| 2015. december 10., cstrtk |
|
 |
0 |
|
|
Az NVB azzal zsarol, hogy szándékosan kirugatja magát a munkahelyérõl, csakhogy én ne tudjak tõle elválni.
|
lara, 20:49
|
|
|
|
| 2015. december 4., pntek |
|
|
0 |
|
|
Még mielõtt bárki is a szememre vetné, hogy: Nem vagy te egy kicsit beképzelt? Nem csak én voltam ott.
|
lara, 18:58
|
|
|
|
| 2015. december 1., kedd |
|
|
0 |
|
|
Olyan nõ vagyok, akit különleges természeti viszonyok kísérnek. A szívemre hallgatok. A szívem után megyek. Egyszerûen nincs más választásom. Még akkor is , ha mások bolondnak hisznek. Napsütés, esõ, szivárvány pedig nincs is felettünk felhõ.
|
lara, 21:05
|
|
|
|
| 2015. november 28., szombat |
|
|
0 |
|
|
Felejtõs vers
Túl szép, hogy igaz legyen.
Van ilyen,
Én is ezt érzem.
|
lara, 18:39
|
|
|
|
| 2015. november 21., szombat |
|
|
0 |
|
|
Álom 2
Megint volt egy álmom. Egy könnycseppet törültem le az arcomról, amikor felébredtem. Féltékeny lett valamilyen Lacira. Írt a telefonomra üzenetet. Próbáltam elolvasni, de eltûntek, mire sikerült volna. Ezután egy videót láttam. Egy kórházi ágyon feküdt, összetörte magát. Körülötte emberek. Majd egy zeneszám következett, CARAMEL - LEGROSSZABB. ( Van ilyen száma Caramelnek?) Fogtam a telefont a kezemben és zokogva a földre rogytam. Azt motyogtam magam elé, hogy én ezt nem bírom tovább, amit ez az ember mûvel és a pszichiátrián fogok kikötni vagy járhatok megint XY-hoz. Zokogtam.
Elegem van ezekbõl az álmokból. Amikor felébredtem és észhez tértem, folyamatosan múlt el a rossz érzés. Már csak azt tudtam magamtól kérdezni, hogy mi volt ez?
|
lara, 15:23
|
|
|
Igen, a következtetés. Az megvolt. És tényleg. Mi a jó fenét csináljak. Bonyolult.
|
lara, 14:19
|
|
|
Egér
Néha az az érzésem, hogy az egész egy csapda volt. Valakik nem ezt várták tõlem, mások pedig pont ezt várták tõlem. Belesétáltam. Sejtették, hogy el fogok bukni, de ez nem bukás volt, hanem az igazság pillanata. Azóta is hû vagyok az érzéseimhez és önmagamhoz. A másik emberhez való hûség pont ezzel kezdõdik.
|
lara, 14:09
|
|
|
|
| 2015. november 16., htf |
|
|
0 |
|
|
Álom
Sírtam álmomban. Egy teremben voltunk, diákok. Én voltam a házi feladat felelõs. Nem készítettem el a házit. Tudtam, hogy engem fog felszólítani a tanár. Felálltam és elmondtam, hogy családi problémáim vannak otthon. Nem érdekelte. Kaptam egy fekete pontot. Leültem és sírni kezdtem, csendben, visszafojtottan, de hátra lehetett hallani, ahol õ ült. Hátul ült egy padban. Kiakadt. Fel volt háborodva és felkavarta. A sírásomra ébredtem fel.
|
lara, 9:21
|
|
|
Szombaton délután voltak látogatóba anyósom, sógornõm és a barátja.Anyósommal beszélgettem és tõle elhangzott néhány megfélemlítõ mondat. Mintha érzelmileg zsarolni akarna. A félelmeibe kapaszkodik. A következõrõl van szó. Van egy ismerõse, aki elvált és most neki és a gyermekének gyûjtenek ruhát és játékot. Azzal ijesztgetett anyósom, hogy milyen könnyû lecsúszni. Elvált és elveszítette az állását. De én azt tudom, hogy az anyagi körülmények miatt nem veszik el a gyerekeket az anyától. Arról nem beszélve, hogy ha erre kerül a sor, én alapos leszek. És foggal körömmel fogok küzdeni. A gyermekeim a legfontosabbak. Ezt azért is írom, mert errõl volt már egy kellemetlen beszélgetésem a sógornõmmel, akit a helyére kellett raknom. Õ bejelentette, hogy majd felneveli õ a kisebbik gyermekemet. Hát ezt sürgõsen tisztáznom kellett vele.
|
lara, 9:14
|
|
|
|
| 2015. november 14., szombat |
|
|
0 |
|
|
Hogy ez milyen nehéz.
Ma is sírtam.
Minden róla szól.
Õ jut az eszembe.
|
lara, 23:13
|
|
|
A válaszom az lett, hogy maradjunk barátok. Ennyi.
|
lara, 17:48
|
|
|
A remény
Tudjuk, hogy õ hal meg utoljára. Nekem ez nem elég. Nem elég az, hogy egy kapcsolatot a remény éltessen. Hogy várjak, talán majd változik valami egyszer. A kapcsolatomat a szerelem, a szenvedély, a szeretet éltesse.
|
lara, 15:30
|
|
|
A kutyusok továbbra is a lábaim és a kocsim elõtt hevernek és már sétálnak is. Bíznom kell abban, hogy az egész mindenség valahogy pont úgy mûködik, ahogy annak lennie kell. Ez volt a születésnapom másnapján.
Kaptam tõle "ajándékot". Önmagát adta, az idejét, a szavait. Ott volt nekem, és csak nekem. Jó volt.
|
lara, 15:26
|
|
|
|
| 2015. oktber 25., vasrnap |
|
|
1 |
|
|
Kapcsolat a szív dobbanására
A szívünk úgy mûködik, hogy az izomzata egyszer összehúzódik, utána pedig elernyed, hogy újra összehúzódhasson. Egy kapcsolatban is erre van szükség, hogy mûködhessen. Az sem jó, ha állandó a közelség, az összehúzódás, de az sem, ha túl sok és nagy a távolság, mert megint csak nem mûködik a dolog. Meg kell találni az egészséges egyensúlyt, hogy se sok, se kevés ne legyen az, amit adunk a kapcsolatunkba.
|
lara, 12:13
|
|
|
|
| 2015. oktber 15., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Hihetetlen, hogy a kutyák mit mûvelnek továbbra is körülöttem. Tiszta mátrix:) Tegnap egy majdnem a kocsi kereke alá szédelgett. Na ez se tud közlekedni :) Este pedig követett egy kutya amikor a barátosnémhoz mentem. Már csak mosolyogtam. Ha nekem ezt más mondja el, kiröhögöm, de mivel ez velem történt, saját szememnek már csak hiszek.
|
lara, 22:31
|
|
|
|
| 2015. oktber 6., kedd |
|
|
1 |
|
|
A szerelmes férfi pillantása a létezõ legjobb plasztikai mûtét.
|
lara, 15:11
|
|
|
|
| 2015. oktber 5., htf |
|
|
0 |
|
|
Társ 2
A kapcsolatban mind a ketten nyitottak az újra, de tiszteletben tartják a régi értékeket is és ebben képesek közös nevezõre jutni.
Tiszteletben tartják egymás határait és feleslegesen nem feszegetik azt. A nem, az nem.
A pasi képes udvarolni, a nõ pedig van olyan vagány, hogy azt elfogadja. Képesek megélni a szerepeiket.
Nem félnek az érzéseiktõl, sem attól, hogy azt kimutassák.
|
lara, 19:13
|
|
|
A hétvégén leültem beszélni az NVB-mal, hogy én ezt nem bírom tovább, meg kellene próbálnunk külön. Beszélgettünk. Legalább kiderült számomra, hogy feleslegesen koptatom a számat, mert hiába mondja azt, hogy õ megváltozik, de tenni már nem tesz érte. A szó nem elég. Nem akar elmenni, elköltözködni. Mondtam, hogy próbáljuk meg csak egyenlõre fél évre. A válasz, õ megváltozik. Nem érti. Én meg nem hiszem.
|
lara, 19:05
|
|
|
Levegõ
A pasik úgy gondolják, legalább is nekem ez jön le, hogy csak nekik van szükségük a térre, levegõre, szabadságra egy kapcsolatban. Márpedig a nõknek is. Nem akarom részletezni, hogy én hogyan fuldokoltam, majd megfulladtam az NVB mellett. De viszont õ saját magával szemben nem várta el ugyanazt, amit tõlem igen, vagy amit én magamtól beletettem a kapcsolatba, azt õ nem viszonozta. Egyszer mondott ezzel kapcsolatban igazat, amikor az egyik gyerekünk olyan 1 éves volt. Beismerte, hogy õ ezt nem tudná csinálni, mert nem bírná a bezártságot.
A fuldoklásról annyit, hogy már ott tartottam, hogy pszichoszomatikus tüneteim lettek mellette. Egyszer még be is fulladtam egy veszekedés alkalmával.
Ma már másképp csinálom. Elhatározás kérdése volt csupán. Kimondtam magamnak, hogy én emellett az ember mellett nem fogok tönkre menni. Nem hagyom magam tönkre tenni neki.
|
lara, 18:56
|
|
|
|
| 2015. oktber 2., pntek |
|
|
0 |
|
|
Ma olvastam egy cikket. Mit írnék fiatalkori 18 éves önmagamnak, ha küldhetnék egy levelet. Megfordult már ez korábban nekem is a fejemben. Biztos, hogy megírnám, ehhez a pasihoz ne kössem az életem, mert nem leszek mellette boldog, sok szenvedésben lesz részem mellette, miatta. De én azt is megkérdezem magamtól, hogy tartanák-e ott lélekben és szellemileg ahol most vagyok. Ha könnyû életem lett volna, nem tartanék itt. A szenvedéseken keresztül sokat fejlõdtem és rákényszerültem, hogy megértsek olyan dolgokat, amelyeket amúgy nem. Mások tetteiért nem vagyok felelõs, sem a szavaikért. Azért sem, hogy mit nem képesek megtenni.
Annyi minden másképp történhetett volna. De nem. Túlbonyolított helyzetek, a megbocsájtani nem tudás, a haragtartás, az arrogancia, a bûnbak keresés, mert valakit feltétlenül ki kell hozni hibásnak.
Nem gondolnak bele az emberek abba, hogy van olyan, amikor egyszerûen nincs hibás. Nem kell bûnbakot keresni. Egyszerûen úgy megváltoznak a dolgok, hogy nem maradhatnak meg eddigi állapotukban. Valamit meg kell változtatni. Vagy mindent meg kell változtatni. Olyan, mint amikor egy gyerek megnõ és már kicsi rá az addigi ruha. Nem tudsz mit csinálni. El kell fogadnod azt, hogy már semmi nem a régi.
|
lara, 23:42
|
|
|
Van elég hely a temetõben.
Na bummm.... Fõleg azoknak a pasiknak, akik vérnyomáscsökkentõre piálnak. Ha így folytatja tovább, fel kell készülnöm egy temetésre. Sajnos. Én kevés vagyok ahhoz, hogy jobb belátásra térítsem. Már próbáltam. Ilyenkor én nem értem az ilyen embert. Talán, mert nekem az egészséges életmód alapból fontos. Nem tudom, hogy mi lesz 2, 5, 10 év múlva, de ezt én nem kívánom senkinek.
|
lara, 23:00
|
|
|
|
| 2015. szeptember 27., vasrnap |
|
|
0 |
|
|
Hiányzik. Bárcsak valaki bezárna minket véletlenül egy helyre és ott találkozhatnánk és megbeszélhetnénk a dolgokat. Ha csak rajtam múlna történne más is. <3
|
lara, 17:42
|
|
|
Egy házban az ellenséggel
A legszomorúbb ebben a témában az, hogy még diplomás tanárembernek is egyszer régen az volt a véleménye, hogy ha nem ver, akkor nem lehet olyan nagy a baj. Lehet, hogy saját magából indult ki. Valószínûleg õ soha nem süllyedt olyan mélyre, és el sem tudja képzelni, mire képesek mások. Pedig az én környezetemben történt már tragédia. Pár éve temettünk el valakit, akirõl egyenlõre csak annyit, hogy nincs már közöttünk.
|
lara, 17:39
|
|
|
Egy házban az ellenséggel
Tényleg nehéz a lelki terrorról beszélni. Azért, mert megalázó. Arról kellene beszélni, hogyan aláztak meg. Én például nem akarom, hogy sajnáljanak. Leírni sem akarom, hogy miket mondott már nekem. Nem megy. És hogy miket csinált már, milyen viselkedést engedett meg magának velem szemben. Barátnõnek mondtam már el, mire az volt a reakció, hogy na õ rögtön elválna, ha ez lenne. Ez egy durva ember.
|
lara, 13:13
|
|
|
A társ.
Nem alattam, sem felettem, hanem mellettem áll. Se a fõnököm, nem is a beosztottam, és fordítva is igaz. Nem utasít, hanem kér.
A kommunikáció, hogy egyszerûen csak lekommunikáljuk a dolgokat, és hogy kivel mi van, természetes a kapcsolatban. Nem úgy fogja fel, hogy itt engedélyt kell kérnie bárkinek is. Mert ha már így gondolja, már egy eleve felettem állónak érzi magát.
Nincs elõjoga egyik félnek sem a másikkal szemben. A férfi szerep ellenére, képes besegíteni, mivel sem a gyûrû nem esik le az ujjáról és a fütyije se a helyérõl. Fõleg, ha mind a ketten dolgoznak. Mert a terheket meg kellene osztani egy kapcsolatban, és a nõknek is szüksége van kikapcsolódásra. Le vannak osztva a szerepek, de ezt rugalmasan kezelik. Például a nõ nem csak azért vezeti a kocsit, mert a pasi iszik.
A kapcsolati problémát egymással beszéljük meg és nem pedig a barátokkal. Kivéve, ha tanácsot akarunk kérni, vagy ha már ezerszer megbeszéltük mi ketten és nincs változás. ilyenkor persze jobb, ha az ember jól meggondolja kinek mond bármit is.
Nem fordulhat elõ az, hogy a másikat mindenkinek elhordjuk, szarrá áztatjuk a háta mögött, mert szeretem és nem akarok neki rosszat. A társammal nem teszek ilyet. Az ilyen ember úgy tesz, mintha a saját kezébe harapna.
|
lara, 12:48
|
|
|
|
| 2015. szeptember 26., szombat |
|
|
0 |
|
|
Az univerzum ma is kutyákkal üldözött. Másnak a Mátrix és a macskák, nekem a kutyák. Azt mondtam, ilyen nincs. Itt egy kutya, ott egy. Bemegyek a boltba, kijövök, erre már megint ott van, mintha követett volna.
|
lara, 21:56
|
|
|
|
| |
