Elõször is köszönöm a kommentet;)és most nem azért írtam...teljesen mással kapcsolatos..nem ragoznám,mert nem fontos.Nekem az csak!Szeretnék pár dolgot,ami most még megvalósíhatatlannak tûnik..de nemsokára kiderül,hogy az-e végérvényesen,vagy lehet rajta változtatni.Reménykedek,hogy a mostani állapot ellentéte lesz a történet vége,és végre valaminek igazán fogok tudni örülni az életben..és az a bizonyos fény az alagút végén..hát az még igen messze van..sok sok göröngyös út vár rám.ELÕRE,mindig csak ELÕRE,SOSE HÁTRA!!!!Ideje volna már,ha valami jó dolog is ér..nemcsak mindig a rossz...
judyit, 17:10
jaj Istenem....
judyit, 15:34
2009. mrcius 9., htf
0
hmmmmmm...;)
judyit, 21:33
2009. mrcius 6., pntek
0
Kedves naplóm...
Hosszú idõ után úgy döntöttem megosztok Veletek valamit,amit egy kedves csigatársunktól kaptam.Feltételezem sokan olvastátok,de mivel nem a mai nap,nem múlthéten írta,úgy gondolom bemásolom,mert érdemes!és köszönöm! A nevet csak utólagosan fogom leírni ide,amint megengedi az illetõ:)lehet,hogy megengedné,de inkább megkérdezem,és utólag leírom:) Nos,azthiszem érdemes elolvasni,és elgondolkodni egy picit a sorain Ezek a sorok frissen,Édesanyám halála után 3 hónappal írta.Úgy éreztem,most van itt az ideje,hogy veletek is megosszam És mégegyszer szeretném Neked megköszönni!!!!
"Ma már irtam keserû voltam és hite hagyott,de most ujra irok mert törént valami ami nagy hatással volt rám.Tegnap leirtam érzéseim,gondolataim egy naplóról.Nem akratam egy kislány életébe bele mászni....de az amiket ir, amiket érez,amit tesz magával...ugyan az mint ami bennem is van és ami velem is történik ebben az idõszakban...és erröl irnom kellett!!!Nem neki irtam...még is neki szólt...de azzal zártam,hogy a sors kegyére bizom,hogy el jut-e hozzá vagy csak a naplóm egy szép kincse marad...Mien fura az élet...mikor azt hiszed nincs mibe biz...és a sors kegyetlen...Jön egy köszönõ levélke...Rájösz a sors fura játékot játszik veled...meg mutatja te sose tudhatod mit tartogatok még...és ujra érzed a remény hal meg utoljára...A szívem mélyén nagyon szerettem volna...ha az a kislány tudja van aki ugyan azon az uton jár mint õ...ugyan ugy gyászol...nem vagyunk dilisek vagy hisztériások mint sokan hiszik...csak más ként élünk meg dolgokat mert óriási lelkünk van...és óriási a fájdalmunk...de gyáva voltam ahoz,hogy egyböl neki irjak!Õ nem tudja de azal a pici levélel ujra reményt adott,hogy bizzam abba a sors mégis tartogathat valami jót mindig hisz ma is teljesitette egy pici vágyam...és lehet a jövöbe egy nagy csodát ad nem nemkem...annak a csepp fiunak aki most minden gondolatom kitölti...KÖSZÖNÖM NEKED TE PICI LÁNY,HOGY UJRA VISSZA ADTAD A HITEM,HOGY MINDIG VAN REMÉNY."
judyit, 13:38
2009. mrcius 5., cstrtk
0
ki tudja...:);)
judyit, 12:23
2009. mrcius 2., htf
0
vagy nem?:P
judyit, 18:46
2009. februr 27., pntek
0
és még mindig ugyanezek..ugyanien szép sorrendben...:)
judyit, 14:17
2009. februr 26., cstrtk
0
affright ...flutter ....alarm...lack of sleep...sometimes crying...aloofness... days since so much...
judyit, 14:16
LA INTRUSA....;)
judyit, 13:22
2009. februr 23., htf
0
Kedves naplóm...
Eltüntem egy kicsit megint..:) Öcsém bárányhimlõs volt,és még mindig az:(remélem hamar rendbejön. Páran megkerestetek,hogy nagyon eltüntem..Igen el,de aki szeretne velem beszélni,tudja hol ér el:) sajnos még mindig semmi munka,ellentétben az egészségemmel..alakulgatnak a dolgok,csak lassan,de biztosan:)Remélem hamar véget ér ez az egész rémálom,ami évek óta tart..de ezt a kis idõt még kibírom:)ha évekig képes voltam kibírni,pár hónap nem jelenthet akadályt:) minden erõmön azon leszek igérem!:)
judyit, 12:37
2009. janur 24., szombat
0
Kedves naplóm...
Az elmúlt 1 hónapban igencsak,mondhatni fenekestül felfordult az életem. Igencsak sok okból kifolyólag is.Egészségileg sajnos nem vagyok a toppon,ahogy eddig sem.. Isten egyik kezével ad,a másikkal elvesz.Végre,nagy nehezen találtam munkahelyet,erre nem történik mindig valami?Hát sajnos ez most is így lett..és a szokásos,ami már évek óta fennáll,de eddig csak a kérdések maradtak meg,sõt talán még több kérdõjel is van,mint eddig volt.. Voltam csigabuliban is..:)jó volt véééégre látni a csapatot:)Volt,akit közel 1 éve nem láttam,de pótoltuk:) És voltam csigasörözésen is!Nagyon nagyon jó volt,nagyon jól éreztük magunkat:)) Vannak dolgok,amiket fel sem fogtam még mindig...annyira rohan az idõ,hogy már lassan követni sem tudom. Ma voltam a kistestvéremmel is végre..:)))))Hozott Spongyabobos könyvet:P Nagyon hiányzott már:((((((.Jó volt látni végre:)))))))
judyit, 21:05
2009. janur 20., kedd
0
hiányzol:(((((((((((....
judyit, 8:25
2009. janur 17., szombat
0
ma 1 éve,és 7 hónapja...szeretlek.
judyit, 11:14
2009. janur 15., cstrtk
0
AKI OLVASSA,EGY SZÁMOT KÉREK SZÉPEN:)és ÕSZINTESÉGET;)
judyit, 8:18
:P...
judyit, 8:16
2009. janur 10., szombat
0
Kedves naplóm...
Ma megint felmondta kicsit az egészségem a szolgálatot..Mindegy,már hozzászoktam.Köszönöm szépen azoknak,akik aggódtak,de már jól vagyok.Picit sápadt vagyok,de élek,és fogok is;)! A családfa miatt páran le akartátok tépni a(az okos,és cép)fejecskémet:P:D Nos,jelen pillanatban a fele tökéletes állapotban van,és képekkel illusztrálom a családtagjaimat,barátokat:)Kicsit lassabban fog elkészülni a kelleténél,de mindenképp érdekes lesz:p.A családfámmal kapcsolatban szigorú hírzárlatot rendelek el,és még az ügyvédem jelenlétében sem vagyok hajlandó nyilatkozni:P:D:D Na,ezért nem kell nekem ügyvéd:D:D
judyit, 0:05
2009. janur 8., cstrtk
0
jóccaka...
judyit, 23:28
2009. janur 7., szerda
0
Boldog névnapot Atisom:P:)
judyit, 7:50
2009. janur 1., cstrtk
0
Kedves naplóm...
Szeretnék mindenkinek Békés,boldog,eredményekben gazdag boldog új évet kívánni:) Nagyon szép volt a Karácsonyom,itthon ünnepeltem apuval,és az öcsémmel..:) Sok szépet kaptam:)Öcsémtõl egy különlegességet.Nyaklánc,és mellette egy szívalakú IGAZI kagyló,benne egy gyönyörû igazgyöngy!!!Aztán Rebimtõl kaptam egy Avonos fülbevalószettet(csodaszépek!!!!!!),és egy kellemes illatú tusfürdõt,és kicsi páromtól parfümöt:). Egyszóval ajándékokból nem volt hiány idén sem:) Aztán eltelt pár nap és kapott Apu egy sms-t a BKV-tól,hogy vegyem fel a kapcsolatot az ügyvédi irodával..(ez az elmúlt 2 hétben a második sms,ugyanis állítólag 2007.márciusában megbüntettek,de akkor suliban voltam,és 8 órám volt!:)) Bementünk a jegyzõkönyvért,amit már 1 hónapja lekértünk,de szerintük elküldték nekünk 3x.Ebbõl annyi igaz,hogy kaptunk 1 jegyzõkönyvet,de egy férfiét,aki mellesleg nem pesti,és kb 40 éves:) Végül megkaptuk az "igazit",és elolvastuk:)az adataim 90%-a rossz! Ezért sajnos kénytelenek voltunk elmenni a rendõrségre,és ismeretlen tettes ellen feljelentést tenni személyes adatokkal való visszaélés miatt!A nyomozás 2 hónapig tart..Alig várom már...
Közeleg a szeretet ünnepe..mért ér ennyi rossz?Nem sorolom,mert ez már rajtam is túlnõ..de mindenesetre továbbra is a megérzésem,és az álmaim sok mindenben segítenek,és bizonyítékul szolgálnak.. Jelenleg nem vagyok a legjobb állapotban sem idegileg,sem lelkileg,sem testileg...abban biztos vagyok,hogy más rég beleõrült volna..és én sem vagyok tõle messze..nagyon nem...és ez sajnos nem olyan,hogy"ne aggódj túl leszel rajta".vagy"ne aggódj elmúlik.."NEM!Ez jelentõsen más,mint az eddigiek.. Sokkal komolyabb,és súlyosabb..nos..pl többek között az eggyik történés nem velem esett meg,hanem egy nagyon közeli hozzátartozómmal!Azthittem szörnyethalok,amikor meghallottam tõle,h mi történt.Nemtudom leírni mi ment bennem végig akkor..Fájdalom,düh,harag,és sírás,de ez a 4 kegyetlenül,de váltakozva...Ha van Isten,megbünteti azokat,akik bántottak minket.Engem,és a hozzátartozómat...
judyit, 21:17
2008. december 5., pntek
0
BOLDOG NÉVNAPOT ANYU:)))))))))))))Hiányzol:((
judyit, 7:08
2008. december 2., kedd
0
Kedves naplóm...
Eltüntem egy kicsit..aztán visszajöttem.És megint..De most újra itt vagyok. Érdekes dolgok történtek velem.És igen,ami igaz az igaz..furcsa vagyok sajnos,aminek megvan az oka.Nem részletezem,mert elég ijesztõ dolgok miatt,és történt valami..ami egyszer már megtörtént velem,pontosabban másfél évvel ezelõtt.Csak most nem egy rokonnal..hanem egy "fél"rokonnal.. Nagyon megviselt..Újra felkavarodtam belül,ugyanúgy mint aznap...Kiderültek dolgok,és nemtudom leírni mien hatással voltak rám.Több mint sokkoló.. Aztán pénteken volt a kistestvéremnek fellépése:)Nagyon nagyon ügyes volt:) Büszke vagyok Rá!Neki sem könnyû,de látom rajta,és benne a kitartást!Az akaraterõt,ami ilyenkor nagyon fontos. Persze tõlem minden támogatást,segítséget,de elsõsorban szeretetet megkap! Történt egy nagyon érdekes dolog,amire elég ha csak gondolok,és már könnyezek. A szitu így történt: Képzeljetek el egy teljesen átlagos napot,és egy teljesen átlagos,jókedvû 15 éves kisfiút.Megfogta a kezem,és leültünk beszélgetni. Mesélte,hogy osztályfõnöki óra volt,és minden gyerektõl megkérdezte az ofõ,hogy:"Kire számíthatnál ha egyedül lennél,vagy ha elveszítenéd az eggyik szülõdet/vagy épp mind2õt?" És az öcsém válasza az volt:"a nõvéremre". Ne tudjátok meg mi ment bennem végig,amikor mesélte.Az még semmi,hogy végigfutott rajtam a hideg,annyira jólesett,de elkezdtem könnyezni,és végigfolyt az arcomon egy könnycsepp.Megöleltük egymást,és nemtudtam szóhozjutni a meghatódottságtól,és az örömtõl. De ami ez után következett. A kistestvérem aztmondta,hogy belõlem nagyon jó édesanya lesz.Mindenem megvan hozzá.És nagyon büszke rám. Hát ezek után már tényleg nemtudtam mondani semmit. Szerintem nem meglepõ.
judyit, 12:15
2008. november 16., vasrnap
0
Kedves naplóm...
Nagyon szép 3 napom volt RebiAnyumnál:)Köszönök mindent:) Vééégre láthattam a jónõmet(renus22),izit,aki a bátyjám,és dj_gabit:) Nagyon jól éreztük magunkat,sokat nevettünk,ettünk-ittunk,buliztunk:) és persze a legfontosabb a fényképezkedés volt:) Tegnap este felmentünk a Budai Várba,és a Lánchídon is voltunk:)csodaszép kivilágítva Nagyon jól éreztük magunkat!:))
judyit, 20:21
2008. november 13., cstrtk
0
Kedves naplóm...
Ma takarítottam,mint mindig:)Sajnos becsúszott egy pici hiba.. Megemeltem magam,és a vesém(ami egyébként is fáj)most rosszabb mint volt,és a derekam is:( Aludtam egy kicsit délután,de nem lett sokkal jobb:( Elég rossz így,de este lámpázok,és bekenem!Nem fájt még ennyire,pedig emeltem már sok mindent. Viszont tegnap kaptam a barátnõmtõl egy verset,és úgy éreztem,hogy megosztom Veletek is:) Remélem tetszik.Nekem nagyon.Sokat mond.Többet mint gondolnátok:)
"Nemes, szép élethez nem kellenek nagy cselekedetek, csupán tiszta szív és sok-sok szeretet Szeretni a legnagyobb kegy annak, ki kapja, amely a Földet édenkertté varázsolja
Ha romba dõlnek legszebb álmaid, Reményeid el ne hagyjanak! Ne csüggedj, mert csüggedni nem szabad! Hisz nem egyszer az összedõlt rom felett A legszebb virág fakad!
Azt adom, mi legnagyobb: a szívemet, mely útra kelt és felkutatta tiedet. Rejtsd el, õrizz, éltess engem, kedvesem, én veled leszek, te leszel a mindenen
De különösen ezt érzem közel magamhoz:):
A szeretetnek nincsenek szabályai. Megpróbálhatunk elõírásokat követni, uralkodni az érzéseinken, megpróbálhatjuk elõre eltervezni a cselekedeteinket- de ostobák vagyunk, ha így cselekszünk. Úgyis a szív dönt, és csakis az õ döntése számít. Ezt mindannyian tapasztalhattuk már a saját életünkben. Mindannyian mondtunk már zokogva valami ilyesmit: „ nem éri meg,hogy ennyit szenvedjek ezért a szerelemért”. Szenvedünk, mert úgy érezzük, hogy többet adunk, mint amennyit kapunk. Szenvedünk, mert nem ismerik fel a szeretetünk súlyát. Szenvedünk, mert nem tudjuk a másikkal elfogadtatni a szabályainkat. Mindig találunk valamit, ami miatt szenvedhetünk, holott valójában nincs okunk szenvedni : mert a szeretetben rejlik növekedésünk magva. … Mert aki szeret, az legyõzi az egész világot, és nem fél, hogy elveszít valamit. Az igazi szeretet a teljes odaadás aktusa.
Járd az utat, mit a sorsod vésett, Hallgass a szívedre mi darabokra tépett, Temesd el a múltad, mi lelkedet sebezte, Nézd az emlékeid, mi a jövõd leplezte...
judyit, 17:56
2008. november 10., htf
0
Egy orosz pár tizenöt évig abban a tudatban élt, hogy kisfiuk a születése után nem sokkal meghalt. Egyszer csak kaptak egy végzést, hogy fizessék be a gyermekotthonnak a gondozási díjat.
Tizenöt évig élt árvaházban egy kisfiú, mert szüleinek azt hazudták az orvosok, hogy születése után meghalt
Elena tizennyolc éves volt, amikor gyermeke,Andrej megszületett. A szülés után nem sokkal az orvosok közölték az anyával, hogy a kisfiú az oligofrénia (gyengeelméjûség) súlyos típusában szenved. Elmondták, hogy fia legfeljebb 1-2 napot élhet, õ azonban nem akart lemondani a gyermekrõl.
Másnap reggel azonban közölték vele: Andrej meghalt. Tizenöt év elteltével végzést kapott egy árvaházból, amelyben gondozási díj megfizetésére kötelezik. Az asszony könnyek között hívta a gyermekotthont, ahol közölték vele: Andrej életben van A szülõktõl azt kérték, hogy ne azonnal mondják el a gyermeküknek, hogy kik is õk. A kisfiú így emlékszik vissza a nagy találkozásra:
Mindenféle lényegtelen dolgokat kérdezett tõlem: hogy aludtam, mit ettem. Ha tudtam volna, hogy az apukám, nem válaszolgatok, hanem azonnal megölelem
Azthittem az emberi gonoszság,a rosszindulat,a szívtelenség,és kegyetlenség nem tud ennyire velejéig romlott és undorító lennni.Hát megint tévedtem. Erre már nemtudok mit mondani..
judyit, 19:22
2008. november 9., vasrnap
0
Egy vágy a sok közül, csak egy érzés, ennyi volt, Miért fáj, hisz ámításról, hazugságról szólt, Hogyha kell, hát meg is szerzed, de semmit nem jelent, De az a jó, amit tõled kaptam, most romokban hever....
judyit, 11:58
2008. november 2., vasrnap
0
Kedves naplóm...
Tegnap halottak napja volt.Nagyon féltem ettõl az "ünneptõl". Elsõsorban Apu miatt...Utánna az öcsém..Magammal nem foglalkoztam,mert nekem õk az elsõk!És amiben tudok,és amikor csak tudok ottvagyok! Nagyon hiányzik Anyu:( 2 napja éjjel Vele álmodtam.Nem mertem elhinni,hogy láttam álmomban Õt. A történet úgy szól,hogy Aput felhívta telefonon,bemutatkozott,és egy urulógus orvost keresett. Számomra azt jelenti,hogy menjek el az urulógiára,és nézessem meg magam,mert valami baj van!!!Apunak hála Istennek nincsenek gondjai a veséjével,és az öcsémnek sem,így kizárásos alapon maradtam én.. Biztos vagyok benne,hogy még mást is meg akart Nekem üzenni,nem véletlenül Én álmodtam Vele. Tudja,hogy mindennap minden órában minden percben gondolunk rá,és nagyon szeretjük,hiányoljuk! Nem birok megmaradni itthon egyedül.Hiába foglalom le magam pl zenehallgatással,olvasással,vagy bármi mással,ami érdekel.Nem megy.Ott motoszkál bennem,hogy Anyu még mindig él. Talán azért van ez,mert még mindig nem fogtam fel igazán hogy mi is történt..Nagyon fáj,hogy elveszítettem,és nincs Velem. Nemtudom átölelni,megpuszilni,megmasszírozni,ahogy mindig tettem.Annyira hiányzik a hangja.. Úgy érzem szétszakad a szivem..Biztos lát,és tudja,hogy szükségem van Rá!De nemcsak Nekem!Apu,és az öcsém!Nekik is nagyon hiáányzik,és szeretik! Mindennap érzem,hogy ittvan velem,érzem az érintését,a szeretetét,amit csak egy igazi Édesanya tud adni,mint amien Õ is volt! Õ volt a példaképem!Õ is hibázott,hisz ember volt..(A lónak is 4 lába van mégis megbotlik...) Példaértékû Édesanya volt!Ki sem tudom fejezni szebben..De elképesztõen nagy szive volt!Az utolsóját is nekünk adta,csak ne szenvedjünk semmiben hiányt. Annyit sírtunk és nevettünk eggyütt..Sokkal méllyeb kapcsolat volt,mint Anya és lánya! De Õ már nincs:(:(:(:(:(...(U)(U)(U)..Ezzel elvesztettem az eggyik felem.. És soha többé nem pótolhatja senki!
