| 2008. március 19., szerda |
|
 |
0 |
|
|
A pap és a fél citrom esete
Élt egyszer egy pap, aki eskĂĽje letĂ©tele után elindult világot látni. HosszĂş Ă©veken át, vándorolt, mĂgnem elĂ©rkezett egy Isten háta mögötti kis faluba. Itt az általa hirdetett vallásban hittek, de templomuk nem volt; a legközelebbi, majd 25 km-re levõ kisvárosba jártak templomba.
A pap gondolt egyet, Ă©s az egyház támogatását kĂ©rve, a falu fĂ©rfijainak segĂtsĂ©gĂ©vel saját templomot Ă©pĂttetett. Ettõl kezdve minden vasárnap õ celebrálta a misĂ©t, adta össze a házasodĂłkat Ă©s mondott imát a temetĂ©seken.
Sok Ă©v telt el Ăgy.
Egy közönséges mise végeztével, egy kora tavaszi, hûvös vasárnap délelõttön, ahogy kiterelgette a gyülekezetet a templomból és zárta volna be a kaput, a templomkertbe lépett egy ismeretlen férfi. Szakadt ruhájában, koszosan odaállt a pap elé, és azt mondta:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
A pap jĂł volt, Ă©s bár kicsit furcsállta a dolgot. Hátrament a paplakba, elõvett egy citromot, fĂ©lbe vágta, majd kivitte a fĂ©rfinak Ă©s odaadta neki, aki hálásan tekintett vissza rá. Azonban a pap oldalát furdalta a kĂváncsiság. Azt kĂ©rdezte:
- Fiam, miért kell neked ez a fél citrom?
A férfin erre jeges rémület lett úrrá, és mielõtt a pap egy szót szólhatott volna, kirobbant a templomkert kapuján, és elszelelt.
Egy hĂ©ttel kĂ©sõbb, megint csak kifele jövet a templombĂłl a pap megint szembe találta magát a templomkertben a fickĂłval. Az Ăgy szĂłlt:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
A pap meglepõdött, mind a férfi újabb felbukkanásán, mind az újabb, furcsa kérésen. Persze azért jó volt, hátra ment a paplakba, és hozta a fél citromot. A férfi kezébe nyomta, de rögtön rá is kérdezett:
- Itt van fiam, de kérlek, áruld el, miért kell neked ez a fél citrom?
A fĂ©rfi láthatĂłan megrĂ©mĂĽlt, Ă©s rögtön elfutott, azonban a pap sem volt rest, utána eredt. Csakhogy nem volt igazán jĂł kondĂciĂłban, mĂ©g sosem futott ennyit Ă©s ilyen gyorsan, hát a falu vĂ©gĂ©ben kifulladt, Ă©s csaknem elájult.
Arra gondolt, hogy hátha a jövõ héten is eljön a különös alak, és akkor érdemes lenne tudnia tartani vele a lépést. Így hát a következõ hetet szorgalmasan futóleckékkel töltötte. Megérte, mert, ahogy gondolta, a következõ vasárnap ismét belépett a templomkertbe a furcsa idegen. A pap meg sem várta a kérését, jó volt, és hozta a lakából a fél citromot. A férfi e szavakkal fogadta:
- Köszönöm, pap, hogy jó voltál, és adtál egy fél citromot.
- Szóra sem érdemes, fiam, felelte a pap, de kérlek, áruld el, miért kell neked?
A férfi már futott is kifele, de a pap szorosan a nyomában volt. Sokáig futottak, a pap már kezdett nagyon kifáradni, mire egy széles, sebes folyóhoz értek. Az idegen gondolkodás nélkül a folyóba vetette magát, és átúszta, majd eltûnt futva a túlparton. A pap nem tudta követni, mert nem tudott úszni. Bosszankodva tért haza.
A következõ hetet azzal töltötte, hogy naponta a 25 km-re levõ kisváros uszodájába járt gyakorolni, sõt, ha már ott volt, Arena márkájú úszónadrágot, és Nike futócipõt is vett magának. Izgatottan várta a vasárnapot; most már biztos volt benne, hogy a fura szerzet újra ellátogat hozzá.
Vasárnap, ahogy bezárta a templomot, megnyikordult a kertkapu, és belépett a férfi:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
A pap jó volt, hátrament, (felhúzta az úszónadrágot és a futócipõt is), fogta a fél citromot, és kivitte az idegennek:
- Itt van, fiam, de áruld már el, kérlek, mire kell ez neked?
A fickó megrémült, kirontott a kapun, a pap sebesen utána.
Elérték a folyót, a férfi átúszta, a pap utána. A túlparton futott tovább, a pap követte. Egészen egy mély szakadék szélén álló, magas fáig futottak. A fickó macska ügyességgel felmászott, ám a pap nem tudott fára mászni, a földön maradt. Szitkokat szórt mindenre, ahogy baktatott hazafele.
A következõ héten a falubeliek furcsállva nézték, ahogy a pap minden nap a templom kertjében a fákra mászik, ide-oda ugrál, és egészében véve igen furcsán viselkedik. De a papot nem érdekelte, megszállottan gyakorolt, készült a találkozásra.
Vasárnap már a mise elõtt felvette reverendája alá az Arena úszónadrágot és a Nike futócipõt. Sõt, jó volt, és még a fél citromot is elõre a zsebébe tette.
Az átlagosnál jĂłval gyorsabban celebrálta a misĂ©t, Ă©s amint lehetett, megszabadult a gyĂĽlekezettõl, Ă©s bemelegĂtĂ©sbe kezdett. Pontban, amikor a misĂ©nek rendesen vĂ©gzõdnie kellett volna, a kertkapun belĂ©pett az idegen fĂ©rfi.
- Pap, kérlek, légy jó, és ...
A pap már nyújtotta is a fél citromot, miközben visszakérdezett:
- Fiam, mire kell ez neked, az isten szerelmére?
A fĂ©rfi megrĂ©mĂĽlve rohant el, a pap utána. Futottak a folyĂłig, átĂşszták, futottak tovább a fáig, felmásztak rá. Itt a pap csaknem elkapta a figura grabancát, amikor az elkapott egy indát, Ă©s átlendĂĽlt a szakadĂ©k tĂşlsĂł oldalára. A pap azt hitte, idegbajt kap, de ekkor megpillantott egy másik indát. Nosza, megragadta, Ă©s átlendĂĽlt õ is a szakadĂ©kon. Ott azonban nem várt akadályba ĂĽtközött: egy repĂĽlõgĂ©p-temetõ volt ott, ahol az egyik roncsban elzárta magát a fĂ©rfi. A pap dĂĽhöngve járta többször is körbe a roncsot, de a szilárdan lezárt oldalajtĂłn kĂvĂĽl nem talált bejáratot; azt kellett valahogyan kinyitnia.
Csaknem õrjöngve tĂ©rt haza. A következõ hĂ©t minden napját a falu lakatosánál töltötte, ellesve a zárak kinyitásának minden lehetsĂ©ges mĂłdját. Vasárnap futĂłcipõben, ĂşszĂłnadrágban, hátán vĂzhatlan hátizsákba rejtett feszĂtõvassal, lángvágĂłval, tolvajkulccsal Ă©s fĂşrĂłgĂ©ppel tartotta a misĂ©t, majd kiállt a templom elĂ©, várva az idegent. Amaz csakhamar meg is Ă©rkezett.
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
- Itt van, fiam, nyújtotta a pap, mert jó volt, de közben cselesen megragadta a férfi csuklóját, magához húzta, és megszállottan villogó szemmel kérdezte: de mire kell ez neked?
A fickón páni félelem lett úrrá, kitépte magát a pap kezébõl, és elrohant, de a pap nagyon szorosan ott volt a nyomában. Száguldottak a folyóig, gyorsan áttempóztak rajta, futottak tovább a fáig, nyakukat törve másztak fel rá, egymás után átlendültek a szakadékon, a férfinak alig sikerült bezárnia a roncs ajtaját a pap elõtt. Õ azonban nem állt meg, lekapta hátizsákját, elõvarázsolta a szerszámokat, és ügyködni kezdett a zárral.
Egy Ăłra nem telt bele, a nehĂ©z ajtĂł nyikorogva feltárult. Odabent az idegen rĂ©mĂĽlten vacogott, nagyon fĂ©lt a pap ádáz Ă©s diadalittas tekintete láttán. A pap lassan odalĂ©pdelt a fickĂł elĂ©, leguggolt, Ă©s nagyon halkan, barátságos mosolyra váltva, szelĂden megkĂ©rdezte:
- Fiam. Hetek Ăłta kĂ©rsz tõlem fĂ©l citromot minden vasárnap. Nagyon szĂvesen adok, akár a jövõben is mĂ©g többet, csak azt az egyet kĂ©rem tõled, hogy áruld el nekem: mire kell neked?
- Rendben van, pap - érkezett a remegõ hangú felelet.
- Elmondom neked, de kérlek, légy jó, és ne mond el senkinek!
...
...
....
....
....
....
A pap jĂł volt, Ă©s nem mondta el senkinek.
..
....
....
...
...
...
....
....
.....
....
.....
....
....
....
....
...
.....
....
.....
Ne átkozz el. Engem is megszĂvattak!!!
:D:D:D:D:D:D
|
krinya, 21:48
|
|
|
Elmegy egy 150 kg-os nö a nögyógyászhoz. Felül a vizsgálószékbe. Az
orvos egy ideig csak néz elöre, idönként pislog, majd megszólal:
- Hölgyem, legalább fingjon már egyet, hogy legyen kiindulási alapom!
:D:D:D:D:D:D
Egy férfi bemegy a gyógyszertárba, hogy rettenetes székrekedése van,
és szeretne minél hamarabb túllenni rajta. A gyógyszerésznek megesik
a szĂve szegĂ©ny betegen, Ă©s felajánlja:
- JĂłember! Nekem van egy kĂĽlönleges kĂ©szĂtmĂ©nyem, amit szemĂ©lyre
szĂłlĂłan
szoktam elkĂ©szĂteni. Maga megmondja, hogy hol, milyen messze lakik,
milyen útvonalon megy haza, és én keverek magának egy olyan
hashajtĂłt,
amit most bevesz, és éppen akkor fog hatni, amikor hazaér.
A páciens belemegy, és beveszi a gyógyszert.
Pár nap múlva felkeresi a gyógyszerészt, aki felismervén a
kuncsaftot,
vidáman érdeklödik:
-Na, hogyan hatott a gyĂłgyszer?
-Hát uram, minden elismerésem az öné! Gratulálnom kell! Ilyen nagy
távolságon mindössze néhány métert tévedni...
|
krinya, 21:33
|
|
|
boldog névnapot kicsim:)
|
krinya, 6:38
|
|
|
|
| 2008. március 16., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
Öreg bácsi és néni meghal és felkerül a mennyországba.
>> Fent minden csodálatos, kék az ég, süt a nap, csiripelnek a madarak,
>> merre néznek csak
>> boldogság terem.
>> Nézelõdnek, majd a bácsi lekever egy büdös nagy pofont az öregasszonynak,
>> mire az
>> megkérdezi:
>> - Ezt most miért kaptam?
>> - Ha nem lett volna az a hülye diétád, már két éve itt lehetnénk!
>>
>>
>>
>> Egy férfinak szép nagy háza volt, mögötte úszómedence és gyümölcsöskert.
>> Egy nap fogott egy vödröt és hátrament a kertbe, hogy szedjen egy pár
>> gyümölcsöt.
>> Mikor a medencéhez ért, látta, hogy néhány fiatal nõ meztelenül fürdik
>> benne.
>> Mikor a nõk meglátták, nyakig a vĂzbe merĂĽltek.
>> - Addig nem szállunk ki, amĂg el nem megy! - kiáltották.
>> A férfi vállat vont: - Nem azért jöttem, hogy magukat meztelenül lássam.
>> Csak az aligátort akartam megetetni.
>>
>>
>> Csaj: - Dugd be az ujjad!
>> Pasi: - Ok.
>> Csaj: - Egy másikat is!
>> Pasi: - Bent van.
>> Csaj: - MĂ©g egyet!
>> Pasi: - Rendben.
>> Csaj: - Jöhet az egész kezed!
>> Pasi: - Megvan.
>> Csaj: - Másik kéz?
>> Pasi: - Becsusszant!
>> Csaj: - Tudsz tapsolni?
>> Pasi: - ... Nem.
>> Csaj: - Szûk mi?
>>
>>
>> Hányféle szerszám méret létezik?
>> 1. kicsi
>> 2. közepes
>> 3. nagy
>> 4. jaj, Istenem
>> 5. van ilyen fehérben is?
>>
>>
>> Bemegy egy csinos nõ a szexboltba. Megveszi Bubut, a szexkutyát.
>> Az eladó elmondja, hogyan kell használni:
>> - Csak mondja azt neki asszonyom, hogy: Bubu, hopp! - és meglátja Bubu
>> érti a dolgát.
>> A nõ hazaviszi a kutyát. Levetkõzik és kipróbálja:
>> - Bubu, hopp!
>> Nemtörténik semmi. A kutya csak bámul és csóválja a farkát.
>> - Bubu, hopp! Semmi...
>> A nõ dühösen viszi vissza kutyát. Az eladó hitetlenkedve néz a kutyára.
>> - Asszonyom, feküdjön fel kérem arra az ágyra! Te meg, Bubu figyelj, most
>> utoljára mutatom meg!
>>
>>
>>
>> Fickó a fehérnemû boltban:
>> - Melltartót szeretnék a feleségemnek!
>> - És milyen formájú a kedves neje melle? Tán görögdinnye?
>> - Nem mondanám...
>> - Netán sárgadinnye?
>> - Az sem igazán...
>> - Akkor almácskák?
>> - Az sem...
>> - Hát miféle?
>> - Olyan... vizslafĂĽl...
>>
>>
>> A kisfiĂş a következõ kĂvánságot Ărja a tĂ©lapĂłnak.
>> - Kedves Télapó. Kérek szépen egy kistestvért karácsonyra!
>> Egy napra rá megĂ©rkezik a válaszborĂtĂ©k:
>> - Küldd el hozzám anyádat öcsi!
>
|
krinya, 17:27
|
|
|
vigyázz magadra kicsi.....
|
krinya, 9:28
|
|
|
|
| 2008. március 15., szombat |
|
|
0 |
|
|
szendrei julis elbacta a kokárda hajlitást,azért olyan swallow:D:D
googleban van :))))))))
|
krinya, 18:48
|
|
|
Vak ember ült egy épület elõtt a lépcsõn, lábánál kalap táblával, a következõ szöveggel:
„Vak vagyok.
KĂ©rem, segĂtsenek.“
Arra ment egy ĂşjságĂrĂł Ă©s látta a kalapban alig van pĂ©nz, csak pár fillĂ©r.
Lehajolt, dobott a kalapba pár koronát, s anĂ©lkĂĽl, hogy megkĂ©rdezte volna, elvette a táblát Ă©s a másik oldalára Ărt egy mondatot.
Délután visszatért a vak emberhez és látta a kalapban sok pénz van.
A vak felismerte lĂ©pteit, s megkĂ©rdezte tõle, hogy õ Ărt-e a táblára, s ha õ volt, akkor mit.
Az ĂşjságĂrĂł Ăgy válaszolt:
„Semmi olyat, ami nem lenne igaz. Csak soraidnak kicsit más formát adtam."
Mosollyal az arcán távozott.
A vak soha nam tudta meg, hogy a táblán ez állt:
„Tavasz van, Ă©s Ă©n nem láthatom." ......
|
krinya, 14:58
|
|
|
sokunk által használt kokárda:)
|
krinya, 13:57
|
|
|
Ime a helyesen hajlitott kokárda!!!!!!!....közületek ki hordja igy? :)
|
krinya, 13:55
|
|
|
|
| 2008. március 14., péntek |
|
|
0 |
|
|
csókolom csókolom:) kicsit nem leszek itt,de telcsin elér aki elérhet:)
hétvége lesz....és irtó fini:):P:D
|
krinya, 15:55
|
|
|
|
| 2008. március 5., szerda |
|
|
0 |
|
|
úgy örülök.:) ma 2 johirt kaptam...ill :-1 jo ajánlatot,és 1 jo lehetõséget:)nagyon nagyon vacilálok...asszem megbeszélõs tárgyalós jövöhét lesz:)
|
krinya, 16:18
|
|
|
|
| |
