| 2009. október 17., szombat |
|
 |
0 |
|
|
„Egy kis pillangót kergetek, amióta csak élek, s soha nem figyelek, mikor, hová lépek. Õ pedig csak csendben messze elrepül, s néha a távolban újra elõkerül. Tudom, mégsem lesz az enyém,mégis szaladok, de az évek során egyre lassabban haladok. A körülvevõ emberek csak néznek rám bután, én pedig csak futok… Futok az álmaim után.”
|
gis, 15:58
|
|
|
|
gis, 11:59
|
|
|
|
| 2009. október 13., kedd |
|
|
0 |
|
|
|
gis, 16:36
|
|
|
|
gis, 15:48
|
|
|
A kislányomnak, Melanie-k egy régi kulcsot adtam játszani.
- És hol az ajtó, amit nyitni lehet vele? - kérdezte.
Azt feleltem, hogy fogalmam sincs.
Melanie csodálkozva végigmért, és megjegyezte:
- A kulcsot szokták elveszÃteni, nem az ajtót.
|
gis, 12:51
|
|
|
Valamelyik nap ebéd után az apám elment fogat mosni, és a kisfiam is vele
tartott. Miután látta, hogy a nagyapja kiveszi a felsõ fogsorát és
megmossa, majd ugyanezt teszi az alsó fogsorával, azt kérdezte:
- Nagyapa, a nyelvedet is ki tudod venni?
|
gis, 12:49
|
|
|
Négyéves fiam sehogy sem boldogult a köhögés elleni szirupja kupakjával, és végül azt kérdezte:
- Miért nem tudom én ezt kinyitni?
- Mert biztonsági zár van rajta, hogy gyerekek ne tudják kinyitni -
feleltem.
Még egyszer próbálkozott a kupakkal, aztán azt kérdezte:
- De honnan tudja, hogy én gyerek vagyok?
|
gis, 12:45
|
|
|
egy kis mosoly...
Ãgyba dugtam a három és ötéves lányaimat. Ãtöltöztem egy régi
melegÃtõalsóba és kinyúlt pólóba, majd bementem a fürdõszobába hajat mosni.
Még ott is hallottam, hogy veszekednek. Egy ideig hallgattam, majd
törölközõt csavartam a fejemre, berontottam a szobájukba és leordÃtottam
õket. Útban visszafelé még hallottam, ahogy a hároméves megkérdezi nõvérét:
- Te Réka, ez meg ki volt?
|
gis, 12:27
|
|
|
|
| 2009. október 9., péntek |
|
|
0 |
|
|
húúú, de meleg van kinnt...rávettem magam nagynehezen, hogy elsétáljak a közeli kisboltba...ami nagy szám, mert kb ötévente egyszer fordul ilyesmi elõ velem ....ugyanis az a fajta emberke vagyok aki kocsi nélkül egy tapottat sem...de sajna muszáj volt...semmi nem volt itthon amit ehettem volna reggelire...és már kezdtem éheses lenni Ãgy dél fele :)nem is gondoltam volna, hogy ilyen szép idõ van....csak úgy égetett a nap...és még jól is esett ez a kis séta....
|
gis, 11:02
|
|
|
|
| |
