2008. augusztus 29., péntek |
|
|
0 |
|
|
ParĂĄnyiak vagyunk, lĂ©tĂŒnk a mindensĂ©gben oly’ csekĂ©ly. ElveszĂŒnk a nagy egĂ©szben, nyomunk se marad, nincs esĂ©ly. Csillagok Ă©s bolygĂłk között magĂĄba nyel a vĂ©gtelen, Csak egy villanĂĄs az Ă©let… Nem vĂĄltoztat a lĂ©nyegen. (ISz)
magam, 20:31
|
|
|
Ă©szre sem vettem...a 6000 - dik bejegyzĂ©s.. csak Ășgy elrepĂŒlt, ez a kis idĂ”.. köszönöm a hozzĂĄm szĂłlĂĄsokat,Ă©s az olvasĂĄst is
magam, 19:58
|
|
|
egy mosolyt megér...
Ăll a juhĂĄsz a rĂ©ten a botjĂĄra tĂĄmaszkodva. Arra megy a többi juhĂĄsz, meglĂĄtjĂĄk, kĂ©rdik tĂ”le: - HĂĄt te meg, mit csinĂĄlsz? - Gondolkodom. - Ăs hol a fenĂ©ben van a nyĂĄjad? - Azon gondolkodom...
A kalĂłzhalyĂł matrĂłza leszĂłl a kapitĂĄnynak: -Uram jön egy ellensĂ©ges hajĂł!! -Akkor hozzon egy ĂŒveg vodkĂĄt,Ă©s hozza fel a vörös ingemet! -De miĂ©rt?? -A vodka önbizalmat ad,a vörös ingen pedig nem lĂĄtszik meg a vĂ©rem. MĂĄsnap: -Uram! Jön 3 ellensĂ©ges hajĂł! -Akkor hozzon 2 ĂŒveg vodkĂĄt,Ă©s hozza fel a barna gatyĂĄmat!
Nemi erĂ”szak ĂŒgyĂ©ben ĂtĂ©lkeznek egy rendĂ”r fölött: - Nem Ă©rtem - mondja a bĂrĂł - ha igaz, amit mond, hogy homoszexuĂĄlis, miĂ©rt tĂĄmadta meg azt a szerencsĂ©tlen apĂĄcĂĄt? - Hmm... HĂĄtulrĂłl Ășgy nĂ©zett ki, mint ZorrĂł...
Ket rendĂ”r a nyelvtanĂłrĂĄn: - Te a tennap az ket "n"? - Azt nemtom, de hogy kĂ©t "t" az biztos, mert mĂșlt idĂ”.
Egy rĂ©szeg felszĂĄll a buszra kesĂ” este, Ă©s az ĂŒlĂ©sek közt tĂĄntorogva vĂ©gĂŒl is egy idĂ”sebb asszony mellĂ© huppan. A nĂ” megvetĂ”en vegigmĂ©ri pĂĄrszor majd Ăgy szĂłl hozzĂĄ: - Hadd mondjak magĂĄnak valamit. Maga egyenesen a pokolra megy! A rĂ©szeg felugrik Ă©s elĂ”rekiĂĄlt a sofĂ”rnek: - HĂ©, ĂĄlljon meg: Rossz buszra szĂĄlltam !
magam, 12:31
|
|
|
tudtad...?
VirĂĄgszimbolika kezdĂ”knek - titkos ĂŒzenetek
A virĂĄg sok mindent elĂĄrulhat arrĂłl, akitĂ”l ajĂĄndĂ©kba kapjuk. A virĂĄgszimbolika az idĂ”k kezdete Ăłta lĂ©tezik, a szĂnes, illatos növĂ©nyek nyelvĂ©n szĂĄmtalan ĂŒzenetet közölhetnek velĂŒnk.
Milyen, aki adja?
ManapsĂĄg kevĂ©sbĂ© szigorĂș szabĂĄlyok jellemzik a virĂĄgvĂĄsĂĄrlĂĄst, mint nĂ©hĂĄny Ă©vtizeddel ezelĂ”tt. Vannak olyan szokĂĄsok, amelyek mĂĄra mĂĄr teljesen elavultak. Nem szabad tehĂĄt messzemenĂ” következtetĂ©seket levonni abbĂłl, ha egy fĂ©rfi nem pĂĄratlan szĂĄmĂș virĂĄgbĂłl összeĂĄllĂtott csokorral lep meg bennĂŒnket. Annak ellenĂ©re, hogy ez egykor a szeretĂ”k közötti kapcsolat jele volt, ma mĂĄr semmilyen jelentĂ”sĂ©ge nincs. KedvesĂŒnk Ă©ppĂșgy meglephet minket pĂĄratlan szĂĄmĂș virĂĄgszĂĄllal, mint az egyik kollĂ©gĂĄnk. A virĂĄgok szimbolikĂĄja azonban nem tĂ»nt el teljesen, sok virĂĄgĂĄrus Ă©s virĂĄgkötĂ” jĂłl ismeri a leggyakoribb virĂĄgok jelentĂ©sĂ©t. S ha a fĂ©rfi elĂĄrulja nekik ajĂĄndĂ©kozĂĄsa cĂ©ljĂĄt, akkor ĂŒzenetĂ©nek megfelelĂ” virĂĄgcsokrot kĂ©szĂtenek neki.
Szeret, nem szeret? Szeret!
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy milyen a fĂ©rfi jelleme Ă©s mik a szĂĄndĂ©kai, kitĂ»nĂ” alkalom a nyomozĂĄsra, amikor virĂĄgcsokrot vagy egy szĂĄl virĂĄgot kapunk tĂ”le. Mit is ĂĄrulnak el a virĂĄgok Ă©s az apropĂł, amelynek kapcsĂĄn ĂĄtadja nekĂŒnk? Ărdekes kis jĂĄtĂ©k, Ă©rdemes elgondolkodni rajta!
SzakĂ©rtök dĂsznövĂ©nykertĂ©sz, virĂĄgkötĂ” KĂ©rdezd szakĂ©rtĂ”nket! Több szakĂ©rtĂ” 1. VirĂĄg, csak Ășgy
Ha nem kifejezetten szĂŒletĂ©snapra, nĂ©vnapra vagy nĂ”napra kapunk virĂĄgot, tekinthetjĂŒk fĂ©l sikernek, hiszen feltĂ©tlenĂŒl Ășriemberre vall a gesztus. Azok a fĂ©rfiak, akik szĂvesen ajĂĄndĂ©koznak virĂĄgot minden ok nĂ©lkĂŒl, figyelmesek, Ă©s valĂłszĂnĂ»leg nem barĂĄti kapcsolatot szeretnĂ©nek kialakĂtani velĂŒnk.
2. Kedvenc virĂĄgunk
Ha egy bĂ»bĂĄjos fĂ©rfi kedvenc virĂĄgunkkal lep meg minket, anĂ©lkĂŒl, hogy errĂ”l mĂĄr konkrĂ©tan lett volna szĂł, igen komoly szĂĄndĂ©kot mutatja a csokor. Ha csak egyszerĂ»en tudja, hogy melyik szĂn vagy virĂĄgfajta a kedvencĂŒnk, biztosan a kedvĂŒnkben akar jĂĄrni.
3. Mûviråg
A mĂ»virĂĄg nem vall tĂșl jĂł ĂzlĂ©sre. Lehet, hogy a vĂĄgott növĂ©ny hamar elhal, ĂĄm az örökkĂ© tartĂł virĂĄg lĂĄttĂĄn lehetsĂ©ges, hogy a mi szerelmĂŒnk sem lesz oly tartĂłs.
4. VirĂĄg selyempapĂrban
Ha a fĂ©rfi elfelejti kihĂĄmozni a virĂĄgot a hangulatrombolĂł, seszĂnĂ» selyempapĂrbĂłl, nem valĂłszĂnĂ», hogy kifinomult, udvarias jellem. Az, hogy a környĂ©ken nem talĂĄlt egy szemetest sem, nem bizonyul jĂł kifogĂĄsnak.
5. VirĂĄgtenger
Ha annyi virĂĄgot kapunk, hogy mozdulni sem lehet tĂ”le a lakĂĄsban, az valami gyanĂșs ĂŒgyet sejtet. Ărdemes elgondolkodni, nem lĂ©pett-e fĂ©lre? VĂ©gĂŒl is miĂ©rt kell tĂz csokornak egyetlen szĂĄl, igaz szerelmet szimbolizĂĄlĂł vörös rĂłzsĂĄt helyettesĂtenie?
6. Cserepes
Ha a virĂĄg cserepes, valĂłszĂnĂ»leg ĂșjĂtĂł, izgalmas szemĂ©lyisĂ©ggel van dolgunk, aki nem szereti a „vĂĄgott virĂĄg" hagyomĂĄnyĂĄt. Az is lehet, hogy szeretnĂ©, ha hosszan emlĂ©keznĂ©nk rĂĄ.
7. LuxusvirĂĄg
Ha drĂĄga, exkluzĂv virĂĄg formĂĄjĂĄban jelenik meg az ĂŒzenet, alighanem a következĂ” variĂĄciĂłk valamelyikĂ©re gondolhatunk: „Ezt a drĂĄga virĂĄgot is megadom Neked, mert Te felbecsĂŒlhetetlen Ă©rtĂ©kĂ» vagy szĂĄmomra", vagy „Legközelebb is drĂĄga ajĂĄndĂ©kot kapsz, hiszen a pĂ©nzemmel bĂĄrkit leveszek a lĂĄbĂĄrĂłl."
8. VirĂĄg helyett valami mĂĄs
Ha valamely alkalomra nem kapunk virĂĄgot, de valami kedves aprĂłsĂĄg helyettesĂti, ne szomorkodjunk, de azĂ©rt diszkrĂ©ten figyelmeztessĂŒk kedvesĂŒnket, hogy a virĂĄg mindenkĂ©ppen alapvetĂ” ajĂĄndĂ©k egy hölgy szĂĄmĂĄra legalĂĄbb egy-kĂ©t alkalommal egy Ă©vben.
+1 VĂ©gĂŒl a legfontosabb alapszabĂĄly: akĂĄrmilyen virĂĄgot is kapunk, szerethetĂ” a fĂ©rfi, ha eltalĂĄlta ĂzlĂ©sĂŒnket!
VirĂĄgok Ă©s ĂŒzenetek Vörös rĂłzsa Az örök klasszikus, a szerelem Ă©s a szenvedĂ©ly szimbĂłluma. Ha ezt a virĂĄgot kapjuk valakitĂ”l, biztosak lehetĂŒnk abban, hogy igen vonzĂłnak talĂĄl minket! SĂĄrga rĂłzsa A barĂĄtsĂĄg, a vidĂĄmsĂĄg jelkĂ©pe. Aki sĂĄrga rĂłzsĂĄt ad, valĂłszĂnĂ»leg kedvel minket, de semmikĂ©ppen se szĂĄmĂtsuk komoly vonzalomra, szerelemre. Ez a szĂn a vörös rĂłzsa „barĂĄtoknak szĂłlĂł" alternatĂvĂĄja. SzekfĂ» TradicionĂĄlis, kissĂ© unalmas virĂĄg. AjĂĄndĂ©kozĂłja valĂłszĂnĂ»leg konzervatĂv, nem igazĂĄn ĂșjĂtĂł jellem. Orchidea Az egyik legexkluzĂvabb virĂĄg. Ezt az egzotikus növĂ©nyt olyan valaki adja, aki mindenkĂ©ppen a kedvĂŒnkben akar jĂĄrni. Orgona Ezt az illatos virĂĄgot inkĂĄbb egy „spontĂĄn leszakĂtĂĄs" alkalmĂĄval megfelelĂ” odaadni, mint valamely ĂŒnnepre. Az anyĂĄk napja szimbĂłluma, nem a szenvedĂ©lyes kapcsolatĂ©. Nefelejcs Kedves kis csokor, a nevĂ©ben hordozza ĂŒzenetĂ©t: „soha ne felejts el!" FehĂ©r liliom Tiszta, nem tolakodĂł szĂĄndĂ©kok leleplezĂ”je. KrizantĂ©m Nem tĂșl ĂzlĂ©ses ajĂĄndĂ©k, mert „temetĂ”i virĂĄgkĂ©nt" is ismerik. TalĂĄn örökre eltemethetjĂŒk a kapcsolatot, kivĂ©ve, ha a lakĂĄsunkban is szeretjĂŒk ezt a növĂ©nyt! GyöngyvirĂĄg SzerĂ©ny, Ă”szinte szeretet vagy szerelem jelkĂ©pe lehet. TulipĂĄn A vörös a lĂĄngolĂł Ă©rzelmek jelkĂ©pe, a tarka tulipĂĄncsokor csodĂĄlatot mutat. A sĂĄrga tulipĂĄn a tisztelet Ă©s a hĂłdolat jele. NĂĄrcisz „Szeretlek" helyett is csodĂĄlatos, de pusztĂĄn azt is ĂŒzenheti: „Legyen egy vidĂĄm napod!"
magam, 12:15
|
|
|
ha Ășgy Ă©rzed neked van a legrosszabb munkĂĄd...
magam, 9:31
|
|
|
KALENDĂRIUM
Augusztus 29.
az év 241. (szökÔévekben 242.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 124 nap van håtra.
Napkelte: 04:58 Napnyugta: 18:28
Holdkelte: 02:59 Holdnyugta: 17:48
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re pĂ©ntek estig: A napsĂŒtĂ©s mellett idĂ”nkĂ©nt erĂ”sen megnövekszik a felhĂ”zet. NĂ©hol zĂĄporesĂ”, egy-egy zivatar is elĂ”fordul. Az Ă©szaknyugati szĂ©l sokfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl, helyenkĂ©nt megerĂ”södik. Zivatar környezetĂ©ben viharos szĂ©llökĂ©sek is lehetnek. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn 25, 30, kĂ©sĂ” este 17, 22 fok között alakul.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
PĂ©nteken nagyobb esĂ©llyel keleten egy-egy viharos (60-65 km/h) szĂ©llel kĂsĂ©rt zivatar kialakulhat. A fĂ”vĂĄrosban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a por koncentrĂĄciĂłja helyenkĂ©nt kevĂ©ssel ĂĄtlĂ©pheti az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©ket...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Gyenge hidegfronti hatås okozhat fejfåjåst, vérnyomås emelkedést. Hosszabb lehet a reflexidÔ.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s : 6.3 - erĂ”s
Ma Beatrix, Erna, JĂĄnos, Kamilla, Szabina, CĂ©zĂĄr, Kandida, SebĂ”, Szabin napja van.
Boldog névnapot!
Beatrix : Latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se boldogĂtĂł, boldogsĂĄgot hozĂł.
Erna : ĂfelnĂ©met eredetĂ» nĂ©v, az Erneszta önĂĄllĂłsult nĂ©met becĂ©zĂ”jĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se komoly, hatĂĄrozott, kĂŒlönösen a harcban.
JĂĄnos : Bibliai nĂ©v. A hĂ©ber Johanan nĂ©v görög Johannesz vĂĄltozatĂĄbĂłl (ill. ennek a hasonlĂł hangzĂĄsĂș latin Johannes formĂĄjĂĄbĂłl) szĂĄrmazik. JelentĂ©se "Jahve megkegyelmezett". MagyarorszĂĄgon a XVI - XVIII. szĂĄzadban a legnĂ©pszerĂ»bb fĂ©rfinĂ©v volt, Ă©s kĂ©sĂ”bb is a leggyakoribbak közĂ© tartozott, egĂ©szen az 1970-es Ă©vekig.
Kamilla : A Kamill fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja, egyĂșttal egy gyĂłgynövĂ©ny neve. Latin eredetĂ», jelentĂ©se nemesi szĂŒletĂ©sĂ», aki az ĂĄldozatoknĂĄl szolgĂĄlt.
Szabina : Latin eredetû név, a Szabin férfinév nÔi pårja. Jelentése a szabinok népéhez tartozó.
CĂ©zĂĄr : Etruszk, latin eredetĂ» nĂ©v, a rĂłmai Caesar csalĂĄdnĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se hosszĂș hajĂș, dĂșs hajĂș.
Kandida : Latin eredetû név, a Kandid férfinév nÔi pårja, jelentése fehér, fénylÔ, ragyogó.
SebÔ : A Sebestyén régi magyar becézÔjébÔl önållósult.
Szabin : Latin eredetû név, a Sabinus névbÔl szårmazik, jelentése a szabinok népéhez tartozó férfi.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1521 – Az I. SzulejmĂĄn (Szoliman) szultĂĄn ĂĄltal vezetett török haderĂ” elfoglalja NĂĄndorfehĂ©rvĂĄrt. • 1526 – "A mohĂĄcsi vĂ©sz": Az I. SzulejmĂĄn (Szoliman) szultĂĄn vezette török haderĂ” a mohĂĄcsi csatĂĄban szĂ©tveri a magyar fĂ”sereget, II. Lajos kirĂĄly is elesik. • 1533 – Pizarro spanyol konkvisztĂĄdor megöleti az utolsĂł inka uralkodĂłt, AtahualpĂĄt Ă©s elfoglalja a Birodalom fĂ”vĂĄrosĂĄt, CuzcĂłt. • 1541 – I. SzulejmĂĄn (Szoliman) szultĂĄn hadsereggel Ă©rkezik Buda alĂĄ, fogsĂĄgba veti Török BĂĄlintot. A török katonasĂĄg csellel elfoglalja Buda vĂĄrĂĄt. • 1602 – A tizenöt Ă©ves hĂĄborĂș sorĂĄn Jemisdzsi HasszĂĄn nagyvezĂr visszafoglalja a csĂĄszĂĄriaktĂłl SzĂ©kesfehĂ©rvĂĄrt. • 1686 – A török vĂ©dĂ”k sikertelenĂŒl prĂłbĂĄlnak kitörni a Szent Liga ĂĄltal ostromlott Buda vĂĄrĂĄbĂłl. • 1679 GubasĂłczy JĂĄnos korĂĄbbi vĂĄci pĂŒspök – szemĂ©lyĂ©ben Ășj fĂ”pĂĄsztor kerĂŒl a Nyitrai EgyhĂĄzmegye Ă©lĂ©re. • 1756 – II. Frigyes porosz kirĂĄly csapatai bevonulnak az AusztriĂĄval szövetsĂ©ges SzĂĄszorszĂĄgba, ezzel elkezdĂ”dik a hĂ©tĂ©ves hĂĄborĂș. • 1831 – Michael Faraday angol fizikus felfedezi a mĂĄgneses tĂ©r elektromos hatĂĄsĂĄt, az indukciĂłt. • 1944 – Kitör a SzlovĂĄk Nemzeti FelkelĂ©s BesztercebĂĄnyĂĄn. • 1944 – Horthy kormĂĄnyzĂł Lakatos GĂ©za vezĂ©rezredest nevezi ki miniszterelnökkĂ©, SztĂłjay Döme helyĂ©re. • 2005 – A Katrina hurrikĂĄn elĂ©ri Louisiana partjait, 65 mĂ©rföldre dĂ©lre New OrleanstĂłl.
SzĂŒletĂ©sek
• 1434 – Janus Pannonius az elsĂ”, nĂ©v szerint ismert magyar költĂ” († 1472) • 1825 – Salamon Ferenc a 19. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©nek egyik jelentĂ”s irodalomkritikusa, törtĂ©nĂ©sze, szĂnikritikusa († 1892) • 1855 – Stetka Gyula festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1925) • 1908 – Robert Merle francia ĂrĂł († 2004) • 1915 – Ingrid Bergman svĂ©d szĂnĂ©sznĂ” († 1982) • 1923 – Richard Attenborough bĂĄrĂł, Oscar-dĂjas angol szĂnĂ©sz, filmszĂnĂ©sz, rendezĂ”, producer • 1935 – Garai LĂĄszlĂł kutatĂł pszicholĂłgus, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia doktora • 1939 – Kontsek JolĂĄn olimpiai bronzĂ©rmes atlĂ©ta, diszkoszvetĂ”, sĂșlylökĂ”, gerelyhajĂtĂł, edzĂ” • 1939 – Joel Schumacher amerikai filmrendezĂ”, forgatĂłkönyvĂrĂł Ă©s producer • 1941 – SiklĂłs Csaba magyar közlekedĂ©smĂ©rnök, politikus • 1958 – Michael Jackson A pop kirĂĄlya, tĂĄncos, koreogrĂĄfus, Ă©nekes
HalĂĄlozĂĄsok
• 886 – I. Baszileiosz bizĂĄnci csĂĄszĂĄr (* 812) • 1526 – II. Lajos magyar kirĂĄly (* 1506) Tomori PĂĄl hadvezĂ©r, kalocsai Ă©rsek (* 1475 körĂŒl) Szalkai LĂĄszlĂł esztergomi Ă©rsek (* 1475) SĂĄrkĂĄny Ambrus volt kirĂĄlyi orszĂĄgbĂrĂł (* 1480 körĂŒl) DrĂĄgffy JĂĄnos kirĂĄlyi orszĂĄgbĂrĂł (* ?) PerĂ©nyi Ferenc vĂĄradi pĂŒspök (* 1500) MĂłrĂ© FĂŒlöp pĂ©csi pĂŒspök (* ?) Paksy BalĂĄzs gyĂ”ri pĂŒspök (* ?) Csaholi Ferenc csanĂĄdi pĂŒspök (* ?) Palinay György boszniai pĂŒspök (* ?) Szapolyai György szepesi grĂłf, a had mĂĄsodik vezĂ©re (* 1488 k.) OrszĂĄgh Ferenc, fĂ”kamarĂĄs (* ?) KorlĂĄtkĂ”i PĂ©ter, fĂ”ajtĂłnĂĄllĂł (* ?) Trepka AndrĂĄs fĂ”ajtĂłnĂĄllĂł, kirĂĄlyi testĂ”rtiszt (* ?) HorvĂĄth Simon kirĂĄlyi fĂ”pincemester (* ?) AczĂ©l IstvĂĄn pozsonyi vĂĄrnagy, kirĂĄlyi testĂ”rtiszt (* ?) Orlovcsics György zenggi kapitĂĄny (* ?) • 1533 – Atahualpa, az Inka Birodalom utolsĂł uralkodĂłja (a spanyol konkvisztĂĄdorok kivĂ©gzik) • 1666 – Frans Hals, flamand barokk festĂ” (* 1580) • 1749 – BĂ©l MĂĄtyĂĄs, magyar lelkĂ©sz, ĂrĂł, tudĂłs (* 1684) • 1799 – VI. Piusz pĂĄpa (* 1717) • 1865 – BulcsĂș KĂĄroly, reformĂĄtus lelkĂ©sz, tanĂĄr (* 1823) • 1889 – Dunyov IstvĂĄn honvĂ©d alezredes, az olasz hadsereg ezredese (* 1816) • 1904 – V. MurĂĄd, az OszmĂĄn Birodalom 34. szultĂĄnja (* 1840) • 1935 – Asztrid svĂ©d hercegnĂ”, belga kirĂĄlynĂ©, III. LipĂłt belga kirĂĄly felesĂ©ge, autĂłbalesetben (* 1905) • 1938 – Karinthy Frigyes, magyar ĂrĂł, költĂ”, ĂșjsĂĄgĂrĂł (* 1887) • 1938 – Kun BĂ©la, ĂșjsĂĄgĂrĂł, kommunista politikus, a magyar TanĂĄcsköztĂĄrsasĂĄg vezetĂ”je (* 1886) • 1942 – Gottfried John, nĂ©met szĂnĂ©sz • 1957 – Ăgoston ErnĂ”, festĂ”, grafikus (* 1889) • 1967 – PĂĄter TamĂĄs Alajos, magyar ferences szerzetes, tanĂĄr, karnagy, zeneszerzĂ” (* 1915) • 1975 – SchaĂĄr ErzsĂ©bet, MunkĂĄcsy-dĂjas magyar szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz (* 1908) • 1982 – Ingrid Bergman, svĂ©d szĂnĂ©sznĂ” (* 1915) • 1983 – Jobba Gabi, magyar szĂnĂ©sznĂ” (* 1947) • 1987 – Lee Marvin, Oscar-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz (* 1924) • 1994 – GĂĄspĂĄr Margit, ĂrĂł, mĂ»fodĂtĂł (* 1905)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• A SzlovĂĄk KöztĂĄrsasĂĄg hivatalos ĂĄllami ĂŒnnepe – 1944: SzlovĂĄk Nemzeti FelkelĂ©s
magam, 8:42
|
|
|
napi okossĂĄg:
Ne kerĂŒlgesd a forrĂł kĂĄsĂĄt, mint istentagadĂł macska a templom egerĂ©t, mert hamar elszĂ©dĂŒlsz.
.
magam, 8:12
|
|
|
RemĂ©nyvirĂĄgok, SzĂvemben Ă”rizgetlek, kĂ©k nefelejcsek.
Szivårvåny széthull. Egy eltévedt pillangó szårnyaira szåll.
Såpadt holdsugår. Kökényszemû fellegek, az Ôsz mår itt jår. (SzI)
magam, 8:10
|
|
|
JĂł reggelt,vidĂĄm napot mindenkinek.
magam, 8:09
|
|
|
|
2008. augusztus 28., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
jó éjt ,szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
magam, 21:07
|
|
|
Gyakorlat
segĂts mindennek olyannak lennie, mint amilyen Ășgyis (Fodor Ă)
magam, 21:01
|
|
|
egy mosolyt megér...
A baleset oka NĂ©hĂĄny jĂłl sikerĂŒlt vĂĄlasz a biztosĂtĂłk baleseti kĂĄrbejelentĂ”jĂ©rĂ”l, a "Baleset oka" rovatban: (ValĂłs esetek) 1. HazafelĂ© tartva vĂ©letlenĂŒl rossz hĂĄzba ĂĄlltam be, Ă©s összeĂŒtköztem egy fĂĄnak, ami az Ă©n kertemben nem volt. 2. A mĂĄsik autĂł nekem ĂŒtközött anĂ©lkĂŒl, hogy ezt a szĂĄndĂ©kĂĄt elĂ”re jelezte volna. 3. Azt hittem, hogy az ablakom le van hĂșzva, de aztĂĄn rĂĄjöttem, hogy nem, amikor kidugtam a kezem rajta. 4. Ătköztem egy ĂĄllĂł kamionnal, ami a szembejövĂ” sĂĄvban közeledett. 5. A teherautĂł a szĂ©lvĂ©dĂ”n keresztĂŒl a felesĂ©gem arcĂĄba tolatott. 6. Egy gyalogos nekem jött, Ă©s az autĂł alĂĄ fekĂŒdt. 7. A fickĂł elfoglalta az egĂ©sz Ășttestet, jĂłnĂ©hĂĄnyszor kikerĂŒltem mielĂ”tt elĂŒtöttem. 8. LehĂșzĂłdtam az Ășt szĂ©lĂ©re, meglĂĄttam az anyĂłsomat Ă©s nekimentem a vasĂști töltĂ©snek. 9. AbbĂ©li igyekezetemben, hogy agyonĂŒssek egy legyet, nekimentem egy telefonpĂłznĂĄnak. 10. EgĂ©sz nap növĂ©nyeket vĂĄsĂĄroltam, majd hazaindultam. Amikor egy keresztezĂ”dĂ©shez Ă©rtem, egy sövĂ©ny ugrott elĂ” Ă©s megzavarta a lĂĄtĂĄsomat, Ăgy nem vettem Ă©szre a mĂĄsik autĂłt. 11. Negyven Ă©ve vezetem az autĂłmat, de most elaludtam a kormĂĄny mellett Ă©s balesetet szenvedtem. 12. VĂ©gveszĂ©lyben az orvoshoz siettem, amikor a csuklĂłm kificamodĂĄsa balesetet okozott. 13. Amikor a keresztezĂ”dĂ©shez Ă©rtem egy stop tĂĄbla jelent meg az Ășton, ahol eddig semmilyen tĂĄbla sem volt. Nem tudtam elĂ©g gyorsan fĂ©kezni Ă©s Ăgy elkerĂŒlni a balesetet. 14. Hogy elkerĂŒljem az autĂłm elsĂ” lökhĂĄrĂtĂłjĂĄnak sĂ©rĂŒlĂ©sĂ©t, elĂŒtöttem egy gyalogost. 15. Az autĂłm szabĂĄlyosan parkolt, miközben beletolatott egy mĂĄsik autĂłba. 16. Egy lĂĄthatatlan autĂł elĂ”tĂ»nt a semmibĂ”l, nekiment az enyĂ©mnek, majd eltĂ»nt. 17. BĂĄr azt mondtam a rendĂ”röknek, hogy semmi bajom, amikor levettem a kalapomat, azt vettem Ă©szre, hogy koponyasĂ©rĂŒlĂ©st szenvedtem. 18. Biztos vagyok benne, hogy az az öregember nem is akart ĂĄtmenni a mĂĄsik oldalra, amikor elĂŒtöttem. 19. A gyalogos csak bĂłklĂĄszott, nem tudta, merre menjen, Ăgy hĂĄt elĂŒtöttem. 20. LĂĄttam egy lassan mozgĂł, szomorĂș arcĂș öregembert, amint lepattan az autĂłm motorhĂĄztetĂ”jĂ©rĂ”l. 21. A baleset közvetett okozĂłja egy kiscsĂĄvĂł volt egy kis autĂłban, nagy szĂĄjjal. 22. KirepĂŒltem az autĂłbĂłl, amikor az leszaladt az ĂștrĂłl. KĂ©sĂ”bb talĂĄlt meg nĂ©hĂĄny kĂłbor macska. 23. A telefonpĂłzna nagyon gyorsan mozgott. MegprĂłbĂĄltam kitĂ©rni az ĂștjĂĄbĂłl, amikor nekem ĂŒtközött.
magam, 20:25
|
|
|
A remĂ©ny nem azonos az örömmel, melyet akkor Ă©rzĂŒnk, amikor a dolgok jĂłl mennek, vagy a kĂ©szsĂ©ggel, hogy belevĂĄgjunk egy jĂł kilĂĄtĂĄsokkal kecsegtetĂ” ĂŒzletbe. A remĂ©ny semmikĂ©ppen nem azonos a derĂ»lĂĄtĂĄssal. Sokkal inkĂĄbb munkĂĄlkodĂĄs egy ĂŒgy sikerĂ©Ă©rt. Nem abbĂ©li hitĂŒnk, hogy valami jĂłl fog sikerĂŒlni, hanem a bizonyossĂĄg, hogy valami Ă©rtelmessel foglalkozunk, akĂĄr sikerrel jĂĄrunk, akĂĄr nem. Ez az a remĂ©ny, mely erĂ”t ad, hogy Ă©ljĂŒnk, hogy kiprĂłbĂĄljunk Ășj dolgokat mĂ©g remĂ©nytelennek tĂ»nĂ” körĂŒlmĂ©nyek között is. Az Ă©let tĂșl becses ahhoz, semhogy tartalmatlanul, cĂ©l nĂ©lkĂŒl, ĂŒresen, szeretet Ă©s vĂ©gsĂ” soron remĂ©ny nĂ©lkĂŒl Ă©ljĂŒnk. (ISz)
magam, 19:38
|
|
|
Utasra vĂĄrva...
magam, 12:23
|
|
|
tudtad...?
TrĂłja
A rĂ©gi nagy legendĂĄk egyike-mĂĄsika oly eleven tĂ»zzel ragyog, hogy fĂ©nyĂŒk Ă©vezredeken ĂĄt sem homĂĄlyosul el. KözĂ©jĂŒk tartozik a Török orszĂĄg Ă©szaknyugati partjĂĄn ĂĄllt TrĂłja kifosztĂĄsĂĄnak törtĂ©nete is. A tĂĄrgyi bizonyĂtĂ©kok hiĂĄnyĂĄban, sĂ”t a mind a mai napig ismeretlen helyszĂn ellenĂ©re is hiszĂŒnk a trĂłjai hĂĄborĂș mesĂ©jĂ©ben.
A nĂ©met utazĂł, Heinrich Schliemann konkrĂ©t valĂłsĂĄgkĂ©nt fogadott el egy bronzkori törtĂ©netet, mely tĂ©mĂĄit Ă©s szenvedĂ©lyeit illetĂ”en Ă©ppoly szövevĂ©nyes Ă©s megindĂtĂł, mint egy Shakespeare-drĂĄma. A trĂłjai hĂĄborĂș esetĂ©ben a legenda a valaha Ărt leghĂresebb hĂ”sköltemĂ©nyek egyikĂ©nek, az IliĂĄsznak köszönheti nagysĂĄgĂĄt Ă©s maradandĂłsĂĄgĂĄt.
Az Ôsi Trója története
A görögök Ă©s trĂłjaiak hosszan tartĂł hĂĄborĂșjĂĄt megĂ©neklĂ” törtĂ©netet ma az esemĂ©ny ihlette nĂ©pköltĂ©szeti alkotĂĄsok gyĂ»jtemĂ©nyĂ©nek tekintik. HomĂ©rosz, a költĂ” - ha Ă©lt egyĂĄltalĂĄn - feltehetĂ”en valamelyik ion szigeten, pl. Khioszon vagy SzmĂŒrnĂĄban szĂŒletett a Kr. e. 8. szĂĄzadban. KĂ©tsĂ©gtelen hĂrnĂ©vre tehetett szert, mely elkĂsĂ©rte halĂĄla utĂĄn is. A törtĂ©net sokĂĄig szĂĄjhagyomĂĄny ĂștjĂĄn terjedt, a mesĂ©lĂ” mindig "ahogy HomĂ©rosz megĂ©nekelte" szavakkal fejezi be a maga rĂ©szĂ©t.
A vĂĄros bukĂĄsĂĄt a trĂłjai kirĂĄly, Priamosz fiĂĄnak a vĂĄlasztĂĄsa okozta. Parisz azt a kĂ©tes Ă©s veszĂ©lyes megbĂzĂĄst kapta, hogy döntse el, ki a legszebb, HĂ©ra, HelenĂ© vagy AphroditĂ©. Az istennĂ”k lelkiismeretlenĂŒl megvesztegettĂ©k Pariszt. A kirĂĄlyfi kĂ©nyszerĂ» vĂĄlasztĂĄsĂĄt nem egyszerĂ»en a tetszĂ©s vagy a vesztesek bosszĂșjĂĄtĂłl valĂł fĂ©lelem vezĂ©relte, vĂĄlasztania kellett a gazdagsĂĄg Ă©s egĂ©sz Ăzsia trĂłnja, a bölcsessĂ©g Ă©s legyĂ”zhetetlensĂ©g, valamint a spĂĄrtai kirĂĄly, Menelaosz felesĂ©gĂ©nek, HelenĂ©nek szerelme között, aki a vilĂĄg legszebb asszonyĂĄnak hĂrĂ©ben ĂĄllt. VĂĄlasztĂĄsa HelenĂ©re esett, s ezzel tĂz Ă©vig elhĂșzĂłdĂł tragĂ©diĂĄt indĂtott el, mely elpusztĂtotta nĂ©pe vĂĄrosĂĄt, s szĂĄmtalan fĂ©rfi, asszony Ă©s gyermek Ă©letĂ©be kerĂŒlt.
A trĂłjai hĂĄborĂș fordulĂłpontja akkor következett be, amikor a görögök megĂ©pĂtettĂ©k a hatalmas falovat. BelsejĂ©ben harcosokat rejtettek el, s Ășgy tettek, mintha elvonulnĂĄnak TrĂłja alĂłl. A falovat Panasz AthĂ©nĂ©nek, a bölcsessĂ©g istennĂ”jĂ©nek tanĂĄcsĂĄra Ă©pĂtettĂ©k, aki ezen a görög vĂĄzĂĄn az ĂĄllat fejĂ©t simogatja. MiutĂĄn a trĂłjaiak bevontattĂĄk vĂĄrosukba a falovat, s megĂŒnnepeltĂ©k gyĂ”zelmĂŒket, ĂĄlomba merĂŒltek. A görögök kibĂșjtak a lĂłbĂłl, visszatĂ©rĂ” seregĂŒk elĂ”tt kinyitottĂĄk a vĂĄros kapujĂĄt, s lemĂ©szĂĄroltĂĄk a trĂłjaiakat
Hol ĂĄllhatott TrĂłja ?
MĂĄr az Ăłkorban is kĂ©tsĂ©ges volt Ă©s sok vitĂĄt szĂŒlt TrĂłja hollĂ©tĂ©nek pontos meghatĂĄrozĂĄsa. Amikor a (mai) TörökorszĂĄg Ă©szaknyugati rĂ©szĂ©n talĂĄlhatĂł Ikon görög lakĂłi az Ă” vĂĄrosukat tartottĂĄk TrĂłja igazi utĂłdjĂĄnak, HomĂ©rosz tanĂtvĂĄnyai hiĂșnak neveztĂ©k Ă”ket. Vagy a rĂłmai földrajztudĂłs, SztrabĂłn (kb. Kr. e. 60-Kr. e. 21) tĂ©vedett, amikor a valĂłsĂĄgos helyszĂnt 5,6 km-rel közelebb tette a hegyekhez, a "trĂłjaiak falujĂĄba" ?
Az IliĂĄsz a Szkamandrosz folyĂłt tĂĄplĂĄlĂł kĂ©t forrĂĄs mellĂ© helyezi TrĂłjĂĄt, az egyik forrĂł Ă©s gĂ”zölgĂ”, a mĂĄsik jeges Ă©s hideg. 1791-ben Le Chevalier francia utazĂł ennek alapjĂĄn hatĂĄrozta meg a vĂĄros helyĂ©t, szerinte TrĂłja Bunarbashi falu terĂŒletĂ©n ĂĄllt, melynek neve forrĂĄst jelent. A falu fölött fellegvĂĄrhoz hasonlĂł sziklaorom magasodott, ahol több forrĂĄs tört a felszĂnre.
TudĂłsok több mint kĂ©t nemzedĂ©ke hagyta figyelmen kĂvĂŒl azt a tĂ©nyt, hogy a forrĂĄsok vize azonos hĂ”mĂ©rsĂ©kletĂ»… EzĂ©rt jött ide vĂ©gĂŒl Heinrich Schliemann is, hogy TrĂłjĂĄt felkutassa. MiutĂĄn nyomĂĄt sem talĂĄlta a keresett vĂĄrosnak, nagy remĂ©nyĂ» ĂĄsĂłjĂĄt ĂĄthelyezte a hisszarliki földhalomhoz. Ez az alacsony fekvĂ©sĂ» domb csaknem 4,8 km-re van a tengerparttĂłl, a trĂłjai sĂksĂĄg kĂ©t fĂ” folyĂłja között, melyeket az IliĂĄsz Szimoeisz Ă©s Szkamandrosz nĂ©ven ismer. Ikon polgĂĄrai mĂ©gsem bizonyultak hiĂșnak, mert vĂĄrosuk romjainak közelĂ©ben fedezte fel Schliemann TrĂłjĂĄt…
Kilenc TrĂłja
Dr. Heinrich Schliemann, a rĂ©gĂ©szet fenegyereke mĂłdfelett cĂ©ltudatos ember volt. Gyerekkora Ăłta ĂĄlmodozott arrĂłl, hogy felkutatja HomĂ©rosz eltĂ»nt vĂĄrosĂĄt, TrĂłjĂĄt. A hisszarliki ĂĄsatĂĄsok 1870-ben kezdĂ”dtek el, s 20 Ă©vig tartottak. LeginkĂĄbb Ășgy, ahogy buldĂłzerrel szokĂĄs… Schliemann lelkes, de felettĂ©bb rendszertelenĂŒl dolgozĂł amatĂ”r rĂ©gĂ©sz volt. ĂsatĂĄsai sorĂĄn akaratlanul megsemmisĂtett olyan archeolĂłgiai bizonyĂtĂ©kokat, melyek gondos körĂŒltekintĂ©ssel megmenthetĂ”k lettek volna, az ĂĄsatĂĄsi terĂŒletrĂ”l olykor anĂ©lkĂŒl vitt el leleteket, hogy lelĂ”helyĂŒket pontosan dokumentĂĄlta volna. De több Ă”si erĂ”dĂtmĂ©nyt feltĂĄrt, szĂĄmtalan fegyverre Ă©s hasznĂĄlati tĂĄrgyra bukkant, s szentĂŒl hitte, hogy megtalĂĄlta TrĂłjĂĄt. A korszakkal foglalkozĂł törtĂ©nĂ©szek kĂ©tsĂ©gbe vontĂĄk ĂĄllĂtĂĄsait, tĂĄmogatĂłi közt volt azonban W E. Gladstone angol miniszterelnök, maga is kivĂĄlĂł klasszika-filolĂłgus.
Schliemann, ĂłriĂĄsi ĂĄrkot vĂĄjt a hisszarliki dombba, Ă©s sajnos beleĂĄsott a lelĂ”helynek abba a rĂ©tegĂ©be, amit a leginkĂĄbb keresett, a homĂ©roszi TrĂłjĂĄba. ĂrthetĂ” mĂłdon zavarba ejtette a domb rĂ©tegezettsĂ©ge. Ennek ellenĂ©re az Ăłkori rĂłmai telepĂŒlĂ©s, llium alatt elkĂŒlönĂŒlten nĂ©gy, egymĂĄsra Ă©pĂŒlt vĂĄrost sikerĂŒlt felismernie, s eldöntötte, hogy a keresett TrĂłja alulrĂłl a mĂĄsodik. Ez a következtetĂ©s nem aratott ĂĄltalĂĄnos tetszĂ©st a rĂ©gĂ©szek körĂ©ben, s ez felbĂ”szĂtette Schliemannt. EzĂ©rt volt olyan mĂ©rhetetlenĂŒl bĂŒszke, amikor 1873-ban rĂĄbukkant "Priamosz kincsĂ©re" - ahogy Ă” nevezte.
Schliemann törtĂ©nete a következĂ”kĂ©ppen hangzik, amint kiĂĄsta az arany Ă©kszereket, odaadta fiatal Ă©s szĂ©p görög felesĂ©gĂ©nek, SzophiĂĄnak, aki a vĂĄllkendĂ”jĂ©be rejtette a török tisztviselĂ”k Ă©s munkĂĄsok szeme elĂ”l. Van egy fĂ©nykĂ©p, melyen a hölgy "HelenĂ© Ă©kszerei"-t viseli. A kincslelet mellett serlegeket, lĂĄndzsafejeket, fĂŒlbevalĂłkat is talĂĄltak, valĂłszĂnĂ»leg valamennyi TrĂłja II-bĂ”l vagy TrĂłja III-bĂłl (kb. Kr. e. 2200) szĂĄrmazik. Csakhogy ez egyĂĄltalĂĄn nem a homĂ©roszi TrĂłja (TrĂłja VI) idĂ”szaka. Az ugyanis feltehetĂ”en Kr. e. 1260-ban pusztult el. Sajnos, 1945-ben egy kivĂ©telĂ©vel valamennyi fĂŒlbevalĂł s egy-kĂ©t kisebb tĂĄrgy eltĂ»nt BerlinbĂ”l.
Egy szakavatott rĂ©gĂ©sz, Wilhelm Dörpfeld segĂtsĂ©gĂ©vel aztĂĄn fokozatosan körvonalazĂłdni kezdett TrĂłja bonyolult törtĂ©nete Ă©s felĂ©pĂtĂ©se. Schliemann Ă©s Dörpfeld 9 fĂ” rĂ©teget ĂĄsott ki, ezek mindegyike egy-egy kĂŒlön, az idĂ”k folyamĂĄn egymĂĄsra Ă©pĂŒlt vĂĄrost kĂ©pviselt. A rĂ©tegeket megszĂĄmoztĂĄk, a legkorĂĄbbi lett TrĂłja I, a legkĂ©sĂ”bbi, mĂĄr a rĂłmai korban Ă©pĂŒlt vĂĄros a TrĂłja IX. A kĂ©sĂ”bbi kutatĂĄsok tovĂĄbb finomĂtottĂĄk ezt a rendszerezĂ©st, szĂĄmos mĂĄsodlagos rĂ©teget regisztrĂĄltak, Ăgy ezek szĂĄma összesen 46-ra emelkedett. BĂĄr Schliemann maga Ășgy vĂ©lte, a TrĂłja II. a valĂłdi TrĂłja, azĂłta bebizonyosodott, hogy a mĂtoszok vĂĄrosa alighanem a VIIa szĂĄmĂș. Ez a rĂ©teg tĂ»zvĂ©sz nyomait mutatja, az itt talĂĄlt csontvĂĄzak ĂĄllapota arra enged következtetni, hogy a vĂĄros lakĂłit i. e. 1250 tĂĄjĂĄn lemĂ©szĂĄroltĂĄk, mĂĄrpedig a szakirodalom ekkorra teszi TrĂłja pusztulĂĄsĂĄt…
TrĂłja kilenc vĂĄrosĂĄnak legjobb ĂĄllapotban megmaradt Ă©pĂŒlete egy amfiteĂĄtrum a munkaterĂŒlet dĂ©li oldalĂĄn.
A Kr. e, 1. szĂĄzadban Julius Caesar kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re ĂșjjĂĄĂ©pĂtĂ©si programot hirdettek meg. Ennek öröksĂ©ge az utolsĂł Ă©s legnagyobb vĂĄros, TrĂłja IX, mely Kr. u. 350-ben nĂ©ptelenedett el.
Mi maradt TrĂłja vĂĄrosaibĂłl ?
Sok utazĂł, tĂșl kicsinek Ă©s unalmasnak tartva, elkerĂŒli TrĂłjĂĄt. S valĂłban, Priamosz erĂ”s fallal körĂŒlvett, mondabeli erĂ”djĂ©hez kĂ©pest csakugyan kicsi. AlapterĂŒlete mindössze 137 x 183 m, nĂ©hĂĄny tucat lakĂłhĂĄz szĂĄmĂĄra elegendĂ” hellyel, s talĂĄn ha ezer lakos Ă©lhetett itt. De többek között Ă©ppen a mĂ©rete az, ami kĂŒlönösen megindĂtĂłvĂĄ teszi, mert olyan sebezhetĂ”nek tĂ»nik.
A tengerpart, ahol a görög hajĂłk horgonyoztak, ma 15 km-rel tĂĄvolabb hĂșzĂłdik, mint abban az idĂ”ben, amikor Akhilleusz haragjĂĄban vĂ©gigvonszolta HektĂłr holttestĂ©t TrĂłja körĂŒl. A vĂĄros HomĂ©rosz ĂĄltal megĂ©nekelt jellegzetessĂ©gei közĂŒl mĂĄra csak kettĂ” maradt, a magasra nĂ”tt fĂ» közt szĂŒntelenĂŒl fĂșjĂł szĂ©l (ezen a környĂ©ken sehol mĂĄsutt nincs lĂ©gmozgĂĄs) Ă©s a kis törpetölgyek, melyek mintha csak ezen az egyetlen helyen Ă©lnĂ©nek meg. TalĂĄn Rose Macaulay angol ĂrĂł ejtette az utolsĂł szavakat TrĂłja varĂĄzsĂĄrĂłl a Trebizond tornyai cĂmĂ» könyvĂ©ben. "Azon tĂ»nĂ”dtem, elĂ©g vĂĄros ĂĄllt mĂĄr a vilĂĄgon, s az elpusztultakat jobb bĂ©kĂ©n hagyni, hadd pihenjenek a fĂ», az aszfodĂ©losz Ă©s a tĂŒskebokrok alatt, fölöttĂŒk a sĂłhajtozĂł szĂ©llel, Ă©s a tĂĄvolban a tengerrel, ahol a görög hajĂłk vĂĄrakoztak tĂz Ă©ven ĂĄt…"
magam, 12:10
|
|
|
tyû, de nehéz vagy...!
magam, 8:18
|
|
|
KALENDĂRIUM
Augusztus 28.
az év 240. (szökÔévekben 241.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 125 nap van håtra.
Napkelte: 04:57 Napnyugta: 18:30
Holdkelte: 01:37 Holdnyugta: 17:23
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re csĂŒtörtök estig: A napsĂŒtĂ©s mellett dĂ©len, dĂ©lkeleten többször, mĂĄsutt csak idĂ”nkĂ©nt növekszik meg erĂ”sen a felhĂ”zet, Ă©s fĂ”kĂ©nt dĂ©lkeleten valĂłszĂnĂ» helyenkĂ©nt zĂĄpor, zivatar. Gyenge vagy mĂ©rsĂ©kelt lesz a vĂĄltozĂł irĂĄnyĂș szĂ©l, de zivatar környezetĂ©ben viharos lökĂ©sek is lehetnek. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 27 Ă©s 31 fok között alakul, kĂ©sĂ” estĂ©re pedig 17, 22 fok közĂ© hĂ»l a levegĂ”.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
DĂ©lkeleten, illetve dĂ©lutĂĄn esetleg az AlpokaljĂĄn is elĂ”fordulhat egy-egy zivatar, amit viharos (60-70 km/h) szĂ©llökĂ©s kĂsĂ©rhet. A fĂ”vĂĄrosban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a por koncentrĂĄciĂłja helyenkĂ©nt az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k körĂŒl vĂĄrhatĂł...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s: A magasban zajlĂł melegedĂ©s miatt fejfĂĄjĂĄs, nyugtalansĂĄg, rossz közĂ©rzet jelentkezhet.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s : 6.2 - erĂ”s
Ma Ăgoston, MĂłzes, ElemĂ©r, LĂĄszlĂł, AlfrĂ©d, PelĂĄgia, PelĂĄgiusz, Adelina, Adelinda napja van.
Boldog névnapot!
Ăgoston : Latin eredetĂ» nĂ©v, az Augustus latin nĂ©v kecsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©kĂĄnak, az Augustinus nĂ©vnek a megmagyarosodott alakja. JelentĂ©se magasztos, fennkölt.
MĂłzes : HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, jelentĂ©se a vĂzbĂ”l kihĂșzott, kimentett fiĂș.
ElemĂ©r : Bizonytalan eredetĂ» rĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v. RĂ©gebbi formĂĄja: Ilemer. Mai alakjĂĄban Vörösmarty MihĂĄly Ă©s JĂłkai MĂłr ĂșjĂtotta fel. SzĂĄrmaztatjĂĄk a szlĂĄv Velimir nĂ©vbĂ”l (elemeinek jelentĂ©se: nagy + bĂ©ke), illetve a germĂĄn Elmar nĂ©vbĂ”l is (jelentĂ©se: nemes + hĂres), de elkĂ©pzelhetĂ”, hogy finn eredetĂ», jelentĂ©se valaminek az eleje, vezetĂ”je.
LĂĄszlĂł : A szlĂĄv Vladislav nĂ©vnek magyar formĂĄja. Elemeinek jelentĂ©se hatalom + dicsĂ”sĂ©g. XIX. szĂĄzadi felĂșjĂtĂĄsa Ăłta Szent LĂĄszlĂł kirĂĄly tisztelete miatt is nĂ©pszerĂ».
AlfrĂ©d : GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se tĂŒndĂ©r, tanĂĄcs.
Pelågia : Görög latin eredetû név, jelentése tengerész, tengeri utazó.
Pelågiusz : Görög eredetû, a Pelågia név férfi pårja, jelentése tengerész, tengeri utazó.
Adelina : Német, latin eredetû név, az Adél eredeti, német formåjånak a tovåbbképzése, jelentése nemes.
Adelinda : NĂ©met,latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se nemes kĂgyĂł, nemes pajzs.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Események
• 1388 Zsigmond magyar kirĂĄly PensauriĂłi JĂĄnos zenggi pĂŒspököt, mint kirĂĄlyi helytartĂłt ZĂĄrĂĄba kĂŒldi. • 1619 – II. FerdinĂĄndot nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄrrĂĄ vĂĄlasztjĂĄk, az uralkodĂł 1625-tĂ”l magyar kirĂĄly is. • 1916 – I. vilĂĄghĂĄborĂș: OlaszorszĂĄg hadat ĂŒzen NĂ©metorszĂĄgnak, NĂ©metorszĂĄg RomĂĄniĂĄnak kĂŒld hadĂŒzenetet. • 1939 – A szlovĂĄk kormĂĄny mozgĂłsĂtĂĄst rendel el LengyelorszĂĄg ellen. • 2007 – MegĂ©rkezik Camp PannĂłniĂĄba az MH TartomĂĄnyi ĂjjĂĄĂ©pĂtĂ©si Csoport harmadik vĂĄltĂĄsĂĄnak (PRT3) elsĂ” csoportja.
SzĂŒletĂ©sek
• 1663 – Krman DĂĄniel az evangĂ©likus egyhĂĄz szuperintendense, a RĂĄkĂłczi-szabadsĂĄgharc szlovĂĄk szĂĄrmazĂĄsĂș tĂĄmogatĂłja († 1740) • 1749 – Johann Wolfgang Goethe, nĂ©met ĂrĂł, költĂ” († 1832) • 1863 – LenhossĂ©k MihĂĄly, anatĂłmus • 1886 – PĂĄvel Ăgoston nyelvĂ©sz, nĂ©prajzkutatĂł, költĂ” († 1946) • 1896 – MĂĄrton Ăron, az erdĂ©lyi rĂłmai katolikus egyhĂĄz pĂŒspöke († 1980) • 1897 – Charles Boyer, francia szĂnĂ©sz († 1978) • 1911 – Joseph Marie Antoine Luns, holland politikus, a NATO volt fĂ”titkĂĄra • 1918 Kiss ĂrpĂĄd parlamenti kĂ©pviselĂ”, miniszter († 1970) • 1919 – Godfrey Newbold Hounsfield, Nobel-dĂjas angol mĂ©rnök • 1926 – ZĂĄray MĂĄrta, Ă©nekes • 1942 – SzilĂĄgyi Tibor, JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnĂ©sz, rendezĂ” • 1947 – GothĂĄr PĂ©ter rendezĂ”, dĂszlet- Ă©s jelmeztervezĂ” • 1971 – Daniel Goddard ausztrĂĄl-amerikai szĂnĂ©sz, modell (Dar, a vadak ura) • 1984 – Ben Gilbank, kanadai szĂnĂ©sz • 1985 – ForgĂĄcs AndrĂĄs magyar labdarĂșgĂł, jelenleg a BFC SiĂłfok jĂĄtĂ©kosa • 1989 – Bokros Tibor labdarĂșgĂł, vĂ©dĂ”
HalĂĄlozĂĄsok
• 430 – Szent Ăgoston (Aurelius Augustinus), pĂŒspök, egyhĂĄzatya, filozĂłfus (* 354) • 1645 – Hugo Grotius nĂ©metalföldi ĂĄllamfĂ©rfi, jogĂĄsz, a modern nemzetközi jog elĂ”futĂĄra (* 1583) • 1791 – Born IgnĂĄc magyarorszĂĄgi szĂĄrmazĂĄsĂș osztrĂĄk geolĂłgus, felvilĂĄgosult tudĂłs, udvari tanĂĄcsos (* 1742) • 1849 – Rulikowski KĂĄzmĂ©r lengyel dzsidĂĄs szĂĄzados, a magyar szabadsĂĄgharc vĂ©rtanĂșja, Paszkevics kivĂ©geztette [1] • 1883 – Petzval OttĂł, matematikus, mĂ©rnök (* 1809) • 1949 – Drasche-LĂĄzĂĄr AlfrĂ©d, diplomata, politikus, ĂrĂł (* 1875) • 1979 – Konsztantyin Mihajlovics Szimonov, orosz ĂrĂł, költĂ” (* 1915) • 2007 Antonio Puerta (spanyol labdarĂșgĂł)
magam, 8:15
|
|
|
napi okossĂĄg:
Sohasem maguk a körĂŒlmĂ©nyek szabjĂĄk meg kedĂ©lyĂĄllapotunkat, hanem mindig a hozzĂĄĂĄllĂĄsunk a körĂŒlmĂ©nyekhez.
.
magam, 8:11
|
|
|
AprĂł makulĂĄkkal
BĂĄrki bĂĄrmit mond, nem vitĂĄs, az ember furcsa entitĂĄs - nem jĂł õnĂ©ki semmi se, ĂĄm mĂ©gse vĂĄgy a Semmire, de sõt: rettenti a halĂĄl, inkĂĄbb reszel, fest, kalapĂĄl, BigBrother-t bĂĄmul Ă©s bujĂĄlkod’, hõzöng Ă©s hozzĂĄszĂłl kupĂĄkhoz, hajszol infantilis rögeszmĂ©t; bûnöz, de ĂĄlma szent szövetsĂ©g, egymĂĄs eszĂ©n tĂșljĂĄrni mily serĂ©ny! s szirupos jelszava eközben: „Hit, remĂ©ny…” - önfelĂĄldoz, mint szenthez illik, majd habzsol önzõn, egyre zĂŒllik, röpteti lelkĂ©t szĂĄz drogokkal, de visszahull; e vesztes oldal vonzza; mĂĄshol meg nem maradhat, csak itt: gyĂ©mĂĄntnak vagy kacatnak, halmoz magĂĄra sĂșlyokat, nyög alattuk, rĂ, gyĂșjtogat, Ă©s keresi mĂĄsban az ĂŒdvöt, bĂĄr egymĂĄsnak õk mindig tĂŒkrök: csak ĂĄthull’ egyre, vissz’ magĂĄba - nincs tĂ©ny, amelynek nincs szakĂĄlla; mĂg ’sajtĂłt bĂșjja, forr a vĂ©re - kik dõltek, buktak örömĂ©re, verset Ăr-olvas (vagy se nem) vagy csak teng-leng a flaszteren… Nem egy csĂșcsmodell-entitĂĄs az ember, kĂ©rem, nem vitĂĄs. (TatĂĄr S)
magam, 8:08
|
|
|
Jó reggelt,szép napot mindenkinek.
magam, 8:03
|
|
|
|
2008. augusztus 27., szerda |
|
|
0 |
|
|
Jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
PĂĄsztor LĂĄszlĂł - BujkĂĄl a hold,
magam, 21:30
|
|
|
"Falon az inga lassĂș fĂ©nye villan, Oly tĂ©tovĂĄn jĂĄr, szinte arra vĂĄr, Hogy ĂĄgyam mellett kattanjon a villany, S a sötĂ©tben majd boldogan megĂĄll. PihenjĂŒnk. Az ĂĄlomba merĂŒlĂ”nek JĂł dolga van. MegenyhĂŒl a robot, Mint ahogy szĂ©pen sĂșlya vĂ©sz a kĂ”nek, Mit kegyes kĂ©z a mĂ©ly vĂzbe dobott." (TĂłth Ă)
magam, 21:27
|
|
|
egy mosolyt...
Ihaj, csuhaj, kis korsĂł, forog, forog szĂĄz orsĂł.
TyĂșkanyĂł meg kĂĄrĂĄlja: felszĂĄllok egy fĂĄcskĂĄra.
Zöld erdÔben zöld fåra, gazdasszonyom kåråra.
Gonosz tyĂșk mĂĄr fel is szĂĄllt, tojĂĄsa is vele szĂĄllt.
Ha lepottyan a földre, lityi-lotty lesz belÔle. (Kassåk L)
magam, 21:00
|
|
|
A bĂĄbuk közĂŒl a marionett hasonlĂt legjobban az emberhez. Minden ĂzĂ©t kĂŒlön zsinĂłr segĂtsĂ©gĂ©vel lehet mozgatni Ă©s felĂŒlrĂ”l irĂĄnyĂthatĂł. (ISz)
magam, 20:27
|
|
|
egyhåzi körkép...
magam, 13:17
|
|
|
tudtad...? szĂ©k 1. ĂĄltalĂĄban: a) mindennemĂ» egyszemĂ©lyes ĂŒlĂ”bĂștor, mely lehet tĂĄmlanĂ©lkĂŒli szĂ©k (→ gyalogszĂ©k, → fejĂ”szĂ©k, → zsĂĄmoly), tĂĄmlĂĄsszĂ©k Ă©s → karosszĂ©k, ill. lehet ezek nyomĂĄn alkotott szĂŒksĂ©gbĂștor: → bodonszĂ©k, → gyĂ©kĂ©nyszĂ©k, → tĂ”keszĂ©k, → zsombĂ©kszĂ©k. – A szĂ©k eredetileg trĂłnus. LegkorĂĄbbi formĂĄja lĂ©cvĂĄzas szerkesztĂ©sĂ» (→ ĂĄcsolt bĂștor), ĂŒlĂ©sĂ©t növĂ©nyi anyaggal vagy szĂjjal kötöttĂ©k be. Az EgyiptombĂłl az i. e. 4. Ă©vezred vĂ©gĂ©tĂ”l ismert bĂștor elĂ”bb tĂĄmlanĂ©lkĂŒli megoldĂĄsĂș, amelybĂ”l az i. e. 3. Ă©vezredben kialakult a tĂĄmlĂĄs- Ă©s a karosszĂ©k. RangnĂ©lkĂŒli ember ekkor mĂ©g nem hasznĂĄlt szĂ©ket, hanem a földre ĂŒlt. A szĂ©khasznĂĄlat kiterjedĂ©sĂ©vel, az i. e. 2. Ă©vezredben a dolgozĂł rĂ©tegek bĂștorigĂ©nyĂ©nek kielĂ©gĂtĂ©sĂ©re is kialakultak egyes egyszerĂ»bb szĂ©kek, Ăgy a becsapolt lĂĄbĂș gyalogszĂ©k, ill. ennek ĂĄtmĂĄsolĂĄsa egyetlen fatömbbe (tĂ”keszĂ©k). A kĂ©sĂ”bbiekben a tĂĄmlĂĄtlan, tĂĄmlĂĄs Ă©s karosszĂ©kformĂĄk egymĂĄs mellett Ă©lve terjedtek tovĂĄbb. – b) A tĂĄmlĂĄsszĂ©k nĂ©pi neve: karszĂ©k. Korai, lĂ©cvĂĄzas formĂĄja, az azonos felĂ©pĂtĂ©sĂ» ĂĄggyal (→ dikĂł) egyĂŒtt idĂ”vel nemcsak EurĂłpĂĄban, de ĂzsiĂĄban Ă©s AfrikĂĄban is szĂ©lesen meghonosodott. Viszont a becsapolt lĂĄbĂș, deszkatĂĄmlĂĄs szĂ©k, mely ItĂĄliĂĄban a 15. sz.-ban a gyalogszĂ©kbĂ”l fejlĂ”dött ki, elsĂ”sorban KözĂ©p-EurĂłpĂĄban terjedt Ă©s nĂ©piesedett csak el. – A magyarok a szĂ©ket a honfoglalĂĄs elĂ”tt, török közvetĂtĂ©ssel ismertĂ©k meg. Kezdetben mĂ©ltĂłsĂĄgjelzĂ” volt. A lĂ©cvĂĄzas szĂ©k a 13. sz.-tĂłl kerĂŒlt a mĂłdosabb falusi hĂĄzakba, s idĂ”vel szĂ©lesen elterjedt (bekötött szĂ©k, fonott szĂ©k, gyĂ©kĂ©ny-, gyĂ©kĂ©nyes, sĂĄs-, szalma-, csuhĂ©szĂ©k). A 17. sz.-ban jelent meg Mo.-on a becsapolt lĂĄbĂș, deszkatĂĄmlĂĄs szĂ©k, amely a 18. sz.-tĂłl falun is erĂ”sen elterjedt (befĂșrt lĂĄbĂș vagy fĂșrott lĂĄbĂș vagy terpeszlĂĄbĂș szĂ©k; jellegzetes tĂĄmlaformĂĄja rĂ©vĂ©n a szakirodalomban: hegedĂ»hĂĄtĂș Ă©s Ny-Mo.-on szĂvhĂĄti szĂ©k). Ez vĂ©gĂŒl annyira ĂĄltalĂĄnossĂĄ lett, hogy a mai közvĂ©lemĂ©ny ezt tartja paraszt-szĂ©knek. A 19. sz. mĂĄsodik felĂ©tĂ”l asztalosok rĂ©vĂ©n honosodott meg a vĂĄzas szerkezetĂ» szĂ©knek kĂĄvaerĂ”sĂtĂ©sĂ», deszkaĂŒlĂ©ses formĂĄja (kĂĄvĂĄs szĂ©k). – A magyar paraszthĂĄzbeli szĂ©k rendszerint magas ĂŒlĂ©sĂ», Ă©s szemben az alacsony tĂĄmlĂĄs-szĂ©kkel, a gyalogszĂ©kkel, a padkĂĄval Ă©s nĂ©mileg a paddal is, kiemelt, ĂŒnnepi szerepĂ» volt. A szĂ©kek helye az ĂĄgy elĂ”tt volt (→ szobaberendezĂ©s), ahonnan csak idĂ”legesen, többnyire becses vendĂ©g szĂĄmĂĄra vettĂ©k el. – Az alacsonyabb tĂĄmlĂĄsszĂ©k ĂĄltalĂĄban lĂ©cvĂĄzas. KivĂ©teles a deszkatĂĄmlĂĄs szĂ©knek ErdĂ©lyben elnĂ©piesedett, hosszĂșkĂĄs ĂŒlĂ©sĂ» vĂĄltozata, melynek alsĂł rĂ©sze többnyire zsĂĄmolyszerĂ», deszka lĂĄbakkal (Kalotaszegen → fonĂłszĂ©k, guzsalyos szĂ©k; a SzĂ©kelyföldön gĂłcaljaszĂ©k, a szakirodalom nĂ©ha, utalva az olasz elĂ”kĂ©pre, zgabello nĂ©ven nevezi). Ugyancsak kivĂ©teles az olyan szĂ©k, melynek tĂĄmlĂĄja Ă©s ĂŒlĂ©se egy darabbĂłl faragott (a TiszahĂĄton ennek a neve diĂłfa-kisszĂ©k, görbeszĂ©k). – A szĂ©kek közt sok az Ă©vszĂĄmos Ă©s a dĂszĂtett, a DunĂĄntĂșlon fĂ”leg faragott, mĂĄsutt inkĂĄbb festett tĂĄmlĂĄval. A szĂ©ktĂĄmla ĂĄtalĂĄban szimmetrikus felĂ©pĂtĂ©sĂ», aszimmetrikus csupĂĄn a deszkatĂĄmlĂĄs szĂ©ken fordul elĂ”, kĂŒlönösen ErdĂ©lyben (kontyos szĂ©k) – c) A magyar nĂ©pnyelv szĂ©k szĂłval jelöl minden lapbĂłl Ă©s becsapolt lĂĄbakbĂłl szerkesztett bĂștort. SzĂ©k tehĂĄt a gyalog-szĂ©ken kĂvĂŒl az → ĂĄgyszĂ©k, az ĂĄllĂłszĂ©k (→ ĂĄllĂłka), az → asztalszĂ©k, a hosszĂșszĂ©k (pad), a → magasszĂ©k, a → mosĂłszĂ©k Ă©s a vĂzszĂ©k (→ vizespad) is. Mivel a közĂ©pkorban a mĂ©szĂĄrosok is ilyen 4 lĂĄbĂș szĂ©ken daraboltĂĄk Ă©s ĂĄrusĂtottĂĄk a hĂșst, ez az elnevezĂ©s ĂĄtment kĂ©sĂ”bb az ĂŒzletre is, szĂ©k, vĂĄgĂłszĂ©k, hĂșsszĂ©k, mĂ©szĂĄrszĂ©k formĂĄban. 1660-ban HĂĄromszĂ©kben mĂ©g Ăgy Ărnak: „Az mely hozzu szint piatzunkra tsinĂĄltunk, alaia vagho szeket zerezven, az mely kwlseo mĂ©szĂĄros vasar napokon azon hust vagh…” Ennek megfelelĂ”en Mo.-on mĂĄr 14. sz.-i oklevelekben sedes macellinaenek vagy egyszerĂ»en sedesnek neveztĂ©k a hĂșsĂĄrus boltjĂĄt. – d) SpeciĂĄlis rendeltetĂ©sĂ» szĂ©kek: a templomi szĂ©k (→ templomi ĂŒlĂ©srend), → gyermekszĂ©k, → szĂŒlĂ”szĂ©k, → ĂŒlcsik.
1. Ă”si formĂĄk, kisebb nĂ©gyszögletĂ» asztalszĂ©k 2. dikĂł, szalma- vagy gyĂ©kĂ©nyfonattal 3. kamarĂĄs (nagyfiĂłkos) asztalok Ă”sformĂĄja 4. szikomorfĂĄbĂłl kĂ©szĂtett egyiptomi szarkofĂĄg 5. összecsukhatĂł egyiptomi ĂŒlĂ”ke 6. dĂszes egyiptomi szĂ©k ĂĄllatokkal, kĂĄrpitozĂĄssal 7. korai görög pallĂłszerkezetĂ» karosszĂ©k 8. görög fekvĂ”hely pĂĄrnĂĄzattal 9. összecsukhatĂł rĂłmai zsĂĄmoly 10. rĂłmai mĂĄrvĂĄnyasztal ĂĄllatlĂĄbformĂĄkkal 11. rĂłmai dĂszĂŒlĂ©s 12. romĂĄn stĂlusĂș templomi lĂĄda (13. szĂĄzad) 13. romĂĄn stĂlusĂș trĂłn 14. romĂĄn stĂlusĂș sekrestyĂ©sszekrĂ©ny (15. szĂĄzad) 15. összecsukhatĂł romĂĄn stĂlusĂș szĂ©k (1242 körĂŒl) 16. gĂłtikus nĂ©met mosdĂłszekrĂ©ny (15. szĂĄzad) 17. kĂ©sĂ” gĂłtikus karosszĂ©k 18. gĂłtikus ĂrĂłasztal (1440 körĂŒl) 19. kĂ©sĂ” gĂłtikus mennyezetes ĂĄgy (1500 körĂŒl) 20. olasz reneszĂĄnsz karosszĂ©k (dantesca) 21. spanyol reneszĂĄnsz kabinetszekrĂ©ny (16. szĂĄzad) 22. Ă©szaknĂ©met reneszĂĄnsz, ferde lĂĄbĂș asztal 23. francia kĂ©sĂ” reneszĂĄnsz mennyezetes ĂĄgy (16. szĂĄzad) 24. francia barokk karosszĂ©k (XIV. Lajos-stĂlus) 25. holland barokk porcelĂĄnszekrĂ©ny (18. szĂĄzad) 26. kĂ©sĂ” barokk kanapĂ© (Palazzo Corsini, RĂłma) 27. nĂ©met barokk ĂĄgy (17. szĂĄzad) 28. angol barokk tĂĄmlĂĄsszĂ©k 29. angol toalettasztal tĂŒkrös ĂĄllvĂĄnnyal (18. szĂĄzad eleje) 30. rokokĂł konzolasztal 31. osztrĂĄk rokokĂł kanapĂ© (18. szĂĄzad) 32. francia rokokĂł kanapĂ© (XV. Lajos-stĂlus) 33. francia rokokĂł redĂ”nyös ĂrĂłasztal 34. angol Chippendale fĂŒles fotel (18. szĂĄzad közepe) 35. francia klasszicista sezlon (XVI. Lajos-stĂlus) 36. francia klasszicista karosszĂ©k, bergĂ©re (XVI. Lajos-stĂlus) 37. magyar copf stĂlusĂș alacsony szekrĂ©ny (18. szĂĄzad vĂ©ge) 38. osztrĂĄk copf stĂlusĂș ĂĄgy (18. szĂĄzad vĂ©ge) 39. orosz klasszicista toalettasztal zsĂĄmollyal (1787) 40. francia empire heverĂ” (18. szĂĄzad vĂ©ge) 41. angol klasszicista karosszĂ©k (Hepplewhite-stĂlus, 1788) 42. angol klasszicista ĂŒvegszekrĂ©ny (Sheraton-stĂlus, 18. szĂĄzad vĂ©ge) 43. magyar biedermeier-neorokokĂł asztal (Steindl-mĂ»hely) 44. nĂ©met biedermeier ĂŒveges szekrĂ©ny 45. magyar empire ĂrĂłszekrĂ©ny (1820 körĂŒl) 46. francia empire karosszĂ©k (19. szĂĄzad eleje) 47. osztrĂĄk biedermeier kanapĂ©, asztal Ă©s szĂ©k (1830) 48. osztrĂĄk empire tĂĄlalĂłasztalka („nĂ©ma szolga”) 49. osztrĂĄk neorokokĂł mahagĂłnifa asztalka (Lajos FĂŒlöp-stĂlus, 1842-47) 50. nĂ©met biedermeier kĂĄrpitozott karosszĂ©k (19. szĂĄzad eleje) 51. klubgarnitĂșra bĂ”rdĂvĂĄnya (19. szĂĄzad mĂĄsodik fele) 52. Thonet-hintaszĂ©k (1850 körĂŒl) 53. pĂĄrnĂĄzott kerek zsöllye (19. szĂĄzad mĂĄsodik fele) 54. szecessziĂłs asztalka 55. szecessziĂłs tĂĄmlĂĄsszĂ©k 56. magyar szecessziĂłs jellegĂ» szalonszekrĂ©ny (Wigand Edge) 57. pad (Kozma Lajos) 58. kubista formalista fotel (1930 körĂŒl) 59. Bauhaus-ĂrĂłasztal (1919-23) 60. csĂ”szĂ©k (L. Mies Van der Rohe) 61. lĂĄbtartĂłs nyugszĂ©k (Ch. Eames)
magam, 13:14
|
|
|
egy kis kubai ritmus...
magam, 12:41
|
|
|
a környék legolcsóbb szållóhelye...|
magam, 8:59
|
|
|
elektro sikoly...
magam, 8:18
|
|
|
KALENDĂRIUM
Augusztus 27.
az év 239. (szökÔévekben 240.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 126 nap van håtra Napkelte: 04:56 Napnyugta: 18:32
Holdkelte: 00:22 Holdnyugta: 16:50
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szerda estig: Többnyire derĂŒlt idĂ” vĂĄrhatĂł, sok napsĂŒtĂ©ssel. IdĂ”nkĂ©nt ugyan megnövekszik a felhĂ”zet, de csapadĂ©k nem valĂłszĂnĂ». ĂltalĂĄban mĂ©rsĂ©kelt lesz a lĂ©gmozgĂĄs. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 25, 30 fok, a kĂ©sĂ” esti 20, 25 fok között vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Szerda Ă©jfĂ©lig nem vĂĄrhatĂł veszĂ©lyes idĂ”jĂĄrĂĄsi jelensĂ©g. A fĂ”vĂĄrosban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a por koncentrĂĄciĂłja a reggeli Ă©s az esti ĂłrĂĄkban ĂĄtmenetileg az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k körĂŒl vĂĄrhatĂł...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
IdĂ”jĂĄrĂĄsi front nincs tĂ©rsĂ©gĂŒnkben, a melegfrontra kĂŒlönösen Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l azonban fejfĂĄjĂĄs, nyugtalansĂĄg, rossz közĂ©rzet jelentkezhet.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s : 6.2 - erĂ”s
Ma GĂĄspĂĄr, MĂłnika, JĂłzsef, CĂ©zĂĄr napja van.
Boldog névnapot!
GĂĄspĂĄr : Perzsa eredetĂ» nĂ©v, a hagyomĂĄny szerint Ăgy hĂvtĂĄk a napkeleti bölcsek egyikĂ©t. A BibliĂĄban nem szerepel a nĂ©v, csak a VI. szĂĄzadtĂłl emlĂtik a legendĂĄk, jelentĂ©se kincset megĂ”rzĂ”, kincstĂĄrnok.
MĂłnika : KarthĂĄgĂłi pun eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se istennĂ”. MĂĄs magyarĂĄzat szerint görög eredetĂ», jelentĂ©se magĂĄnyos. MĂĄs magyarĂĄzat szerint latin eredetĂ», jelentĂ©se tanĂtĂł.
JĂłzsef : HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v. JelentĂ©se Isten tegyen a most szĂŒletett gyermekekhez, Jahve gyarapĂtson. MagyarorszĂĄgon a XVIII. szĂĄzadtĂłl kezdve a leggyakoribb fĂ©rfinevek közĂ© tartozott. Ehhez hozzĂĄjĂĄrult Szent JĂłzsef akkoriban megnövekedett tisztelete, amely a XIX. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben tetĂ”zött, amikor is IX. Pius pĂĄpa a rĂłmai katolikus egyhĂĄz vĂ©dĂ”szentjĂ©nek nyilvĂĄnĂtotta Ă”t. Az 1970-es Ă©vektĂ”l kezdve, egyre veszĂt a nĂ©pszerĂ»sĂ©gĂ©bĂ”l, de mĂ©g igen gyakori.
CĂ©zĂĄr : Etruszk, latin eredetĂ» nĂ©v, a rĂłmai Caesar csalĂĄdnĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se hosszĂș hajĂș, dĂșs hajĂș.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 827 – BĂĄlint pĂĄpa megvĂĄlasztĂĄsa. • 1301 – JĂĄnos kalocsai Ă©rsek magyar kirĂĄllyĂĄ koronĂĄzza Vencelt (II. Vencel cseh Ă©s lengyel kirĂĄly fiĂĄt). • 1914 – Az OsztrĂĄk–Magyar Monarchia hadat ĂŒzen Belgiumnak. • 1916 – RomĂĄnia csatlakozik az Antanthoz, hadat ĂŒzen MagyarorszĂĄgnak, a romĂĄn haderĂ” megkezdi ErdĂ©ly elfoglalĂĄsĂĄt. • 1919 – Andrej Hlinka Ă©s FrantiÂček Jehlicka, nĂ©ppĂĄrti szlovĂĄk politikusok titokban a pĂĄrizsi bĂ©kekonferenciĂĄra utaznak, hogy ott a tervezett autonĂłm SzlovĂĄkia szĂĄmĂĄra nemzetközi garanciĂĄkat szerezzenek. • 1928 – PĂĄrizsban 15 orszĂĄg kĂ©pviselĂ”i alĂĄĂrjĂĄk a Briand-Kellogg paktumot a hĂĄborĂș nemzetközi jogi elĂtĂ©lĂ©sĂ©rĂ”l. • 1944 – A KĂĄrpĂĄtokban a SzĂ©kelyföld felĂ© nyomulĂł szovjet hadsereg az Ojtozi-szorosban elĂ©ri Ă©s ĂĄtlĂ©pi MagyarorszĂĄg 1941-es hatĂĄrĂĄt. • 1944 – Szovjet lĂ©gitĂĄmadĂĄs Ă©rte UngvĂĄrt. • 1989 – Horn Gyula magyar Ă©s Alois Mock osztrĂĄk kĂŒlĂŒgyminiszter SopronnĂĄl ĂĄtvĂĄgjĂĄk a „vasfĂŒggönyt”. • 1989 – JosĂ© Luis Chilavert, az eddigi legeredmĂ©nyesebb labdarĂșgĂł kapus megszerzi profi pĂĄlyafutĂĄsa elsĂ” gĂłljĂĄt. • 2002 – A HonfoglalĂł jĂĄtĂ©k szĂŒletĂ©se. • 2003 – PokolgĂ©pes merĂ©nyletben megölik a DagesztĂĄni KöztĂĄrsasĂĄg kĂŒlkapcsolatokĂ©rt, valamint nemzetisĂ©gi Ă©s tĂĄjĂ©koztatĂĄsi ĂŒgyekĂ©rt felelĂ”s miniszterĂ©t, Mohamed-Szaleh Guszajevet. • 2004 – A magyar WikipĂ©dia elĂ©ri a 2500. szĂłcikket. SzĂŒletĂ©sek
• 1770 – Georg Wilhelm Friedrich Hegel nĂ©met filozĂłfus († 1831) • 1812 – Szemere Bertalan 1848–49-es politikus, miniszterelnök († 1869) • 1827 – Charles De Coster belga ĂrĂł († 1879) • 1845 – Lechner Ădön magyar mûépĂtĂ©sz († 1914) • 1858 – Giuseppe Peano olasz matematikus († 1932) • 1865 – Charles G. Dawes, BĂ©ke-NobeldĂjas amerikai politikus, alelnök, a Dawes-terv alkotĂłja († 1951) • 1874 – Carl Bosch, Nobel-dĂjas nĂ©met kĂ©mikus († 1940) • 1887 – IV. KĂĄroly magyar Ă©s cseh kirĂĄly, I. KĂĄroly nĂ©ven osztrĂĄk csĂĄszĂĄr († 1922) • 1902 – Ăk SĂĄndor Kossuth-dĂjas festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1975) • 1903 – KeserĂ» Ferenc olimpiai bajnok vĂzilabdĂĄzĂł († 1968) • 1908 – Lyndon B. Johnson, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 38.elnöke, hivatalban 1963–1969-ig († 1973) • 1909 – ZimĂĄndi Pius (er. Zilich IstvĂĄn) premontrei szerzetes, tanĂĄr, irodalomtörtĂ©nĂ©sz, pedagĂłgiai szakĂrĂł († 1973) • 1910 – TerĂ©z anya (er. Agnes Gonxha) albĂĄn szĂĄrmazĂĄsĂș BĂ©ke-NobeldĂjas apĂĄca († 1997) • 1911 – BarabĂĄs Tibor JĂłzsef Attila- Ă©s Kossuth-dĂjas magyar ĂrĂł († 1984) • 1915 – Norman F. Ramsey Nobel-dĂjas amerikai fizikus • 1918 – MĂ©szöly DezsĂ” Kossuth-dĂjas magyar ĂrĂł • 1928 – Boross PĂ©ter politikus, miniszterelnök • 1929 – Jasszer Arafat palesztin politikus (augusztus 4. Ă©s augusztus 24. is lehetsĂ©ges sz. dĂĄtum) († 2004) • 1930 – GalgĂłczi ErzsĂ©bet Kossuth-dĂjas magyar ĂrĂł († 1989) • 1933 – HĂĄmori JenĂ” olimpiai bajnok kardvĂvĂł • 1941 – KonrĂĄd JĂĄnos olimpiai bajnok vĂzilabdĂĄzĂł • 1946 – John C. Mather Nobel-dĂjas amerikai asztrofizikus • 1955 – Can Togay magyar filmrendezĂ”, forgatĂłkönyvĂrĂł, szĂnĂ©sz, költĂ” • 1955 – Laura Fygi holland Ă©nekesnĂ” • 1959 – PetĂ”cz AndrĂĄs magyar ĂrĂł, költĂ” • 1964 – Gundel TakĂĄcs GĂĄbor sportĂșjsĂĄgĂrĂł, televĂziĂłs mĂ»sorvezetĂ” • 1976 – Mark Webber ausztrĂĄl autĂłversenyzĂ”, Formula–1-es pilĂłta • 1977 – Deco brazil szĂĄrmazĂĄsĂș portugĂĄl labdarĂșgĂł (FC Barcelona) • 1988 – Alexa Vega amerikai szĂnĂ©sznĂ”
HalĂĄlozĂĄsok
• 827 – II. JenĂ” pĂĄpa • 1576 – Tiziano (er. Tiziano Vecellio), itĂĄliai festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1490 körĂŒl) • 1635 – Lope de Vega spanyol drĂĄmaĂrĂł (* 1562) • 1945 – Ălgyay Hubert PĂĄl hĂdmĂ©rnök (* 1894) • 1945 – Franz Werfel osztrĂĄk ĂrĂł (* 1890) • 1948 – Markovits Rodion, magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł (* 1884) • 1952 – Kempelen BĂ©la csalĂĄdtörtĂ©net-ĂrĂł, heraldikus (* 1874) • 1958 – Ernest Lawrence amerikai Nobel-dĂjas fizikus (* 1901) • 1961 – RĂłzsahegyi KĂĄlmĂĄn szĂnĂ©sz, szĂnĂ©szpedagĂłgus (* 1873) • 1965 – Le Corbusier (er. Charles-Edouard Jeanneret), svĂĄjci szĂĄrmazĂĄsĂș francia Ă©pĂtĂ©sz (* 1887) • 1967 – Brian Epstein, a Beatles egyĂŒttes menedzsere (* 1934) • 1975 – HailĂ© SzelassziĂ© (er. Ras Tafari Makonnen), a NĂ©gus, etiĂłp csĂĄszĂĄr (* 1892) • 1979 – Lord Louis Mountbatten, brit fĂ”rend, (* 1900), az AdmiralitĂĄs elsĂ” lordja, India utolsĂł alkirĂĄlya (IRA bombamerĂ©nyletben) • 1985 – Zsoldos Imre trombitamĂ»vĂ©sz (* 1919) • 2002 – Gion NĂĄndor, vajdasĂĄgi magyar ĂrĂł (* 1941) • 2004 – MajlĂĄth MĂĄria szĂnĂ©sznĂ” (* 1916)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• 1991 Ăłta a Moldovai KöztĂĄrsasĂĄg fĂŒggetlensĂ©gĂ©nek napja.
magam, 8:10
|
|
|
|
| |