| 2009. oktber 25., vasrnap |
|
 |
0 |
|
|
Az, hogy paranoiás vagy, nem jelenti azt, hogy senki sem akar kicsinálni. :)
|
delma, 8:57
|
|
|
|
| 2009. oktber 21., szerda |
|
|
0 |
|
|
Sokat akar a szarka (jelen esetben ), de nem bírja a farkad, vagy tévedek???
Cáfojjá` meg, ha nem így van!
|
delma, 17:46
|
|
|
: 
|
delma, 15:46
|
|
|
Csak neked, Csak itt és most! édesssssssss :P
Képes vagy rá, hogy elérd, bármire is vágynál; benned rejtõzik minden elképzelhetõ erõ.
Mindig állítsd magasabbra a lécet, mint amit hited szerint még elérhetsz!
|
delma, 10:36
|
|
|
|
delma, 10:30
|
|
|
|
| 2009. oktber 13., kedd |
|
|
0 |
|
|
Elizabeth Barrett-Browning
Rád gondolok!
Rád gondolok! - Úgy indázlak közül
gondolattal, mint vadszõlõ a fát:
nagy levelek, s a szem semmit se lát
a zöldön túl, amely a törzsre ül.
De értsd meg, pálmám: vágyam nem hevül
gondolatért - a szebb valót magát
kívánom: Téged! Jössze-, jössze-hát
hozzám, de tüstént?! Mezítelenül
álljon derekad, s minden ágadat
zúgasd, erõs fa, s lombos köteled
szaggasd el s dobd a földre, mert e vad
örömben: - látlak, hallak s új leget
kortyol tüdõm friss árnyékod alatt! -
nem gondolok Rád - itt vagyok veled.
|
delma, 11:25
|
|
|
|
| 2009. oktber 7., szerda |
|
|
0 |
|
|
...a határ az nem egy pont, hanem egy szakasz, és ha szélessége nem is nagyon van, de hossza annál inkább!
|
delma, 12:55
|
|
|
|
| 2009. oktber 1., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Figyelek ám! :P
|
delma, 12:51
|
|
|
Máté Péter : Vallomások
Te légy a párnám, ha fáradt vagyok
Te légy az ágyam, ha elszunnyadok
Te légy az árnyék, ha bánt már a fény
És te légy a sírom, ha meghalok én!
Te légy az írás, és te légy a szó
Te légy a friss méz, és te légy a só
Te légy a csónak az idõ vizén
És te légy a sírom, ha meghalok én!
Te légy a jókedv és te légy a gond
Te légy a vesszõ és te légy a pont
Te légy a léggömb a múltam egén
És te légy a sírom, ha meghalok én!
Te légy a virág, ha elmúlt a nyár
Te légy a mécses, ha késõre jár
Te légy a tûzhely az élet telén
És te légy a sírom, ha meghalok én!
|
delma, 12:45
|
|
|
|
| 2009. szeptember 24., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Két kéz, ha titkot rejteget,
két kéz elringat engemet;
két kéz között a szerelem,
két kezed: kezem énnekem.
Két kéz, ha titkot rejteget,
két kéz elringat tégedet;
két kéz között a szerelem,
két kezem: kezed teneked.
|
delma, 14:23
|
|
|
|
delma, 12:24
|
|
|
1.lecke Neked! :P
Egy kismadár délre repült, amikor beköszöntött a tél. Annyira hideg volt, hogy repülés közben a madár megdermedt, és a földre zuhant egy mezõn.
Ahogy ott feküdt, arra jött egy tehén és rápottyantott némi ürüléket.
A dermedt madár ott feküdt a meleg ürülékben, és kezdett felmelegedni tõle.
Csak feküdt a melegben és olyan boldog volt, hogy énekelni kezdett.
Arra jött egy macska, aki meghallotta a madáréneket.
Követte a hangot és eljutott a madárhoz, aki a tehéntrágyában feküdt.
A macska azonnal kiásta a madarat és megette.
A történet tanulságai:
1. Nem mindenki az ellenséged, aki sz..ik rád.
2. Nem mindenki a barátod, aki kiránt a sz..ból.
3. És ha nyakig ülsz a sz..ban, akkor a legjobb, ha befogod a szád!
|
delma, 12:18
|
|
|
|
| 2009. szeptember 23., szerda |
|
|
0 |
|
|
A macskák mottója: mindegy, mi rosszat tettél, intézd úgy, hogy higgyék, a kutya volt. "
|
delma, 15:20
|
|
|
|
| 2009. szeptember 22., kedd |
|
|
0 |
|
|
|
delma, 12:18
|
|
|
" Ruhában vagy ruhátlanul
Szõnyegen, széken, ágyban
délelõtt, délután, éjszaka
beszeszelve vagy jeges józanon,
játékosan mint a kölykök
vagy szótlanul, mint az idegenek
félálomban, el-el szundítva,
vagy éberen fújva a füstöt-
Te mire gondolsz közben?
Homlokom a homlokodon
szemünk egyetlen körré tágul
testünk egyforma hõfokon ég,
egymás idegpályáin zuhanunk
egymás bõre mögött repülünk,
szinte már felcserélhetõen létezünk
egymás szájából lélegzünk, boldog
ingaként ugyanazt az idõt mérjük-
Te mire gondolsz közben? "
(részlet Csukás István: Te mire gondolsz közben? címû versébõl)
|
delma, 12:14
|
|
|
|
| 2009. szeptember 19., szombat |
|
|
0 |
|
|
A MAGYAR NYELV VILÁGREKORDJA
Nagy hevesen a leányt,
A kereskedõ bedugja
Ecetes korsó gyanánt.
A kanonok gyügyölgeti
Vén szotykáját pamlagon,
A káplán meg cicerészni
Tanul kinn a falvakon.
Hivatalnok feleségét
Frütyögteti rendesen,
De befirkant az írnok úr
A szajhának, - csak legyen !
Doktor urak hersentenek
Szép taktusra csendesen,
A poéta meg befütyöl
Kedvesének ékesen.
A mészáros megdolgozza,
Ha megáll neki a lány,
Diákember keficél
Nagy sietve szaporán.
Ács a kurvát jól megmássza,
Parasztlegény kamatyol,
Úgy van írva krónikában :
A napszámos kubikol.
Bakancsosnak sok az esze,
Éjjel-nappal toszni jár,
S habár keményen teszi,
De csak tököl a huszár.
Csizmadia jól beszurkol,
Besuvickol a cipész,
A takács meg mityolgatni
Éjjel-nappal mindig kész.
Vasutas befüttyent hetykén,
S benyom a nyomdászlegény,
Brûgöl a cigány, és kupiz
A nyaviga hevenyén.
Besavanyít a szakács,
S a harangöntõ bekólint,
Csesz a varga jókedvében,
Õsrégi szokás szerint.
A vadász lõ - úgy, ahogy kell,
Ha a töltés jó kemény,
Bemázol a szobafestõ,
Pettyent a vándorlegény.
Molnárember csak bugyizgat,
Besrófol a lakatos,
Kádárlegény beverni tud,
Becsavar az obsitos.
Becserez a tímárlegény,
Kéményseprõ meg befût,
A markõrõk belökdösnek
Ahol lehet, mindenütt.
A gombkötõ vígan pitykéz,
Kefekötõ bekefél,
A tudós csak cicizni tud,
Újságíró meg petél.
Stibicel a szobalánnyal
A vigéc a hotelben,
Kanol a bakonyi kanász,
De sohase fotelben.
Búgat a bús disznóhajcsár,
Ökörhajtó besuhint,
Beheppent a fürge pinér,
A szakácsnõ ha kacsint.
Benyes a szorgalmas kertész,
Becserrent a laboráns,
Bojtár gügyöl, s a frajlának
Behagyint a praktikáns.
A tornász meghúzza hölgyét,
És befúr az asztalos,
Megélvez a szolgabíró,
Ha a leány takaros.
A rézöntõ meg becsörrent,
Patikárius meg beád,
Közösül a polgármester,
- Lassan mozgatva farát.
Befreccsent a tûzoltó, ha
Csõre kapja a leányt,
A dinnyecsõsz meglékeli,
Ha a nõ hagyja magát.
A konduktor sorba likaszt,
És szurkol a zord finánc,
Szakácsnõt a kapu alatt
Megböki az ordinánc.
Zsandárkáplán tíz körmérõl
Lekapja a menyecskét,
Furvézernek megdönteni
A lotyóját - gyerekség.
Koslat a falusi kántor,
És betol a péklegény,
Párzik a bús filozopter,
Minden hónap elsején.
Háziúr lakbérnegyedkor
Csinál két s több numerát,
Aki steigerolni szokott,
Annak semmi meg nem árt.
Azt mondja a nóta, hogy nincs
Se mennyország, se pokol,
Ennélfogva érthetõ, hogy
Még a pap is kupakol.
Szabósegéd megugorja,
Mint a kecske, ringyóját,
A kovács meg bever neki,
Szikrázik - az áldóját.
Az inas csak bagzani tud,
Hágni pedig a kocsis,
Vén baroneszt jól megcékel
Könyv nélkül a hajdú is.
Libapásztor zsákon tömi
A leánykát - hogy csak nyel,
A miniszteri tanácsos
Rendszerint már csak - ... figyel.
A széplélek csak kettyintget,
Szemlesütve, sötétben,
A nagy kujon megprütyköli
A legyet is röptében.
Hanem :
Szart sem ér a mesterségük,
Alhatnak õk afelül,
A hatökrös gazda baszik
A világon egyedül.
|
delma, 7:58
|
|
|
|
| 2009. szeptember 14., htf |
|
|
0 |
|
|
1. Minél finomabb a lényeged, annál magasabb a rezgésszinted.
2. Nem az a bölcs, aki ismeri a bölcsességeket, hanem az, aki hasznosítani is tudja.
3. A siker a kapcsolat megválasztásán múlik.
4. Nem nyugszom, amíg nem nyugszom.
5. Ártatlannak lenni boldogság, okosnak lenni elégedettség, tudatlannak lenni szenvedés.
6. A romok nem, de a hely szelleme örökké létezni fog.
7. Majd meg tanulunk együtt élni, ha eddig külön nem tudtunk.
8. Mindig lesz valaki, aki figyeli utad.
9. Minden ellentmondás látszólagos.
10. A pusztítás nem feltétlenül pusztulást jelent.
|
delma, 15:52
|
|
|
|
| 2009. szeptember 2., szerda |
|
|
0 |
|
|
Pilinszky János
Azt hiszem
Azt hiszem, hogy szeretlek;
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
De láthatod, az istenek,
a por, meg az idõ
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma.
Ilyenkor ágyba bújva félek,
mint a természet éjfél idején,
hangtalanúl és jelzés nélkül.
Azután
újra hiszem, hogy összetartozunk,
hogy kezemet kezedbe tettem...
|
delma, 15:25
|
|
|
|
| |
