| 2008. szeptember 2., kedd |
|
 |
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
|
magam, 21:05
|
|
|
Az idĂ” forrongĂł mĂ©hĂ©be bĂșjva
ĂĄlmodom azt a percet Ășjra.
Könnyezve kérdem a holnapot:
elĂtĂ©l majd avagy feloldoz?
EmlĂ©kindĂĄk kĂșsznak testemen,
a pillanat mosolyĂĄt keresem.
Csillag nĂ©lkĂŒl annyira fĂ©lnĂ©k,
Ôrzöm még a gondolat fényét.
BecĂ©zgetem poros mĂșltamat,
cserepei a földre hullanak.
AranyfonĂĄllal hĂmzett szavak
csillĂĄma mindig lelkemben marad.
(SzI)
|
magam, 21:01
|
|
|
ami ma megfogott, egy szĂłval...
a terebélyes...
az égbetörÔ...
a hagyomånyÔrzÔ...
a hatalmas...
az elhagyott...
|
magam, 19:42
|
|
|
tudtad...?
Milyen szĂn a hupikĂ©k Ă©s a tulipiros?
A hupikĂ©k szavunk a "hupĂĄl, hupogat", ĂŒt-ver jelentĂ©sĂ» igĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. TehĂĄt ĂŒtĂ©stĂ”l eredĂ” kĂ©k foltot jelent. A tulipiros megfejtĂ©se mĂĄr nem ilyen egyszerĂ». Egyes kutatĂłk a finn "tuli", vagyis tĂ»z szĂłval egyeztettĂ©k, mĂĄsok a tulipĂĄn pirosbĂłl prĂłbĂĄltak magyarĂĄzni, sĂ”t a franciaorszĂĄgi Tours helynevet is kerestĂ©k benne. CsefkĂł Gyula szerint a tulipiros tulija a tĂșr szĂłbĂłl szĂĄrmazik. De ennek nincs köze Tours vĂĄrosĂĄhoz, hanem azonos azzal a szlĂĄv eredetĂ» Ă©s "fekĂ©ly, seb" jelentĂ©sĂ» fĂ”nĂ©vvel, melyet mai köznyelvĂŒnk mĂĄr nem ismer. Csak ebben a közmondĂĄsban emlegetjĂŒk mĂ©g: "Közös lĂłnak tĂșros (tehĂĄt nem tĂșrĂłs!) a hĂĄta."
Ahogy a hupikĂ©k a verĂ©s okozta szederjes folt a testen, ugyanĂșgy a verĂ©s okozta sebnek turipirosa a tulipiros.
|
magam, 11:57
|
|
|
fentrÔl...
|
magam, 8:18
|
|
|
KALENDĂRIUM
Szeptember 2.
az év 245. (szökÔévekben 246.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 120 nap van håtra.
Napkelte: 06:02 Napnyugta: 19:24
Holdkelte: 16:23 Holdnyugta: 23:49
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re kedd estig: Az orszĂĄg nagy rĂ©szĂ©n többĂłrĂĄs napsĂŒtĂ©s vĂĄrhatĂł, inkĂĄbb csak Ă©szaknyugaton, nyugaton növekszik meg idĂ”nkĂ©nt erĂ”sebben a felhĂ”zet, ott egy-egy zĂĄpor, zivatar is lehet. HelyenkĂ©nt megĂ©lĂ©nkĂŒl a dĂ©li szĂ©l. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn 25 Ă©s 29, kĂ©sĂ” este 16 Ă©s 21 fok között valĂłszĂnĂ».
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A nyugati hatĂĄrszĂ©len egy-egy kategĂłria alatti zivatar sem kizĂĄrt. A fĂ”vĂĄrosban a nitrogĂ©n-oxidok, Ă©s a szĂĄllĂł por koncentrĂĄciĂłja a reggeli Ă©s esti ĂłrĂĄkban a forgalmasabb helyeken az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k közelĂ©ben alakulhat...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Az Ă©szaknyugati orszĂĄgrĂ©szt sĂșrolĂł hidegfront komolyabb hatĂĄs nem fejt ki rĂĄnk, emiatt frontmentes idĂ”re szĂĄmĂthatunk.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s :
5.7 - –rĂ”s
Ma Dorina, Rebeka, Ingrid, Ella, Istvån, Teodóra, Absa, Absolon, Axel, Csépån, Fedor, Fédra, Fodor, Margit, Teó, Teodor, Tóbiås, Töhötöm, Bogdån napja van.
Boldog névnapot!
Dorina :
A Dorottya nĂ©vnek csonkĂtott Ă©s kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s formĂĄja.
Rebeka :
HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v. JelentĂ©sĂ©re vonatkozĂłan több feltevĂ©s ismeretes, legvalĂłszĂnĂ”bb Ă©rtelmezĂ©s szerint ĂŒszĂ”, mĂĄs megfejtĂ©si kĂsĂ©rletek szerint, megkötözĂ”, megigĂ©zĂ”, megbabonĂĄzĂł, vagy jĂłl tĂĄplĂĄlt.
Ingrid :
Ăszaki germĂĄn eredetĂ», összetett nĂ©v. Az elsĂ” elem Ingwio germĂĄn istensĂ©g nevĂ©t rejti, a mĂĄsodik elem jelentĂ©se: lovas, lovaglĂĄs, vagy: szĂ©p.
Ella :
Az -ella végû magyar nÔi nevek önållósult becézÔje. Mås feltevés szerint, az Erzsébet és a Heléna nÔi nevek önållósult becézÔje. Harmadik magyaråzat szerint, az angolban a germån Alia névbÔl szårmazó, önålló névként tartjåk szåmon. Jelentése minden(ség).
IstvĂĄn :
Görög, nĂ©met, szlĂĄv, magyar eredetĂ» nĂ©v, rĂ©gi magyar IstefĂĄn vĂĄltozatĂĄbĂłl. JelentĂ©se virĂĄgkoszorĂș, rĂ©gen a görögök Ă©letĂ©ben nagyon fontos szerepet jĂĄtszott a koszorĂș, ezzel dĂszĂtettĂ©k a hĂĄzaikat fiĂșgyermek szĂŒletĂ©sekor, hĂĄzassĂĄgkötĂ©skor. Ez volt a hĂres harcosoknak, a versenyek gyĂ”zteseinek Ă©s a közĂ©letben kivĂĄlĂł polgĂĄroknak a dĂsze, jutalma. AthĂ©nban a hivatali mĂ©ltĂłsĂĄgnak Ă©s a sĂ©rthetetlensĂ©gnek is a jele volt.
TeodĂłra :
Görög, német eredetû név, a Teodor férfinév nÔi pårja. Jelentése Isten ajåndéka.
Absa :
HĂ©ber eredetĂ» nĂ©v, az Absolon kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka. JelentĂ©se apa.
Absolon :
Héber eredetû bibliai név, jelentése a béke atyja, atyai jólét.
Axel :
HĂ©ber, dĂĄn, svĂ©d eredetĂ» nĂ©v, az Absolon nĂ©v dĂĄn Ă©s svĂ©d rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se a bĂ©ke atyja.
Csépån :
Szlåv eredetû név, az Istvån régi magyar alakvåltozata.
Fedor :
A Teodor orosz férfinév megfelelÔjébÔl szårmazik.
FĂ©dra :
Latin eredetû név, jelentése ismeretlen. Mås magyaråzat szerint, görög mitológiai eredetû.
Fodor :
Magyar eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se göndör hajĂș.
Margit :
A görög eredetĂ» latin Margareta nĂ©v megmagyarosodott alakja, JelentĂ©se gyöngy. A nĂ©metben Ă©s a svĂ©dben is ebben a formĂĄjĂĄban hasznĂĄljĂĄk. Legismertebb viselĂ”je ĂrpĂĄd-hĂĄzi Szent Margit, IV. BĂ©la kirĂĄly leĂĄnya.
TeĂł :
A Teodor nĂ©met rövidĂŒlĂ©se.
Teodor :
Görög, német, latin eredetû név, jelentése Isten ajåndéka.
TĂłbiĂĄs :
Héber, latin eredetû név, jelentése Jahve jó.
Töhötöm :
Török, magyar eredetĂ» nĂ©v, a TĂŒhĂŒtĂŒm nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se fejedelem, herceg.
BogdĂĄn :
Szlåv eredetû név, jelentése Isten ajåndéka.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• Kr. e. 31 – Az actiumi csata: Octavianus döntĂ” gyĂ”zelmet arat a Marcus Antonius Ă©s KleopĂĄtra elleni tengeri ĂŒtközetben
• 1192 – VĂ©get Ă©r a harmadik keresztes hadjĂĄrat, I.(OroszlĂĄnszĂvĂ») RichĂĄrd angol kirĂĄly Ă©s Szaladin egyiptomi szultĂĄn fegyverszĂŒnetet kötnek.
• 1666 – A nagy londoni tĂ»zvĂ©sz kezdete.
• 1686 – Buda felszabadul 145 Ă©vnyi török uralom alĂłl.
• 1752 – AngliĂĄban az utolsĂł nap a juliĂĄn naptĂĄr szerint. E napon – a legtöbb nyugat-eurĂłpai orszĂĄghoz kĂ©pest közel kĂ©t Ă©vszĂĄzaddal kĂ©sĂ”bb – Anglia is ĂĄttĂ©r a Gergely naptĂĄrra, ennek következtĂ©ben 11 nap "eltĂ»nt" az emberek Ă©letĂ©bĂ”l.
• 1849 – Haynau elrendeli a romĂĄn felkelĂ” had feloszlatĂĄsĂĄt.
• 1870 – III. NapĂłleon megadja magĂĄt a poroszoknak a sedani veresĂ©g hatĂĄsĂĄra.
• 1944 – Anna Frank (Anna Frank naplĂłja) csalĂĄdjĂĄval elindul az utolsĂł „szĂĄllĂtmĂĄnnyal” Auschwitz-ba, ahovĂĄ 3 nappal kĂ©sĂ”bb megĂ©rkeznek.
• 1945 – A japĂĄn delegĂĄciĂł alĂĄĂrja a Missouri hadihajĂł fedĂ©lzetĂ©n a feltĂ©tel nĂ©lkĂŒli kapitulĂĄciĂłrĂłl szĂłlĂł jegyzĂ©ket. Ezzel formĂĄlisan vĂ©get Ă©r a II. vilĂĄghĂĄborĂș.
• 1945 – Ho Si Minh kikiĂĄltja Vietnam fĂŒggetlensĂ©gĂ©t Ă©s a Vietnami Demokratikus KöztĂĄrsasĂĄg megalapĂtĂĄsĂĄt.
• 1991 – Az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok elismeri a balti orszĂĄgok fĂŒggetlensĂ©gĂ©t.
• 2002 – Elindul a frĂz Wikipedia.
SzĂŒletĂ©sek
• 1811 – Heckenast GusztĂĄv nyomdĂĄsz, könyvkiadĂł, könyvkereskedĂ” († 1878)
• 1815 – Mosonyi MihĂĄly magyar zeneszerzĂ”, pedagĂłgus († 1870)
• 1852 – Paul Bourget francia ĂrĂł, költĂ” († 1935)
• 1858 – Fadrusz JĂĄnos magyar szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz († 1903)
• 1877 – Frederick Soddy Nobel-dĂjas angol kĂ©mikus († 1956)
• 1878 – Maurice RenĂ© FrĂ©chet francia matematikus († 1973)
• 1889 – Ăgoston ErnĂ” magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus († 1957)
• 1894 – Joseph Roth osztrĂĄk ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł († 1939)
• 1903 – Pertis JenĂ” cigĂĄnyprĂmĂĄs († 1971)
• 1914 – Homoki Nagy IstvĂĄn Kossuth-dĂjas magyar filmrendezĂ”, termĂ©szetfilmes († 1979)
• 1917 – Turczel Lajos irodalomtörtĂ©nĂ©sz
• 1927 – CsĂk Tibor magyar ökölvĂvĂł, olimpiai bajnok († 1976)
• 1936 – Andrew Grove (GrĂłf AndrĂĄs), az INTEL tĂĄrsalapĂtĂłja
• 1938 – Giuliano Gemma olasz szĂnĂ©sz
• 1948 – Oszter SĂĄndor magyar szĂnĂ©sz
• 1958 – KorsĂłs BĂĄlint magyar-törtĂ©nelem szakos tanĂĄr, a PĂĄpai ReformĂĄtus GimnĂĄzium igazgatĂłja
• 1964 – Keanu Reeves angol-kanadai szĂnĂ©sz
• 1966 – Salma Hayek (er. Salma Hayek JimĂ©nez) mexikĂłi szĂŒletĂ©sĂ» amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1982 – Ksenia Jastsenjski szerb mĂ»korcsolyĂĄzĂłnĂ”
• 1985 – Yani Gellman, amerikai szĂnĂ©sz
• 1987 – Scott Moir kanadai mĂ»korcsolyĂĄzĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 1031 – Szent Imre herceg, I. (Szent IstvĂĄn) kirĂĄly fia
• 1566 – Taddeo Zuccaro olasz festĂ”mĂ»vĂ©sz
• 1652 – Jusepe de Ribera spanyol festĂ”mĂ»vĂ©sz
• 1853 – Gasparich MĂĄrk Kilit tĂĄbori lelkĂ©sz, 1848–49-es szabadsĂĄgharc utĂĄni fĂŒggetlensĂ©gi szervezkedĂ©sek rĂ©sztvevĂ”je Ă©s vĂ©rtanĂșja (* 1810)
• 1902 – Kelety GusztĂĄv festĂ”mĂ»vĂ©sz, tanĂĄr, mĂ»kritikus, akadĂ©mikus (* 1834)
• 1910 – Henri Rousseau francia naĂv festĂ” (* 1844)
• 1937 – Pierre de Coubertin (er. neve Pierre de FrĂ©dy), francia törtĂ©nĂ©sz, sportpedagĂłgus, az Ășjkori olimpiai jĂĄtĂ©kok egyik kezdemĂ©nyezĂ”je (* 1863)
• 1942 - ifj. KĂĄrolyi Gyula politikus repĂŒlĂ”gĂ©pĂ©vel Ărd tĂ©rsĂ©gĂ©ben a DunĂĄba zuhan Ă©s szörnyethal
• 1969 – Ho Si Minh politikus, Ăszak-Vietnam elnöke Ă©s miniszterelnöke (* 1890)
• 1973 – J. R. R. Tolkien angol nyelvĂ©sz, ĂrĂł (* 1892)
• 1987 – Kun SzilĂĄrd olimpiai ezĂŒstĂ©rmes, EurĂłpa-bajnok sportlövĂ” (* 1935)
• 1992 – Barbara McClintock ĂșttörĂ” amerikai tudĂłs, a vilĂĄg egyik elsĂ” citogenetikusa, orvosi-fiziolĂłgiai Nobel-dĂjas (* 1902)
• 1993 – BarĂłti GĂ©za ĂșjsĂĄgĂrĂł, ĂrĂł (* 1914)
• 1997 – Viktor Frankl osztrĂĄk ideggyĂłgyĂĄsz, pszichoterapeuta
• 2001 – Christiaan Barnard, dĂ©l-afrikai szĂvsebĂ©sz, az elsĂ” szĂvĂĄtĂŒltetĂ©st vĂ©gzĂ” orvos
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• 1945 Ăłta a Vietnami Szocialista KöztĂĄrsasĂĄg nemzeti ĂŒnnepe, a japĂĄn megszĂĄllĂłk kiĂ»zĂ©se utĂĄni forradalom gyĂ”zelme.
|
magam, 8:02
|
|
|
napi okossĂĄg:
Van a tĂ©r-idõ kontinuumnak egy olyan pontja, amely magĂĄba szippantja a kulcscsomĂłkat Ă©s a fĂ©l pĂĄr zoknikat.
.
|
magam, 7:55
|
|
|
A csöndes hajnali égrÔl szeliden szåll szét a Holdsugåra;
mintha valami eltĂ©vedt, kĂłsza lĂ©lek kĂŒldenĂ© sĂłhajĂĄt ismeretlen
Ăștja felĂ©.
A rĂłzsĂĄsujjĂș Hajnal istenasszony elĂ”bbre lĂ©peget, amerre
csak feltĂŒnik csudĂĄlatos nagyszerĂŒsĂ©ge, dalolĂł kedvvel a
madarak köszöntik.
Ăm HoldsugĂĄra a szinek e fönsĂ©ges fakadĂĄsĂĄban is nĂ©mĂĄn,
halvĂĄnyan ballag, mint Ă©jjeli munkĂĄs, ki az ĂĄtvirrasztott
éjszaka utån otthona felé igyekezik, szerettei körébe.
Az istenes Napfény viruló orcåja boldog mosollyal
ĂŒdvözli HoldsugĂĄra szĂ”ke fĂŒrtjeit; Ă©ppen most lĂ©pett ki
hajnali fĂŒrdĂ”jĂ©bĂ”l, mert aranyos alakjĂĄt mĂ©g fĂĄtyol fedi.
- Ime, fåtylåt ledobja és pajkos örömmel futkåroz a mennyei
påzsiton meg Földanyånk életreébredt virågos kertjében.
Most összeölelkeznek: NapfĂ©ny meg HoldsugĂĄra. SzerelmĂŒk
boldogsĂĄga itt motoz nyugtalan szivem körĂŒl - mily furcsa,
hogy a kĂ©t Ă©gi vĂĄndor az Ă©let Ă©bredĂ©sĂ©n Ăgy egymĂĄsra talĂĄlt!
De nézd csak - Holdsugåra ajka még vértelenebb lett,
Napfény meg felölti kåpråztató öltözékét, még egyszer
megcsĂłkoljĂĄk egymĂĄst Ă©s bĂșcsĂșt intenek, mert utaik elvĂĄlnak:
Sorsuk akarta Ăgy.
NapfĂ©ny az aranylĂł nyĂĄrfĂĄk dĂșs lombjĂĄn keresztĂŒl a
diadalmas élet hozsannåjåt szûri, Holdsugåra pedig såpadt
homlokkal keresi ĂștjĂĄt, mely nĂ©ki rendeltetett.
Friss hajnali csĂłk utĂĄn istenhozzĂĄdot mondanak, mert
ösvĂ©nyĂŒk elĂĄgazik.
Friss hajnali csĂłk utĂĄn istenhozzĂĄdot mondanak, mert
ösvĂ©nyĂŒk elĂĄgazik.
(JĂłzsef A)
|
magam, 7:54
|
|
|
jó regget,szép napot mindenkinek.
|
magam, 7:53
|
|
|
|
| 2008. szeptember 1., hétfő |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
|
magam, 21:01
|
|
|
BĂĄrsony szĂ©l fuvolĂĄja fuvall bĂșs ĂĄlmodozĂł dalt,
felhÔk fodrai szållnak a szél szårnyån tova ringva.
LĂĄgyan hullnak selymes szirmai mĂĄr a pipacsnak,
mĂșlik a nap, s puhalĂ©ptĂ» Ă©jszaka hinti az ĂĄlmot.
(Szabolcsi Zs)
|
magam, 20:14
|
|
|
a lenti képre a megfejtés:
felfelé...
.
|
magam, 20:10
|
|
|
Honnan ered vajon a kĂ©sztetĂ©s, a vĂĄgy, hogy megfejtsĂŒk az Ă©let nagy titkait mikor mĂ©g a legegyszerĂ»bb kĂ©rdĂ©sekre sem tudjuk a vĂĄlaszt!? MiĂ©rt vagyunk itt? Mi a lĂ©lek? MiĂ©rt ĂĄlmodunk? Okosabb lenne talĂĄn ha nem kĂ©rdeznĂ©nk!
Nem kutatnĂĄnk, nem sĂłvĂĄrognĂĄnk! De az ember termĂ©szete nem ilyen! Ăs a szĂve sem! Nem azĂ©rt vagyunk itt! Harcolunk a vĂĄltozĂĄsĂ©rt, hogy jobbĂthassunk! Ălmodunk a remĂ©nyrĂ”l nem sejtve mĂ©g, hogy kivel talĂĄlkozunk az Ășton!
Hogy ki nyĂșjt majd segĂ©dkezet az idegenek sokasĂĄgĂĄbĂłl?! Ki Ă©rinti meg a szĂvĂŒnket? Kivel osztozunk a fĂĄjdalmon?
Ălmodunk a remĂ©nyrĂ”l, ĂĄlmodunk a vĂĄltozĂĄsrĂłl: tĂ»zrĂ”l, szerelemrĂ”l, halĂĄlrĂłl! Ăs aztĂĄn megtörtĂ©nik! Az ĂĄlom valĂłra vĂĄlik!
Ăs a vĂĄlasz a kĂ©sztetĂ©sre, a vĂĄgyra, hogy megfejtsĂŒk az Ă©let nagy titkait vĂ©gĂŒl megmutatkozik! Mint az Ășj nap hajnalĂĄnak derengĂ©se! Harcolunk egy cĂ©lĂ©rt, a sikerĂ©rt Ă©s vĂ©gĂŒl kiderĂŒl, hogy csak egymĂĄsban talĂĄljuk meg Ă”ket! Fantasztikus Ă©lmĂ©nyeken osztozunk Ă©s hĂ©tköznapiakon. TermĂ©szetes vĂĄgyunk, hogy rokonlelkekre leljĂŒnk, hogy kapcsolatba kerĂŒljĂŒnk, hogy a szĂvĂŒnk azt sĂșgja: NEM VAGYUNK EGYEDĂL!
(ISz)
|
magam, 19:25
|
|
|
felfele vagy lefele...?ez itt a kérdés
|
magam, 11:49
|
|
|
tudtad...?
MiĂłta divat a strandolĂĄs?
Az elsĂ” igazi "strandolĂł" ĂĄllĂtĂłlag francia hölgy volt, bizonyos Boigne grĂłfnĂ”. Ă Dieppe-ben fĂŒrdött a tengerben. HordozĂłszĂ©kĂ©n vittĂ©k a hullĂĄmok közĂ©, kĂ©t komornĂĄja kĂsĂ©retĂ©ben. A szokatlan lĂĄtvĂĄnyossĂĄgra ĂłriĂĄsi tömeg verĂ”dött össze a parton, Ă©s azt talĂĄlgatta, hogy a nemes grĂłfnĂ”t veszett kutya harapta-e meg, vagy mĂĄs mĂłdon veszĂtette el jĂłzan eszĂ©t. Mindenesetre a nagy kĂsĂ©rlet divatot teremtett, Ă©s mĂ©g valamit. Boigne grĂłfnĂ” hordozĂłszĂ©kĂ©bĂ”l szĂĄrmaztak az Ă©szakon oly divatos tolhatĂł fĂŒrdĂ”hĂĄzikĂłk.
Goethe fiatal korĂĄban szeretett a szabadban, folyĂłban fĂŒrdeni - erre Ă©lete derekĂĄn mint ifjonti bolondsĂĄgra gondol vissza. AngliĂĄban viszont a 18. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben mĂĄr divattĂĄ vĂĄlt a tengeri fĂŒrdĂ”zĂ©s; az angol pĂ©lda nyomĂĄn 1793-ban megnyĂlik az elsĂ” nĂ©met tengeri fĂŒrdĂ” is a Keleti-tenger partjĂĄn, Heiligendammban.
Hazånkat mikor érte a strandfertÔzés?
Az uszodĂĄkbĂłl valĂł nagy kiĂșszĂĄsok mĂĄr 90 esztendĂ”vel ezelĂ”tt is erĂ”sen divatoztak nĂĄlunk. Ezek az ĂșszĂłk bizony alaposan nekivetkeztek, pĂ©ldĂĄjukat, amennyire lehetett, követtĂ©k az evezĂ”sök. A feketĂ©re sĂŒlt evezĂ”s mĂĄr a mĂșlt szĂĄzad nyolcvanas Ă©veiben is ismeretes jelensĂ©g volt. Ez idĂ”ben fiaink mĂĄr megjĂĄrtĂĄk a DunĂĄt Donau EschingentĂ”l a Fekete-tengerig. Csak az 1890-es Ă©vekben kezdĂ”dött meg az igazi napozĂĄs a daliĂĄs Porzsolt Gyula vezetĂ©sĂ©vel. Ă maga Ă©s fiatal gĂĄrdĂĄja, akikbĂ”l mind jeles atlĂ©ta lett, mĂĄr kis ĂșszĂłnadrĂĄgot viseltek. Pedig ekkoriban mĂ©g a velencei LidĂłn is nyakig felöltözve strandoltak.
Ami pedig az erkölcsöket illeti, idĂ©zzĂŒnk egy latin bölcsessĂ©get: castis omnia casta, ami magyar strandnyelvre fordĂtva azt jelenti, hogy a tisztĂĄknak minden tiszta - nĂ©ha mĂ©g a medencĂ©k vize is...
A magyar strandolĂĄs Ă©s napozĂĄs emlĂ©koszlopĂĄt, a kĂĄposztĂĄsmegyeri kis szigeten kellene felĂĄllĂtani. Ide jĂĄrtak ugyanis Porzsolt Gyula atlĂ©ta csemetĂ©i napozni...
|
magam, 11:43
|
|
|
mert szép...
|
magam, 11:40
|
|
|
egy mosolyt megér...
hirdetĂ©sek, ĂșjsĂĄg szalagcĂmek:
- ĂjszerĂ» ĂĄllapotban lĂ©vĂ” hĂłmarĂł eladĂł. Csak havas napokon hasznĂĄltĂĄk.
- Kiskutyåk elvihetÔk. Fél német juhåsz, fél kutya keverék.
- Hentes lĂĄnckesztyĂ» eladĂł. Egyik 5 ujjas, a pĂĄrja 3 ujjas.
- Kiskutyåk eladók. Fél cocker spåniel, fél sunyi szomszéd kutya keverék.
- 40 kilĂłs nĂ©metjuhĂĄsz eladĂł. HerĂ©lt, beszĂ©l nĂ©metĂŒl.
- NagymĂ©retĂ» matrac eladĂł. 20 Ă©v garancia. ĂjszerĂ» ĂĄllapotban, enyhĂ©n
vizeletszagĂș.
- Shakespeare pizzåk. Ingyen evÔpålcika.
- Fårasztó munkåja van, és csak 9.75 dollårt keres órånként? Mi rugalmas
munkaidĂ”t Ă©s nyeresĂ©grĂ©szesedĂ©st kĂnĂĄlunk. IndulĂł ĂłrabĂ©r: 7-9 dollĂĄr.
- Lépjen be a nudistaklubba. Eladhatja a mosógépét!
- Az ĂŒgyvĂ©d szerint vĂ©dence nem olyan bĂ»nös.
|
magam, 8:38
|
|
|
...
|
magam, 8:26
|
|
|
KALENDĂRIUM
Szeptember 1.
az év 244. (szökÔévekben 245.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 121 nap van håtra.
Napkelte: 06:01 Napnyugta: 19:26
Holdkelte: 15:19 Holdnyugta: 22:52
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re hĂ©tfĂ” estig: Eleinte derĂŒlt idĂ” lesz, majd nyugat felĂ”l megnövekszik a fĂĄtyolfelhĂ”zet. CsapadĂ©k nem vĂĄrhatĂł. Többnyire mĂ©rsĂ©kelt marad a lĂ©gmozgĂĄs, de napközben a Kisalföldön megĂ©lĂ©nkĂŒl a dĂ©li, dĂ©lkeleti szĂ©l. DĂ©lutĂĄn 23, 28 fokig emelkedik, kĂ©sĂ” este 14, 19 fokig csökken a hĂ”mĂ©rsĂ©klet.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
VeszĂ©lyes idĂ”jĂĄrĂĄsi jelensĂ©g nem vĂĄrhatĂł. A fĂ”vĂĄrosban a nitrogĂ©n-oxidok, az Ăłzon Ă©s a szĂĄllĂł por koncentrĂĄciĂłja az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k alatt vĂĄrhatĂł...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Front tovĂĄbbra sem Ă©r el bennĂŒnket, de a magasban zajlĂł melegedĂ©s hatĂĄsĂĄra a melegfrontokkal egyĂŒttjĂĄrĂł tĂŒnetek jelentkezhetnek.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s :
5.9 - erÔs
Ma Egyed, Egon, Tamara, ArtĂșr, IgnĂĄc, Gedeon, NoĂ©mi, Kende, Farkas, Bella napja van
Boldog névnapot!
Egyed :
Görög, magyar eredetĂ» nĂ©v, az Egid nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©nek a rĂ©gi magyar olvasata. JelentĂ©se pajzshordozĂł. MĂĄs feltevĂ©sek szerint a rĂ©gi magyar Egyed szemĂ©lynĂ©v az egy szĂĄmnĂ©v vagy a szent jelentĂ©sĂ» egy szĂł, -d kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka. JelentĂ©se ez esetben egyetlenke vagy elsĂ”szĂŒlött, illetve szentecske.
Egon :
GermĂĄn eredetĂ» nĂ©met nĂ©v, az Egbert, Egmont, stb. ĂłszĂĄsz Ă©s közĂ©pnĂ©met becĂ©zĂ”jĂ©bĂ”l önĂĄllĂłsult. MĂĄs feltevĂ©s szerint, az Ecke-, Egin- kezdetĂ» germĂĄn neveknek, fĂ”kĂ©nt az Eckehard nĂ©vnek az önĂĄllĂłsult rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se kard erĂ”s, merĂ©sz.
Tamara :
Oroszból åtvett név, a héber eredetû bibliai Tåmår névbÔl szårmazik. Jelentése: (datolya)pålma.
ArtĂșr :
Egy kelta eredetû angol névbÔl szårmazik, jelentése "erÔs, mint a kÔszikla" vagy "medve". Mås magyaråzat szerint egy római nemzetségnévbÔl szårmazik.
IgnĂĄc :
Latin eredetĂ» nĂ©v, az Ignatius nĂ©v rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se tĂ»z.
Gedeon :
HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v. JelentĂ©se kĂ©tĂ©lĂ» kard, kardforgatĂł, sebzett kezĂ», rombolĂł, pusztĂtĂł, harcos, vĂĄgĂł.
Noémi :
Héber eredetû bibliai név. Jelentése gyönyörûségem.
Kende :
KazĂĄr, magyar eredetĂ» nĂ©v. A rĂ©gi magyar KĂŒndĂŒ szemĂ©lynĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik, az Ăłtörök mĂ©ltĂłsĂĄgnĂ©vbĂ”l valĂł, LevĂ©diĂĄban Ă©s Etelközben az Ă”smagyar törzsszövetsĂ©g fejĂ©t neveztĂ©k Ăgy.
Farkas :
RĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v. Azon ritka eredeti magyar neveink egyike, melyeket nem szorĂtottak ki a keresztĂ©ny nevek. A Farkas nevet a közĂ©pkor Ăłta folyamatosan hasznĂĄljĂĄk. JelentĂ©se a szĂł maga.
Bella :
Olasz, spanyol eredetĂ» nĂ©v, a -bell, -bella vĂ©gĂ» neveknek a több nyelvben elĂ”fordulĂł rövidĂŒlĂ©se, jelentĂ©se szĂ©p.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1267 – MĂłse ben Ramban rabbi (NahmanidĂ©sz) megĂ©rkezik JeruzsĂĄlembe, hogy megalapĂtsa a zsidĂł közössĂ©get.
• 1367 – V. OrbĂĄn pĂĄpa engedĂ©lyezi Nagy Lajos magyar kirĂĄlynak tudomĂĄnyegyetem alapĂtĂĄsĂĄt PĂ©csett. A levĂ©lben többek között ez ĂĄll: „MagyarorszĂĄg kirĂĄlyĂĄnak kĂ©rĂ©sĂ©re rendeljĂŒk, hogy PĂ©cs vĂĄrosĂĄban legyen studium generale, amelyben az egyhĂĄzi Ă©s polgĂĄri törvĂ©ny s minden mĂĄs nem tilos tudomĂĄny, a hittudomĂĄnyon kĂvĂŒl, tanĂttassĂ©k…”.
• 1725 – EszterhĂĄzi Imre veszprĂ©mi pĂŒspököt kineveztĂ©k esztergomi Ă©rsekkĂ©.
• 1859 – Ăzembe helyezik az elsĂ” Pullman tĂpusĂș vasĂști hĂĄlĂłkocsit.
• 1872 – Budapesten megalapĂtjĂĄk az Magyar IparmĂ»vĂ©szeti MĂșzeumot.
• 1880 – Ăletbe lĂ©p a magyar bĂŒntetĂ” törvĂ©nykönyvrĂ”l szĂłlĂł 1880. Ă©vi XXXVII. törvĂ©ny.
• 1881 – MegnyĂlik Budapesten az elsĂ” polgĂĄri leĂĄnynevelĂ” iskola, a budavĂĄri domonkos kolostor helyĂ©n (a mai SzilĂĄgyi ErzsĂ©bet GimnĂĄzium elĂ”dje). ElsĂ” vezetĂ”je PĂłra Ferenc volt.
• 1887 – Emile Berliner ĂrĂĄsban benyĂșjtja szabadalmi kĂ©rvĂ©nyĂ©t a „gramophone”-ra. BĂĄr Ă” szabadalmaztatja, hĂressĂ© Thomas Alva Edisont teszi.
• 1892 – ĂtadjĂĄk az ErzsĂ©bet hĂdat KomĂĄromban.
• 1914 – SzentpĂ©tervĂĄr (Sankt-Petersburg) nevĂ©t PetrogrĂĄdra vĂĄltoztatjĂĄk .
• 1916 – BulgĂĄria hadat ĂŒzen RomĂĄniĂĄnak az I. vilĂĄghĂĄborĂșban.
• 1920 – Budapest polgĂĄrmesterĂ©vĂ© vĂĄlasztjĂĄk SipĂ”cz JenĂ”t.
• 1923 – A Richter-skĂĄla szerint 7,9-8,3 erĂ”ssĂ©gĂ» földrengĂ©s rĂĄzza meg TokiĂłt Ă©s JokohamĂĄt, szĂĄzezer ember halĂĄlĂĄt okozva.
• 1928 – AlbĂĄnia kirĂĄlysĂĄggĂĄ alakul.
• 1930 – Nagy munkĂĄstĂŒntetĂ©s Budapesten, közel 150 ezer rĂ©sztvevĂ”vel. A HĂ”sök terĂ©n a lovasrendĂ”rök Nagy KĂĄroly rendĂ”rfelĂŒgyelĂ” parancsĂĄra a tömegbe lĂ”nek. Egy ember meghal, többen megsebesĂŒlnek.
• 1939 – A II. vilĂĄghĂĄborĂș kezdete: a nĂĄci NĂ©metorszĂĄg megtĂĄmadja LengyelorszĂĄgot.
• 1941 – NĂ©metorszĂĄgban kötelezĂ”vĂ© teszik a zsidĂłknak a sĂĄrga DĂĄvid-csillag viselĂ©sĂ©t.
• 1944 – A szovjet hadsereg IaÂși–Kisinyov offenzĂvĂĄja nyomĂĄn BulgĂĄria is hadat ĂŒzen NĂ©metorszĂĄgnak, egy hĂ©ttel RomĂĄnia ĂĄtĂĄllĂĄsa utĂĄn.
• 1951 – David Ben-Gurion izraeli miniszterelnök alĂĄĂrja az izraeli titkosszolgĂĄlat (Moszad) megalakĂtĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł rendeletet.
• 1961 – Az „el nem kötelezett ĂĄllamok” elsĂ” talĂĄlkozĂłja. BelgrĂĄdban ĂŒl elĂ”ször tĂĄrgyalĂłasztalhoz 26 tömbön kĂvĂŒli ĂĄllam. (AfganisztĂĄn, AlgĂ©ria, Burma, Ceylon, Ciprus, az EgyesĂŒlt Arab KöztĂĄrsasĂĄg, EtiĂłpia, GhĂĄna, Guinea, India, IndonĂ©zia, Irak, IrĂĄn, Jemen, JugoszlĂĄvia, Kambodzsa, KongĂłi Demokratikus KöztĂĄrsasĂĄg, KongĂłi KöztĂĄrsasĂĄg, Kuba, Libanon, Mali, MarokkĂł, NepĂĄl, SzaĂșd-ArĂĄbia, SzomĂĄlia, SzudĂĄn Ă©s TunĂ©zia.)
• 1958 - a Szoboszlay-per ĂĄltal halĂĄlraitĂ©lt, többsĂ©gĂ©ben magyarokbĂłl ĂĄllĂł csoport kivĂ©gzĂ©se Aradon.
• 1961 – A SzovjetuniĂł vĂ©get vet atombomba-kĂsĂ©rleteire adott moratĂłriumĂĄnak KözĂ©p-ĂzsiĂĄban, Ă©s felĂșjĂtja a robbantĂĄsokat. A TASSZ csak szeptember 5-Ă©n jelenti be e tĂ©nyt. Ennek nyomĂĄn az USA is Ășjrakezdi kĂsĂ©rleti robbantĂĄsait szeptember 15-Ă©tĂ”l.
• 1962 – FöldrengĂ©s Nyugat-IrĂĄnban. Több mint tĂzezren meghalnak.
• 1965 – Tibet autonĂłm stĂĄtust kap KĂnĂĄn belĂŒl.
• 1971 – Katar deklarĂĄlja fĂŒggetlensĂ©gĂ©t Nagy-BtitanniĂĄtĂłl.
• 1977 – Az EgyesĂŒlt Ăllamok Ă©s Kuba 16 Ă©vi szĂŒnet utĂĄn Ășjra felveszi a diplomĂĄciai kapcsolatokat.
• 1983 – A DĂ©l-Koreai LĂ©gitĂĄrsasĂĄg 007-es Boeing-747 jĂĄrata 400 km-re letĂ©r ĂștvonalĂĄrĂłl. A szovjet Szahalin-szigetek lĂ©gterĂ©ben a szovjet lĂ©gierĂ” lelövi. 269 utas veszti Ă©letĂ©t. DiplomĂĄciai bonyodalom alakul ki az USA Ă©s a SzovjetuniĂł között.
• 1985 – Franciaa Ă©s amerikai tudĂłsok Robert Ballard vezetĂ©sĂ©vel megtalĂĄljĂĄk az 1912-ben elsĂŒllyedt Titanic roncsĂĄt ĂjfundlandnĂĄl.
• 1991 – ĂzbegisztĂĄn elszakad a SzovjetuniĂłtĂłl Ă©s kikiĂĄltja fĂŒggetlensĂ©gĂ©t.
• 1998 – PokolgĂ©p robban AlgĂr Bab el-Ved negyed piac-terĂ©n, aminek következtĂ©ben 17 ember meghal Ă©s 61 megsebesĂŒl.
• 2004 – MegkezdĂ”dik a beszlĂĄni tĂșszdrĂĄma. A tanĂ©vnyitĂł napjĂĄn iszlamista terroristĂĄk megszĂĄlljĂĄk az iskolĂĄt, tĂșszul ejtik a jelenlĂ©vĂ”ket. A kĂ©sĂ”bbi tĂșszszabadĂtĂł akciĂł több mint 330 halĂĄlos ĂĄldozatot követel, többsĂ©gĂŒk gyerek.
• 2008 - Megalakul a Budapest Wolves 2, a Magyar Amerikai Futball Liga sokadik csapata. A csapatot a rĂ©gi Budapest Wolves 2 jĂĄtĂ©kosai alkotjĂĄk, a Budapest Wolves Rookies jĂĄtĂ©kosaival egyetemben.
SzĂŒletĂ©sek
• 1210 – X. Gergely pĂĄpa († 1276)
• 1529 – Taddeo Zuccaro olasz festĂ” († 1566)
• 1642 – Bethlen MiklĂłs erdĂ©lyi magyar ĂĄllamfĂ©rfi, törtĂ©nĂ©sz († 1716)
• 1653 – Johann Pachelbel nĂ©met zeneszerzĂ”, orgonista († 1706)
• 1727 – Ăder XavĂ©r Ferenc jezsuita hittĂ©rĂtĂ”, DĂ©l-Amerika-utazĂł († 1773)
• 1740 – CsernĂĄk LĂĄszlĂł magyar szĂĄrmazĂĄsĂș holland matematikus († 1816)
• 1798 – Gyulay Ferenc csĂĄszĂĄri Ă©s kirĂĄlyi tĂĄborszernagy, osztrĂĄk hadĂŒgyminiszter († 1868)
• 1808 – HugĂł KĂĄroly magyar drĂĄmaĂrĂł († 1877)
• 1832 – Veres Ferenc fĂ©nykĂ©pĂ©sz († 1916)
• 1840 – BalĂĄs ĂrpĂĄd egyetemi tanĂĄr, mezĂ”gazdĂĄsz szakĂrĂł († 1905)
• 1848 – Auguste-Henri Forel svĂĄjci pszichiĂĄter, elmegyĂłgyĂĄsz, amatĂ”r rovartankutatĂł († 1931)
• 1854 – Engelbert Humperdinck nĂ©met zeneszerzĂ” († 1921)
• 1855 – DobĂł SĂĄndor szĂniigazgatĂł († 1923)
• 1856 – Szergej Vinogradszkij, orosz szĂĄrmazĂĄsĂș francia bakteriolĂłgus († 1953)
• 1862 – Kövesligethy RadĂł csillagĂĄsz, geofizikus, az MTA tagja († 1934)
• 1871 – Ripka Ferenc politikus, Budapest fĂ”polgĂĄrmestere († 1944)
• 1872 – DiĂłsy ĂdönnĂ© BrĂŒll AdĂ©l („LĂ©da”), Ady Endre mĂșzsĂĄja († 1934)
• 1875 – Edgar Rice Burroughs amerikai regĂ©nyĂrĂł († 1950)
• 1877 – Francis William Aston, Nobel-dĂjas angol fizikus, kĂ©mikus († 1945)
• 1879 – Balogh Rudolf fotĂłmĂ»vĂ©sz († 1944)
• 1883 – Gsell JĂĄnos vegyĂ©sz († 1958)
• 1896 – Sass ĂrpĂĄd festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1957)
• 1902 – ValkĂł Imre kutatĂłmĂ©rnök, feltalĂĄlĂł († 1975)
• 1902 – Dirk Brouwer, holland szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai csillagĂĄsz († 1966)
• 1903 – Hamza D. Ăkos magyar magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, filmrendezĂ” († 1993)
• 1906 – Karl August Folkers amerikai biokĂ©mikus, biolĂłgus, a Q10 coenzim kutatĂłja, a B12 vitamin izolĂĄlĂłja († 1997)
• 1910 – Olgyay AladĂĄr mûépĂtĂ©sz († 1964)
• 1910 – Olgyay Viktor mûépĂtĂ©sz († 1966)
• 1910 – F. RĂĄcz KĂĄlmĂĄn magyar ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł († 1980)
• 1914 – Nagy GĂ©za mĂ»velĂ”dĂ©sszervezĂ”, mĂ»fordĂtĂł († 1981)
• 1920 – Richard Farnsworth amerikai szĂnĂ©sz († 2000)
• 1922 – Vittorio Gassman Oscar-dĂjas olasz szĂnĂ©sz († 2000)
• 1923 – SzabadvĂĄry Ferenc tudomĂĄnytörtĂ©nĂ©sz († 2006)
• 1923 – Rocky Marciano nehĂ©zsĂșlyĂș ökölvĂvĂł vilĂĄgbajnok († 1969)
• 1927 – Pertorini RezsĂ” orvos, pszichiĂĄter, neurolĂłgus († 1980)
• 1930 – TĂłth JĂĄnos, Kossuth-dĂjas operatĂ”r
• 1932 – Jack van Lint holland matematikus († 2004)
• 1933 – Conway Twitty amerikai country Ă©nekes († 1993)
• 1935 – Seiji Ozawa japĂĄn karmester
• 1944 – Leonard Slatkin amerikai karmester
• 1945 – Somogyi Ferenc politikus, diplomata, MagyarorszĂĄg volt kĂŒlĂŒgyminisztere
• 1946 – Barry Gibb brit Ă©nekes, zeneszerzĂ”, a Bee Gees egyĂŒttes tagja
• 1949 – Karinthy MĂĄrton magyar rendezĂ”
• 1951 – Timothy Zahn amerikai sci-fi ĂrĂł
• 1951 – Nicu CeauÂșescu romĂĄn politikus, Nicolae CeauÂșescu fia
• 1953 – Jakab Csaba szĂnmĂ»vĂ©sz
• 1957 – Gloria Estefan (er. Gloria MarĂa Milagrosa Fajardo), kubai szĂŒletĂ©sĂ» amerikai Ă©nekesnĂ”
• 1962 – Ruud Gullit holland labdarĂșgĂł
• 1963 – KropkĂł PĂ©ter triatlonista
• 1965 – Simon Tibor vĂĄlogatott labdarĂșgĂł (meggyilkoltĂĄk † 2002)
• 1968 – Mohammed Atta, muzulmĂĄn terrorista († 2001)
• 1971 – Hakan SĂŒkĂŒr török labdarĂșgĂł
• 1974 – Ricsi BohĂłc magyar bohĂłc
• 1982 – Jeffrey Buttle kanadai mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1983 – Jesse Head amerikai szĂnĂ©sz
• 1984 – Köteles LĂĄszlĂł a DVTK labdarĂșgĂłja
• 1986 – GaĂ«l Monfils francia teniszezĂ”
• 1987 – MolnĂĄr TamĂĄs magyar labdarĂșgĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 655 – I. MĂĄrton pĂĄpa (szĂŒletĂ©si idĂ”pont ismeretlen)
• 1127 – Ălmos herceg (kb.* 1075)
• 1159 – IV. AdorjĂĄn pĂĄpa (kb.* 1100)
• 1375 – Philippe, OrlĂ©ans elsĂ” hercege, VI. FĂŒlöp francia kirĂĄly fia (* 1331)
• 1557 – Jacques Cartier francia felfedezĂ”, Ăszak-Amerika kutatĂłja (* 1491)
• 1648 – Marin Mersenne francia szerzetes, matematikus, fizikus (* 1588)
• 1678 – Ifj. Jan Brueghel flamand tĂĄjkĂ©p-, virĂĄg- Ă©s ĂĄllatfestĂ” (* 1601)
• 1715 – XIV. Lajos francia kirĂĄly (* 1638)
• 1729 – Sir Richard Steele angol ĂrĂł, lapszerkesztĂ” (* 1672)
• 1777 – Johann Ernst Bach nĂ©met zeneszerzĂ” (* 1722)
• 1796 – GrĂłf Teleki JĂłzsef, fĂ”ispĂĄn, koronaĂ”r, mĂ»gyĂ»jtĂ”, ĂrĂł (* 1738)
• 1868 – Gyulay Ferenc csĂĄszĂĄri Ă©s kirĂĄlyi tĂĄborszernagy, osztrĂĄk hadĂŒgyminiszter (* 1798)
• 1879 – BĂĄrĂł Wenckheim LĂĄszlĂł politikus, mezĂ”gazdĂĄsz, lĂłtenyĂ©sztĂ” (* 1814)
• 1891 – Ballagi MĂłr teolĂłgus, nyelvĂ©sz, az MTA tagja (* 1815)
• 1897 – Schneider Antal orvos, honvĂ©d ezredes (* 1817)
• 1903 – Hetyey SĂĄmuel pĂ©csi megyĂ©spĂŒspök (* 1845)
• 1903 – Charles Renouvier francia katolikus filozĂłfus (* 1815)
• 1912 – Török AurĂ©l orvos, egyetemi tanĂĄr, antropolĂłgus, az MTA tagja (* 1842)
• 1915 – GellĂ©ri MĂłr közgazdasĂĄgi szakĂrĂł, a magyar iparfejlesztĂ©s kiemelkedĂ” alakja (* 1854)
• 1922 – Pecz Samu mûépĂtĂ©sz, mĂ»egyetemi tanĂĄr (* 1854)
• 1928 – Bokor ElemĂ©r zoolĂłgus (* 1887)
• 1936 – Frommer Rudolf magyar gĂ©pĂ©szmĂ©rnök, feltalĂĄlĂł (* 1868)
• 1939 – OrsĂłs OttĂł biolĂłgus (* 1911)
• 1940 – Feleky SĂĄndor orvos, költĂ” (* 1865)
• 1951 – Wols (er. neve Alfred Otto Wolfgang Schulze), nĂ©met szĂĄrmazĂĄsĂș francia festĂ” (* 1913)
• 1955 – Schimanek Emil, Kossuth-dĂjas gĂ©pĂ©szmĂ©rnök, egyetemi tanĂĄr (* 1872)
• 1962 – Bulla BĂ©la földrajztudĂłs, egyetemi tanĂĄr, az MTA levelezĂ” tagja (* 1906)
• 1964 – Joachim Ferenc festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1882)
• 1964 – SzĂŒdi György, JĂłzsef Attila-dĂjas költĂ” (* 1909)
• 1967 – Siegfried Sassoon angol ĂrĂł, költĂ” (* 1896)
• 1968 – GĂĄbor JenĂ” festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1893)
• 1970 – François Mauriac, Irodalmi Nobel-dĂjas francia ĂrĂł (* 1885)
• 1973 – DemjĂ©n Attila, MunkĂĄcsy-dĂjas festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1926)
• 1976 – Mozsonyi SĂĄndor gyĂłgyszerĂ©sz, orvos, egyetemi tanĂĄr (* 1889)
• 1978 – BĂĄti LĂĄszlĂł irodalomtörtĂ©nĂ©sz, egyetemi tanĂĄr (* 1909)
• 1979 – TarjĂĄn RĂłbert orvos, az orvostudomĂĄnyok doktora (* 1913)
• 1980 – IvĂĄnovics György Kossuth-dĂjas orvos, mikrobiolĂłgus, az MTA tagja (* 1904)
• 1980 – Gyarmati LĂĄszlĂł toxikolĂłgus, egyetemi tanĂĄr (* 1921)
• 1981 – RomĂĄn György festĂ”mĂ»vĂ©sz, ĂrĂł (* 1903)
• 1981 – Csorba IstvĂĄn szĂnĂ©sz (* 1922)
• 1981 – Albert Speer nĂ©met Ă©pĂtĂ©sz, a III. Birodalom fÔépĂtĂ©sze, fegyverkezĂ©si minisztere, a haditermelĂ©s irĂĄnyĂtĂłja (* 1905)
• 1981 – Bizse JĂĄnos festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1920)
• 1982 – Wladyslaw Gomulka politikus, a lengyel kommunista pĂĄrt vezetĂ”je (* 1905)
• 1982 – Haskell Brooks Curry matematikus, a kombinatorikus logika kutatĂłja (* 1900)
• 1982 – Ludwig Bieberbach nĂ©met matematikus (* 1896)
• 1984 – SzĂ”ts Endre geolĂłgus, paleontolĂłgus (* 1914)
• 1987 – Haraszty ĂrpĂĄd botanikus, egyetemi tanĂĄr, a biolĂłgiai tudomĂĄnyok kandidĂĄtusa (* 1907)
• 1988 – Luis W. Alvarez Nobel-dĂjas amerikai fizikus (* 1911)
• 1988 – Ruttkay MĂĄria szĂnĂ©sznĂ” (* 1906)
• 1996 – Bakos Ferenc nyelvĂ©sz (* 1922)
• 1997 – Czibor ZoltĂĄn vĂĄlogatott labdarĂșgĂł, az Aranycsapat tagja (* 1929)
• 2006 – Faludy György költĂ”, mĂ»fordĂtĂł (* 1910)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• LĂbia: A Nagy Al-Fatih Forradalom Ă©vfordulĂłja.
• SzlovĂĄkia: Az alkotmĂĄny ĂŒnnepe.
• ĂzbegisztĂĄn: A FĂŒggetlensĂ©g napja.
• A II. vilĂĄghĂĄborĂș emlĂ©knapja.
|
magam, 8:14
|
|
|
napi okossĂĄg:
Próbåld meg elmondani egy vonalnak, hogy mi az a gömb...
.
|
magam, 8:13
|
|
|
Ma jĂł volna kicsit messze menni,
- nem örökre, elég egy kiskabåt -,
csak pĂĄr ĂŒres ĂłrĂĄt zsebre tenni,
s Ășgy futni jĂĄratlan utakon ĂĄt.
Ma közel a tåvol, megérintem,
s lĂĄbamhoz ĂŒlnek sosem jĂĄrt helyek,
egyikĂŒk mĂĄris fogja a kezem,
lehet, hogy pĂĄr napra vele megyek.
Ma olyan, mintha nagy vihar jönne,
vajĂșdĂł Ă©g alatt rohan a szĂ©l.
Kitårt karokkal ållok elébe,
vigyen el messze - ha hazakĂsĂ©r.
(SĂĄrhelyi E)
|
magam, 8:07
|
|
|
JĂł reggelt,szĂ©p hetet kĂvĂĄnok mindenkinek.
|
magam, 8:05
|
|
|
|
| 2008. augusztus 31., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 21:35
|
|
|
Este, ha Ă©j szele
szĂĄll a tavon,
Ălnek a bĂ©kĂĄk,
hallgatagon.
NĂ©zik a holdat,
az Ă©gi csodĂĄt,
TÔle remélnek
több vacsoråt.
(JanicsĂĄk I)
|
magam, 21:26
|
|
|
a feledékeny "apuka"...?
|
magam, 19:39
|
|
|
mindenki eltalĂĄlta...
gratulĂĄlok...!!!!
.
valĂłban egy szaglĂĄszĂł kutya
|
magam, 19:13
|
|
|
egy Ășjabb Ă©rdekes kĂ©p...de mi is van rajta...?
|
magam, 13:28
|
|
|
„Minden feltĂ©telhez kötött. Csak nem mindig lĂĄtod a feltĂ©teleket.”
Ez talĂĄlt, sĂŒllyedt. Vajon lĂ©tezik feltĂ©tel nĂ©lkĂŒli szeretet? Mindenki azt mondja, az az igazi szeretet, amiben nincsenek feltĂ©telek. Ahol Ășgy fogadjuk el a mĂĄsikat, ahogy van. De vajon hiszĂŒnk is benne, vagy csak hinni akarunk? Ăs vajon miĂ©rt akarunk, vagy hiszĂŒnk benne? Mert Ășgy gondoljuk, hogy lĂ©tezik, vagy mert kĂ©nyelmes hinni benne. Hisz, ha hiszĂŒnk benne, az azt is jelenthetnĂ©, hogy akĂĄrmit megtehetĂŒnk a feltĂ©tel nĂ©lkĂŒlisĂ©g jegyĂ©ben. Hisz Ășgy is szeretnek. Vagy ez nem Ăgy mĂ»ködik? Szerintem nem. FeltĂ©telek kellenek. Nem olyan, hogy „ha szeretsz, szeretlek”, vagy hogy „ha megteszed ezt, megteszem azt” Ă©s Ăgy tovĂĄbb…..de bizonyos hatĂĄrok kellenek minden kapcsolatban. Soha nem tehetĂŒnk azt a mĂĄsikkal, amit akarunk, csak azĂ©rt, mert elĂ”rĂ©bb vagyunk a sorban. SĂ”t….Csak azt tehetjĂŒk meg a mĂĄsikkal, amit magunkkal is megtennĂ©nk. Nem vĂĄrhatunk el irreĂĄlis dolgokat, de az sem lehet jĂł megoldĂĄs, hogy elĂ©g a tudat, hogy barĂĄtok vagyunk,hogy szeretjĂŒk egymĂĄst. A dolgokĂ©rt tenni kell! Ăs nem beszĂ©lni rĂłla, nem folyamatosan emlĂ©keztetni, hanem Ă©rezni, mikor kell elĂ”bĂșjni a sorbĂłl, mert nem ĂĄllhatunk folyamatosan elöl, elfoglalva mĂĄsok elĂ”tt minden helyet. Teret kell adni, Ă©s a tĂĄvolbĂłl figyelni….Ă©s ha megĂ©rzed mikor kell elĂ”jönni, akkor megtetted, amit tehetsz. Mert a legfontosabb feltĂ©tel, hogy szĂŒksĂ©gĂŒnk legyen egymĂĄsra….feltĂ©tel nĂ©lkĂŒl.
(ISz)
|
magam, 13:19
|
|
|
tudtad...?
Mikor vålt szokåsså a köszönés?
Az ĂŒdvözlĂ©s legegyszerĂ»bb formĂĄja a meghajlĂĄs. Amikor udvariasan meghajtjuk magunkat, nem gondolunk mĂĄr arra, hogy ez a mozdulat a teljes földreborulĂĄs csökevĂ©nye. Valaki elĂ”tt földre borulni, tĂ©rdre, vagy Ă©ppen arcra esni pedig hajdan, a rabszolgasĂĄg korĂĄban a legyĂ”zött harcosok szoktak. Ezzel a mozdulattal fejeztĂ©k ki, hogy nincs szĂĄndĂ©kukban tovĂĄbb harcolni, Ă©s hajlandĂłk a rĂ©gi hadifoglyok sorsĂĄt, a rabszolgasĂĄgot vĂĄllalni. A földreborulĂĄs kĂ©sĂ”bb az uralkodĂłk Ă©s fejedelmek elĂ”tti teljes hĂłdolat kifejezĂ©sĂ©vĂ© vĂĄlt. Eredeti szerepe, jelentĂ©se az idĂ”k folyamĂĄn mindinkĂĄbb elhomĂĄlyosult Ă©s mikor a tĂ©rdreomlĂĄsbĂłl fĂ©ltĂ©rdre ereszkedĂ©s, tĂ©rdhajtĂĄs, vagy kĂ©sĂ”bb puszta hajbĂłkolĂĄs lett, mĂĄr csak az alĂĄrendeltsĂ©gi viszonyt fejeztĂ©k ki vele. A meghajlĂĄs, fĂ”hajtĂĄs ma mĂĄr semmi mĂĄs, csak udvarias mozdulat. Nem alĂĄrendeltsĂ©get fejezĂŒnk ki vele, hanem mĂĄsok megbecsĂŒlĂ©sĂ©t.
Ăs a kalaplevĂ©tel?
E szokĂĄs legmĂ©lyebb gyökerĂ©t keresve is a rabszolgatartĂł tĂĄrsadalom vilĂĄgĂĄba jutunk el. Nem egy ĂrĂĄsos feljegyzĂ©s Ă©s mĂ©g több kĂ”be vĂ©sett ĂĄbrĂĄzolĂĄs beszĂ©l arrĂłl, hogy egyes Ăłkori nĂ©pek, többek között az asszĂrok, hadifoglyaikat, kĂ©sĂ”bb rabszolgĂĄikat, minden ruhĂĄjuktĂłl megfosztottĂĄk. Eredetileg nyilvĂĄn csak zsĂĄkmĂĄnyszerzĂ©s cĂ©ljĂĄbĂłl tettĂ©k ezt, kĂ©sĂ”bb azonban jelkĂ©pes Ă©rtelmet is kapott a rabszolgĂĄk teljes vagy rĂ©szleges meztelensĂ©ge. Az, hogy egyes nĂ©peknĂ©l az alsĂłbbrendĂ»eknek övig ruhĂĄtlanul kellett az elĂ”kelĂ”k szĂne elĂ”tt megjelenniĂŒk, de mĂ©g inkĂĄbb az a szokĂĄs, hogy egyes nĂ©pek Ășgy fejeztĂ©k ki tiszteletĂŒket az idegenek elĂ”tt, hogy ruhĂĄjukat a vĂĄllukon fellebbentettĂ©k, jĂłl mutatja, hogyan vĂĄlik az eredetileg rabszolgaviszonyt kifejezĂ” cselekvĂ©s a tiszteletadĂĄs jelĂ©vĂ©! Egy nyugat-afrikai nĂ©ger nĂ©pnĂ©l a ruhafellebbentĂ©s egyĂŒtt jĂĄr a kalap levĂ©telĂ©vel. KĂ©tsĂ©gtelen, hogy a mi köszönĂ©st kifejezĂ” kalapemelĂ©sĂŒnk is ennek az Ă”si szokĂĄsnak maradvĂĄnya.
A kézfogås honnan ered?
EredetĂ©t tekintve nem kapcsolĂłdik semmifĂ©le megalĂĄzkodĂĄst kifejezĂ” mozdulathoz. A rĂ©gi idĂ”kben, amikor a kĂ©zfogĂĄs mĂ©g nem vĂĄlt egyszerĂ» jelkĂ©pes cselekedettĂ©, azĂ©rt nyĂșjtottak egymĂĄsnak kezet az emberek, hogy mutassĂĄk: nincs nĂĄluk semmifĂ©le fegyver, barĂĄti, bĂ©kĂ©s Ă©rzelmekkel közelednek.
Ezt igazolja többek között az "itt a kezem, nem disznĂłlĂĄb" trĂ©fĂĄs szĂłlĂĄsunk is. Eredeti Ă©rtelme akkor vilĂĄgosodik meg, ha tudjuk, hogy rĂ©gen a pisztolyt mondtĂĄk gĂșnyosan disznĂłlĂĄbnak. Ahogy Ă©ppen Ăgy neveztĂ©k a pisztolyt, az nyilvĂĄn a rĂ©gi mordĂĄlyok ormĂłtlan alakjĂĄra vezethetĂ” vissza. Az "itt a kezem, nem disznĂłlĂĄb" szĂłlĂĄs tehĂĄt rĂ©gen azt jelentette: Nincs pisztoly a kezemben, barĂĄti jobbomat nyĂșjtom felĂ©d. A kĂ©zfogĂĄs egyszerĂ» ĂŒdvözlĂ©si formĂĄjĂĄnak ilyen bonyolult hĂĄttere van.
|
magam, 12:35
|
|
|
megprĂłbĂĄlnĂĄd...?
http://www.indavideo.hu/video/Buszsofor_brillirozik_a_hidon
.
|
magam, 8:25
|
|
|
|
| |
