| 2008. augusztus 4., hétfő |
|
 |
0 |
|
|
Jó éjt ,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt!
|
magam, 21:27
|
|
|
NYĂRI ĂJ
ĂlomszerĂ» fĂ©nyĂ©t hinti a hold -
varĂĄzslatos csöndbe merĂŒlt a berek,
a kósza szél is ålomra hajolt,
fû szåla se ing, levél se remeg,
mozdulatlanul ĂĄllnak a fĂĄk -
Most minden kĂŒzdĂ©s, Ă©let elpihent,
most meghalt az öröm és a bånat,
csak illat van és hÔ, holdfény és csend
és mozdulatlan nagy néma årnyak
s szikrĂĄzĂł csillaggal hintve az Ă©g -
Ăllok az ĂĄlmodĂł nagy fĂĄk alatt
nehĂ©z csöndĂ», kĂĄbĂtĂł Ă©jszakĂĄban
s elhagy minden emberi gondolat,
Ășgy Ă©rzem: gyökeret ver a lĂĄbam
s a fĂĄk sejtelmes ĂĄlmĂĄt ĂĄlmodom -
(SzI)
|
magam, 20:53
|
|
|
a mai vacsora,ratatouille volt...
|
magam, 18:45
|
|
|
még egy kicsit nÔni kell,hogy akkora legyen mint a kerék...
|
magam, 18:42
|
|
|
årnyjåték...
|
magam, 13:15
|
|
|
gondoltad volna...?
Ne csesztessĂŒk a pasikat!
A csajoktĂłl megszokott a lelkizĂ©s, de a pasik közt az Ă©rzelemfeltĂĄrĂĄs tabu; az erĂ”s fĂ©rfi nem lehet Ă©rzĂ©keny. Ne csesztessĂŒk a pasikat Ă©s Ă©pĂtsĂŒk le a sztereotĂpiĂĄkat.
"BarbĂĄrnak tetteted magad, de tudom, hogy nem vagy az, zord kĂŒlsĂ”d vĂ©rzĂ” szĂvet tartalmaz!" - rĂĄntotta le a fĂ©rfikemĂ©nysĂ©g leplĂ©t Pajor TamĂĄs, a Neurotic zenekar frontembere a ‘80-as Ă©vekben. A kora-schwarzeneggeri izomzatnak Ă©s a mindentudĂĄsnak mint szellemi kemĂ©nysĂ©gnek az elmĂșlt hĂ©ten gĂłrcsĂ” alĂĄ vett ideĂĄi mellett modern kori fĂ©rfikĂ©pĂŒnk tovĂĄbbi sajĂĄtossĂĄga az emocionĂĄlis edzettsĂ©g. A szuperhĂm Ă©rzelmi zĂ»rzavarait egymagĂĄban gubancolja, Ă©s egy haveri hĂĄtbacsapĂĄson Ă©s hĂĄrom demizson vörösboron kĂvĂŒl nem sok minden van, amivel vĂĄlĂłfĂ©lben lĂ©vĂ” cimborĂĄjĂĄt vigasztalni tudnĂĄ. LĂĄssuk, miĂ©rt!
A fĂ©rj hazakeveredik a hasonszĂ”rĂ» spanokkal eltöltött nap vĂ©gĂ©n, Ă©s a felesĂ©ge megkĂ©rdezi: "MirĂ”l dumĂĄltatok?" Mire a pasi: "SemmirĂ”l, horgĂĄsztunk/autĂłt fĂ©nyeztĂŒnk/tanyĂĄt Ă©pĂtettĂŒnk". Legközelebb, amikor az asszony tĂ©r vissza a barĂĄtnĂ”zĂ©sbĂ”l, a fĂ©rj Ăgy szĂłl: "Mit csinĂĄltatok?" A felesĂ©g: "Semmit. BeszĂ©lgettĂŒnk". A nemek közötti egyik legjelentĂ”sebb eltĂ©rĂ©s igen korĂĄn, mĂĄr a kisgyermek szocializĂĄciĂłja sorĂĄn megalapozĂłdik.
MĂg a srĂĄcokat versengĂ©sre Ă©s az egyĂ©nisĂ©gĂŒk minĂ©l zabolĂĄtlanabb Ă©rvĂ©nyesĂtĂ©sĂ©re biztatjuk, addig a lĂĄnyokat fĂ”kĂ©pp az Ă©rzelemnyilvĂĄnĂtĂĄs eseteiben dicsĂ©rjĂŒk meg (pĂ©ldĂĄul, ha vigaszt vagy tĂĄmaszt keresnek, amikor nem sikerĂŒl valami). SerdĂŒlĂ”korra a csajok az emberek közötti kapcsolatok szakĂ©rtĂ”ivĂ© vĂĄlnak: affĂ©le mini-pszicholĂłgusokkĂĄ, akik kĂ©pesek elmĂ©leteket alkotni a mĂĄsik szĂĄndĂ©kairĂłl, Ă©rzelmeirĂ”l, illetve egymĂĄs között megvitatni Ă©s ĂŒtköztetni ezeket a feltĂ©telezĂ©seket (durvĂĄbban szĂłlva: pletykĂĄlkodni). A fiĂșk ezzel ellentĂ©tben finom szurkĂĄlĂłdĂĄsokat vĂĄghatnak zsebre, ha lĂĄthatĂłvĂĄ teszik, amit Ă©reznek.
"Olyan hisztis, mint egy lĂĄny!" - hallottam a mĂșltkor a strandon, amikor egy kisfiĂș sĂrva fakadt, mert igazsĂĄgtalansĂĄg Ă©rte focizĂĄs közben. Az effĂ©le fĂ©ldirekt/burkolt megjegyzĂ©seknek köszönhetĂ”en a felnĂ”tt fĂ©rfiak alig vagy csak nagy nehĂ©zsĂ©gek ĂĄrĂĄn kĂ©pesek az önfeltĂĄrĂĄsra. Az Ă©rzelmekrĂ”l Ă©s egyĂ©b belsĂ” folyamatokrĂłl valĂł beszĂĄmolĂĄs kĂ©ptelensĂ©ge szĂĄmos nehĂ©zsĂ©get okoz a kapcsolatokban: "A csajom örökkĂ© kĂ©rdezget, hogy mire gondolok most, meg Ă©ppen ekkor Ă©s ekkor mit Ă©reztem. Rohadtul tud idegesĂteni, de ha azt mondom, hogy ĂĄ, semmire, csak bambulok, akkor mĂ©g Ă” sĂ©rtĂ”dik meg, hogy miĂ©rt hazudok. (...) Persze sokszor Ă©rtĂ©kelem az odafigyelĂ©st, Ă©s el is gondolkozom azon, hogy igaza lehet. Ha egy kicsit sem vagyok kĂ©pes kinyĂlni, akkor hogyan vĂĄrhatom el, hogy ismerjen Ă©s engem szeressen?".
MĂg a nĂ”k akĂĄr egymĂĄssal, akĂĄr az ellenkezĂ” nemĂ»ekkel valĂł szerelmi kapcsolataikban hajlandĂłak egyre közelebb engedni magukhoz a mĂĄsikat, addig a fĂ©rfibarĂĄtsĂĄgokban az Ă©rzelmek nyĂlt vĂĄllalĂĄsa Ă©s az emocionĂĄlis tĂĄmasznyĂșjtĂĄs gyakran tabu. Ha pĂ©ldĂĄul egy srĂĄc a fĂ©lre-fĂ©lrejĂĄrĂł nĂ”je miatt kiborul, Ă©s zokogni kezd a barĂĄtja lakĂĄsĂĄn, a mĂĄsik igencsak zavarba jöhet: "Nem fog-e fĂ©lreĂ©rteni, ha ĂĄtölelem a vĂĄllĂĄt?". Azaz nem egyszerĂ»en arrĂłl van szĂł, hogy a fĂ©rfiak tartanak attĂłl, hogy gyengĂ©nek Ă©s elesettnek lĂĄssĂĄk Ă”ket - hiszen ez ĂŒtközik a sikeressĂ©g Ă©s a kemĂ©nysĂ©g elĂ”ĂrĂĄsaival! -, hanem lĂ©tezik egy harmadik norma is, amit az Ă©rzelmessĂ©g kimutatĂĄsa lazĂĄn ĂĄthĂĄghat, ez pedig az antifemininitĂĄs normĂĄja.
A fĂ©rfiak jĂł rĂ©sze szinte fĂłbiĂĄsan retteg attĂłl, hogy tipikusan nĂ”i tevĂ©kenysĂ©gekbe vonĂłdjon be. BĂĄr egyre szĂ©lesebb tömegeket hĂłdĂt meg a metroszexualitĂĄs divatja, ahelyett, hogy azt mondanĂĄnk: "NahĂĄt, milyen nĂ”ies ez a gyantĂĄzott szemöldökĂ» fiĂș!", inkĂĄbb a "fĂ©rfias fĂ©rfi" fogalmĂĄt tĂĄgĂtjuk tovĂĄbb (vagyis megĂĄllapĂtjuk, hogy a higiĂ©nia elveinek betartĂĄsa a modern fĂ©rfiaktĂłl is megköveteli, hogy leborotvĂĄljĂĄk a hĂłnaljszĂ”rzetĂŒket).
A mosogatĂĄstĂłl, egyes kozmetikumok hasznĂĄlatĂĄtĂłl Ă©s az Ă©rzelmek nyĂlt vĂĄllalĂĄsĂĄtĂłl valĂł para hĂĄtterĂ©ben rĂ©szben a homoszexualitĂĄs lĂĄtszata miatti fĂ©lelem ĂĄll. A pasik sokszor azĂ©rt kerĂŒlik a testi közelsĂ©get vagy az Ă©rintĂ©st, mert bizonytalanok abban, hogy milyen reakciĂłt vĂĄltana ez ki a mĂĄsikbĂłl (vagyis a tĂĄmogatĂĄs szĂĄndĂ©kĂĄt nem Ă©reznĂ©-e szexuĂĄlis jellegĂ» közeledĂ©snek a mĂĄsik). Egyes elmĂ©letek szerint a meleg fĂ©rfiak közötti nyĂltabb Ă©rzelmi kommunikĂĄciĂł Ă©ppen a "homoszexuĂĄlisnak cĂmkĂ©zĂ©stĂ”l" valĂł fĂ©lelem fölöslegessĂ© vĂĄlĂĄsa miatt alakulhat ki.
A bandĂĄkba tömörĂŒlĂ” fĂ©rfiak tehĂĄt inkĂĄbb "csinĂĄlnak valamit" ahelyett, hogy a sajĂĄt belsĂ” folyamataikat teregetnĂ©k a haveroknak. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a srĂĄcok a lĂĄnyoknĂĄl kevĂ©sbĂ© volnĂĄnak Ă©rzĂ©kenyek. Az emĂłs legĂ©nyek lassan gyarapodĂł tĂĄbora mellett a fĂ©rfi–nĂ” barĂĄtsĂĄgok növekvĂ” szĂĄma is alĂĄtĂĄmasztja a titkos szĂ©plelkĂ»sĂ©get. AmĂg a csajok az ellenkezĂ” nemĂ»ekkel folytatott, szexmentes viszonyaikban inkĂĄbb az informĂĄciĂłcserĂ©t bĂrjĂĄk - "VĂ©gre lehet valakivel könyvekrĂ”l, filmekrĂ”l meg a legĂșjabb zenĂ©krĂ”l dumĂĄlni ahelyett, hogy a szakĂtĂłs rinyĂĄkat hallgatnĂĄm!" -, addig a fiĂșbarĂĄtok azt Ă©lvezik, hogy a gyengesĂ©g lĂĄtszatĂĄnak kockĂĄztatĂĄsa nĂ©lkĂŒl lehetnek Ă”szintĂ©k Ă©s önfeltĂĄrĂłak.
SikeressĂ©g, testi Ă©s szellemi kemĂ©nysĂ©g, az Ă©rzelmek kimĂ©rt adagolĂĄsa Ă©s antifemininitĂĄs: csupa olyasmi, ami a fakanĂĄl- Ă©s csinibaba-elvĂĄrĂĄsokhoz hasonlĂłan gĂșzsba köti, kitaposott mederbe rendezgeti az egyĂ©bkĂ©nt gazdag Ă©s ĂĄrnyalt fĂ©rfilelket.
Hogy ne feltĂ©tlenĂŒl törtĂ©njĂ©k Ăgy, rajtunk is mĂșlik. Ha felhagyunk a partnerĂŒnk folytonos csesztetĂ©sĂ©vel, amiĂ©rt mĂ©g nem vett nekĂŒnk cabriĂłt, Ă©s nem szĂłlunk be az Ă©rzelmekre vonatkozĂł szĂłkincsĂ©nek szegĂ©nyessĂ©ge miatt, akkor mĂĄr tettĂŒnk egy Ăłvatos lĂ©pĂ©st a sztereotĂpiĂĄk leĂ©pĂtĂ©sĂ©nek rögös ĂștjĂĄn!
(FiĂĄth T)
|
magam, 12:53
|
|
|
térfestés...
|
magam, 8:03
|
|
|
KALENDĂRIUM
Augusztus 4.
Napkelte: 04:26 Napnyugta: 19:11
Holdkelte: 07:59 Holdnyugta: 20:22
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
•
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re hĂ©tfĂ” estig: Eleinte derĂŒlt, szĂĄraz idĂ” lesz. DĂ©lutĂĄn elĂ”bb a DunĂĄntĂșlon, majd orszĂĄgszerte beborul az Ă©g, Ă©s sokfelĂ© vĂĄrhatĂł esĂ”, zĂĄpor, zivatar. HelyenkĂ©nt felhĂ”szakadĂĄs Ă©s jĂ©gesĂ” is kialakulhat. A megĂ©lĂ©nkĂŒlĂ” dĂ©lnyugati szĂ©l Ă©szaknyugatira fordul, Ă©s megerĂ”södik. Zivatar környezetĂ©ben viharos szĂ©llökĂ©sek is lesznek. A legmelegebb ĂłrĂĄkban 29 Ă©s 34, kĂ©sĂ” este 18 Ă©s 23 fok között alakul a hĂ”mĂ©rsĂ©klet.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
•
HĂ©tfĂ”n a dĂ©li, kora dĂ©lutĂĄni ĂłrĂĄktĂłl Ă©szaknyugat, nyugat felĂ”l viharos (60-90 km/h) szĂ©llel, lokĂĄlisan jelentĂ”sebb mennyisĂ©gĂ» csapadĂ©kkal (20-30 mm) Ă©s esetleg jĂ©gesĂ”vel kĂsĂ©rt zivatarok kialakulĂĄsa vĂĄrhatĂł többfelĂ©...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
•
HétfÔn hidegfronti hatås vårható. A frontérzékenyeknél fejfåjås, rossz közérzet jelentkezhet.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s 2008. augusztus 04.:
•
7.1 - nagyon erÔs
Ma Dominika, Domonkos napja van.
Boldog névnapot!
Dominika :
Latin eredetĂ» nĂ©v. A Dominicus (magyarul: Domonkos, Domokos) fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja. A Dominicus jelentĂ©se: az Ărhoz tartozĂł, Istennek szentelt. Eredetileg a vasĂĄrnap szĂŒletett gyermekek kaphattĂĄk, mivel a vasĂĄrnap neve az "Ăr napja", latinul dies dominica volt.
Domonkos :
A latin Dominicus nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se: az Ărhoz tartozĂł, Istennek szentelt. Eredetileg a vasĂĄrnap szĂŒletett gyermekek kaphattĂĄk, mivel a vasĂĄrnap neve az "Ăr napja", latinul dies dominica volt.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
ESEMĂNYEK
• 1914 – I. vilĂĄghĂĄborĂș: A nĂ©met haderĂ” lerohanja Belgiumot, hogy megindĂthassa tĂĄmadĂĄsĂĄt FranciaorszĂĄg ellen. VĂĄlaszul Nagy-Britannia hadat ĂŒzen NĂ©metorszĂĄgnak.
• 1944 – A nĂĄci rendĂ”rsĂ©g felfedezi azt az amszterdami bĂșvĂłhelyet, ahol Anna Frank Ă©s csalĂĄdja rejtĂ”zik.
• 1977 – FranciaorszĂĄg bekapcsolĂłdik a nukleĂĄris fegyverek elterjedĂ©sĂ©nek megakadĂĄlyozĂĄsĂĄt cĂ©lzĂł egyezmĂ©ny kidolgozĂĄsĂĄba.
• 2000 – BeiktatjĂĄk hivatalĂĄba MĂĄdl Ferenc köztĂĄrsasĂĄgi elnököt.
SzĂŒletĂ©sek
• 1769 – Vaszilij Petrovics Sztaszov orosz mûépĂtĂ©sz, SzentpĂ©tervĂĄr klasszicista arculatĂĄnak jelentĂ”s formĂĄlĂłja († 1848)
• 1792 – Percy Bysshe Shelley angol romantikus költĂ” († 1822)
• 1805 – Sir William Rowan Hamilton Ăr-angol matematikus, a Hamilton-fĂŒggvĂ©ny nĂ©vadĂłja, a kvaterniĂłk elmĂ©letĂ©nek kidolgozĂłja († 1865)
• 1834 – John Venn angol matematikus († 1923)
• 1859 – Knut Hamsun, Nobel-dĂjas norvĂ©g ĂrĂł († 1952)
• 1868 – Frommer Rudolf magyar gĂ©pĂ©szmĂ©rnök, feltalĂĄlĂł († 1936)
• 1884 – BalĂĄzs BĂ©la költĂ”, ĂrĂł, filmesztĂ©ta († 1949)
• 1891 – Makay Margit magyar szĂnĂ©sznĂ” († 1989)
• 1892 – Sipos Domokos erdĂ©lyi magyar ĂrĂł, költĂ” († 1927)
• 1896 – Lengyel JĂłzsef ĂrĂł, költĂ” († 1975)
• 1900 – ErzsĂ©bet brit anyakirĂĄlynĂ© (sz. Elizabeth Bowes-Lyon), VI. György angol kirĂĄly özvegye, II. ErzsĂ©bet Ă©desanyja († 2002)
• 1901 – Louis Armstrong amerikai dzsessz-zenĂ©sz († 1971)
• 1912 – Raoul Wallenberg svĂ©d diplomata, magyarorszĂĄgi nagykövet († 1945–47 között)
• 1929 – Jasszer Arafat, a Palesztin FelszabadĂtĂĄsi Front vezetĂ”je († 2004)
• 1934 – BodĂł Andrea olimpiai bajnok tornĂĄsz
• 1942 – Don S. Davis amerikai szĂnĂ©sz († 2008)
• 1948 – DinnyĂ©s JĂłzsef zeneszerzĂ”, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz
• 1952 – Demszky GĂĄbor jogĂĄsz, SZDSZ-politikus, Budapest fĂ”polgĂĄrmestere
• 1954 – Udvaros Dorottya szĂnmĂ»vĂ©sznĂ”
• 1961 – Barack Obama politikus, [[jogtudomĂĄny|jogtudĂłs]
• 1965 – Fredrik Reinfeldt svĂ©d politikus, miniszterelnök
• 1970 – Mester TamĂĄs zenĂ©sz
HalĂĄlozĂĄsok
• 1306 – Vencel magyar, cseh Ă©s lengyel kirĂĄly (* 1289)
• 1525 – Andrea della Robbia firenzei szobrĂĄsz, Luca della Robbia unokaöccse (* 1435)
• 1875 – Hans Christian Andersen dĂĄn, költĂ”, meseĂrĂł (* 1805)
• 1941 – Babits MihĂĄly magyar ĂrĂł, költĂ” (* 1883)
• 1945 – Gerhard Gentzen nĂ©met matematikus, logikus (* 1909)
• 1959 – JĂĄvor PĂĄl szĂnmĂ»vĂ©sz (* 1902)
• 1959 – RĂ©vai JĂłzsef magyar kommunista politikus, miniszter, ĂrĂł, Kossuth-dĂjas (1949), az MTA tb. tagja (1949) (* 1898)
• 1961 – Tildy ZoltĂĄn lelkĂ©sz, politikus, magyar köztĂĄrsasĂĄgi elnök (* 1889)
• 1977 – Ernst Bloch nĂ©met filozĂłfus (* 1885)
• 1991 – Jevgenyij Fjodorovics Dragunov szovjet fegyvertervezĂ” (* 1920)
• 2005 – SzabĂł IvĂĄn magyar mĂ©rnök-közgazdĂĄsz, politikus (* 1934)
|
magam, 7:59
|
|
|
napi okossĂĄg:
Az angol ĂŒlve gondolkodik, a francia ĂĄllva, az amerikai jĂĄrkĂĄlva, a magyar utĂĄna.
.
|
magam, 7:57
|
|
|
Ărizd meg!
Az ĂĄlmaidra vigyĂĄzz!
S Ă”rizd meg friss tej ĂzĂ©t a gyermekkornak
Mikor csaholó felhÔket hajszoltål,
S köszöntél minden bokornak
Ărizd meg szemedben az ĂĄrtatlan kĂ©ket,
Az elsÔ lépések botladozåsåt,
S hagyd, hogy kĂsĂ©rjen, rĂłzsaszĂn nevetĂ©sed.
Ărizd meg az elĂ”ször feszĂŒlĂ” szavakat a szĂĄdnak,
Mellyel testvére lettél a vilågnak.
Az elsĂ” sĂrĂĄsoddal megkarcolt csendet,
Mellyel az örök bûnöket magadra vetted.
Ărizd meg szavak ifjĂșkori lendĂŒletĂ©t,
A nemlét tårstalansågåt våltsd fel apró örömökre,
S a szĂv mĂ©lyhangjait Ă©nekeld,
Konok tĂŒzeknĂ©l lĂĄzasabban.
Ărizd meg a hajnali földek szagĂĄt,
Az Ă©gi ĂłceĂĄn roppant csillaghadĂĄt,
Halk folyók zöld csobbanåsåt,
Ărizd meg szemednek,
Hogy elmerĂŒlhess benne,
Ha råd tör sok båntó földi nesz.
KĂgyĂłvonalĂș fĂĄk bĂĄmĂ©sz lombjĂĄt,
TestĂŒkön a finom pĂłkhĂĄlĂłredĂ”t,
Ărezd a sĂłhajos bomlĂł Ă©letvonzĂĄst,
S Ôrizd meg a csillagszåmlåló idÔt.
Mert kell néha pår bolyhos emlék,
Szótöredék, villanó mondatfoszlåny,
Hogy megtalĂĄld elhagyott gyerekarcod
S magadbĂłl egy darabot Ășjra visszahozzĂĄl.
(KirĂĄly I)
|
magam, 7:56
|
|
|
JĂł reggelt Ă©s szĂ©p hetet kĂvĂĄnok mindenkinek.
|
magam, 7:54
|
|
|
|
| 2008. augusztus 3., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
Jó éjt ,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 21:46
|
|
|
Esti szivĂĄrvĂĄny
VĂRĂS csĂkokat fest az Ă©gre
a vérzÔ alkonyat
bÔröd alå rejt el a Nap
Ă©bredĂ” vĂĄgyakat
NARANCS szĂnek csorognak
az elalvĂł tĂĄjra
ahogy a méz tekeredik
a kanĂĄlra
SĂRGA szemekkel bĂĄmulnak rĂĄm
az elÔ tûnÔ csillagok
pedig volt idĂ”
hogy azt hittem: nem vagyok
ZĂLD fĂ»szĂĄlak tengere
borĂtja a földet
az elĂ”bĂșjĂł ĂĄrnyak
fĂ©lve ĂŒdvözölnek
KĂK tĂŒkrĂ©t a tĂł
szĂŒrkĂ©re cserĂ©li
éj-sötét köpenyét a szél
vĂĄllamra terĂti
IBOLYA keveredik
fekete Ă©jbe
a szivĂĄrvĂĄny elsuhan
a messzeségbe...
(KomĂĄromi J)
|
magam, 20:37
|
|
|
ez mår azért orcåtlansåg...
( ma lĂĄttam egy osztrĂĄk autĂłn)
|
magam, 13:32
|
|
|
gondoltad...?
EgymĂĄssal karöltve: pĂĄrkapcsolat Ă©s sztereotĂpia
A sztereotĂpia leegyszerĂ»sĂtve nem mĂĄs, mint negatĂv elĂ”ĂtĂ©letek Ă©s elkĂ©pzelĂ©sek egyĂŒttese, egy Ășgynevezett cĂmke, melyet akarva akaratlanul, de mindenkĂ©ppen hasznĂĄlunk. Az elĂ”ĂtĂ©let Ă©s a sztereotĂpia a köznyelvben szinte eggyĂ© olvadt.
A kapcsolati Ă©s nemi sztereotĂpiĂĄk Ăłhatatlanul befolyĂĄsolnak bennĂŒnket. ĂvszĂĄzadokkal ezelĂ”tt bevĂ©sĂ”dtek a közfelfogĂĄsba, Ă©s napjainkban is ezek fogsĂĄgĂĄban Ă©lĂŒnk, annak ellenĂ©re, hogy olykor nem is helytĂĄllĂłak. Ilyen pĂ©ldĂĄul az, hogy a nĂ”k mindenĂĄron fĂ©rjhez akarnak menni, a fĂ©rfiak pedig irtĂłznak a hĂĄzassĂĄg gondolatĂĄtĂłl, hogy a nĂ”nek a konyhĂĄban a helye, aki szĂ©p az nem okos stb. Ezek olyan rögzĂŒlt szerepek, melyektĂ”l szinte lehetetlen megszabadulni, vagy elrugaszkodni.
TermĂ©szetesen vannak olyan esetek is, amikor Ă©ppen ellenkezĂ”leg ĂĄllnak a dolgok. A közfelfogĂĄssal ellentĂ©tben, nem minden nĂ” ĂĄlmodozik idilli csalĂĄdi Ă©letrĂ”l Ă©s ĂĄlomeskĂŒvĂ”rĂ”l. Egyesek ĂĄlruhĂĄba öltözött fĂ©rfias termĂ©szetĂ» amazonok. A nĂ”k közĂŒl sokan hanyatt-homlok menekĂŒlnek attĂłl a fĂ©rfitĂłl, akinĂ©l a komolysĂĄg legelsĂ” jelĂ©t is tapasztaljĂĄk, vagy a monogĂĄmia ĂgĂ©retĂ©vel kecsegtetik Ă”ket. Nem minden nĂ” szeretne csalĂĄdot alapĂtani, vagy egy fĂ©rfi mellett leĂ©lni az Ă©letĂ©t. MiĂłta vilĂĄg a vilĂĄg, a nĂ”k mindig fĂŒggetlensĂ©gre vĂĄgytak.
A gyengĂ©bbik nem kĂ©pviselĂ”i legalĂĄbb olyan izgalmasnak talĂĄljĂĄk a titkos talĂĄlkĂĄkat, olykor felĂŒletes, ĂgĂ©retek nĂ©lkĂŒli kapcsolatokat, mint a fĂ©rfiakat. Az Ă©let a legjobb bizonyĂtĂ©k arra, hogy mindkĂ©t nem kĂ©pviselĂ”i szeretnek a tĂ»zzel jĂĄtszani, Ă©s szeretik ĂĄtlĂ©pni a bizonytalansĂĄg vĂ©kony hatĂĄrĂĄt. A kapcsolatok bizonyĂtĂ©kul szolgĂĄlnak arra, hogy nagyon vĂ©kony hatĂĄr van a kaland Ă©s a fĂ©lelem, a bĂ©ke Ă©s a hĂĄborĂș, valamint a szerelem Ă©s gyĂ»lölet között. A hĂzelgĂ©sek egyre idegesĂtĂ”bbĂ©, a bĂłkok unalmassĂĄ Ă©s megszokottĂĄ vĂĄlnak, mĂ©g az önzetlensĂ©g Ă©s nagylelkĂ»sĂ©g is kevĂ©sbĂ© hihetĂ”vĂ© vĂĄlik. A modern nĂ”nek nemcsak nĂ”iesnek kell lennie, de bizonyos körĂŒlmĂ©nyek között fĂ©rfiasan helyt kell ĂĄllnia. Ugyanakkor a fĂ©rfiaknak sem szĂŒksĂ©ges mindenĂĄron erĂ”snek Ă©s kĂ”kemĂ©nynek mutatkozniuk. Ez annak a jele, hogy az idĂ” mĂșlĂĄsĂĄval a berögzĂŒlt sztereotĂpiĂĄknak is vĂĄltozniuk kell.
A modern vilĂĄg elvĂĄrĂĄsaival lĂ©pĂ©st kell tartanunk, amikor is ezekhez a sztereotĂpiĂĄkhoz valĂł ragaszkodĂĄs kevĂ©sbĂ© helytĂĄllĂłnak bizonyul. TegyĂŒnk meg mindent annak Ă©rdekĂ©ben, hogy a tudatos sztereotipizĂĄlĂĄstĂłl megszabaduljunk.
|
magam, 13:07
|
|
|
mosolygenerĂĄtor...
BĂrĂłsĂĄgi jegyzĂ”könyvekbĂ”l...
-Mikor van a szĂŒletĂ©snapja?
-JĂșlius tizenöt.
-Melyik Ă©vben?
-Minden Ă©vben.
Ez a myasthenia gravis befolyĂĄsolja a memĂłriĂĄjĂĄt?
Igen.
Ăs milyen mĂłdon befolyĂĄsolja?
Nem emlékszem.
Szóval elfelejtette! Mégis, tudna egy példåt mondani valamirÔl amit elfelejtett?
Maga szexuĂĄlisan aktĂv?
Nem, Ă©n csak ott fekszem.
HĂĄny Ă©ves a fia, aki magĂĄval lakik?
Harmincöt, vagy harmincnyolc nem tudom pontosan.
HĂĄny Ă©ve lakik magĂĄval?
Negyvenöt.
SzĂłval van hĂĄrom gyermeke, igaz?
Igaz.
HĂĄny fiĂș?
Egy sem.
HĂĄny lĂĄny?
Maga a helyszĂnen volt, amikor ezt a kĂ©pet csinĂĄltĂĄk magĂĄrĂłl?
Szóval a teherbe esése augusztus 8?
Igen!
Ăs maga mit csinĂĄlt az alatt?
Hogy végzÔdött az elsÔ håzassåga?
HalĂĄllal.
Kinek a halĂĄlĂĄval?
Tudna szemĂ©lyleĂrĂĄst adni az alanyrĂłl?
Közepes magassĂĄgĂș, szakĂĄllas.
NÔ vagy férfi?
Tehåt azt mondja a lépcsÔ lefelé vezetett a pincébe?
Igen.
Lehetséges, hogy ugyanez a lépcsÔ felfelé is vezetett?
Doktor Ășr, hĂĄny boncolĂĄst vĂ©gzett hullĂĄkon?
Minden boncolåst hullåkon végzek.
KĂ©rem hogy minden vĂĄlasza legyen orĂĄlis, rendben? Milyen iskolĂĄba jĂĄrt?
OrĂĄlis.
Emlékszik, hogy mikor vizsgålta meg a holttestet?
A boncolås kb. este 8,30-kor történt.
Ăs KovĂĄcs Ășr halott volt ebben az idĂ”pontban?
Nem ott ĂŒlt az asztalon Ă©s csodĂĄlkozott, hogy miĂ©rt boncolom.
Doktor Ășr, mielĂ”tt elkezdte a boncolĂĄst, ellenĂ”rizte az egyĂ©n pulzusĂĄt?
Nem.
EllenÔrizte a vérnyomåsåt?
Nem.
Tehåt lehetséges, hogy az egyén életben volt amikor elkezdte boncolni.
Az egyĂ©n agya az asztalomon volt egy ĂŒvegtartĂĄlyban,de lehetsĂ©ges, hogy Ă©letben volt Ă©s ĂŒgyvĂ©dkĂ©nt praktizĂĄlt valahol.
|
magam, 8:49
|
|
|
munkĂĄsjĂĄrat...
|
magam, 8:39
|
|
|
KALENDĂRIUM
Augusztus 3.
Napkelte: 04:25 Napnyugta: 19:13
Holdkelte: 06:43 Holdnyugta: 20:05
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re vasĂĄrnap estig: A sok napsĂŒtĂ©s mellett keleten többször megnövekszik a gomolyfelhĂ”zet, ott többfelĂ© szĂĄmĂthatunk zĂĄporra, zivatarra, nĂ©hol felhĂ”szakadĂĄs, jĂ©gesĂ” is lehet. Nyugaton az idĂ”nkĂ©nt megnövekvĂ” felhĂ”zetbĂ”l egy-kĂ©t helyen futĂł zĂĄpor is elĂ”fordulhat. Az Ă©szaki szĂ©l többfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl, zivatarok környezetĂ©ben erĂ”s vagy viharos szĂ©llökĂ©sekre is szĂĄmĂtani kell. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 28 Ă©s 33 fok, a kĂ©sĂ” esti 23, 28 fok között alakul.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Reggel a DunĂĄntĂșlon, a Duna-kanyarban Ă©s az Ipoly völgyĂ©ben nĂ©hol elĂ”fordulhat sĂ»rĂ» köd. ElsĂ”sorban az orszĂĄg keleti felĂ©ben elszĂłrtan vĂĄrhatĂł zivatar...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Közvetlen fronthatĂĄs nem Ă©rvĂ©nyesĂŒl, de a nagy meleg Ă©s az intenzĂv napsugĂĄrzĂĄs többek szervezetĂ©t megterhelheti.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s 2008. augusztus 03.:
•
7.1 - nagyon erÔs
Ma Hermina, Istvån, Terézia napja van.
Boldog névnapot!
Hermina :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se hadi nõ A Herman fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja, illetve mĂĄs feltevĂ©sek szerint a germĂĄn Ermin vagy Irmin isten nevĂ©vel fĂŒgg össze, Ă©s a nĂ©metben az ezt a nĂ©velemet tartalmazĂł nĂ”i nevek alakvĂĄltozata.
IstvĂĄn :
Görög, nĂ©met, szlĂĄv, magyar eredetĂ» nĂ©v, rĂ©gi magyar IstefĂĄn vĂĄltozatĂĄbĂłl. JelentĂ©se virĂĄgkoszorĂș, rĂ©gen a görögök Ă©letĂ©ben nagyon fontos szerepet jĂĄtszott a koszorĂș, ezzel dĂszĂtettĂ©k a hĂĄzaikat fiĂșgyermek szĂŒletĂ©sekor, hĂĄzassĂĄgkötĂ©skor. Ez volt a hĂres harcosoknak, a versenyek gyĂ”zteseinek Ă©s a közĂ©letben kivĂĄlĂł polgĂĄroknak a dĂsze, jutalma. AthĂ©nban a hivatali mĂ©ltĂłsĂĄgnak Ă©s a sĂ©rthetetlensĂ©gnek is a jele volt.
Terézia :
Görög eredetû név, Teréz latinos tovåbbképzése.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
ESEMĂNYEK
• 1492 – Kolumbusz KristĂłf elindul GenovĂĄbĂłl, hogy nyugat felĂ”l jusson el IndiĂĄba. OktĂłber 12-Ă©n kiköt a Bahama-szigeteken, "felfedezi AmerikĂĄt".
• 1708 – II. RĂĄkĂłczi Ferenc seregei veresĂ©get szenvednek az osztrĂĄk csĂĄszĂĄri haderĂ”tĂ”l TrencsĂ©n mellett.
• 1914 – NĂ©metorszĂĄg hadat ĂŒzen FranciaorszĂĄgnak.
• 1914 – TörökorszĂĄg elzĂĄrja a DardanellĂĄkat.
• 1948 – Tildy ZoltĂĄn utĂĄn Szakasits ĂrpĂĄd lesz a Magyar KöztĂĄrsasĂĄgi elnöke.
• 1961 – FelĂĄllĂtĂĄsra kerĂŒl az 5. összfegyvernemi hadsereg-parancsnoksĂĄg, a 11. harckocsi-, a 15. gĂ©pkocsizĂł lövĂ©sz-, valamint az 1. honi lĂ©gvĂ©delmi hadosztĂĄly, a RepĂŒlĂ”-mĂ»szaki Tiszti Iskola, illetve a HM Anyagi-Technikai FĂ”csoportfĂ”nöksĂ©g.
• 1990 – Göncz ĂrpĂĄdot az orszĂĄggyĂ»lĂ©s a Magyar KöztĂĄrsasĂĄg elnökĂ©vĂ© vĂĄlasztja.
• 2003 – Elindul a bolgĂĄr Wikipedia.
SzĂŒletĂ©sek
• 1791 – Maderspach KĂĄroly magyar kohĂłmĂ©rnök († 1849)
• 1817 – Habsburg–Tescheni Albert fĂ”herceg, Teschen hercege, csĂĄszĂĄri tĂĄbornagy, fĂ”hadparancsnok († 1895)
• 1817 – JubĂĄl KĂĄroly, az 1848–49-es szabadsĂĄgharcot követĂ” fĂŒggetlensĂ©gi szervezkedĂ©sek egyik vezetĂ”je Ă©s vĂ©rtanĂșja († 1853)
• 1860 – W.K. Dickson, amerikai feltalĂĄlĂł, filmrendezĂ” († 1935)
• 1863 – GĂĄrdonyi GĂ©za (er. Ziegler GĂ©za) magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł († 1922)
• 1924 – Leon Uris amerikai zsidĂł ĂrĂł († 2003)
• 1930 – LĂ©vai SĂĄndor magyar bĂĄbszĂnĂ©sz, bĂĄb- Ă©s dĂszlettervezĂ”, "SĂŒsĂŒ" tervezĂ”je († 1997)
• 1940 – Martin Sheen amerikai szĂnĂ©sz
• 1943 – BollobĂĄs BĂ©la magyar matematikus
• 1953 – Wahorn AndrĂĄs MunkĂĄcsy-dĂjas festĂ”mĂ»vĂ©sz
• 1963 – James Hetfield amerikai gitĂĄros, Ă©nekes, a Metallica alapĂtĂł tagja
• 1972 – MarozsĂĄn Erika magyar szĂnĂ©sznĂ” („SzomorĂș vasĂĄrnap”, „PĂĄrducnĂ””)
• 1981 – Jonathan Murphy, amerikai szĂnĂ©sz
• 1984 – Jon Foster amerikai szĂnĂ©sz
• 1984 – Carah Faye Charnow amerikai Ă©nekes (Shiny Toy Guns)
HalĂĄlozĂĄsok
• 1780 – Ătienne Bonnot de Condillac francia filozĂłfus (* 1715)
• 1849 – Vidos JĂłzsef 1848–49-es nemzetĂ”r parancsnok, kormĂĄnybiztos (* 1805)
• 1866 – KlauzĂĄl GĂĄbor magyar politikus, BatthyĂĄny Lajos kormĂĄnyĂĄnak minisztere (* 1804)
• 1924 – Joseph Conrad (er. Teodor JĂłzef Konrad Korzeniowski) lengyel szĂĄrmazĂĄsĂș brit regĂ©nyĂrĂł († 1857)
• 1949 – Ignotus, magyar publicista, költĂ”, ĂrĂł (* 1869)
• 1954 – Sidonie Gabrielle Colette francia regĂ©nyĂrĂłnĂ” (* 1873)
• 1968 – Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij (lengyelĂŒl: Konstanty Rokossowski) lengyel szĂĄrm. szovjet marsall, lengyel honvĂ©delmi miniszter (* 1896)
• 1977 – III. Makariosz Ă©rsek, Ciprus elnöke (* 1913)
• 1979 – Bertil Gotthard Ohlin svĂ©d közgazdĂĄsz, politikus (* 1899)
• 1982 – Maros Rudolf magyar zeneszerzĂ” (* 1917)
• 1994 – Innokentyij Mihajlovics Szmoktunovszkij szovjet–orosz szĂnĂ©sz († 1925)
• 2004 – Henri Cartier-Bresson francia fotĂłmĂ»vĂ©sz (* 1908)
• 2006 – Elisabeth Schwarzkopf nĂ©met operaĂ©nekesnĂ”, szoprĂĄn (* 1915)
|
magam, 8:26
|
|
|
napi okossĂĄg:
Nem Ă©rtem, miĂ©rt nem tudnak a zsidĂłk Ă©s az arabok leĂŒlni Ă©s jĂł keresztĂ©nyek mĂłdjĂĄra rendezni ezt az ĂŒgyet.
.
|
magam, 8:20
|
|
|
A fĂĄk alatt
Tudod, elmĂșlik a bĂĄnat
és tenéked szól a fåkról
a sok csicsergĂ”, kicsiny madĂĄr.
Vigaszként csillan meg egy-egy napsugår.
- Ugye, szép a Vilåg?
Hallgasd, elmondjĂĄk a mĂĄrĂłl,
hogy ezernyi fényben tåncol
a mosolyodtĂłl a kĂŒlvilĂĄg!
Hagyd el hĂĄt, eleget bĂșslakodtĂĄl!
- Figyelj, szép a Vilåg!
Håt nézd, ez mind-mind a tiéd!
HĂĄt lĂĄsd, nyisd ki a szĂved!
Ăs kiĂĄlts, tĂĄrd ki a karod!
Ăs kiĂĄltsd:- Szeretlek, VilĂĄg!
Ha megbocsĂĄtasz a mĂșltnak,
s megvålasztod céljaidat,
attĂłl majd lelkesedsz Ă©s lĂĄngra is lobbansz!
Akkor hĂvj körĂ©d mĂĄsokat Ă©s biztasd,
hogy szép a Vilåg!
(Szalai K)
|
magam, 8:14
|
|
|
Jó reggelt,szép vasårnapot.
|
magam, 8:12
|
|
|
|
| 2008. augusztus 2., szombat |
|
|
0 |
|
|
Jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt...
|
magam, 21:38
|
|
|
MĂ©g mindig mint egy kisgyerek,
bĂĄmulom az Ă©letet,
koldulom az Ă©letet!
MĂ©g mindig mint egy kisgyerek,
örĂŒlök, fĂ»nek, fĂĄnak, virĂĄgnak,
és egyre csak reménykedek.
Itt kuporgok egy tisztĂĄson,
hogy senki ne bĂĄntson,
hogy senki ne lĂĄsson!
(ISz)
|
magam, 21:32
|
|
|
a MûvésznÔ alkot...
|
magam, 20:55
|
|
|
mĂĄr csak horganyoztatnom kell...
|
magam, 20:51
|
|
|
tudtad...?
kik azok a Nabateusok
- Petra, a sziklĂĄba vĂĄjt csoda -
A visszatĂ©rĂ” utazĂłk mesĂ©i inspirĂĄltĂĄk John Burgon viktoriĂĄnus tudĂłst, az angliai Chicester kĂ©sĂ”bbi dĂ©kĂĄnjĂĄt, hogy verset Ărjon Petra Ă”si vĂĄrosĂĄrĂłl. "Keleti Ă©g Ăłvta rĂłzsapiros csoda / Feleannyi idĂ”s, mint az idĂ” maga." Burgon tĂ©vedett, mert Petra nem rĂłzsaszĂn. Ugyancsak pontatlan Edward Lear olasz szakĂĄcsĂĄnak, GiorgĂłnak a megjegyzĂ©se, de a hely szĂneit illetĂ”en talĂĄn mĂ©gis kifejezĂ”bb, "Ă, uram, olyan vilĂĄgba jöttĂŒnk, ahol csokolĂĄdĂ©bĂłl, sonkĂĄbĂłl, curryporbĂłl Ă©s lazacbĂłl kĂ©szĂŒlt minden."
A jordĂĄn sivatag csaknem jĂĄrhatatlan hegylĂĄncĂĄnak sziklĂĄiba vĂ©sett Petra ma is csak gyalogszerrel vagy lĂłhĂĄton közelĂthetĂ” meg.
Az Elji falu közelĂ©ben talĂĄlhatĂł vĂĄdi-MĂșszĂĄbĂłl, azaz MĂłzes völgyĂ©bĂ”l PetrĂĄba vezetĂ” ösvĂ©ny helyenkĂ©nt alig több mint 1 m szĂ©les sikkĂ©, sötĂ©t szorossĂĄ szĂ»kĂŒl. A sik csaknem 1,5 km-en ĂĄt kanyarog a hegyekben, miközben hatalmas sziklĂĄk tornyosulnak a lent haladĂł emberek Ă©s ĂĄllatok fölĂ©. SziklĂĄba vĂ©sett vĂzbevezetĂ” csatornĂĄk sorakoznak az Ăłarany szĂnĂ», faragott kĂ”tömbök mindkĂ©t oldalĂĄn. A sik vĂĄratlanul vĂ©get Ă©r, a homĂĄlybĂłl a napfĂ©nyre lĂ©pve a lĂĄtogatĂł mĂĄris megpillantja Petra legpompĂĄsabb Ă©pĂtmĂ©nyĂ©t, el-Kasnehet, ezt a ragyogĂł, sötĂ©tvörös, nabateus sziklatemplomot.
Petra Ôsi romjai
Az Ă©psĂ©gben maradt el-Kasneh vagy KincstĂĄr szobrai, falfĂŒlkĂ©i Ă©s oszlopai görög hatĂĄsra vallanak. Templom volt, sĂremlĂ©k vagy kincseshĂĄz ? FeltehetĂ”leg mindhĂĄrom, noha neve egy legendĂĄbĂłl ered, mely szerint a tetejĂ©n lĂ©vĂ” urnĂĄban egy fĂĄraĂł kincseit rejtettĂ©k el. A helyi beduinok sok Ă©ven ĂĄt (mĂg a szokĂĄst be nem tiltottĂĄk) lövöldöztek az urnĂĄra a csillogĂł aranyesĂ” remĂ©nyĂ©ben. Az Ă©pĂŒletet valĂłszĂnĂ»leg sĂrkĂ©nt hasznĂĄltĂĄk, hiszen Petra bĂ”velkedik sĂrokban, a sziklaoldalba vĂĄgott kirĂĄlyi Urna-sĂrbolttĂłl a közemberek szĂĄmĂĄra a falakba vĂĄjt temetkezĂ©si fĂŒlkĂ©ig Ă©s a fĂ©lelmetes temetĂ”aknĂĄig, ahovĂĄ a bĂ»nözĂ”ket löktĂ©k be, Ă©lve...
A vĂĄros szĂvĂ©ben rĂłmai kori romok tĂ»nnek fel a lĂĄtogatĂł szeme elĂ”tt. A legfeltĂ»nĂ”bb a domboldalba Ă©pĂtett hatalmas szĂnhĂĄz, melynek 33 sora több mint 3000 nĂ©zĂ”t fogadott be. SzintĂ©n a rĂłmaiak Ă©pĂtettĂ©k a 2. szĂĄzadban a Petra forgalmas központjĂĄn vĂ©gighĂșzĂłdĂł oszlopsoros utat, melyet egykor a piac szegĂ©lyezett. Itt volt a köztĂ©ri ivĂłkĂșt is, a nimfĂĄknak szentelt forrĂĄs, hogy ĂĄrnyĂ©kot s hĂ»sĂtĂ” vizet adjon a nyĂĄri hĂ”sĂ©gben.
Az oszlopsoros Ășt a Temenosz-szentĂ©lyhez vezet, melyet eredetileg ajtĂłk zĂĄrtak el a kĂŒlvilĂĄgtĂłl. A közepĂ©n egymagĂĄban ĂĄll a feltehetĂ”leg a Kr. e. 1. szĂĄzadbĂłl szĂĄrmazĂł nabateus templom, a Kaszr el-Bint romja. A templom DusĂĄra isten szentĂ©lye volt, bĂĄr nevĂ©nek jelentĂ©se, "a fĂĄraĂł leĂĄnyĂĄnak kastĂ©lya", hogy miĂ©rt, az mĂĄr örök rejtĂ©ly marad. Az Ă©pĂŒlettĂ”l pontosan nyugatra egy sĂrboltban vagy templomban kapott helyet a mai mĂșzeum. Sokkal nehezebben megközelĂthetĂ” a hegyhĂĄtra Ă©pĂtett, szintĂ©n urnĂĄval koronĂĄzott Deir, a kolostor, Petra egyik kĂŒlönösen megkapĂł lĂĄtvĂĄnyossĂĄga. A nĂĄdi el-Deir hosszĂș kaptatĂłjĂĄt vĂ©sett keresztekkel teli barlangok sora szegĂ©lyezi. A keresztek a vĂĄros rövid ideig tartĂł keresztĂ©ny korĂĄra emlĂ©keztetnek, funkciĂłjuk azonban ma mĂĄr kiderĂthetetlen.
Kik voltak Petra lakĂłi ?
Egy rendkĂvĂŒli kĂ©zĂŒgyessĂ©ggel megĂĄldott nomĂĄd pĂĄsztornĂ©p, a nabateusok tettĂ©k PetrĂĄt birodalmuk fĂ”vĂĄrosĂĄvĂĄ, több mint 2000 Ă©vvel ezelĂ”tt. ArĂĄbia Ă©szaknyugati terĂŒletĂ©rĂ”l vĂĄndoroltak el, s 600 Ă©v leforgĂĄsa alatt, a Kr. e. 5. szĂĄzadtĂłl, egĂ©szen az Ă©szaki Damaszkuszig terjesztettĂ©k ki birodalmuk hatĂĄrait. Az edomitĂĄk, ez a mĂ©g rĂ©gebbi nĂ©pcsoport (EdĂłm vöröset jelent, s ennek a közel-keleti vidĂ©knek ez a bibliai neve) Ă©lt korĂĄbban e tĂĄjon, a sziklavĂĄrost azonban mĂĄr a nabateusok alapĂtottĂĄk. SajĂĄt Ă©pĂtĂ©szeti stĂlust hoztak lĂ©tre, egyedĂŒlĂĄllĂłan finom fazekassĂĄgot, valamint a Petra fennmaradĂĄsĂĄhoz Ă©s boldogulĂĄsĂĄhoz elengedhetetlen mestersĂ©ges vĂzmĂ»-rendszert.
A stratĂ©giailag fontos helyen, Ă”si kereskedĂ” utak talĂĄlkozĂĄsi pontjĂĄn fekvĂ” PetrĂĄt folyamatosan felkerestĂ©k a Földközi-tenger mellĂ©kĂ©nek orszĂĄgaibĂłl, EgyiptombĂłl, DamaszkuszbĂłl, ArĂĄbiĂĄbĂłl ĂĄrut szĂĄllĂtĂł kereskedĂ”k. Petra, e szinte bevehetetlen erĂ”d ĂĄltal a nabateusok tartottĂĄk a kezĂŒkben a karavĂĄnutakat, Ăgy gazdagodtak meg s virĂĄgzottak fel. A szikla mindennĂ©l fontosabb volt, Ăgy nem meglepĂ”, hogy fĂ”istenĂŒket, DusĂĄrĂĄt kĂ”tömbökkel Ă©s a sĂkben, valamint a vĂĄrosban mindenĂŒtt fellelhetĂ” obeliszkekkel jelkĂ©peztĂ©k. Ăs valamikor kĂ©sĂ”bb a vĂĄros a Petra, azaz Szikla nevet kapta.
A nabateusok a Krisztus szĂŒletĂ©sĂ©t megelĂ”zĂ” Ă©s követĂ” szĂĄzadokban Ă©rtĂ©k el fejlĂ”dĂ©sĂŒk csĂșcsĂĄt, amikor is a vĂĄrosuk lakossĂĄga kb. 20 ezer fĂ”t szĂĄmlĂĄlt. IdĂ”rĂ”l idĂ”re meg kellett vĂ©deniĂŒk magukat szomszĂ©daik, kĂŒlönösen a rĂłmaiak tĂĄmadĂĄsaitĂłl, akik Kr. e. 63-ban ostrom alĂĄ vettĂ©k a vĂĄrost. VĂ©gĂŒl Kr. u. 106-ban, lĂĄthatĂłlag harc nĂ©lkĂŒl, sikerrel jĂĄrtak, s Petra a RĂłmai Birodalom provinciĂĄja lett.
BĂĄr a nabateus dinasztia elbukott, a nĂ©p több mint egy Ă©vszĂĄzadon ĂĄt egyĂŒtt Ă©lt a rĂłmaiakkal. A vĂĄros ez idĂ” alatt sem veszĂtett pompĂĄjĂĄbĂłl, a rĂłmaiak felĂ©pĂtettĂ©k a szĂnhĂĄzat Ă©s az oszlopsoros utat. Amikor a 4. szĂĄzadban a keresztĂ©ny BizĂĄnci Birodalomhoz csatoltĂĄk, a legnagyobb nabateus temetkezĂ”helyek egyikĂ©t, az Urna-sĂrt templommĂĄ alakĂtottĂĄk, Ă©s a vĂĄros pĂŒspöki szĂ©khely lett. A 7. szĂĄzadban gyĂ”zedelmeskedett az iszlĂĄm vallĂĄs, Petra mozlim kori sorsĂĄrĂłl azonban hallgat a törtĂ©netĂrĂĄs, eltekintve a keresztes lovagok egyetlen, rövid ideig tartĂł ott-tartĂłzkodĂĄsĂĄtĂłl, akik ekkor Ă©pĂtettĂ©k az egyik nyugati hegycsĂșcson ĂĄllĂł vĂĄrat.
A vĂĄros ĂșjrafelfedezĂ©se
Johann Ludwig Burckhardt, fiatal angol-svĂĄjci felfedezĂ” 1812-ben DamaszkuszbĂłl KairĂłba utazott. Ekkor hallott a hegyek közĂ© Ă©pĂŒlt Ă”si vĂĄrosrĂłl, s elhatĂĄrozta, hogy felkutatja. JĂłl beszĂ©lt arabul, Ăgy felvette az IbrĂĄhim ibn AbdallĂĄh nevet, s mozlim kereskedĂ”nek öltözött, aki fogadalmat tett Allahnak, hogy egy kecskĂ©t ĂĄldoz Ăronnak a prĂłfĂ©ta sĂrjĂĄnĂĄl, a szĂłbeszĂ©dben hallott vĂĄrosra nĂ©zĂ” magas hegy, a Dzsebel-Harun csĂșcsĂĄn.
Erre a jĂłl kifundĂĄlt törtĂ©netre azĂ©rt volt szĂŒksĂ©g, hogy eloszlassa a helyi törzsfĂ”nök bizalmatlansĂĄgĂĄt. Eljiben rĂĄbeszĂ©lt kĂ©t beduint, hogy kalauzoljĂĄk vĂ©gig a VĂĄdi-MĂșszĂĄn, ĂĄt a sĂken el-Kasnehig, ahol is a köpenye alatt sikerĂŒlt Ă©szrevĂ©tlenĂŒl lerajzolnia az Ă©pĂŒletet.
Rövid gyalogutat tett a vĂĄrosban, alkonyatkor felĂĄldozta a kecskĂ©t az Ăron-szentĂ©ly lĂĄbĂĄnĂĄl, majd kĂŒldetĂ©sĂ©t befejezve visszatĂ©rt Eljibe.
|
magam, 12:58
|
|
|
szĂnesen mĂĄs a vilĂĄg...
|
magam, 7:45
|
|
|
KALENDĂRIUM
Augusztus 2.
Napkelte: 04:23 Napnyugta: 19:14
Holdkelte: 05:24 Holdnyugta: 19:46
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szombat estig: Az orszĂĄg nagy rĂ©szĂ©n sok napsĂŒtĂ©s vĂĄrhatĂł, emellett fĂ”leg Ă©szakon, Ă©szaknyugaton többször megnövekszik a felhĂ”zet, Ă©s szĂłrvĂĄnyosan szĂĄmĂtani kell zĂĄporesĂ”re, zivatarra, nĂ©hol felhĂ”szakadĂĄs, jĂ©gesĂ” is elĂ”fordulhat. A dĂ©li, majd a DunĂĄntĂșlon az Ă©szakira fordulĂł szĂ©l sokfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl. Zivatarok környezetĂ©ben erĂ”s vagy viharos szĂ©llökĂ©sek is lehetnek. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn ĂĄltalĂĄban 29 Ă©s 34, kĂ©sĂ” este 22 Ă©s 27 fok között valĂłszĂnĂ».
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A dĂ©lelĂ”tti ĂłrĂĄktĂłl nyugaton Ă©s Ă©szakon szĂĄmĂthatunk zivatarok kialakulĂĄsĂĄra, viharos szĂ©llökĂ©sek (60-70 km/h), nĂ©hol jĂ©gesĂ”, Ă©szaknyugaton lokĂĄlisan felhĂ”szakadĂĄs (30-40 mm) kĂsĂ©retĂ©ben...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Közvetlen fronthatĂĄs ugyan nem Ă©rvĂ©nyesĂŒl, de a nagy meleg Ă©s az intenzĂv napsugĂĄrzĂĄs többek szervezetĂ©t megterhelheti.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s 2008. augusztus 02.:
7.6 - nagyon erÔs
Ma Lehel, GusztĂĄv, ĂzsĂ©b, MĂĄria, Alfonz, SzerĂ©nusz, LĂ©l napja van.
Lehel :
A rĂ©gi magyar LĂ©l szemĂ©lynĂ©v kĂ©sĂ”bbi alakvĂĄltozata, amely ĂrpĂĄd fejedelem dĂ©dunokĂĄjĂĄnak a neve. JelentĂ©se valĂłszĂnĂ»leg: lĂ©lek.
GusztĂĄv :
A skandinĂĄv eredetĂ» nĂ©met Gustav nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik, jelentĂ©se harc, tĂĄmasz. ĂsvĂ©d jelentĂ©se a gĂłtok tĂĄmasza, vagyis Gotstav.
ĂzsĂ©b :
Görög, latinosĂtott eredetĂ» nĂ©v, Eusebius nĂ©vnek a rövidĂŒlt, magyar formĂĄja, jelentĂ©se istenfĂ©lĂ”, jĂĄmbor.
MĂĄria :
Bibliai nĂ©v. Eredeti hĂ©ber formĂĄja Mirjam volt, ez a görög Ă©s latin bibliafordĂtĂĄsokban mĂłdosult. JelentĂ©se megfejtetlen, valamennyi magyarĂĄzata vitatott. A latin Maria nĂ©vvĂĄltozatnak igen sok szĂĄrmazĂ©ka alakult ki az eurĂłpai nyelvekben, ezek egy rĂ©sze a magyarban is hasznĂĄlatos.
Alfonz :
Germån eredetû név, jelentése nemes, készséges, harcra kész.
Szerénusz :
Latin eredetû, jelentése derûs, nyugodt.
LĂ©l :
Finnugor magyar eredetĂ» nĂ©v, ĂrpĂĄd fejedelem dĂ©dunokĂĄjĂĄnak a neve. JelentĂ©se kĂŒrtös, kĂŒrtfĂșvĂł.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
ESEMĂNYEK
• I. e. 338 – A makedĂłnellenes szövetsĂ©g (ThĂ©bai, Phokisz, Korinthosz, Akhaia, AthĂ©n) Khaironeia mellett döntĂ” veresĂ©get szenved.
• 1870 – FranciaorszĂĄg megtĂĄmadja PoroszorszĂĄgot.
• 1914 – NĂ©met csapatok jelennek meg Luxemburgban, vĂĄlaszul FranciaorszĂĄg mozgĂłsĂtja haderejĂ©t.
• 1933 – megkezdĂ”dik a GödöllĂ”n rendezett cserkĂ©sz vilĂĄgtalĂĄlkozĂł, az egyetlen MagyarorszĂĄgon rendezett dzsembori.
• 1934 – Hindenburg nĂ©met elnök halĂĄla utĂĄn Adolf Hitler megszerzi az elnöki Ă©s a kancellĂĄri hatalmat is (vezĂ©r Ă©s nemzeti kancellĂĄr lesz).
• 1940 – A Vörös Hadsereg elfoglalja BesszarĂĄbiĂĄt, lĂ©trejön a MoldĂĄv SZSZK.
• 1945 – VĂ©get Ă©r a potsdami konferencia, többek közt megĂĄllapodĂĄs szĂŒletik a mai lengyel-nĂ©met hatĂĄrrĂłl (Odera-Neisse hatĂĄrvonal) Ă©s Berlin nĂ©gy megszĂĄllĂĄsi övezetre osztĂĄsĂĄrĂłl.
• 1945 – BeneÂč dekrĂ©tumai megfosztjĂĄk ĂĄllampolgĂĄrsĂĄguktĂłl a szlovĂĄkiai magyarokat.
• 1958 – Ăletfogytiglani börtönbĂŒntetĂ©sre ĂtĂ©lik Göncz ĂrpĂĄdot.
• 1990 – Irak lerohanja Kuvaitot, megkezdĂ”dik az elsĂ” öbölhĂĄborĂș.
SzĂŒletĂ©sek
1696 – I. Mahmud, az OszmĂĄn Birodalom 25. szultĂĄnja († 1754)
• 1834 – FrĂ©dĂ©ric Auguste Bartholdi (er. Amilcar Hasenfratz) elszĂĄszi szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz, a New York-i SzabadsĂĄgszobor alkotĂłja († 1904)
• 1898 – Nagy ErnĂ” olimpiai bajnok vĂvĂł († 1977)
• 1899 – Szabolcsi Bence magyar mĂ»vĂ©szettörtĂ©nĂ©sz, zenetörtĂ©nĂ©sz, az MTA tagja († 1973)
• 1905 – Myrna Loy Oscar-dĂjas amerikai szĂnĂ©sznĂ” († 1993)
• 1922 – AgĂĄrdy GĂĄbor (er. ArkliĂĄn GĂĄbor) JĂĄszai- Ă©s Kossuth-dĂjas szĂnĂ©sz, a Nemzet SzĂnĂ©sze († 2006)
• 1930 – Soros György magyar szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai ĂŒzletember
• 1932 – Peter O`Toole Ăr szĂŒletĂ©sĂ» brit szĂnĂ©sz
• 1945 – Joanna Cassidy amerikai filmszĂnĂ©sznĂ”
• 1949 – Farkas Bertalan magyar repĂŒlĂ”tiszt, Ă»rhajĂłs
• 1950 – Mathieu Carrière nĂ©met szĂŒletĂ©sĂ» francia szĂnĂ©sz („Arsène Lupin”)
• 1968 – Stefan Effenberg nĂ©met labdarĂșgĂł
• 1975 – MolnĂĄr TamĂĄs vĂzilabdĂĄzĂł
• 1987 – Bozsik JĂłzsef magyar labdarĂșgĂł, jelenleg az IntegrĂĄl-DAC-nĂĄl szerepel kölcsönben
HalĂĄlozĂĄsok
• 1100 – II. Vilmos angol kirĂĄly (* 1056 k.)
• 1589 – III. Henrik francia kirĂĄly (* 1551)
• 1813 – DiĂłszegi SĂĄmuel reformĂĄtus lelkĂ©sz, botanikus (* 1761)
• 1823 – Lazare Nicolas Marguerite Carnot francia tĂĄbornok, hadmĂ©rnök, matematikus, fizikus, politikus (* 1753)
• 1913 – Pfaff Ferenc magyar mûépĂtĂ©sz (* 1851)
• 1922 – Alexander Graham Bell, skĂłt szĂŒletĂ©sĂ» amerikai tanĂĄr, a telefon feltalĂĄlĂłja (* 1847)
• 1923 – Warren G. Harding, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 29. elnöke, hivatalban 1921–1923-ig (* 1865)
• 1934 – Paul von Hindenburg nĂ©met csĂĄszĂĄri tĂĄbornok, I. vilĂĄghĂĄborĂșs hadvezĂ©r, politikus, NĂ©metorszĂĄg köztĂĄrsasĂĄgi elnöke (* 1847)
• 1936 – Louis BlĂ©riot francia mĂ©rnök, gĂ©pkonstruktĂ”r, a repĂŒlĂ©s ĂșttörĂ”je (* 1872)
• 1945 – Pietro Mascagni olasz zeneszerzĂ”, a „ParasztbecsĂŒlet” szerzĂ”je (* 1863)
• 1946 – Andrej Andrejevics Vlaszov szovjet-orosz katonatiszt, a Vörös Hadsereg tĂĄbornoka, a moszkvai csata hĂ”se, PrĂĄga 1945-ös megmentĂ”je, nĂ©met kollaborĂĄns (* 1901)
• 1976 – Fritz Lang osztrĂĄk szĂĄrmazĂĄsĂș nĂ©met-amerikai filmrendezĂ” (* 1890)
• 1976 – MuttnyĂĄnszky ĂdĂĄm gĂ©pĂ©szmĂ©rnök, a Budapesti MĂ»szaki Egyetem tanĂĄra, dĂszdoktora, Kossuth-dĂjas (* 1889)
• 1976 – KalmĂĄr LĂĄszlĂł magyar matematikus, az MTA tagja (* 1905)
• 1997 – William S. Burroughs amerikai ĂrĂł, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz (* 1914)
• 1998 – SzĂĄntĂł Piroska magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1913)
• 2004 – BerĂ©nyi Ferenc magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1927)
• 2004 – Henri Cartier-Bresson („HCP”) francia fĂ©nykĂ©pĂ©sz (* 1908)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• MagyarorszĂĄgon ezen az Ă©jszakĂĄn virrasztĂĄssal emlĂ©kezĂŒnk a cigĂĄny holokausztra: 1944. augusztus 2-ĂĄrĂłl 3-ĂĄra virradĂł Ă©jszaka hĂĄromezer cigĂĄnyt mĂ©szĂĄroltak le Auschwitzban.
|
magam, 7:39
|
|
|
napi okossĂĄg:
A jobb tĂ©rerõ Ă©rdekĂ©ben helyezze kĂ©szĂŒlĂ©kĂ©t a földre, ĂĄlljon rĂĄ, Ă©s emelje magasba a kezeit!
.
|
magam, 7:38
|
|
|
Azt hittem
Ăn azt hittem, hogy mindig kĂ©k,
ragyogĂł tĂŒkör a tenger,
s hogy rejtett aranyszemecskék
kincsével tele az ember.
Hogy jĂĄrva a tengert, szembe kell
szållni merészen a széllel,
s akkor a hajĂłs csodĂĄkra lel,
az idĂ” nagy titkokat Ă©rlel.
Szålltam håt, Végtelen, feléd:
hullåmok pörölye paskolt.
Ăg s vĂz hatĂĄra s a tengerfenĂ©k
derengett: messzi, deres folt.
S akkor megtudtam, hogy csak néha,
nagyritkån kék a tenger,
Ă©s hogy ĂŒres Ă©s szĂŒrke, mĂ©g ha
csillog is sokszor, az ember.
Låttam földet, hol nincs tó, se folyó-
por és rög, semmi mås:
nincs aranyszem a porban, melybÔl ott
gyĂșrjĂĄk az ember fiĂĄt.
De tudtam: Nincs szebb feladat,
mint vågyva elÔre törni:
keresni, kutatni, hol rejlik a mag,
s szeretni, és gyûlölni.
Ăs lĂĄtni, hogy nĂ©ha szĂŒrke homĂĄlyon,
åtragyog kéken a tenger,
s tudni: tisztåbb öröm nincs a vilågon
mint az, ha ember az ember.
(E Nitt)
|
magam, 7:37
|
|
|
|
| |
