2008. november 6., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Miért hívjuk Magyarországot állatkertnek? - Mert a Lánchídon van egy oroszlán, elötte van egy zebra, a zebrán átmegy egy jaguár, a jaguárból kiszáll egy ürge, felszed egy tyúkot, megcsinálják a disznóságot, aztán jön a gólya.
delma, 12:11
|
|
|
Kinek hoz szerencsétlenséget a fekete macska? -??? -Az egérnek. (??) és a vörös?
delma, 12:10
|
|
|
Fiatal tyúkokat árulnak a piacon. Valaki megkérdezi: - Eladja a kakast is? - Nem, nem, a kakas nem eladó. - Akkor miért hozta ki a piacra? - Nélküle nem jöttek volna a tyúkok.
delma, 12:09
|
|
|
A kakas összehívja a tyúkokat. Kicsomagolja a díszdobozt, és kiveszi belöle a strucctojást. - Nem akarlak kritizálni benneteket, de nem árt, ha látjátok, mire képes a külföldi konkurencia :P
delma, 12:07
|
|
|
Mi a különbség a nyúl és a róka közt? - Semmi a róka is tud nyúlni, a nyúl is tud rókázni.
delma, 12:03
|
|
|
|
2008. november 5., szerda |
|
|
0 |
|
|
Neked, édessss! Imi napra :P
Egy lény története Egyszer élt egy lény, Láttad te is meg én. Szeme angyali fény.
Utazásra fájt a foga, Unalmas volt már neki hona. Elindult hát erre-arra, ide-oda.
Talált egy csodás tájat, Ott egy kisebb házat, Barátokat, rögtön hármat.
Kedve egyre csak derült, Hogy ily édes helyre került, De dolga sietõs lett, hát e falváról is eltûnt.
Távolság lett, az idõ múlt, A háromból egy kihullt. Nem bírta az elsõ próbát, elcsitult.
Ketten maradtak: egy macska és egy medve, Utóbbinak a sajt a kedvence, Míg a cica nem evett, csak teát szürcsölgetett.
A lény egész nap a naptárt leste, Mikor lesz a bizonyos idõpont estje. Az est határozói: tánc, zene, barátai szeretete.
Nemsokára elérkezett a várva várt találkozó, Amulettje is lett, szerencsét okozó. De másnap eljött hamar a jármû, a hazaindulást hozó.
Azóta szívében csökken a vidámság, Hogy nem láthatja két kedves állatát, Gyökere szárát, szára virágát.
Öröme egy jövõbeli esemény, Számolgatja is a napokat, igen serény. Mást úgy sem tehet szegény.
Úgy néz ki, van egy második próba, Reméli nem vész oda élete egyik rugója, Mert akkor fekete zászlót húz egy karóra.
A versnek itt most vége, De életét folytatja a mese lénye. Boldog legyen, imádkozzunk érte.
Tehén dal Születésem róna telén, Elközeleg egy remek estén. Két tülök nõtt eszem helyén, Rágódom a puszta füvén. Fülön függõ fülem hegyén, Lila bugyi farom terén. Nem vagyok egy csöppet ledér? Kérõdzöm a gondok terén, Mélázva a bendõk helyén. Gyötrõdöm, hogy tejem vegyék Ennyit talán testem megér :P
delma, 11:20
|
|
|
|
2008. november 4., kedd |
|
|
0 |
|
|
Mondd el, mivel hat a férfi a nõre? A szeretõ s a kérõ ugyanazzal: ezer hazug szóval"”
delma, 11:43
|
|
|
Létezik egy általános igazság: mindenki hazudik. A változó csak az, hogy mirõl.”
delma, 11:39
|
|
|
Uj struccpolitika Egy strucc ugy vélte, hogy különb társainál, eltökélte tehát, hogy karriert csinál. Hogy ezt gyorsan vigye véghez, ugy döntött, ellenzék lesz, és mint egyszemélyes tábor elszakad a gyáva struccpolitikától. Szembe is fordult a többivel dohogva, és onnét furta be fejét a homokba.
delma, 11:35
|
|
|
|
2008. oktber 31., pntek |
|
|
0 |
|
|
és akkor ez mind te?... édessssssssss :DDD
Egyenes vonal és sudár termet, õszinte tekintet Szereti a forma nélkülit, a tartalomra, a dologra, a lényegre helyezi a hangsúlyt. Szereti a távolit, az idegent, a hódítást. Tele van hittel, bátor, visszasugároz és kisugároz, áld, nem húz lefelé, felemel, nem megaláz, van ereje a jóhoz, lovagias. Tiszta, erõs és becézõ kéz. Szereti az érintést, és õ maga könnyen megérinthetõ. Szüksége van arra, hogy rányissa szemét az élet apróságaira és az út mentén meghúzódó szépségekre.
delma, 13:19
|
|
|
|
2008. oktber 20., htf |
|
|
0 |
|
|
Románc
Zománclavórt sodort partra az áradat Bús románcot látott, ki késõbb ráakadt. Lágy domborulatán kamasznyi teknõs ült, és ragyogott szegény. Azt hitte, megnõsült.
Hal-dal Egy pontyporonty s egy kiscsuka kiúszott a nádhoz, hátha e kis kaland finom vacsorát hoz. Meg is láttak ott egy ingerlõ csalétket, mely a parton ülõ horgászban ért véget. - Bekapom! Ez finom falat! - mondta volna a víz alatt a ponty, hogyha a pongyola természet nem teszi némává a halat. - Csak kapd! - biztatta volna menten a közismerten rosszmájú csuka. - Csak a végén meg ne bánd, mert a horgász veleránt! - És ha kiránt? Kis hal iránt irgalmas a rendes pecás, s még nem vagyok negyvendekás. - Sületlenség! - szólt a márna. - Ki lenyelné, pórul járna, mert aki bekapja az ellenség horgát, annak bizony elvágják a torkát. - Ugyan menj a víz alá! - förmedt rá a ponty -, ilyen olcsó közhelyeket nekem ne is mondj! Be is kapta a csalétket sebtiben, aztán kisült az igazság. Tepsiben.
delma, 8:42
|
|
|
|
2008. oktber 14., kedd |
|
|
0 |
|
|
“Megvallhatjuk titkunkat egy másik embernek, de lehetetlen, hogy áttöltsük lelkébe saját bensõ világunkat, ami az elbeszélt tényeket, szavakat, cselekedeteket alakította; így e lényeges ismeret hiányában, még bizalmasaink is egészen másként fogják vallomásunkat értelmezni, mint ahogyan mi megéltük. Nyíltságunk csak annak értékes, aki beéri a puszta tények ismeretével, de aki a legmélyebb értelmünkbe akar behatolni, annak a legigazabb titok is csaknem annyira megtévesztõ, mint a hazugság.”
delma, 12:52
|
|
|
Futás a Gond elõl Fekete ördög (Gyí, gyí csoda-ló) Kerget, a Gond, a Fekete ördög. Fekete ménen (Gyí, gyí csoda-ló) Úgy jöttem ide: Fekete ménen. Nincs nekem álmom, (Gyí, gyí csoda-ló) Itt a Dunánál Nincs nekem álmom. Pogánynak szültek, (Gyí, gyí csoda-ló) Ûz, kerget a Gond: Pogánynak szültek. Nyugat bús pírja, (Gyí, gyí csoda-ló) Meg ne vakítson Nyugat bús pírja. Aranyak intnek, (Gyí, gyí csoda-ló) Turánra gondolj: Aranyak intnek. Ázsia síkja (Gyí, gyí csoda-ló) Parancsol nékünk, Ázsia síkja. Ott voltunk hõsek, (Gyí, gyí csoda-ló) Itt gyávák vagyunk, Ott voltunk hõsek. Ott nem ismertük (Gyí, gyí csoda-ló) Gondját a Pénznek, Ott nem ismertük. Fekete ördög, (Gyí, gyí csoda-ló) Nyomunkban van a Fekete ördög.
delma, 7:42
|
|
|
|
| |