jajjjj! kergessen már el valaki dolgozni engem!!!!! így nem lesz soha semmi sem belõlem!!! :)))))
Úgy döntöttem: ha mégegyszer kidob a gép, akkor kikapcsolom, és megyek a dolgomra, mert ebbõl megint éjszakázás lesz :((( azt meg nem szeretnék!
katyi, 15:07
Csukás István
Sün Balázs
Erdõszélen, erdõszéli tölgy tövében volt egy ház. Abban lakott hét süntestvér:
Sün Aladár, Sün Piroska, Sün Adorján, Sün Dorottya, Sün Demeter, Sün Tihamér s a legkisebb: Sün Balázs.
Hogyha jól bevacsoráztak Szûk lett nékik az a ház, S elõfordult ilyenkor, Hogy kívül rekedt Sün Balázs
Furakodott, nyomakodott Morgott, perelt dühöngve Semmit se ért, mit tehetett, Lefeküdt a küszöbre
Telt az idõ, múlt az idõ Éjre éj és napra nap Egyre többször fordult elõ, hogy a házból a legkisebb kimaradt
„Ebbõl elég! Torkig vagyok!” kiáltott fel Sün Balázs „Sokan vagyunk, s kicsi nékünk ez a ház” „Éppen ezért én elmegyek Szerbusz néktek hat testvér Sün Aladár, Sün Piroska, Sün Adorján, Sün Dorottya, Demeter és Tihamér!”
Miután így elbúcsúzott Fogta magát, elindult Lába nyomán Porzott a vén gyalogút
Így baktatott, így poroszkált Szomszéd tölgyig meg sem állt Ottan aztán sürgött, forgott, Árkot ásott, falat emelt, Tetõt ácsolt, ajtót szegelt, És mire a nap leszállt, Épített egy kalyibát
„Így ni! – mondta – most már végre kényelmesen alhatok! Nem tolnak ki a küszöbre a nagyok!”
Falevélbõl ágyat vetett Kényelmeset, belé feküdt s hortyogott hogy csörögtek s remegtek az ablakok
Éjféltájban vihar támadt Hajlítgatta a vén fákat Fújt a szél nagy zajjal ám S arra ébredt, hogy zörögnek A kalyiba ajtaján „Ki az? – szólt ki fogvacogva - Ki kopogtat éjnek idején?” „Mi vagyunk az – szóltak kintrõl Mi vagyunk a hat testvér Sün Aladár, Sün Piroska, Sün Adorján, Sün Dorottya, Demeter és Tihamér!”
„Elvitte a szél a házunk, engedjél be, ázunk-fázunk idekinn, csurom víz a kabát rajtunk és az ing”
„Jól van, jól van - szólt Sün Balázs – Jövök már” S fordult a kulcs, nyílt a zár.
Betódultak mind a hatan Tele lett a kalyiba Kérdezte is Sün Tihamér: „Mondd csak testvér, nincs csak ez az egy szoba?”
Lefeküdtek, elaludtak S arra ébredt Sün Balázs: Újra kicsi lett a ház! Mert az éjjel ide-oda lökõdve Kiszorult a küszöbre.
„Ejnye! – mondta fejvakarva – Mit tehetnék? Megnövök! S akkor talán nem lesz ágyam, Nem lesz párnám a küszöb!”
mennyit meséltem ezt...ha egy kicsit kihagytam, már közbeszólt Õfensége: hogy nem úgy van! Általában sokat meséltem. Volt egy mese: a Bárány Boldizsár...nnna, azzal csináltuk végig a kanyarót...... már én is tudtam kívülrõl és talán még ma is tudom.... sok mesekönyvet eladtam, de a Boldizsár? az maradt!!!! Meg a Micimackó, meg a Kisherceg,a Babar, a Gilikoti, abban van az a két kis manó a Kökölyszi és a Bobolysza..meg is lett úgy emlékszem filmesítve..és Hahóó Öcsi volt a film címe..... húúúú. de régen volt! de igaz volt :)
katyi, 12:13
2009. janur 25., vasrnap
0
Sziasztok!!! Tegnap beszélgettünk a fórumban a most annyira gyakori tanárverésekrõl... most visszaolvastam egy régi naplóbeírásomat...
2008.05.06-án írtam.... Most vannak az érettségik.... hmmm :-) Dolgoztam egy középiskolában... nem... nem tanárnõként, hanem csak a titkárságon, tanulóügyintézõ voltam, amolyan kotlóstyúk, olyan mindenki Kati nénije....adtam az Iskola-látogatási papírokat, a Diákigazolványokat, meg sok minden mást... Szerettem az iskola szagát.... olyan kréta-büdös tornacipõ keveréke volt, meg persze a diákokat :-) Egyszer volt, hogy a Dirink beküldött helyettesíteni egy osztályba, ill. nem is helyettesíteni, csak az volt a feladatom, hogy tartsak lehetõleg olyan csendet, hogy a szomszéd teremben lehessen tanítani.... Elég hírhedt egy osztály volt 15. évfolyam, csupa lakli... oda kellett bemennem. Mondtam, na, akkor most válasszatok: vagy mindenki csendben van, tanul, alszik mindegy, vagy beszélgessünk! Mirõl? -kérdezték. Hát például arról, hogy miért mondom mindíg azt, hogy nem vagyok tanárnõ, csak kati néni.... és meséltem.... meséltem a szakmámról, a retusról a nyomdában... kérdeztem, eszetekbe jutott, hogy kerül egy kép a könyvbe? Nekem azelõtt soha eszembe nem jutott ilyesmi, és mégis ... az lett a szakmám....és meséltem, hogy hogyan.....kérdeztek, válaszoltam,ültem egy pad tetején és beszélgettünk ... egyszer csak azt vettem észre, hogy mindenki feláll, bejött az Igazgató Úr..., mint utóbb kiderült azért, mert akkora volt a csönd, hogy azt hitte, már meg is ettek engem, és csodálkozva nézte, amint én ott ülök, mesélek, azok a nagy laklik meg hallgatnak.... Nagyon szerettem ott dolgozni!
De ott történt a következõ eset is...
Szintén technikus osztály.. (ezt csak azért mondom, mert nem mindegy szerintem, hogy hány éves volt a srác...) nagy lakli, kigyúrt 20 éves, elvesztette nemtudom hanyadjára a diákigazolványát, és hozzám jött újat kérni. Kicsit fúrta az orrát, akkurátusan kis golyót csinált belõle és elpöckölte a szobában, én csak néztem szó nélkül, aztán amikor a gatyájában kezdett leltározni, akkor kiküldtem, mondván, ha kész a leltár, jöjjön be újra! valami nagyon csúnyát mondott...és akkor én? akkor én kihívtam a folyosóra, ahol lekevertem egy szép nagy frászt neki. Kicsit csodálkoztam magamon, de akkor már lekevertem... mondtam a fiúnak, akkor most mindketten szépen bemegyünk az igazgató úrhoz, ahol én elmondom, hogy felpofoztalak, te meg elmondod, hogy miért. Így is lett... hááát? megdicsérve? azt nem lettem! Csak a tanárok szoktak úgye szerenádot kapni... meg én:DDD és ez a felpofozott srác énekelt talán a leghangosabban.... annyi virágot kaptam, hogy virágüzletet nyithattam volna....
Ellentmondás van a két beírás között? Szerintem : NEM!!! mindkettõ ÉN voltam / vagyok!
ja? és nagyon nem tartom valószínûnek, hogy felmerült volna a srácban, hogy két fejjel alacsonyabb vagyok nála és bármikor agyoncsaphatna, vagy bárhol megleshetne és megtorolhatná.... pedig volt ott már akkor is férfitanár, akit elgáncsolt óra közben az egyik diák. De a szerenádot mégis én kaptam...és álltam az erkélyen egy szál gyertyával a kezemben és bõgtem...de nagyon....
Szóval, nagyon szerettem ott dolgozni!
katyi, 18:09
2009. janur 23., pntek
0
Háháááá, és milyen rendesen kész is lettem! Még tudtam nézni a Fábrit is.... és semmi felmosórongy figura nem volt reggel, csak kinyitottam a szemem, mentem megcsináltam a kis kávémat, szépen eliszogattam, rendesen a szobában ülve, komótosan kavargatva... nem tudom ugyan, hogy mit kavargatok rajta, mikor cukor nélkül iszom...
katyi, 11:09
2009. janur 22., cstrtk
0
És akkor most jó leszek...és megyek szépen dolgozni, nem lehet ezt csinálni, hogy mindíg belemegyek a melómmal az éjszakába és aztán teljesen használhatatlan vagyok... nem lehetek minden nap úrinõ,... szépen meg kell idõben csinálnom a munkám. :)
katyi, 16:02
katyi, 15:22
Oké! azt a szót, hogy KÉP soha többet, semmilyen formában NEM AKAROM hallani!!!!! tudomásul veszem, hogy van ami megy nekem, sõt, még élvezem is, és van ami nem megy.......juszt sem fogok belepusztulni... mert nem tudok ide feltenni két lúdtalpat... Szóval ezentúl ez a szó: TABU !!!!!!
katyi, 14:31
katyi, 14:26
hm? elveszett az ÍÍÍÍÍ
katyi, 10:52
Halihóóóó:))) szép jó reggelt :) jelentem csipkekatyi felébredt..... neeeem, nem királyfi nyalintott homlokon, arra ébredtem fel, hogy húúúú de éhes vagyok..... nézem itt a tegnapi bejegyzéseiteket...:) nagyon kedvesek Vagytok....szóval nincs ám semmi baj, csak kicsit sok volt úgylátszik...de mindet kialudtam :))) Azért tudjátok milyen jó, hogy nincs kamerám!!! Hihi:) így nem látjátok, hogy milyen kupi tetején üldögélek itt.... tele van az aztal különbözõ papírfecnikkel.... ki sem látszom mögüle:DDDD meg kekszek halmaza, most meg egy vajas kenyeret majszolok, nem túl frisss ez a kenyér, de le nem megyek ebben az esõben... pitítósnak még jó.... és kakaót iszogatok, igaz, nincs rajta sem tejszínhab, sem egérszar.. hogy az mi? hát rendes helyeken az a tortára való kis csokikukacka..... de én csak egérszarnak hívom..... Úúúúgy, de úúúgy zuhog, már saját tavam is van:) nem tudja lenyelni a csatorna ezt a sok vizet... lehet, hogy hattyúim is lesznek?
katyi, 7:58
2009. janur 21., szerda
0
Bûûûûû:(((( Ma volt a nemszeretm nap:( hát ezt duplán nem szerettem!!!!jó fáradtan mentem már el reggel... mert hát azért csak készen lettem, de addigra már lógott fülem-farkam:((( Reggel meg szólt az a tetves vekker....pedig még úúúgy de úúúúgy alukáltam volna! Aztán ott is jól kidolgoztam magam... nem nagy lakás, sõõõ... inkább kicsi, de felprontóztam a mainált parkatát..... hát úgy négykézlábizva azért nagynak túnt....aztán hazafelé úúúgy eláztam, mint egy ürge, és amikor kicsomagoltam a vackaimat, akkor láttam, hogy a telcsim? hááát azt ott felejtettem :((( visszaöltözni....visszamenni..... húúúú de tele van a hócipõm:((( Most úgy döntöttem, hogy ebédelek, kotyvasztok valamit....és szégyen ie, szégyen oda, átmegyek úrinõbe és lefekszem! Behozom a restanciámat alvásilag:) lehet, hogy utána ügyesebb is leszek, de, hogy kipihentebb? az biztos!!!!
Hát ez??? ez valami csuda!!!!! Jó, nem egyedül csináltam, de itt van, megvan!!!! be kell ugyan vallanom, hogy segítettek :)))) hogy ki? na ki? a régi jó Krisztám :)))) és most akkor szív küldi szívnek-et játszom!
katyi, 12:37
katyi, 12:29
ez sem lett az igazi, pedig tudod mi van rajta? a Hofi- Kóós Macska duett.....
katyi, 10:54
Azt mondják az okosok: ami nem öl meg, az megerõsít!
na! ezt kicsavarom:)) ami nem öl meg, abba csak bele akarsz halni!
katyi, 9:04
Hofi Géza
Mit látsz a téren? Ki áll kevélyen talapzatán? Egy kõszobor! Kezével bõszen szorítja íját, bikamód komor.
Hé! Hé! Hé! Öreg harcos! Ne feszítsd túl az íjadat! Hé! Hé! Hé! A kõszíved megszakad. Lazítani! Próbálj meg lazítani! Nem gyõzlek tanítani, hogyan csináld. Kell egy kis áramszünet idõnként mindenkinek És aztán megint mehet minden tovább.
Fárasztó sportág a pénzvadászat, pihenni közben nem lehet. Ez is kell hozzá, az is kell hozzá, ugye, emberek?
Hé! Hé! Hé! Öreg harcos! Ne feszítsd túl az íjadat! Hé! Hé! Hé! A kõszíved megszakad. Lazítani! Próbálj meg lazítani! Nem gyõzlek tanítani, hogyan csináld. Kell egy kis áramszünet idõnként mindenkinek És aztán megint mehet minden tovább.
Szeretlek édes, amire képes vagyok, azt érted megteszem. De már a tempó, amit te diktálsz nem való nekem.
Szép, szép, szép, mikor éjjel hozzám bújsz oly lelkesen. S éneklem a kedvenc slágerem: Lazítani! Próbálj meg lazítani! Nem gyõzlek tanítani, hogyan csináld. Kell egy kis áramszünet idõnként mindenkinek És aztán megint mehet minden tovább. Kell egy kis dadadada...
katyi, 8:14
2009. janur 19., htf
0
Sziasztok! Nem is volt olyan nagyon vidám ez a mai nap! Nem kellett megszakadnom a röhögéstõl... az erõlködéstõl inkább, de aztán feladtam.... és harisnyába folytottam a bánatomat:(((( Valamit itt nagyon elpiszkáltam azzal a fene nagy tudásommal, de képet? még kijelölni sem hagy a gép :((( ez a piszok Vista ffffffff mindegy, kész, feladtam, örülök, hogy egyáltalán szöveget már ki méltóztatik újra jelölni.... Szóval munkába folytottam a bánatomat...... nem értem, mindenkibõl százlábú lett? annyi a munkám, hogy az csuda.....ami persze nem baj, hiszen végül is mani mani mani, de.... de ma olyan kis jószagú volt a levegõ, egész tavasz illatú volt :) jó lett volna sétálni egy nagyot, de neeeem, helyette itt a málenkij robot.
katyi, 21:58
A csodacsiga (Romhányi József)
Egy csiga azt leste a magas buckáról, hogy ki jégre megy, elhasal, bukdácsol. Figyelte csak egyre, dideregve, fázva, mert érdeklõdését roppant felcsigázta. Majd töprengve egy-két hetet, alkotott egy elméletet: - Talpon marad a síkoson, ki csak araszolva oson. És hogy bizonyítsa ezt az eszes tételt, jégre ment, és estig csúszott is egy métert. Látjátok! Nem esem! Csúszó csoda vagyok! - szólt ki diadallal, aztán odafagyott.
katyi, 8:18
Az élet szép az élet minden, Ha rangod pénzed, semmid nincsen, A legnagyobb kincs mégis csak tiéd, Ösztön vágy és képzelet, Küld, hogy lásd, hogy megismerd, Azt mi értelemmel tölti meg a létezést, A föld csak néked õrzi titkát, S ez végtelen nagy gazdagság, Csak tudd és akard látni bûvét, varázsát, Vár a messzi ismeretlen, A tudás az, mi fölemel, Várnak rád új és új csodák,
Szasztok! jelentem: valamit elnyomhattam, mert képet nem enged még kijelölni sem, ha meg erõszakoskodom vele, akkor lefagy.....majd ha hazajön a szomszéd srác...talán kicsit gyatyába rázza ezt a gépet.....:DDDD Amúgy minden oké:)))
katyi, 8:08
2009. janur 17., szombat
0
Vörösmarty Mihály
A VÉN CIGÁNY
Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vizen, Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig igy volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett; Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyûtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.
Véred forrjon mint az örvény árja, Rendüljön meg a velõ agyadban, Szemed égjen mint az üstökös láng, Húrod zengjen vésznél szilajabban, És keményen mint a jég verése, Odalett az emberek vetése. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyûtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.
Tanulj dalt a zengõ zivatartól, Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl, Fákat tép ki és hajókat tördel, Életet fojt, vadat és embert öl; Háború van most a nagy világban, Isten sírja reszket a szent honban. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyûtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.
Kié volt ez elfojtott sohajtás, Mi üvölt, sír e vad rohanatban, Ki dörömböl az ég boltozatján, Mi zokog mint malom a pokolban, Hulló angyal, tört szív, õrült lélek, Vert hadak vagy vakmerõ remények? Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyûtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.
Mintha ujra hallanók a pusztán A lázadt ember vad keserveit, Gyilkos testvér botja zuhanását, S az elsõ árvák sirbeszédeit, A keselynek szárnya csattogását, Prometheusz halhatatlan kínját. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyûtt vonóbul bot: Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.
A vak csillag, ez a nyomoru föld Hadd forogjon keserû levében, S annyi bûn, szenny s ábrándok dühétõl Tisztuljon meg a vihar hevében, És hadd jöjjön el Noé bárkája, Mely egy uj világot zár magába. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyûtt vonóbul bot: Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.
Húzd, de mégse, - hagyj békét a húrnak, Lesz még egyszer ünnep a világon, Majd ha elfárad a vész haragja, S a viszály elvérzik a csatákon, Akkor húzd meg ujra lelkesedve, Isteneknek teljék benne kedve. Akkor vedd fel ujra a vonót, És derüljön zordon homlokod, Szûd teljék meg az öröm borával, Húzd, s ne gondolj a világ gondjával.
Mert azért ha a fene fenét eszik is, csak meg fogja csinálni ez a beképzelt Vista amit akarok !:DDDDD
