| 2008. szeptember 9., kedd |
|
 |
0 |
|
|
Jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
jó éjt,s a messzeség
ide varåzslódék neked
s Ă©lvezheted azt,
mit az Ă©letben ,
nem lehet
(SzI)
|
magam, 21:27
|
|
|
Kék Ôszi nap
NyĂĄr-mĂmelĂ”, kristĂĄlyos dĂ©lutĂĄn.
Az Ă©gi tĂł tengerszem-tĂŒkrĂ», tiszta.
Hogy futnål most egy kék szellÔ utån
a nyår selyem-kék såtoråba vissza.
De pĂĄzsitunkra suttogĂł, beteg
levélke zörren. Hasztalant akarnål:
a lelkedet mĂĄr bĂș kötözte meg
s bokåd finom, fehér bilincs: ökörnyål.
(Ăprily L)
|
magam, 21:15
|
|
|
csepp
ĂĄldĂĄs
vagy ĂĄtok.
nem mindegy a körĂŒlmĂ©ny.
lehet Ă©letmentĂ”,
de valakinek az utolsĂł is.
lĂĄtvĂĄnyos egy vĂzesĂ©snĂ©l,
észrevétlen
a szemerkélÔ esÔben.
idegesĂtĂ”
egy rossz vĂzcsap miatt,
Ă©lvezetes
egy kĂŒlönleges hangjĂĄtĂ©k esetĂ©n.
(ISz)
|
magam, 19:43
|
|
|
volt akinek ,nem volt ,de lett,szĂvesen kĂ©szĂtettem...
Ă©s ajĂĄndĂ©k szĂ©knek ne nĂ©zd a lĂĄbĂĄt..vagy valahogy Ăgy....
|
magam, 19:09
|
|
|
egy séta...?
|
magam, 12:46
|
|
|
tudtad...?
Mi az az "ökörnyål"?
„SovĂĄny kĂłrĂł zörög a szĂ©lben
Ă©s int a bĂșcsuzĂł ökörnyĂĄl.”
(KosztolĂĄnyi DezsĂ”)
„ökörnyĂĄl kötött ki Ășjra mĂĄr szigorĂș
bokrainkon,”
(RadnĂłti MiklĂłs)
Mint az idĂ©zetekbĂ”l is lĂĄthatĂł, az ökörnyĂĄl költĂ”inket is foglalkoztatta. FĂ”kĂ©nt Ă”sszel tapasztalhatĂł, hogy a legkĂŒlönbözĂ”bb fajĂș pĂłkok (legjellemzĂ”bb a farkaspĂłkokra – Lycosa spp.) kicsinyeiben fölerĂ”södik a hajlam, hogy kiemelkedĂ” tĂĄrgyakra vagy növĂ©nyekre kapaszkodjanak fel. Ezek csĂșcsĂĄn hosszĂș fonalakat bocsĂĄtanak ki szövĂ”mirigyeikbĂ”l a szĂ©lbe.
E fonalak vitorlakĂ©nt mĂ»ködnek: a szĂ©l belekap a szĂĄlakba Ă©s – ahogy hosszabbodik a fonĂĄl Ă©s erĂ”södik a hĂșzĂłerĂ” – velĂŒk egyĂŒtt fölkapja a pĂłkokat. Ez a mĂłdszer hatĂ©konyan segĂti a pĂłkok terjedĂ©sĂ©t (amelyek zöme a tĂșlnĂ©pesedĂ©s miatt elpusztulna, ha helyben maradna). Sok pĂłk a fonalai segĂtsĂ©gĂ©vel több ezer mĂ©ter magasra is emelkedhet a lĂ©gkörben, Ă©s igen messzire juthat.
A fĂ»szĂĄlakhoz, bokrokhoz Ă©s mĂĄs növĂ©nyekhez tapadĂł, ĂĄltalunk lĂĄthatĂł ökörnyĂĄlhoz, azaz pĂłkfonalakhoz az esetek többsĂ©gĂ©ben mĂĄr nem tartozik pĂłk: azok mĂĄr valahol mĂĄsutt jĂĄrnak – ha Ă©lnek mĂ©g.
|
magam, 11:49
|
|
|
Szemteszt...
NĂ©zzĂŒk jĂł-e a szemed?
Talåld meg a két B betût.
RRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRR
RRRRRRRRRRRBRRRRRRRRRRRRRRRRRRRR
RRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRR
RRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRR
RRRRRRRRRRBRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRR
RRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRR
Ha megtalåltad a B betûket
TalĂĄld meg az 1-est
IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII
IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII
IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII
IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII
IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII
IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII
IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII
IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII
IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1III
IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII
IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII
Ha ezt is megtalĂĄltad
TalĂĄld meg a 6-ost
9999999999999999999999999999999999
9999999999999999999999999999999999
9999999999999999999999999999999999
9999999999999999999999999999999999
9999999999999999999999999999999999
9999999999999999999999999999999999
9999699999999999999999999999999999
9999999999999999999999999999999999
9999999999999999999999999999999999
9999999999999999999999999999999999
9999999999999999999999999999999999
9999999999999999999999999999999999
Ha a 6-os is meg van
Keresd meg az N betût
MMMMMMMMMMMMM
MMMMMMMMMMMMM
MMMMMMMMMMMMM
MMMMMMMNMMMMM
MMMMMMMMMMMMM
MMMMMMMMMMMMM
MMMMMMMMMMMMM
MMMMMMMMMMMMM
MMMMMMMMMMMMM
MMMMMMMMMMMMM
Ha az N betĂ» megvan
Keresd a Q-t
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO
OOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOO
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO
|
magam, 8:57
|
|
|
låttål mår igazi szerelmi hårom szög-et? Håt ez az...!|
|
magam, 8:42
|
|
|
KALENDĂRIUM
Szeptember 9.
az év 252. (szökÔévekben 253.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 113 nap van håtra.
Napkelte: 06:12 Napnyugta: 19:09
Holdkelte: 19:10 Holdnyugta: 04:15
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re kedd estig: DerĂŒlt, szĂĄraz idĂ” vĂĄrhatĂł, legfeljebb nappali gomolyfelhĂ”-kĂ©pzĂ”dĂ©s zavarja meg a napsĂŒtĂ©st. A lĂ©gmozgĂĄs mĂ©rsĂ©kelt marad. DĂ©lutĂĄn 23, 27 fokig emelkedik, kĂ©sĂ” este 14, 19 fokig csökken a hĂ”mĂ©rsĂ©klet.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Reggel, kora dĂ©lelĂ”tt nĂ©hol sĂ»rĂ» köd vĂĄrhatĂł. A fĂ”vĂĄrosban a lĂ©gszennyezĂ”anyagok koncentrĂĄciĂłja a kĂ©sĂ” esti ĂłrĂĄkban ĂĄtmenetileg elĂ©rheti az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©ket.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Megszûnik a hidegfronti hatås, de az erre érzékenyeknél fejfåjås még felléphet. Hosszabb lesz a reflexidÔ, és emelkedhet a vérnyomås is.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s :
5.6 - erÔs
Ma ĂdĂĄm, PĂ©ter, Dorottya, Gara, GorgiĂĄs, OmĂĄr, Orgona, Szerafina, Szergiusz, Tivadar napja van.
Boldog névnapot!
ĂdĂĄm :
Héber eredetû bibliai név, jelentése ember. Mås kutatås szerint a jelentése vörös, vörös földbÔl való.
PĂ©ter :
HĂ©ber, görög, latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se kĂ”szĂkla. PĂ©ter apostol neve a BibliĂĄban eredetileg az arameus KĂ©fa, KĂ©fĂĄs volt, ennek görög fordĂtĂĄsa a Petrosz nĂ©v. A magyar PĂ©ter vĂĄltozat a nĂ©vnek a latin Petrus formĂĄjĂĄbĂłl ered.
Dorottya :
Görög eredetû név. Jelentése Isten ajåndéka. A magyar név a latin Dorothea våltozatból szårmazik.
Gara :
Török eredetû név, jelentése héja, fekete.
GorgiĂĄs :
Latin eredetû név, Gorgiasz ókori filozófus és szónok nevébÔl szårmazik. Jelentése vad, zord.
OmĂĄr :
HĂ©ber, arab eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se hegylakĂł, hegyi lakos, földmĂ»ves, gazdĂĄlkodĂł, hosszĂș Ă©letĂ».
Orgona :
Magyar eredetû név, jelentése a viråg maga.
Szerafina :
HĂ©ber, nĂ©met eredetĂ» nĂ©v, a SzerĂĄf fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se tĂŒndöklĂ”, nemes.
Szergiusz :
Latin eredetĂ» nĂ©v, rĂłmai nemzetsĂ©gnĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se megĂ”rzĂ”, gondozĂł, felĂŒgyelĂ”, felvigyĂĄzĂł.
Tivadar :
Görög, latin eredetû név, a Theodor név magyar megfelelÔje. Jelentése Isten ajåndéka.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• Kr. e. 490 – A marathĂłni csata kezdete a megszĂĄllĂł perzsa haderĂ” Ă©s a görög vĂĄrosĂĄllamok hadseregei között. A maratoni futĂĄs mint sportĂĄg, innen szĂĄrmazik.
• 1261 – IV. BĂ©la kirĂĄly rendeletĂ©ben megĂșjĂtotta az egri pĂŒspöksĂ©g kĂŒlönleges jogait Ă©s kivĂĄltsĂĄgait.
• 1552 – A törökök 60-70 ezer fĂ”s hadserege megkezdi a DobĂł IstvĂĄn parancsnoksĂĄga alatt ĂĄllĂł egri vĂĄr ostromĂĄt.
• 1776 – AmerikĂĄban e naptĂłl kezdve hivatalos az „EgyesĂŒlt Ăllamok„ nĂ©v az a „EgyesĂŒlt KolĂłniĂĄk” helyett. (2. KontinentĂĄlis Kongresszus döntĂ©se).
• 1805 – FranciaorszĂĄgban megszĂŒntetik a forradalmi naptĂĄr hasznĂĄlatĂĄt Ă©s visszatĂ©rnek a Gergely-naptĂĄrra.
• 1850 – Kalifornia lett az USA 31. ĂĄllama.
• 1886 – A Berni EgyezmĂ©ny vĂ©glegesĂtĂ©se.
• 1901 – Az OsztrĂĄk–Magyar Monarchia diplomĂĄciai kapcsolatba lĂ©p MexikĂłval.
• 1911 – A lĂ©giposta szolgĂĄltatĂĄs kezdete (British Post Office).
• 1925 – Klebelsberg KunĂł vallĂĄs- Ă©s közoktatĂĄsĂŒgyi miniszter bejelenti, hogy a kormĂĄny 7,5 milliĂł aranykoronĂĄt fordĂt tanyasi iskolĂĄk Ă©pĂtĂ©sĂ©re.
• 1928 – AsbĂłth OszkĂĄr helikopterĂ©nek elsĂ” felszĂĄllĂĄsa.
• 1930 – A MagyarorszĂĄgi SzociĂĄldemokrata PĂĄrt XXVII. Kongresszusa.
• 1941 – SzlovĂĄkiĂĄban kiadjĂĄk a zsidĂłellenes intĂ©zkedĂ©seket összefoglalĂł törvĂ©nyt, az Ășn. ZsidĂł KĂłdexet.
• 1944 – A SzovjetuniĂł felszabadĂtja BulgĂĄriĂĄt.
• 1945 – Grace Hopper admirĂĄlis felfedezi az elsĂ” szĂĄmĂtĂłgĂ©pes „bug”-ot: egy molylepkĂ©t.
• 1948 – Ăszak-Korea megvĂĄltoztatja nevĂ©t, megalakul a Koreai NĂ©pi Demokratikus KöztĂĄrsasĂĄg.
• 1948 – Farkas MihĂĄly lesz a honvĂ©delmi miniszter. Megindul a honvĂ©dsĂ©g ĂĄtalakĂtĂĄsa nĂ©phadsereggĂ©.
• 1956 – Elvis Presley elsĂ” fellĂ©pĂ©se az „Ed Sullivan Show”-ban
• 1965 – Megalakul az OrszĂĄgos NĂ©pmĂ»velĂ©si TanĂĄcs.
• 1968 – Az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamokban elkezdik Ă©pĂteni a Nimitz-et (CVN-6) , vilĂĄg legnagyobb repĂŒlĂ”gĂ©p-anyahajĂłjĂĄt.
• 1970 – KambodzsĂĄban kikiĂĄltjĂĄk a nyugatbarĂĄt Khmer KöztĂĄrsasĂĄgot, melynek következtĂ©ben polgĂĄrhĂĄborĂș tör ki Lon Nol tĂĄbornok hĂvei (akiket az USA Ă©s DĂ©l-Vietnam tĂĄmogat), Ă©s a kommunista vörös khmerek (Ăszak-Vietnam Ă©s KĂna tĂĄmogatottjai) között.
• 1971 – Piacra kerĂŒl John Lennon „Imagine” cĂmĂ» nagylemeze, Ă©s azonnal a slĂĄgerlista Ă©lĂ©re kerĂŒl.
• 1981 – TörvĂ©ny szĂŒletik MagyarorszĂĄgon a GMK-k, VGMK-k alapĂtĂĄsĂĄrĂłl.
• 1990 – George H. W. Bush amerikai elnök Ă©s Mihail Gorbacsov szovjet elnök Ă©s pĂĄrtfĂ”titkĂĄr talĂĄlkozĂłja Helsinkiben.
• 2001 – 01:46:40" UTC – a Unix billennium.
SzĂŒletĂ©sek
• 214 – Claudius Lucius Valerius Domitius Aurelianus rĂłmai csĂĄszĂĄr, uralk. 270 – 275-ig († 275)
• 1585 – Armand-Jean du Plessis, duc de Richelieu bĂboros, francia ĂĄllamfĂ©rfi, XIII. Lajos francia kirĂĄly fĂ”minisztere, az AcadĂ©mie Française alapĂtĂłja († 1642)
• 1737 – Luigi Galvani olasz orvos, fizikus († 1798)
• 1750 – HajnĂłczy JĂłzsef ĂŒgyvĂ©d, kirĂĄlyi tanĂĄcsos, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetĂ”je (kivĂ©geztĂ©k † 1795)
• 1828 – Lev Tolsztoj orosz ĂrĂł († 1910)
• 1828 – Lev Nyikolajevics Tolsztoj Az orosz irodalom Ă©s a vilĂĄgirodalom egyik legnagyobb alkotĂłja, "legragyogĂłbb lĂĄngelmĂ©je († 1910)
• 1831 – IzsĂł MiklĂłs szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz († 1875)
• 1845 – AcsĂĄdy IgnĂĄc mĂ»fordĂtĂł, törtĂ©netĂrĂł († 1906)
• 1873 – Max Reinhardt (er. Max Goldmann), osztrĂĄk szĂnĂ©sz, filmrendezĂ” († 1943)
• 1894 – GulĂĄcsy IrĂ©n (PĂĄlffy JenĂ”nĂ©) ĂrĂłnĂ” († 1945)
• 1896 – Kozma IstvĂĄn honvĂ©d vezĂ©rĂ”rnagy, a szĂ©kely hatĂĄrvĂ©delmi erĂ”k parancsnoka († 1951)
• 1909 – PogĂĄny Frigyes Ă©pĂtĂ©sz, mĂ»vĂ©szettörtĂ©nĂ©sz, a mĂ»vĂ©szettörtĂ©neti tudomĂĄnyok doktora
• 1920 – MĂĄrkus IstvĂĄn ĂrĂł, kritikus, szociolĂłgus († 1997)
• 1925 – Cliff Robertson Oscar-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz
• 1931 – Latinovits ZoltĂĄn szĂnmĂ»vĂ©sz († 1976)
• 1935 – HĂĄjim Topol izraeli szĂnĂ©sz
• 1938 – Berczelly IstvĂĄn operaĂ©nekes
• 1941 – Otis Redding amerikai soul-Ă©nekes († 1967)
• 1941 – Dennis M. Ritchie amerikai informatikus, a UNIX cĂ©g alapĂtĂłja
• 1943 – Fodor IstvĂĄn rĂ©gĂ©sz, muzeolĂłgus
• 1946 – Billy Preston amerikai Ă©nekes, zongorista, a Beatles „5. tagja” († 2006)
• 1951 – Tordas IldikĂł vĂvĂł, olimpiai bajnok
• 1953 – KĂ”rössi P.JĂłzsef költĂ”, kritikus
• 1956 – Szokolay ZoltĂĄn ĂrĂł, versmondĂł-, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz
• 1960 – Hugh Grant amerikai szĂnĂ©sz
• 1966 – Adam Sandler, amerikai szĂnĂ©sz
• 1972 – Goran Visnjic szĂnĂ©sz („VĂ©szhelyzet”" c. sorozatban „Kovac doktor” alakĂtĂłja)
• 1974 – Zavadszky GĂĄbor vĂĄlogatott labdarĂșgĂł (* 2006)
• 1974 – Hujber Ferenc, magyar szĂnĂ©sz
• 1979 – Lukas Behnken, amerikai szĂnĂ©sz
• 1985 – Luka ModriĂŠ, horvĂĄt labdarĂșgĂł
• 1987 – Clayton Snyder, amerikai szĂnĂ©sz
• 1988 – Vass ĂdĂĄm, vĂĄlogatott labdarĂșgĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 1087 – HĂłdĂtĂł Vilmos angol kirĂĄly, franciaorszĂĄgi hadjĂĄrata sorĂĄn (* 1027 körĂŒl)
• 1312 – Wittelsbach OttĂł magyar kirĂĄly, AlsĂł-BajororszĂĄg hercege (* 1261)
• 1321 – CsĂĄk MĂĄtĂ©, a FelvidĂ©k ura (* 1260 körĂŒl)
• 1829 – Vitkovics MihĂĄly költĂ”, mĂ»fordĂtĂł (* 1778)
• 1849 – Georg Rukavina csĂĄszĂĄri Ă©s kirĂĄlyi tĂĄborszernagy (* 1777)
• 1866 – Czuczor Gergely költĂ”, nyelvĂ©sz, bencĂ©s tanĂĄr, az MTA tagja (* 1800)
• 1897 – Pulszky Ferenc politikus, rĂ©gĂ©sz, mĂ»gyĂ»jtĂ” (* 1814)
• 1898 – StĂ©phane MallarmĂ© francia szimbolista költĂ” (* 1842)
• 1901 – Henri Toulouse-Lautrec francia festĂ”, grafikus (* 1864)
• 1924 - TagĂĄnyi KĂĄroly, levĂ©ltĂĄros, törtĂ©nĂ©sz, etnogrĂĄfus (* 1858)
• 1932 – Szokoly Alajos olimpiai bronzĂ©rmes atlĂ©ta (* 1871)
• 1955 – Zsirai MiklĂłs, Kossuth-dĂjas nyelvĂ©sz, akadĂ©mikus (* 1892)
• 1960 – Jussi Björling svĂ©d operaĂ©nekes (tenor) (* 1911)
• 1976 – Mao Ce-tung tanĂtĂł, kommunista forradalmĂĄr, a KĂnai NĂ©pköztĂĄrsasĂĄg elsĂ” kormĂĄnyfĂ”je (* 1893)
• 1978 – Jack Warner amerikai filmes, a Warner Brothers stĂșdiĂł alapĂtĂłja (* 1892)
• 1980 – John Howard Griffin amerikai ĂrĂł (* 1920)
• 1984 – MĂĄtĂ© PĂ©ter zeneszerzĂ”, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz (* 1947)
• 1987 – Garai GĂĄbor költĂ”, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł (* 1929)
• 1993 – Helen O`Connell amerikai Ă©nekesnĂ” (* 1920)
• 1995 – MĂłricz VirĂĄg regĂ©nyĂrĂłnĂ”, MĂłricz Zsigmond leĂĄnya (* 1909)
• 2003 – Teller Ede magyar szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai atomfizikus, „a hidrogĂ©nbomba atyja” (* 1908)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• A Koreai NĂ©pi Demokratikus KöztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsĂĄnak napja
|
magam, 8:30
|
|
|
napi okossĂĄg:
A tĂșlsĂł parttal szemben van az innensĂ”.
.
|
magam, 8:28
|
|
|
Ăben-arcĂș Ă©jszaka
Ăben-arcĂș Ă©jjel szĂĄrnya
rĂĄhajol most a vilĂĄgra,
Ă©ben-ĂzĂ» puha csĂłkjĂĄt
kortyolgatjĂĄk hegyek, lankĂĄk.
SötétbÔl varrt nagykabåttal
vonja be a hĂĄzakat,
szendergĂ” hold
- illĂł ĂĄlom -
megcsillanĂł ezĂŒstszĂĄllal
fonja ĂĄt az utakat.
FĂĄtyol-szelĂd hĂĄlĂłt terĂt
merengĂ” Ă©g sĂĄtora,
pille-kézzel szerteszórja
kincseit az Ă©jszaka.
Könnyû talpak lépte koppan
fåzós kövek rejtekén,
fogvacogva meg-megkoccan
éji åbrånd idején.
Dideregve fel-felsejlĂ”
bĂbor-bĂ”rĂ» pirkadat,
fények között åtderengÔ
hajnal-szellĂ” hĂvogat.
(Varga N)
|
magam, 8:17
|
|
|
jĂł reggelt, vidĂĄm napot kĂvĂĄnok mindenkinek.
|
magam, 8:16
|
|
|
|
| 2008. szeptember 8., hétfő |
|
|
0 |
|
|
ma låttam...a magyar hirdetés...i szakma..
|
magam, 18:38
|
|
|
egy mosoly megér...
Arany JĂĄnos - Oszlopok
Bemegyek a boltba
Oszt lopok...
Ady Endre - Osztriga
ApĂĄm vett egy motort
Azt hittem, hogy simson
Oszt riga...
PetÔfi Såndor - Låtomås
Kimegyek a kertbe
Ott van apĂĄm
LĂĄtom ĂĄs...
|
magam, 14:10
|
|
|
Bizalom nem csak egy szĂł,
mit kimondani is nehéz.
A bizalom egy törékeny kincs,
Mi nagyon könnyen odavész.
A bizalom egy hosszĂș Ășt,
Melyen mi is vĂ©gig megyĂŒnk.
S, hogy nehéz lesz-e jårni rajta
AttĂłl fĂŒgg, mi mit teszĂŒnk.
A bizalom a legnagyobb dĂj,
Mit mĂĄsoktĂłl kaphatunk,
S bizony-e ritka kincsért sokszor,
Nagy ĂĄrat adunk.
A bizalom az egyetlen Ășt
Egy mĂĄsik ember szĂvĂ©be.
S csak akkor tudjuk mennyit Ă©r
Ha mår mindennek vége.
A bizalom egy fåjdalmas érzés
Mert bĂzni csak szeretve tudunk.
S e szeretetben a legszebb az,
Ha a mĂĄsiktĂłl bizalmat kapunk.
|
magam, 13:34
|
|
|
Ășj divat kezdete...
|
magam, 13:30
|
|
|
tudtad...?
Mióta viselnek nyakkendÔt a férfiak?
Ez a furcsa öltözĂ©kkiegĂ©szĂtĂ” dĂszĂtĂ©s bizony magyar talĂĄlmĂĄny, s vagy jĂł 300 esztendĂ”s mĂșltja van.
Richelieu bĂboros 1635-ben 2000 magyar lovaskatonĂĄbĂłl megalkotta a könnyĂ» francia lovassĂĄgot, s az Ășj fegyvernemnek a Cavalerie Hongroise elnevezĂ©st adta. Ekkor ismerkedtek meg a franciĂĄk a magyar huszĂĄrsĂĄg dĂszruhĂĄjĂĄval Ă©s ennek Ă”si elemĂ©vel: a nyakravalĂłval. Csakhogy az utĂłbbit nem a magyarokrĂłl, hanem a horvĂĄtokrĂłl neveztĂ©k el. TehĂĄt franciĂĄul "horvĂĄt" azt jelenti, croate. EbbĂ”l a croate szĂłbĂłl alakult ki a nyakkendĂ” francia neve, a cravate, a nĂ©met Kravatte, az angol kravat, az olasz cravatte Ă©s a spanyol corbata.
A tĂ©ves nĂ©vadĂĄsnak az volt az oka, hogy 1627 Ăłta a csĂĄszĂĄri hadsereg valamennyi magyar lovasĂĄt Wallenstein, a "hĂłhĂ©r Herceg", a magyarok eskĂŒdt ellensĂ©gĂ©nek horvĂĄt karabĂ©lyosai közĂ© osztottĂĄk be, s ezentĂșl, a harmincĂ©ves hĂĄborĂș vĂ©gĂ©ig, a magyar huszĂĄrok mint horvĂĄtok szerepeltek az eurĂłpai köztudatban, Ăgy lett Richelieu magyar huszĂĄrjainak nyakkendĂ”je horvĂĄt eredetĂ», azaz cravate.
|
magam, 13:19
|
|
|
Tengerre nézÔ szoba...
|
magam, 8:57
|
|
|
tengernyi idĂ”
 (PĂĄvel Z)
|
magam, 8:40
|
|
|
KALENDĂRIUM
Szeptember 8.
az év 251. (szökÔévekben 252.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 114 nap van håtra.
Napkelte: 06:10 Napnyugta: 19:12
Holdkelte: 19:30 Holdnyugta: 06:47
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re hĂ©tfĂ” estig: Eleinte mĂ©g többnyire erĂ”sen felhĂ”s lesz az Ă©g, majd nyugat felĂ”l csökken a felhĂ”zet, Ă©s egyre több helyen kisĂŒt a nap. Kezdetben többfelĂ©, majd fĂ”kĂ©nt keleten lesz esĂ”, zĂĄpor, zivatar. Az Ă©lĂ©nk Ă©szaknyugati szelet helyenkĂ©nt erĂ”s lökĂ©sek kĂsĂ©rik. Zivatar környezetĂ©ben viharos szĂ©llökĂ©sekre is szĂĄmĂtani kell. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn 22 Ă©s 27, kĂ©sĂ” este 16, 21 fok között alakul.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Ma a reggeli, dĂ©lelĂ”tti ĂłrĂĄkban az orszĂĄg közĂ©psĂ”, illetve kĂ©sĂ”bb az orszĂĄg keleti rĂ©szĂ©n alakulhat ki viharos (60-90 km/h) szĂ©llökĂ©ssel kĂsĂ©rt zivatar...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
A kånikulåban a melegfrontra érzékenyeknél fejfåjås, fåradékonysåg jelentkezhet. EstétÔl hidegfronti hatås kezdÔdik, hosszabb lesz a reflexidÔ, emelkedhet a vérnyomås.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s :
5.2 - erÔs
Ma Adrienn, MĂĄria, AdriĂĄn, AdriĂĄna, Irma, CsobĂĄn, Szerafina, Szergiusz, Engelbert, AlĂĄn, AdorjĂĄn, Enna, Ibolya, KiliĂĄn, Nesztor napja van.
Boldog névnapot!
Adrienn :
Latin, francia eredetû név, az Adriåna franciås alakja. Jelentése adriai.
MĂĄria :
Bibliai nĂ©v. Eredeti hĂ©ber formĂĄja Mirjam volt, ez a görög Ă©s latin bibliafordĂtĂĄsokban mĂłdosult. JelentĂ©se megfejtetlen, valamennyi magyarĂĄzata vitatott. A latin Maria nĂ©vvĂĄltozatnak igen sok szĂĄrmazĂ©ka alakult ki az eurĂłpai nyelvekben, ezek egy rĂ©sze a magyarban is hasznĂĄlatos.
AdriĂĄn :
A latin Hadrianus névbÔl szårmazik. Jelentése: (a Velence tartomånyban levÔ) "Hadria vårosåból való" (férfi).
AdriĂĄna :
Az Adriån (magyarul: Adorjån) férfinév nÔi pårja.
Irma :
Az Irm- kezdetĂ» germĂĄn nĂ”i nevek nĂ©met eredetĂ» rövidĂŒlĂ©se. AlakvĂĄltozataival, az Irma Ă©s a nĂ©met Erma nĂ©vvel egyĂŒtt Ermin, Irmin germĂĄn isten nevĂ©bĂ”l szĂĄrmazik, jelentĂ©se Irmin istensĂ©g. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a germĂĄn hermion nĂ©ptörzs nevĂ©bĂ”l valĂł.
CsobĂĄn :
Török, magyar eredetû név, a Csabån név alakvåltozata. Török eredetû méltósågnév volt Jelentése påsztor, juhåsz.
Szerafina :
HĂ©ber, nĂ©met eredetĂ» nĂ©v, a SzerĂĄf fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se tĂŒndöklĂ”, nemes.
Szergiusz :
Latin eredetĂ» nĂ©v, rĂłmai nemzetsĂ©gnĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se megĂ”rzĂ”, gondozĂł, felĂŒgyelĂ”, felvigyĂĄzĂł.
Engelbert :
GermĂĄn eredetĂ» fĂ©rfinĂ©v, jelentĂ©se hĂres az angolok között.
AlĂĄn :
Kelta eredetû angol névbÔl szårmazik.
AdorjĂĄn :
Latin eredetû, jelentése hadriai
Enna :
FrĂz eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se kard.
Ibolya :
Magyar névalkotås a hasonló virågnévbÔl. Ez a latin vio-la szóból szårmazik, melynek régi magyar alakvåltozata az ivola volt, az ibolya szó ebbÔl fejlÔdött ki.
KiliĂĄn :
Kelta eredetĂ» nĂ©v, a magyarba latin közvetĂtĂ©ssel kerĂŒlt, jelentĂ©se szerzetes, remete, cellĂĄban lakĂł.
Nesztor :
Görög mitológiai eredetû név, a Trójåt ostromló görögök legöregebb és legbölcsebb vezérének a neve. jelentése mindig hazatérÔ.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1566 – SzigetvĂĄr török ostromĂĄnak vĂ©ge. ZrĂnyi MiklĂłs horvĂĄt bĂĄn, maradĂ©k katonĂĄi Ă©lĂ©n kirohanva, hĂ”si halĂĄl hal, a vĂĄr török kĂ©zre jut.
• 1636 – Megalakul a Harvard Egyetem.
• 1831 – VarsĂł elesik, az orosz cĂĄri csapatok bevonulnak a vĂĄrosba. A lengyel szabadsĂĄgharc leverĂ©sĂ©t vĂ©res megtorlĂĄs követ. FelfĂŒggesztik a lengyel alkotmĂĄnyt.
• 1846 – MegnyĂlik a Miskolci NĂ”nevelĂ” IntĂ©zet, az elsĂ” magyar felsĂ”bb leĂĄnyiskola.
• 1853 – MegtalĂĄljĂĄk a Szemere Bertalan miniszterelnök ĂĄltal 1849. augusztus 23-ĂĄn Orsova mellett elĂĄsatott Szent KoronĂĄt.
• 1866 – ElĂ”ször szĂŒletnek dokumentĂĄltan hatosikrek. A boldog szĂŒlĂ”k James Ă©s Jennie Bushnell, Chicago-bĂłl.
• 1893 – AngliĂĄban megbukik az Ăr önkormĂĄnyzati törvĂ©ny (Home Rule).
• 1926 – NĂ©metorszĂĄg belĂ©p a Nemzetek SzövetsĂ©gĂ©be (NĂ©pszövetsĂ©g).
• 1930 – Richard Drew kifejleszti a celluxot.
• 1941 – A nĂ©met csapatok körĂŒlzĂĄrjĂĄk LeningrĂĄdot. MegkezdĂ”dik a vĂĄros 900 napig tartĂł ostroma.
• 1952 – Megjelenik Ernest Hemingway "Az öreg halĂĄsz Ă©s a tenger" cĂmĂ» regĂ©nye.
• 1954 – Megalakul a SEATO (Southeast Asia Treaty Organization, a DĂ©lkelet-ĂĄzsiai SzerzĂ”dĂ©s Szervezete).
• 1965 – Az UNESCO ezt a napot az ĂrĂĄstudatlansĂĄg elleni kĂŒzdelem napjĂĄvĂĄ nyilvĂĄnĂtja.
• 1966 – A "Star Trek" cĂmĂ» nĂ©pszerĂ» sorozat elsĂ” epizĂłdjĂĄnak bemutatĂĄsa az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamokban.
• 1971 – Az amerikai National Academy of Recording Arts and Sciences, Elvis Presleynek ĂtĂ©li a Bing Crosby-dĂjat.
• 1986 – Az ĂrĂłszövetsĂ©g vĂĄlasztmĂĄnya levelet intĂ©z az MSZMP Központi BizottsĂĄgĂĄhoz, melyben a "TiszatĂĄj" folyĂłirat ĂșjraindĂtĂĄsĂĄt szorgalmazzĂĄk.
• 1987 – Erich Honecker, az NDK ĂĄllamfĂ”i közĂŒl elsĂ”kĂ©nt tesz hivatalos lĂĄtogatĂĄst a NĂ©met SzövetsĂ©gi KöztĂĄrsasĂĄgban.
• 1987 – SzĂĄz magyar Ă©rtelmisĂ©gi nyĂlt levĂ©lben fordul az OrszĂĄggyĂ»lĂ©shez, bĂrĂĄlva a kormĂĄny gazdasĂĄgi programjĂĄt.
• 1988 – MagyarorszĂĄg bejelenti, hogy csatlakozni kĂvĂĄn az ENSZ PolgĂĄri Ă©s Politikai EgyezsĂ©gokmĂĄnyĂĄnak jegyzĂ”könyvĂ©hez.
• 1991 – MacedĂłnia elszakad JugoszlĂĄviĂĄtĂłl, Ă©s kikiĂĄltja fĂŒggetlensĂ©gĂ©t.
• 1994 – ĂnnepĂ©lyes keretek között az utolsĂł amerikai, brit Ă©s francia katona is elhagyja NĂ©metorszĂĄgot.
• 2005 – Viktor Juscsenko ukrĂĄn elnök levĂĄltotta Julija TimosenkĂłt, Ă©s Jurij Jehanurovot nevezte ki ĂŒgyvezetĂ” kormĂĄnyfĂ”nek.
• 2007 – XVI. Benedek pĂĄpa az ausztriai Mariazellben mutat be szentmisĂ©t.
SzĂŒletĂ©sek
• 1157 – I. (OroszlĂĄnszĂvĂ») RichĂĄrd angol kirĂĄly († 1199)
• 1588 – Marin Mersenne francia szerzetes, matematikus, fizikus († 1648)
• 1747 - Tolnay SĂĄndor, az ĂĄllatorvoslĂĄs elsĂ” egyetemi professzora († 1818)
• 1779 – IV. Musztafa, az OszmĂĄn Birodalom 30. szultĂĄnja († 1808)
• 1841 – AntonĂn DvoÞåk cseh zeneszerzĂ” († 1904)
• 1850 – Blaha Lujza szĂnĂ©sznĂ”, a „Nemzet csalogĂĄnya” († 1926)
• 1864 – Nagy PĂĄl (honvĂ©d tĂĄbornok) honvĂ©dtiszt, gyalogsĂĄgi tĂĄbornok, elsĂ” vilĂĄghĂĄborĂșs hadosztĂĄlyparancsnok, 1922–25 között a Magyar KirĂĄlyi HonvĂ©dsĂ©g fĂ”parancsnoka († 1927)
• 1869 – Pino SuĂĄrez mexikĂłi alelnök († 1913)
• 1886 – Siegfried Sassoon angol ĂrĂł, költĂ” († 1967)
• 1906 – Rotter EmĂlia olimpiai bronzĂ©rmes, vilĂĄgbajnok mĂ»korcsolyĂĄzĂł († 2003)
• 1910 – Jean-Louis Barrault francia szĂnĂ©sz, rendezĂ”, szĂniigazgatĂł († 1994)
• 1914 – Pataky JenĂ” magyar szĂnĂ©sz, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz
• 1922 – Tomanek NĂĄndor JĂĄszai-dĂjas szĂnĂ©sz, Ă©rdemes Ă©s kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz († 1988)
• 1925 – Peter Sellers angol szĂnĂ©sz († 1980)
• 1928 – Ăcs KĂĄroly magyar költĂ”, mĂ»fordĂtĂł († 2007)
• 1929 – Christoph von DohnĂĄnyi nĂ©met karmester (DohnĂĄnyi ErnĂ” unokĂĄja)
• 1937 – Virna Lisi olasz szĂnĂ©sznĂ”
• 1943 – Frank MĂĄria ĂșszĂł, gyermekorvos († 1992)
• 1948 – Kincses Veronika operaĂ©nekes (szoprĂĄn), Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz
• 1951 – RĂĄnki DezsĂ” Kossuth-dĂjas zongoramĂ»vĂ©sz, kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz
• 1951 – MarkĂł BĂ©la romĂĄniai magyar költĂ”, mĂ»fordĂtĂł, az RMDSZ elnöke, romĂĄn szenĂĄtor
• 1971 – David Arquette amerikai szĂnĂ©sz
• 1979 – LĂ©kĂł PĂ©ter sakknagymester
HalĂĄlozĂĄsok
• 780 – IV. LeĂł bizĂĄnci csĂĄszĂĄr a BizĂĄnci Birodalom csĂĄszĂĄra (* 775)
• 1566 – ZrĂnyi MiklĂłs horvĂĄt bĂĄn, SzigetvĂĄr vĂ©dĂ”je (* 1508 körĂŒl)
• 1645 – Francisco de Quevedo, spanyol költĂ” (* 1580)
• 1743 – GrĂłf KĂĄrolyi SĂĄndor, a RĂĄkĂłczi-szabadsĂĄgharc tĂĄbornoka, a kurucok fĂ”hadparancsnoka (* 1668)
• 1906 – HĂ”gyes Endre orvos, egyetemi tanĂĄr, akadĂ©mikus (* 1847)
• 1930 – Vass JĂłzsef, katolikus pap, politikus (* 1891)
• 1939 – Hevesi SĂĄndor, szĂnhĂĄzi rendezĂ”, kritikus, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł
• 1949 – Richard Strauss, nĂ©met zeneszerzĂ” (* 1864)
• 1977 – Zero Mostel amerikai szĂnĂ©sz, a New York-i Broadway szĂnpadainak nĂ©pszerĂ» komikusa (* 1915)
• 1981 – Jukava Hideki Nobel-dĂjas japĂĄn elmĂ©leti fizikus volt (* 1907)
• 1985 – AmbrĂłzi JenĂ” sĂșlyemelĂ”, edzĂ” (* 1918)
• 1986 – Hatlaczky Ferenc olimpiai ezĂŒstĂ©rmes, vilĂĄgbajnok kajakozĂł, Ă©pĂtĂ©szmĂ©rnök (* 1934)
• 1991 – Alex North, amerikai zeneszerzĂ” ("Spartacus") (* 1910)
• 1994 – SzentĂĄgothai JĂĄnos neurobiolĂłgus, az MTA elnöke (* 1912)
• 2003 – Leni Riefenstahl (er. Berta Helene Amalie Riefenstahl), nĂ©met szĂnĂ©sznĂ”, filmrendezĂ”, fĂ©nykĂ©pĂ©sz (* 1902)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• MacedĂłn KöztĂĄrsasĂĄg: A FĂŒggetlensĂ©g napja
• A FizioterĂĄpia VilĂĄgnapja: A gyĂłgytornĂĄszok vilĂĄgszervezete 1995-ben hirdette meg, MagyarorszĂĄgon elsĂ” alkalommal 1998-ban tartottĂĄk meg
• Az ĂrĂĄstudatlansĂĄg Elleni KĂŒzdelem Nemzetközi Napja (1965 Ăłta)
• A BĂŒntetĂ©s-VĂ©grehajtĂĄsi Szervezet napja MagyarorszĂĄgon. A fegyveres szervek hivatĂĄsos ĂĄllomĂĄnyĂș tagjainak szolgĂĄlati viszonyĂĄrĂłl szĂłlĂł 1996. Ă©vi XLIII. törvĂ©ny 305. §-ĂĄnak (1) bekezdĂ©sĂ©vel vezettĂ©k be.
|
magam, 8:31
|
|
|
napi okossĂĄg:
Ha van valami amit a faltörÔ kos mindennél jobban utål, az az automata ajtó.
.
|
magam, 8:27
|
|
|
Csendemen néha
Ătszalad egy kĂłsza hang
Ăs a pillanat
Egy emléket håtrahagy
Hang vagy, illat, mozdulat...
(SzI)
|
magam, 8:26
|
|
|
JĂł reggelt Ă©s szĂ©p hetet kĂvĂĄnok mindenkinek.
|
magam, 8:24
|
|
|
|
| 2008. szeptember 7., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
jó éjt ,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt!
|
magam, 21:29
|
|
|
Fåtyolos fényû mår a nap..
bĂșcsĂșznak mĂĄr a nyĂĄr-szĂnek
Aludni indulna,
csigahåzba fordul mår a lét.
Egy Ă©vszak bĂșcsĂșt int nekĂŒnk,
ég peremérÔl még fåjón visszanéz,
tån visszatérne,
de most mĂĄr nem lehet.
A körforgås örök,
Ă©s meg nem fordĂthatĂł:
mår Ôsz közelg,
nyomĂĄban jĂĄr
csizmåsan majd a tél,
elĂŒlnek a zajok,
a lélek is csitul,
s tavasszal minden
majd Ășj vĂg dalra kĂ©l!
(SzI)
|
magam, 21:20
|
|
|
Hol lehet a hatĂĄr?...
Az emberi teljesĂtĂ”kĂ©pessĂ©gnek?...
A tĂŒrelemnek?...
A megértésnek?...
A toleranciĂĄnak?...
Meddig mehet el egy ember?...
Mikor kell visszafordulni?...
Mikor kell azt mondani: - nekem mår elég?...
|
magam, 19:10
|
|
|
ez lett az ebĂ©d,az estebĂ©d, egy egyszerĂ» ,de szĂĄmomra Ăzletes Ă©tek....
zöldsĂ©ges hĂșs
IdĂ”: 30 perc
HozzĂĄvalĂłk:
8db közepes sårgarépa
4db közepes hagyma
1 konzerv szeletelt gomba
4 szelet csirkemell
1,5 dl olaj
Ă©telĂzesĂtĂ”, majoranna
ElkĂ©szĂtĂ©se:
Közepes tepsibe öntjĂŒk az olajat Ă©s beletesszĂŒk az Ă©telĂzesĂtĂ”vel bedörzsölt csirkemelleket.
A tetejĂ©re "pakoljuk" a karikĂĄra szeletelt sĂĄrgarĂ©pĂĄt, a felkarikĂĄzott hagymĂĄt Ă©s rĂĄborĂtjuk a gombĂĄt (levĂ©t leöntjĂŒk!), majd majorannĂĄval megszĂłrjuk!
Az egĂ©szet alufĂłliĂĄval lefedjĂŒk Ă©s sĂŒtĂ”ben sĂŒtjĂŒk, fĂ©lidĂ”ben a hĂșst felĂŒlre tesszĂŒk Ă©s fĂłlia nĂ©lkĂŒl pirosra sĂŒtjĂŒk. Akkor kĂ©sz mikor a rĂ©pa mĂĄr nem ropog.
|
magam, 17:11
|
|
|
mûvészi érzék...
|
magam, 13:16
|
|
|
tudtad...?
Mi az allergia?
AllergiĂĄs reakciĂłrĂłl akkor beszĂ©lĂŒnk, ha testidegen anyaggal valĂł ismĂ©telt kapcsolatot követĂ”en a szervezet fokozott immunreakciĂłval vĂĄlaszol. Az allergiĂĄs tĂșlĂ©rzĂ©kenysĂ©g kialakulĂĄsa sorĂĄn az allergĂ©nekkel szemben specifikus Ă©rzĂ©kenysĂ©g alakul ki. Az allergĂ©n ellen antitest (ellenanyag) termelĂ”dik, aminek feladata eliminĂĄlni az allergĂ©nt. Az allergiĂĄs reakciĂł, az idegen anyaggal valĂł elsĂ” talĂĄlkozĂĄskor nem jelentkezik, a tĂpusos tĂŒnetek csak a mĂĄsodik ingert követĂ”en alakulnak ki. A tĂșlzott immunaktivitĂĄs az Ășn. I-es tĂpusĂș immunreakciĂł alapjĂĄn kĂĄrosĂtja a szervezetet. Az I-es tĂpusĂș immunreakciĂł alapja a hisztamin felszabadulĂĄs, aminek a tĂŒnetek kialakulĂĄsĂĄban van fontos szerepe. Az allergia tehĂĄt a szervezet megvĂĄltozott immunolĂłgiai reakciĂłkĂ©szsĂ©ge, amely a környezeti, testidegen anyagokkal szemben kialakult specifikus tĂșlĂ©rzĂ©kenysĂ©gi immunvĂĄlasz rĂ©vĂ©n jön lĂ©tre. AllergiĂĄs reakciĂł a szervezet bĂĄrmely terĂŒletĂ©n kialakulhat, a legjellemzĂ”bb terĂŒletek a kĂŒlvilĂĄggal Ă©rintkezĂ” felszĂnek: bĂ”r, szem, lĂ©gzĂ”rendszer, gyomor-bĂ©lrendszer.
Mi okozza az allergiĂĄt?
Az allergiĂĄt allergĂ©nek okozzĂĄk. Ezek az anyagok lehetnek kĂŒlsĂ” vagy belsĂ” ĂĄgensek. KĂŒlsĂ” ĂĄgensnek tekinthetĂ”k a kĂŒlönbözĂ” virĂĄgporok, pollenek, porok, atkĂĄk, gombĂĄk, ĂĄllati szĂ”rök, lĂ©gszennyezĂ” gĂĄzok Ă©s az Ășn. kontaktĂĄgensek: spray-k, ruhanemĂ»k, tisztĂĄlkodĂĄsi Ă©s testĂĄpolĂĄsi szerek, kenĂ”csök. BelsĂ” ĂĄgensek közĂŒl a legismertebbek az Ă©lelmiszerek, gyĂłgyszerek. Nagy problĂ©mĂĄt jelentenek az Ă©lelmiszer-allergiĂĄk. Nem is olyan egyszerĂ» kivĂ©deni pĂ©ldĂĄul a tojĂĄsfehĂ©rje-allergiĂĄt, hiszen rengeteg Ă©lelmiszer-ipari termĂ©k tartalmaz tojĂĄst, amit rĂĄadĂĄsul nem mindig tĂŒntetnek fel a csomagolĂĄson. A vendĂ©glĂ”i Ă©telek elkĂ©szĂtĂ©sĂ©hez is hasznĂĄlatos. Emellett az Ă©lelmiszer-allergiĂĄt szĂnezĂ©kek, konzervĂĄlĂłszerek Ă©s adalĂ©kanyagok is kivĂĄlthatjĂĄk, s ezeket szintĂ©n nem minden esetben tĂŒntetik fel a csomagolĂĄson, Ăgy aztĂĄn elkerĂŒlĂ©sĂŒk komoly nehĂ©zsĂ©gekbe ĂŒtközik. LĂ©teznek olyan elvĂĄltozĂĄsok is, amik allergiĂĄs tĂŒneteket okoznak. Ezek a szervezetben lĂ©vĂ” gĂłcok (fertĂ”zĂ©si forrĂĄsok) sokfĂ©lĂ©k lehetnek. Ide taroznak a fogĂĄszati betegsĂ©gek (szuvas vagy lyukas fog, ĂnygyulladĂĄs), krĂłnikus fĂŒl-orr-gĂ©gĂ©szeti betegsĂ©gek (közĂ©pfĂŒl-gyulladĂĄs, mandulĂĄk gyulladĂĄsai), hasĂŒregi elvĂĄltozĂĄsok (mĂĄj, epe, hasnyĂĄlmirigy gyulladĂĄs), mellkasi problĂ©mĂĄk (tĂŒdĂ”folyamatok, tĂŒdĂ”gyulladĂĄsok), veseproblĂ©mĂĄk, szĂ©klet Ă©s vizelet problĂ©mĂĄi (valamilyen gombĂĄs vagy parazitĂĄs fertĂ”zĂ©s).
Mik az allergia tĂŒnetei?
Az allergiås reakciónak szåmos megjelenési formåja lehet.
Okozhatnak kiĂŒtĂ©seket a bĂ”rön, lĂ©gzĂ©si nehĂ©zsĂ©get, orrfolyĂĄst, orrdugulĂĄst, könnyezĂ©st, szemviszketĂ©st Ă©s ezek csak a jĂ©ghegy csĂșcsait jelentik. SzĂĄmos sĂșlyosabb betegsĂ©get is okozhatnak. A hasmenĂ©s Ă©s a hĂĄnyĂĄs azĂ©rt jelentĂ”s problĂ©ma, mivel a szervezet folyadĂ©kot Ă©s ionokat veszĂt, Ăgy megnĂ” a kiszĂĄradĂĄs veszĂ©lye Ă©s izomgörcsök lĂ©phetnek fel. SĂșlyos tĂŒnet a testsĂșlycsökkenĂ©s, a fogyĂĄs. A gyomor-bĂ©lrendszer nem kĂ©pes a tĂĄplĂĄlĂ©kbĂłl a megfelelĂ” anyagokat felszĂvni, mert a tĂĄplĂĄlĂ©k nem tartĂłzkodik elĂ©gendĂ” idĂ”t a gyomor-bĂ©lrendszerben, illetve bizonyos lĂ©tfontossĂĄgĂș anyagok (fehĂ©rjĂ©k, szĂ©nhidrĂĄtok, vitaminok) felszĂvĂłdĂĄsa is zavart szenvedhet. Ezekhez az elvĂĄltozĂĄsokhoz köthetĂ” a következmĂ©nyes gyengesĂ©g, legyengĂŒlt immunrendszer Ă©s Ăgy a fertĂ”zĂ©sek kockĂĄzatĂĄnak megnövekedĂ©se. A bĂ”rön jelentkezĂ” kiĂŒtĂ©seket (urticaria Ă©s tĂĄrsai) leggyakrabban lĂ©gĂști allergĂ©nek, tĂĄplĂĄlĂ©k allergĂ©nek, kontaktallergĂ©nek vĂĄltjĂĄk ki. A kiĂŒtĂ©sek mĂ©rete, alakja, idĂ”beni lefolyĂĄs, jelentkezĂ©si ideje jĂł tĂĄmpontot nyĂșjt az allergĂ©n azonosĂtĂĄsĂĄhoz. A lĂ©gzĂ©si nehĂ©zsĂ©g (dyspnoe) sportolĂĄs sorĂĄn az egyik legnagyobb problĂ©ma. Ezt szinte minden esetben valamilyen lĂ©gĂști allergĂ©n okozza. Oka a tĂŒdĂ” kapacitĂĄsĂĄnak lecsökkenĂ©se, aminek szĂĄmos összetevĂ”je lehet: a lĂ©gutak szĂ»kĂŒlete, amit a lĂ©gutak falĂĄt alkotĂł simaizom kontrakciĂłja okoz, megnövekedett vĂĄladĂ©ktermelĂ©s, amivel a szervezet vĂ©dekezik az allergĂ©n ellen Ă©s prĂłbĂĄlja eltĂĄvolĂtani azt a lĂ©gzĂ”rendszer terĂŒletĂ©rĂ”l (ebben segĂt a köhögĂ©s is). OrrfolyĂĄst, orrdugulĂĄst (rhinitis allergica) szintĂ©n a lĂ©gĂști allergĂ©nek vĂĄltjĂĄk ki leggyakrabban. A fokozott vĂĄladĂ©ktermelĂ©s itt is az allergĂ©n eltĂĄvolĂtĂĄsĂĄt segĂt. Mivel a szem szintĂ©n Ă©rintkezik a levegĂ”vel, Ăgy könnyezĂ©s, szemviszketĂ©s (conjuctivitis) esetĂ©ben is elsĂ”sorban lĂ©gĂști allergĂ©nre kell gondolni.
Mivel lehet tenni az allergia ellen?
Az elsĂ” Ă©s legfontosabb teendĂ”: meg kell ismerni az allergiĂĄt kivĂĄltĂł allergĂ©nt (allergĂ©neket). Ennek elsĂ” lĂ©pĂ©se a tĂŒnetek megfigyelĂ©sĂ©t jelenti: mikor alakultak ki, összekapcsolhatĂł-e valamilyen fent emlĂtett antigĂ©n hatĂĄssal (ha pl. a nehĂ©zlĂ©gzĂ©s csak szabadban (erdĂ”, mezĂ”) jelentkezik, akkor gyanĂthatĂłan valamilyen fĂ», vagy fafĂ©le az allergĂ©n, ha viszont bizonyos Ă©lelmiszer fogyasztĂĄsĂĄt követĂ”en (pl. tejtermĂ©kek) alakulnak ki tĂŒnetek, akkor könnyen kizĂĄrhatĂłak a lĂ©gĂști allergĂ©nek, hirtelen (pĂĄr Ăłra) vagy lassan (napok) alatt alakul ki, meddig tart, mire szĂ»nnek meg a tĂŒnetek, megszĂ»nnek-e a tĂŒnetek? Az ezekre a kĂ©rdĂ©sekre adott vĂĄlaszok sokat segĂtenek megtalĂĄlni az allergiĂĄĂ©rt felelĂ”s tĂ©nyezĂ”ket. Egy allergolĂłgiai szakrendelĂ©sen szintĂ©n ezekre a kĂ©rdĂ©sekre keresnek vĂĄlaszt, Ăgy hasznos, ha mĂĄr tudunk valamilyen tĂĄmpontot nyĂșjtani az orvosnak. Az orvos ezeken a kĂ©rdĂ©seken tĂșl vizsgĂĄlatokat is fog vĂ©gezni: spirometria (lĂ©gzĂ©sfunkciĂłs teszt), bĂ”rtesztek, provokĂĄciĂłs tesztek, vĂ©rvĂ©tel (specifikus IgE). Spiromertria esetĂ©n a tĂŒdĂ” funkciĂłjĂĄnak eltĂ©rĂ©seit keresik. VĂ©rvizsgĂĄlat sorĂĄn, melyhez csak csekĂ©ly vĂ©rmennyisĂ©g szĂŒksĂ©ges, a vĂ©rbĂ”l bizonyos antitesteket prĂłbĂĄlnak kimutatni. BĂ”rteszt vĂ©gzĂ©sekor a gyanĂșba kerĂŒlt vegyĂŒleteket közvetlenĂŒl a bĂ”rre juttatjĂĄk, majd bizonyos idĂ” elteltĂ©vel megvizsgĂĄljĂĄk a bĂ”r reakciĂłjĂĄt. PozitĂv a lelet, ha kivörösödĂ©s, kisebb duzzanatok, göbök, hĂłlyagocskĂĄk figyelhetĂ”k meg az adott terĂŒleten. Ezek a vizsgĂĄlati eljĂĄrĂĄsok csak azt mutatjĂĄk ki, hogy a beteg szervezetĂ©ben bizonyos allergĂ©nek ellen termelĂ”dtek-e antitestek. Ugyanakkor semmit sem mondanak arrĂłl, vajon ez az Ă©rzĂ©kenysĂ©g allergiĂĄs reakciĂłt eredmĂ©nyez-e. Annak kiderĂtĂ©sĂ©re, hogy allergiĂĄs eredetĂ»-e, az allergĂ©neket a megfelelĂ” helyen kell megvizsgĂĄlni: orrban, gyomor-bĂ©l traktusban. ProvokĂĄciĂłs teszteknĂ©l az allergĂ©neket rendkĂvĂŒl csekĂ©ly mennyisĂ©gben alkalmazzĂĄk, nehogy a beteget veszĂ©lyeztessĂ©k. A provokĂĄciĂłs mĂłdszer egy mĂĄsik formĂĄja Ă©lelmiszer-allergiĂĄk kiderĂtĂ©sekor hasznĂĄlatos, Ă©s keresĂ”diĂ©tĂĄnak nevezik. Ennek alkalmazĂĄsakor kezdetben a beteg egy ideig kizĂĄrĂłlag allergĂ©nmentes Ă©teleket fogyaszt, majd ezt követĂ”en naprĂłl napra Ășjabb Ă©s Ășjabb Ă©telcsoportokkal „talĂĄlkozik". Közben folyamatosan figyelik, fellĂ©pnek-e nĂĄla tĂŒnetek Ă©s azok mikor jelentkeznek.
Hogyan lehet kezelni az allergiĂĄt?
Az allergia kezelĂ©sĂ©nek elsĂ” Ă©s legfontosabb lĂ©pĂ©se a megfigyelĂ©s: meg kell ismerni a kivĂĄltĂł okot, okokat. Persze addig is szĂĄmos lehetĂ”sĂ©g kĂnĂĄlkozik az allergia kezelĂ©sĂ©re, amĂg ez a folyamat lezajlik. Az olyan ĂĄltalĂĄnosan bevĂĄlt kĂ©szĂtmĂ©nyek, mint a Claritin acut tabletta (recept nĂ©lkĂŒl kaphatĂł), Fenistil gĂ©l (recept nĂ©lkĂŒli kaphatĂł), rĂĄzĂłkeverĂ©k (suspensio zinci aquosoa, ki ne emlĂ©kezne a fehĂ©r foltokat hagyĂł oldatra a testĂ©n, ez is recept nĂ©lkĂŒl kaphatĂł) nagy segĂtsĂ©get jelenthetnek a tĂŒnetek elviselĂ©sĂ©ben, enyhĂtĂ©sĂ©ben.
Antihisztaminok: az allergiĂĄs reakciĂłk lezajlĂĄsĂĄban fontos szerepet jĂĄtszĂł hisztaminok hatĂĄsa ezen szerek segĂtsĂ©gĂ©vel elnyomhatĂł. A tĂŒnetelfojtĂĄs hosszĂștĂĄvon szövĂ”dmĂ©nyekkel jĂĄr, ezĂ©rt alkalmazĂĄsuk körĂŒltekintĂ©st igĂ©nyel.
KortizonkĂ©szĂtmĂ©nyek: az allergiĂĄs reakciĂłk nagyon gyorsan Ă©s hatĂ©konyan elfojthatĂłk ĂĄltaluk. Tagadhatatlan hĂĄtrĂĄnyuk, hogy a huzamosabb ideig alkalmazott nagyobb dĂłzis jelentĂ”s mellĂ©khatĂĄsokkal jĂĄr: a bĂ”rön megjelenĂ” csĂkokkal (striĂĄk), pattanĂĄsokkal, csontritkulĂĄssal.
HiposzenzibilizĂĄlĂĄs: ezzel az eljĂĄrĂĄssal megkĂsĂ©relhetĂ” a szervezet Ă©s a vĂ©dekezĂ”rendszer fokozott Ă©rzĂ©kenysĂ©gĂ©nek mĂ©rsĂ©klĂ©se. Ez kĂ©tfĂ©le mĂłdszerrel lehetsĂ©ges. Egyik esetben a szervezetet folyamatosan növekvĂ” mennyisĂ©gĂ» allergĂ©nnel lĂĄtjĂĄk el, hogy fokozatosan hozzĂĄszokjon. Ezt a kezelĂ©si mĂłdot azonban nem mindig tĂ»ri jĂłl a szervezet. MĂĄsik lehetĂ”sĂ©g egy nem specifikus hiposzenzibilizĂĄlĂĄs, amely nem egy bizonyos allergĂ©nhez kötött. Ilyenkor „ĂĄthangolĂĄsrĂłl" van szĂł. A kombinĂĄlt kĂ©szĂtmĂ©nyekkel kapcsolatosan biztatĂłak a tapasztalatok. HatĂłanyagaikat injekciĂłval juttatjĂĄk a beteg szervezetĂ©be (pl. Acidum formicicum, Cuprum metallicum).
TovĂĄbbi gyĂłgymĂłdot jelenthet pĂ©ldĂĄul a levegĂ”vĂĄltozĂĄs. Ha tehetjĂŒk, utazzunk tengerpartra, magashegysĂ©gekbe vagy Ă©ppen a sivatagba, mert a klĂmavĂĄltozĂĄs sokat segĂthet!
Ugyancsak jĂłtĂ©kony hatĂĄsa lehet a lĂșgos fĂŒrdĂ”knek Ă©s a szaunĂĄzĂĄsnak. Az ilyen nem specifikus vĂ©dekezĂ©s növelĂ©sĂ©vel erĂ”sĂthetĂ” a szervezet vĂ©dekezĂ” rendszere.
Ezeken kĂvĂŒl fontos a sok vitamint Ă©s ĂĄsvĂĄnyi anyagot tartalmazĂł, kiegyensĂșlyozott tĂĄplĂĄlkozĂĄs is. A denaturĂĄlt Ă©lelmiszerek, mint a finomlisztbĂ”l kĂ©szĂŒlt Ă©telek, konzervek, adalĂ©kanyagokat tartalmazĂł kĂ©szĂtmĂ©nyek Ă©s a cukor kerĂŒlendĂ”k! Ăgy elĂ©rhetĂ”, hogy a - sok allergiĂĄsra jellemzĂ” - felborult bĂ©lflĂłra egyensĂșlya ismĂ©t helyreĂĄlljon. Ugyanakkor a tĂĄplĂĄlkozĂĄsi szokĂĄsok megvĂĄltoztatĂĄsa önmagĂĄban gyakran mĂ©g nem elegendĂ”. Hasznos lehet a bĂ©ltisztĂtĂĄs is, mely sorĂĄn a kĂĄros bĂ©lbaktĂ©riumok szĂĄma csökken, s Ăgy lehetĂ”vĂ© vĂĄlik az egĂ©szsĂ©ges bĂ©lflĂłra kialakulĂĄsa. A mĂĄj mĂ©regtelenĂtĂ” funkciĂłjĂĄt is tĂĄmogatjuk ezzel.
Mint lĂĄthatĂł az allergia komoly problĂ©mĂĄt jelent. Ez persze nem azt jelenti, hogy a mozgĂĄst, a sportolĂĄst nem lehet folytatni Ă©s nem szabad kimenni a termĂ©szetbe vagy Ă©pp nem lehet mindenfĂ©lĂ©t enni. Ăpp ellenkezĂ”leg! Mindenki Ă©lhet teljes Ă©letet, csak egy kis odafigyelĂ©sre van szĂŒksĂ©ge a szervezetnek.
NĂ©ha elegendĂ” az Ă©letmĂłd vĂĄltoztatĂĄs, mĂĄskor a diĂ©ta hozza meg a vĂĄrt eredmĂ©nyt, vagy Ă©ppen egy kirĂĄndulĂĄs. A gyĂłgyszeres kezelĂ©sek Ă©s egyĂ©b terĂĄpiĂĄs beavatkozĂĄsok szintĂ©n azt a cĂ©lt szolgĂĄljĂĄk, hogy az allergia elviselhetĂ” legyen. Ezen az Ășton az elsĂ” Ă©s legfontosabb, hogy Ă©szrevegyĂŒk a szervezet jeleit Ă©s komolyan is vegyĂŒk Ă”ket. VĂ©gtĂ©re is egy bokaficammal sem vĂĄg neki az ember egy maratonnak.
Még egy megjegyzés,a logika szerint vidéken kellene lennie a több allergiåsnak,de nem ott van...
|
magam, 12:53
|
|
|
hm...
|
magam, 8:25
|
|
|
|
| |
