄmadĂĄs a budapesti összekötĂ” vasĂști hidak ellen. Több bombatalĂĄlat Ă©ri a RĂĄkosrendezĂ” pĂĄlyaudvart. SĂșlyos bombatĂĄmadĂĄs a hatvani pĂĄlyaudvar ellen. Az ĂĄllomĂĄsĂ©pĂŒlet elpusztul, 1200 vasĂști kocsi kiĂ©g, 500 ember veszti Ă©letĂ©t.
• 1946 – ElĂ”ször tartjĂĄk meg a Cannes-i Nemzetközi FilmfesztivĂĄlt. 1939-ben lett volna az elsĂ”, de a vilĂĄghĂĄborĂș miatt elhalasztottĂĄk.
• 1954 – Az elsĂ” FORTRAN nyelven megĂrt szĂĄmĂtĂłgĂ©p program futĂĄsa.
• 1966 – George Harrison elutazoik IndiĂĄba, elsĂ” talĂĄlkozĂłjĂĄra Maharishi Mahesh Yogi-val.
• 1974 – Hamburgban megnyĂlik a KöhlbrandbrĂŒcke.
• 1976 – BefejezĂ”dik Budapesten a EurĂłpai Baptista SzövetsĂ©g nĂ©gynapos talĂĄlkozĂłja.
• 1979 – Lee IacoccĂĄt a Chrysler Corporation elnökĂ©vĂ© vĂĄlasztjĂĄk.
• 1984 – Egy öngyilkos terrorista autĂłbombĂĄt robbant a bejrĂști amerikai nagykövetsĂ©gnĂ©l.
• 1985 – A Walt Disney World a 200 milliomodik vendĂ©get fogadja megnyitĂĄsa Ăłta
• 1985 – A Greenpeace-ĂŒgy FranciaorszĂĄgban. KiderĂŒl, hogy a francia titkosszolgĂĄlat az Ășj-zĂ©landi Auckland kikötĂ”jĂ©ben jĂșlius 10-Ă©n elsĂŒllyesztette a Greenpeace környezetvĂ©dĂ” szervezet Rainbow Warrior nevĂ» hajĂłjĂĄt. Az ĂŒgy miatt lemond a francia honvĂ©delmi miniszter.
• 1988 – MarĂłthy LĂĄszlĂł környezetvĂ©delmi Ă©s vĂzgazdĂĄlkodĂĄsi miniszter azzal Ă©rvel a bĂ”s–nagymarosi vĂzlĂ©pcsĂ” mellett, hogy az Ă©pĂtkezĂ©s leĂĄllĂtĂĄsa költsĂ©gesebb lenne, mint befejezĂ©se.
• 1988 – HĂĄrom Ă©vtized utĂĄn hazatĂ©r Budapestre Faludy György költĂ”.
• 1990 – RatifikĂĄljĂĄk a kĂ©t NĂ©metorszĂĄg ĂșjraegyesĂtĂ©sĂ©t.
• 1990 – A magyar kormĂĄny lĂ©trehozza a Teleki LĂĄszlĂł AlapĂtvĂĄnyt.
• 1992 – FranciaorszĂĄg lakossĂĄga kis többsĂ©ggel az EurĂłpai UniĂłs tagsĂĄg mellett szavaz.
SzĂŒletĂ©sek
• 1741 – GrĂłf Benyovszky MĂłric magyar utazĂł, kalandor († 1786)
• 1778 – Faggyej Faggyejevics Bellingszhauzen (er. Fabian Gottlieb Thaddeus von Bellingshausen), Ă©sztorszĂĄgi nĂ©met szĂŒletĂ©sĂ» orosz tengerĂ©szkapitĂĄny, admirĂĄlis, felfedezĂ”, a DĂ©li-sarkvidĂ©k jelentĂ”s kutatĂłja († 1852)
• 1822 – Peter Mitterhofer nĂ©met asztalosmester, az elsĂ” ĂrĂłgĂ©p megĂ©pĂtĂ”je
• 1842 – Sir James Dewar skĂłt vegyĂ©sz, fizikus, feltalĂĄlĂł, az alacsony hĂ”mĂ©rsĂ©kletek kutatĂłja († 1923)
• 1843 – Benedek AladĂĄr magyar ĂrĂł, költĂ”, szerkesztĂ” († 1915)
• 1844 – Kallina MĂłr magyar mûépĂtĂ©sz
• 1860 – RĂĄkosi Viktor (ĂrĂłi neve Sipulusz) magyar ĂrĂł, hĂrlapĂrĂł, humorista († 1923)
• 1873 – Szisz Ferenc magyar szĂĄrm. francia autĂłversenyzĂ”, az elsĂ” Grand Prix gyĂ”ztese († 1944)
• 1878 – Upton Sinclair amerikai ĂrĂł, a „Jungle” szerzĂ”je († 1968)
• 1897 – TamĂĄsi Ăron, Kossuth-dĂjas erdĂ©lyi magyar ĂrĂł, akadĂ©mikus, az „Ăbel – trilĂłgia” szerzĂ”je († 1966)
• 1908 – HĂĄzi ĂrpĂĄd szabĂłmunkĂĄs, politikus († 1970)
• 1917 – Fernando Rey spanyol szĂnĂ©sz („Francia kapcsolat”) († 1994)
• 1923 – Csongor BarnabĂĄs magyar orientalista
• 1924 – Bodrogi Tibor magyar etnogrĂĄfus († 1986)
• 1929 – Bitskey Tibor magyar szĂnĂ©sz
• 1934 – Sophia Loren olasz szĂnĂ©sznĂ”
• 1935 – Aradszky LĂĄszlĂł magyar tĂĄncdalĂ©nekes
• 1944 – PoĂłr PĂ©ter magyar tĂĄncdalĂ©nekes
• 1947 – TarnĂłi Gizella magyar ĂșjsĂĄgĂrĂł, rĂĄdiĂłs szerkesztĂ”, az Ălet Ă©s Irodalom fĂ”szerkesztĂ”-helyettese, a MĂOSZ alelnöke († 2006)
• 1950 – CsapĂł GĂĄbor magyar vĂzilabdĂĄzĂł, olimpiai bajnok
• 1964 – Crispin Glover amerikai szĂnĂ©sz („Vissza a jövĂ”be”)
• 1964 – Szalai MiklĂłs magyar törtĂ©nĂ©sz, ateista filozĂłfus, vallĂĄsfilozĂłfus
• 1975 – Juan Pablo Montoya kolumbiai autĂłversenyzĂ”, Forma-1-es pilĂłta
• 1981 – Feliciano LĂłpez, spanyol teniszezĂ”
• 1984 – Brian Joubert francia mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1985 – Alban PrĂ©aubert francia mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1985 – BĂrĂł PĂ©ter magyar labdarĂșgĂł, jelenleg a DVSC jĂĄtĂ©kosa
• 1987 – Szergej Vodopjanov, orosz amatĂ”r ökölvĂvĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 1863 – Jakob Grimm (Grimm fivĂ©rek), nĂ©met jogĂĄsz, nyelvĂ©sz, irodalmĂĄr, ĂrĂł (* 1785)
• 1910 – Kainz JĂłzsef (Josef Kainz) nĂ©met-osztrĂĄk szĂnĂ©sz (* 1858)
• 1936 – Tornyai JĂĄnos, festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1869)
• 1957 – Jean Julius Christian Sibelius, finn zeneszerzĂ” (* 1865)
• 1973 – Gömöri PĂĄl, orvos, belgyĂłgyĂĄsz, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja (* 1905)
• 1986 – LadĂĄnyi MihĂĄly, költĂ” (* 1934)
• 1986 – TĂĄpai Antal, szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz (* 1902)
• 1993 – Erich Hartmann, nĂ©met katonatiszt, minden idĂ”k legeredmĂ©nyesebb (352 lĂ©gi gyĂ”zelem) vadĂĄszpilĂłtĂĄja (* 1922)
• 1995 – Baka IstvĂĄn, magyar költĂ”, mĂ»fordĂtĂł (* 1948)
• 1996 – ErdĂ”s PĂĄl, matematikus (* 1913)
• 1999 – Raisza Gorbacsova, a volt szovjet elnök, Gorbacsov felesĂ©ge, † leukĂ©miĂĄban (* 1932)
• 2000 – German Tyitov, a mĂĄsodik szovjet Ă»rhajĂłs (* 1935)
• 2005 – Simon Wiesenthal, osztrĂĄk Holocaust-tĂșlĂ©lĂ”, nĂĄcivadĂĄsz (* 1908)
• 2007 – Polcz Alaine, ĂrĂł, pszicholĂłgus (* 1922)
Nemzeti ĂŒnnepek, Ă©vfordulĂłk, esemĂ©nyek
• a gyermekek vilĂĄgnapja – UNICEF kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re 1954 Ăłta ez a nap a Gyermekek VilĂĄgnapja, elsĂ”sorban a fejlĂ”dĂ” orszĂĄgok gyermekeinek tĂĄmogatĂĄsĂĄra.
• a biztosĂtĂĄs vilĂĄgnapja: OsztrĂĄk biztosĂtĂłk kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re nyĂlvĂĄnĂtottĂĄk ezt a napot BiztosĂtĂĄsi VilĂĄgnappĂĄ.
• TakarĂtĂĄsi VilĂĄgnap: 1992-ben az ENSZ KörnyezetvĂ©delmi Programja (UNEP) szeptember 20-ra meghirdette a TakarĂtĂĄsi VilĂĄgnapot
|
magam, 6:18
|
|
|
napi okossĂĄg:
Nekem van a vilĂĄg legrĂ©gebbi ĂrĂłgĂ©pe. MĂ©g lĂșdtollakkal Ăr.
.
|
magam, 6:17
|
|
|
Egyenes Ășton
minden vågyunk mielÔbb
kacskaringĂłzni.
GörbĂŒlĂ” szĂĄjszĂ©l:
hajlott hĂĄttal kĂ©szĂŒlĂŒnk
egyenesedni...
(ISz)
|
magam, 6:16
|
|
|
Jó reggelt,szép hétvégét mindenkinek.
|
magam, 6:15
|
|
|
|
| 2008. szeptember 19., péntek |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 21:01
|
|
|
köszönöm a hozzåmszólåsokat , azt is ha olvastål, és azt is ha csak åtlapoztål...
.
|
magam, 20:46
|
|
|
... csak perceg
PĂłkhĂĄlĂłn lengve
rĂĄnkszakadt az este
sĂșlytalan teste.
FĂĄtyolos szĂĄrnyon
tĂĄncot jĂĄr az ĂĄlom
fĂĄradt pillĂĄmon.
Tegnapok mennek,
holnapokat szĂŒlnek
vajĂșdĂł percek.
(ISz)
|
magam, 20:32
|
|
|
és a megfejtés...
RĂĄĂ©rsz egy kicsit...?
1. Ha egy kĂșpot kettĂ©szelĂŒnk egy vĂzszintes sĂkkal, az alsĂł, szĂ©lesebbik
darabjĂĄt csonka kĂșpnak, azaz frustunnak nevezzĂŒk. Mi a neve a felsĂ”, keskenyebbik rĂ©szĂ©nek?
Na hallod, hĂĄt kĂșp! (Csak egy kicsit kisebb, mert levĂĄgtunk az aljĂĄbĂłl.)
2. Sorolja föl az alåbbi nevezetes emberek keresztnevét:
A. Dante
B. Rembrandt
C. Michelangelo
Ez a keresztnevĂŒk! (Ha netĂĄn kĂvĂĄncsi vagy a vezetĂ©knevĂŒkre:
Alighieri, Harmensz van Rijn, Buonarrotti)
3. Kheopsz vagy Hufu testét rejti a nagy egyiptomi piramis?
MindkĂ©t vĂĄlaszt jĂł – mivel Kheopsz Ă©s Hufu ugyanaz a szemĂ©ly, csak mĂĄs ĂĄtĂrĂĄsban.
4. Mi a közös vonåsa az alåbbiaknak?
- a tengeri malac farka
- a cĂĄpa alvĂĄsi szokĂĄsai
- a patkĂĄny hĂĄnyingere
- a futópólyån mûködÔ nyilvånos telefon
Az, hogy nem léteznek. A tengerimalacnak nincs farka, a cåpa soha nem alszik,
a patkåny nem tud hånyni, szerencsénkre még akkor sem, ha megmérgezik,
és ha belegondolsz, te is meg fogod érteni, hogy kifutópålyåra célszerûtlen
lenne telefonfĂŒlkĂ©t telepĂteni. A sĂkfutĂłk aligha hasznĂĄlnĂĄk verseny közben,
viszont zavarnå Ôket a futåsban.
5. Az eszkimĂł fĂ©rfiak mĂ©g az Ă©hhalĂĄl kĂŒszöbĂ©n sem nyĂșlnak a pingvin tojĂĄsĂĄhoz. MiĂ©rt?
Mert az eszkimĂłk az Ăszaki-sarkkör közelĂ©ben Ă©lnek, a pingvin pedig az ellenkezĂ” pĂłluson,
Ă©s merĂ”ben valĂłszĂnĂ»tlen, hogy talĂĄlkoztak volna valaha is.
6. Lezuhan egy repĂŒlĂ”gĂ©p az EgyesĂŒlt Ăllamokban, Ă©ppen kĂ©t ĂĄllam hatĂĄrĂĄn.
A gĂ©p eleje MontanĂĄban, a farka Idahoban van. A szövetsĂ©gi lĂ©gĂŒgyi törvĂ©nyek szerint
melyik ĂĄllamot kötelezik a tĂșlĂ©lĂ”k eltemetĂ©se?
Egyiket sem – de a tĂșlĂ©lĂ”knek mind a kettĂ” segĂthet az ĂĄldozatok elhantolĂĄsĂĄban.
7. Nyelvileg melyik megoldĂĄs helyes?
A. Kis kalapom zergetollas.
B. Zergetollas kis kalapom.
Ne haragudj, de låttål mår te tollas zergét?
8. Mit hal(l) az indiĂĄn, ha a vasĂști sĂnre szorĂtja a fĂŒlĂ©t?
Ha a vonat jön, szörnyet.
9. Mi a hawaii kĂgyĂł legjellegzetesebb tulajdonsĂĄga?
Ugyanaz, mint az ĂrorszĂĄgi Ă©s az izlandi kĂgyóé: egyĂĄltalĂĄn nem lĂ©tezik!
10. Ărjon hozzĂĄ mĂ©g egy-kĂ©t tagot az alĂĄbbi sorozatokhoz:
A. 77 49 36 18 …..
B. E K H N Ă H H …..
C. Ăprilis 7, MĂĄjus 5 ……
A. 8: Mivel 7x7 az 49, 4x9 az 36, 3x6 az tizennyolc.
B. NY (nyolc), mivel Egy, KettĂ”, HĂĄrom, NĂ©gy, Ăt, Hat, HĂ©t kezdĂ”betĂ»i vannak megadva.
C. JĂșnius 6, mivel ĂĄpr. Ă©s mĂĄj. utĂĄn ez a hĂłnap jön, Ă©s mivel ĂĄprilis hĂ©tbetĂ»s,
måjus ötbetûs stb.
11. PĂĄrosĂtsa össze helyesen az alĂĄbbi tĂĄrgyakat Ă©s meghatĂĄrozĂĄsokat:
TĂĄrgy:
A. Pimpernel
B. Pinakotéka
C. Paraplé
MeghatĂĄrozĂĄs:
E. Botanikai képzÔdmény
F. Ăkori templom elĂ”csarnoka
G. Kéziszerszåm az idÔjårås viszontagsågai ellen
A pĂĄrosĂtĂĄs Ășgy helyes, ahogy megadtuk.
12.
Melyik mondat tartalmaz valĂłdi tĂ©nyt az alĂĄbbiak közĂŒl?
A. Kalifornia Ă©ghajlata igen kellemes.
B. Napóleon nagyon nagy hadvezér volt.
C. Tök egy község Pest megyében.
Csak a C közöl tényt. A és B csupån vélemény.
13. 1988-ban januĂĄr 5-e keddi nap volt. JĂșlius 9-e pedig szombati napra esett.
Mi lesz december 24-én? (A naptårt megnézni nem szabad, csak tippelni vagy szåmolni lehet.)
KarĂĄcsony!
14. Jól gondolja végig.
Ha egy ember egyedĂŒl = mĂ©g magĂĄnyos
KĂ©t ember egyĂŒtt = mĂĄr egy pĂĄr
HĂĄrom ember egyĂŒtt = tĂĄrsasĂĄg
Mi lehet öt + hat?
Mi lenne? 5+6=11
15. Ha egy francia nĂ” ezt mondja nekĂŒnk franciĂĄul: „HĂĄt nem szeret?”, Ă©s mi,
ugyancsak franciĂĄul, tudtĂĄra akarjuk adni, hogy dehogynem, akkor mi lesz a helyes vĂĄlasz:
A. Oui
B. Si
C. Da
A helyes vĂĄlasz B, mivel franciĂĄban negatĂv kĂ©rdĂ©sre az igenlĂ” vĂĄlasz nem oui,
hanem si. (Ha a hölgy azt kĂ©rdezte volna: ’HĂĄt szeret?”, akkor oui lett volna a jĂł vĂĄlsz.)
16. HĂșzza ki az alĂĄbbi rĂ©nszarvasnevek közĂŒl azokat, amelyek nem szoktĂĄk hĂșzni a
MikulĂĄs szĂĄnkĂłjĂĄt december 6-ĂĄn.
SzellĂ” …. VillĂĄm…HattyĂș… ZĂșzmara …. Kincsem…. IllanĂł…. SzökdĂ©cs… Huss… Dessewffy….
Mazsola…. OrkĂĄn….. Teflon…… ĂlommadĂĄr… GĂ©za…. Iszkiri.
Te mĂ©g mindig hiszel a MikulĂĄsban? Ha nem hĂșztad ki az összes nevet, akkor tĂĄn
tĂșl fiatal vagy ahhoz, hogy ezt olvasd!
|
magam, 19:15
|
|
|
RĂĄĂ©rsz egy kicsit...?
1. Ha egy kĂșpot kettĂ©szelĂŒnk egy vĂzszintes sĂkkal, az alsĂł, szĂ©lesebbik
darabjĂĄt csonka kĂșpnak, azaz frustunnak nevezzĂŒk. Mi a neve a felsĂ”, keskenyebbik rĂ©szĂ©nek?
2. Sorolja föl az alåbbi nevezetes emberek keresztnevét:
A. Dante
B. Rembrandt
C. Michelangelo
3. Kheopsz vagy Hufu testét rejti a nagy egyiptomi piramis?
4. Mi a közös vonåsa az alåbbiaknak?
- a tengeri malac farka
- a cĂĄpa alvĂĄsi szokĂĄsai
- a patkĂĄny hĂĄnyingere
- a futópólyån mûködÔ nyilvånos telefon
5. Az eszkimĂł fĂ©rfiak mĂ©g az Ă©hhalĂĄl kĂŒszöbĂ©n sem nyĂșlnak a pingvin tojĂĄsĂĄhoz. MiĂ©rt?
6. Lezuhan egy repĂŒlĂ”gĂ©p az EgyesĂŒlt Ăllamokban, Ă©ppen kĂ©t ĂĄllam hatĂĄrĂĄn.
A gĂ©p eleje MontanĂĄban, a farka Idahoban van. A szövetsĂ©gi lĂ©gĂŒgyi törvĂ©nyek szerint
melyik ĂĄllamot kötelezik a tĂșlĂ©lĂ”k eltemetĂ©se?
7. Nyelvileg melyik megoldĂĄs helyes?
A. Kis kalapom zergetollas.
B. Zergetollas kis kalapom.
8. Mit hal(l) az indiĂĄn, ha a vasĂști sĂnre szorĂtja a fĂŒlĂ©t?
9. Mi a hawaii kĂgyĂł legjellegzetesebb tulajdonsĂĄga?
10. Ărjon hozzĂĄ mĂ©g egy-kĂ©t tagot az alĂĄbbi sorozatokhoz:
A. 77 49 36 18 …..
B. E K H N Ă H H …..
C. Ăprilis 7, MĂĄjus 5 ……
11. PĂĄrosĂtsa össze helyesen az alĂĄbbi tĂĄrgyakat Ă©s meghatĂĄrozĂĄsokat:
TĂĄrgy:
A. Pimpernel
B. Pinakotéka
C. Paraplé
MeghatĂĄrozĂĄs:
E. Botanikai képzÔdmény
F. Ăkori templom elĂ”csarnoka
G. Kéziszerszåm az idÔjårås viszontagsågai ellen
12.
Melyik mondat tartalmaz valĂłdi tĂ©nyt az alĂĄbbiak közĂŒl?
A. Kalifornia Ă©ghajlata igen kellemes.
B. Napóleon nagyon nagy hadvezér volt.
C. Tök egy község Pest megyében.
13. 1988-ban januĂĄr 5-e keddi nap volt. JĂșlius 9-e pedig szombati napra esett.
Mi lesz december 24-én? (A naptårt megnézni nem szabad, csak tippelni vagy szåmolni lehet.)
14. Jól gondolja végig.
Ha egy ember egyedĂŒl = mĂ©g magĂĄnyos
KĂ©t ember egyĂŒtt = mĂĄr egy pĂĄr
HĂĄrom ember egyĂŒtt = tĂĄrsasĂĄg
Mi lehet öt + hat?
15. Ha egy francia nĂ” ezt mondja nekĂŒnk franciĂĄul: „HĂĄt nem szeret?”, Ă©s mi,
ugyancsak franciĂĄul, tudtĂĄra akarjuk adni, hogy dehogynem, akkor mi lesz a helyes vĂĄlasz:
A. Oui
B. Si
C. Da
17. HĂșzza ki az alĂĄbbi rĂ©nszarvasnevek közĂŒl azokat, amelyek nem szoktĂĄk hĂșzni a
MikulĂĄs szĂĄnkĂłjĂĄt december 6-ĂĄn.
SzellĂ” …. VillĂĄm…HattyĂș… ZĂșzmara …. Kincsem…. IllanĂł…. SzökdĂ©cs… Huss… Dessewffy….
Mazsola…. OrkĂĄn….. Teflon…… ĂlommadĂĄr… GĂ©za…. Iszkiri.
|
magam, 18:37
|
|
|
Ôszi csoda...
tĂĄvolrĂłl...
és közelrÔl...
|
magam, 18:14
|
|
|
A szamĂĄr
Ha mĂĄr szamĂĄr vagyok -
mondotta magĂĄban
s hangjĂĄban bĂș lakozott -
legalåbb a fiam jusson többre
s ló legyen belÔle.
Ez irĂĄnyba megtett minden
tÔle telhetÔt,
legelÔt,
etetÔt,
itatĂłt
s hintalĂłt vĂĄsĂĄrolt egy szem csacsijĂĄnak.
TanĂĄrnak jeles lovakat fogadott,
egy komplett négyes fogatot.
Teltek az évek, a pénz pedig fogyott,
gyanĂșt a szamĂĄr csak nagy kĂ©sĂ”n fogott,
de aztån råjött - késÔn, nagyon sokå -
hogy nem a fiåt, de Ôt tették lóvå.
Fia csacsi marad, hiĂĄba sok tanĂĄr,
à pedig mindenképp a legnagyobb szamår!
(Schneider A)
|
magam, 11:59
|
|
|
tudtad...?
A valĂłsĂĄg a törtĂ©nelmi mĂtoszok mögött
Az Ă©vek mĂșlĂĄsĂĄval bizonyos dolgokrĂłl azt hisszĂŒk, hogy törtĂ©nelmi tĂ©nyek, pedig nem azok. Ezek a törtĂ©nelmi tĂ©vedĂ©sek ĂĄtvĂ©szelik a kĂŒlönbözĂ” korokat, Ă©s tovĂĄbbra is fĂ©lrevezetik az embereket. Az alĂĄbbiakban kevĂ©ssĂ© ismert törtĂ©nelmi tĂ©vedĂ©seket sorolok fel.
A rodoszi kolosszus
SzĂĄmos Ăłkori Ă©s modern kĂ©pen talĂĄlkozhatunk a vilĂĄg hĂ©t csodĂĄjĂĄnak egyikĂ©vel, ahogy szĂ©tvetett lĂĄbakkal ĂĄll a kikötĂ” bejĂĄratĂĄnĂĄl, miközben a hajĂłk lassan beĂșsznak a lĂĄba között. Az i.e. 292 Ă©s 280 között kĂ©szĂtett hatalmas, 30 mĂ©teres szobor (az Ăłkori vilĂĄg legmagasabb szobra) a görög HĂ©liosz istent ĂĄbrĂĄzolta. A közhiedelemmel ellentĂ©tben a szobor nem szĂ©tterpesztett lĂĄbakkal ĂĄllt, hanem csak a kikötĂ” egyik oldalĂĄt foglalta el kissĂ© szĂ©tnyĂlt lĂĄbaival.
A salemi boszorkånyok elégetése
1692-ben Ă©s 1693-ban a Massachusetts ĂĄllambeli Salem vĂĄrosĂĄban boszorkĂĄnyĂŒldözĂ©s kezdĂ”dött, amelynek 20 halĂĄlos ĂĄldozata volt. Több mint 150 embert ĂĄllĂtottak bĂrĂłsĂĄg elĂ© boszorkĂĄnysĂĄg vĂĄdjĂĄval. A közfelfogĂĄssal ellentĂ©tben a boszorkĂĄnyokat nem Ă©gettĂ©k meg, hanem felakasztottĂĄk. A 20 elĂtĂ©ltbĂ”l 14 nĂ” Ă©s 6 fĂ©rfi volt. Mindegyiket akasztĂĄs ĂĄltali halĂĄlra ĂtĂ©ltĂ©k, de egyikĂ”jĂŒk mĂĄr a kivĂ©gzĂ©s elĂ”tt meghalt.
Salome KeresztelÔ Jånos fejét akarta
A Biblia szerint HerĂłdes kirĂĄly vĂ©geztette ki KeresztelĂ” JĂĄnost, Ă©s fejĂ©t odaajĂĄndĂ©kozta lĂĄnyĂĄnak viszonzĂĄsul azĂ©rt, mert Salome tĂĄncolt a szĂŒletĂ©snapjĂĄn. A legtöbben Ășgy hiszik, hogy a gyilkossĂĄg Salome kĂvĂĄnsĂĄgĂĄra törtĂ©nt, mert JĂĄnos visszautasĂtotta a közeledĂ©sĂ©t. ValĂłjĂĄban HerĂłdiĂĄs, Salome anyja akarta JĂĄnos halĂĄlĂĄt, Salome csak tolnĂĄcsolta a kĂ©rĂ©st. MĂĄrk evangĂ©liumĂĄban (6:22-25) ez olvashatĂł: "Ăs ennek a HerĂłdiĂĄsnak a leĂĄnya bemĂ©ne Ă©s tĂĄnczola, Ă©s megtetszĂ©k HerĂłdesnek Ă©s a vendĂ©geknek, monda a kirĂĄly a leĂĄnynak: KĂ©rj tĂ”lem, a mit akarsz, Ă©s megadom nĂ©ked. Ăs megeskĂŒvĂ©k nĂ©ki, hogy: BĂĄrmit kĂ©rsz tĂ”lem, megadom nĂ©ked, mĂ©g ha orszĂĄgom felĂ©t is. Az pedig kimenvĂ©n, monda az Ă” anyjĂĄnak: Mit kĂ©rjek? Ez pedig mondja: A KeresztelĂ” JĂĄnos fejĂ©t. Ăs a kirĂĄlyhoz nagy sietve azonnal bemenvĂ©n, kĂ©rĂ© Ă”t mondvĂĄn: Akarom, hogy mindjĂĄrt add ide nĂ©kem a KeresztelĂ” JĂĄnos fejĂ©t egy tĂĄlban." A törtĂ©netet operĂĄban, versben Ă©s a kĂ©pzĂ”mĂ»vĂ©szetben is többször feldolgoztĂĄk.
Edison talålta fel a villanyégÔt
Thomas Edison nem csak a villanyĂ©gĂ”t nem talĂĄlta fel, de sok mĂĄs dolgot sem, amit neki tulajdonĂtanak. Ravasz ĂŒzleti Ă©rzĂ©kkel lopta el, tökĂ©letesĂtette Ă©s szabadalmaztatta mĂĄsok talĂĄlmĂĄnyait, mielĂ”tt az igazi feltalĂĄlĂłk Ă©szbe kaphattak volna. Könyörtelen ember volt, aki rossz hĂrbe keverte kollĂ©gĂĄit, csakhogy sajĂĄt nĂ©pszerĂ»sĂ©gĂ©t növelje. Edison 1880-ban szabadalmaztatta az elektromos villanyĂ©gĂ”t, de a villanyvilĂĄgĂtĂĄst mĂĄr jĂłval hamarabb feltalĂĄltĂĄk. 1840-ben Warren de la Rue, angol csillagĂĄsz Ă©s vegyĂ©sz platinatekercset tett egy elektroncsĂ”be, amelyen ĂĄramot vezetett keresztĂŒl. Ăgy jött lĂ©tre a vilĂĄg elsĂ” villanyĂ©gĂ”je - 40 Ă©vvel Edison elĂ”tt.
Johanna nÔpåpa
A mĂtosz szerint egy fiatal nĂ” papnak öltözve RĂłmĂĄba ment, hogy ott tanuljon. Ott vĂ©gĂŒl pĂĄpĂĄnak vĂĄlasztottĂĄk, de egy pĂĄpai körmenet alkalmĂĄval megindult nĂĄla a szĂŒlĂ©s, mire a felhĂĄborodott tömeg megkövezte. Johanna pĂĄpa azonban valĂłjĂĄban sohasem lĂ©tezett. A mĂtosz valĂłszĂnĂ»leg a 13. szĂĄzadban keletkezett Martin Polonus, lengyel krĂłnikaĂrĂł tollĂĄbĂłl, aki Johanna pĂĄpasĂĄgĂĄt a 9. szĂĄzadba helyezi. EbbĂ”l a korszakbĂłl azonban semmilyen katolikus forrĂĄs, de mĂ©g az egyhĂĄz ellensĂ©gei sem tesznek emlĂtĂ©st egy nĂ”i pĂĄpĂĄrĂłl. A Katolikus EnciklopĂ©dia Ăgy Ăr errĂ”l: "IV. LeĂł Ă©s III. Benedek pĂĄpa között, ahovĂĄ Martinus Polonus helyezi, nem lehetett semmilyen mĂĄs pĂĄpa, mivel IV. LeĂł 855. jĂșlius 17-Ă©n halt meg, Ă©s a papsĂĄg Ă©s a rĂłmai nĂ©p rögtön a halĂĄla utĂĄn megvĂĄlasztotta III. Benedeket, akit azonban szeptember 29-ig egy ellenpĂĄpa miatt nem lehetett beiktatni. A pĂ©nzdarabokon III. Benedek Ă©s a 855. szeptember 28-ĂĄn elhunyt LothĂĄr csĂĄszĂĄr egyĂŒtt szerepel, Ăgy Benedeket mĂĄr ezen idĂ”pont elĂ”tt elismertĂ©k pĂĄpĂĄnak." Philip Jenkins szerint a legenda felĂ©ledĂ©se a katolikus ellenes Ă©s feminista vĂĄgyĂĄlom eredmĂ©nye.
"Egyenek kalĂĄcsot"
A hĂres mondĂĄs Marie Antoinette, francia kirĂĄlynĂ”tĂ”l szĂĄrmazik, aki azt mondta: "Ha a szegĂ©nyeknek nem telik kenyĂ©rre, akkor egyenek kalĂĄcsot." ElĂ”ször is, ha Marie Antoinette valĂłban ezt mondta, akkor sem jelentette ugyanazt, mint ma. UralkodĂĄsa idejĂ©n ugyanis olyan törvĂ©ny volt Ă©rvĂ©nyben, hogy a pĂ©keknek, ha kifogytak az olcsĂł kenyĂ©rbĂ”l, a finomabb pĂ©ktermĂ©keket (pl. kalĂĄcsot) is olcsĂłbb ĂĄron kellett adniuk, hogy megakadĂĄlyozzĂĄk a visszaĂ©lĂ©seket. Marie Antoinette azonban semmi ilyesmit nem mondott. A neki tulajdonĂtott szavak Jean-Jacques Rousseau VallomĂĄsok c. mĂ»vĂ©bĂ”l szĂĄrmaznak, amely sok Ă©vvel a kirĂĄlynĂ© uralkodĂĄsa elĂ”tt ĂrĂłdott. Rousseau egy hercegnĂ© szĂĄjĂĄba adja a szavakat. A legenda valĂłszĂnĂ»leg a forradalom utĂĄni kirĂĄlyellenes propaganda rĂ©szekĂ©nt alakult ki, amikor a kirĂĄlyt Ă©s felesĂ©gĂ©t kivĂ©geztĂ©k.
NĂ©rĂł hegedĂŒlt, miközben RĂłma Ă©gett
I. sz. 64. jĂșlius 18-rĂłl 19-re virradĂł Ă©jszaka hatalmas tĂ»zvĂ©sz pusztĂtott RĂłmĂĄban. Az esemĂ©nyt övezĂ” egyik legismertebb legenda szerint NĂ©rĂł hegedĂŒlt, miközben RĂłma Ă©gĂ©sĂ©t figyelte, kĂ©sĂ”bb pedig a romok helyĂ©n Ă©pĂtette fel Ășj palotĂĄjĂĄt. Suetonius Ă©s Cassius Dio szerint NĂ©rĂł szĂnpadi kosztĂŒmben a TrĂłja elfoglalĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł dalt Ă©nekelte, miközben a vĂĄros Ă©gĂ©sĂ©ben gyönyörködött. Tacitus szerint ez csupĂĄn pletyka, Ă©s NĂ©rĂł, amint meghallotta a tĂ»zvĂ©sz hĂrĂ©t azonnal visszasietett RĂłmĂĄba, hogy a mentĂ©st megszervezze, amelyet sajĂĄt pĂ©nzĂ©bĂ”l fizetett. A tĂ»zvĂ©sz utĂĄn megnyitotta palotĂĄjĂĄt, hogy menedĂ©ket nyĂșjtson a hajlĂ©ktalanoknak, Ă©s az Ă©hĂnsĂ©g megakadĂĄlyozĂĄsĂĄra Ă©lelmiszert hozatott. A katasztrĂłfa utĂĄn Ășj vĂĄrostervet kĂ©szĂtett. Az Ă©pĂŒleteket tĂ©glĂĄbĂłl, Ă©s egymĂĄstĂłl nagyobb tĂĄvolsĂĄgra Ă©pĂtettĂ©k. NĂ©rĂł Ășj palotĂĄt is Ă©pĂttetett (Domus Aurea) a tĂ»z ĂĄltal elpusztĂtott terĂŒleten. A hegedĂ»t egyĂ©bkĂ©nt is RĂłma Ă©gĂ©se utĂĄn 1100 Ă©vvel talĂĄltĂĄk fel.
|
magam, 11:53
|
|
|
Mindenben benne van.
A tĂłban, a hĂłban,
A szĂłban, a jĂłban,
A holdban, a sorban,
A mĂșltban, e korban,
a fĂĄjdalmas Ă©s boldog,
alvĂł Ă©s Ă©ber,
årtalmas és végzetes,
csĂłkban a -mĂșlt Ă©s jelen-
jövÔt tåplåló Sóhaj...
(Halmi Zs)
|
magam, 8:57
|
|
|
utcai zenĂ©szek, ĂșjrahasznosĂtott hangszerekkel...|
|
magam, 8:32
|
|
|
KALENDĂRIUM
Szeptember 19.
az év 262. (szökÔévekben 263.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 103 nap van håtra.
Napkelte: 06:25 Napnyugta: 18:49
Holdkelte: 02:55 Holdnyugta: 17:57
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re pĂ©ntek estig: Eleinte nyugaton Ă©s a közĂ©psĂ” orszĂĄgrĂ©szben gyengĂ©n, keleten erĂ”sen felhĂ”s lesz az Ă©g, majd estig mindenĂŒtt megnövekszik a felhĂ”zet. ElsĂ”sorban keleten Ă©s Ă©szakon vĂĄrhatĂł szĂłrvĂĄnyosan esĂ”, zĂĄpor. Az Ă©szaknyugati, Ă©szaki szĂ©l napközben többfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl, a DunĂĄntĂșlon idĂ”nkĂ©nt megerĂ”södik. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 9 Ă©s 16 fok között alakul. KĂ©sĂ” este 6, 12 fok valĂłszĂnĂ».
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A DunĂĄntĂșlon a dĂ©lelĂ”tti ĂłrĂĄktĂłl helyenkĂ©nt viharos (60-65 km/h) szĂ©llökĂ©sek kĂsĂ©rhetik az Ă©szaknyugati, Ă©szaki szelet. A fĂ”vĂĄrosban az Ăłzon, a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a szĂĄllĂł por koncentrĂĄciĂłja az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k alatt vĂĄrhatĂł...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
BĂĄr fronthatĂĄs nem vĂĄrhatĂł, de az ĂĄtlagosnĂĄl hidegebb idĂ”ben a hidegfrontokkal egyĂŒtt jĂĄrĂł tĂŒnetek jelentkezhetnek a fokozottan Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s :
3.8 - mérsékelt
Ma Vilhelmina, TĂłdor, AlfrĂ©d, MĂĄria, Szabolcs, EmĂlia, Tivadar, JĂłnĂĄs, Vilma, SzilĂĄrda, PalĂłma, SebĂ” napja van.
Boldog névnapot!
Vilhelmina :
Latin, germĂĄn, nĂ©met eredetĂ» nĂ©v, a Vilhelma tovĂĄbbkĂ©pzĂ©se, jelentĂ©se erõs akaratĂș, vĂ©delmezĂ”.
TĂłdor :
A Teodor nĂ©v magyar rövidĂŒlĂ©se, amely görög eredetĂ» nĂ©v. JelentĂ©se Isten ajĂĄndĂ©ka.
Alfréd :
GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se tĂŒndĂ©r, tanĂĄcs.
MĂĄria :
Bibliai nĂ©v. Eredeti hĂ©ber formĂĄja Mirjam volt, ez a görög Ă©s latin bibliafordĂtĂĄsokban mĂłdosult. JelentĂ©se megfejtetlen, valamennyi magyarĂĄzata vitatott. A latin Maria nĂ©vvĂĄltozatnak igen sok szĂĄrmazĂ©ka alakult ki az eurĂłpai nyelvekben, ezek egy rĂ©sze a magyarban is hasznĂĄlatos.
Szabolcs :
Magyar eredetĂ» nĂ©v, ĂrpĂĄd fejedelem unokaöccsĂ©nek Ă©s egyben utĂłdjĂĄnak, a mĂĄsodik magyar nagyfejedelemnek a neve volt. JelentĂ©se: nyest.
EmĂlia :
LatineredetĂ» nĂ©v, az Emil fĂ©rfinĂ©v eredetijĂ©nek nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se versengõ, vetĂ©lkedõ.
Tivadar :
Görög, latin eredetû név, a Theodor név magyar megfelelÔje. Jelentése Isten ajåndéka.
JĂłnĂĄs :
Héber eredetû bibliai név, jelentése galamb.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1544 – A crĂ©cyi bĂ©keszerzĂ”dĂ©sben I. Ferenc francia kirĂĄly vĂ©gleg lemond Ăszak-ItĂĄliĂĄrĂłl Ă©s NĂĄpolyrĂłl, sĂ”t ĂgĂ©retet tesz V. KĂĄroly nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄrnak, hogy tĂĄmogatja Ă”t a protestĂĄns rendek elleni kĂŒzdelmĂ©ben.
• 1783 – Montgolfier forrĂłlevegĂ”s lĂ©ggömbjĂ©nek felszĂĄllĂĄsa a versailles-i kastĂ©ly parkjĂĄban, XVI. Lajos francia kirĂĄly Ă©s felesĂ©ge, Marie Antoinette jelenlĂ©tĂ©ben. A kosĂĄrban csak egy tyĂșk, kacsa Ă©s birka van, ember repĂŒlĂ©sĂ©t a kirĂĄly nem engedĂ©lyezi. A lĂ©ggömb 8 percet tartĂłzkodik a levegĂ”ben Ă©s kĂ©t kilomĂ©tert repĂŒl.
• 1819 – John Keats megĂrja az Ăda az Ăszhöz c. költemĂ©nyĂ©t.
• 1849 – Az amerikai Oaklandben megnyĂlik az elsĂ” nyilvĂĄnos mosoda.
• 1853 – I. Ferenc JĂłzsef osztrĂĄk csĂĄszĂĄr Ă©s magyar kirĂĄly megtekinti a BĂ©csbe szĂĄllĂtott Szent KoronĂĄt, Ă©s elrendeli annak a budai vĂĄrban valĂł Ă”rzĂ©sĂ©t.
• 1857 – Bevezetik MagyarorszĂĄgon az Ășj ezĂŒst forintot.
• 1870 – A porosz hadsereg megkezdi PĂĄrizs ostromĂĄt.
• 1893 – Ăj-ZĂ©land elsĂ”kĂ©nt a vilĂĄgon szavazati joggal ruhĂĄzza fel a nĂ”ket
• 1928 – BemutatjĂĄk AmerikĂĄban az elsĂ” Mickey Mouse rajzfilmet.
• 1931 – StatĂĄriĂĄlis bĂrĂĄskodĂĄst vezetnek be MagyarorszĂĄgon, miutĂĄn Matuska Szilveszter felrobbantotta a sĂneket a 10. szĂĄmĂș bĂ©csi gyorsvonat alatt a biatorbĂĄgyi viadukton. A robbantĂĄssal elĂ”ször a kommunistĂĄkat vĂĄdoltĂĄk.
• 1938 – A mĂŒncheni konferencia napja. CsehszlovĂĄkia bevonĂĄsa Ă©s megkĂ©rdezĂ©se nĂ©lkĂŒl Chamberlain, Daladier, Hitler Ă©s Mussolini eldöntik, hogy CsehszlovĂĄkia adja ĂĄt NĂ©metorszĂĄgnak a SzudĂ©ta-vidĂ©ket. MagyarorszĂĄg Ă©s CsehszlovĂĄkia kormĂĄnyĂĄt felszĂłlĂtjĂĄk, kezdjenek tĂĄrgyalĂĄsokat a magyar terĂŒleti igĂ©nyekrĂ”l.
• 1944 – Brit-amerikai lĂ©gitĂĄmadĂĄs a szolnoki pĂĄlyaudvar ellen.
• 1945 – NĂ©metorszĂĄg amerikai megszĂĄllĂĄsi zĂłnĂĄjĂĄban megalakul Hessen tartomĂĄny.
• 1952 – Budapesten leleplezik az korĂĄbbi Kossuth-szobor helyĂ©re felĂĄllĂtott Kossuth-emlĂ©kmĂ»vet.
• 1952 – Charlie Chaplin visszatĂ©r AmerikĂĄba AngliĂĄbĂłl.
• 1955 – ArgentĂnĂĄban puccsal megdöntik PerĂłn elnök diktatĂșrĂĄjĂĄt.
• 1956 – Az elsĂ” interkontinentĂĄlis kongresszus szĂnesbĂ”rĂ» ĂrĂłkkkal Ă©s mĂ»vĂ©szekkel, a pĂĄrizsi Sorbonne egyetemen.
• 1957 – Az elsĂ” földalatti nukleĂĄris robbantĂĄs (Las Vegas, Nevada ĂĄllam).
• 1958 – Elvis Presley, rajongĂłi nagy bĂĄnatĂĄra, a Brooklyn tengerĂ©szeti bĂĄzisrĂłl EurĂłpa felĂ© hajĂłzik, hogy megkezdje katonai szolgĂĄlatĂĄt az NSZK-ban.
• 1959 – Hruscsovot nem engedik be Disneylandbe, biztonsĂĄgi okokra hivatkozva.
• 1972 – A londoni izraeli követsĂ©gen bomba robban, egy diplomata meghal.
• 1984 – KĂna Ă©s Nagy-Britannia elkĂ©szĂti a Hongkong visszaadĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł szerzĂ”dĂ©stervezetet, melyet kĂ©sĂ”bb meg is valĂłsĂtanak.
• 1981 – A Central Parkban rendezett ingyenes koncerten 400 ezren hallgatjĂĄk Paul Simont Ă©s Art Garfunkelt.
• 1983 – Saint Kitts Ă©s Nevis fĂŒggetlen ĂĄllam lesz.
• 1985 – FöldrengĂ©s MexikĂłban (Richter-skĂĄla szerint 6,9 erĂ”ssĂ©gĂ», 9500 halott).
• 1987 – Az OrszĂĄggyĂ»lĂ©s elfogadja az Ășj adĂłtörvĂ©nyeket
• 1988 – LengyelorszĂĄgban lemond a kormĂĄny.
• 1990 – Lemond Wojciech Jaruzelski lengyel ĂĄllamfĂ”.
• 1991 – MegtalĂĄljĂĄk "Ătzi"-t, egy több ezer Ă©ves mumifikĂĄlĂłdott similauni fĂ©rfit, az Alpok Ătz-völgyi gleccserĂ©ben, Ausztria Ă©s DĂ©l-Tirol hatĂĄrvonalĂĄn. Jelenleg a Bolzano-i VĂĄrosi MĂșzeumban Ă”rzik.
• 1993 – LengyelorszĂĄgban a LEMP jogutĂłdja, a Demokratikus Baloldali SzövetsĂ©g nyeri a vĂĄlasztĂĄsokat, Ă©s a következĂ” idĂ”szakban a Lengyel NĂ©ppĂĄrttal koalĂcĂłban kormĂĄnyoz. A nĂ©ppĂĄrti Waldemar Pawlak lesz a kormĂĄnyfĂ”.
• 1994 – Amerikai csapatok szĂĄlljĂĄk meg Haitit. Az 1991-ben puccsal hatalomra kerĂŒlt Raoul CĂ©dras tĂĄbornok tĂĄvozik, az elĂ»zött Jean-Baptiste Aristide elnök hazatĂ©rve kormĂĄnyt alakĂt.
• 2002 – Budapesten alĂĄĂrjĂĄk a kormĂĄny Ă©s a nĂ©gy parlamenti pĂĄrt közti megĂĄllapodĂĄst az EurĂłpai UniĂłs csatlakozĂĄst Ă©rintĂ” ĂŒgyekben valĂł egyĂŒttmĂ»ködĂ©srĂ”l.
• 2006 – szeptember 18. estĂ©jĂ©n GyurcsĂĄny Ferenc lemondatĂĄsĂĄt követelĂ” tĂŒntetĂ”k egy csoportja a Kossuth tĂ©rrĂ”l a SzabadsĂĄg tĂ©rre vonul, ahol megostromoljĂĄk az MTV Ă©pĂŒletĂ©t, majd betörnek az Ă©pĂŒletbe, hogy felolvashassĂĄk követelĂ©seiket a televĂziĂł nyilvĂĄnossĂĄgĂĄn keresztĂŒl. A tĂŒntetĂ”k Ă©s a rendĂ”rök közĂŒl is több tucat ember sĂ©rĂŒlt meg. A tĂŒntetĂ”k hajnalra eloszlanak.
SzĂŒletĂ©sek
• 866 – VI. (Bölcs) LeĂł bizĂĄnci csĂĄszĂĄr († 912)
• 1551 – III. Henrik francia kirĂĄly († 1589)
• 1802 – Kossuth Lajos ĂŒgyvĂ©d, publicista, politikus, MagyarorszĂĄg kormĂĄnyzĂłja († 1894)
• 1878 – idĂ”sebb LatabĂĄr ĂrpĂĄd magyar szĂnĂ©sz
• 1878 – Stromfeld AurĂ©l katonatiszt, a Magyar TanĂĄcsköztĂĄrsasĂĄg Vörös hadseregĂ©nek parancsnoka († 1927)
• 1878 – SipĂ”cz JenĂ” ĂŒgyvĂ©d, Budapest polgĂĄrmestere, majd fĂ”polgĂĄrmestere († 1937)
• 1908 – Mika Waltari finn filozĂłfus, ĂrĂł († 1979)
• 1909 – Ferdinand Porsche nĂ©met autĂłtervezĂ” Ă©s -gyĂĄrtĂł († 1951)
• 1909 – FĂĄtyol MihĂĄly prĂmĂĄs († 1980)
• 1911 – William Golding Nobel-dĂjas angol angol ĂrĂł, költĂ” († 1993)
• 1912 – Kurt Sanderling karmester
• 1922 – Emil Ă©s Dana ZĂĄtopek, mindketten ugyanazon Ă©v ugyanazon napjĂĄn, csehszlovĂĄk sportolĂłk, mindketten olimpiai aranyĂ©rmesek (Dana gerelyhajĂtĂĄsban)
• 1922 – Eörsi Gyula ĂĄllami dĂjas jogĂĄsz, akadĂ©mikus
• 1922 – MajtĂ©nyi Erik romĂĄniai magyar ĂrĂł, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł Ă©s ĂșjsĂĄgĂrĂł, a romĂĄniai magyar irodalmi Ă©let jeles szemĂ©lyisĂ©ge († 1982)
• 1923 – BĂ©kĂ©s JĂłzsef magyar ĂrĂł, dramaturg
• 1925 – Abai György magyar mûépĂtĂ©sz († 1974)
• 1931 – MĂ©szĂĄros MĂĄrta filmrendezĂ”
• 1933 – Fenyvesi MĂĄtĂ© magyar labdarĂșgĂł, ĂĄllatorvos
• 1934 – Brian Epstein angol impresszĂĄriĂł, a Beatles egyĂŒttes menedzsere
• 1943 – Mama Cass Elliot amerikai Ă©nekes
• 1943 – KörtvĂ©lyessy KlĂĄra mĂ»fordĂtĂł, szerkesztĂ”
• 1948 – Jeremy Irons Oscar-dĂjas angol szĂnĂ©sz
• 1949 – Twiggy Lawson (szĂŒl. Leslie Hornby) angol modell, szĂnĂ©sznĂ”
• 1953 – GraÂżyna SzapoÂłowska lengyel szĂnĂ©sznĂ”
• 1971 – Both GĂĄbor magyar ĂrĂł, költĂ”, fotĂłs
• 1976 – KarafiĂĄth Orsolya magyar költĂ”
• 1984 – Kevin Zegers kanadai szĂnĂ©sz
• 1987 – Danielle Panabaker amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1989 – Tyreke Evans amerikai kosĂĄrlabdĂĄzĂł
• 1991 – Tyler Max Neitzel amerikai szĂnĂ©sz
• 1992 – Gavin Fink amerikai szĂnĂ©sz
HalĂĄlozĂĄsok
• 1693 – Janez Vajkard Valvasor szlovĂ©n törtĂ©nĂ©sz, geogrĂĄfus (* 1641)
• 1742 – Baczoni Ince MĂĄtĂ© reformĂĄtus lelkĂ©sz (* 1679)
• 1812 – Meyer Amschel Rothschild nĂ©met bankĂĄr, a Rothschild bankhĂĄz alapĂtĂłja (* 1744)
• 1881 – James A. Garfield, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 20. elnöke, hivatalban 1881-ben (* 1831)
• 1935 – Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz rakĂ©tatudĂłs, pedagĂłgus, ĂrĂł (* 1857)
• 1974 – UrbĂĄn ErnĂ” magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł (* 1918)
• 1993 – MihĂĄly AndrĂĄs magyar zeneszerzĂ”, karmester (* 1917)
• 2004 – Bogsch ĂrpĂĄd, az ENSZ Szellemi Tulajdon VilĂĄgszervezete (WIPO) magyar szĂĄrmazĂĄsĂș nyugalmazott fĂ”igazgatĂłja (* 1919)
• 2006 – BellĂĄk LĂĄszlĂł hĂ©tszeres vilĂĄgbajnok magyar asztaliteniszezĂ” (* 1911)
|
magam, 8:26
|
|
|
napi okossĂĄg:
FelnõttĂ© vĂĄlni nem annyit jelent, mint elfelejteni, hogy milyen gyereknek lenni...
.
|
magam, 8:23
|
|
|
CsalĂłdott a galamb, igen.
CsalĂłdott a galamb.
Ăszakra kĂ©szĂŒlt s dĂ©lre tĂ©vedt.
TĂłnak hitte a bĂșzaföldet.
CsalĂłdott a galamb.
A tengerrÔl azt hitte: égbolt,
az Ă©jrĂ”l meg hogy napsĂŒtĂ©s.
CsalĂłdott a galamb,
A csillagok, azt hitte: harmat,
a forrósåg meg: hóesés.
CsalĂłdott a galamb.
SzoknyĂĄd blĂșznak gondolta, s a
szĂved, gondolta: otthona.
CsalĂłdott a galamb.
(A parton nyomta el az ĂĄlom.
Te meg fönt voltål egy faågon.)
(Csorba G)
|
magam, 8:22
|
|
|
jó reggelt, szép napot mindenkinek.
|
magam, 8:20
|
|
|
|
| 2008. szeptember 18., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
tavaszig talån elég lesz...
|
magam, 18:52
|
|
|
a vĂĄros hatĂĄra...
|
magam, 13:26
|
|
|
tudtad...?
MiĂ©rt szĂŒrkebarĂĄt a szĂŒrkebarĂĄt?
Valaki Ășgy jellemezte ezt a kitĂ»nĂ” zamatĂș badacsonyi borfajtĂĄt, hogy a tĂ»z Ă©s a mĂ©z keverĂ©ke. KĂŒlönös neve valĂłszĂnĂ»leg nem rĂ©gi, bĂĄr maga a "szĂŒrke barĂĄt" fogalma nĂ©pĂŒnk körĂ©ben mĂĄr a 14. szĂĄzad Ăłta ismeretes. Cseri barĂĄtoknak vagy szĂŒrke barĂĄtoknak a ferences szerzetesrendnek azt a szigorĂșbb irĂĄnyĂș ĂĄgĂĄt neveztĂ©k, amely 1368 utĂĄn szĂŒremkedett BoszniĂĄbĂłl MagyarorszĂĄgra. A szĂŒrke barĂĄt nevĂŒket a Temes megyei, ma mĂĄr nem lĂ©tezĂ” Cseri nevĂ» helysĂ©gtĂ”l, vagy szĂŒrke ruhĂĄjukrĂłl kaptĂĄk. ElsĂ” zĂĄrdĂĄik egyike is Cseriben volt.
MiĂ©rt Ă©ppen ettĂ”l a szigorĂș szerzettĂ”l kapta nevĂ©t a badacsonyi szĂŒrkebarĂĄt?
A rĂ©gi szerzetesrendek tudvalevĂ”en valamikor a betegĂĄpolĂĄsnak is egy-egy közĂ©ppontjĂĄt, alkottĂĄk, a mai kĂłrhĂĄzakat helyettesĂtettĂ©k. GyĂłgyĂtĂł eljĂĄrĂĄsaikban jelentĂ”s szerepe volt a kĂŒlönbözĂ” gyĂłgyfĂŒvekkel ĂzesĂtett boroknak, gyĂŒmölcsszeszeknek is. EzĂ©rt vĂĄlt szokĂĄsossĂĄ a bor- Ă©s szeszesital-kereskedelemben rĂ©gi szerzetesrendekrĂ”l nevezni el egy-egy jellemzĂ” zamatĂș, aromĂĄjĂș italt. Ennek a szokĂĄsnak emlĂ©kekĂ©nt kerĂŒl ĂŒnnepi asztalainkra az a kitĂ»nĂ” badacsonyi borfajta, amelynek cĂmkĂ©jĂ©n a szĂŒrkebarĂĄt elnevezĂ©s olvashatĂł.
|
magam, 12:51
|
|
|
hosszĂș sĂ©ta lesz...
|
magam, 8:46
|
|
|
nyåri emlék....
(avagy fĂ©lelem nĂ©lkĂŒl...)
|
magam, 8:37
|
|
|
a kockåra a megfejtés: mindegyik négyzet egyforma barna.
(ha kételkedsz benne egy kép szerkesztÔvel leellenÔrizheted:)
.
|
magam, 8:33
|
|
|
KALENDĂRIUM
Szeptember 18.
az év 261. (szökÔévekben 262.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 104 nap van håtra.
Napkelte: 06:23 Napnyugta: 18:51
Holdkelte: 01:44 Holdnyugta: 17:38
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re csĂŒtörtök estig: Nyugaton vĂĄltozĂłan, keleten erĂ”sen felhĂ”s lesz az Ă©g. Keleten mĂ©g vĂĄrhatĂł Ășjabb esĂ”, gyenge zĂĄpor. TöbbfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl, helyenkĂ©nt megerĂ”södik az Ă©szaki, Ă©szaknyugati szĂ©l. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 11 Ă©s 16 fok között alakul. KĂ©sĂ” este 7, 12 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A nĂ©hol kialakult ködfoltok dĂ©lelĂ”tt feloszlanak. A fĂ”vĂĄrosban az Ăłzon, a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a szĂĄllĂł por koncentrĂĄciĂłja az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k alatt vĂĄrhatĂł..
.
orvosmeteorológiai jelentés:
FronthatĂĄs nem vĂĄrhatĂł. A hĂ»vös idĂ” miatt öltözködjĂŒnk melegen.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s :
4.1 - mérsékelt
Ma DiĂĄna, JĂłzsef, Ambrus, MetĂłd, RichĂĄrd, Rikarda napja van.
Boldog névnapot!
DiĂĄna :
RĂłmai mitolĂłgiai nĂ©v, a Hold, a szĂŒlĂ©s Ă©s a vadĂĄszat szĂ»z istennĂ”jĂ©nek, a görög Artemisz megfelelĂ”jĂ©nek a neve. JelentĂ©se ragyogĂł, erdĂ”k, vadĂĄszat, fĂ©ny, szĂŒlĂ©s istennõje.
JĂłzsef :
HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v. JelentĂ©se Isten tegyen a most szĂŒletett gyermekekhez, Jahve gyarapĂtson. MagyarorszĂĄgon a XVIII. szĂĄzadtĂłl kezdve a leggyakoribb fĂ©rfinevek közĂ© tartozott. Ehhez hozzĂĄjĂĄrult Szent JĂłzsef akkoriban megnövekedett tisztelete, amely a XIX. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben tetĂ”zött, amikor is IX. Pius pĂĄpa a rĂłmai katolikus egyhĂĄz vĂ©dĂ”szentjĂ©nek nyilvĂĄnĂtotta Ă”t. Az 1970-es Ă©vektĂ”l kezdve, egyre veszĂt a nĂ©pszerĂ»sĂ©gĂ©bĂ”l, de mĂ©g igen gyakori.
Ambrus :
Görög eredetĂ», nĂ©v, a Ambrosziosz nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se halhatatlan.
MetĂłd :
Görög, latin eredetû név, jelentése kutatås, nyomozås, csel, furfang.
RichĂĄrd :
Germåna eredetû név. Jelentése hatalmas, erÔs uralkodó, merész.
Rikarda :
Német, spanyol eredetû név, a Richård férfinév olasz és spanyol eredetû nÔi pårja. Jelentése erÔs fejedelem.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1289 – E napon adomĂĄnyozza IV. LĂĄszlĂł magyar kirĂĄly a kunok Ă©s tatĂĄrok elleni harcban magukat kitĂŒntetĂ” szĂ©kelyeknek a tordai vĂĄrhoz tartozĂł Aranyos birtokot, Ă©s ezzel megveti AranyosszĂ©k alapjĂĄt.
• 1490 – MegkoronĂĄzzĂĄk II. UlĂĄszlĂł magyar kirĂĄlyt.
• 1635 – II. FerdinĂĄnd nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr hadat ĂŒzen XIII. Lajos francia kirĂĄlynak.
• 1759 – A franciĂĄk formĂĄlisan is megadjĂĄk magukat Quebecben az angol csapatoknak.
• 1810 – Chile bejelenti fĂŒggetlensĂ©gĂ©t SpanyolorszĂĄgtĂłl.
• 1814 – BĂ©csben talĂĄlkoznak az eurĂłpai hatalmak monarchĂĄi Ă©s ĂĄllamfĂ©rfiai, hogy EurĂłpa terĂŒleti ĂșjjĂĄrendezĂ©sĂ©rĂ”l tĂĄrgyaljanak (bĂ©csi kongresszus).
• 1851 – Megjelenik a New York Times elsĂ” szĂĄma, összesen 21 pĂ©ldĂĄnyban. Ăra 2 cent.
• 1918 – Nagy-Britannia Palesztina-hadserege elfoglalja AkkĂłt Ă©s NĂĄzĂĄretet
• 1922 – MagyarorszĂĄgot felveszik a NĂ©pszövetsĂ©gbe.
• 1931 – A japĂĄnok megszĂĄlljĂĄk MandzsĂșriĂĄt.
• 1934 – A SzovjetuniĂł belĂ©p a NĂ©pszövetsĂ©gbe.
• 1944 – Brit-amerikai lĂ©gitĂĄmadĂĄsok a budapesti vasĂști hidak ellen: sikertelenĂŒl tĂĄmadjĂĄk a DĂ©li összekötĂ” vasĂști hidat. BombatalĂĄlatoktĂłl megsĂ©rĂŒl az Ăjpesti vasĂști hĂd. BombatĂĄmadĂĄs a vajdasĂĄgi Szabadka (ma: Subotica, Szerbia) rendezĂ” pĂĄlyaudvara ellen.
• 1946 – KodolĂĄnyi JĂĄnos befejezi VĂzözön c. regĂ©nyĂ©t.
• 1949 – Elindul az oktatĂĄs a NehĂ©zipari MĂ»szaki Egyetemen fizikaĂłrĂĄval Ă©s 500 elsÔévessel.
• 1971. – A Pink Floyd az elsĂ” rockegyĂŒttes, amely klasszikus zenei fesztivĂĄlon lĂ©p fel, a svĂĄjci Montreux-ben. EljĂĄtszottĂĄk az Atom Heart Mother c. szĂĄmukat.
• 1973 – New Yorkban az ENSZ közgyĂ»lĂ©sĂ©nek 28. ĂŒlĂ©sszakĂĄn az NDK-t, mint 133. Ă©s az NSZK-t, mint 134. tagot felvettĂ©k az EgyesĂŒlt Nemzetek SzervezetĂ©be.
• 1985 – Steve Jobs megalapĂtja az Apple Computert.
• 1989 – MegszĂŒletik a megĂĄllapodĂĄs a bĂ©kĂ©s politikai ĂĄtmenetrĂ”l, de azt nem Ărja alĂĄ minden rĂ©sztvevĂ”. Az EllenzĂ©ki Kerekasztal szĂ©thullik, Ășj politikai kĂŒzdelem kezdĂ”dik. Ezzel lezĂĄrul a hĂĄromoldalĂș „rendszervĂĄltĂł” tĂĄrgyalĂĄsok elsĂ” fĂĄzisa MagyarorszĂĄgon (A tĂĄrgyalĂĄsokon elĂ©rt eredmĂ©nyek ellenĂ©re 1989. szeptember 18-ĂĄn Tölgyessy PĂ©ter az SZDSZ nevĂ©ben nem Ărja alĂĄ a tĂĄrgyalĂĄsok alapjĂĄn kĂ©szĂŒlt megĂĄllapodĂĄst; nĂ©pszavazĂĄst kezdemĂ©nyez a kimaradt, illetve tisztĂĄzatlanul hagyott kĂ©rdĂ©sekrĂ”l. E lĂ©pĂ©sek következtĂ©ben MagyarorszĂĄgon nem elnöki, hanem parlamentĂĄris rendszer jött lĂ©tre.
• 1989 – MagyarorszĂĄg Ă©s Izrael 22 Ă©v utĂĄn helyreĂĄllĂtja diplomĂĄciai kapcsolatait.
• 1990 – Liechtenstein a BiztonsĂĄgi TanĂĄcs tagja lesz.
• 1990 – A rendszervĂĄltĂĄs utĂĄni elsĂ” kormĂĄnyprogram. A magyar kormĂĄny elfogadja „A nemzeti megĂșjhodĂĄs” programjĂĄt, melyet Matolcsy György miniszterelnöksĂ©gi politikai ĂĄllamtitkĂĄr Ă©s munkatĂĄrsai ĂĄllĂtottak össze.
• 1992 – Csurka IstvĂĄn bejelenti a Magyar Ăt AlapĂtvĂĄny lĂ©trehozĂĄsĂĄt. KĂ©sĂ”bb ebbĂ”l az alapĂtvĂĄnybĂłl Ă©s mozgalmĂĄbĂłl nĂ” ki a Magyar IgazsĂĄg Ă©s Ălet PĂĄrtja.
• 1994 – Baloldali gyĂ”zelem szĂŒletik a svĂ©d parlamenti vĂĄlasztĂĄsokon, Ingvar Carlsson alakĂt kormĂĄnyt.
• 1998 – ĂnnepĂ©lyes keretek között ĂĄtadjĂĄk a Graphisoft Parkot.
• 1998 – Megalakul az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers), mely jelenleg az olyan domain tartomĂĄnyok ellenĂ”rzĂ©sĂ©t, illetve kiosztĂĄsĂĄt vĂ©gzi, melyek pl. orszĂĄgokat (.hu – MagyarorszĂĄg stb.), terĂŒleteket (.mobi – mobilszolgĂĄltatĂĄsok stb.) vagy nemzetközi cĂmeket (.com, .org., .info stb.) jelölnek.
• 2000 – MegkezdĂ”dik az AM-mikrĂłt felvĂĄltĂł, korszerĂ»bb televĂziĂłs programkĂnĂĄlatot tartalmazĂł Ășj szolgĂĄltatĂĄs, az AntennaMikrĂł.
• 2002 – Az Intel szeptember 18-ĂĄn bemutatja a Celeron mikroprocesszor-csalĂĄd legĂșjabb, 2 GHz-es ĂłrajelĂ» tagjĂĄt.
• 2003 – A 3. berlini irodalmi fesztivĂĄlon bemutatjĂĄk Parti Nagy Lajos IbusĂĄr cĂmĂ» zenĂ©s-komikus „huszarettjĂ©t”. A nĂ©met nyelvĂ» Ă”sbemutatĂłn a szerzĂ” is rĂ©szt vesz.
• 2006 – TĂŒntetĂ©s kezdĂ”dik a budapesti Kossuth tĂ©ren, követelve GyurcsĂĄny Ferenc miniszterelnök lemondĂĄsĂĄt, a mĂĄjus 26-i zĂĄrt frakciĂłĂŒlĂ©sen elhangzott Ă©s kiszivĂĄrogtatott beszĂ©dĂ©nek tartalma miatt. A tĂŒntetĂ©s ĂĄtterjed a SzabadsĂĄg tĂ©rre, ahol megostromoljĂĄk a Magyar TelevĂziĂł szĂ©khĂĄzĂĄt.
SzĂŒletĂ©sek
• 52 – Traianus rĂłmai csĂĄszĂĄr
• 1684 – Johann Gottfried Walther zeneszerzĂ”
• 1709 – Samuel Johnson, az elsĂ” angol szĂłtĂĄr elkĂ©szĂtĂ”je.
• 1765 – XVI. Gergely pĂĄpa
• 1819 – LĂ©on Foucault francia fizikus († 1868)
• 1882 – Herke SĂĄndor vegyĂ©szmĂ©rnök, a rizstermesztĂ©s agrotechnikĂĄjĂĄnak kidolgozĂłja
• 1897 – GĂĄborjĂĄni SzabĂł KĂĄlmĂĄn festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus.
• 1899 – Eugene OrmĂĄndy (OrmĂĄndy JenĂ”), magyar szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai karmester († 1985)
• 1900 – Walther Wenck nĂ©met altĂĄbornagy, a berlini csatĂĄban a 12. hadsereg parancsnoka († 1982)
• 1905 – Greta Garbo svĂ©d szĂnĂ©sznĂ” († 1990)
• 1915 – PĂĄter TamĂĄs Alajos magyar ferences szerzetes, tanĂĄr, karnagy, zeneszerzĂ” († 1967)
• 1916 – SimĂĄndy JĂłzsef magyar operaĂ©nekes (tenor)(† 1997)
• 1917 – Pataki Ferenc olimpiai bajnok tornĂĄsz († 1988)
• 1918 – AsbĂłth JĂłzsef magyar teniszbajnok, edzĂ”. († 1986)
• 1927 – SzĂ©l JĂșlia magyar ĂșjsĂĄgĂrĂł, riporter
• 1941 – Mariangela Melato olasz szĂnĂ©sznĂ” („Flash Gordon”, „Summer Night”)
• 1942 – SzĂ”cs KĂĄlmĂĄn magyar költĂ”, ĂrĂł
• 1948 – Gabnai Katalin magyar drĂĄmatanĂĄr
• 1950 – Adamis GusztĂĄv festĂ”mĂ»vĂ©sz, szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz, keramikus
• 1952 – PĂĄlinkĂĄs JĂłzsef fizikus, politikus, az MTA tagja
• 1957 – TasnĂĄdi MĂĄrton magyar rendezĂ”
• 1960 – Kim Wilde brit Ă©nekesnĂ”
• 1964 – Holly Robinson amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1967 – Tara Fitzgerald angol szĂnĂ©sznĂ” („SzirĂ©nek”)
• 1971 – Jada Pinkett Smith amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1971 – Lance Armstrong, amerikai kerĂ©kpĂĄr-versenyzĂ”
• 1973 – James Marsden amerikai szĂnĂ©sz
HalĂĄlozĂĄsok
• 1180 – VI. (IfjĂș) Lajos francia kirĂĄly (* 1120)
• 1783 – Leonhard Euler svĂĄjci matematikus (* 1707)
• 1852 – Hrabovszky JĂĄnos honvĂ©d altĂĄbornagy (* 1777)
• 1903 – AdorjĂĄn JenĂ” hegedĂ»mĂ»vĂ©sz, zeneszerzĂ” (* 1874)
• 1951 – RĂĄtkai MĂĄrton magyar szĂnmĂ»vĂ©sz (* 1881)
• 1961 – Dag Hammarskjöld Nobel-dĂjas svĂ©d politikus, diplomata, az ENSZ mĂĄsodik fĂ”titkĂĄra (* 1905)
• 1963 – Benedek Tibor magyar szĂnmĂ»vĂ©sz (* 1911)
• 1968 – Franchot Tone amerikai szĂnĂ©sz (* 1905)
• 1970 – Jimi Hendrix amerikai rockzenĂ©sz, gitĂĄros, Ă©nekes (* 1942)
• 1973 – VĂĄlyi PĂ©ter vegyĂ©szmĂ©rnök, miniszter, miniszterelnökhelyettes, az MSZMP KB tagja, gyanĂșs balesetben halt meg (* 1919)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• 1810 – Chile: a fĂŒggetlensĂ©g kikiĂĄltĂĄsĂĄnak napja
• 2008 – Budapest: az illetlensĂ©g elsĂ” vilĂĄgnapja
• 1981 (27 Ă©ve törtĂ©nt) Rokkantak napja MagyarorszĂĄgon
|
magam, 8:17
|
|
|
|
| |
