Hogy rettenetes, elhiszem, De így igaz. Ha szeretsz, életed legyen Öngyilkosság, vagy majdnem az. Mit bánom én, hogy a modernek Vagy a törvény mit követelnek; Bent maga ura, aki rab Volt odakint, Én nem tudok örülni csak A magam törvénye szerint.
Nem vagy enyém, míg magadé vagy: Még nem szeretsz. Míg cserébe a magadénak Szeretnél, teher is lehetsz. Alku, ha szent is, alku; nékem Más kell már: Semmiért Egészen! Két önzés titkos párbaja Minden egyéb; Én többet kérek: azt, hogy a Sorsomnak alkatrésze légy.
Félek mindenkitõl, beteg S fáradt vagyok; Kívánlak így is, meglehet, De a hitem rég elhagyott. Hogy minden irtózó gyanakvást Elcsittithass, már nem tudok mást: Mutasd meg a teljes alázat És áldozat Örömét és hogy a világnak Kedvemért ellentéte vagy.
Mert míg kell csak egy árva perc, Külön; neked, Míg magadra gondolni mersz, Míg sajnálod az életed, Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan Halott és akarattalan: Addig nem vagy a többieknél Se jobb, se több, Addig idegen is lehetnél, Addig énhozzám nincs közöd.
Kit törvény véd, felebarátnak Még jó lehet; Törvényen kívûl, mint az állat, Olyan légy, hogy szeresselek. Mint lámpa, ha lecsavarom, Ne élj, mikor nem akarom; Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan Börtönt ne lásd; És én majd elvégzem magamban, Hogy zsarnokságom megbocsásd.
Mi a FÉRFI szerepe ma........? Köszönöm értékelõ szavaid, ez jól esett. Az utóbbi idõben nem sok jutott belõle.
Tudod én folyamatos döntéseket, hozok nap, mint nap, amibe egy kicsit belefáradtam. Jól esne, ha egy Igazi Férfi a régi értékrend szerint /klasszikusan/ irányítaná az életemet. Az igazi Nõ erre vágyik, hogy szeretettel, tisztelettel és következetesen irányítsák. Ez nem jelenti azt, hogy minden felelõsséget, terhet a férfira testál, hanem azt, hogy segítõje kiegészítõje legyen Neki abban, hogy jó döntéseket tudjon hozni. Védi, óvja Férje egészségét, egzisztenciáját, szellemiségét, mert tudja hogy ez az Õ TÕKÉJE.
Azért nehéz ma a nõknek, ezen irányításnak alávetniük magukat, mert a Férfiak nem találják meg a helyüket a családban, párkapcsolatban. Ugyanis a nõk dolgoznak, nem kell, hogy eltartsák õket, nem függnek a férfitól, bármikor kiléphetnek a kapcsolatból, mivel a társadalom már nem veti meg õket ezért. Így a férfi elvesztette az igazi szerepét, hogy gondoskodjon a feleségérõl, a gyerekeirõl, elveszette a helyét pozícióját, és nem tud mit kezdeni az új helyzetével. Fél is véleményt formálni, esetlegesen érvényesíteni, mert legtöbbször alul marad. Tehát maradtak a kisfiuk akik a nõt anyjuknak nézik, aki mos, fõz rájuk, gondoskodik róluk, ha betegek, megoldják a problémás kérdéseket. Tehát egy gyerekkel több a családban. A nõ viszont megtalálta az új helyét és jól érzi magát benne. Csakhogy így felborult a VILÁG. Rendbe hozni csak úgy lehetne, ha mindenki a maga és a neki kijelölt õsi helyén marad. Ez a legnehezebb. De ha sikerül a két félnek ezt elérnie, óriási jutalomban lesz részük, csodálatos harmóniának, szeretetnek és boldogságnak lehetnének a részesei. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek problémák és nézeteltérések, de nem annyiszor és nem akkorák, Ez nem jelenti azt, hogy egy bábuként viselkedünk egy kapcsolatban, nincs egyéniségünk, akaratunk. Sõt a másik iránti szeretet arra, ösztönöz, hogy a társunk azzá váljon, és azzá fejlõdjön, amivé csak akar.
Bocsánat már itt tartok?
Mennyit beszélek! Azt akartam mondani, hogy a szervezés MÜVÉSZETÉT átadom az Ön kezeibe, jobb helyen nem is lehetne.
cato, 13:01
A Vízöntõk Rendkívül feszült hangulatát csak fokozza a telihold, és az, hogy idegességüket nem tudják hol levezetni. Ma ne engedjék, hogy elragadják az indulatok, mert a késõbbiekben ennek még jogi következménye lehet.
és tanulni se tudok.... oldal alján már nem tudom, mi van az oldal elején
és május végél jogi szakvizsga elsõ állomása..polgári jog
nevetséges 1600 oldal
hmmmm
baxus
cato, 19:53
A Vízöntõk a tanulmányaikban csalódhatnak. A kezdeti nagy lelkesedés után nem érzik annyira a tanulás örömeit, inkább csak nyûgnek, kötelességnek. Aludjanak rá egyet, holnapra teljesen más színben látják majd a dolgokat.
Hat igen, nevetseges 1600 oldalból kell majd május 25-n irásban, madj 27-n szóban (állam)vizsgáznom.
na, nem repdesem igazából az örömtõl és a lelkesedéstõl
:))
cato, 12:23
2009. mjus 5., kedd
0
kellett ez nekem?
mindenkivel sikerült teljesen feleslegesen összevesznem
Hmmmmmmm
hát,, ne legyen igy
:)))
cato, 10:47
2009. mjus 4., htf
0
Lehet, hogy a trombozis és a ujbóli (remelem csak vénagyulladás és nem sulyosabb) probléma a bokámnál, egy régi ifjukori vágyamat is beteljesiti
Mert, hogy ha levágják a lábamat, akkor végre a földig fog érni a farkam!!!
:)))
cato, 8:25
Válságban vagyok,
emberileg, idegileg, anyagilag, müvészileg.
egy kis éghajlatváltozásra van szükségem.
azt hiszem átmegyek Ujpestrõl Köbányára.
Hátha segit
cato, 5:46
2009. mjus 3., vasrnap
0
Anyák napján ezzel szeretnék minden ANYÁt é NÕt köszönteni
Mama miért sírsz? - kérdezi a kisfiú az édesanyját: - Mert én nõ vagyok - válaszolta az asszony. - Ezt nem értem! - mondja a kisfiú - És ezt soha nem is fogod megérteni ..........-válaszolta gyermekét átölelve az anya.
Késõbb megkérdezte a fiúcska az édesapját is. - Papa, miért sír a mama látszólag minden ok nélkül? - Minden nõ ok nélkül sír. - Ez volt minden, amit az apa válaszolt.
A fiúcska felnõtt, férfi lett, és még mindig kereste a választ, vajon miért sírnak idõközönként a nõk. Egyszer megkérdezte a Legfelsõbb Hatalmat. - Mondd Atyám, miért sírnak a nõk olyan könnyen? Az Atya elgondolkozva válaszolt:
Amikor a nõt teremtettem, valami különlegeset alkottam.
Oly erõssé tettem a vállát, hogy a világ terheit elbírja, mégis oly gyengéddé, hogy vigasztalást is tudjon adni. Oly belsõ erõt adtam neki, ami lehetõvé teszi, hogy akkor is tovább menjen, amikor már mindenki más feladja, hogy a betegségek és a bánat idején is ellássa családját panaszkodás nélkül. Oly mély érzéseket adtam neki, amelyekkel gyermekeit mindig és minden körülmények között szereti, még akkor is, ha a gyermek õt mélyen megbántotta. Oly erõt adtam neki, mellyel a férjét minden hibájával együtt szereti és elviseli, és azért alkottam a férfi oldalbordájából, hogy vigyázzon férje szívére. Oly bölcsességet adtam neki, hogy tudja egy jó férj soha nem sérti meg a feleségét, mégis néha próbára tesz a nõ érzéseit, határozottságát és kitartását, hogy szikla szilárdan férje mellett áll-e? És végezetül könnyeket is adtam neki, hogy sírhasson. A könnyek kizárólag csak az övéi, és annyit használ belõlük, amennyire csak szüksége van.
Látod: Egy nõ szépsége tehát nem a ruhájától függ amit éppen visel, vagy az alakjától, amilyen az õ formássága, de még nem is attól ahogyan a haját viseli. Egy nõ szépségét a szemeiben ismered fel, mert ez a szíve kapuja, ahol a szeretet lakozik.
Anyák napja !! Szép ünnep.
:))
cato, 8:50
AZ ILLATOK KERTJE..
_____________________________________
Az ILLATOK KERTJÉBEN csak CSÖND van és halktalan zihálás....
Az ILLATOK KETJÉBEN puhaság van és a forró combok forró ölelése...
Az ILLATOK KERTJÉBEN egy kinyíló vörös virágszirom van.....és nedvesség...
Az ILLATOK KERTJÉBEN csukva a szem és nyitva a száj...
Az ILLATOK KERTJÉBEN cuppogás van..... és ... nedves-nedves a száj...
Az ILLATOK KERTJÉBEN cuppog és vágyat okoz és vágyat okoz a szájból kinyúló rózsaszínûség...
Az ILLATOK KERTJE nedves és nedves és nedves...és kedves és kedves..
Az ILLATOK KERTJÉBE mélyen beleszívni gyönyör és gyönyörûség...
Az ILLATOK KERTJÉBE mélyen beleszívni gyönyört és gyönyörûséget okoz és zihálást és reszketést és ernyedést és simogatást... és a meleg, puha combok meleg és puha örömét...
Az ILLATOK KERTJE is múlékony és tünékeny.... , mint a világon minden puhaság és melegség...
cato, 8:23
2009. mjus 2., szombat
0
éljenek a vizvezetékszerelõk...
én már jó uton haladok, higy ismét kihivjak egyet
saját (arany)kezem még nem eléggé fejlett ehhez, a felét azért (majdnem) tökéletesre megcsináltam
Sohasem csinálom azt amit kellene, Sohasem szeretem azt aki szeretne. Sohasem hívom azt,ki szivesen jönne, Sohasem kérem azt,ki értem bármit tenne!
Mindig azzal járok,kivel fáraszt az út, Mindig azt kérdezem,ki felelni nem tud. Mindig azt bántom akit simogatni kéne, Mindig azt nézem,ki soha vissza nem nézne
cato, 20:40
2009. prilis 30., cstrtk
0
Falcsik Mária
Mi lesz a szexszel?
lesz-e megnyugvás enyhülõ fátum lesz-e lesz-e ház terasz vörösbor naplemente nagy társaságban békülékeny este szelíden száll-e hangoktól zsongó kertre hol a vénülõ kerti székek hátát reccsentve feszítõ vendégek emlék könnyû füstjét fújják a tinta égre s lesz-e majd csönd ha elszéledtek végre s mi ketten megint magunk maradtunk lesz-e széles mély csönd amint kezedre ráteszem kezem szélesebb mint a víz és mélyebb mint a tágas völgy alattunk mikor testedhez ismét megérkezem lesz-e még ágy mi nem csikorgó tagjainkat gyötri de benne testünk ringása könnyeden lebeg meglesz-e még az íves szép vonal a csípõ fölötti amivel most ajándékozom meg kezed - ha majd végképp öregség kútjába estünk alabástrom elefántcsont vagy sárga márvány lesz testünk mit látunk majd az ágyban izzadtan egymásra lesve vajon miféle anyagból van két szép öreg szerelmes ember teste.
cato, 9:26
2009. prilis 29., szerda
0
idegen tollakkal ékeskedem
ROBERT BURNS: ADD MEG A LÁNY JUSSÁT...
Add meg a lány jussát, fiam, öleld át jó keményen, amit cserébe ád, fiam, fél zsák arannyal ér fel. Ha félsz, úgy szopd be whiskydet, ha fél, tapaszd be száját, és húzd el jól, hejehuja, jól húzd el a nótáját.
A lányt repítsd az ágyra fel, az ajtót sarkad zárja el, szólj rá, hogy combját vesse szét, húzd fel szõrös kis kesztyûjét, légy szenvedélyes, nem mulya, ha ordít, fogd be száját, s húzd el, fiam, hejehuja, jól húzd el a nótáját.
El akarom huzni a nótáját
:)))
cato, 19:30
Nézzünk szembe a tényekkel
Két tehén beszélget. -Te hallottál már az új kórról,amitöl a tehenek megkergülnek? -Persze! ezért örülök,hogy pingvin vagyok.
A vak meg a sánta találkozik. Kérdi a vak; - Na hogy megy? Sánta válaszol; - Ahogy látja....
cato, 18:52
CSAK NEKED
bárban egy vak zongorista és egy süket nagybõgõs szolgáltatja a zenét, kérdi a zongorista; -Te, táncolnak már a vendégek? - Miért, már játszunk?
Két vén ember beszélget: -Te neked hányszor megy??? -Kétszer.. -Ne mondd??? És melyik a jobb?? -Hát a Nyári...
cato, 18:43
ADY az örök
Õrizem a szemed
Már vénülõ kezemmel Fogom meg a kezdet, Már vénülõ szememmel Õrizem a szemedet. Világok pusztulásán Õsi vad, kit rettenet Ûz, érkeztem meg hozzád S várok riadtan veled.
Már vénülõ kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülõ szememmel Õrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom S õrizem a szemedet.
cato, 18:34
Vetközés
Még magamon tartom kicsit a ruhát még nyújtsuk a percet hadd várjak, hogy várd. Még nyújtod a percet még nyújtod a szót még semmi sem teljes még magam vagyok.
Egy semmiséget mondj még nekem azután bármi lehet, legyen! Egy semmiséget mondj még nekem és jöhet bármi, lehet, legyen.
Még valami kell egy semmiség csak, mitõl megváltozunk. Mondj nekem valamit, hogy attól legyen, legyen! Egy semmiség, lehet mozdulat is, mitõl megváltozik valami, valami, és aztán legyen, legyen.
Még magamon tartom addig a ruhát, míg valami nem visz egy határon át. Még beszéljünk félre, nyújtsuk csak el egy kicsikét várj még még valami kell.
Egy semmiséget, mondj még nekem, Azután bármi, legyen, legyen! Egy semmiséget, mondj még nekem, És jöhet bármi, legyen, legyen!
Még semmi sem teljes, még valami kell, már magam sem értem, hol döntöttem el.
Úgy kellett még volna egy semmiség, úgy kellett még volna egy valami még.
Nem nyújtom a percet, nem nyújtom a szót, már semmi sem teljes és magam vagyok.
Már semmi sem teljes és magam vagyok, és magam vagyok, és magam vagyok.....
cato, 18:32
2009. prilis 23., cstrtk
0
ÉÉÉÉdesssssssssssssssssssssssss
csak Neked.................. Ha tucccc kicsit németüllllllllllll
cato, 16:21
2009. prilis 22., szerda
0
én szeretem a hajnali órákat. Sok meglepetést tudnak adni.
néha a páratlan órákban a páros élveztek élveznek elönyt, néha meg bogarászás ami áthatja a pirkadatot
Szép napot!
:)))
cato, 4:36
2009. prilis 17., pntek
0
A magányban, a betegségben, a zûrzavarban - a barátság puszta gondolata is lehetõvé teszi a túlélést, még ha barátunknak nem is áll hatalmába segíteni bennünket. Elég a tudat, hogy õ létezik. A barátságot nem halványítja el a távolság vagy az idõ, a börtön vagy a háború, a szenvedés vagy a súlyos csend. Éppen ezekben a dolgokban gyökeredzik a legmélyebben. És ilyen talajból bontja ki a legszebb virágait.
