| 2008. szeptember 5., péntek |
|
 |
0 |
|
|
jó éjt, szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 20:48
|
|
|
Este, este...
Ărnyak ingnak,
Ă©s bezĂĄrjuk ajtainkat,
figyelĂŒnk a kĂłsza neszre,
egy vonatfĂŒtty messze-messze.
Ăs a csend jĂ”.
Alszik a homĂĄlyos Ă©jbe
kĂŒnn a csengĂ”.
A dĂvĂĄn elbĂșjik fĂ©lve.
SzundĂt a karosszĂ©k.
Ălmos a poros kĂ©p.
Alszanak a csengetyûk.
Alszanak mĂĄr mindenĂŒtt.
A jåtékok, a karikahajtók,
a szegĂ©ny tĂŒkör is hallgatag lĂłg.
Ă, nĂ©ma csengetyĂ»k.
Az ĂłrĂĄnk is fĂ©lve ĂŒt.
Alszik a cicånk s a vén szelindek,
föl ne keltsĂŒk - csitt - e sok-sok alvĂłt.
Alszanak a régi réz-kilincsek
s alszanak a fĂĄradt, barna ajtĂłk.
(KosztolĂĄnyi D)
|
magam, 20:40
|
|
|
mert kĂŒlönleges,mert meglepĂ”,mert jĂł,mert csak...
|
magam, 19:29
|
|
|
Az ember jĂłbĂłl Ă©s rosszbĂłl van
összegyĂșrva.
FehérbÔl meg feketébÔl.
Ezért van az, ha rajtakapsz
valami rossz dolgon, mindig
szĂŒrke leszek.
Akkor csak ĂĄllunk
egymĂĄssal szemben, mozdulatlanul.
TehĂĄt tĂĄvolodunk, de közeledĂŒnk is.
(SzI)
|
magam, 19:18
|
|
|
A boldogsĂĄg egy ĂĄllapot, amikor minden elĂ©rhetetlennek hitt dologot elĂ©rhetĂ”nek lĂĄtunk Ă©s talĂĄn minden olyan cĂ©lt elĂ©rtĂŒnk amit kitĂ»ztĂŒnk magunk elĂ©. Ha elĂ©rtĂŒk, Ășjabb cĂ©lok utĂĄn megyĂŒnk Ă©s kĂŒzdĂŒnk Ă©rtĂŒk talĂĄn a vĂ©gtelensĂ©gig. CĂ©lok mindig lesznek az ember Ă©letĂ©ben, hiszen szeretĂŒnk kĂŒzdeni valamiĂ©rt, ami fontos nekĂŒnk.
ĂrezzĂŒk a hiĂĄnyĂĄt ha nincs, de ha mĂ©gis elĂ©r minket akkor megijedĂŒnk. AztĂĄn megszokjuk az Ă©rzĂ©st Ă©s amikor Ășjra elmĂșlik fĂĄjva tekintĂŒnk vissza azokra a pillanatokra amikor Ă©rezhettĂŒk. A boldogsĂĄg elĂ©rhetĂ”vĂ© vĂĄlik, ha elfogadjuk önnmagunkat Ă©s környezetĂŒnket. Megtanuljuk Ă©rtĂ©kelni az Ă©let aprĂł örömeit, mĂ©g akkor is ha ezek nehezen Ă©szrevehetĂ”k.
|
magam, 18:46
|
|
|
tudtad...?
MiĂłta esznek asztalnĂĄl az emberek?
ElsĂ” pillanatra azt hinnĂ© az ember, hogy asztal nĂ©lkĂŒl szinte nem is lehet enni. Pedig dehogynem! A szabad Ă©g alatt, bogrĂĄcsban valĂł fĂ”zĂ©s a gyĂ»jtögetĂ” Ă©letmĂłd maradvĂĄnya. Ugyanez az Ă©letmĂłd hagyomĂĄnyozta rĂĄnk a bogrĂĄcsban ott Ă©telnek tĂĄlalĂĄsmĂłdjĂĄt is. A kint jĂĄrĂł emberek a pĂĄrolgĂł vasfazekat egyszerĂ»en a puszta földre helyezik, körĂŒlĂŒlik, s kagylĂłhĂ©jbĂłl meg vesszĂ”bĂ”l szerkesztett kanalakkal meregetnek belĂ”le.
TehĂĄt az Ă©tel kezdetben mĂ©g nem szakadt el a földtĂ”l. A bogrĂĄcs, a serpenyĂ”s fĂ”zĂ©s a pĂĄsztorĂ©let hagyomĂĄnyakĂ©nt sokĂĄig tovĂĄbb Ă©lt mĂ©g a paraszthĂĄzakban. KorĂĄbban ezekben sem volt asztal. A bogrĂĄcsot a földre ĂĄllĂtottĂĄk, Ă©s zsĂĄmolyokkal raktĂĄk körĂŒl. Azon ĂŒlve, fakanĂĄllal szedegettek belĂ”le.
Közös bogrĂĄcsbĂłl, többen? TermĂ©szetesen. Vagy a bogrĂĄcsbĂłl, vagy a subĂĄrĂłl. SzokĂĄsban volt pĂĄsztoraink között az is, hogy a bogrĂĄcsbĂłl a pörkölt hĂșst vagy a köleskĂĄsĂĄt a subĂĄra fordĂtottĂĄk ki. A suba volt tehĂĄt az asztal.
A fejlĂ”dĂ©s következĂ” foka az evĂ”szĂ©k volt. Ez tulajdonkĂ©ppen egy alacsony Ă©s lyukas ĂŒlĂ”kĂ©jĂ» szĂ©k. Ebbe ĂĄllĂtottĂĄk bele a bogrĂĄcsot. Ăgy vĂĄlt el a bogrĂĄcs vagy az evĂ” fatĂĄl a földtĂ”l. Igen ĂĄm, de az evĂ”szĂ©k mĂ©g nem asztal!
Hamarosan elĂ©rkezett a fejlĂ”dĂ©s idĂĄig is. Az alacsony evĂ”szĂ©k, vagy mint az asztal szĂł meghonosodĂĄsa utĂĄn nevezni kezdtĂ©k: asztalszĂ©k, nemcsak a pĂĄsztorok közt, hanem a parasztkonyhĂĄban is közönsĂ©ges volt. Innen mindinkĂĄbb kiszorĂtotta az Ășri rendbĂ”l ĂĄtkerĂŒlt magasabb asztal, mely idĂ”vel mĂĄr a szobĂĄban kap helyet, de tarka, hĂmzett, szĂ”tt abrosszal letakarva sokĂĄig inkĂĄbb csak dĂszbĂștor maradt, akĂĄrcsak a magasra vetett ĂĄgy vagy a festett-faragott szĂ©k.
|
magam, 11:39
|
|
|
ruhaszĂĄrĂtĂł Ă©s/vagy lĂ©gfrissĂtĂ” alkalmatossĂĄg...
|
magam, 9:06
|
|
|
KalendĂĄrium
Szeptember 5.
az év 217. (szökÔévekben 218.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 148 nap van håtra.
Napkelte: 06:06 Napnyugta: 19:18
Holdkelte: 18:28 Holdnyugta: 02:23
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re pĂ©ntek estig: TĂșlnyomĂłan napos idĂ” vĂĄrhatĂł. Az idĂ”nkĂ©nt kissĂ© megnövekvĂ” felhĂ”zetbĂ”l csapadĂ©k nem valĂłszĂnĂ». A dĂ©li, dĂ©lnyugati szĂ©l Ă©lĂ©nk, elsĂ”sorban a DunĂĄntĂșlon többfelĂ© erĂ”s, nĂ©hol viharos lesz. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn 29 Ă©s 34, kĂ©sĂ” este 22, 27 fok között vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Ma a DunĂĄntĂșl nyugati Ă©s Ă©szaki rĂ©szĂ©n helyenkĂ©nt 60 km/h körĂŒli szĂ©llökĂ©sek is kĂsĂ©rhetik a dĂ©lnyugati szelet. A napi közĂ©phĂ”mĂ©rsĂ©klet pĂ©nteken többfelĂ© 25 fok fölött valĂłszĂnĂ»...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Front nincs, de a magasban zajló melegedés miatt a melegfrontra érzékenyeknél fejfåjås, rossz közérzet jelentkezhet. Az allergiåsok panaszai fokozódhatnak.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s :
5.4 - erÔs
Ma LÔrinc, Viktor, Albert, Alpår, Herkules, Jusztin, Larina, Viktorina, Tårkåny napja van.
Boldog névnapot!
LÔrinc :
Latin eredetĂ» nĂ©v, a Laurentius nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se Laurentum vĂĄrosĂĄbĂłl valĂł. MĂĄsik magyarĂĄzat szerint, laurus (babĂ©r) szĂłbĂłl szĂĄrmazik, Ăgy jelentĂ©se babĂ©rkoszorĂșval diszĂtett.
Viktor :
Latin eredetû név, jelentése gyÔzÔ, gyÔztes.
Albert :
GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, az Adalbert fĂ©rfinĂ©v rövidĂŒlĂ©se. A magyar BĂ©la nĂ©vvel mestersĂ©gesen azonosĂtottĂĄk. JelentĂ©se nemes, fĂ©nyes, hĂres.
AlpĂĄr :
Török, magyar eredetû név, jelentése hÔs férfi.
Herkules :
Görög eredetû mitológiai név. Héraklész félistennek, a latin Hercules nevébÔl szårmazik.
Jusztin :
A latin eredetĂ» Justinus nĂ©v rövidĂŒlĂ©se, ez a Justus, magyarul Jusztusz tovĂĄbbkĂ©pzett alakja.
Larina :
Szlåv eredetû név, feltehetÔleg a Hilåria szårmazéka. Jelentése ismeretlen.
Viktorina :
Latin eredetû név, a Viktor férfinév tovåbbképzése. Mås magyaråzat szerint Victorinus férfinévnek a nÔi pårja. Jelentése gyÔzÔ, gyÔztes.
TĂĄrkĂĄny :
Kabar eredetû név, egy törzs neve volt. Jelentése kovåcs.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1532 – I. SzulejmĂĄn megszĂĄllja KĂ”szeget.
• 1716 – Savoyai JenĂ” Ă©s PĂĄlffy JĂĄnos hadai megverik Ali pasa 150 ezres seregĂ©t PĂ©tervĂĄrad alatt.
• 1914 – Az OsztrĂĄk–Magyar Monarchia hadat ĂŒzen OroszorszĂĄgnak.
• 1916 – I. vilĂĄghĂĄborĂș: A hatodik isonzĂłi csata kezdete. Az olasz hadsereg sikeres tĂĄmadĂĄsa ĂĄttöri a frontot, az osztrĂĄk–magyar haderĂ” visszavonul, feladjĂĄk Görz (Gorizia) vĂĄrost is.
• 1950 – Stuttgartban kihirdetik a "HazĂĄjukbĂłl elĂ»zött nĂ©metek ChartĂĄjĂĄt" (Charta der deutschen Heimatvertriebenen), amelyben a deportĂĄltak egyoldalĂșan lemondanak a bosszĂșrĂłl Ă©s elĂ©gtĂ©telrĂ”l, de követelik, hogy szĂŒlĂ”földjĂŒkön lakhassanak. [1]
• 1960 – Burkina Faso, a korĂĄbbi FelsĂ”-Volta fĂŒggetlennĂ© vĂĄlik FranciaorszĂĄgtĂłl.
• 1994 – Az UNPROFOR kĂ©rĂ©sĂ©re NATO repĂŒlĂ”gĂ©pek tĂĄmadĂĄst intĂ©znek a szarajevĂłi tilalmi zĂłnĂĄban egy cĂ©lpont ellen, azt követĂ”en, hogy a boszniai szerbek fegyvereket zsĂĄkmĂĄnyoltak SzarajevĂł közelĂ©ben az ENSZ ĂĄltal összegyĂ»jtött fegyverekbĂ”l.
• 2007 – Ălarcos fegyveresek elrabolnak nĂ©gy Ă©rtĂ©kes kĂ©pet – kĂ©t Bruegel, egy Alfred Sisley Ă©s egy Claude Monet kĂ©pet – a nizzai szĂ©pmĂ»vĂ©szeti mĂșzeumbĂłl.
SzĂŒletĂ©sek
• 1802 – Niels Henrik Abel norvĂ©g matematikus († 1829)
• 1844 – Ilja Jefimovics Rjepin (Илья Ефимович Репин), orosz festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1930)
• 1850 – Guy de Maupassant francia ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł († 1893)
• 1912 – Pierre abbĂ© francia katolikus pap, a szegĂ©nyeket Ă©s menekĂŒlteket tĂĄmogatĂł EmmaĂŒs mozgalom alapĂtĂłja
• 1929 – Boros OttĂł kĂ©tszeres olimpiai bajnok vĂzilabdĂĄzĂł († 1988)
• 1930 – Neil Armstrong amerikai Ă»rhajĂłs
• 1945 – Giczy Csaba olimpiai ezĂŒstĂ©rmes, hĂĄromszoros vilĂĄgbajnok kajakozĂł
• 1952 – FaragĂł TamĂĄs magyar olimpiai bajnok vĂzilabdĂĄzĂł edzĂ”
• 1956 – Anja Kruse nĂ©met (NSZK) szĂnĂ©sznĂ”
• 1978 – TornĂłczky Anita, szerkesztĂ”-riporter
• 1978 – Rita Faltoyano magyar szĂĄrmazĂĄsĂș pornĂłsztĂĄr
• 1985 – NikÂča Dobud, horvĂĄt vĂzilabdĂĄzĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 1688 – Bornemissza Anna erdĂ©lyi fejedelemasszony (* 1630 körĂŒl)
• 1729 – Thomas Newcomen kovĂĄcs, vĂzvezetĂ©kszerelĂ”, bĂĄdogos, valamint baptista laikus prĂ©dikĂĄtor (* 1664)
• 1792 – Augustini evangĂ©likus lelkĂ©sz (* 1729)
• 1815 – Abats JĂĄnos erdĂ©lyi reformĂĄtus pĂŒspök
• 1872 – Charles Eugene Delaunay francia matematikus, geomĂ©ter, a hĂĄromtest-problĂ©ma kutatĂłja, jelentĂ”s eredmĂ©nyeket Ă©rt el a funkcionĂĄlanalĂzis Ă©s a diszkrĂ©t geometria terĂŒletĂ©n (* 1804)
• 1884 – GĂĄspĂĄr AndrĂĄs honvĂ©d tĂĄbornok (* 1816)
• 1895 – Friedrich Engels, nĂ©met filozĂłfus (* 1820)
• 1962 – Marilyn Monroe, amerikai szĂnĂ©sznĂ” (* 1926)
• 1967 – BrĂłdy György kĂ©tszeres olimpiai bajnok vĂzilabdĂĄzĂł (* 1908)
• 1984 – Richard Burton, Wales-i szĂŒletĂ©sĂ» brit szĂnĂ©sz (* 1925)
• 1993 – Vertel JĂłzsef grafikusmĂ»vĂ©sz, bĂ©lyegtervezĂ” (* 1922)
• 1998 – Todor Zsivkov bolgĂĄr kommunista politikus, pĂĄrt- Ă©s ĂĄllamfĂ” (* 1911)
|
magam, 8:20
|
|
|
napi okossĂĄg:
A hĂ»tĂ”ben az ĂnyencsĂ©geknek lesz leghamarabb hideg a hĂ»lt helye.
.
|
magam, 8:17
|
|
|
Legyen idÔd a munkåra - ez a siker åra.
Legyen idĂ”d a jĂĄtĂ©kra - ez az örök ifjĂșsĂĄg titka.
Legyen idÔd a nevetésre - ez a Lélek muzsikåja.
Legyen idÔd a gondolkodåsra - ez az erÔ forråsa.
Legyen idÔd az olvasåsra - ez a bölcsesség alapja.
Legyen idĂ”d, hogy kedves lĂ©gy - ez a boldogsĂĄghoz vezetĂ” Ășt.
Legyen idÔd az ålmodozåsra - kocsidat majd egy csillaghoz vezeti.
Legyen idĂ”d, hogy körĂŒlnĂ©zz - tĂșl rövid a nap ahhoz, hogy önzĂ” lĂ©gy.
Legyen idÔd, hogy szeress és Téged is szeressenek - ez kivåltsåg.
|
magam, 8:16
|
|
|
Jó reggelt szép napot mindenkinek.
|
magam, 8:15
|
|
|
|
| 2008. szeptember 4., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
jó éjt ,szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
|
magam, 21:36
|
|
|
Olykor az ålmok a tovaszålló csöndben
beröppennek a nyitott ablakon
s a sors madaråt egy gyöngéd érintéssel
egy törékeny pillanatra kezedben tarthatod.
(ISz)
|
magam, 21:20
|
|
|
A szavak a mi
érintéseink.
Minden o betûbe
bezĂĄrjuk ami
bezĂĄrhatĂł,
Ă©s minden e betûbe
elengedjĂŒk azt
ami végtelen,
mert a szavak
mi érintéseink.
A lélek origójåtól
a tollhegyig tartĂł
egyenes.
A szavak a mi porondunk,
dĂszletĂŒnk.
A hõsök is mi vagyunk
Ă©s a hõsök szĂnjĂĄtĂ©kai.
A szavaink közötti
töredĂ©k szĂŒnet
a mi csöndĂŒnk
Ă©szrevehetetlen
mozdulattalan
mozdulat.
A szavak a mi érintéseink
Ă©kezettelen szavak
Ă©s rĂĄjuk hullĂł
zokogĂł kĂ©rdõ-
Ă©s felkiĂĄltĂłjelek
valamint pontok Ă©s pontok
Ă©s gondolatjelek
(ISz)
|
magam, 19:54
|
|
|
az Ășj nappalink terve...
|
magam, 13:57
|
|
|
ha mår elég a rohanåsból...
.
|
magam, 13:42
|
|
|
minden kizĂĄrva...
|
magam, 13:40
|
|
|
tudtad...?
MiĂłta hasznĂĄlnak szappant?
Liebig, a nagy nĂ©met kĂ©mikus mondĂĄsa szerint, valamely nĂ©p kultĂșrĂĄjĂĄnak legbiztosabb mĂ©rtĂ©ke a szappanfogyasztĂĄs nagysĂĄga.
Hangzatos mondĂĄs, csakhogy nem egĂ©szen igaz. SzĂĄmos Ă”si kultĂșrĂĄt ismerĂŒnk, melyben nem hasznĂĄltĂĄk a szappant, de ismertĂ©k a fĂŒrdĂ©st. A görögök Ă©s rĂłmaiak fĂŒrdĂ”ikben szappan helyett bizonyos földfajtĂĄkat, alkĂĄlitartalmĂș anyagokat hasznĂĄltak; ezt illatosĂtottĂĄk is. EgyszerĂ» "toalettszappan" volt a babliszt.
HĂĄt a ruhĂĄt mivel mostĂĄk? Legtöbbször csak "folyĂłvĂzben", patakokban vagy folyĂłk partjĂĄn; sulykolĂĄssal tĂĄvolĂtottĂĄk el a ruhĂĄbĂłl a szennyezĂ”dĂ©st. A fĂ»re kiteregetett ruhĂĄt aztĂĄn a nap szĂvta szĂ©p fehĂ©rre. Nauszikaa, a phaiĂĄk kirĂĄlylĂĄny Ă©ppen ruhĂĄt mos tĂĄrsnĂ”ivel a tengerparton, amikor rĂĄtalĂĄl a hajĂłtörött OdĂŒsszeuszra. Gudrun, a fogoly germĂĄn hercegnĂ” viszont kĂ©nyszermunka gyanĂĄnt vĂ©gzi a mosĂĄst - Ă©s az Ăszaki-tenger hidegebb, mint a Földközi!
MĂĄr az Ăłkorban is tisztĂtottĂĄk azonban a ruhĂĄt vegyszeres Ășton. Az Ășgynevezett "derĂtĂ”föld" vagy "kallĂłföld" magĂĄba veszi a gyapjĂșbĂłl a zsĂrt, a lĂșgok a zsĂrral pedig oldhatĂł vegyĂŒleteket alkotnak. A fahamubĂłl kĂ©szĂŒlt lĂșgot Ă©vezredekig hasznĂĄltĂĄk ruha mosĂĄsĂĄra. IsmertĂ©k a habzĂł anyagot tartalmazĂł szappangyökeret is.
Az idĂ”sebb Plinius szerint szappant vagyis sapo-t elĂ”ször a gallok Ă©s a germĂĄnok kĂ©szĂtettek, de nem tisztĂĄlkodĂĄsra, hanem a hajuk szĂ”kĂtĂ©sĂ©re. A mai Ă©rtelemben vett szappan elsĂ” biztos emlĂtĂ©se 385-bĂ”l szĂĄrmazik. 800 tĂĄjĂĄn mĂĄr ĂĄltalĂĄnosan elterjedt a szappanfĂ”zĂ©s. FaggyĂșt Ă©s hamuzsĂrt fĂ”ztek össze nagy ĂŒstökben. A kenĂ”szappant a 12. szĂĄzad Ăłta ismerik.
A faggyĂșbĂłl fĂ”zött szappanok bizony nem voltak kellemes illatĂșak. A kemĂ©ny toalettszappant az arabok talĂĄltĂĄk fel, olĂvaolajbĂłl Ă©s fahamu lĂșgjĂĄbĂłl kĂ©szĂtettĂ©k. IllatosĂtottĂĄk is, de ezt az import luxuscikket csak a jĂłmĂłdĂș emberek tudtĂĄk megvĂĄsĂĄrolni.
A mĂșlt szĂĄzadban terjedt el jobban a növĂ©nyolajbĂłl kĂ©szĂŒlt szappan. NagyĂŒzemi gyĂĄrtĂĄsa William H. Lever nevĂ©hez fĂ»zĂ”dik. Nemcsak kellemesebb illatĂș Ă©s jobban habzik, mint a faggyĂșszappan, hanem olcsĂłbb is, kĂŒlönösen ha mellĂ©ktermĂ©kĂ©t, a glicerint nem hagyjĂĄk benne, hanem sĂł hozzĂĄadĂĄsĂĄval kicsapatjĂĄk belĂ”le. A glicerin a robbanĂłanyagok gyĂĄrtĂĄsĂĄnak fontos alapanyaga. Az Ă©lelmes Mr. Lever nĂ©hĂĄny Ă©v alatt milliomos lett. Fritz Henkel pedig a mosĂłszĂłdĂĄt keverte vĂzĂŒveggel - Ă” a mosĂłpor atyja.
|
magam, 12:50
|
|
|
a tegnap feltett kérdésre a vålasz:
Mark Jenkins egy washingtoni mĂ»vĂ©sz, aki meghökkentĂ” szobrokat kĂ©szĂt, amiket aztĂĄn nyĂlvĂĄnos helyeken ĂĄllĂt fel. A szobrokon a ruhĂĄk igaziak, szĂłval elĂ©g nehĂ©z rĂĄjönni, hogy mit is lĂĄt az ember valĂłjĂĄban, ha összefut egy ilyennel az utcĂĄn.
.
|
magam, 8:29
|
|
|
a szabadsĂĄg az elsĂ”...
|
magam, 8:26
|
|
|
KALENDĂRIUM
Szeptember 4.
az év 247. (szökÔévekben 248.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 118 nap van håtra.
Napkelte: 06:05 Napnyugta: 19:20
Holdkelte: 17:57 Holdnyugta: 01:01
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re csĂŒtörtök estig: A sok napsĂŒtĂ©s mellett idĂ”nkĂ©nt megnövekszik a gomolyfelhĂ”zet, de legfeljebb Ă©szaknyugaton, Ă©szakon lehet egy-egy futĂł zĂĄpor. A dĂ©li, dĂ©lnyugati szĂ©l többfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl, a Kisalföldön meg is erĂ”södik. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 28 Ă©s 33 fok, a kĂ©sĂ” esti 22, 27 fok között vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Nem vĂĄrhatĂł a kritĂ©riumok szerinti veszĂ©lyes idĂ”jĂĄrĂĄsi jelensĂ©g. A fĂ”vĂĄrosban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a szĂĄllĂł por koncentrĂĄciĂłja a reggeli Ă©s az esti, kĂ©sĂ” esti ĂłrĂĄkban helyenkĂ©nt megközelĂtheti az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©ket...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Front nincs, de a magasban zajló melegedés miatt a melegfrontra érzékenyeknél fejfåjås, rossz közérzet jelentkezhet. Az allergiåsok panaszai fokozódhatnak.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s :
5.7 - erÔs
Ma RozĂĄlia, MĂłzes, TĂłdor, Ida, RĂłzsa, MĂłr, MĂłric, Muriel, Regina, RĂłza, Rozanna napja van.
Boldog névnapot!
RozĂĄlia :
Olasz eredetû név, a Róza tovåbbképzése. Ma nagyon ritka vév, de a XIX. és a XX. szåzadban elején igen gyakori név volt.
MĂłzes :
HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, jelentĂ©se a vĂzbĂ”l kihĂșzott, kimentett fiĂș.
TĂłdor :
A Teodor nĂ©v magyar rövidĂŒlĂ©se, amely görög eredetĂ» nĂ©v. JelentĂ©se Isten ajĂĄndĂ©ka.
Ida :
GermĂĄn eredetĂ», jelentĂ©se harci istennĂ”, tevĂ©keny, serĂ©ny. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a mĂĄr nem hasznĂĄlatos Ida-, Idu- kezdetĂ», összetett nevek rövidĂŒlĂ©se.
RĂłzsa :
Magyar eredetĂ» nĂ©v, a Rosa latin nĂ”i nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. MĂĄr az ĂrpĂĄd-korban hasznĂĄlatos volt MagyarorszĂĄgon. JelentĂ©se a virĂĄg maga.
MĂłr :
A MĂłric XIX. szĂĄzadi rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a Maurus rövidĂŒlĂ©sekĂ©nt tartjĂĄk szĂĄmon. JelentĂ©se mĂłr, szerecsen.
MĂłric :
Latin eredteû név, a Mauritius névbÔl szårmazik, ez pedig a Maurus tovåbbképzése jelentése mór, szerecsen.
Muriel :
Kelta, angol, normandiai eredetû név, jelentése ragyogó, mint a tenger.
Regina :
Latin eredetû név, jelentése kirålynÔ, a keresztény névadåsban eredetileg Måriåra mint a mennyek kirålynéjåra utalt. Mås magyaråzat szerint a Rein- kezdetû német nevek önållósult becézÔje.
RĂłza :
Latin eredetû név, a Rosa névbÔl szårmazik. Mås magyaråzat szerint a magyarban a Rozålia önållósult becézÔje. Jelentése rózsa.
Rozanna :
A Rosa és az Anna olasz összevonåsa.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1837 – Samuel Morse bemutatja tĂĄvĂrĂłjĂĄt a New York-i egyetemen.
• 1863 – Ganz ĂbrahĂĄmot Buda dĂszpolgĂĄrĂĄvĂĄ vĂĄlasztjĂĄk.
• 1870 – FranciaorszĂĄgban a NemzetgyĂ»lĂ©s kikiĂĄltja a köztĂĄrsasĂĄgot, III. NapĂłleon csĂĄszĂĄr uralma vĂ©getĂ©r.
• 1886 – BefejezĂ”dik az amerikai indiĂĄn hĂĄborĂș, Geronimo elestĂ©vel
• 1888 – George Eastman feltalĂĄlĂł bemutatja a az elsĂ” roll-film kamerĂĄt Ă©s bejelenti sajĂĄt nevĂ©re a Kodak vĂ©djegyet.
• 1920 – A JuliĂĄn naptĂĄr utolsĂł napja EurĂłpĂĄban (BulgĂĄriĂĄban is bevezetik a Gergely naptĂĄrat).
• 1934 – A szövetkezetek nemzetközi kongresszusĂĄn, Londonban meghatĂĄrozzĂĄk a 7 Rochdale-i alapelvet.
• 1970 – Salvador Allende gyĂ”z a chilei vĂĄlasztĂĄsokon.
• 1972 – Mark Spitz az elsĂ” sportolĂł, aki egyazon olimpiĂĄn a 7.-ik olimpiai aranyĂ©rmĂ©t is megnyeri.
• 1992 – A Fidesz a LiberĂĄlis InternacionĂĄlĂ© teljes jogĂș tagjĂĄvĂĄ vĂĄlik.
• 1992 – BulgĂĄriĂĄban hĂ©t Ă©v szabadsĂĄgvesztĂ©sre Ă©s sĂșlyos pĂ©nzbĂŒntetĂ©sre ĂtĂ©lik Todor Zsivkovot.
• 1993 – Kenderesen Ășjratemetik Horthy MiklĂłs egykori kormĂĄnyzĂłt.
SzĂŒletĂ©sek
• 1768 – François RenĂ© de Chateaubriand, francia ĂrĂł, diplomata († 1848)
• 1824 – Anton Bruckner, osztrĂĄk zeneszerzĂ” († 1896)
• 1834 – Doby JenĂ”, rĂ©zmetszĂ”, rĂ©zkarcolĂł, festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1907)
• 1848 – Beöthy Zsolt, ĂrĂł, irodalomtörtĂ©nĂ©sz
• 1882 – Leonhard Frank, nĂ©met ĂrĂł
• 1883 – CzĂłbel BĂ©la, Kossuth-dĂjas festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus († 1976)
• 1899 – Darius Milhaud, francia zeneszerzĂ”, a Hatok egyike († 1974)
• 1905 – RĂĄday Imre, magyar szĂnĂ©sz, rendezĂ”, Ărdemes Ă©s KivĂĄlĂł MĂ»vĂ©sz († 1983)
• 1906 – Max DelbrĂŒck nĂ©met szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai biolĂłgus, a molekulĂĄris biolĂłgia egyik ĂșttörĂ”je († 1981)
• 1914 – Udvardy Tibor, magyar operaĂ©nekes
• 1915 – Lengyel ĂrpĂĄd, olimpiai bronzĂ©rmes, EurĂłpa-bajnok ĂșszĂł († 1993)
• 1917 – MalĂ©ter PĂĄl, magyar katonatiszt, az 1956-os forradalom honvĂ©delmi minisztere († 1958)
• 1917 – Henry Ford II, amerikai autĂłgyĂĄros, a gyĂĄralapĂtĂł Henry Ford unokĂĄja († 1987)
• 1918 – UrbĂĄn ErnĂ”, magyar ĂrĂł († 1974)
• 1918 – Fekete JĂĄnos, magyar közgazdĂĄsz, az MNB volt elnöke
• 1920 CsergĂ” JĂĄnos, postafĂ”igazgatĂł, kohĂł- Ă©s gĂ©pipari miniszter († 1980)
• 1922 – ZemplĂ©ni KornĂ©l, magyar zongoramĂ»vĂ©sz
• 1925 – VĂĄsĂĄrhelyi LĂĄszlĂł, magyar tĂĄncos, koreogrĂĄfus
• 1927 – SĂĄnta Ferenc, magyar ĂrĂł
• 1933 – Richard Castellano, amerikai szĂnĂ©sz
• 1933 – MĂ©cs Imre, magyar villamosmĂ©rnök, 1956-os elĂtĂ©lt, politikus
• 1937 – Dawn Fraser, ausztrĂĄl ĂșszĂłbajnoknĂ”
• 1950 – Karda BeĂĄta, magyar Ă©nekesnĂ”
• 1957 – Farkas FlĂłriĂĄn, roma politikus
• 1970 – LĂ©tay DĂłra szĂnĂ©sznĂ”
• 1991 – Carter Jenkins, amerikai szĂnĂ©sz (a „Surface” »« „A mĂ©lysĂ©g fantomja” cĂmĂ» amerikai misztikus sorozat Miles Bennettje)
HalĂĄlozĂĄsok
• 1832 – ZĂĄch JĂĄnos Ferenc bĂĄrĂł, csillagĂĄsz, geodĂ©ta, az MTA lev. tagja (* 1754)
• 1902 – Heller Ăgost magyar tudomĂĄnytörtĂ©nĂ©sz, az MTA tagja (* 1843)
• 1907 – Edvard Grieg norvĂ©g zeneszerzĂ”, zongoramĂ»vĂ©sz (* 1843)
• 1942 – MĂłricz Zsigmond magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, szerkesztĂ”, a huszadik szĂĄzadi realista prĂłzairodalom legismertebb alakja (* 1879)
• 1963 – Robert Schuman francia politikus, kĂŒlĂŒgyminiszter, az EurĂłpai Parlament elsĂ” elnöke, „EurĂłpa atyja” (* 1886)
• 1965 – Albert Schweitzer elzĂĄszi orvos, lelkĂ©sz, Nobel-dĂjas (* 1875)
• 1965 – PetĂ©nyi GĂ©za magyar gyermekgyĂłgyĂĄsz, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja (* 1889)
• 1979 – Ăveges JĂłzsef Kossuth-dĂjas magyar fizikus, tanĂĄr, televĂziĂłs szemĂ©lyisĂ©g (* 1895)
• 1989 – Georges Simenon belga ĂrĂł (* 1903)
• 2001 – SimĂł SĂĄndor magyar filmrendezĂ” (* 1934)
• 2003 – Varga Tibor magyar hegedĂ»mĂ»vĂ©sz, karmester (* 1921)
• 2003 – BĂĄnĂĄthy BĂ©la magyar szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai rendszertudĂłs (* 1919)
• 2006 – Steve Irwin ausztrĂĄl termĂ©szetfilmes (* 1962)
• 2006 – Giacinto Facchetti olasz labdarĂșgĂł (* 1942)
|
magam, 8:19
|
|
|
napi okossĂĄg:
Senki sem oldhatja meg a problémåjåt annak, akinek az a problémåja, hogy a problémåit nem akarja megoldani.
.
|
magam, 8:16
|
|
|
Egy falevél
fĂ»rĂ©szfogĂș karĂ©jos
nem törtet nem furakodik
nyelének cérnaszålån
hajlong tåncol a szélben
egy erezet regénye
Egy falevél
ĂĄpoltuk mivel Ă©let
nem tud jĂłrĂłl se rosszrĂłl
sĂĄrgĂtja az öregsĂ©g
Ă©s mĂĄr hĂłnalja zsendĂŒl
Ăgy imĂĄdkozik
Egy falevél
kipattan nyĂșjtĂłzik
törvényét betölti
két ujjnyi tér
egy sors kibomlik
csak låtszat véget ér
(SzI)
|
magam, 8:15
|
|
|
Jó reggelt ,és szép napot mindenkinek.
|
magam, 8:13
|
|
|
|
| 2008. szeptember 3., szerda |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 20:41
|
|
|
"EzĂŒstbarna hajĂĄn lĂĄngot vetett a hold...
- Csönd volt minden felé, még kutya se csaholt,
pihegett a hatĂĄr, csak Ă©n ĂĄlltam magam
kĂĄprĂĄzĂł szemekkel Ă©s csak egy hangtalan
pehelyszĂĄrnyĂș madĂĄr suhant el feketĂ©n,
vergÔdÔ årnyéka futott a kert gyepén..."
(Jankovich F)
|
magam, 20:36
|
|
|
Talålós kérdések...
Gondolkodåsi idÔ összesen 15 perc.
Minden jĂł vĂĄlasz 1 pontot Ă©r, rossz vĂĄlasz esetĂ©n nem jĂĄr pont. Ăsszesen 27 kĂ©rdĂ©s van!
Szåmold, håny kérdésre feleltél helyesen,
és a végén megnézheted az értékelésedet!
Ne csaljĂĄl!Figyelek ĂĄm!
1. kérdés
Egy villanyvonat megy Budapest Ă©s BĂ©cs között. Mennyi fĂŒstöt ereget?
Egy villanyvonat nem ereget fĂŒstöt!
2. kérdés
Egy vonat Budapest-Pråga közötti utat 1 óra 20 perc alatt teszi meg,
visszafelé 80 percet megy. Hogy lehet ez?
1 Ăłra 20 perc ugyan-annyi, mint 80 perc!
3. kérdés
KettÔ egér åll az esernyÔ alatt. Az egyiknek a farka, a
mĂĄsiknak a fĂŒle lĂłg ki. Melyik ĂĄzik meg jobban?
Ki mondta, hogy esik az esĂ”?
4. kérdés
Ha egy Ă©jjeli Ă”r reggel hal meg, kaphat-e nyugdĂjat?
Ha mĂĄr meghalt, nem kaphat nyugdĂjat!
5. kérdés
Az özvegyasszony fĂ©rje megnĂ”sĂŒlhet-e?
Az özvegyasszony fĂ©rje mĂĄr meghalt, azaz nem nĂ”sĂŒlhet meg!
6. kérdés
Hogy kell ejteni az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok fĂ”vĂĄrosĂĄt
New Yorkot, /nĂș jork/ vagy /nyĂș jork/?
Az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok fĂ”vĂĄrosa Washington!
7. kérdés
Melyik a nehezebb: 1 kg vas, vagy 1 kg pihe?
1 kg vas ugyanannyi, mint az 1 kg pihe!
8. kérdés
Egy parasztnak 11 bĂĄrĂĄnya van. KözĂŒlĂŒk 9 kivĂ©telĂ©vel mind elpusztult. HĂĄny maradt?
9 båråny (mert 9 kivételével)!
9. kérdés
Pisti este 8 Ăłrakor aludt el. Reggel 9-ig akart aludni,
ezĂ©rt beĂĄllĂtotta a vekkerĂ©t. HĂĄny ĂłrĂĄt aludt?
1 óråt, este 9 óra is csörgött!
10. kérdés
Hét hónap 31 napos, négy hónap 30 napos. Håny hónapban van 28 nap?
12 hĂłnap, mert minden hĂłnapban van 28 nap!
11. kérdés
Egy fån 16 veréb volt, abból egyet lelÔttek. Håny veréb maradt a fån?
Egy sem, mert mind elrepĂŒlt!
12. kérdés.
5 szénarakås meg 7 szénarakås össze-hordva håny széna-rakås?
1 (nagy) szénarakås!
13. kérdés
Ha 6 Ă©gĂ” gyertyĂĄbĂłl 4-et eloltunk, hĂĄny gyertya marad meg?
4, mert az a kettÔ, amit nem oltottunk el, az elégett!
14. kérdés
Egy 1 literes edĂ©nyben 6 dl vĂz van. ĂntsĂŒnk hozzĂĄ mĂ©g 6 dl-t!
Mennyi vĂz lesz most az edĂ©nyben?
1 liter, mert a többi (2 dl) kifolyik!
15. kérdés
Håny 9-es van 1-tÔl 100-ig?
1 darab, mert példåul csak egy darab 11-es van 1 és 100 között!
16. kérdés
HĂĄny ujj van kĂ©t kĂ©zen? Ăs tĂz kĂ©zen?
10; 50. (Ha nem hiszed, jĂĄrj utĂĄna!)
17. kérdés
Te vezeted a repcsit. Budapesten felszĂĄll 11 utas. BĂ©csben
leszåll 5 utas és felszåll 9 utas. Pårizsban 1 kivételével
mind leszĂĄll. HĂĄny Ă©ves a pilĂłta?
AhĂĄny Ă©ves te vagy,
mert te vezeted a repcsit!
18. kérdés
Budapest és Hatvan 60 km-re van egymåstól. BudapestrÔl egy
gyalogos, Hatvanról egy kerék-påros indul el egyszerre egymås
felé. A kerékpåros håromszor olyan gyors, mint a gyalogos.
Amikor talålkoznak, melyik van közelebb Hatvanhoz?
Ugyan annyira vannak Hatvanhoz, mert egy pontban vannak!
19. kérdés
Egy sötét szobåban egy petróleumlåmpa és egy kålyha van.
A szobĂĄban egy fĂ©rfi ĂĄll egy gyufĂĄval a kezĂ©ben. Mit fog elĂ”ször meggyĂșjtani?
A gyufĂĄt!
20. kérdés
Egy 8.600 tagĂș mĂ©hraj egyik fele reggel az akĂĄcos felĂ© repĂŒlt,
måsik fele a meggyesben maradt. Napköz-ben az akåcosból a meggyesbe
szĂĄllt 1.200 mĂ©h, Ă©s a meggyesbĂ”l a közeli kaptĂĄrhoz repĂŒlt 5.000 mĂ©h.
Ăgy az akĂĄcosban 400 darabbal kevesebb mĂ©h maradt, mint a meggyesben.
Håny méh volt eredetileg?
8.600 tagĂș volt eredetileg a mĂ©hraj!
21. kérdés
Egy tavirĂłzsa minden nap a kĂ©tszeresĂ©re nĂ”, Ăgy 16 nap alatt növi
be a tisztåson lévÔ kis tavat. Håny nap alatt növi be a tó felét?
15, mert måsnapra mår az egész tavat benövi !
22. kérdés
Egy tavirĂłzsa minden nap a kĂ©tszeresĂ©re nĂ”, Ăgy 16 nap alatt növi
be a tisztåson lévÔ kis tavat. Håny nap alatt növi be az egész tavat két tavirózsa?
Szintén 15, mert két fél tavirózsa növi be a tavat! (Az elÔzÔ kérdésben
a tó felét nÔtte be 1 tavirózsa, most az egész tavat növi be 2 tavirózsa.)
23. kérdés
Egy kĂșt mĂ©lyĂ©rĂ”l felfelĂ© mĂĄszik egy csiga. Nappal 4 mĂ©tert mĂĄszik fel,
Ă©jjel 3 mĂ©tert csĂșszik vissza. HĂĄny nap alatt mĂĄszik ki a csiga a 6 mĂ©ter
mĂ©ly-sĂ©gĂ» kĂștbĂłl?
3 nap, mert a harmadik nap mĂĄr nem csĂșszik vissza!
(1. nap: 4 m elÔre, 3 vissza = 1 m 2. nap: 4 m elÔre, 3 vissza = 2 m 3.
nap: 4m elĂ”re = 6 mĂ©ter, nem tud visszacsĂșszni kint van)
24. kérdés
Egy fiókban 10 db barna és 10 db fekete azonos méretû zokni van. Håny darabot
vegyĂŒnk ki becsukott szemmel, hogy a kivett zoknik között biztosan legyen 1 pĂĄr
azonos szĂnĂ» zokni?
3 darab, mert abban biztos, hogy lesz egy pĂĄr! (Ha pl. kihĂșzol 1 feketĂ©t, majd 1
barnĂĄt, utĂĄna bĂĄrmilyet hĂșzhatsz, hogy 1 pĂĄr legyen. Ha pedig pl. egymĂĄsutĂĄn hĂșzol
2 feketét, megvan az 1 pårad)
25. kérdés
Mi volt MĂŒnchenben 1936. december 6-ĂĄn?
MikulĂĄs! (El lehet fogadni a telet is.)
26. kérdés
Ha mĂĄsfĂ©l tĂ©gla 15 Ft, akkor mennyibe kerĂŒl 8 tĂ©gla?
80 Ft! (Tiszta matematika.)
Utolsó kérdés:
Håny ållatot gyûjtött Mózes a bårkåjåba?
Nem Mózes, hanem Noé gyûjtötte össze az ållatokat!
ĂrtĂ©kelĂ©s:
1-4 pont: nem beszĂĄmĂtott
5-8 pont: gyĂłgypedagĂłgiai esett
9-13 pont: teljes elmebaj
14-18 pont: beszĂĄmĂthatĂł
19-23 pont: jĂł
24-26 pont: csodĂĄlatos
27 pont: zseniĂĄlis (ilyen nincs)
|
magam, 18:34
|
|
|
Ă©rdekes...
de mit is lĂĄtsz?
|
magam, 13:45
|
|
|
HosszĂș Ă©vekkel ezelĂ”tt
Ismertem egy nevettetÔt.
Rajta lakott egy vén bolha,
Ki nem akĂĄrkinek volt utĂłdja.
Ăkbolhaanya volt P. Zita,
A közismert parazita.
à mindig låtta a lényeget:
Keresett egy véreret.
Azt csapolta olykor-olykor
Sosem volt elég a jóból!
De lĂĄttam mĂĄr parazitĂĄt,
Ki fél, ha a påra szitål.
Figyeljetek!
EvilĂĄgtĂłl elrugaszkodva
Ălte vilĂĄgĂĄt e bolha.
Terveit, ha tehette,
A fellegekbe emelte.
Azt vette a fejbe be,
KirĂĄndul egy tehenbe.
Ăs erre Ă” gazul,
Vett igénybe egy vahurt.
Felugrott a hĂĄtĂĄra,
Nem gondolt a nĂĄthĂĄra,
Mely sokszor orvul,
Az orron ĂĄt tĂłdul.
A kutya utĂĄn fogott,
- Ahogy az lenni szokott -
Egy kisebb verebet,
Ăgy jĂłval gyorsabb lehetett.
VĂ©gĂŒl a mezĂ”n lett legott,
S zuhanĂłrepĂŒlĂ©sbe fogott.
Nem hagyta el a szerencse,
S landolhatott a tehenre.
AzĂłta boldogan lapul,
A tehen pedig vadul
Csapkod néha a farkåval,
De nem boldogul a bolhĂĄval.
Ăgy lett a kirĂĄndulĂĄsbĂłl,
A vidéki kiruccanåsból,
Ăvig tartĂł kontakt,
Mely tehenet borzaszt.
VĂ©gĂŒl nem bĂrta tovĂĄbb,
Beadta a derekĂĄt.
Elköltözött egy idényre,
S nevet våltott: tehén lett.
P. Zita Ă©pp aludt
Ăgy kihagyta az adut:
Leesett, s nem lelt többé
Tehenre, ki påråvå lett, s köddé.
|
magam, 12:50
|
|
|
tudtad...?
mióta hasznålnak varrótût?
A varrĂłtĂ» Ă”se az ĂĄr: az Ă”s-kĂ”korban elĂ”ször a bĂ”rt tövis, hegyes fa- illetve csontszilĂĄnk segĂtsĂ©gĂ©vel kilyukasztottĂĄk, s azutĂĄn ezeken a lyukakon ĂĄthĂșztĂĄk az inakat vagy bĂ”rszalagokat. Mindaddig, amĂg a tĂ»t nem kapcsoltĂĄk össze a cĂ©rnĂĄval, a varrĂĄs igen nehĂ©z munka volt. Az ember azonban hamarosan rĂĄjött, hogy milyen elĂ”nyös, ha a cĂ©rnĂĄt magĂĄra a tĂ»re erĂ”sĂti. Kezdetben csak begörbĂtettĂ©k a tĂ» vĂ©gĂ©t, s ebbe a horogba erĂ”sĂtettĂ©k a cĂ©rnĂĄt. Persze rögtön gyorsabbĂĄ vĂĄlt a varrĂĄs. MĂ©g kĂ©nyelmesebb lett, ha a tĂ»nek foka is volt. MĂĄr az Ă”s-kĂ”kor vĂ©gĂ©n kĂ©szĂtettek olyan csonttĂ»t, amelynek fokĂĄba tĂ»zkĂ”szilĂĄnkkal fĂșrtĂĄk a lyukat. KĂ©sĂ”bb rĂ©zbĂ”l, bronzbĂłl majd vasbĂłl kĂ©szĂtik a varrĂłtĂ»t.
A jĂł tĂ» becses szerszĂĄm volt, ezĂ©rt tokban tartottĂĄk. Praktikus tĂ»tartĂłt hasznĂĄltak az avar asszonyok: a tĂ»t övĂŒkrĂ”l lecsĂŒngĂ” vĂĄszonszalagba tĂ»ztĂ©k, erre csontbĂłl kĂ©szĂŒlt csövecskĂ©t hĂșztak, amely megakadĂĄlyozta, hogy a tĂ» elvesszen vagy megsebezze viselĂ”jĂ©t. Ha elĂ” akartĂĄk venni a tĂ»t, csak az azt fedĂ” csontcsövet kellett feljebb hĂșzni, hasznĂĄlat utĂĄn Ășjra visszacsĂșszott helyĂ©re. Abban, hogy leszaladjon a szalagrĂłl, a vĂ©gĂ©re kötött csomĂł akadĂĄlyozta meg.
Ărdekes, hogy a tĂ» hĂ»sĂ©ges segĂtĂ”tĂĄrsa, a gyĂ»szĂ» is Ă©vezredekre tekint vissza.
|
magam, 12:20
|
|
|
|
| |
