2009. oktber 21., szerda |
|
|
0 |
|
|
Sokat akar a szarka (jelen esetben ), de nem bírja a farkad, vagy tévedek??? Cáfojjá` meg, ha nem így van!
delma, 17:46
|
|
|
:
delma, 15:46
|
|
|
Csak neked, Csak itt és most! édesssssssss :P
Képes vagy rá, hogy elérd, bármire is vágynál; benned rejtõzik minden elképzelhetõ erõ. Mindig állítsd magasabbra a lécet, mint amit hited szerint még elérhetsz!
delma, 10:36
|
|
|
delma, 10:30
|
|
|
|
2009. oktber 13., kedd |
|
|
0 |
|
|
Elizabeth Barrett-Browning
Rád gondolok!
Rád gondolok! - Úgy indázlak közül gondolattal, mint vadszõlõ a fát: nagy levelek, s a szem semmit se lát a zöldön túl, amely a törzsre ül. De értsd meg, pálmám: vágyam nem hevül gondolatért - a szebb valót magát kívánom: Téged! Jössze-, jössze-hát hozzám, de tüstént?! Mezítelenül álljon derekad, s minden ágadat zúgasd, erõs fa, s lombos köteled szaggasd el s dobd a földre, mert e vad örömben: - látlak, hallak s új leget kortyol tüdõm friss árnyékod alatt! - nem gondolok Rád - itt vagyok veled.
delma, 11:25
|
|
|
|
2009. oktber 7., szerda |
|
|
0 |
|
|
...a határ az nem egy pont, hanem egy szakasz, és ha szélessége nem is nagyon van, de hossza annál inkább!
delma, 12:55
|
|
|
|
2009. oktber 1., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Figyelek ám! :P
delma, 12:51
|
|
|
Máté Péter : Vallomások
Te légy a párnám, ha fáradt vagyok Te légy az ágyam, ha elszunnyadok Te légy az árnyék, ha bánt már a fény És te légy a sírom, ha meghalok én!
Te légy az írás, és te légy a szó Te légy a friss méz, és te légy a só Te légy a csónak az idõ vizén És te légy a sírom, ha meghalok én!
Te légy a jókedv és te légy a gond Te légy a vesszõ és te légy a pont Te légy a léggömb a múltam egén És te légy a sírom, ha meghalok én!
Te légy a virág, ha elmúlt a nyár Te légy a mécses, ha késõre jár Te légy a tûzhely az élet telén És te légy a sírom, ha meghalok én!
delma, 12:45
|
|
|
|
2009. szeptember 24., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Két kéz, ha titkot rejteget, két kéz elringat engemet; két kéz között a szerelem, két kezed: kezem énnekem.
Két kéz, ha titkot rejteget, két kéz elringat tégedet; két kéz között a szerelem, két kezem: kezed teneked.
delma, 14:23
|
|
|
delma, 12:24
|
|
|
1.lecke Neked! :P
Egy kismadár délre repült, amikor beköszöntött a tél. Annyira hideg volt, hogy repülés közben a madár megdermedt, és a földre zuhant egy mezõn.
Ahogy ott feküdt, arra jött egy tehén és rápottyantott némi ürüléket.
A dermedt madár ott feküdt a meleg ürülékben, és kezdett felmelegedni tõle.
Csak feküdt a melegben és olyan boldog volt, hogy énekelni kezdett.
Arra jött egy macska, aki meghallotta a madáréneket.
Követte a hangot és eljutott a madárhoz, aki a tehéntrágyában feküdt.
A macska azonnal kiásta a madarat és megette.
A történet tanulságai:
1. Nem mindenki az ellenséged, aki sz..ik rád.
2. Nem mindenki a barátod, aki kiránt a sz..ból.
3. És ha nyakig ülsz a sz..ban, akkor a legjobb, ha befogod a szád!
delma, 12:18
|
|
|
|
2009. szeptember 23., szerda |
|
|
0 |
|
|
A macskák mottója: mindegy, mi rosszat tettél, intézd úgy, hogy higgyék, a kutya volt. "
delma, 15:20
|
|
|
|
2009. szeptember 22., kedd |
|
|
0 |
|
|
delma, 12:18
|
|
|
" Ruhában vagy ruhátlanul Szõnyegen, széken, ágyban délelõtt, délután, éjszaka beszeszelve vagy jeges józanon, játékosan mint a kölykök vagy szótlanul, mint az idegenek félálomban, el-el szundítva, vagy éberen fújva a füstöt- Te mire gondolsz közben?
Homlokom a homlokodon szemünk egyetlen körré tágul testünk egyforma hõfokon ég, egymás idegpályáin zuhanunk egymás bõre mögött repülünk, szinte már felcserélhetõen létezünk egymás szájából lélegzünk, boldog ingaként ugyanazt az idõt mérjük- Te mire gondolsz közben?"
(részlet Csukás István: Te mire gondolsz közben? címû versébõl)
delma, 12:14
|
|
|
|
2009. szeptember 19., szombat |
|
|
0 |
|
|
A MAGYAR NYELV VILÁGREKORDJA Nagy hevesen a leányt,
A kereskedõ bedugja Ecetes korsó gyanánt.
A kanonok gyügyölgeti Vén szotykáját pamlagon,
A káplán meg cicerészni Tanul kinn a falvakon.
Hivatalnok feleségét Frütyögteti rendesen,
De befirkant az írnok úr A szajhának, - csak legyen !
Doktor urak hersentenek Szép taktusra csendesen,
A poéta meg befütyöl Kedvesének ékesen.
A mészáros megdolgozza, Ha megáll neki a lány,
Diákember keficél Nagy sietve szaporán.
Ács a kurvát jól megmássza, Parasztlegény kamatyol,
Úgy van írva krónikában : A napszámos kubikol.
Bakancsosnak sok az esze, Éjjel-nappal toszni jár,
S habár keményen teszi, De csak tököl a huszár.
Csizmadia jól beszurkol, Besuvickol a cipész,
A takács meg mityolgatni Éjjel-nappal mindig kész.
Vasutas befüttyent hetykén, S benyom a nyomdászlegény,
Brûgöl a cigány, és kupiz A nyaviga hevenyén.
Besavanyít a szakács, S a harangöntõ bekólint,
Csesz a varga jókedvében, Õsrégi szokás szerint.
A vadász lõ - úgy, ahogy kell, Ha a töltés jó kemény,
Bemázol a szobafestõ, Pettyent a vándorlegény.
Molnárember csak bugyizgat, Besrófol a lakatos,
Kádárlegény beverni tud, Becsavar az obsitos.
Becserez a tímárlegény, Kéményseprõ meg befût,
A markõrõk belökdösnek Ahol lehet, mindenütt.
A gombkötõ vígan pitykéz, Kefekötõ bekefél,
A tudós csak cicizni tud, Újságíró meg petél.
Stibicel a szobalánnyal A vigéc a hotelben,
Kanol a bakonyi kanász, De sohase fotelben.
Búgat a bús disznóhajcsár, Ökörhajtó besuhint,
Beheppent a fürge pinér, A szakácsnõ ha kacsint.
Benyes a szorgalmas kertész, Becserrent a laboráns,
Bojtár gügyöl, s a frajlának Behagyint a praktikáns.
A tornász meghúzza hölgyét, És befúr az asztalos,
Megélvez a szolgabíró, Ha a leány takaros.
A rézöntõ meg becsörrent, Patikárius meg beád,
Közösül a polgármester, - Lassan mozgatva farát.
Befreccsent a tûzoltó, ha Csõre kapja a leányt,
A dinnyecsõsz meglékeli, Ha a nõ hagyja magát.
A konduktor sorba likaszt, És szurkol a zord finánc,
Szakácsnõt a kapu alatt Megböki az ordinánc.
Zsandárkáplán tíz körmérõl Lekapja a menyecskét,
Furvézernek megdönteni A lotyóját - gyerekség.
Koslat a falusi kántor, És betol a péklegény,
Párzik a bús filozopter, Minden hónap elsején.
Háziúr lakbérnegyedkor Csinál két s több numerát,
Aki steigerolni szokott, Annak semmi meg nem árt.
Azt mondja a nóta, hogy nincs Se mennyország, se pokol,
Ennélfogva érthetõ, hogy Még a pap is kupakol.
Szabósegéd megugorja, Mint a kecske, ringyóját,
A kovács meg bever neki, Szikrázik - az áldóját.
Az inas csak bagzani tud, Hágni pedig a kocsis,
Vén baroneszt jól megcékel Könyv nélkül a hajdú is.
Libapásztor zsákon tömi A leánykát - hogy csak nyel,
A miniszteri tanácsos Rendszerint már csak - ... figyel.
A széplélek csak kettyintget, Szemlesütve, sötétben,
A nagy kujon megprütyköli A legyet is röptében.
Hanem : Szart sem ér a mesterségük, Alhatnak õk afelül, A hatökrös gazda baszik A világon egyedül.
delma, 7:58
|
|
|
|
2009. szeptember 14., htf |
|
|
0 |
|
|
1. Minél finomabb a lényeged, annál magasabb a rezgésszinted. 2. Nem az a bölcs, aki ismeri a bölcsességeket, hanem az, aki hasznosítani is tudja. 3. A siker a kapcsolat megválasztásán múlik. 4. Nem nyugszom, amíg nem nyugszom. 5. Ártatlannak lenni boldogság, okosnak lenni elégedettség, tudatlannak lenni szenvedés. 6. A romok nem, de a hely szelleme örökké létezni fog. 7. Majd meg tanulunk együtt élni, ha eddig külön nem tudtunk. 8. Mindig lesz valaki, aki figyeli utad. 9. Minden ellentmondás látszólagos. 10. A pusztítás nem feltétlenül pusztulást jelent.
delma, 15:52
|
|
|
|
2009. szeptember 2., szerda |
|
|
0 |
|
|
Pilinszky János
Azt hiszem
Azt hiszem, hogy szeretlek; lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz. De láthatod, az istenek, a por, meg az idõ mégis oly súlyos buckákat emel közéd-közém, hogy olykor elfog a szeretet tériszonya és kicsinyes aggodalma.
Ilyenkor ágyba bújva félek, mint a természet éjfél idején, hangtalanúl és jelzés nélkül.
Azután újra hiszem, hogy összetartozunk, hogy kezemet kezedbe tettem...
delma, 15:25
|
|
|
|
2009. augusztus 28., pntek |
|
|
0 |
|
|
Hazaérkezik a férj és egy idegen férfit talál a feleségével az > ágyban. Megragadja a pasast és kidobja a harmadik emelet ablakából. > - Megõrültél? - sikoltja a feleség. > A férj rezignáltan: > - Aki turbékolni tud, az repülni is tud.
delma, 14:01
|
|
|
A szó bumeráng. Ha jól forgatod, talán célba találsz, de az biztos, hogy mindig visszatér hozzád. S míg az egyenes beszéd kiszámíthatóvá, a kacskaringós bonyolulttá teszi röptét - meglátod, semmi sem üt nagyobbat a saját szavaidnál.
delma, 13:56
|
|
|
:
delma, 13:51
|
|
|
|
| |