2011. július 1., péntek |
|
|
1 |
|
|
Jönnek a virágaim is ismét. De elõbb KIS HERCEG...
1 Az óriáskÃgyó
Hatéves koromban egy könyvben, mely az õserdõrõl szólt, és Igaz Történetek volt a cÃme, láttam egy nagyszerû képet. ÓriáskÃgyót ábrázolt, amint egy vadállatot nyel el. Tessék, itt a rajz másolata.
A könyvben ez állt: "Az óriáskÃgyó egészben, rágás nélkül nyeli le zsákmányát. Utána moccanni sem bÃr, és az emésztés hat hónapját végigalussza." Akkoriban sokat tûnõdtem a dzsungelek kalandjain, és egy szÃnes ceruzával nekem is sikerült megrajzolnom elsõ rajzomat. Az 1. számút. Ilyesformán:
Remekmûvemet megmutattam a fölnõtteknek, és megkérdeztem õket, nem félnek-e tõle. - Miért kellene félni egy kalaptól? - válaszolták. Az én rajzom azonban nem kalapot ábrázolt. ÓriáskÃgyót ábrázolt, amint épp egy elefántot emészt. Erre lerajzoltam az óriáskÃgyót belülrõl is, hogy a fölnõttek megérthessék, mirõl van szó. Mert nekik mindig mindent meg kell magyarázni. Ez a 2. számú rajz ilyesforma volt:
Most aztán a fölnõttek azt ajánlották, ne rajzoljak többé óriáskÃgyót se nyitva, se csukva, hanem inkább foglalkozzam földrajzzal, történelemmel, számtannal és nyelvtannal. Ãgy mondtam le hatéves koromban nagyszerû festõi pályafutásomról. Kedvemet szegte 1. és 2. számú rajzom kudarca. A nagyok semmit sem értenek meg maguktól, a gyerekek pedig belefáradnak, hogy örökös-örökké magyarázgassanak nekik. Más mesterséget kellett választanom tehát: megtanultam repülõgépet vezetni. Nagyjából az egész világot berepültem. És való igaz, hogy közben nagy hasznát vettem a földrajznak. Elsõ pillantásra meg tudtam különböztetni KÃnát Arizonától. Ez pedig fölöttébb hasznos dolog, ha éjszaka eltéved az ember. Ãgy aztán életem folyamán nagyon sokszor kerültem kapcsolatba komoly emberekkel. Jócskán akadt dolgom a fölnõttekkel. Közvetlen közelbõl láthattam õket. És nem mondhatnám, hogy ettõl jobb lett róluk a véleményem. Ha olyannal találkoztam, aki kicsit értelmesebbnek látszott, kipróbáltam rajta 1. számú rajzomat, mert azt mindig magamnál tartottam. Meg akartam tudni, valóban megérti-e a dolgokat. De a válasz mindig Ãgy hangzott: "Ez egy kalap." Erre aztán nem beszéltem neki se óriáskÃgyókról, se õserdõkrõl, se csillagokról. Alkalmazkodtam hozzá. Bridzsrõl beszéltem neki, meg golfról meg politikáról és nyakkendõkrõl. Az illetõ fölnõtt pedig nagyon örült neki, hogy ilyen okos emberrel került ismeretségbe.
annazsuzs, 14:17
|
|
|
|
2011. június 30., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
Nagyon tanulságos olvasni való...
Antoine de Saint-Exupéry A KIS HERCEG
Bevezetõ
Léon Werth-nek
Kérem a gyerekeket, ne haragudjanak, amiért ezt a könyvet egy fölnõttnek ajánlom. Komoly mentségem van rá: ez a fölnõtt széles e világon a legjobb barátom. De van egy másik mentségem is: ez a fölnõtt mindent meg tud érteni, még a gyerekeknek szóló könyveket is. Harmadik mentségem pedig a következõ: ez a fölnõtt Franciaországban él, s ott éhezik és fázik. Nagy szüksége van vigasztalásra. Ha pedig ez a sok mentség nem elegendõ, akkor annak a gyereknek ajánlom könyvemet, aki valaha ez a fölnõtt volt. Mert elõbb minden fölnõtt gyerek volt. (De csak kevesen emlékeznek rá.) Ajánlásomat tehát kijavÃtom, ilyesformán:
Léon Werth-nek, amikor még kisfiú volt.
annazsuzs, 20:42
|
|
|
|
2011. június 27., hétfõ |
|
|
0 |
|
|
A beÃgért idézet elmaradt, ezek szerint nem is volt, semmi rólam Ãrás.
Valóban, ki az a 70 év körüli ember? Azt hiszi betegápoló vagyok?
Egy 70 éves ember nem tudja még a Viagra belsõ szÃnét sem, de még a csomagolás szÃnét sem, mert az egész dobozt egyben kapja be, hogy , hát ha lesz valami ruhaakasztó. Ki az az arc aki nála huszon évekkel öregebb emberrel kezd. Hiszen az már semmire sem jó, csak a nyál csorgatásra. Meg arra hogy minden nap megkérdezze, hogy telt a heted. hisz elfelejti mit mondtál neki tegnap. Demencia! Szegénykém.
annazsuzs, 20:52
|
|
|
|
2011. június 25., szombat |
|
|
0 |
|
|
Az élet a legrosszabb tanÃtó mester, mert megöli a tanitványait.
annazsuzs, 23:01
|
|
|
|
2011. május 28., szombat |
|
|
0 |
|
|
Jaj, de nem értem én az egész történéseket itt. Olvasom naplókban hol igazat, hol hamisat. De ennyire kirÃvó hamisat. Jaj, de megbotránkoztató.
annazsuzs, 20:31
|
|
|
|
2011. május 23., hétfõ |
|
|
2 |
|
|
Mielõtt elÃtélsz, vedd fel a cipõmet és járd végig az utamat. Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet. ... Tedd meg a lépéseket, amelyeket én megtettem és botladozz meg minden kövön, amelyen én megbotlottam. ... S mindegyik botlás után állj fel és menj tovább, úgy ahogy én tettem. Csakis ezután Ãtélkezz rólam, felettem. Akkor mondhatod, hogy ismersz!
annazsuzs, 18:30
|
|
|
|
2011. május 21., szombat |
|
|
1 |
|
|
"Ments meg Uram a barátaimtól! Az ellenségeimmel elbánok magam is!!!"
annazsuzs, 20:28
|
|
|
|
2011. május 8., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
A nyelv az emberi test legnehezebb része, kevesen bÃrják tartani.
Ne szóval szeressünk, se nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal.
(János apostol)
annazsuzs, 17:24
|
|
|
|
2011. április 20., szerda |
|
|
1 |
|
|
Weöres Sándor: Tavaszköszöntõ
Sándor napján megszakad a tél, József napján megszûnik a szél, zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog, aki él. Már közhÃrré szétdoboltatik: minden kislány férjhez adatik, szõkék legelébb, aztán feketék, végül barnák és a maradék.
annazsuzs, 20:34
|
|
|
|
| |