| 2011. április 20., szerda |
|
 |
1 |
|
|
Weöres Såndor: TavaszköszöntÔ
Såndor napjån megszakad a tél,
József napjån megszûnik a szél,
zsĂĄkban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fåzås, boldog, aki él.
MĂĄr közhĂrrĂ© szĂ©tdoboltatik:
minden kislåny férjhez adatik,
szÔkék legelébb,
aztån feketék,
vĂ©gĂŒl barnĂĄk Ă©s a maradĂ©k.
|
annazsuzs, 20:34
|
|
|
|
| 2011. február 11., péntek |
|
|
0 |
|
|
LĂĄtjĂĄtok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: biza por Ă©s hamu vagyunk. Mennyi malasztban (kegyelemben) teremtĂ© eleve [Ăr] mi Ă”sĂŒnket, ĂdĂĄmot, Ă©s adta vala neki Paradicsomot hĂĄzĂĄvĂĄ. Ăs mind[en] Paradicsomban valĂł gyĂŒmölcsöktĂ”l monda neki Ă©lnie. CsupĂĄn tiltĂĄ Ă”t egy fa gyĂŒmölcsĂ©tĂ”l. De mondĂĄ neki, mĂ©rt ne ennĂ©k: „Bizony, [a]ki napon eendel az[on] gyĂŒmölcstĂ”l, halĂĄlnak halĂĄlĂĄval halsz”. HallĂĄ holtĂĄt teremtĂ” IstentĂ”l, de feledĂ©. Engede ördög intetĂ©nek, Ă©s evĂ©k az[on] tiltottgyĂŒmölcstĂ”l, Ă©s az[on] gyĂŒmölcsben halĂĄlt evĂ©k. Ăs az[on] gyĂŒmölcsnek oly
keserĂ» vala vize, hogy torkĂĄt megszakasztja vala. Nem csupĂĄn magĂĄnak, de mind[en] Ă” fajĂĄnak halĂĄlt evĂ©k.HaraguvĂ©k Isten, Ă©s vetĂ© Ă”t ez[en] munkĂĄs vilĂĄg[ba] bele: Ă©s [az] lĂ”n halĂĄlnak Ă©s pokolnak fĂ©szke, Ă©s mind[en] Ă” nemĂ©nek. Kik azok? Mi vagyunk. [A]hogy is ti lĂĄtjĂĄtok szemetekkel: Ăme, egy ember sem mĂșl[aszt]hatja ez[en] vermet, Ăme, mind ahhoz jĂĄrĂł[k] vagyunk. ImĂĄdjuk Urunk Isten kegyelmĂ©t ez[en] lĂ©lekĂ©rt, hogy irgalmazzon Ă”neki, Ă©s kegyelmezzen, Ă©s bocsĂĄssa mind[en] Ă” bĂ»nĂ©t! Ăs imĂĄdjuk Szent Asszony MĂĄriĂĄt Ă©s Boldog MihĂĄly arkangyalt Ă©s mind[en] angyalokat, hogy imĂĄdjanak Ă©rte! Ăs imĂĄdjuk Szent PĂ©ter urat, akinek ad[at]ott hatalom oldania Ă©s kötnie, hogy oldja mind[en] Ă” bĂ»nĂ©t. Ăs imĂĄdjuk mind[en] szenteket, hogy legyenek neki segedelmĂ©re Urunk szĂne elĂ”tt, hogy Isten Ă” imĂĄdsĂĄguk miatt bocsĂĄssa Ă” bĂ»nĂ©t! Ăs szabadĂtsa Ă”t ördög ĂŒldözĂ©sĂ©tĂ”l Ă©s pokol kĂnzĂĄsĂĄtĂłl, Ă©s vezesse Ă”t Paradicsom nyugalmĂĄba, Ă©s adjon neki MennyorszĂĄgba utat, Ă©s mind[en] jĂłban rĂ©szt! Ăs kiĂĄltsĂĄtok Urunkhoz hĂĄromszor: uram irgalmazz!
Szerelmes BarĂĄt[a]im! ImĂĄdjunk ez[en] szegĂ©ny ember lelkĂ©Ă©rt, [a]kit Ăr ez[en] napon ez[en] hamis vilĂĄg tömlöcĂ©bĂ”l mente, [a]kinek e napon testĂ©t temetjĂŒk, hogy Ăr Ă”t kegyelmĂ©vel ĂbrahĂĄm, IzsĂĄk, JĂĄkob kebelĂ©ben helyezze, hogy bĂrsĂĄgnap jutva mind[en] Ă” szentei Ă©s kivĂĄlasztottai között jĂł felĂ”l iktatva Ă©lessze Ă”t! Ăs tibennetek. Clamare ut: kyrie eleison!
|
annazsuzs, 20:12
|
|
|
|
annazsuzs, 20:10
|
|
|
|
| 2011. január 26., szerda |
|
|
0 |
|
|
JĂłzsef Attila
KOPOGTATĂS NĂLKĂL
Ha megszeretlek, kopogtatĂĄs nĂ©lkĂŒl bejöhetsz hozzĂĄm,
de gondold jĂłl meg,
szalmazsĂĄkomra fektetlek, porral sĂłhajt a zizegĂ” szalma.
A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipÔdet, mielÔtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennĂŒnket senki,
görnyedvén ruhånkat nyugodtan foltozhatod.
Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fĂĄradt vagy, egyetlen szĂ©kemre leĂŒltetlek,
melegben levethetsz nyakkendÔt, gallért,
ha éhes vagy, tiszta papirt kapsz tånyérul, amikor akad mås is,
hanem akkor hagyj nékem is, én is örökké éhes vagyok.
Ha megszeretlek, kopogtatĂĄs nĂ©lkĂŒl bejöhetsz hozzĂĄm,
de gondold jĂłl meg,
bĂĄntana, ha azutĂĄn sokĂĄig elkerĂŒlnĂ©l.
1926. ĂĄpr.
|
annazsuzs, 22:20
|
|
|
|
| 2011. január 24., hétfő |
|
|
0 |
|
|
NE MENJ....
"
Ne menj, kĂ©rlek, ne menj, titkos Ăștra ne lĂ©pj,
MesszirÔl csodålva nem leszek csak remény!
RemĂ©ny a csodĂĄra, mit szĂvĂŒnkben hordunk.
ValĂłsuljon meg ĂĄlmunk, melyet megĂĄlmodtunk
Sok.- sok boldog óra, sok szép nap emléke.
Bolyongó lelkemnek egyetlen vendége!
Vendéget nem illik utcåra kitenni,
Vendéget illik szép szóval szeretni!
Te legyĂ©l SzĂvemnek minden nap lakĂłja,
Otthonom lelkednek vendégfogadója!
Költözzél be hozzåm, éljél velem békén,
Fizetség az nem kell cserébe szeressél!
Budapest, 2006.FebruĂĄr.24."
SzerzĂ”: kaktuszt ALIAS SZNĂ D. ZSUZSANNA ALIaS HOLDFENY
|
annazsuzs, 12:12
|
|
|
|
| 2011. január 23., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
Zelk ZoltĂĄn: Tavaszi dal
Egy, kettÔ, hårom, négy,
kis Ôzike, hovå mégy?
- elég, hogyha tudom én:
tavasz elé futok én.
Egy, kettÔ, hårom, négy,
te kis nyuszi, hovå mégy?
- se erdÔbe, se rétre:
a szép tavasz elébe!
Egy, kettÔ, hårom, négy,
te kis madĂĄr, vĂgan lĂ©gy!
Olyan szépen daloljål,
szebb legyen a tavasznĂĄl!
|
annazsuzs, 11:55
|
|
|
|
| 2011. január 16., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
CSABAI LAJOS BARĂTOD AZ.....
MondjĂĄk egyesek:
barĂĄtod az,
Ki melletted Ă”rĂŒltsĂ©geidben is kitart
Ha mĂĄssal vitĂĄba kerĂŒlsz
Igazat mindig néked ad.
MondjĂĄk, barĂĄtod az,
Ki bajban egyĂŒtt sĂr veled
BĂĄrmi dologba fognĂĄl is
Mindenben segĂt neked.
Ăn azt mondom: barĂĄtod az,
Ki odaadja az utolsĂłt is neked
ĂtkĂ©t megosztja, ha Ă©hezel,
S Ă©rted vitĂĄzik, nem ellened.
Ki ha szakadék felé mégy
Nem veled tart, de elédbe åll!
Ha téveszme gyötri lelkedet,
TĂŒkröt tart, segĂt, mĂg szĂved
A jĂł Ăștra ismĂ©t rĂĄtalĂĄl.
à kölcsön adja két szemét neked,
Ha nem engednek låtni könnyeid,
S ha néha nem ért egyet veled,
Nem ellenséged Ô! Ne hidd!
Mert abszolĂșt igazsĂĄg nincsen,
De van ki messzirÔl jön, többet låt
S ha vehemens is, még nem kötekedÔ
Csak óvna, hogy ne kövess el hibåt.
Ăs ha mennie kell,
Mert vére, sorsa hajtja Ôt,
Nem Ășgy dob el TĂ©ged mint
Kiszolgålt, megunt keszkenÔt.
|
annazsuzs, 20:27
|
|
|
|
| 2011. január 6., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
B.Ă.Ă.K.
2 0 1 1
|
annazsuzs, 21:37
|
|
|
|
| 2010. december 5., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
Advent legendĂĄs angyalai
Advent elsÔ vasårnapja -az elsÔ angyal megérkezése
Az elsĂ” vasĂĄrnap alkalmĂĄval egy kĂ©k köpenybe öltözött angyal szĂĄll le az Ă©gbĂ”l, az elsĂ” vasĂĄrnap angyala. LeszĂĄll az Ă©gbĂ”l, hogy közelebb kerĂŒljön az emberekhez, de sokan a nagy rohanĂĄs közepette nem veszik Ă©szre. Ma elĂ”ször, keresi azokat az embereket akik meghalljĂĄk hangjĂĄt.
Advent måsodik vasårnapja- a måsodik angyal megérkezése
HĂĄrom hĂ©ttel karĂĄcsony elĂ”tt egy piros palĂĄstba öltözött angyal szĂĄll le a földre egy törĂ©keny serleggel, hogy ajĂĄndĂ©kot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajĂĄndĂ©k fĂ©rhet el a serlegben? TörĂ©keny Ă©s gyönge, mert a nap Ă©letet adĂł sugaraibĂłl kĂ©szĂŒlt, csupĂĄn a tiszta szeretet elĂ©g könnyĂ» ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal Ă©szrevĂ©tlenĂŒl körbejĂĄrja az otthonokat, s összegyĂ»jti a szĂvbĂ”l jövĂ” szeretetet, a mennyben Ă©lĂ”k pedig fĂ©nyes csillagokat kĂ©szĂtenek belĂ”le, hogy az Ă©gre nĂ©zve minden ember szĂvĂ©t boldogsĂĄg töltse el.
Advent harmadik vasårnapja- a harmadik angyal eljövetele
MĂĄr csak kĂ©t hĂ©t van hĂĄtra az Ă©v legszebb ĂŒnnepĂ©ig. Egy ragyogĂł, fehĂ©r angyal szĂĄll le a földre, kezĂ©ben egy csodĂĄlatos erejĂ» fĂ©nysugĂĄrral. Minden embert, akinek tiszta szeretet lakozik szĂvĂ©ben, megĂ©rint fĂ©nysugarĂĄval. A fĂ©ny ragyogni kezd, s megtölt minden embert bĂ©kĂ©vel Ă©s boldogsĂĄggal.
Advent negyedik vasårnapja- a negyedik angyal megérkezése
Mindössze egy hĂ©t van hĂĄtra az ĂŒnnepig. A mennybolton megjelenik egy lila lepelbe öltözött angyal, kezĂ©ben lantot tart, s Ă©nekel a tiszta szĂvĂ» embereknek. Sok kis angyal kĂsĂ©retĂ©ben zengi a bĂ©ke dalĂĄt, s Ă©letre kelti a földben szunnyadĂł magvakat, hogy tavasszal virĂĄgok Ă©s zöldellĂ” növĂ©nyek borĂtsĂĄk a földet.
A negyedik vasĂĄrnapot követĂ” hĂ©ten elĂ©rkezik az Ă©v legszebb ĂŒnnepĂ©nek ideje, a szeretet Ă©s bĂ©ke idĂ”szaka, a karĂĄcsony.
|
annazsuzs, 19:12
|
|
|
|
| 2010. november 27., szombat |
|
|
0 |
|
|
Rónay György: Advent elsÔ vasårnapja
Amikor a fĂĄk gyĂŒmölcsöt teremnek,
tudhatjåtok, hogy közel van a nyår.
Tûzre dobhatsz, Kertész, mert nem terem meg
korcs ĂĄgaimon mĂĄs, mint a halĂĄl?
Amikor jelek lepik el a mennyet,
ĂĄlmunkbĂłl kelni itt az Ăłra mĂĄr.
De ha hozzĂĄm jössz, pedig megĂŒzented,
angyalod mégis ålomban talål.
Meg akartĂĄl rajtam teremni, rossz fĂĄn,
Nem voltål rest naponta jönni hozzåm.
AjtĂłm bezĂĄrtam. Ăgam levetett.
ĂjszakĂĄmbĂłl felĂ©d fordĂtom orcĂĄm:
borĂts be, BĂ”sĂ©g! Irgalom, hajolj rĂĄm!
SzĂŒless meg a szĂvemben, Szeretet!
|
annazsuzs, 17:04
|
|
|
|
| 2010. november 26., péntek |
|
|
0 |
|
|
Egyik Kedvenc költÔm.
Baranyi Ferenc (ĂrĂłi ĂĄlneve: Francesco del Sarto) (Pilis, 1937. januĂĄr 24. -) Kossuth- Ă©s JĂłzsef Attila-dĂjas magyar költĂ”, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł.
FOGADOM
KĂmĂ©letlensĂ©gemmel becsĂŒllek Ă©n -
olykor gyilkol a simogatĂĄs
Fogadom, hogy bĂĄntani mindig igazsĂĄgtalanul igyekezlek,
mert igazsågos båntåst nem ismer az Ôszinteség.
fogadom: Ășgy ĂŒtlek meg Ă©n, hogy fĂĄjjon erĂ”sen,
mert szĂ©p missziĂłja az ĂŒtĂ©snek, hogy fĂĄjdalmat okozzon.
Fogadom: gåtat nem vetek én az agyamban rohanó vérnek,
midÔn szoknyåt lebbentve a szél lånyok felé lök,
nehogy a nosztalgiĂĄvĂĄ sokasodĂł aprĂł lemondĂĄsok
alattomos bujtogatĂĄsaival ellened fordĂtson a visszafogottsĂĄg.
Fogadom, hogy sorsod plĂŒssĂ©be rajzszöget csempĂ©szek Ă©n,
hogy minden lĂ©lekhĂĄjasĂtĂł ernyedĂ©sbĂ”l felhessentselek,
s a konszolidĂĄltsĂĄg marasztalĂłan kellemes sĂrboltjĂĄbĂłl
kemény életre trombitåljalak.
Fogadom hogy gyûlölni is foglak,
fogadom hogy hatĂĄrtalan önzĂ©ssel tĂŒntetlek ki,
mert csak a nagy szerelem bĂrja el az önzĂ©st,
fogadom, hogy csĂșnyĂĄn hagylak el majd,
mert szĂ©pen bĂșcsĂșzni csak ismerĂ”ssĂ© hullt szeretĂ”k
egykedvûsége képes.
Ă©s fogadom: legigazabb vĂĄgyam, hogy sose hagyjalak el,
hogy veled végre magammå lehessek,
Ă©s nem fogadom, hogy iszonyĂșan szeretlek.
Csak szeretlek.
|
annazsuzs, 14:58
|
|
|
|
| 2010. november 19., péntek |
|
|
0 |
|
|
Egy mĂĄsik kedvenc....
RĂ©szletek..
Bella IstvĂĄn
Szeretkezéseink
2.
TĂz szĂĄn siklik a meztelen havon.
TĂz szablya szĂĄnt tĂŒzet a hĂĄtamon.
Csónak suhan bÔrömön. Hallani:
Fölcsap a hó egész hónaljamig.
TĂ»zhasĂĄb csördĂŒl. SzĂĄllĂł kĂșt gyanĂĄnt
– forgĂłkĂ©sszĂ©lkĂ©nt – huss!, elszĂĄll szemembĂ”l földanyĂĄm.
Eke szånt jégen. Apåmban megakad.
Mozdonyokkal fûtik hasamat.
Nap fehér ringben. Szakadó kötelek.
Meztelen öklök döngölik szĂvemet.
Augusztus forrĂł ege, ostorok.
Olvadt nyĂĄrfĂĄk, törzsĂŒk rĂĄm csorog.
ZuhanĂł pilĂłtĂĄk, Ă©gĂ”, hanyatt-
vågódó föld. EjtÔernyÔ-hajad.
Ăs csönd. Mozdulat nĂ©lkĂŒli fĂŒvek.
Egy szempilla Ă©rinti az eget.
3.
Szeretlek, – hallod? – s ha hallod, Ă©rted-e?
Tudod milyen a vas lélegzete?
Tudod milyen minden kĂ” meztelen?
LĂĄttĂĄl te mĂĄr holtat elevenen?
Szeretni, enni, menni – mĂ©g szabad!
Nem szögesdróthåló a te hajad?
Szeretni, enni, menni – mĂ©g lehet!
Kinek mellébÔl åll ki a kezed?
KĂ©tszĂĄzhĂșsz voltos Ă©j – de mennyi van
– Ăristen – ereim huzalaiban:
4.
Mit csinåltål velem, hogy szemöldököd,
mint bilincs kattan szemeim fölött?
Låncból vagy, dråga, s lånccal ölelkezel,
hogy csörömpöl ruhåd, ha vetkezel?
Dollår vagy tallér fényes köldököd,
vagy låncszem az is, hogy fénylik és csönög?
S ha låbad, a gyönyörût, szétnyitod,
mi dönt le, dråga, tank, kard, gumibot?
VasĂĄgyon, bĂșza közt, rizsföldeken,
Ă©s hogy fekszel? Holtan, elevenen?
5.
A nĂ”stĂ©ny, ha ĂŒzekszik, a kan, ha szeret,
kit hĂșz karĂłba, milyen Ă”söket?
Kinek Ă©gĂ” hĂșsa csĂłkod, öl gyanĂĄnt,
kinek kĂ©szĂt szĂ©p lĂĄbad kalodĂĄt?
S harapåsaim szöges ostora
milyen nép lovånak patkónyoma?
– HĂĄt vigyĂĄzz, vigyĂĄzz, jĂłl vigyĂĄzz velem!
történelmembe zårva vetkezel.
VigyĂĄzz, vigyĂĄzz, hajam vad tĂĄbora
lehet neked mĂ©g tĂŒzes DĂłzsakorona.
KigyĂșlhatnak ĂĄgyad piacain
derekad alĂĄ hordott csontjaim,
hasad såncån, melled dómja elÔtt
åcsoljåk, hallod-e, a levegÔt,
s mi lesz veled, ha Ă©n is elhagyom
facölöpvåram, cölöpvår-mellkasom,
ha elhagylak, kiéhezett sereg
utolsó végvåramat, testedet?!
6.
HĂĄt mi vagyunk mi, drĂĄga, hĂĄnyfele
tört kard, szakadt Ăj, hĂĄny föld lĂ©legzete,
håny szó, håny szåj, hogy mind itt vérzene:
mongol bonc, szlåv szåj, Kölcsey félszeme,
az idĂ” terĂ©n, a turista vilĂĄg napszemĂŒvege
elÔtt Európa égÔ csuvas-szerzetese.
Ha azt mondom, Vesi, még érted-e?
szĂĄdat friss vĂzkĂ©nt fölkĂnĂĄlod-e?
Ha azt mondom, kosza, görbĂtesz-e?
kaszåt karodból, hogy megölelj vele,
s ha szĂłlok, hegycsĂșcs, mellecskĂ©d kis csecse
kék melltartódból kitakaródzik-e?
S ha azt mondom, eke, fölszåntod-e
Ă©kes magad, hogy engem vess bele?
7.
A nagy idÔbe zårva, meztelen
lånc, csörgÔ lång, szeress szerelem.
Földim vagy, s földem. Minden föld. Te vagy
maga a föld is, hĂĄt ne csĂșfĂtsd el magad.
Szakadt szempillĂĄm lĂĄsd meg, a szemem
az apåmon foszló lyukas katonaköpenyen.
Fûcsomóanyåm låsd meg, mert bele-
markol a föld és elinal vele.
HajcsomĂłszavunk lĂĄsd meg, mert kihull,
Ă©s magtalanul Ă©s szĂĄmlĂĄlatlanul.
HajcsomĂłmagunk lĂĄsd meg, Ă©s ne hagyd,
hogy kicserĂ©ltessen a szĂv s az agy.
Hogy kiheréltessen a szem, s a kéz.
Szeress minket, nagy idÔ, ölelés.
8.
Szeress, szeress, a meztelen havon
tĂz szablya szĂĄnt, tĂz boldog fĂĄjdalom.
CsĂłnak suhan hajamon. JĂ©g etet
vĂĄllamon hömpölygĂ” mezĂ”tĂŒzet.
Fény hull. Kés hull. Szempillåim mögött
havazik: pillantĂĄsaidba ĂŒtközök.
ReszketÔ tér. Pillék és levelek.
AugusztushasĂș nyĂĄrfaĂ©j remeg.
EjtÔernyÔbe csavarva, hanyatt-
fekszem az ĂĄgyon, elborĂt hajad.
Fölöttem, hallom, suhan kezed.
SzempillĂĄmmal Ă©rintem az eget.
Ezt az Ă©jt csak a szemed oltja ki.
Ezt a fényt csak a kezed mondja ki.
Ezt a szĂnt nem lehet fölbontani.
Ezt a kĂnt nem lehet kioltani.
Ezt a földet nem lehet mondani.
Ezt a csöndet nem lehet hallani.
Nincs Ă», nincs Ă, az Ă© csak Ă©lene,
nincs fény, nincs kék, a kék csak églene,
nincs zöld, fehér, csak fehérzöldlene,
nincs Ô, nincs én, az én csak Ôlene:
Csak te, az ige, a van lehelete!
1968
|
annazsuzs, 19:31
|
|
|
|
| |
