| 2008. augusztus 2., szombat |
|
 |
0 |
|
|
Jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt...
|
magam, 21:38
|
|
|
MĂ©g mindig mint egy kisgyerek,
bĂĄmulom az Ă©letet,
koldulom az Ă©letet!
MĂ©g mindig mint egy kisgyerek,
örĂŒlök, fĂ»nek, fĂĄnak, virĂĄgnak,
és egyre csak reménykedek.
Itt kuporgok egy tisztĂĄson,
hogy senki ne bĂĄntson,
hogy senki ne lĂĄsson!
(ISz)
|
magam, 21:32
|
|
|
a MûvésznÔ alkot...
|
magam, 20:55
|
|
|
mĂĄr csak horganyoztatnom kell...
|
magam, 20:51
|
|
|
tudtad...?
kik azok a Nabateusok
- Petra, a sziklĂĄba vĂĄjt csoda -
A visszatĂ©rĂ” utazĂłk mesĂ©i inspirĂĄltĂĄk John Burgon viktoriĂĄnus tudĂłst, az angliai Chicester kĂ©sĂ”bbi dĂ©kĂĄnjĂĄt, hogy verset Ărjon Petra Ă”si vĂĄrosĂĄrĂłl. "Keleti Ă©g Ăłvta rĂłzsapiros csoda / Feleannyi idĂ”s, mint az idĂ” maga." Burgon tĂ©vedett, mert Petra nem rĂłzsaszĂn. Ugyancsak pontatlan Edward Lear olasz szakĂĄcsĂĄnak, GiorgĂłnak a megjegyzĂ©se, de a hely szĂneit illetĂ”en talĂĄn mĂ©gis kifejezĂ”bb, "Ă, uram, olyan vilĂĄgba jöttĂŒnk, ahol csokolĂĄdĂ©bĂłl, sonkĂĄbĂłl, curryporbĂłl Ă©s lazacbĂłl kĂ©szĂŒlt minden."
A jordĂĄn sivatag csaknem jĂĄrhatatlan hegylĂĄncĂĄnak sziklĂĄiba vĂ©sett Petra ma is csak gyalogszerrel vagy lĂłhĂĄton közelĂthetĂ” meg.
Az Elji falu közelĂ©ben talĂĄlhatĂł vĂĄdi-MĂșszĂĄbĂłl, azaz MĂłzes völgyĂ©bĂ”l PetrĂĄba vezetĂ” ösvĂ©ny helyenkĂ©nt alig több mint 1 m szĂ©les sikkĂ©, sötĂ©t szorossĂĄ szĂ»kĂŒl. A sik csaknem 1,5 km-en ĂĄt kanyarog a hegyekben, miközben hatalmas sziklĂĄk tornyosulnak a lent haladĂł emberek Ă©s ĂĄllatok fölĂ©. SziklĂĄba vĂ©sett vĂzbevezetĂ” csatornĂĄk sorakoznak az Ăłarany szĂnĂ», faragott kĂ”tömbök mindkĂ©t oldalĂĄn. A sik vĂĄratlanul vĂ©get Ă©r, a homĂĄlybĂłl a napfĂ©nyre lĂ©pve a lĂĄtogatĂł mĂĄris megpillantja Petra legpompĂĄsabb Ă©pĂtmĂ©nyĂ©t, el-Kasnehet, ezt a ragyogĂł, sötĂ©tvörös, nabateus sziklatemplomot.
Petra Ôsi romjai
Az Ă©psĂ©gben maradt el-Kasneh vagy KincstĂĄr szobrai, falfĂŒlkĂ©i Ă©s oszlopai görög hatĂĄsra vallanak. Templom volt, sĂremlĂ©k vagy kincseshĂĄz ? FeltehetĂ”leg mindhĂĄrom, noha neve egy legendĂĄbĂłl ered, mely szerint a tetejĂ©n lĂ©vĂ” urnĂĄban egy fĂĄraĂł kincseit rejtettĂ©k el. A helyi beduinok sok Ă©ven ĂĄt (mĂg a szokĂĄst be nem tiltottĂĄk) lövöldöztek az urnĂĄra a csillogĂł aranyesĂ” remĂ©nyĂ©ben. Az Ă©pĂŒletet valĂłszĂnĂ»leg sĂrkĂ©nt hasznĂĄltĂĄk, hiszen Petra bĂ”velkedik sĂrokban, a sziklaoldalba vĂĄgott kirĂĄlyi Urna-sĂrbolttĂłl a közemberek szĂĄmĂĄra a falakba vĂĄjt temetkezĂ©si fĂŒlkĂ©ig Ă©s a fĂ©lelmetes temetĂ”aknĂĄig, ahovĂĄ a bĂ»nözĂ”ket löktĂ©k be, Ă©lve...
A vĂĄros szĂvĂ©ben rĂłmai kori romok tĂ»nnek fel a lĂĄtogatĂł szeme elĂ”tt. A legfeltĂ»nĂ”bb a domboldalba Ă©pĂtett hatalmas szĂnhĂĄz, melynek 33 sora több mint 3000 nĂ©zĂ”t fogadott be. SzintĂ©n a rĂłmaiak Ă©pĂtettĂ©k a 2. szĂĄzadban a Petra forgalmas központjĂĄn vĂ©gighĂșzĂłdĂł oszlopsoros utat, melyet egykor a piac szegĂ©lyezett. Itt volt a köztĂ©ri ivĂłkĂșt is, a nimfĂĄknak szentelt forrĂĄs, hogy ĂĄrnyĂ©kot s hĂ»sĂtĂ” vizet adjon a nyĂĄri hĂ”sĂ©gben.
Az oszlopsoros Ășt a Temenosz-szentĂ©lyhez vezet, melyet eredetileg ajtĂłk zĂĄrtak el a kĂŒlvilĂĄgtĂłl. A közepĂ©n egymagĂĄban ĂĄll a feltehetĂ”leg a Kr. e. 1. szĂĄzadbĂłl szĂĄrmazĂł nabateus templom, a Kaszr el-Bint romja. A templom DusĂĄra isten szentĂ©lye volt, bĂĄr nevĂ©nek jelentĂ©se, "a fĂĄraĂł leĂĄnyĂĄnak kastĂ©lya", hogy miĂ©rt, az mĂĄr örök rejtĂ©ly marad. Az Ă©pĂŒlettĂ”l pontosan nyugatra egy sĂrboltban vagy templomban kapott helyet a mai mĂșzeum. Sokkal nehezebben megközelĂthetĂ” a hegyhĂĄtra Ă©pĂtett, szintĂ©n urnĂĄval koronĂĄzott Deir, a kolostor, Petra egyik kĂŒlönösen megkapĂł lĂĄtvĂĄnyossĂĄga. A nĂĄdi el-Deir hosszĂș kaptatĂłjĂĄt vĂ©sett keresztekkel teli barlangok sora szegĂ©lyezi. A keresztek a vĂĄros rövid ideig tartĂł keresztĂ©ny korĂĄra emlĂ©keztetnek, funkciĂłjuk azonban ma mĂĄr kiderĂthetetlen.
Kik voltak Petra lakĂłi ?
Egy rendkĂvĂŒli kĂ©zĂŒgyessĂ©ggel megĂĄldott nomĂĄd pĂĄsztornĂ©p, a nabateusok tettĂ©k PetrĂĄt birodalmuk fĂ”vĂĄrosĂĄvĂĄ, több mint 2000 Ă©vvel ezelĂ”tt. ArĂĄbia Ă©szaknyugati terĂŒletĂ©rĂ”l vĂĄndoroltak el, s 600 Ă©v leforgĂĄsa alatt, a Kr. e. 5. szĂĄzadtĂłl, egĂ©szen az Ă©szaki Damaszkuszig terjesztettĂ©k ki birodalmuk hatĂĄrait. Az edomitĂĄk, ez a mĂ©g rĂ©gebbi nĂ©pcsoport (EdĂłm vöröset jelent, s ennek a közel-keleti vidĂ©knek ez a bibliai neve) Ă©lt korĂĄbban e tĂĄjon, a sziklavĂĄrost azonban mĂĄr a nabateusok alapĂtottĂĄk. SajĂĄt Ă©pĂtĂ©szeti stĂlust hoztak lĂ©tre, egyedĂŒlĂĄllĂłan finom fazekassĂĄgot, valamint a Petra fennmaradĂĄsĂĄhoz Ă©s boldogulĂĄsĂĄhoz elengedhetetlen mestersĂ©ges vĂzmĂ»-rendszert.
A stratĂ©giailag fontos helyen, Ă”si kereskedĂ” utak talĂĄlkozĂĄsi pontjĂĄn fekvĂ” PetrĂĄt folyamatosan felkerestĂ©k a Földközi-tenger mellĂ©kĂ©nek orszĂĄgaibĂłl, EgyiptombĂłl, DamaszkuszbĂłl, ArĂĄbiĂĄbĂłl ĂĄrut szĂĄllĂtĂł kereskedĂ”k. Petra, e szinte bevehetetlen erĂ”d ĂĄltal a nabateusok tartottĂĄk a kezĂŒkben a karavĂĄnutakat, Ăgy gazdagodtak meg s virĂĄgzottak fel. A szikla mindennĂ©l fontosabb volt, Ăgy nem meglepĂ”, hogy fĂ”istenĂŒket, DusĂĄrĂĄt kĂ”tömbökkel Ă©s a sĂkben, valamint a vĂĄrosban mindenĂŒtt fellelhetĂ” obeliszkekkel jelkĂ©peztĂ©k. Ăs valamikor kĂ©sĂ”bb a vĂĄros a Petra, azaz Szikla nevet kapta.
A nabateusok a Krisztus szĂŒletĂ©sĂ©t megelĂ”zĂ” Ă©s követĂ” szĂĄzadokban Ă©rtĂ©k el fejlĂ”dĂ©sĂŒk csĂșcsĂĄt, amikor is a vĂĄrosuk lakossĂĄga kb. 20 ezer fĂ”t szĂĄmlĂĄlt. IdĂ”rĂ”l idĂ”re meg kellett vĂ©deniĂŒk magukat szomszĂ©daik, kĂŒlönösen a rĂłmaiak tĂĄmadĂĄsaitĂłl, akik Kr. e. 63-ban ostrom alĂĄ vettĂ©k a vĂĄrost. VĂ©gĂŒl Kr. u. 106-ban, lĂĄthatĂłlag harc nĂ©lkĂŒl, sikerrel jĂĄrtak, s Petra a RĂłmai Birodalom provinciĂĄja lett.
BĂĄr a nabateus dinasztia elbukott, a nĂ©p több mint egy Ă©vszĂĄzadon ĂĄt egyĂŒtt Ă©lt a rĂłmaiakkal. A vĂĄros ez idĂ” alatt sem veszĂtett pompĂĄjĂĄbĂłl, a rĂłmaiak felĂ©pĂtettĂ©k a szĂnhĂĄzat Ă©s az oszlopsoros utat. Amikor a 4. szĂĄzadban a keresztĂ©ny BizĂĄnci Birodalomhoz csatoltĂĄk, a legnagyobb nabateus temetkezĂ”helyek egyikĂ©t, az Urna-sĂrt templommĂĄ alakĂtottĂĄk, Ă©s a vĂĄros pĂŒspöki szĂ©khely lett. A 7. szĂĄzadban gyĂ”zedelmeskedett az iszlĂĄm vallĂĄs, Petra mozlim kori sorsĂĄrĂłl azonban hallgat a törtĂ©netĂrĂĄs, eltekintve a keresztes lovagok egyetlen, rövid ideig tartĂł ott-tartĂłzkodĂĄsĂĄtĂłl, akik ekkor Ă©pĂtettĂ©k az egyik nyugati hegycsĂșcson ĂĄllĂł vĂĄrat.
A vĂĄros ĂșjrafelfedezĂ©se
Johann Ludwig Burckhardt, fiatal angol-svĂĄjci felfedezĂ” 1812-ben DamaszkuszbĂłl KairĂłba utazott. Ekkor hallott a hegyek közĂ© Ă©pĂŒlt Ă”si vĂĄrosrĂłl, s elhatĂĄrozta, hogy felkutatja. JĂłl beszĂ©lt arabul, Ăgy felvette az IbrĂĄhim ibn AbdallĂĄh nevet, s mozlim kereskedĂ”nek öltözött, aki fogadalmat tett Allahnak, hogy egy kecskĂ©t ĂĄldoz Ăronnak a prĂłfĂ©ta sĂrjĂĄnĂĄl, a szĂłbeszĂ©dben hallott vĂĄrosra nĂ©zĂ” magas hegy, a Dzsebel-Harun csĂșcsĂĄn.
Erre a jĂłl kifundĂĄlt törtĂ©netre azĂ©rt volt szĂŒksĂ©g, hogy eloszlassa a helyi törzsfĂ”nök bizalmatlansĂĄgĂĄt. Eljiben rĂĄbeszĂ©lt kĂ©t beduint, hogy kalauzoljĂĄk vĂ©gig a VĂĄdi-MĂșszĂĄn, ĂĄt a sĂken el-Kasnehig, ahol is a köpenye alatt sikerĂŒlt Ă©szrevĂ©tlenĂŒl lerajzolnia az Ă©pĂŒletet.
Rövid gyalogutat tett a vĂĄrosban, alkonyatkor felĂĄldozta a kecskĂ©t az Ăron-szentĂ©ly lĂĄbĂĄnĂĄl, majd kĂŒldetĂ©sĂ©t befejezve visszatĂ©rt Eljibe.
|
magam, 12:58
|
|
|
szĂnesen mĂĄs a vilĂĄg...
|
magam, 7:45
|
|
|
KALENDĂRIUM
Augusztus 2.
Napkelte: 04:23 Napnyugta: 19:14
Holdkelte: 05:24 Holdnyugta: 19:46
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szombat estig: Az orszĂĄg nagy rĂ©szĂ©n sok napsĂŒtĂ©s vĂĄrhatĂł, emellett fĂ”leg Ă©szakon, Ă©szaknyugaton többször megnövekszik a felhĂ”zet, Ă©s szĂłrvĂĄnyosan szĂĄmĂtani kell zĂĄporesĂ”re, zivatarra, nĂ©hol felhĂ”szakadĂĄs, jĂ©gesĂ” is elĂ”fordulhat. A dĂ©li, majd a DunĂĄntĂșlon az Ă©szakira fordulĂł szĂ©l sokfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl. Zivatarok környezetĂ©ben erĂ”s vagy viharos szĂ©llökĂ©sek is lehetnek. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn ĂĄltalĂĄban 29 Ă©s 34, kĂ©sĂ” este 22 Ă©s 27 fok között valĂłszĂnĂ».
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A dĂ©lelĂ”tti ĂłrĂĄktĂłl nyugaton Ă©s Ă©szakon szĂĄmĂthatunk zivatarok kialakulĂĄsĂĄra, viharos szĂ©llökĂ©sek (60-70 km/h), nĂ©hol jĂ©gesĂ”, Ă©szaknyugaton lokĂĄlisan felhĂ”szakadĂĄs (30-40 mm) kĂsĂ©retĂ©ben...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Közvetlen fronthatĂĄs ugyan nem Ă©rvĂ©nyesĂŒl, de a nagy meleg Ă©s az intenzĂv napsugĂĄrzĂĄs többek szervezetĂ©t megterhelheti.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s 2008. augusztus 02.:
7.6 - nagyon erÔs
Ma Lehel, GusztĂĄv, ĂzsĂ©b, MĂĄria, Alfonz, SzerĂ©nusz, LĂ©l napja van.
Lehel :
A rĂ©gi magyar LĂ©l szemĂ©lynĂ©v kĂ©sĂ”bbi alakvĂĄltozata, amely ĂrpĂĄd fejedelem dĂ©dunokĂĄjĂĄnak a neve. JelentĂ©se valĂłszĂnĂ»leg: lĂ©lek.
GusztĂĄv :
A skandinĂĄv eredetĂ» nĂ©met Gustav nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik, jelentĂ©se harc, tĂĄmasz. ĂsvĂ©d jelentĂ©se a gĂłtok tĂĄmasza, vagyis Gotstav.
ĂzsĂ©b :
Görög, latinosĂtott eredetĂ» nĂ©v, Eusebius nĂ©vnek a rövidĂŒlt, magyar formĂĄja, jelentĂ©se istenfĂ©lĂ”, jĂĄmbor.
MĂĄria :
Bibliai nĂ©v. Eredeti hĂ©ber formĂĄja Mirjam volt, ez a görög Ă©s latin bibliafordĂtĂĄsokban mĂłdosult. JelentĂ©se megfejtetlen, valamennyi magyarĂĄzata vitatott. A latin Maria nĂ©vvĂĄltozatnak igen sok szĂĄrmazĂ©ka alakult ki az eurĂłpai nyelvekben, ezek egy rĂ©sze a magyarban is hasznĂĄlatos.
Alfonz :
Germån eredetû név, jelentése nemes, készséges, harcra kész.
Szerénusz :
Latin eredetû, jelentése derûs, nyugodt.
LĂ©l :
Finnugor magyar eredetĂ» nĂ©v, ĂrpĂĄd fejedelem dĂ©dunokĂĄjĂĄnak a neve. JelentĂ©se kĂŒrtös, kĂŒrtfĂșvĂł.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
ESEMĂNYEK
• I. e. 338 – A makedĂłnellenes szövetsĂ©g (ThĂ©bai, Phokisz, Korinthosz, Akhaia, AthĂ©n) Khaironeia mellett döntĂ” veresĂ©get szenved.
• 1870 – FranciaorszĂĄg megtĂĄmadja PoroszorszĂĄgot.
• 1914 – NĂ©met csapatok jelennek meg Luxemburgban, vĂĄlaszul FranciaorszĂĄg mozgĂłsĂtja haderejĂ©t.
• 1933 – megkezdĂ”dik a GödöllĂ”n rendezett cserkĂ©sz vilĂĄgtalĂĄlkozĂł, az egyetlen MagyarorszĂĄgon rendezett dzsembori.
• 1934 – Hindenburg nĂ©met elnök halĂĄla utĂĄn Adolf Hitler megszerzi az elnöki Ă©s a kancellĂĄri hatalmat is (vezĂ©r Ă©s nemzeti kancellĂĄr lesz).
• 1940 – A Vörös Hadsereg elfoglalja BesszarĂĄbiĂĄt, lĂ©trejön a MoldĂĄv SZSZK.
• 1945 – VĂ©get Ă©r a potsdami konferencia, többek közt megĂĄllapodĂĄs szĂŒletik a mai lengyel-nĂ©met hatĂĄrrĂłl (Odera-Neisse hatĂĄrvonal) Ă©s Berlin nĂ©gy megszĂĄllĂĄsi övezetre osztĂĄsĂĄrĂłl.
• 1945 – BeneÂč dekrĂ©tumai megfosztjĂĄk ĂĄllampolgĂĄrsĂĄguktĂłl a szlovĂĄkiai magyarokat.
• 1958 – Ăletfogytiglani börtönbĂŒntetĂ©sre ĂtĂ©lik Göncz ĂrpĂĄdot.
• 1990 – Irak lerohanja Kuvaitot, megkezdĂ”dik az elsĂ” öbölhĂĄborĂș.
SzĂŒletĂ©sek
1696 – I. Mahmud, az OszmĂĄn Birodalom 25. szultĂĄnja († 1754)
• 1834 – FrĂ©dĂ©ric Auguste Bartholdi (er. Amilcar Hasenfratz) elszĂĄszi szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz, a New York-i SzabadsĂĄgszobor alkotĂłja († 1904)
• 1898 – Nagy ErnĂ” olimpiai bajnok vĂvĂł († 1977)
• 1899 – Szabolcsi Bence magyar mĂ»vĂ©szettörtĂ©nĂ©sz, zenetörtĂ©nĂ©sz, az MTA tagja († 1973)
• 1905 – Myrna Loy Oscar-dĂjas amerikai szĂnĂ©sznĂ” († 1993)
• 1922 – AgĂĄrdy GĂĄbor (er. ArkliĂĄn GĂĄbor) JĂĄszai- Ă©s Kossuth-dĂjas szĂnĂ©sz, a Nemzet SzĂnĂ©sze († 2006)
• 1930 – Soros György magyar szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai ĂŒzletember
• 1932 – Peter O`Toole Ăr szĂŒletĂ©sĂ» brit szĂnĂ©sz
• 1945 – Joanna Cassidy amerikai filmszĂnĂ©sznĂ”
• 1949 – Farkas Bertalan magyar repĂŒlĂ”tiszt, Ă»rhajĂłs
• 1950 – Mathieu Carrière nĂ©met szĂŒletĂ©sĂ» francia szĂnĂ©sz („Arsène Lupin”)
• 1968 – Stefan Effenberg nĂ©met labdarĂșgĂł
• 1975 – MolnĂĄr TamĂĄs vĂzilabdĂĄzĂł
• 1987 – Bozsik JĂłzsef magyar labdarĂșgĂł, jelenleg az IntegrĂĄl-DAC-nĂĄl szerepel kölcsönben
HalĂĄlozĂĄsok
• 1100 – II. Vilmos angol kirĂĄly (* 1056 k.)
• 1589 – III. Henrik francia kirĂĄly (* 1551)
• 1813 – DiĂłszegi SĂĄmuel reformĂĄtus lelkĂ©sz, botanikus (* 1761)
• 1823 – Lazare Nicolas Marguerite Carnot francia tĂĄbornok, hadmĂ©rnök, matematikus, fizikus, politikus (* 1753)
• 1913 – Pfaff Ferenc magyar mûépĂtĂ©sz (* 1851)
• 1922 – Alexander Graham Bell, skĂłt szĂŒletĂ©sĂ» amerikai tanĂĄr, a telefon feltalĂĄlĂłja (* 1847)
• 1923 – Warren G. Harding, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 29. elnöke, hivatalban 1921–1923-ig (* 1865)
• 1934 – Paul von Hindenburg nĂ©met csĂĄszĂĄri tĂĄbornok, I. vilĂĄghĂĄborĂșs hadvezĂ©r, politikus, NĂ©metorszĂĄg köztĂĄrsasĂĄgi elnöke (* 1847)
• 1936 – Louis BlĂ©riot francia mĂ©rnök, gĂ©pkonstruktĂ”r, a repĂŒlĂ©s ĂșttörĂ”je (* 1872)
• 1945 – Pietro Mascagni olasz zeneszerzĂ”, a „ParasztbecsĂŒlet” szerzĂ”je (* 1863)
• 1946 – Andrej Andrejevics Vlaszov szovjet-orosz katonatiszt, a Vörös Hadsereg tĂĄbornoka, a moszkvai csata hĂ”se, PrĂĄga 1945-ös megmentĂ”je, nĂ©met kollaborĂĄns (* 1901)
• 1976 – Fritz Lang osztrĂĄk szĂĄrmazĂĄsĂș nĂ©met-amerikai filmrendezĂ” (* 1890)
• 1976 – MuttnyĂĄnszky ĂdĂĄm gĂ©pĂ©szmĂ©rnök, a Budapesti MĂ»szaki Egyetem tanĂĄra, dĂszdoktora, Kossuth-dĂjas (* 1889)
• 1976 – KalmĂĄr LĂĄszlĂł magyar matematikus, az MTA tagja (* 1905)
• 1997 – William S. Burroughs amerikai ĂrĂł, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz (* 1914)
• 1998 – SzĂĄntĂł Piroska magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1913)
• 2004 – BerĂ©nyi Ferenc magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1927)
• 2004 – Henri Cartier-Bresson („HCP”) francia fĂ©nykĂ©pĂ©sz (* 1908)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• MagyarorszĂĄgon ezen az Ă©jszakĂĄn virrasztĂĄssal emlĂ©kezĂŒnk a cigĂĄny holokausztra: 1944. augusztus 2-ĂĄrĂłl 3-ĂĄra virradĂł Ă©jszaka hĂĄromezer cigĂĄnyt mĂ©szĂĄroltak le Auschwitzban.
|
magam, 7:39
|
|
|
napi okossĂĄg:
A jobb tĂ©rerõ Ă©rdekĂ©ben helyezze kĂ©szĂŒlĂ©kĂ©t a földre, ĂĄlljon rĂĄ, Ă©s emelje magasba a kezeit!
.
|
magam, 7:38
|
|
|
Azt hittem
Ăn azt hittem, hogy mindig kĂ©k,
ragyogĂł tĂŒkör a tenger,
s hogy rejtett aranyszemecskék
kincsével tele az ember.
Hogy jĂĄrva a tengert, szembe kell
szållni merészen a széllel,
s akkor a hajĂłs csodĂĄkra lel,
az idĂ” nagy titkokat Ă©rlel.
Szålltam håt, Végtelen, feléd:
hullåmok pörölye paskolt.
Ăg s vĂz hatĂĄra s a tengerfenĂ©k
derengett: messzi, deres folt.
S akkor megtudtam, hogy csak néha,
nagyritkån kék a tenger,
Ă©s hogy ĂŒres Ă©s szĂŒrke, mĂ©g ha
csillog is sokszor, az ember.
Låttam földet, hol nincs tó, se folyó-
por és rög, semmi mås:
nincs aranyszem a porban, melybÔl ott
gyĂșrjĂĄk az ember fiĂĄt.
De tudtam: Nincs szebb feladat,
mint vågyva elÔre törni:
keresni, kutatni, hol rejlik a mag,
s szeretni, és gyûlölni.
Ăs lĂĄtni, hogy nĂ©ha szĂŒrke homĂĄlyon,
åtragyog kéken a tenger,
s tudni: tisztåbb öröm nincs a vilågon
mint az, ha ember az ember.
(E Nitt)
|
magam, 7:37
|
|
|
Jó reggelt ,szép hétvégét mindenkinek!
|
magam, 7:36
|
|
|
|
| 2008. augusztus 1., péntek |
|
|
0 |
|
|
Jó éjt,szép ålmokat ,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 21:14
|
|
|
A semmi semmi-e
Gubbaszt a semmi kis veréb
Töpreng a semmi semmi-e
A csillagokat osztja szorozza
Ăs nem megy szegĂ©nyke semmire
(SzI)
|
magam, 21:08
|
|
|
ez mår mûvészi kép...
|
magam, 18:56
|
|
|
Hoztam egy létråt...
|
magam, 18:51
|
|
|
ĂtszellemĂtĂ©s
A Férfi a legtökéletesebb teremtmény.
A NÔ a legmagasztosabb eszmény.
A Férfi helye a trón, a nÔé az oltår.
A trĂłn magasba emel, az oltĂĄr megszentel.
A FĂ©rfi az Ă©sz, a NĂ” a szĂv.
Az Ă©sz tĂĄplĂĄlĂ©ka a fĂ©ny, a szĂvĂ© a szeretet.
A fény termelékennyé tesz, a szeretet életet ad.
A Férfi ereje elméjében rejtÔzik, a NÔt könnyei teszik legyÔzhetetlenné.
Az elme bebizonyĂt, a könnyek meglĂĄgyĂtjĂĄk a lelket.
A Férfi bårmely hÔstettre képes, a NÔ bårmely åldozatra.
A hÔstett nemessé teszi a lelket, az åldott isteni tisztasåggal ruhåzza fel azt.
A Férfié a hatalom, a nÔé az érzelem.
A hatalom forråsa az ErÔ, az érzelemé az Igazsåg.
A Férfi vågya a legvégsÔ gyÔzelem, a NÔé a legmagasabb erény.
A gyÔzelem hatalmat ad, az erény istenivé tesz.
A FĂ©rfi törvĂ©nykönyv, a NĂ” szentĂrĂĄs.
A törvĂ©ny irĂĄnyt szab, a szentĂrĂĄs elvezet a tökĂ©letessĂ©ghez.
A FĂ©rfi gondolkodik, a NĂ” Ă©rez.
A gondolkodĂĄs feltĂ©tele a tökĂ©letes elme, a megĂ©rzĂ©sĂ© a szentsĂ©g fĂ©nykoszorĂșja.
A FĂ©rfi: ĂłceĂĄn, a NĂ” pedig tĂł.
Az óceånt gyöngyei teszik ékessé, a tavat a költészet fénye årasztja el.
A FĂ©rfi merĂ©szen repĂŒlĂ” sas. A NĂ” szĂ©pen Ă©neklĂ” pacsirta.
RepĂŒlni annyi, mint uralni a teret, Ă©nekelni annyi, mint meghĂłdĂtani a szĂvet.
A Férfi templom, a NÔ a szentély.
A templom elĂ”tt letesszĂŒk a fejrevalĂłnk, a szentĂ©ly elĂ”tt tĂ©rdet hajtunk.
A fĂ©rfi helye ott van, hol vĂ©get Ă©r a Föld, a NÔé pedig ott, ahol kezdĂ”dik az Ăg.
(V Hugo)
 (LÔrinczi J.festÔmûvész)
|
magam, 18:37
|
|
|
Csortos Gyula (MunkĂĄcs, 1883. mĂĄrc. 3. – Bp., 1945. aug. 1.): szĂnĂ©sz. KĂŒzdelmes gyermekkor utĂĄn, atyja akarata ellenĂ©re elvĂ©gezte a SzĂniak.-t. HĂĄromĂ©vi vidĂ©ki mĂ»ködĂ©s utĂĄn (Szeged, Debrecen Ă©s TemesvĂĄr) fellĂ©pett a NĂ©pszĂnhĂĄz-VĂgoperĂĄban. Sikeres bemutatkozĂĄsa alapjĂĄn hamarosan szerzĂ”dĂ©st kapott a Magyar SzĂnhĂĄzhoz, amelynek hĂĄrom Ă©ven ĂĄt volt tagja. EzutĂĄn sorra jĂĄtszott majdnem mindegyik fĂ”vĂĄrosi szĂnhĂĄzban, de fellĂ©pett kabarĂ©kban, varietĂ©kben, nyĂĄri alkalmi darabokban is. 1927-tĂ”l 1932-ig; majd 1937-tĂ”l halĂĄlĂĄig a Nemzeti SzĂnhĂĄz tagja volt. 1937-ben neveztĂ©k ki örökös tagnak. RendkĂvĂŒl szĂ©les skĂĄlĂĄjĂș mĂ»vĂ©sz volt, egyĂ©nisĂ©gĂ©nek alaphangulata a tragikomikum. MĂ»vĂ©szi ĂĄlakĂtĂĄsainak csĂșcsa Hauptmannnak a VĂgszĂnhĂĄzban elĂ”adott Naplemente elĂ”tt c. drĂĄmĂĄjĂĄban Clausen tanĂĄcsos (bemutatĂł 1932. dec. 3.). AlakjĂĄt, hangjĂĄt Ă©s jĂĄtĂ©kĂĄt a felszabadulĂĄs elĂ”tt kĂ©szĂŒlt m. hangosfilmek egĂ©sz sora Ă”rzi. MĂĄr a nĂ©mafilm korszakĂĄban kezdett filmezni, s a hangosfilm idejĂ©n a m. filmek egyik vezetĂ” egyĂ©nisĂ©ge lett. UtolsĂł fellĂ©pte a Nemzeti SzĂnhĂĄzban 1945. mĂĄjus 7. Csehov A medve c. vĂgjĂĄtĂ©kĂĄnak fĂ”szerepĂ©ben volt. – F. sz. Shylock (Shakespeare: Velencei kalmĂĄr), Vackor (Shakespeare: SzentivĂĄnĂ©ji ĂĄlom); Liliom (MolnĂĄr: Liliom); Szellemfi (Szigligeti: Liliomfi); Hjalmar (Ibsen: A vadkacsa); Ezra Mannon (O`Neill: Amerikai Elektra); VĂĄnya bĂĄcsi (Csehov: VĂĄnya bĂĄcsi). – I. f. A dolovai nĂĄbob lĂĄnya (1916); Rongyosok (1925); Hippolyt a lakĂĄj (1931); Lila akĂĄc (1934); Ăj földesĂti (1935); KĂ©t lĂĄny az utcĂĄn (1939); A szĂ»z Ă©s a gödölye (1941); Szerelmi lĂĄz (1942); RĂĄkĂłczi nĂłtĂĄja (1942); Egy pofon, egy csĂłk (1944). – Irod. Nagy Magyar SzĂnĂ©szek (Szerk.: GyĂĄrfĂĄs MiklĂłs Ă©s Hont Ferenc, Bp., 1957); BĂĄrdi Ădön: A rĂ©gi VĂgszĂnhĂĄz (Bp., 1957); GyĂĄrfĂĄs MiklĂłs: SzĂnĂ©sz könyv (Bp., 1958); Demeter Imre: Rivalda (Bp., 1959); Ribi SĂĄndornĂ©: Cs. Gy. (SzĂnhĂĄztört. FĂŒz. 3., Bp., 1962). – Szi. RĂłnay György: A nĂĄbob halĂĄla (r., Bp., 1957); KellĂ©r Andor: A titkos lakĂł (Bp., 1962).
|
magam, 13:31
|
|
|
igaz...
|
magam, 13:19
|
|
|
gondoltad volna...?
Viselkedési problémåk: a rendetlen gyerek
A gyermek, ha akar valamit, elvĂĄrja, hogy teljesĂtsĂ©k. MĂĄr rendelkezĂ©sĂ©re ĂĄllnak a szavak Ă©s a gesztusok, valamint a helyvĂĄltoztatĂĄs egyre stabilabb kĂ©pessĂ©ge. Ezen eszközök segĂtsĂ©gĂ©vel követeli cĂ©ljai megvalĂłsĂtĂĄsĂĄt. Ilyenkor mondja elĂ”ször a felnĂ”tt vilĂĄg, hogy nem fogad szĂłt!
MielĂ”tt rendetlennek neveznĂ©nk a gyereket, nĂ©zzĂŒnk körĂŒl, mi milyenek vagyunk! KĂ©nyszeresen precĂzek, tisztasĂĄgmĂĄniĂĄsak, vagy Ă©pp ellenkezĂ”leg, semmilyen követhetĂ” rendet nem alakĂtottunk ki, amihez a gyerek tartani tudnĂĄ magĂĄt.
A kisgyerek könnyen Ă©s szĂvesen elpakol maga utĂĄn, szĂĄmĂĄra ez Ă©rdekes jĂĄtĂ©k lehet, ha ezt egyĂŒtt tesszĂŒk, ha ez jĂł hangulatban zajlik, Ă©s ha azt lĂĄtja, hogy a szĂŒlĂ”k is ezt a mintĂĄt mutatjĂĄk.
Az egĂ©szen kicsi korban elkezdett rendrakĂł-jĂĄtĂ©k a jĂĄtĂ©krepertoĂĄr rĂ©szĂ©vĂ© vĂĄlik Ă©s a gyerek Ă©lvezetesen, megteszi. Ăszre se veszi, hogy ez feladat, kötelessĂ©g. LĂ©nyeg, hogy mint mindenben, ebben is következetesek legyĂŒnk.
A rendrakås legyen jåték,
nem pedig kötelesség
Az iskolĂĄskorĂș gyermeket is meg kell tanĂtani arra, hogyan kell a dolgai között rendet tartani. Ha ez a fĂĄzis kimarad, Ă©s csak követeljĂŒk tĂ”le a rendet, a gyermek elĂ”bb utĂłbb ellenĂĄll.
A rendetlen felnĂ”tt ĂĄltalĂĄban rendetlen gyerek is volt. EzĂ©rt fontos, hogy a szĂŒlĂ” pozitĂv pĂ©ldakĂ©nt legyen jelen a gyermek mindennapi Ă©letĂ©ben.
Legyen a rendrakĂĄs egy, a sok izgalmas Ă©s Ă©rdekes jĂĄtĂ©k közĂŒl, ahogyan a hĂres nevelĂ”nĂ”, Mary Poppins tanĂtotta!
BĂĄtran megnĂ©zhetjĂŒk gyermekeinkkel egyĂŒtt ezt a filmet, sokat tanulhatunk tĂ”le.
A tĂșl magas elvĂĄrĂĄsoknak nem lehet megfelelni!
Vannak olyan szĂŒlĂ”k, akiknek lehetetlen megfelelni! Ahol nem szabad a szĂ”nyegrojtot bĂŒntetlenĂŒl összeborzolni, ahol azonnal le kell venni a cipĂ”t, amint belĂ©pĂŒnk az ajtĂłn, ahol minden pillanatban kezet, szĂĄjat kell mosni, ahol minden mĂĄsodik szĂł az, hogy "fĂșj! kakĂĄs!", ott olyan igĂ©nyeket tĂĄmasztanak a gyerekkel szemben, amelyet Ă” kĂ©ptelen teljesĂteni.
Ha a szĂŒlĂ” kedvĂ©Ă©rt mĂ©gis megteszi, nehĂ©z megfelelĂ©si kĂ©nyszernek a terhĂ©t tesszĂŒk a vĂĄllĂĄra. Ez a kĂ©sĂ”bbiekben szorongĂĄsos, kĂ©nyszeres tĂŒneteket is okozhat.
(Kazimir Ăgnes, gyermekpszicholĂłgus)
|
magam, 13:09
|
|
|
hogy mosolyogva induljon a nap...
A 8 legrosszabb dolog, ami egy grillpartin megtörténhet...
1. MiutĂĄn a rĂ©szeg tĂ»zmester mĂĄsfĂ©l liter benzinnel gyĂșjt be
egy kilĂł faszenet, a tĂ»zoltĂłk DNS minta alapjĂĄn azonosĂtjĂĄk.
2. Faszén hiånyåban a NÔk Lapja 1998-2002-es évfolyamaiból
kĂsĂ©rel meg parazsat sikerĂteni a haveroknak. Az asszony
hazaérkezése utån azonban csak a hangulat lesz az.
3. A tĂ»z Ă©lesztĂ©sĂ©re hasznĂĄlt kĂnai hajszĂĄrĂtĂł mĂ©g
a hĂșs megsĂŒlte elĂ”tt agyonvĂĄgja a szakĂĄcsot.
4. A hĂșsok Ășgy rĂĄĂ©gnek a grillrĂĄcsra, hogy csak dörzsi
szivacs Ă©s ultrĂĄs vĂz segĂtsĂ©gĂ©vel lehet szervĂrozni.
Ezt a hĂĄzigazda meg is teszi.
5. Amikor két órånyi vårakozås utån, kicsit pityókåsan
felugrik a kempingszékbÔl, az a nyakåra szorul és a tûz közelébe érve kigyullad.
6. A grillvilla kizĂĄrĂłlag arra alkalmas, hogy a hĂșsokat
döfködĂ©s közben a rĂĄcson keresztĂŒl belepasszĂrozza a tĂ»zbe.
Ennek ellenĂ©re Ăn nyolc szelet hĂșst kĂsĂ©rel meg beleszĂșrĂĄsos mĂłdszerrel megfordĂtani.
7. A parti utån csak két szobåban kell festetni,
ahol nyitva maradt az ablak.
8. SzervĂtozĂĄs elĂ”tt, nĂ©gy ĂłrĂĄnyi heroikus kĂŒzdelem utĂĄn
Ăn vĂ©letlenĂŒl egy teli doboz Chemotox sprĂ©t ejt a tĂ»zbe,
amikor megprĂłbĂĄlja a környĂ©k rovarvilĂĄgĂĄt semlegesĂteni.
A robbanĂĄst ugyan tĂșlĂ©li, de a verĂ©st nem.
+1:
A vasĂĄrnapi hĂșssĂŒtĂ©s szövĂ”dmĂ©nyekĂ©nt kötĂ”hĂĄrtya-gyulladĂĄs,
asztma Ă©s a hasmenĂ©s egyszerre tĂĄmadja meg. EgyedĂŒl a nagy
mennyisĂ©gĂ» belĂ©legzett aktĂv szĂ©nnek köszönheti, hogy a köhögĂ©s
nem jår tragikus következményekkel!
|
magam, 8:43
|
|
|
szegény...
|
magam, 8:35
|
|
|
KALENDĂRIUM
Augusztus 1.
Napkelte: 04:22 Napnyugta: 19:15
Holdkelte: 04:01 Holdnyugta: 19:23
Ma BoglĂĄrka, GusztĂĄv, ZsĂłfia, PĂ©ter, PĂĄlma, Alfonz, Fodor napja van.
Boldog névnapot!
BoglĂĄrka :
Ăjabb keletĂ» magyar nĂ©v a boglĂĄrka virĂĄgnĂ©vbĂ”l, jelentĂ©se fĂ©mveretes, Ă©kköves, gyöngyös, zomĂĄncos, gomb alakĂș Ă©pĂtmĂ©ny, virĂĄgnĂ©v.
GusztĂĄv :
A skandinĂĄv eredetĂ» nĂ©met Gustav nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik, jelentĂ©se harc, tĂĄmasz. ĂsvĂ©d jelentĂ©se a gĂłtok tĂĄmasza, vagyis Gotstav.
ZsĂłfia :
Görög eredetû név. Jelentése bölcsesség.
PĂ©ter :
HĂ©ber, görög, latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se kĂ”szĂkla. PĂ©ter apostol neve a BibliĂĄban eredetileg az arameus KĂ©fa, KĂ©fĂĄs volt, ennek görög fordĂtĂĄsa a Petrosz nĂ©v. A magyar PĂ©ter vĂĄltozat a nĂ©vnek a latin Petrus formĂĄjĂĄbĂłl ered.
PĂĄlma :
MagyarorszĂĄgon Ășjabb keletĂ» nĂ©vadĂĄs a pĂĄlmafa, illetve a dĂsznövĂ©ny latin eredetĂ» nevĂ©bĂ”l. Az olaszban vallĂĄsi ihletĂ©sĂ» nĂ”i nĂ©v, eredetileg a virĂĄgvasĂĄrnap szĂŒletett gyermekek kaptĂĄk.
Alfonz :
Germån eredetû név, jelentése nemes, készséges, harcra kész.
Fodor :
Magyar eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se göndör hajĂș.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
. 1992 (16 éve történt)
Az Anyatejes Tåplålås Vilågnapja, mås néven a Szoptatås Vilågnapja
• 768 – IV. IstvĂĄn pĂĄpa megvĂĄlasztĂĄsa.
• 1658 – I. LipĂłt magyar kirĂĄlyt nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄrrĂĄ koronĂĄzzĂĄk.
• 1664 – Raimondo Montecuccoli csĂĄszĂĄri hadvezĂ©r gyĂ”zelmet arat a törökök fölött SzentgotthĂĄrdnĂĄl.
• 1914 – NĂ©metorszĂĄg hadat ĂŒzen OroszorszĂĄgnak.
• 1919 – Elbukik a Magyar TanĂĄcsköztĂĄrsasĂĄg, Peidl Gyula alakĂt kormĂĄnyt.
• 1941 – MegszĂ»nik a Nyugat c. irodalmi folyĂłirat.
• 1946 – Bevezetik az Ășj magyar fizetĂ”eszközt, a forintot.
• 1947 – LĂ©trejön a GazdasĂĄgi Vasutak IgazgatĂłsĂĄga a GazdasĂĄgi vasutak kezelĂ©sĂ©re.
• 1960 – A Dahomey KöztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsa.
• 1964 – Manlio Brosio az Ășj NATO–fĂ”titkĂĄr.
• 1971 – George Harrison segĂ©lykoncertje a bangladesi hĂĄborĂșs menekĂŒltekĂ©rt.
• 1975 – Helsinkiben alĂĄĂrjĂĄk az EBEĂ konferencia zĂĄrĂĄsakĂ©nt a Helsinki ZĂĄrĂłokmĂĄnyt.
• 2007 – Leszakad egy – a Mississippi folyĂłn ĂĄtĂvelĂ” 35W jelĂ» – kĂ©tszer nĂ©gysĂĄvos ĂĄllamközi Ășt hĂdja Minnesota ĂĄllambeli Minneapolisban az esti csĂșcsforgalom idejĂ©n.
• 2007 – Mazari Sharifban Dieter Warnecke dandĂĄrtĂĄbornok veszi ĂĄt Josef D. Blotz dandĂĄrtĂĄbornoktĂłl az Ăszaki RegionĂĄlis ParancsnoksĂĄg parancsnoki beosztĂĄsĂĄt.
SzĂŒletĂ©sek
• Kr. e. 10 – Claudius, rĂłmai csĂĄszĂĄr († Kr. u. 54)
• 1818 – Maria Mitchell, amerikai csillagĂĄsz († 1889)
• 1819 – Herman Melville, amerikai ĂrĂł, a "Moby Dick" szerzĂ”je († 1891)
• 1865 – SzĂ©chenyi Andor, utazĂł († 1907)
• 1884 – MĂĄly GerĂ”, erdĂ©lyi magyar szĂnĂ©sz, filmszĂnĂ©sz († 1952)
• 1885 – Hevesy György, magyar szĂĄrmazĂĄsĂș Nobel-dĂjas kĂ©mikus († 1966)
• 1904 – BĂĄlint SĂĄndor, nĂ©prajzkutatĂł († 1980)
• 1905 – GĂĄspĂĄr Margit, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł, szĂnigazgatĂł († 1994)
• 1929 – Hafizullah Amin, afgĂĄn elnök († 1979)
• 1930 – GrĂłsz KĂĄroly, politikus, MSZMP-fĂ”titkĂĄr, miniszterelnök († 1996)
• 1930 – Julie Bovasso, amerikai szĂnĂ©sznĂ” ("Saturday Night Fever") († 1991)
• 1944 – BajkĂł KĂĄroly, birkĂłzĂł († 1997)
• 1944 – Andrew G. Vajna, magyar szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai filmproducer
• 1952 – Petro Mikolajovics Szimonenko, ukrĂĄn politikus, 1993-tĂłl az UkrĂĄn Kommunista PĂĄrt elsĂ” titkĂĄra
• 1978 – SzĂĄlinger BalĂĄzs, költĂ” - Sipos GĂĄbor kobci - Ă©letmĂ»vĂ©sz
• 1984 – Bastian Schweinsteiger, nĂ©met labdarĂșgĂł
• 1985 - Lewis Hamilton, britt autĂłversenyzĂ”
HalĂĄlozĂĄsok
• 527 – I. Justinus bizĂĄnci csĂĄszĂĄr (uralk. 518-tĂłl)
• 1137 – VI. (KövĂ©r) Lajos francia kirĂĄly (* 1081)
• 1464 – Cosimo de` Medici firenzei fejedelem (* 1389)
• 1898 – Arany LĂĄszlĂł költĂ”, nĂ©pmesegyĂ»jtĂ”, Arany JĂĄnos fia (* 1844)
• 1922 – BĂĄnki DonĂĄt magyar mĂ©rnök, feltalĂĄlĂł (* 1859)
• 1944 – Jean PrĂ©vost francia ĂrĂł, antifasiszta ellenĂĄllĂł (* 1901)
• 1945 – Csortos Gyula magyar szĂnmĂ»vĂ©sz (* 1883)
• 1970 – Otto Heinrich Warburg nĂ©met biokĂ©mikus a sejtlĂ©gzĂ©s terĂ©n elĂ©rt kiemelkedĂ” munkĂĄjĂĄĂ©rt 1931-ben megkapta a fiziolĂłgiai Ă©s orvostudomĂĄnyi Nobel-dĂjat (* 1883)
• 1973 – Walter Ulbricht nĂ©met kommunista politikus, a NĂ©met Szocialista EgysĂ©gpĂĄrt (SED) fĂ”titkĂĄra, az NDK ĂĄllamfĂ”je (* 1893)
• 1982 – Göllner Lajos magyar orvos (* 1898)
• 1988 – Bitskey ZoltĂĄn ĂșszĂł, edzĂ” (* 1904)
• 1997 – Szvjatoszlav Richter ukrĂĄn zongoramĂ»vĂ©sz (* 1915)
• 2004 – Erki Edit magyar ĂșjsĂĄgĂrĂł, kultĂșrtörtĂ©nĂ©sz, rĂĄdiĂłs (* 1933)
• 2005 – KrĂĄnitz Lajos, JĂĄszai Mari-dĂjas magyar szĂnĂ©sz (* 1943)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• 1291-ben hĂĄrom kanton (Schwyz, Uri, Unterwalden) szövetsĂ©gĂ©bĂ”l (Eidgenossenschaft) jött lĂ©tre SvĂĄjc. BĂĄr nemzetközileg csak 1648-ban ismerik el az orszĂĄgot, a svĂĄjciak e napon tartjĂĄk nemzeti ĂŒnnepĂŒket.
|
magam, 8:19
|
|
|
napi okossĂĄg:
Nem szeretem azokat a felnõtteket, akik Ășgy kezelik a gyerekeket, mint egy lĂĄbon kihordott betegsĂ©get.
.
|
magam, 8:17
|
|
|
Ăn is itthon vagyok
KĂ©t ujjĂĄt szĂĄjĂĄba veszi
A szĂ©l, Ă©s Ășgy fĂŒtyĂŒl nekem,
Ahogyan nem tud senki mĂĄs,
Ezer közĂŒl felismerem!
Kigombolt ingemen ĂĄtsuhan,
HĂ»vös kezĂ©vel megsimĂt,
Lemossa rĂłlam a vilĂĄg
RĂĄm tapadt fĂŒggĂ”sĂ©geit.
Ăs megyek, megyek a nagy hegyen,
ĂriĂĄsra nĂ”tt fĂĄk alatt,
Tudom a mĂłkus hol lapul,
Hol rejtÔzhetnek madarak.
Hiszen Ă©n is itthon vagyok!
LĂĄtod?! Minden hozzĂĄm hajol!
Hiszen Ă©n is itthon vagyok!
Csak eltévedtem valahol ...
(GĂĄmentzy E)
|
magam, 7:58
|
|
|
Jó reggelt és szép nyåri napot mindenkinek.
|
magam, 7:55
|
|
|
|
| 2008. július 31., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
Jó éjt ,szép éjszakåt!
|
magam, 21:34
|
|
|
Ălvezd a csendet!
A csendben megszĂłlal a vilĂĄg,
simĂtja lelked,
s ellazĂt egy suttogĂł faĂĄg.
(SzI)
|
magam, 21:31
|
|
|
na most akkor mennyiért is...?
|
magam, 20:38
|
|
|
na kicsit dobjuk fel a hangulatot...
(az idei nyår slågereibÔl egypår...)
az idei nyĂĄr slĂĄgerei közĂŒl egypĂĄr...
|
magam, 19:10
|
|
|
tudtad...?
dr. Warwick Kerr a brazĂliai SaĂ” Paulo Egyetem professzora volt.
A doktor Ășr Ășgy gondolta, a csökött brazil mĂ©ztermelĂ©sre ugyancsak rĂĄfĂ©rne egy kis lökĂ©s.
ElsĂ” lĂ©pĂ©skĂ©nt kiderĂtette mitĂ”l kevĂ©s a mĂ©z.
Nem is gondolnĂĄnk, noha kĂ©zenfekvĂ”… A brazil mĂ©hek nem elĂ©g szorgalmasak…
NyilvĂĄnvalĂł fel kell vĂĄltani a lusta tĂpusokat egy energikusabb Ă©s termelĂ©kenyebb mĂ©hfajra.
Genetikus lévén, dr. Kerr-nek semmiség volt a probléma gyökeres megoldåsa.
26 mĂ©hkirĂĄlynĂ”t importĂĄlt AfrikĂĄbĂłl, Ă©s hasonlatosan ama klasszikusnak szĂĄmĂtĂł Micsurin kollĂ©gĂĄjĂĄhoz, összevissza keresztezte ezeket egy kĂ©znĂ©l lĂ©vĂ” olasz mĂ©htörzzsel.
Az eredmĂ©ny egyszerĂ»en lenyĂ»gözĂ” volt. Eleddig nem tapasztalt, kegyetlen zĂŒmmögĂ” fajtĂĄt sikerĂŒlt "összegĂĄnyolni", amitĂ”l mĂ©g Ă” maga is meglepĂ”dött.
Ezek az egyedek olyan kĂŒlönleges fullĂĄnkkal voltak felfegyverkezve, melynek egyszeri döfĂ©se emberre, ĂĄllatra egyarĂĄnt halĂĄlos veszĂ©lyt rejtett.
A baj nem jĂĄr egymagĂĄban, tartja több nĂ©p bölcs mondĂĄsa, s ez realizĂĄlĂłdott is, amidĂ”n dr. Kerr 40.000 mĂ©he kiszabadult…
A pĂĄnik leĂrhatatlan volt, s a következmĂ©ny is, BrazĂliĂĄban 150 embert Ă©s szĂĄmtalan ĂĄllatot sikerĂŒlt halĂĄlra csĂpniĂŒk a szorgalmas "zĂŒmiknek". Mellesleg, a mĂ©ztermelĂ©ssel akkor nemigen törĂ”dött senki…
|
magam, 13:14
|
|
|
Egy embert akkor lĂĄtunk a legtökĂ©letesebbnek, amikor beleszeretĂŒnk. A lĂ©lektan arra tanĂt minket, hogy kĂ©sĂ”bb meg kell tanulnunk elfogadni az összes hibĂĄjĂĄt is. Ăgy igaz. De hĂĄt akkor mĂĄr ne is emlĂ©kezzĂŒnk a tökĂ©letessĂ©gĂ©re? Hiszen az is igaz.
(ISz)
|
magam, 8:59
|
|
|
|
| |
