2010. január 3., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
Gyönyörûséges szép estét:)Pusszantás
edinacska, 22:22
|
|
|
edinacska, 18:43
|
|
|
Karinthy Frigyes: Elõszó Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek.
Próbáltam súgni szájon és fülön, Mindnyájatoknak, egyenként, külön.
A titkot, ami úgyis egyre megy S amit nem tudhat más, csak egy meg egy.
A titkot, amiért egykor titokban Világra jöttem vérben és mocsokban,
A szót, a titkot, a piciny csodát, Hogy megkeressem azt a másikat S fülébe súgjam: add tovább.
Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek.
Mert félig már ki is bukott, tudom, De mindig megrekedt a félúton.
Az egyik forró és piros lett tõle, Õ is súgni akart: csók lett belõle.
A másik jéggé dermedt, megfagyott, Elment a sÃrba, itt hagyott.
Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek.
A harmadik csak rám nézett hitetlen, Nevetni kezdett és én is nevettem.
Gyermekkoromban elszántam magam, Hogy szólok istennek, ha van.
De nékem õ égõ csipkefenyérben Meg nem jelent, se borban és kenyérben,
Hiába vártam sóvár-irigyen, Nem méltatott reá, hogy õt higyjem.
Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek.
Hogy fájt, mikor csúfoltak és kÃnoztak És sokszor jobb lett volna lenni rossznak,
Mert álom a bûn és álom a jóság, De minden álomnál több a valóság,
Hogy itt vagyok már és még itt vagyok S tanúskodom a napról, hogy ragyog.
Én isten nem vagyok s nem egy világ, Se északfény, se álomvirág.
Nem voltam jobb, se rosszabb senkinél, Mégis a legtöbb: ember, aki él.
Mindenkinek rokona, ismerõse, Mindenkinek utódja, õse.
Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek.
Elmondom én, elmondanám, De béna a kezem s dadog a szám.
Elmondanám az út hová vezet, SegÃtsetek hát, nyújtsatok kezet.
Emeljetek fel, szólni, látni, élni, Itt lent a porban nem tudok beszélni.
A csörgõt eldobtam és nincs harangom, Itt lent a porban rossz a hangom.
Egy láb mellemre lépett, eltaposta, Emeljetek fel a magosba.
Egy szószéket a sok közül kibérlek, Engedjetek fel lépcsõjére, kérlek,
Még nem tudom, mit mondok majd, nem én, De úgy sejtem, örömhÃrt hoztam én.
ÖrömhÃrt, jó hÃrt, titkot és szivárványt Nektek, kiket szerettem, Ãllván tátott szemmel, csodára várván.
Amit nem mondhatok el senkinek, Amit majd elmondok mindenkinek.
(1926)
edinacska, 17:37
|
|
|
KÖSZÖNÖM "VELED"
edinacska, 12:06
|
|
|
Kulturált jó reggelt mindenkinek:)) A kutya séta már meg volt az orrom lefagyott:)
edinacska, 9:27
|
|
|
|
2010. január 2., szombat |
|
|
0 |
|
|
edinacska, 21:49
|
|
|
jóccakát...reggelre küldjetek egy szánkót..:)))Szakad a hó:)
edinacska, 21:46
|
|
|
edinacska, 17:25
|
|
|
edinacska, 14:30
|
|
|
edinacska, 14:26
|
|
|
köszönöm mindenkinek:)
edinacska, 13:36
|
|
|
miért Hm?:)))Van is meg nincs is..de mosolyogni jobb mint sÃrni.
edinacska, 13:25
|
|
|
Azért kicsit mosolygok is:)
edinacska, 13:20
|
|
|
Ezeket a titkokat megõrzõm magamnak.:)
edinacska, 12:51
|
|
|
emlék..igen.
edinacska, 12:32
|
|
|
Ami volt az elmúlt.
edinacska, 12:18
|
|
|
ÚJ év új lélek.............................................................................
edinacska, 12:08
|
|
|
Kedves naplóm...
edinacska, 12:07
|
|
|
|
| |