| 2012. június 15., péntek |
|
 |
0 |
|
|
A mai napodat Szivélyesség hatja át !
szeretném, ha igy lenne.
Inkább két irányba szakadok szét. Diametriális igényeknek nem tudok egyszerre eleget tenni
Szivélyes szivvel fogadom, bármi is jön.
mert jót nem tudok magam csinálni.
Majd kiadja magát.
összegömbölyödöm és várom a csapásokat.
|
cato, 7:37
|
|
|
|
| 2012. június 14., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
A mai napodat Öröm hatja át !
nagy Örömmel csinálom a dolgaimat...
Ellenségeim, hála Istennek maguk csinálják a hibákat,
nekem csak ki kell várnom ...
és gömbölyitem az egy évvel ezelõtti Sajnálatos Esemény körülményeit..
|
cato, 8:05
|
|
|
|
| 2012. június 12., kedd |
|
|
0 |
|
|
"volt egyszer egy leány, aki ugy játszott a legénnyel,
ahogy a macska szokott az egérrel ..."
bárczy benõ és a radványi sötét erdõ kis szösszenete
|
cato, 20:42
|
|
|
A mai napodat Varázslat hatja át !
Ujra kezdõdõtt a vadász-szezon! Már a napi varázslatokra!
Elszomoritó hirek után fénysugarakról szóló ujságok jöttek a vadonból, de sajnos az eddigi hirekhez rossz elõjelek is csatlakoztak. A vaddisznó csorda, melynek érkezését jõvõ szerdára jelezték, hirtelen egy elkerülõ csapásra terelõdött.
Most megy a nagy huza és a vona, sikerül e ezt a vadterelõt gyorsan eltávolitani vagy meghosszabbodik a korgó gyomrok napjainak számai!?
Na, majd kiadja magát
|
cato, 5:14
|
|
|
Tegnap este nagyszerû meglepetésben volt részem.
A német nyelvterületen az Anyák Napja mellett ismeretes az Apák Napja (Vatertag) is.
Na, ezt ünnepeltük, egy gyönyörú házi készitésü vers volt a bevezetõ (magyarul és németül, hát valami édes volt!) utána meg a dagadtra ettük magunkat. A hölgyek lazacszeleteket vékonyan, a fijjuk meg garnélasalátát és utána egy csirkecomb krumplitocsnival és egy üveg peszgõ is elökerült.
Kamasz gyermekeim tolták be a pezsit, ezek se tagadnak meg semmi földi jót maguktól! Nagyon családias, megható est volt!
Ja, és kaptam egy Calvin Klein after shave-t (amilyet a fiam használ)
Na, érdemes egész évben mint egy õrült hajszolni magam!
|
cato, 5:07
|
|
|
|
| 2012. június 11., hétfõ |
|
|
1 |
|
|
SzakÃtáskor vajon nem siratjuk-e jobban elveszett reményeinket a másiknál?
|
cato, 13:34
|
|
|
Egy vak ember ült egy épület elõtt a lépcsõn, lábánál kalap, táblával, a következõ szöveggel:
"Vak vagyok. Kérem, segÃtsenek!”
Arra ment egy újságÃró, és látta, hogy a kalapban alig van pénz, csak pár fillér. Lehajolt, dobott a kalapba pár koronát, s anélkül, hogy megkérdezte volna, elvette a táblát, és a másik oldalára Ãrt egy mondatot.
Délután visszatért a vak emberhez, és látta, a kalapban sok pénz van. A vak felismerte a lépteit, s megkérdezte tõle, hogy õ Ãrt-e a táblára, s ha õ volt, akkor mit. Az újságÃró Ãgy válaszolt:
"Semmi olyat, ami nem lenne igaz. Csak soraidnak kicsit más formát adtam.” Mosollyal az arcán távozott. A vak soha nem tudta meg, hogy a táblán ez állt:
"Tavasz van, és én nem láthatom.”
Változtass a stratégiádon, ha valami nem sikerül, és meglátod, minden jobbra fordul!
(ismeretlen szerzõ)
|
cato, 13:31
|
|
|
Nem ugyanaz megtalálni a közös hangot valakivel,
vagy eleve egy hulámhosszon lenni.
Elsõ esetben kellemessé tehetõ bármely találkozás,
a másodikban úszom benne, mint hal a vÃzben.
Na, errõl van szó!!!!
|
cato, 12:38
|
|
|
Nem mindegy, hogy az életem csönd, melyet néha egy-egy hang szÃnessé tesz, v csatazaj, melyet néha pillanatnyi csönd szakÃt meg.
|
cato, 12:05
|
|
|
- Alig aludtam az éjjel. Szarul nézek ki, nem?
- Nem látszik rajtad.
- Tényleg? Ez jó. De hogy-hogy nem látszik?
- Nincs rajtam szemüveg.
|
cato, 12:02
|
|
|
- Amikor beszélek hozzád, és te sarkon fordulsz, és kimész a szobából minden látható ok nélkül, akkor én egy kis porszemnek érzem magam.
- Az is vagy.
- De akkor úgy érzem, hogy nem is vagyok fontos.
- De. Egy fontos kis porszem vagy.
|
cato, 11:59
|
|
|
Mi teremtjük saját szenvedésünket.
Kivétel nélkül.
|
cato, 11:55
|
|
|
A vágy elvisz egy darabig az úton, aztán akadállyá válik.
Az út döntõ része belül folytatódik.
A kaland, az izgalom a külsõ megtapasztalást sarkallja, és az abból való tanulást.
A nyugalom, a vágynélküliség állapota, a csend, a visszavonulás: belsõ éréshez kell, másféle megismeréshez.
A kettõ úgy követi egymást, mint ár és apály.
|
cato, 11:54
|
|
|
X. és a könyvelõje a válságról beszélgetnek. X. mondja:
"Azért arra büszke vagyok, hogy mi a magunk erejébõl mentünk tönkre.
|
cato, 11:53
|
|
|
Mi kell ahhoz, hogy megtaláljuk a Nagy Õt??
A Nagy Én.
|
cato, 11:50
|
|
|
Ha pokolra jutsz,
a legmélyére térj,
az már a menny,
mert minden körbe ér.
(W. S.)
|
cato, 11:47
|
|
|
Vajon hányan és hányszor gyalogoltak már el gyanútlanul a Lazarovka külvárosában, Panelovóban álló Munkás Szent Joszif kolostor mellett, azt gondolván, hogy az egy egyszerû panelház, nem is sejtvén, hogy abban látható Danyilo Rebencev: A halászok a genezáreti tónál túlteljesÃtik a tervet cÃmû munkája vagy A szentlélek látogatása a plovdivi kohóban cÃmû freskó.
("A Föld kilencvenkilenc legkevésbé ismert csodája" cÃmû könyv ismertetõjébõl)
|
cato, 11:42
|
|
|
A csönd az a nyelv, amelyen Isten beszél. Minden más hibás fordÃtás.
|
cato, 11:41
|
|
|
A mai napodat Ãllhatatosság hatja át !
igy igaz, nem adom fel. Most éppen kicsit szédülök, szédelgek.
De majd ez is elmulik, csak állhatatosnak kell lennem.
VAGYOK!!!
|
cato, 10:02
|
|
|
csak megtaláltam.
kellett hozzá két óra, de megvan.
egy fellebbezés margójára irtam egy (most lppen fontos) nevet és telefonszámot. a szokásos papirhegy megmászása után csak elõkerült.
Indulhat a nap.
Vár a kis-busz. Ma én vagyok a diszvendég!
|
cato, 5:43
|
|
|
|
| 2012. június 10., vasárnap |
|
|
1 |
|
|
vége van, vége már a szép idõknek,nem csapod a szelet, már nõknek, csókot lopni és sziveket zúzni kis Adoniszom nem fogsz Te már!
Mozart nagy szerelmese vagyok, van ki ezt ne tudná?
Cherubini áriájának kezdõ mondata zsong a fülemben ..
És vége a szép idõnek, mert holnap hajnalban útjára indul ...
na nem a gyönyör, hanem a hét, a munka, a kisebb-nagyobb veszekedés
Ja, és a kardtánc... vagy inkább a kardélentáncolás
Értem én a fokozodó nemzetközi helyzetet ...
már csak 1O-12 nap és nemhiába várok .... avagy ujabb csalódás jõ.
|
cato, 19:25
|
|
|
Mit csinál a várvédõ, ha unatkozik?
Hát, elfoglalja magát....
|
cato, 4:12
|
|
|
szeretnek, de még sem élvezem...
Az ember arra vágyik, hogy szeressék és hogy õ is viszontszeresse azt a valakit, de én nem tudom ezt megtenni.....
iszonyúan erõszakos az illetõ.....
mindig "szerelmetes"szavakat suttog a fülembe, nem hagy nyugtot sosem, ráadásul nõnemû. Honnan tudom, hogy leányzó?
Hát csak azok csÃpnek és szÃvják a véredet.
Ha odacsapok neki, akkor meg még õ van megsértve .....
jöhettek állatvédõk, én akkor sem kegyelmezek neki/nekik...
|
cato, 4:11
|
|
|
Ha már hazudsz, ne hazudd az igazat.
|
cato, 4:07
|
|
|
Szépen hallgatni nehezebb, mint szépen beszélni.
|
cato, 4:07
|
|
|
A féligazság egész hazugság.
|
cato, 4:06
|
|
|
Csak egy okos ember jön rá, hogy õ buta
|
cato, 4:06
|
|
|
Ãœres zsebbel az okos is buta, teli zsebbel a buta is okos
|
cato, 4:06
|
|
|
|
| |
