2008. augusztus 24., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
Jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt!
magam, 21:41
|
|
|
Könnycseppek
FĂĄjĂł könnycseppben is csillan a fĂ©ny, Dermedt lelket is lĂĄgyĂt a remĂ©ny. GyĂłgyĂt a mosoly, a szĂvbĂ”l jövĂ”, MĂ©lybĂ”l is Ă©gbe emel a jövĂ”.
Hajnalt vajĂșdik a fekete Ă©j, Nem lĂĄtsz mĂ©g semmit, de eljĂ”, hogy Ă©lj. Ăleted mĂĄsoknak sokat jelent, Ne nĂ©zz a mĂșltba, Ă©lvezd a jelent!
TĂĄgra nyisd szemed, szĂnes a vilĂĄg, Tenger ajĂĄndĂ©k vĂĄr mĂ©g ma terĂĄd. Nevess Ă©s örĂŒlj Ă©s szeress Ă©s adj! TeremtĂ©s egyszeri csodĂĄja vagy. (Frady E)
magam, 21:35
|
|
|
A gonosz ĂĄlarca
SzobĂĄm falĂĄn japĂĄn fafaragĂĄs lĂłg,
egy gonosz szellem aranyakkal bevont ĂĄlarca.
Részvéttel nézem
a kiduzzadĂł homlokereket, amint mutatjĂĄk,
gonosznak lenni mily megerÔltetÔ. (B Brecht)
magam, 21:09
|
|
|
egy ismerĂ”sĂŒnk hĂĄzĂĄt is elmosta a vĂz, nagyon kedves csalĂĄd, egy egĂ©sz Ă©leten ĂĄt gyĂ»jtöttek Ă©s most minden semmivĂ© vĂĄlt. AmilyĂŒk megmaradt, nĂ©hĂĄny szĂ©k Ă©s asztal, egy kevĂ©s Ă©lelemmel, nagyon kevĂ©s az Ă©letbenmaradĂĄshoz, nagyon elkeserĂtĂ” a helyzetĂŒk... SzĂvesen fogadnĂĄnk bĂĄrmifĂ©le adomĂĄnyt, amivel esĂ©lyt adhatnĂĄnk a tĂșlĂ©lĂ©sre ezen a szörnyĂ» helyen...
magam, 13:09
|
|
|
tudtad...?
A fĂŒlĂŒnkben cseng, ahogy összecsendĂŒl kĂ©t pohĂĄr, de azt vajon tudjuk-e a bor kortyolgatĂĄsa közben, hogy miĂ©rt koccintottunk elĂ”tte. A zĂłna megprĂłbĂĄlta kiderĂteni: lesznek benne rossz szellemek, mĂ©rgek Ă©s szerzĂ”dĂ” felek is.
Nincs is annĂĄl szebb, mint amikor összecsendĂŒl kĂ©t kristĂĄlypohĂĄr, megrezdĂŒl benne a bor felszĂne, talĂĄlkoznak a szemek, aztĂĄn jöhet az elsĂ” korty. Az aktusbĂłl tulajdonkĂ©ppen kĂ©t rĂ©szlet kihagyhatĂł, a koccintĂĄs Ă©s a szemkontaktus, mĂ©gis alapvetĂ” eleme lett. A jelensĂ©g akusztikus jellegĂ©t Ă©lvezĂ”k szerint azĂ©rt kellett bevezetni a koccintĂĄst, mert a bor nĂ©gy Ă©rzĂ©kĂŒnkre hat: a lĂĄtĂĄsra, a szaglĂĄsra, az ĂzlelĂ©sre Ă©s a tapintĂĄsra, Ă©s Ăgy mĂ©g egyet be lehetett vonni, a hallĂĄst. (TegyĂŒk hozzĂĄ, hogy ha eleget iszunk, akkor az egyensĂșlyĂ©rzĂ©kĂŒnkre is jelentĂ”s hatĂĄssal lehet.)
A törtĂ©neti elmĂ©letek szerint a koccintĂĄs Ă”si szokĂĄs, Ă©s az egyetlen feladata az volt, hogy a hanggal elĂ»zze az ĂĄrtĂł szellemeket. Erre mondjĂĄk, hogy szellemes megoldĂĄs, de ez sem igaz: a fa vagy Ăłn kupĂĄkat nem nagyon csapkodtĂĄk össze, illetve amikor mĂĄr összeĂŒtöttĂ©k Ă”ket, addigra kiokosodott annyira az emberisĂ©g, hogy nem zörejekkel prĂłbĂĄlta elĂ»zni a gonosz erĂ”ket.
A legelterjedtebb magyarĂĄzat a közĂ©pkorra teszi a szokĂĄs kialakulĂĄsĂĄt. A felek egymĂĄs egĂ©szsĂ©gĂ©re ittak, Ă©s azĂ©rt koccintottak, hogy ezt meg is Ă”rizzĂ©k. Merthogy akkoriban felettĂ©bb elterjedt volt a kevĂ©ssĂ© szimpatikus embertĂĄrsak megmĂ©rgezĂ©se, Ă©s az italba csempĂ©szett mĂ©reg remek ötlet volt. A bor volt az ideĂĄlis közvetĂtĂ” eszköz (nagy vĂĄlasztĂ©k nem volt, a vĂz sokszor kĂŒlsĂ” beavatkozĂĄs nĂ©lkĂŒl is egĂ©szsĂ©gre ĂĄrtalmas volt, tejet meg komoly emberek mĂ©gsem ihattak), mert amĂșgy is ĂŒledĂ©kes volt, nem tĂ»nt fel, ha kerĂŒlt bele nĂ©mi extra tartalom is (mondjuk E 001).
A szokĂĄs szerint a hĂĄzigazda ĂĄttöltött egy keveset a sajĂĄt poharĂĄba/kupĂĄjĂĄba, Ă©s meghĂșzta. Ha nem fordult le a szĂ©krĂ”l, mehetett tovĂĄbb a buli, ha meghalt, akkor több lehetĂ”sĂ©get kĂnĂĄlt a folytatĂĄs. Csakhogy voltak merĂ©sz vendĂ©gek, akik nem tartottak igĂ©nyt a prĂłbĂĄra (szuicid hajlamĂșak voltak vagy tĂ©nyleg megbĂztak a hĂĄzigazdĂĄban), Ă©s amikor a vendĂ©glĂĄtĂł a poharĂĄt nyĂșjtotta, hogy öntsön bele egy kortyot a mĂĄsik, csak hozzĂĄĂŒtötte a vendĂ©g a maga ivĂłedĂ©nyĂ©t, jelezve, hogy nem tart igĂ©nyt a szolgĂĄltatĂĄsra. Ăgy vĂĄlt a koccintĂĄs a bizalom Ă©s a becsĂŒlet jelĂ©vĂ©.
SzĂ©p törtĂ©net, de akadnak aggĂĄlyok. PĂ©ldĂĄul hogy sokĂĄig inkĂĄbb az volt a szokĂĄs, hogy egy kupĂĄbĂłl ittak, Ă©s aki kĂŒlön ivĂłalkalmatossĂĄgot kĂ©rt magĂĄnak, az vĂ©rig sĂ©rtette a tĂĄrsasĂĄg többi tagjĂĄt. (Na, az Ă” borĂĄt könnyen meg is mĂ©rgezhettĂ©k…) Amikor viszont rĂĄkaptak mĂ©gis arra, hogy mindenkinek kĂŒlön pohara legyen, az összeĂ©rintĂ©ssel tettek Ășgy, mintha mĂ©g mindig egy kupĂĄbĂłl innĂĄnak.
A magyar nĂ©prajzban sincs nyoma a mĂ©rgezĂ”s sztorinak, a koccintĂĄs inkĂĄbb valamifĂ©le jogi aktus, szertartĂĄs volt, egy megĂĄllapodĂĄs szentesĂtĂ©se, pĂ©ldĂĄul egy adĂĄsvĂ©teli ĂŒgyletre ĂĄldomĂĄst ittak („Erre iszunk!”), azaz koccintottak, Ă©s jĂłl berĂșgtak. Az ĂŒnnepĂ©lyessĂ©g nagyrĂ©szt mĂĄr lekopott az aktusrĂłl, a folytatĂĄs viszont Ă©vszĂĄzadok alatt sem kopott ki.
Ăs hogy miĂ©rt Ă©ppen a koccintĂĄssal kezdtĂ©k? Az Ă©rintĂ©s a bizalom jele, mint pĂ©ldĂĄul a kĂ©zfogĂĄs, Ă©s az ĂĄldomĂĄs elejĂ©n a kĂ©t pohĂĄr összeĂ©rintĂ©se is azt jelezte, hogy megbĂ©kĂŒltek egymĂĄssal, elfogadjĂĄk az egyezsĂ©get. Ăs persze nem is mĂ©rgezik meg egymĂĄst.
magam, 12:50
|
|
|
Olykor a sors visszafordĂthatatlanul megindul egy adott irĂĄnyba, akĂĄrcsak a homokvihar. Te pedig lĂ©pĂ©st vĂĄltasz, hogy megszabadulj tĂ”le, ĂĄm a forgĂłszĂ©l követ, s amikor irĂĄnyt vĂĄltoztatsz, a szĂ©l is Ășjra feltĂĄmad, vĂ©szjĂłslĂłan ide-oda csapong, egĂ©szen Ășgy, mint a halĂĄlmadĂĄr alkonyatkor. Ăs hogy miĂ©rt? Mert ez nem a messzi tĂĄvolbĂłl idekeveredett "valami", aminek semmi köze sincs hozzĂĄd. Te magad vagy a homokvihar. Annyit mĂ©g megtehetsz, hogy elszĂĄntan törtetsz benne elĂ”re, becsukott szemmel Ă©s szĂĄjjal, hogy a homok ne jĂĄrjon ĂĄt, hogy magad mögött hagyhasd az egĂ©szet. Ebben a viharban nincs nap Ă©s hold, tĂ©r Ă©s olykor meghatĂĄrozott idĂ” sem, csak a csontokat szĂ©tmorzsolĂł finom, fehĂ©r homok, amelyet Ă©gig kavar a szĂ©l. ... ...Amikor vĂ©get Ă©r, magad sem Ă©rted, hogyan szabadulhattĂĄl meg Ă©lve belĂ”le. Vagyis valĂłjĂĄban mĂ©g abban sem lehetsz egĂ©szen biztos, hogy egyĂĄltalĂĄn elhaladt mĂĄr fölötted. Csak egy dolog vilĂĄgos: tĂșl ezen most mĂĄr nem az vagy, aki voltĂĄl, mielĂ”tt ide belĂ©ptĂ©l volna. Igen, a viharnak ez az Ă©rtelme. (ISz)
magam, 9:26
|
|
|
1838 Augusztus 24. (170 Ă©ve törtĂ©nt) Meghalt Kölcsey Ferenc költĂ”, kritikus, politikus, akadĂ©mikus, a reformkor egyik vezĂ©regyĂ©nisĂ©ge (Himnusz). Kölcsey SzatmĂĄrban volt fĂ”jegyzĂ” Ă©s vĂĄrmegyĂ©jĂ©nek követe az 1832-es elsĂ” Ășn. reformorszĂĄggyĂ»lĂ©sen. 1835-ben lemondott, Ă©s fĂ”jegyzĂ”kĂ©nt dolgozott tovĂĄbb. SokoldalĂș, filozĂłfiĂĄban jĂĄrtas szĂłnok volt. A magyar nyelv, az örökvĂĄltsĂĄg, a papi tized ĂŒgyĂ©ben Ărott cikkei Ă©s beszĂ©dei igen nagy jelentĂ”sĂ©gĂ»ek. MĂ»fajalkotĂłi kezdemĂ©nyezĂ©seivel költĂ”kĂ©nt Ă©s prĂłzaĂrĂłkĂ©nt is maradandĂłt alkotott, elsĂ”k között Ărt balladafĂ©lĂ©ket. Csokonai, Berzsenyi verseinek bĂrĂĄlatĂĄval megteremtette a tartalmi-elvi jellegĂ», lĂ©lektani mĂłdszerĂ» magyar irodalomkritikĂĄt.
Ă Ărta a magyar nemzeti imĂĄdsĂĄgot, a Himnuszt, valamint közismert mĂ©g fiĂĄhoz cĂmzett intelme, amelynek a Paraneisis Kölcsey KĂĄlmĂĄnhoz cĂmet adta. (SzĂŒletett 1790.08.08)
magam, 9:07
|
|
|
a biztonsåg mindenek elÔtt...
magam, 8:47
|
|
|
KALENDĂRIUM Augusztus 24.
Szeptember 24. az év 267. (szökÔévekben 268.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 98 nap van håtra. Napkelte: 05:50 Napnyugta: 19:41
Holdkelte: 06:13 Holdnyugta: 20:04
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re vasĂĄrnap estig: Ătmenetileg mindenĂŒtt erĂ”sen megnövekszik, majd nyugat felĂ”l csökken a felhĂ”zet. FĂ”kĂ©nt a közĂ©psĂ” Ă©s a keleti orszĂĄgrĂ©szben vĂĄrhatĂł Ășjabb esĂ”, zĂĄpor, helyenkĂ©nt zivatar. DĂ©lutĂĄntĂłl fokozatosan megszĂ»nik a csapadĂ©k. A megerĂ”södĂ” nyugati, Ă©szaknyugati szĂ©l elsĂ”sorban a közĂ©psĂ” orszĂĄgrĂ©szben, valamint zivatarban viharossĂĄ fokozĂłdik, Ă©s csak kĂ©sĂ” dĂ©lutĂĄntĂłl mĂ©rsĂ©klĂ”dik a lĂ©gmozgĂĄs. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet ĂĄltalĂĄban 20 Ă©s 26 fok között, Ă©szakkeleten kevĂ©ssel 20 fok alatt alakul. KĂ©sĂ” estĂ©re pedig 13 Ă©s 18 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A dĂ©lelĂ”tti ĂłrĂĄkban kezdetben fĂ”kĂ©nt a DunĂĄntĂșlon, dĂ©lutĂĄn mĂĄr csak a DunĂĄtĂłl keletre, illetve kĂ©sĂ”bb mĂĄr csak keleten fordulhat elĂ” zivatar a kora esti ĂłrĂĄkig, helyenkĂ©nt viharos (55-70 km/h) szĂ©llökĂ©sek kĂsĂ©retĂ©ben...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Hidegfronti hatĂĄs vĂĄrhatĂł. FejfĂĄjĂĄs, szĂ©dĂŒlĂ©s, vĂ©rnyomĂĄsemelkedĂ©s jelentkezhet, a reakciĂłidĂ” hosszabb lesz.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s :
6.5 - erÔs
Ma Bertalan, Aliz, Albert, Taksony, Alberta, Alicia napja van.
Boldog névnapot!
Bertalan : Aråmeus, görög, latin eredetû bibliai név, jelentése Ptolemaiosz fia.
Aliz : Héber, germån, francia, angol eredetû. Az Alice névbÔl szårmazik, mely az Adelheid, Alexandra, Aloysia, Elisabeth nevek önållósult francia és angol becézÔje. Jelentése nemes, harcos, bölcs.
Albert : GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, az Adalbert fĂ©rfinĂ©v rövidĂŒlĂ©se. A magyar BĂ©la nĂ©vvel mestersĂ©gesen azonosĂtottĂĄk. JelentĂ©se nemes, fĂ©nyes, hĂres.
Taksony : Török eredetĂ» rĂ©gi magyar nĂ©v, ĂrpĂĄd fejedelem unokĂĄjĂĄnak, a negyedik magyar nagyfejedelemnek, az összes ĂrpĂĄd-hĂĄzi kirĂĄly Ă”sĂ©nek a neve volt. JelentĂ©se jĂłllakott, elĂ©gedett, vad, kegyetlen, fĂ©ktelen, szilaj.
Alberta : Német eredetû név, az Albert férfinév nÔi pårja. Jelentése, nemes, fényes.
Alicia : Francia Ă©s spanyol eredetĂ» nĂ©v. MĂĄs kutatĂĄs szerint, francia Ă©s angol Alice (magyarul: Aliz) latinosĂtott formĂĄja.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 768 - meghalt Kis Pippin frank uralkodĂł, a Karolingok mĂĄsodik kirĂĄlya • 899 – A magyarok a Brenta folyĂł melletti csatĂĄban legyĂ”zik BerengĂĄr seregĂ©t. Ennek nyomĂĄn szĂŒletik „A magyarok nyilaitĂłl ments meg, Uram, minket!” ima. • 1046 – GellĂ©rt pĂŒspök mĂĄrtĂrhalĂĄla. • 1268 – IV. Kelemen pĂĄpa e napon semmisnek nyilvĂĄnĂtja a magyarorszĂĄgi bĂĄrĂłk Ă©s nemesek hatĂĄrozatĂĄt a tizedfizetĂ©s megtagadĂĄsĂĄrĂłl. • 1387 I. Gergely kerĂŒl a nyitrai pĂŒspöki szĂ©kbe. • 1493 – Kolumbusz KristĂłf elindul mĂĄsodik ĂștjĂĄra az "Ăj VilĂĄg" felĂ©. • 1853 – A Cornelius Vanderbilt ĂĄltal Ă©pĂtett jacht az elsĂ”, amely körbeutazza a Földet. • 1862 – I. Vilmos porosz kirĂĄly Otto von Bismarckot nevezi ki miniszterelnökkĂ©. • 1869 – A Wall Streeten kitört tĂ”zsdepĂĄnik miatt több ezer ĂŒzletember megy csĂ”dbe. • 1895 – ElĂ”ször biciklizte körbe egy nĂ” a Földet, Ăștja 15 hĂłnapig tartott. • 1938 – Don Budge lett az elsĂ” ember, aki egy Ă©vben megnyerte mind a nĂ©gy nagy tenisztornĂĄt (Az ausztrĂĄlt, a franciĂĄt, az angolt Ă©s az amerikait). • 1948 – Megalakul a Honda Motor Company. • 1949 – HalĂĄlra ĂtĂ©lik Rajk LĂĄszlĂł volt belĂŒgyminisztert, SzĂ”nyi Tibort Ă©s Szalay AndrĂĄst. • 1957 - Az FC Barcelona otthonĂĄul szolgĂĄlĂł Camp Nou stadion megnyitĂĄsa. • 1963 – Az EgyesĂŒlt Ăllamok szenĂĄtusa jĂłvĂĄhagyja a nukleĂĄris kĂsĂ©rletek korlĂĄtozĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł egyezmĂ©nyt. Az egyezmĂ©ny az USA, Nagy-Britannia Ă©s SzovjetuniĂł között jött lĂ©tre. • 1972 – NorvĂ©giĂĄban a lakossĂĄg 54%-a nĂ©pszavazĂĄson elutasĂtja az orszĂĄg csatlakozĂĄsĂĄt az EurĂłpai UniĂłhoz. • 1973 – Megalakul Bissau-Guinea KöztĂĄrsasĂĄg, elfogadjĂĄk az orszĂĄg alkotmĂĄnyĂĄt. • 1973 – ĂsszeĂŒl a Watergate-bizottsĂĄg, melyen kiderĂŒl, hogy a betörĂ”k kapcsolatban ĂĄllnak Richard Nixon elnök ĂșjravĂĄlasztĂĄsi stĂĄbjĂĄnak tagjaival. • 1989 – Az SZDSZ alĂĄĂrĂĄs-gyujtĂ©st kezdemĂ©nyez a kĂ©sĂ”bb "4 igenes" nĂ©pszavazĂĄskĂ©nt hĂressĂ© vĂĄlt kĂ©rdĂ©sekrĂ”l. A nĂ©pszavazĂĄskor mĂĄr csak egy kĂ©rdĂ©s marad aktuĂĄlis: Hogyan legyen megvĂĄlasztva a köztĂĄrsasĂĄgi elnök? • 1992 – A Demokratikus Charta tĂŒntetĂ©se a Parlament elĂ”tt Ă©s a PetĂ”fi-szobornĂĄl. • 1996 – A vilĂĄg nagy atomhatalmai alĂĄĂrjĂĄk a nukleĂĄris fegyverek tesztelĂ©sĂ©nek Ă©s fejlesztĂ©sĂ©nek tilalmĂĄrĂłl szĂłlĂł egyezmĂ©nyt. • 2007 – Több mint szĂĄzezren demonstrĂĄlnak a korĂĄbbi mianmari fĂ”vĂĄrosban – Rangunban (Yangon) – a hatalmon lĂ©vĂ” katonai junta ellen, a kĂ©t Ă©vtizede legnagyobb lĂ©tszĂĄmĂș tĂŒntetĂ©s Ă©lĂ©n több ezer buddhista szerzetes halad.
SzĂŒletĂ©sek
• 1501 – Gerolamo Cardano, itĂĄliai matematikus, fizikus, orvos, jĂłs († 1576) • 1583 – Albrecht Wenzel Eusebius von Waldstein, ismert nevĂ©n Wallenstein, csehorszĂĄgi nĂ©met szĂĄrm. katonatiszt, Friedland hercege, nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄri fĂ”vezĂ©r († 1634) • 1717 – Horace Walpole, angol ĂrĂł, horror-törtĂ©netek szerzĂ”je († 1797) • 1804 – Schöpf-Merei Ăgoston, magyar orvos († 1858) • 1889 – Eberhard von Mackensen, nĂ©met tĂĄbornok, II. vilĂĄghĂĄborĂșs hadseregparancsnok († 1969) • 1896 – F. Scott Fitzgerald, amerikai ĂrĂł († 1940) • 1897 – Pap KĂĄroly, ĂrĂł († 1945) • 1897 – Sinka IstvĂĄn, magyar ĂrĂł, költĂ” († 1969) • 1898 – Göllner Lajos, magyar orvos († 1982) • 1904 – Rubollah Khomeini imĂĄm, irĂĄni politikus, fĂ”pap († 1898) • 1910 – Vas IstvĂĄn, magyar ĂrĂł, költĂ” († 1991) • 1911 – Konsztantyin Csernyenko, szovjet politikus, az SZKP fĂ”titkĂĄra († 1985) • 1912 – Nagy OlivĂ©r, magyar zeneszerzĂ”, karmester, egyhĂĄzkarnagy, zenei szakĂrĂł († 2000) • 1914 – FĂłnay MĂĄrta, JĂĄszai Mari-dĂjas magyar szĂnĂ©sznĂ” († 1994) • 1923 – Ladislav Fuks, cseh ĂrĂł († 1994) • 1928 – GaĂĄl Albert, magyar rendezĂ” • 1936 – Jim Henson, a "Muppet"-ek atyja ("Sesame Street", "Muppet Show") († 1990) • 1936 – PĂĄsztor Erzsi, magyar szĂnĂ©sznĂ” • 1939 – Manfred Wörner, nĂ©met politikus, a NATO fĂ”titkĂĄra († 1994) • 1941 – Linda McCartney, angol Ă©nekesnĂ” (Wings) († 1998) • 1949 – Pedro AlmodĂłvar, spanyol filmrendezĂ” • 1958 – Kevin Sorbo, amerikai szĂnĂ©sz („Herkules”) • 1979 – Ted Jan Roberts, amerikai szĂnĂ©sz • 1986 – Radnai György, labdarĂșgĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 768 – Kis Pippin (PĂ©pin le Bref), a Frank Birodalom kirĂĄlya (* 715 körĂŒl) • 1046 – Szent GellĂ©rt itĂĄliai szĂĄrmazĂĄsĂș szerzetes, MagyarorszĂĄg elsĂ” pĂŒspöke, Szent Imre herceg nevelĂ”je, mĂĄrtĂr (* 980) • 1541 – Paracelsus nĂ©met alkimista, termĂ©szettudĂłs, korĂĄnak leghĂresebb orvosa (* 1493) • 1812 – Pjotr Ivanovics Bagratyion grĂșz szĂŒletĂ©sĂ» orosz gyalogsĂĄgi tĂĄbornok, hadvezĂ©r (* 1765) • 1875 – VirĂĄghalmy Ferenc ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł, honvĂ©d szĂĄzados (* 1826) • 1916 – Stobbe Ferenc, a magyarorszĂĄgi labdarĂșgĂĄs atyja (* 1864) • 1938 – Simon JolĂĄn szĂnĂ©sznĂ”, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sznĂ” (* 1885) • 1940 – IvĂĄnyi-GrĂŒnwald BĂ©la festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1867) • 1945 – Hans Wilhelm Geiger nĂ©met atomfizikus (* 1882) • 1986 – KellĂ©r DezsĂ” ĂrĂł, humorista (* 1905) • 2004 – Françoise Sagan (er. Françoise Quoirez), francia ĂrĂłnĂ” (* 1935)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• 1973 Ăłta a Bissau-Guinea KöztĂĄrsasĂĄg nemzeti ĂŒnnepe • A SzĂv VilĂĄgnapja : A KardiolĂłgiai VilĂĄgszövetsĂ©g szeptember 24-Ă©t nyilvĂĄnĂtotta a SzĂv VilĂĄgnapjĂĄvĂĄ, elsĂ” alkalommal 2000. szeptember 24-Ă©n ĂŒnnepeltek meg. • Nyelvek EurĂłpai Napja (2001 Ăłta) • A FehĂ©r KendĂ” Napja (1994 Ăłta)
magam, 8:21
|
|
|
napi okossĂĄg:
Ha nem sikerĂŒl elsõre, akkor az ejtõernyõs ugrĂĄs nem neked valĂł.
.
magam, 8:10
|
|
|
ĂVEG
TisztĂĄn ragyogtam Ă©n -
vilĂĄgbanyĂlĂł ablakĂŒveg.
De tolongtak köröttem, råmszuszogtak.
- LeheletĂŒktĂ”l pĂĄra fed. (VĂĄci M)
magam, 8:05
|
|
|
Jó reggelt,szép vasårnapot mindenkinek.
magam, 8:04
|
|
|
|
2008. augusztus 23., szombat |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
magam, 20:21
|
|
|
ĂjfĂ©l
Megjött az éj, s merengve åll
a hegynek tĂĄmaszkodva mĂĄr,
s a nagy idÔ aranyló mérlege
nem leng. EgyenlĂ” sĂșllyal van tele.
S hetykén duruzsolnak, - a hold kiragyog -,
anyjuknak, az Ă©jnek, a friss patakok
a naprĂłl,
az elpihenĂ” mai naprĂłl.
Egy Ôs gyerekdalt döngicsél
a vĂz, de Ășnja mĂĄr az Ă©j,
a csengÔ égi kék, az vonzza Ôt,
azt kedveli, az illanó idÔt.
S ĂĄlmos patakok medreiken
tovĂĄbb duruzsolnak azĂ©rt szelĂden
a naprĂłl,
az elpihenĂ” mai naprĂłl. (ISZ)
magam, 20:16
|
|
|
a zene Kitaro, és hozzå még egy csoda...szåmomra...
.
magam, 19:24
|
|
|
mert,Kitaro mester zenéjét kedvelem...
.
magam, 19:16
|
|
|
mit lĂĄtsz...?
magam, 12:59
|
|
|
tudtad...?
A középkor 10 legfontosabb talålmånya
A közĂ©pkort (5-15.sz.) gyakran az emberisĂ©g törtĂ©nelmĂ©nek egyik sötĂ©t periĂłdusakĂ©nt emlegetik, pedig rengeteg felfedezĂ©s Ă©s talĂĄlmĂĄny fĂ©mjelzi ezt az idĂ”szakot is. A mĂĄr lĂ©tezĂ” technolĂłgiĂĄk tovĂĄbbfejlesztĂ©se mellett több keleti vĂvmĂĄny is ekkor vĂĄlt ismerttĂ© a nyugati vilĂĄgban. A következĂ” listĂĄval az idĂ”szak legnagyobb - fĂ”kĂ©nt polgĂĄri - talĂĄlmĂĄnyait mutatjuk be.
EkétÔl az alkoholig
NehĂ©zeke, i.sz. 5. sz. Az elsĂ” ekĂ©knĂ©l a barĂĄzda mĂ©lysĂ©ge attĂłl fĂŒggött, hogy a szĂĄntĂĄst vĂ©gzĂ” ember mennyire kĂ©pes az ekĂ©t lenyomni. Ezek a törĂ©keny ekĂ©k teljesen alkalmatlanok voltak a kemĂ©nyebb Ă©szak-eurĂłpai föld megmĂ»velĂ©sĂ©re. KĂ©sĂ”bb a csiga helyett mĂĄr kereket hasznĂĄltak, amely lehetĂ”vĂ© tette az eke sĂșlyĂĄnak növelĂ©sĂ©t, Ă©s a vaspapucsos eke alkalmazĂĄsĂĄt. 600 körĂŒl az Ășjfajta nehĂ©zeke nagyobb termĂ©st Ă©s jelentĂ”s nĂ©pessĂ©g-növekedĂ©st eredmĂ©nyezett.
DagĂĄlymalmok, i.sz. 7. sz. A dagĂĄlymalom a vĂzimalom egyik formĂĄja, amelyet az apĂĄly Ă©s dagĂĄly vĂĄltakozĂĄsa hajt. Az öblök mentĂ©n gĂĄtakat emeltek zsilipekkel, vagy a folyĂłtorkolatok egy rĂ©szĂ©t alakĂtottĂĄk gyĂ»jtĂ”medencĂ©vĂ©. Az Ă©rkezĂ” dagĂĄly kinyitotta a kapukat, Ă©s megtöltötte a mögötte lĂ©vĂ” terĂŒletet. Amikor az ĂĄr visszavonult, a kapuk automatikusan bezĂĄrĂłdtak, Ă©s a vĂz csak a malomkerĂ©ken keresztĂŒl tudott utat törni magĂĄnak. A legkorĂĄbbi ismert dagĂĄlymalom 787-bĂ”l az Ă©szak-ĂrorszĂĄgi Strangford Lough szigetĂ©n lĂ©vĂ” Nendrum kolostorbĂłl szĂĄrmazik. Az itteni malomkövek ĂĄtmĂ©rĂ”je 830 mm, vĂzszintes kerĂ©k teljesĂtmĂ©nye pedig 7/8HP volt. Egy 619-bĂ”l szĂĄrmazĂł malom maradvĂĄnyai is elĂ”kerĂŒltek mĂĄr.
HomokĂłra, i.sz. 9. sz. A homokĂłra a tengeri idĂ”mĂ©rĂ©s egyik megbĂzhatĂł eszköze volt, ezĂ©rt sokan Ășgy vĂ©lik, hogy egĂ©szen a 11. szĂĄzadig hasznĂĄltĂĄk, amikor mĂĄr a mĂĄgneses irĂĄnytĂ»t is bevetettĂ©k a tengeri navigĂĄciĂłban. Ennek ellenĂ©re egĂ©szen a 14. szĂĄzadig nincs bizonyĂtĂ©k a lĂ©tezĂ©sĂ©re. Ekkor, 1328-ban Ambrogio Lorenzetti kĂ©pĂ©n jelenik meg elsĂ”kĂ©nt. A legkorĂĄbbi ĂrĂĄsos feljegyzĂ©sek is ebbĂ”l a korszakbĂłl szĂĄrmaznak, fĂ”leg a hajĂłleltĂĄrokbĂłl. A 15. szĂĄzadtĂłl mĂĄr szĂ©les körben hasznĂĄljĂĄk: a tengeren, templomokban, az iparban Ă©s a konyhĂĄban. A homokĂłra volt az elsĂ” megbĂzhatĂł, ĂșjrafelhasznĂĄlhatĂł Ă©s meglehetĂ”sen pontos idĂ”mĂ©rĂ”. FerdinĂĄnd MagellĂĄn hajĂłnkĂ©nt 18 homokĂłrĂĄt vitt magĂĄval Föld körĂŒli ĂștjĂĄra. A hajĂłaprĂłd feladata volt a homokĂłra megfordĂtĂĄsa, Ă©s az idĂ”k lejegyzĂ©se a hajĂłnaplĂłba. A navigĂĄciĂłhoz az idĂ”t mindig dĂ©lhez viszonyĂtottĂĄk, amikor a Nap a zentjĂ©n ĂĄllt.
OlvasztĂłkemence, 12. sz. Nyugaton a legrĂ©gebbi olvasztĂłkemencĂ©ket a svĂĄjci DĂŒrstelben, a nĂ©metorszĂĄgi MĂ€rkische Sauerlandban Ă©s a svĂ©d LapphyttannĂĄl kĂ©szĂtettĂ©k. Ez utĂłbbi 1150 Ă©s 1350 között ĂŒzemelt. A svĂ©d JĂ€rnboås tartomĂĄnyban lĂ©vĂ” Noraskogban talĂĄlt maradvĂĄnyok mĂ©g ennĂ©l is korĂĄbbrĂłl, valĂłszĂnĂ»leg 1100 tĂĄjĂĄrĂłl szĂĄrmaznak. Bizonyos technikai ismeretek a ciszterci szerzetesek rĂ©vĂ©n terjedtek el, mivel a ciszterciek jĂłl Ă©rtettek a fĂ©mmegmunkĂĄlĂĄshoz. "Minden rendhĂĄznak sajĂĄt gyĂĄra volt, gyakran olyan nagy maga a kolostor. A kĂŒlönbözĂ” masinĂĄkat vĂzierĂ”vel ĂŒzemeltettĂ©k"- mindja Jean Gimpel a ciszterciek magas szintĂ» mĂ»szaki tudĂĄsĂĄrĂłl. A vasĂ©rcet a szerzetesek adomĂĄnykĂ©nt kaptĂĄk a vas kiolvasztĂĄsĂĄhoz szĂŒksĂ©ges kohĂłval egyĂŒtt, majd a fölösleget eladtĂĄk. A 13. Ă©s 17. sz. között a franciaorszĂĄgi Champagne-ban a ciszterciek voltak a legfĂ”bb vasgyĂĄrtĂłk. A kohĂłkban visszamaradt, foszfĂĄtban gazdag salakot trĂĄgyakĂ©nt felhasznĂĄltĂĄk a mezĂ”gazdasĂĄgban.
Szeszes ital, 12. sz. A desztillĂĄlĂĄs elsĂ” nyomai az i.e. 4. Ă©vezredbĂ”l, BabilĂłniĂĄbĂłl szĂĄrmaznak. SpeciĂĄlis agyagedĂ©nyeket hasznĂĄltak a termĂ©szetes hĂ»tĂ©ssel desztillĂĄlt alkoholkivonat tĂĄrolĂĄsĂĄra, amely a kĂŒlönbzĂ” parfĂŒmök adalĂ©kanyagakĂ©nt szolgĂĄlt. Nem valĂłszĂnĂ» azonban, hogy ez a mĂłdszer lĂ©nyeges szerepet jĂĄtszott volna az eljĂĄrĂĄs kialakulĂĄsĂĄnak törtĂ©netĂ©ben. A "mongol stĂlusĂș" fagyasztĂł desztillĂĄciĂłt az i.e. 7. szĂĄzadban mĂĄr hasznĂĄltĂĄk KözĂ©p-ĂzsiĂĄban. Az alkoholos italt lefagyasztottĂĄk, Ă©s Ăgy tĂĄvolĂtottĂĄk el a vĂzkristĂĄlyokat. A fagyasztĂĄs nĂ©lkĂŒli alkoholdesztillĂĄciĂłhoz szĂŒksĂ©ges hĂ»tĂ”berendezĂ©st az iszlĂĄm alkimistĂĄk talĂĄltĂĄk fel a 8-9. szĂĄzadban. Dzsabir (Geber) ibn Hajjan (721-815) hasznĂĄlt elĂ”ször desztillĂĄlĂł lombikot. Megfigyelte, hogy az ily mĂłdon felhevĂtett bor gyĂșlĂ©kony gĂ”zt fejleszt, amelynek "kevĂ©s haszna van, de a tudomĂĄny szĂĄmĂĄra nagy jelentĂ”sĂ©ggel bĂr". SzemĂŒveg Ă©s vesztegzĂĄr
SzemĂŒveg, 13. sz. 1268-ban Roger BacontĂ”l szĂĄrmazik az elsĂ” feljegyzĂ©s az optikai cĂ©lokra hasznĂĄlt lencsĂ©krĂ”l, de a keretes nagyĂtĂł lencsĂ©t mĂĄr mind EurĂłpĂĄban, mind KĂnĂĄban hasznĂĄltĂĄk ebben az idĂ”ben, Ă©s mĂĄig vita folyik arrĂłl, hogy ki kitĂ”l is vette ĂĄt a talĂĄlmĂĄnyt. EurĂłpĂĄban elĂ”ször ItĂĄliĂĄban jelent meg a szemĂŒveg, bevezetĂ©sĂ©t a fireznzei Alessandri di SpinĂĄnak tulajdonĂtjĂĄk. Az elsĂ” szemĂŒvegĂĄbrĂĄzolĂĄs Tommaso da Modena HugĂł bĂboros cĂmĂ», 1352-ben festett kĂ©pĂ©n lĂĄthatĂł. Domenico Ghirlandaio 1480-ban kĂ©szĂtett Szent Jeromos cĂmĂ» festmĂ©nyĂ©n az asztalrĂłl szemĂŒveg lĂłg le, Ăgy Szent Jeromos lett a szemĂŒvegkĂ©szĂtĂ”k vĂ©dĂ”szentje. Az elsĂ” lencsĂ©k domborĂșak voltak a tĂĄvollĂĄtĂĄs korrigĂĄlĂĄsĂĄra. A rövidlĂĄtĂĄsnĂĄl hasznĂĄlt homorĂș lencsĂ©k elsĂ” ĂĄbrĂĄzolĂĄsa Rafael 1517-es X. LeĂł pĂĄpa cĂmĂ» festmĂ©nyĂ©n talĂĄlhatĂł.
Mechanikus Ăłra, 13. sz. A mechanikus Ăłra eredete ismeretlen; az elsĂ” szerkezeteket valĂłszĂnĂ»leg kolostorokban hasznĂĄltĂĄk a szerzeteseket imĂĄra hĂvĂł harangozĂĄsnĂĄl. Az elsĂ” igazi mechanikus ĂłrĂĄk nagy, sĂșlyhajtĂĄssal mĂ»ködĂ” szerkezetek voltak, amelyeket tornyokban helyeztek el. Csak az ĂłrĂĄkat ĂŒtöttĂ©k, nem rendelkeztek mutatĂłval Ă©s szĂĄmlappal. A legrĂ©gebbi, 1386-bĂłl szĂĄrmazĂł angol mechanikus Ăłra a Salisbury szĂ©kesegyhĂĄzban talĂĄlhatĂł. A2 1389-ben, a franciaorszĂĄgi Rouenben felĂĄllĂtott Ăłra mĂ©g ma is lĂ©tezik. Az angliai Wells szĂ©kesegyhĂĄz ĂłrĂĄjĂĄt a londoni TudomĂĄnytörtĂ©neti MĂșzeumban Ă”rzik.
Rokka, 13. sz. A rokkĂĄt valĂłszĂnĂ»leg IndiĂĄban talĂĄltĂĄk fel, bĂĄr eredete a homĂĄlyba vĂ©sz. EurĂłpĂĄba közel-keleti közvetĂtĂ©ssel kerĂŒlt a közĂ©pkorban. A kĂ©zi fonĂĄst vĂĄltotta fel, amelynek sorĂĄn a gyapjĂșszĂĄlakat egyenkĂ©nt tekertĂ©k fel egy orsĂłra, összesodortĂĄk, majd egy mĂĄsik orsĂłra tekertĂ©k. A gĂ©pesĂtĂ©s elsĂ” lĂ©pĂ©se az orsĂł vĂzszintes elhelyezĂ©se volt Ășgy, hogy egy kĂ©zzel hajtott kerĂ©k Ă©s egy kötĂ©l segĂtsĂ©gĂ©vel forgatni lehessen. A gyapjĂșszĂĄlakat tartĂł rokkĂĄt a bal kĂ©zben tartottĂĄk, miközben a jobb kĂ©zzel lassan hajtottĂĄk a kereket. A megfelelĂ” sodratot Ășgy lehetett elĂ©rni, hogy a szĂĄlat ferdĂ©n tartottĂĄk.
Gutenberg nyomdagĂ©pe, 15.sz. A mozgathatĂł nyomĂłelemeket Ă©s a papĂrt ugyan KĂnĂĄban talĂĄltĂĄk fel, de a nyomtatĂĄs gĂ©pesĂtĂ©se EurĂłpĂĄban törtĂ©nt. Johannes Gutenberg nyomdagĂ©pĂ©t elĂ”ször egy 1439-es strassburgi perben emlĂtik (igen hiĂĄnyosak a forrĂĄsok annak alĂĄtĂĄmasztĂĄsĂĄra, hogy Laurens Janszoon Coster talĂĄlta volna fel a nyomdagĂ©pet). A nyomdagĂ©p feltalĂĄlĂĄsa nyilvĂĄnvalĂłan a közĂ©pkori papĂrnyomtatĂĄsra, illetve az ezt megelĂ”zĂ”, Ăłkori bor Ă©s olĂva mĂłdszerre alapszik. Csaknem 300 Ă©vig vĂĄltozatlanul hasznĂĄltĂĄk, kapacitĂĄsa ĂłrĂĄnkĂ©nt 250 lap volt.
VesztegzĂĄr, 14. sz. A vesztegzĂĄrat a 14. szĂĄzadban alkalmaztĂĄk elĂ”ször VelencĂ©ben, amikor vilĂĄgossĂĄ vĂĄlt, hogy a jĂĄrvĂĄnyokat a keletrĂ”l Ă©rkezĂ” hajĂłkon keresztĂŒl hurcoljĂĄk be a vĂĄrosba. Rendeletet adtak ki, hogy a hajĂłkat egy bizonyos idĂ”re el kell ĂŒlönĂteni, hogy kiderĂŒljön, hoztak-e magukkal valamilyen betegsĂ©get, illetve hogy megakadĂĄlyozzĂĄk a fertĂ”zĂ©st. Az elkĂŒlönĂtĂ©s elĂ”ször 30 (trentina), majd kĂ©sĂ”bb mĂĄr 40 (quarantina) napig tartott. Az idĂ”tartam megĂĄllapĂtĂĄsĂĄnak alapja ĂĄllĂtĂłlag az az idĂ”, amennyit MĂłzes Ă©s JĂ©zus töltött egyedĂŒl a sivatagban. Velence 1423-ban ĂĄllĂtotta fel az elsĂ” lazarettĂłt vagy karantĂ©nĂĄllomĂĄst a vĂĄros közelĂ©ben fekvĂ” egyik szigeten. Ez a rendszer terjedt el aztĂĄn a többi eurĂłpai orszĂĄgban is, Ă©s alapozta meg a karantĂ©nellenĂ”rzĂ©s gyakorlatĂĄt.
Az összeĂĄllĂtĂĄs persze nem lehet teljes, hiszen akĂĄr a talicska, akĂĄr a taposĂłmalom szerves rĂ©sze lehet egy hasonlĂł listĂĄnak.
magam, 12:48
|
|
|
egy mosolyt megér...
Magyar sportriporterek legjobb mondĂĄsai:
1. Hatalmasak ezek a belga jĂĄtĂ©kosok, betöltik az egĂ©sz kĂ©pernyĂ”t. (KnĂ©zy) 2. ElszĂĄllt Andersson lĂĄba, most hozzĂĄk vissza a stadionba. (KnĂ©zy) 3. Az angolok szokĂĄs szerint meglepĂ”en agresszĂvan kezdtek. (HajdĂș B.) 4. Azt kell mondanom, amit mĂĄr DobĂł IstvĂĄn is mondott 1566-ban az egri vĂĄr vĂ©dĂ©se közben: feljöttek a törökök. (HajdĂș B.) 5. Tipikus svĂ©d kapus: beĂĄllt a kapuba, s vĂ©d. (KnĂ©zy) 6. A kapusnak komolyan kell összpontosĂtania, hogy ne dĂ”ljön el addig, amĂg a labda odaĂ©r. (HajdĂș B.) 7. Abdullah prĂłbĂĄlta meghĂșzni, ehelyett Ă”t hĂșztĂĄk meg. (FaragĂł) 8. Mint egy rombolĂł, odakĂșszik. (KnĂ©zy) 9. A gĂłl nĂ©lkĂŒli döntetlen vĂ©geredmĂ©nye nulla-nulla (Vitray) 10. A pĂĄlya nem esik messze a stadiontĂłl. (SzĂ”nyi) 11. MezĂ” rĂșgja ki a labdĂĄt a rĂłla elnevezett mezĂ”nybe. (Vass IstvĂĄn Z.) 12. Most pontot tehetett volna a tovĂĄbbjutĂĄs kĂ©rdĂ”jelĂ©re. (HajdĂș B.) 13. Az ellenfĂ©l egyszerĂ»en nem tud eljutni a Porto kapujĂĄig. Pontosabban el tud, csak labda nĂ©lkĂŒl. (VitĂĄr) 14. Hrutka, jĂł lövĂ©s, bedobĂĄs. (KnĂ©zy) 15. ElnĂ©zĂ©st, csak leesett a mikrofonom Ă©s felnyomtam magamnak. (FaragĂł) 16. Ăs most 22-es szĂĄmmal beĂĄll a 22-es jĂĄtĂ©kos. (VitĂĄr) 17. De nagy gĂłlt lĂ”ttĂ©l Preisinger! MondhatnĂĄm, hogy ez a BĂ©lĂĄk napja, de hĂĄt Ă” nem is BĂ©la, hanem SĂĄndor. (SiklĂłs Erik) 18. DzurjĂĄk a felsĂ” sarokba gurĂtott. (GulyĂĄs) 19. Tizenegyes, Ă©rdekes döntĂ©s. De lĂĄssuk csak, az argentinok Ășjabb tĂĄmadĂĄst vezetnek, szinte lekopĂrozzĂĄk az elĂłzĂł akciĂłt Ă©s tizenegyes Ășjra. Azaz bocsĂĄnat, az elĂ”zĂ” ismĂ©tlĂ©se volt. (VitĂĄr) 20. Nem mondom a jĂĄtĂ©kos nevĂ©t, mert nem lĂĄtom mi van a hĂĄtĂĄra Ărva. (VitĂĄr) 21. Most lĂĄtom, nem is Daszajev ĂĄllt a kapuban. (KnĂ©zy a meccs vĂ©gĂ©n) 22. Ăs most következzĂ©k a meccs! A riporter Fara..., de hisz az Ă©n vagyok. A mĂ©rkĂ”zĂ©st HajdĂș B. közvetĂti. (FaragĂł) 23. Ăs szenzĂĄciĂłs gĂłl!..Lett volna, ha kapura megy. (Gundel TakĂĄcs) 24. Most nem akarok beleszĂłlni, mert gyĂĄsszĂŒnet van. (KnĂ©zy) 25. LĂĄssuk, Somogyi vajon el tudja-e vĂ©gezni a bedobĂĄst? (KnĂ©zy) 26. SzegĂ©ny Koszta, biztos elĂĄtkoszta ezt a pillanatot. (Gundel egy öngĂłlrĂłl) 27. Taffarel nem volt lesen. (Gundel a brazil kapusrĂłl) 28. A Vasas kapusa, Kakas dobja ki a labdĂĄt, amely Farkashoz kerĂŒl, aki jĂłl passzol NyĂșlhoz. Ha hozzĂĄteszem, hogy a jĂĄtĂ©kvezetĂ” MaczkĂł, akkor itt az egĂ©sz ĂĄllatkert. (Vass IstvĂĄn Z.) 29. Ăs góóóól, nem oldalhĂĄlĂł, góóóól, oldalhĂĄlĂł. (Gundel) 30. Milyen jĂłl el lehetne adni ezeket a jĂĄtĂ©kosokat, ha gĂ©pkocsik lennĂ©nek. Az eladĂłnak csak annyit kellene mondania: ezt nĂ©zze uram, alig futott. (Vass IstvĂĄn Z.) 31. A kapuban KirĂĄly, SebĂ”k, MĂĄtyus, FehĂ©r. (Rokob P.) 32. Zamorano kicsit kĂ©sĂ”n tette be Ă©s nem is volt jĂł. (Gundel) 33. Zidane eltĂ©veszthetetlen stĂlusban kezeli a labdĂĄt. HoppĂĄ, most lĂĄtom ez nem is Zidane. (KnĂ©zy) 34. Ăs igen, itt jön a magyar zĂĄszlĂł! A felsĂ” szĂn piros, a közĂ©psĂ” fehĂ©r, az alsĂłt nem lĂĄtom. (KnĂ©zy az olimpiĂĄn) 35. BelemĂĄrtja a vĂzbe, mint nĂ©met turista a virslit a Balatonon. (HajdĂș B.) 36. Hogy tud egy nĂ” ilyen okosan futni! (Gyulai) 37. Kobaljov megvĂĄrja, mĂg ki ĂĄll a pattogĂĄs a labdĂĄbĂłl. (GulyĂĄs) 38. NĂ©gyes pĂĄlyĂĄn a jĂłnevĂ» görög: Szteliosz Bizbasz. (FĂŒlöp) 39. 11:11 a Fotex javĂĄra. (GulyĂĄs) 40. HĂĄtulrĂłl, ahogy a fĂ©rje szokta. (VitĂĄr a Bjelova-Bjelov röplabdahĂĄzaspĂĄr nĂ”tagjĂĄrĂłl) 41. A pilĂłta kiszalad. Az autĂł elĂ©g. A szerelĂ”k szomorĂșak. (Palik egy boxtĂ»zrĂ”l) 42. Ăs most kiĂĄllĂtottĂĄk az egĂ©sz csapatot!... Ja nem, sorcsere. (VitĂĄr egy hokimeccsen) 43. Az embernek tĂĄtva marad a szeme (GulyĂĄs)
magam, 9:20
|
|
|
gyĂŒmölcsös fantĂĄziĂĄk...
magam, 8:18
|
|
|
KALENDĂRIUM
Augusztus 23. Napkelte: 05:49 Napnyugta: 19:42
Holdkelte: 00:36 Holdnyugta: 17:35
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szombat estig: A napsĂŒtĂ©st eleinte csak nyugaton Ă©s Ă©szakon, kĂ©sĂ” dĂ©lutĂĄntĂłl keleten is többször zavarjĂĄk felhĂ”k, elszĂłrtan zĂĄporok, zivatarok is kialakulhatnak. Az Ă©szaknyugatira fordulĂł szĂ©l többfelĂ© megerĂ”södik, a zivatarokat viharos szĂ©llökĂ©sek kĂsĂ©rhetik. Nagy lesz a hĂ”mĂ©rsĂ©klet kĂŒlönbsĂ©g, a legmagasabb Ă©rtĂ©kek Ă©szaknyugaton 25, dĂ©lkeleten 35 fok körĂŒl alakulnak. KĂ©sĂ” estĂ©re 19 Ă©s 26 fok közĂ© hĂ»l le a levegĂ”.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A kĂ©sĂ” dĂ©lutĂĄni, esti ĂłrĂĄktĂłl helyenkĂ©nt kialakulhat zivatar az orszĂĄgban viharos szĂ©llökĂ©ssel kĂsĂ©rve (60-75 km/Ăłra). A fĂ”vĂĄrosban a lĂ©gszennyezĂ” anyagok koncentrĂĄciĂłja vĂĄrhatĂłan az egĂ©szsĂ©gĂŒgy hatĂĄrĂ©rtĂ©k alatt marad...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Szombat reggelig meleg, majd hidegfronti hatås vårható. Fejfåjås, rossz közérzet jelentkezhet.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s : 6.5 - erĂ”s
Ma Bence, Farkas, SzidĂłnia, TeĂłnia, ZĂĄgon, Zakeus, ZsadĂĄny, FĂŒlöp, Klaudia, RĂłzsa, RĂłza, Aszter napja van.
Boldog névnapot!
Bence : A latin Vincentius nĂ©v rĂ©gi magyar Bencenc alakjĂĄnak a rövidĂŒlĂ©se, amelynek jelentĂ©se gyĂ”ztes.
Farkas : RĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v. Azon ritka eredeti magyar neveink egyike, melyeket nem szorĂtottak ki a keresztĂ©ny nevek. A Farkas nevet a közĂ©pkor Ăłta folyamatosan hasznĂĄljĂĄk. JelentĂ©se a szĂł maga.
SzidĂłnia : FönĂciai eredetĂ», a nĂ©v jelentĂ©se SzidĂłn fönĂciai vĂĄrosbĂłl valĂł nĂ”.
Teónia : Görög eredetû név a Teonasz férfinév latinos nÔi pårja. Jelentése Istenhez tartozó.
ZĂĄgon : SzlĂĄv, magyar eredetĂ» nĂ©v, Mikes Kelemen szĂŒlĂ”faluja nevĂ©bĂ”l vĂĄlt keresztnĂ©vvĂ©. JelentĂ©se dĂ»lĂ” mögötti terĂŒlet.
Zakeus : HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, a Zekarja nĂ©v rövidĂtett vĂĄltozata, jelentĂ©se igazsĂĄgos, ĂĄrtatlan.
Zsadåny : Régi magyar személynév. Jelentése ismeretlen, mås kutatås szerint, våró, vårakozó.
FĂŒlöp : A görög Philippos nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©nek a magyar alakvĂĄltozata. JelentĂ©se lĂłkedvelĂ”.
Klaudia : A latin eredetû Klaudiusz nÔi pårja, vélhetÔen a claudus szóból ered, melynek jelentése: béna, sånta.
RĂłzsa : Magyar eredetĂ» nĂ©v, a Rosa latin nĂ”i nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. MĂĄr az ĂrpĂĄd-korban hasznĂĄlatos volt MagyarorszĂĄgon. JelentĂ©se a virĂĄg maga.
Róza : Latin eredetû név, a Rosa névbÔl szårmazik. Mås magyaråzat szerint a magyarban a Rozålia önållósult becézÔje. Jelentése rózsa.
Aszter : Görög eredetû név, jelentése csillag.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 410 - Alarik kirĂĄly vizigĂłtjai megszĂĄlljĂĄk RĂłma vĂĄrosĂĄt. • 1849 – Szemere Bertalan miniszterelnök többedmagĂĄval OrsovĂĄnĂĄl elĂĄssa a magyar koronĂĄt Ă©s a koronĂĄzĂĄsi Ă©kszereket rejtĂ” lĂĄdĂĄt. Az osztrĂĄk csĂĄszĂĄri hatĂłsĂĄgok 1853. szeptember 8-ĂĄn megtalĂĄljĂĄk, Ă©s BĂ©csbe, majd BudĂĄra szĂĄllĂtjĂĄk e kincseket. • 1914 – A JapĂĄn CsĂĄszĂĄrsĂĄg hadat ĂŒzen NĂ©metorszĂĄgnak, majd elfoglalja a Shandong-fĂ©lszigetet. Novemberre mĂĄr megszĂĄllja a nĂ©met csĂĄszĂĄr kĂnai Ă©s csendes-ĂłceĂĄni birtokait. A hĂĄborĂș utĂĄn ezeket a terĂŒleteket a NĂ©pszövetsĂ©g beilleszti mandĂĄtumterĂŒleteinek rendszerĂ©be, amik jĂłvoltĂĄbĂłl nemzetközi ellenĂ”rzĂ©s alĂĄ vonhatjĂĄk a vesztesek terĂŒleteit. • 1938 – A bledi Ă©rtekezleten a kisantant hatalmak elismerik MagyarorszĂĄgnak a fegyverkezĂ©shez fĂ»zĂ”dĂ” jogĂĄt. • 1939 – A Molotov-Ribbentrop paktum alĂĄĂrĂĄsa MoszkvĂĄban. • 1944 – A szovjet hadsereg IaÂși–Kisinyov offenzĂvĂĄjĂĄnak sikere nyomĂĄn RomĂĄnia hivatalosan kapitulĂĄl, Ă©s megtĂĄmadja addigi szövetsĂ©geseit, a nĂ©met Ă©s magyar csapatokat. I. MihĂĄly romĂĄn kirĂĄly a politikai pĂĄrtok Ă©s a hadsereg tĂĄmogatĂĄsĂĄval sikeresen vĂ©grehajtotta a kiugrĂĄst, Ion Antonescut letartĂłztatta Ă©s Constantin SĂŁnĂŁtescu vezetĂ©sĂ©vel Ășj kormĂĄnyt alakĂtott. • 1950 – A köztĂĄrsasĂĄgi elnöki tisztsĂ©get felvĂĄltja a Magyar NĂ©pköztĂĄrsasĂĄg Elnöki TanĂĄcsĂĄnak elnöke elnevezĂ©s. Szakasits ĂrpĂĄd ĂĄllamfĂ” közjogi mĂ©ltĂłsĂĄga folyamatos marad. • 1990 – ĂrmĂ©nyorszĂĄg Ă©s TĂŒrkmenisztĂĄn kivĂĄlnak a SzovjetuniĂłbĂłl, Ă©s önĂĄllĂł, fĂŒggetlen ĂĄllamokkĂĄ vĂĄlnak.
SzĂŒletĂ©sek
• 1754 – XVI. Lajos francia kirĂĄly, kivĂ©geztĂ©k († 1793) • 1769 – Georges Cuvier francia tudĂłs, Ă”slĂ©nykutatĂł, az összehasonlĂtĂł anatĂłmia jelentĂ”s kutatĂłja, a Francia AkadĂ©mia tagja († 1832) • 1783 – William Tierney Clark angol mĂ©rnök, a budapesti SzĂ©chenyi lĂĄnchĂd tervezĂ”je († 1852) • 1813 – Simor JĂĄnos bĂboros, esztergomi Ă©rsek († 1891) • 1864 – EleftĂ©riosz VenizĂ©losz görög politikus, miniszterelnök († 1936) • 1868 – DĂ©zsi Lajos irodalomtörtĂ©nĂ©sz, egyetemi tanĂĄr, akadĂ©mikus († 1932) • 1877 – GrĂ€fl Ădön ĂșszĂł, vĂzilabdĂĄzĂł, sportvezetĂ” († 1972) • 1877 – Medgyaszay IstvĂĄn mûépĂtĂ©sz, szakĂrĂł († 1959) • 1879 – Berze Nagy JĂĄnos magyar nĂ©prajzkutatĂł († 1946) • 1880 – Guillaume Apollinaire francia költĂ” († 1918) River Phoenix • 1884 – MadarĂĄsz Margit teniszezĂ” († 1959) • 1903 – William Primrose skĂłt brĂĄcsamĂ»vĂ©sz, zenetanĂĄr († 1982) • 1912 – Gene Kelly amerikai szĂnĂ©sz, tĂĄncos († 1996) • 1912 – Alekszej Ivanovics Szudajev szovjet fegyvertervezĂ” († 1946) • 1917 – AndrĂ© Waterkeyn belga Ă©pĂtĂ©sz, a brĂŒsszeli Atomium tervezĂ”je († 2005) • 1924 – EfrĂĄjim Kishon (er. neve Kishont Ferenc), magyar szĂĄrmazĂĄsĂș, izraeli ĂrĂł († 2005) • 1924 – Robert Solow amerikai közgazdĂĄsz aki a gazdasĂĄgi növekedĂ©s elmĂ©letĂ©vel foglalkozig • 1926 – HernĂĄdi Gyula magyar ĂrĂł († 2005) • 1929 – Czibor ZoltĂĄn vĂĄlogatott labdarĂșgĂł, az Aranycsapat balszĂ©lsĂ”je († 1997) • 1932 – Eugene Rousseau, amerikai szaxofonista • 1948 – Jurij Ivanovics Jehanurov ukrĂĄn politikus, 2005–2006 között Ukrajna miniszterelnöke • 1970 – River Phoenix, amerikai szĂnĂ©sz († 1993) • 1978 - Kobe Bryant, amerikai kosĂĄrlabdĂĄzĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 408 - Stilcho rĂłmai hadvezĂ©r (kivĂ©geztĂ©k). • 634 – AbĂș Bakr, az elsĂ” kalifa • 1358 – FranciaorszĂĄgi Izabella angol kirĂĄlynĂ©, II. Edward felesĂ©ge (* 1292 k.) • 1725 - KeresztĂ©ly Ăgost herceg-prĂmĂĄs Ă©s bĂbornok • 1831 – Kazinczy Ferenc, magyar ĂrĂł, költĂ”, a magyar nyelvĂșjĂtĂĄs vezĂ©ralakja (* 1759) • 1849 – Maderspach KĂĄroly, magyar kohĂłmĂ©rnök, vasgyĂĄros, feltalĂĄlĂł (* 1791) • 1858 – Reguly Antal, magyar etnogrĂĄfus, nyelvĂ©sz, utazĂł (* 1819) • 1944 – II. Abdul-Medzsid, az OszmĂĄn Birodalom utolsĂł szultĂĄnja (* 1868) • 1991 – Nemes Nagy Ăgnes, Kossuth-, JĂłzsef Attila-, Ă©s Baumgarten-dĂjas magyar költĂ”, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł (* 1922) • 1992 – SzĂ©kely JĂĄnos, erdĂ©lyi magyar költĂ”, ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł (* 1929) • 1994 – FĂĄbri ZoltĂĄn, Kossuth-dĂjas szĂnhĂĄzi Ă©s filmrendezĂ”, dĂszlettervezĂ” (* 1917)
Nemzeti ĂŒnnepek, Ă©vfordulĂłk, esemĂ©nyek
Nemzetközi nap a rabszolga-kereskedelem Ă©s megszĂŒntetĂ©sĂ©nek emlĂ©kĂ©re
magam, 8:05
|
|
|
napi okossĂĄg:
FogyĂłkĂșrĂĄzni kezdtem. Nem ittam, nem ettem, Ă©s 14 nap alatt vesztettem 2 hetet.
.
magam, 7:59
|
|
|
AKIK LĂTJĂK A LĂTHATATLANT
A remĂ©nysĂ©g az a kĂ©pessĂ©g, hogy valamely eljövendõ dologbĂłl olyan bĂĄtorĂtĂĄst Ă©s örömet nyerjĂŒnk,
ami egyébként csak a jelen megtapasztalåsai alapjån lehetséges.
RemĂ©nykedni annyit jelent, hogy Ă©ppĂșgy engedjĂŒk magunkat befolyĂĄsolni az eljövendõ, mint a jelenvalĂł dolgoktĂłl.
A hit annak kĂ©pessĂ©ge, hogy a lĂĄthatatlanokkal Ă©ppoly termĂ©szetesen szĂĄmolunk, mint a közvetlenĂŒl Ă©rzĂ©kelhetõ valĂłsĂĄggal.
Hinni azt jelenti, hogy Ășgy igazodunk a nem lĂĄthatĂłkhoz, mintha lĂĄtnĂĄnk azokat. (H J Eckstein)
magam, 7:53
|
|
|
jó reggelt,szép hétvégét mindenkinek.
magam, 7:51
|
|
|
|
2008. augusztus 22., péntek |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt!
magam, 21:40
|
|
|
Erdei Csend
Ăt a fenyĂ”sötĂ©ten madĂĄr szĂĄllt, fĂ©nyt hozott. A szĂvnek csend kiĂĄltott. KiĂĄltott, hallgatott.
Mentem a kĂ©kben, zöldben. Ălelt ĂĄlom-hazĂĄm. Manóårnyak szaladtak az erdĂ” szinpadĂĄn.
FenyÔsor felsötétlett. Ringott a fåk alatt gyanta- és gombaillat, aranylång-pillanat.
A csendnek szĂv kiĂĄltott , s a szĂvnek csend, fehĂ©r: csendbĂ”l jöttĂŒnk, s a csendbe volt-lĂ©tĂŒnk visszatĂ©r.
Felragyogott a forrĂĄs, s egy könnycsepp szĂvemen. ManĂłk ĂĄrnyĂĄn ĂĄt nĂ©zett kerek, kĂvĂĄncsi szem.
A könnycsepp csillagot szĂłrt, s vĂ©lte titkon: talĂĄn ĂŒzen ĂĄlom-hazĂĄmnak könnycseppes volt-hazĂĄm,
de csak fenyÔ sötétlett, csend fénylett, hallgatott, s nem-lét ringatott létet, arany pillanatot. (Lelkes M)
magam, 21:31
|
|
|
nevessĂŒnk...vagy sĂrjunk...?
http://www.videoplayer.hu/videos/play/16446
.
magam, 20:35
|
|
|
ne ĂtĂ©lj elsĂ”re...!
magam, 12:25
|
|
|
tudtad...?
LĂ©gkondicionĂĄlĂł pro Ă©s kontra A nyĂĄri melegben csak egy gombnyomĂĄs Ă©s mĂĄris kellemesen hĂ»vös levegĂ” ĂĄrasztja el a lakĂĄst, vagy az autĂłt Ă©s nincs ez mĂĄskĂ©nt a munkahelyi környezetben, de a bevĂĄsĂĄrlĂłközpontokban sem. A lĂ©gkondicionĂĄlĂłk elterjedĂ©sĂ©vel azonban egyre gyakoribbĂĄ vĂĄlnak az ĂĄltaluk okozott szövĂ”dmĂ©nyek is. Azzal a legtöbben tisztĂĄban vagyunk, hogy -kĂŒlönösen gyerekek esetĂ©ben - mellĂ”zzĂŒk a lĂ©gkondicionĂĄlĂł tĂșlzott hasznĂĄlatĂĄt, nem tartĂłzkodunk a klĂmĂĄbĂłl kiĂĄramlĂł hideg levegĂ” ĂștjĂĄban, elkerĂŒlve ezzel a nyĂĄri nĂĄthĂĄs, meghĂ»lĂ©ses tĂŒneteket, izĂŒleti panaszokat. EgĂ©szsĂ©gĂŒnkre nĂ©zve azonban nem csak a hideg, de a lĂ©gkondicionĂĄlĂł berendezĂ©sbĂ”l kiĂĄramlĂł levegĂ” minĂ”sĂ©ge is komoly veszĂ©lyt jelenthet. SzerencsĂ©s esetben nem tapasztaltuk mĂ©g, amikor a klĂma bekapcsolĂĄsĂĄt követĂ”en kellemetlen, poshadt szag ĂĄramlik a berendezĂ©sbĂ”l. Az ilyen jelensĂ©gek oka nem mĂĄs, mint a kĂ©szĂŒlĂ©kben lerakĂłdott kosz, por, baktĂ©rium- Ă©s gombatenyĂ©szetek. A lĂ©gkondicionĂĄlĂłkban leggyakrabban talĂĄlhatĂł mikroorganizmusok közĂŒl talĂĄn a legfontosabb a Legionella. Az ĂĄltala okozott enyhĂ©bb lefolyĂĄsĂș betegsĂ©g a Pontiac-lĂĄz, ami az influenzĂĄhoz hasonlĂł tĂŒnetekkel jĂĄr, Ă©s ĂĄltalĂĄban nem is azonosĂtjĂĄk, mint Legionella-fertĂ”zĂ©st. A legionĂĄrius betegsĂ©g ezzel szemben egy összetett tĂŒnetekkel jĂĄrĂł, atĂpusos tĂŒdĂ”gyulladĂĄs, ami vĂ©gzetes is lehet. Dr.Magyar DonĂĄt, aerobiolĂłgus elmondta, a lĂ©gkondicionĂĄlĂł berendezĂ©s ezen kĂvĂŒl mĂ©g szĂĄmos fertĂ”zĂ©st okozĂł mikroorganizmus szĂĄmĂĄra biztosĂt kedvezĂ” Ă©letfeltĂ©teleket. A leggyakoribb baktĂ©rium nemzetsĂ©gek: Actinomycetes, Flavobacterium, Pseudomonas; protozoĂĄk: Acanthamoeba, Vorticella; nematodĂĄk; penĂ©szgombĂĄk: Aspergillus, Cephalosporium, Cladosporium, Fusarium, Mucor, Penicillium, Rhodotorula, Trichoderma. A nem megfelelĂ”en karbantartott berendezĂ©sek a korĂĄbban mĂĄr emlĂtett legionellĂłzis Ă©s Pontiac-lĂĄz kĂłrkĂ©peken kĂvĂŒl az alĂĄbbi betegsĂ©gek kialakulĂĄsĂĄban jĂĄtszhatnak szerepet: -hypersensitiv pneumonitis, (tĂșlĂ©rzĂ©kenysĂ©g okozta tĂŒdĂ”gyulladĂĄs) -asztma, -allergia, -szisztĂ©mas mycosis, (az egĂ©sz szervezetet Ă©rintĂ” gombafertĂ”zĂ©s) -aspergillosis, (tĂŒdĂ”ben elĂ”szeretettel megtelepedĂ” gomba okozta gyulladĂĄs) -feltĂ©telezhetĂ”en mycotoxicosis (gombĂĄk ĂĄltal termelt szervezetet kĂĄrosĂtĂł anyagok ĂĄltal kivĂĄltott reakciĂł) is elĂ”fordulhat.-mondta el dr. Potecz Györgyi, tĂŒdĂ”gyĂłgyĂĄsz. A szakszerĂ» tisztĂtĂĄs megakadĂĄlyozza, hogy a kĂ©szĂŒlĂ©kben a kĂŒlönbözĂ” mikroorganizmusok megtelepedjenek, elszaporodjanak, majd a klĂma bekapcsolĂĄsĂĄval folyamatosan keringetĂ©sre kerĂŒljenek a beltĂ©ri levegĂ”ben. A munkahelyi, otthoni Ă©s az autĂłban felszerelt klĂmĂĄt Ă©vente legalĂĄbb egyszer vegyszeresen ki kell tisztĂttatni, vagy, ha a szĂ»rĂ”t mĂĄr nem elĂ©g vegyileg kezelni, akkor az egĂ©szet ki kell cserĂ©lni. A berendezĂ©sek karbantartĂĄsĂĄhoz mindig kĂ©rjĂŒk szakember segĂtsĂ©gĂ©t, ezzel sok bajt elĂ”zhetĂŒnk meg.
magam, 12:22
|
|
|
KALENDĂRIUM
Augusztus 22. Napkelte: 05:47 Napnyugta: 19:45
Holdkelte: 03:54 Holdnyugta: 19:32
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re pĂ©ntek estig: TĂșlnyomĂłan derĂŒlt idĂ” vĂĄrhatĂł, legfeljebb Ă©szakon, Ă©szaknyugaton növekszik meg idĂ”nkĂ©nt a felhĂ”zet, de csapadĂ©k ott sem valĂłszĂnĂ». A dĂ©lkeleti szĂ©l helyenkĂ©nt megĂ©lĂ©nkĂŒl. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet többnyire 30, 35, kĂ©sĂ” este 20, 26 fok között alakul.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A napi közĂ©phĂ”mĂ©rsĂ©klet a DunĂĄntĂșl dĂ©li rĂ©szĂ©n, az Alföldön Ă©s a fĂ”vĂĄrosban elĂ©rheti a 25, a dĂ©l-alföldi rĂ©giĂłban a 27 fokot...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
A magasban zajlĂł melegedĂ©s miatt a melegfrontokkal egyĂŒttjĂĄrĂł tĂŒnetek jelentkezhetnek.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s 6.7 - erĂ”s
Ma Mirjam, Menyhért, Jånos, Timót, Måria, Boglårka, Zakeus, Agaton napja van.
Boldog névnapot!
Mirjam : A Mirjam a Måria eredeti héber formåja, amelynek jelentése megfejtetlen, valamennyi magyaråzata vitatott.
MenyhĂ©rt : A germĂĄn eredetĂ» Meinhard nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se erĂ”, erĂ”s, merĂ©sz. A magyarban a Melchior nevet MenyhĂ©rt nĂ©vvel helyettesĂtettĂ©k a napkeleti bölcsek egyikĂ©nek a legendabeli nevĂ©t.
JĂĄnos : Bibliai nĂ©v. A hĂ©ber Johanan nĂ©v görög Johannesz vĂĄltozatĂĄbĂłl (ill. ennek a hasonlĂł hangzĂĄsĂș latin Johannes formĂĄjĂĄbĂłl) szĂĄrmazik. JelentĂ©se "Jahve megkegyelmezett". MagyarorszĂĄgon a XVI - XVIII. szĂĄzadban a legnĂ©pszerĂ»bb fĂ©rfinĂ©v volt, Ă©s kĂ©sĂ”bb is a leggyakoribbak közĂ© tartozott, egĂ©szen az 1970-es Ă©vekig.
TimĂłt : A görög Timotheosz nĂ©v latinos Timotheus formĂĄjĂĄnak rövidĂŒlĂ©sekĂ©nt keletkezett a TimĂłt fĂ©rfinĂ©v. JelentĂ©se: Isten becsĂŒlĂ”je, IstentisztelĂ”.
MĂĄria : Bibliai nĂ©v. Eredeti hĂ©ber formĂĄja Mirjam volt, ez a görög Ă©s latin bibliafordĂtĂĄsokban mĂłdosult. JelentĂ©se megfejtetlen, valamennyi magyarĂĄzata vitatott. A latin Maria nĂ©vvĂĄltozatnak igen sok szĂĄrmazĂ©ka alakult ki az eurĂłpai nyelvekben, ezek egy rĂ©sze a magyarban is hasznĂĄlatos.
BoglĂĄrka : Ăjabb keletĂ» magyar nĂ©v a boglĂĄrka virĂĄgnĂ©vbĂ”l, jelentĂ©se fĂ©mveretes, Ă©kköves, gyöngyös, zomĂĄncos, gomb alakĂș Ă©pĂtmĂ©ny, virĂĄgnĂ©v.
Zakeus : HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, a Zekarja nĂ©v rövidĂtett vĂĄltozata, jelentĂ©se igazsĂĄgos, ĂĄrtatlan.
Agaton : Görög eredetû név, jelentése jó, nemes.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1485 – A Lancaster pĂĄrt gyĂ”zelmĂ©vel vĂ©get Ă©r AngliĂĄban a RĂłzsĂĄk HĂĄborĂșja. • 1785 – II. JĂłzsef kirĂĄly rendelete megszĂŒnteti az örökös jobbĂĄgysĂĄg intĂ©zmĂ©nyĂ©t. • 1837 – MegnyĂlik a Pesti Magyar SzĂnhĂĄz, kĂ©sĂ”bbi nevĂ©n a Nemzeti SzĂnhĂĄz. • 1853 - BrĂŒsszelben hĂĄzassĂĄgot kötött II. LipĂłt belga kirĂĄly Ă©s Habsburg–Toscanai MĂĄria Henrietta fĂ”hercegnĂ” • 1864 – A Nemzetközi Vöröskereszt megalapĂtĂĄsa. • 1920 – Az elsĂ” salzburgi ĂŒnnepi jĂĄtĂ©kok megnyitĂłja. • 1921 – A magyar hadsereg bevonul az addig szerb megszĂĄllĂĄs alatt ĂĄllĂł pĂ©cs-baranyai terĂŒletre. • 1994 – Hivatalosan elfogadjĂĄk SvĂ©dorszĂĄgnak a NATO-val lĂ©trejövĂ” PfP egyĂ©ni partnersĂ©gi programjĂĄt.
SzĂŒletĂ©sek
• 1813 – Ormai Norbert honvĂ©d ezredes, az 1848–49-es szabadsĂĄgharc vĂ©rtanĂșja († 1849) • 1862 – Claude Debussy francia zeneszerzĂ” († 1918) • 1895 – AlmĂĄsy LĂĄszlĂł Afrika-kutatĂł († 1951) • 1902 – Leni Riefenstahl (er. Berta Helene Amalie Riefenstahl), nĂ©met tĂĄncosnĂ”, szĂnĂ©sznĂ”, filmrendezĂ”, fĂ©nykĂ©pĂ©sz († 2003) • 1908 – Henri Cartier-Bresson ("HCP"), francia fĂ©nykĂ©pĂ©sz († 2004) • 1914 – BarĂłti GĂ©za ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł († 1993) • 1917 – John Lee Hooker amerikai blues-zenĂ©sz († 2001) • 1918 – BenkĂ” Gyula JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnĂ©sz († 1997) • 1920 – Ray Bradbury amerikai sci-fi ĂrĂł, költĂ” • 1922 – MiloÂč KopeckĂœ cseh szĂnĂ©sz („KĂłrhĂĄz a vĂĄros szĂ©lĂ©n”) († 1996) • 1923 – Földes PĂ©ter MihĂĄly festĂ”, animĂĄciĂłs filmrendezĂ”, Földes JolĂĄn ĂrĂłnĂ” fia († 1977) • 1933 – Sylva Koscina horvĂĄt szĂŒletĂ©sĂ» olasz szĂnĂ©sznĂ” († 1994) • 1962 – Teodoru Vaszilisz labdarĂșgĂł, edzĂ” • 1968 – Horst Skoff, osztrĂĄk teniszezĂ” († 2008) • 1970 – Nagy TĂmea pĂĄrbajtĂ”rvĂvĂł, olimpiai bajnok • 1977 – SzabĂł GergĂ” sportriporter HalĂĄlozĂĄsok
• 408 – Flavius Stilicho, vandĂĄl szĂĄrmazĂĄsĂș rĂłmai hadvezĂ©r (* 359 körĂŒl) • 1280 – III. MiklĂłs pĂĄpa (Giovanni Gaetano Orsini (* 1210–20 között) • 1350 – VI. (SzerencsĂ©s) FĂŒlöp francia kirĂĄly (* 1293) • 1485 – III. RichĂĄrd angol kirĂĄly (* 1452) • 1599 – Luca Marenzio olasz zeneszerzĂ” (* 1553) • 1806 – Jean-HonorĂ© Fragonard, francia festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus (* 1732) • 1849 – Ormai Norbert honvĂ©d ezredes, az 1848–49-es szabadsĂĄgharc vĂ©rtanĂșja (* 1813) • 1888 – Trefort Ăgoston mĂ»velĂ”dĂ©spolitikus, miniszter, az MTA tagja (* 1817) • 1922 – Michael Collins, Ăr forradalmĂĄr, politikus, az Ăr Nemzeti Hadsereg parancsnoka (* 1890) • 1942 – Alice Duer Miller amerikai ĂrĂł, költĂ” (* 1874) • 1946 – SztĂłjay Döme (er. Demeter Stojakovich), katonatiszt, magyar miniszterelnök (* 1883) • 1958 – Roger Martin du Gard Nobel-dĂjas francia ĂrĂł (* 1881) • 1976 – Nagy Imre festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1893) • 1989 – Alekszandr Szergejevics Jakovlev szovjet repĂŒlĂ”gĂ©ptervezĂ” (* 1906) • 1992 – Dr. MĂĄndoky Kongur IstvĂĄn nyelvĂ©sz, turkolĂłgus, a kun nyelv kutatĂłja (* 1944)
magam, 10:06
|
|
|
|
| |